Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — XLII.
Eredeti szerző: Pásztörperc Debilitás-dementia vonal, a sűrűjéből: Sóvágó Tibor: Kék Duna Magányos estéimen, ha nyugtalan vagyok, A hosszan nyújtozó vén Dunára gondolok; S messzeségből vizet szállító folyamira, Sápadt, gyönge holdfénynél ezüst habjaira. Hosszú vándorútján, míg eléri a célját, Hány tekintet figyelme éri kék acélját? S most partmosó hulláma eszmélésre késztet, Hisz olyan e vén Duna, …
