A kormánypárti sajtó méltatja a nyilaskeresztes szörnyeteg László Andrást avagy a magyar szellem vesszőfutása (anyátokposzt)
„Ekkor gyilkolták meg Szálasi Ferencet, Magyarország lánglelkű Nemzetvezetőjét, Hazánk és Nemzetünk, de a Világ történelmének is glóriáját, a Hősök Hősét, az Életszentség örök fároszi példaképét, a Mártírok közül a legnagyobbat. (László András nyilaskeresztes „filozófus”)
„Az igazság jegyében – In memoriam László András „Előadásain nemzedékek nőttek fel, a mai magyar jobboldal előtérben lévő vagy háttérszereplői közül is számosan hallgatták, olvasták őt. (Pintér Balázs, magyarnemzet)”
(most éppen elismerték, hogy a magyar jobboldal szellemi elődje egy szálasista balfék. én azért Viktor helyében nem lennék annyira boldog)
„Engem nem igazán érdekel, hogy politikailag hová szokás sorolni László Andrást. Ő maga – ha jól emlékszem – ultrajobboldaliként határozta meg magát már gyerekkorától kezdve. De mit jelent ez ebben a mai, lassan már mindent alulmúló közbeszédben? A világon semmit. (Győrffy Ákos, József Attila-díjas „költő”, mandiner)”
László András elmebeteg baromságokat írt, egy teljesen random példa: „A Monarchia Autocratica Absolūta és a Monarchia Aristocratica Feudālis organicus egységesítését és egységesültségét tekintjük igazán megfelelőnek. Ugyanis amikor ezek eredeti egységesültsége felbomlott, és külön-külön kezdtek megjelenni, tehát szétváltak, mind a kettő már bizonyos deviációt hordozott. Az absolut monarchia önmagában azt élezte ki, hogy uralkodó van, és alattvalók vannak. Az alattvalók nem egyenrangúak ugyan, de ez van kiélezve. „ Egy szódiaréban szenvedő mániákus antiszemita, akin a FIDESZ háttéremberei nevelődtek. Kurvaélet, tényleg.
Tegnap a Farkas Attila Márton nevű bolond méltatta László Andrást: „Egy rendkívül tehetséges, művelt és finom úriember volt, aki az én értékeim és kuruc neveltetésem okán számomra ellenoldal lett. Sajnálom, hogy meghalt. Inkább az Isten adott volna neki örök életet, hogy jó szívvel kritizálhattam volna a műveit.” Ugyanez az izé (természetesen a Mandiner kiemelten szemlézte) egészen konkrétan patás ördögnek nevezte a huszadik század egyik legnagyobb elmefilozófusát, a pár napja elhunyt Daniel Dennett-et, akiről egy szót nem írtak a magyar sajtóban.
László András az egyik „magyar észjárást” képviselte, amely magyar észjárás alapján kirabolták a deportált, munkaszolgálatba kényszerített nagyszüleim házát. Egy elmebeteg antiszemita, akit most visszamenőlegesen is kineveznek filozófusnak. Hol van ilyenkor a másik „magyar észjárás”? Inkább László András, mint John Lukacs? Megőrült a magyar jobboldal?
