7végi retro XIII.
Eredeti szerző: szempontpuska
Barangolások a múltban. Képek az internet rejtett zugaiból. Merre járunk?
Tippeket a kommentekbe kérünk, megfejtés majd ugyanott…
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520410-6ad187389d756' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520410&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520410-6ad187389d756&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520410-6ad187389d756' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Margithíd Pest felé nézvést?
Ez tényleg a Margit-híd lehet. Amikor még sehol nem volt Lipócia, csak a koszlott iparnegyed.
A korlátok elég jellegzetesnek tűnnek.
…és sín is van. De nincs felsővezeték.
„A híd eredeti kiépítésben 11,06 méter széles útpályával rendelkezett, szélen vezetett villamospályával, és mindkét oldalon 2,89 méter széles járdával.”
„…A robbanást az okozta, hogy A VILLAMOS KEREKÉN LÉVŐ ÁRAMSZEDŐ A SÍN ALATT FUTÓ ALSÓVEZETÉKRE kötött gyújtózsinórokhoz hozzáért, és ez a híd alatt a németek által elhelyezett tölteteket beindította.”
Ez az első sikerélményem ezzel a sorozattal kapcsolatban. 🙂
@Pasztilla01:
Úgy tűnik talált.
Itt egy másik nézet:
galeria.vezess.hu/files/950/040/000/40950/40950_315834_550x413.jpg
Találtam még egyet:
1.bp.blogspot.com/-3btiDd06T9A/TjTUCMPVKCI/AAAAAAAAAko/UvLRBHLJumE/s1600/1918_Margit_hid.jpg
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: 🙂
-Édesapám, tegnap elvesztettem a szüzességemet!
-Üljünk le, fiam, ezt meg kell ünnepelni!
-…hát, ülni, azt még nem nagyon tudok.
Margit-híd?
És akkor hol van Arany János?
És hol vannak a koronás obeliszkek, amelyek állítólag az eredeti látvány miatt kerültek most vissza?!
Margit híd (kötőjel nélkül)
@HaKohen: Az ‘a’ betűnél.
@csársz:
Hát nem tudom. Találtam (elég régi) helyesírási szótárt, ahol Margit-híd volt, kötőjellel, és még régebbi akadémiai szabályzatot, különírva. Miközben a Margit körút természetesen külön írattatik, viszont a budapesti Margitsziget így, egybe, de bármely hasonló így: Margit-sziget.
Na, erre varrj gombot!
És az obeliszk az a belülre helyezett, zenementes odaliszk?
@agresszív kismalac:
:-))))))))
@agresszív kismalac: Nem tudom, honnan az idézet, de furcsállom. Tudomásom szerint a Beszkárt (1922-49) már nem alkalmazott alsó vezetékes áramszedőt. A Margit híd pedig 44-ben robbant fel. Azt sem hinném, hogy a pályában bent maradt az alsó vezeték, hiszen a hidat 1936-ban újjá építették, kiszélesítették.
@f.domino:
Így igaz! A robbanás után készült képeken is látszik a villamosok felső áramszedője
@HaKohen: A Margit hidat jelenleg különírjuk, az utcanevek mintájára (MHSz 182.). A Margitszigetet lehet egybeírni (mint városrész) és lehet kötőjellel is (mint földrajzi név).
@f.domino: Az idézet közös barátunk Wikipedia szíves közlése.
Tk. csak azt akartam bizonyítani vele, hogy a kép azt ábrázolja, amit.
Egyébként tudja valaki, miért tértünk át a felsővezetékes rendszerre?
@agresszív kismalac: Részben műszaki okai voltak. A sín alá helyezett alsóvezetékes rendszer korlátozza a pályatopológiát (a vágánykapcsolatok, hurokvágányok csak kompromiszumok árán alakíthatók ki), a váltók szerkezete bonyolultabb, sérülékenyebb, a járműnek bizonyos helyeken meg kell állnia, amíg a vezető az áramszedőt áthelyezi az egyik vágányból a másikba, az áramszedó vályú eltömődhet, hóban az üzemeltetés nehézkes. Kb. ennyi.
Persze modern technológiákkal ezek a problémák megoldhatók (pl. Padova), de nálunk sok évtizeddel ezek megjelenése előtt áttértünk a felsővezetékre.
A másik ok, hogy a régebbi vállalat, a PKVT preferálta az alsóvezetékes rendszert, míg az újabb, a BVV a felsővezetékest. Ez utóbbi lett a sikeresebb, így az általa átvett vonalakat is felsővezetékesítették. Az államosítás után pedig csak FVV lett, mindenütt felsővezetékkel.
@royslade: Na gyorsan akartam írni, szóval nem PKVT, hanem BKVT, nem államosítás, hanem fóvárosi tulajdonba vétel, nem FVV, hanem Bszkrt, a többi stimmel :).
Valóban a Margit híd, 1896-os a kép. A Fehér ház és a Balaton utca körül még üzemek, gyárkémények vannak. Ami meglepett, hogy baloldalt még híre-hamva nincsen a Palatinus háznak. Az mikor épült?
A fotó a négyes nyílás felett készült! A korlát most is ugyanilyen, antikolt, ó aranyszínű.
Vannak bennfentes titkaim a mostani hídfelújításról (KÖZGÉP), de a kutyák lemarnának érte.
Annyit azért elmondok, hogy hídban több ezer tonna ukrán, román, olasz vasanyag van, magyar egy gramm sem. 🙁
@royslade:
Szerencse, hogy öreganyádnak szólítottál, vagyis hogy éppen időben helyesbítetted: nem PKVT, hanem BKVT. Aminek a korabeli pesti hjumor szerinti feloldása: Bolhát Kocsin Vinni Tilos!
@huzzadneki shakespeare:
Csodálkozol? Honnan vennének manapság magyar kohóban, hengerműben stb. készült vasat? Legfeljebb ha gyógyszertárból vagy gazdaboltból, ahol vashiányos csókák és növények gyógyítására tartanak vaskelátot vagy mit…
@HaKohen: a Margit-szigetet így kell írni (kivéve a Margitsziget nevű városrést, amely történetesen ugyanazon a területen van)
a híd a helyesírás szerint olyan, mint az utca, tér, és ez ez esetben logikus is, mert így meg lehet különböztetni:
Duna híd, ha ez a neve, és Duna-híd mondjuk a Margit híd meg a Lánchíd (ami egy kivétel, de nem erősíti a szabályt)
@stefan75: bocs, nem vettem észre, hogy te már leírtad
@HaKohen: Az igazsághoz tartozik, hogy Budapest létrejötte előtt volt P(esti)KVT és B(udai)KVT is, lóvasúti üzemmel. Aztán 1878-ban a PKVT megvette a BKVT-t, és lett B(udapesti)KVT.
A háttérben épülget Újlipótváros:
imgfrm.index.hu/imgfrm/8/1/4/7/BIG_0010418147.jpg
Ez is Újlipótváros:
imgfrm.index.hu/imgfrm/3/4/6/6/BIG_0005123466.jpg