A finn csoda vége?
Egészen katasztrofálisan teljesítettek a finn diákok a 2022-es PISA teszten. Az elmúlt tíz évben nagyjából harminchárom pontot estek vissza, ami olyan másfél évnyi tanulásnak felel meg, ha jól értem. A pontszámaik: Matematika 484, Olvasás 490, Tudomány 511.
Magyarország eredményei: Matematika 473, 473, 486, ami 3, 12, 5 pontos csökkenést jelent az elmúlt tíz évben. Az OECD átlag 472, 476, 485. Szingapúr 575, 543, 561.
Ami valamennyire ijesztő az az, hogy Magyarországon feltűnően sokan értek el nagyon rossz pontszámot minden tantárgyból és aránylag kevesen értek el nagyon jó pontszámot legalább egy tantárgyból. Az országokat a matematika pontszámok szerint rangsorolták és Magyarország mögött végzett az Egyesült Államok, Norvégia, Izland és Izrael.
Ami elég jól látszik az az, hogy a Covid elég csúnyán megütötte ezt a korosztályt (15 évesekről van szó).
Nem lehet ebből semmi különlegeset kiolvasni Magyarországra nézvést, sem pozitívat, sem negatívat. Ha valamit mégis, az inkább pozitív, a visszaesés szignifikánsan alacsonyabb, mint általában a fejlett országokban. Japán és Korea javított igazán 2018 óta, de Hollandia, Lengyelország, Szlovénia is húsz pontokkal esett vissza.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531046-6858ccd44124e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531046&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531046-6858ccd44124e&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531046-6858ccd44124e' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Megy a világ valamerre. Nem biztos, hogy a PISA a valós/értékes kognitív képességeket jól méri avyg egyáltalán előre jelzi, mekkora fejlődés várható felnőtt korra. Úgy látom, hogy ez a nemzedék (saját kölkeimmel együtt) a folyamatosan elérhető információhoz (tudáshoz) hozzászokva éli az életét, emiatt nem mérhető a bevett módszerekkel. Olyan mértékben működnek máshogy, hogy az nehezen felfogható. Azt remélem, olyan jelenség ez is, mint ahogy nyomják az öregedők a Z generációs rémképet munkerő tekintetében, holott a fiatalok épp azt teszik meg könyörtelenül, amire korábban mindenki vágyott: nem hunyászkodnak meg, kényelmesek, élik az életet. A mostani tinik egészen máshogy lesznek okosak, működőképesek, mint a korábbi nemzedékek.
Az eredmény pedig azért is bíztató, mert egy ennyi ideje leszart oktatással is simán hozza a népesség az átlagot. Miközben ugyanez konkrétan káros, hiszen továbbra sincs semmi, ami meggyőzhetné a rendszerért felelősöket, hogy nagyon elkúrták
Nekem nagyon pogány sejtésem van ezzel a mondattal kapcsolatban: „In Hungary, 36% of students (the largest share) were in the top international quintile of the socio-economic scale, meaning that they were among the most advantaged students who took the PISA test in 2022.”
Nem tudom ki és hogy dönti el, hogy az országban ki ír PISA tesztet és ki nem, de az, hogy épp Magyarországon a legnagyobb a jómóduak aránya a teszteltek közt, legalábbis furcsa.
Egyelöre nem találtam a teszt-írók anyagi státuszáról több részletet.
Én a PISA-teszttől független elég nagy valószínűséggel prognosztizálom, hogy a szaktanárok hiánya rossz hatással lesz a magyar diákok fejlődésére. Sógornőm volt most egy általános iskola nyílt napján, ahol az igazgatónő kerek perec kimondta, hogy arra számítsanak a kedves szülők, hogy mire a felső tagozatba lépnek a gyermekeik, addigra egyáltalán nem lesznek szaktanárok az iskolában. Másik friss élményem: a Fazekasban (!) tanító barátom meséli, hogy annyira nincs informatikatanár, hogy az informatika órát összevontan tartják: két osztálynak (tehát kb. 60 diáknak) egyszerre!
@steinerzsiga: Remélem papíron, ceruzával tanulják a zinformatikát. A delejmasina az ördög müve, meg kell védeni a gyermekeinket a rontástól.
@steinerzsiga: sajnos nem hiszem, hogy ez lenne a legbátrabb jóslatod 🙁 ez az egész rohadtul nem jól néz ki.
@nyulambator: (& al) : Lesz ez még így se :-/. A minap félszemmel láttam valamit arról, hogy a vén komcsy rendőrcsizma a NAT felülvizsgálatáról pöntyög. Gondolom az „Ezek a fiatalok nem eléggé nemzethy tudatúak, és ha így megy tovább, hova vezetne ez?” áll a gondolat mögött, nem pedig az oktatás felpörgetése, a nyugati mintájú (apage satanas!), versenyképes tudás & skills megszerzésének érdekében :-(.
A svédek a saját esésüket két dologgal magyarázzák (minden pontban átlag felett vannak, de rosszabb eredménnyel):
1. COVID
2. A legutóbbi felmérés után a svéd számviteli hivatal kritizálta a kormányt, hogy sok bevándorlót kihagyott a kiértékelésből arra hivatkozva, hogy újonnan érkeztek, nem tudnak svédül, stb… Most nem hagyta ki öket…
Ez azt is jelenti, hogy más országok is szelektálhatnak a kiértékelendők listáján valamilyen logikusnak tűnő magyarázat alapján…
Hiv.: @nyulambator: lehet ez a magyarázat…
„Százból mindössze hat fiatal dolgozna 2033-ban is Magyarországon”
https://telex.hu/belfold/2023/12/05/szazbol-hat-fiatal-munkaero-magyarorszag-2033-kutatas
Ez a ciki, nem a faláb :-/.
Szerintem a civilizáció az idiokrácia (elidiótásodás) felé halad (megpróbáltuk megszervezni magunkat, de csúfos kudarcba fulladt a kísérlet, úgyhogy ennek annyi), és amúgy is összeomlik (de jó hír, hogy egy kora középkori tecnikai, technológiai szinten tovább fog vegetálni, tehát maga az ember, mint faj, nem hal ki (még)), úgyhogy ehhez képest a pisateszt nem oszt, nem szoroz.
De. Vagy, és: erről a pisatesztről ezt írják: „15 éves tanulókat mér fel a vizsgálat, pontosabban 15 éves és három hónapostól 16 éves és két hónaposig, alkalmazkodva a két földteke közötti évszakok és ezáltal tanév eltéréséhez. Minimum 150 iskolának szerepelnie kell a mintában, minden iskolában véletlenszerűen mintegy 35 tanulót választanak ki. Összességében országonként 4500 tanuló a mintanagyság.”
Akkor innentől ugye vicc az egész. Hiszen pl. Mogyoróországon hol van olyan kis falusi iskola, ahol egyáltalán van 35 ilyen korú nebuló? Kb. sehol. Vagyis ezek a tudottan halmozottan hátrányos helyzetű tanulók máris kimaradnak. Ez jó az országnak, hiszen ezek csak rontanák az átlagot. És persze azt is megnézném, hogy bárhol a világon tényleg véletlenszerűen fognak kiválasztani egy olyan tesztre nebulókat (és nem válogatják ki a jobbakat), amely teszt eredménye reprezentálja az ország oktatásának a színvonalát.
A pisateszt vicc, móka, és kacagás.
„Egészen katasztrofálisan teljesítettek a finn diákok a 2022-es PISA teszten.” – Észtország meg elég jól teljesít, egyre jobban. A finnországi migránsok aránya együtt mozog a finn PISA-eredmény lejtmenettel, csak fordítottan. A legnagyobb finn migráns-populáció az észtek.
.
Szerintem az észtek elküldték a rossztanulókat Finnországba.
Van egy sokkal egyértelműbb, és egyben sokkal rosszabb levonható konzekvencia, mint a pontszámok alapján elfoglalt helyezéseink. Nevezetesen, hogy esélyegyenlőség tekintetében a legutolsók között vagyunk. Az általában úgy van, hogy nagy átlagban, minél hátrányosabb szociális helyzetű egy diák, annál rosszabbul teljesít. Azonban a korreláció nálunk az egyik legerősebb. Úgy emlékszem, hogy ez már egyideje így van.
.
@ijontichy:
.
Ha még csak pöntyögne! De már egy bizottságot is létrehozott a NAT felülvizsgálatára. Valaki úgy reagált, hogy ha valami nem megy, akkor hozzunk létre egy bizottságot.
.
Na és ki lesz a bizottság elnöke? Egyet találgathatsz. Hát persze, hogy Orbán Viktor. Ő ugyanis nyilvánvalóan mindenhez IS ért.
.
@ipartelep: nem kizárt, hogy erről van szó. olyan nagy a szórás, hogy az iskolákkal vagy a tanulókkal való manipuláció könnyedén 15-20 pontot jelenthet.
@Vidor Ferike: És az csak az egyik fele, hogy az egyéni gazdasági helyzet mennyire meghatározza a teljesítményt. A másik fele, ami itt az 1.2.6-os ábrán látszik, a hihetetlen különbség az egyes iskolák közt. Boldogabb vidékeken akár tízszer nagyobb az ikolán belüli különbségek mértéke az iskolák közötti különbségnél. Magyarországon jóval nagyobb az iskolák közötti eltérés, mint az egy-egy iskolán belüli eltérések. Aki bejut a megfelelő gimnáziumba, annak van lehetősége teljesíteni, aki nem, vagy ne adj isten szakközépbe, szakimukiba jár, vagy nem tudom most épp minek hívják, annak annyi.
Hiv.: @ipartelep: 15 éves korosztályról van szó, ők elvileg már nem általános iskolába járnak, falun meg nem nagyon van más.
@ipartelep: Az elmélet, hogy a PISA tesztelők megjkapják az összes iskola listáját, ahova 15 évesek járnak, abból random választanak, aztán az iskolában megint csak randomizálnak. Ebből lehet kizárni, például ha a kisegítő iskolát választják pont, vagy más okokból, de a számok alapján nem kirívó a magyarországi kizárások aránya. De hogy a listába bekerültek e a szakiskolák, vagy az általános iskolák, ahol a bukott diákok kihúzzák a 16 éves tankötelezettség végéig azt nem tudni. Van egy érzésem, hogy a szegregátumokban egészen magas a 15 éves általános iskolások aránya.
Mindenesetre az ilyen mondatok adnak egy árnyalatot a felmérésnek:
„In Hungary, 56% of students attended a school where principals had the main responsibility for hiring teachers (OECD average: 60%), and 76% were enrolled in a school where teachers had the main responsibility for choosing which learning materials are used (OECD average: 76%). „
Alt isk. PISA teszt: érdekes módon feleségem iskolájában amelyik csoportnak matekos volt a felügyelőtanára, ott matekból teljesítettek egész jól, ahol magyaros, ott meg szövegértésből.
Biztos véletlen 🙂
Hiv.: @jotunder:
Hát igen… Megnéztem a 2022-es matek- pisafeladatokat. Ezek azok:
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/peldafeladatok/PISA_peldafeladatok_Matek_2022.pdf
Kizárt, hogy ezeket, 10-20%-osnál jobbra megoldja egy átlagos 15 éves gyerek (mogyoró, vagy nem mogyoró, mindegy). A Fazekas matektagozatosai igen, de a többiek nem. Szerintem meg sem értik a feladatot, mert funkcionális analfabéták, és már a feladat olvasása közben reménytelenül elvesznek. Ráadásul, annyi feladat van, hogy már a harmadánál-felénél túlhevül, és kikapcsol az agyuk. Gyanítom, hogy olyan vaskos torzítás van ebben a nemzetközi pisa-felmérésben, hogy tulképpen semmilyen releváns információ nem jön ki belőle. Legfeljebb az, hogy saját magukhoz képest mennyit butultak.
@ipartelep:
Hát ha ez így van az igen szomorú. Én nem matek tagozatos osztályba jártam gimibe hanem nyelv tagozatosba (jó nem voltam hozzá teljesen hülye, meg szerettem is), de azért ezt 10-20%-osra akkor is megcsináltam volna ha éjjel ébresztenek fel vele és fel sem kapcsolom a villanyt, ráadásul a feladatok többséget el sem olvasom…
Hiv.: @muaddib00:
Hááát… szerintem egy átlagos mai 15 éves gyerek, az kb. funkci analfabéta. Slussz, passz.
Nekem informatikai, számítástechnikai területen van tapasztalatom olyan orvosokkal, akik egyben egyetemi tanárok is, PHD, és minden tudományos fokozat, ami elképzelhető. A legalapvetőbb dolgokat sem értik (informatikában), a saját lejárt kurva jelszavaikat sem tudják megváltoztatni, még akkor sem, ha le van írva nekik, hogy hogyan kell, satöbbi. Ha ők, akik (6+akárhány évet tanultak keményen) így, a 15 éves, a világról semmit nem tudó (de azt is rosszul) gyerektől mi várható?
Szóval, szerintem nem csak az a baj ezzel a pisafelméréssel, hogy kb. minden szinten, és módon elcsalják, emiatt teljesen torz, és hamis lesz, hanem az is – belenézve a matek feladatokba – a többit nem láttam, de el tudom képzelni – hogy ezek nekik túl nehezek. Az oskolákban nem gondolkodni tanítanak meg (sőt, nagyon vigyáznak arra, hogy nehogy véletlenül önálló gondolatok támadjanak), hanem teljesen ostoba, eszetlen módon (tudom, mert én is jártam oda, csak aztán kinőttem) magoltatnak, és kötött típusfeladatokat oldatnak meg. És ha találkoznak egy életszagú terepi problémával, akkor azt nem értik, és lefagynak.
No igen. Régen minden jobb volt…
Nem igazán értem, hogy ha valaki berak egy angol szöveget, akkor miért nem teszi mellé a forrást?
@Attila Orosz: Ha az én idézeteimre gondolsz akkor azok innen vannak, a PISA jelentésből Azt gondoltam, ez egyértelmű. Bocs.
@ipartelep: Az orvosok már csak ilyenek (nem mindenki persze), de alapvetően a mindennapi ténykedésüknek általában nem része az ilyesmi, úgyis mondhatnánk, hogy bőven elboldogult nélküle az idősebb generáció a karrierje döntő részében, pláne az alacsony digitalizáltságú magyar eü.-ben. Azért a fiatalok már talán nem komplett digitális analfabéták, de a 40+-os generációból tipikusan nem a műszaki vénával rendelkezők lettek orvosok márpedig abban a generációban nem volt alap user-nek lenni…
@deckard_r:
Na most ha egy orvos – mondjuk 60 év alatt – nem tud legalább felhasználói szinten mozogni az informatikában, az hogy a jó istenbe’ tud elboldogulni az állandóan és egyre gyorsabban változó szakmai ismeretekben?
Én 1992-ben vettem egy XT-t, 40 ezer rénes forintért, amikor a havi fizetés ennek a fele volt, egy akkora 40 MB-os (!!!) vinyóval, mint egy B30-as tégla, és autodidakta módon elkezdtem tanulni a dBase 3 programozást. 1993-tól már gépre dolgoztam, a praxisban abbahagytuk a papír alapú betegdokumentálást. Ja, 1988-ban már assembly-ben programoztam a Z80-at. Mert érdekelt. Nem kell hogy mindenkit ennyire érdekeljen, de hogy valaki ne legyen képes egy háziorvosi programban 5 menüpontban elnavigálni, az nevetséges. Van olyan praxis a környéken nem egy, ahol az asszisztens kezeli a gépet, mert ő ért hozzá. Azért a pofám leszakadna, hogy az asszisztens okosabb nálam….
@ipartelep:
„a 15 éves, a világról semmit nem tudó (de azt is rosszul) gyerektől mi várható?”
Hát, anyuka bejön, kinézek a váróba, kicsiny cigánygyerek az okostelefont baszkurálja, lapoz benne erősen. Mondom: Nézd, a zannya, alig múlt két éves, és már kezeli a telefont!
Mire az anyja: nincs még két éves, két hónap múlva lesz! (Szóval még pelenkába szarik, de a telefonon már el tud tájékozódni :))
Kinti oskola, 3-os (nálunk másodikos) onokának tableten jön a házi. Szóval a 15 éves (6 éves) simán leveri informatikában a professzort….
@DarthVader:
„…Szóval a 15 éves (6 éves) simán leveri informatikában a professzort”
Nem informatikában hanem az okoseszköz bas*kurálásában. Nem ugyanaz. De legalább simán megtalálja a hülyeségeket a neten. Lásd pl. a bolygók távolsága, amiből a hobbioldalak, meg a google keresés talalatainak szép százaléka a komplett baromságot hirdeti.
Hiv.: @DarthVader:
Hát igen, de ez nem jelent semmi jót. Mindenki ahhoz ért, amivel a legtöbbet foglalkozik. És ha még kedve is van hozzá, akkor pláne. Na most, hogyha megnézed kint a terepen a z-, vagy most már a legfiatalabbaknál visszafordult a jelölés, és ők a-jelűek lettek? – generáció viselkedését, akkor azt látod, hogy leginkább mást se csinálnak, csak a telefonjukat basztatják. És az sem mindegy, hogy azzal mit csinálnak, ők leginkább faszbúkoznak vele („szociális média”, hogy kapná be az összes faszomat). Na most, ehhez tényleg értenek (az informatikához ettől még nem), és még a telefonjukat is tudják kezelni. De ettől, a világról továbbra sincs semmi fogalmuk, funkcionális analfabéták maradnak, mert egy kicsit is összetettebb feladatot már értelmezni sem tudnak. Ellenben a professzorok nem funkci analfabéták, bár az igaz, hogy a telefonjuk kezeléséhez nem nagyon értenek.
@ipartelep:
„a professzorok nem funkci analfabéták,”
hááát….. személyfüggő.
Ugyebár az ember a tudományos munkában előremenve egyre többet tud egyre kevesebbről, és mire szakmája csúcsára ér, mindent tud a semmiről. Másrészt mig a diáknak azt kell tudni, mi van a könyvben, a tanársegédnek, hogy hol van a könyvben, az adjunktusnak, hogy hol a könyv, a professzornak már azt is elég tudni, hol az adjunktus.
@muaddib00:
Tehát akkor nem is annyira az ismereteket kell megtanítani az ifjúságnak, hanem azt, hogy milyen ismereteket hol, és főként hogyan kell megtalálni. És hogy hogyan kell szűrni. (Mondjuk, ha tényleg természeti katasztrófák során nem lesz internet, akkor fogunk kihalni, de ez engem már kevésbé izgat. )
@steinerzsiga: Megkerdeztem Fazekasban tanito tanitvanyomat. Ezek szerint szulesi szabdsagon levo tanar miatt kellett nehany honapig osszevonni informatika oran osztalyokat.
@DarthVader: simán:) PubMed-et tudja használni, a titkárnő letölti és kinyomtatja a cikkeket, az ábrát meg az irodalomjegyzéket úgyis a PhD hallgató csinálja. Hidd el, tudom miről beszélek:))) Ettől egyébként klinikusként simán lehet nagyon penge…
@deckard_r:
Hát, ha valaki nem képes egy programot megnyitni, és 2 almenüben navigálni, az csak egy darabig penge, aztán túl lép rajta az idő.
1978-ban élettan TDK-n egy, a témavezető amerikai útjáról hozott kis kalkulátornak kinéző HP kalkulátoron basic-ban irtunk kis programot a statisztikához. (Igaz, csak 100 lépésig tudott). A témavezetőből lett később az intézetvezető prof. Na ő valószinűleg tudta kezelni a PC-t. (Igy viszont 1987-ben az Enterprise-on már nem volt idegen a basic. )
@ipartelep: jelentéktelen részlet következik: a facebook a nyugger/boomer korosztály platformja, a fiataloknál TikTok meg BeReal megy most, de lehet, hogy mire leírtam, már ez se igaz