Az elmúlt évben sokat olvastam Dennett-től (azért gyűlölik mert ateista, hogy oda ne rohanjak, elmefilozófiai könyveiről és cikkeiről ismert, amúgy jóval nagyobb az idézettsége, mint az összes magyar filozófusnak együttvéve), több héten keresztül próbáltam megfejteni azt a mondatát, hogy „semantic information is design worth getting”, amíg végül úgy döntöttem, hogy én másképpen fogok gondolkozni a szemantikus információról. Kétségbeesetten próbáltam megérteni Dennett content fogalmát és az „intentional stance”-t, ha valami nem érdekelt az az, hogy hitt Istenben vagy nem (a tavaly elhunyt Kripke sokkal ateistábbnak tűnhet és ő aztán egész életében templomjáró, hithű zsidó ember volt). Azt hiszem, összességében tanultam valamennyit Dennett-től, én a filozófiai hiperdilettáns és igen, be kellene végre fejezni azt a cikket (most éppen jól áll a Scimago-tőzsdén* az az újság, amiben életem egyetlen filozófiacikke jelent meg, hehe D1, az jobb, mint a Q1, igen, tudom, hogy ez baromság), amit ő is motivált, de most annyi más mindent kell csinálnom. És akkor László András…… jézusmária, hová züllött ez az ország.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531403-6ad191fb24298' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531403&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531403-6ad191fb24298&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531403-6ad191fb24298' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: hogy zárná ki a metafizika az észlelhetőséget? A metafizika (még csak nem is a tradicionális/ezoterikus, a sima ateista is) azt állítja, hogy az észlelhetőség korlátos, és van azon túl is valami. A pozitivizmus kizárja a nem észlelhetőt, mégpedig úgy, hogy azt állítja, a minden észlelhetősége csak idő és szándék kérdése. Ezek ketten nem férnek meg egymással, és amikor a poztivista próbálja megmondani, hogy milyen az igazi, rendes metafizika, az olyan, mint amikor trombitás kristóf próbálja elmondani az ellenzéki szereplőknek, hogy kell egy rendes baloldali pártot összerakni, mik a követelmények 😉
Hiv.: @halatlangazember:
Nem értem, amit mondasz, de főleg nem, hogy mi lehet az az ateista metafizika. Az ateizmus – szerintem – pont tagadja a metafizikai képzelgéseket. Mondjuk hazugságnak, vagy bolondságnak, az mindegy.
Hiv.: @halatlangazember:
A „metafizikának” még a normál filozófián belül is többféle értelmezése van. Lásd a neopozitivisták- és az általam idézett Huoranszki-féle könyv hozzáállását, és ezek különbségét. Ami azon alapul, hogy a neopozitivisták egy (több) igen szigorú igazság- és igazolás-kritériumot alkalmaztak, amibe nem nagyon férnek bele azok a hagyományos filozófiai témák, amelyeket Huoranszki tárgyal a könyvében. De ez mind a kettő értelmes filozófiai álláspont – amelyek nem pontosan ugyanarról a tárgyról szólnak (ezért nem is feltétlenül, vagy mindenben ütköznek).
De a szónak a filozófián kívül is van egy értelmezése, amely viszont a szó szó szerinti értelméhez („a fizikán túli”) kapcsolódik. És pontosan ezért, és innen válik értelmetlenné az egész, hiszen semmi nincsen a fizikán túl. A fizikán túl a képzeletbeli transzcendens világ van (vagyis valójában nincs), a természetfeletti, tapasztalaton túli, érzékfölötti terület. Na ez az, ami a valóságban nem létezik, hiszen az ég egy adta világon soha, semmi nem utalt arra, hogy ilyen „világ” lenne. És amúgy még a létezésének az állítása (mert ugye, azt állítjátok, hogy létezik) is logikailag önellentmondásos, hiszen egy elvileg, és elméletileg sem megtapasztalható, érzékfölötti micsodára logikailag értelmetlen azt mondani, hogy mégis tudomásotok van róla- vagyis valahogyan tapasztaltátok.
Tehát, míg egy filozófus ált. az előző értelemben beszél a metafizikáról (Bécsi Kör, vagy Huoranszki), addig te a transzcendens értelmében érted azt. Ami értelmetlen.
@ipartelep: azt azért vitatnám, hogy csak olyasmiről beszélhetünk, amiről közvetlen érzékeléseink vannak. a lehetségest nem nagyon tudjuk érzékelni, a végtelent sem, mégis beszélünk a végtelenről, tanulmányozzuk a végtelent. a tudatról sincs igazán érzékelésünk.
@halatlangazember: úgy értettem, hogy a metafizika olyan dolgokat is vizsgál, amelyek érzékelhetőségét kizárja, amelyekről szenzoriális alapú tapasztalat nem szerezhető. amiről guenon vagy a gyengelméjű lászló andrás beszél az halandzsa, nem metafizika. puzsér semmivel sem rosszabb filozófus, mint lászló andrás, nagyjából pont olyan, csak sokkal kevésbé idegesítő. ő is írt könyvet a metafizikáról, szép, nagy könyvet, fekete alapon fehér betűkkel.
Hiv.: @jotunder:
Bár a Bécsi Körben volt olyan törekvés (kezdetben), hogy a verifikációt leszűkítsék a közvetlen érzetadatokra, és protokolltételekre, de ez így nyilván nem hasznos, és nem működik. De azért a filozófia messze nem csak a közvetlenül érzékelt, vagy közvetlenül tapasztalható dolgokról beszél, hiszen maga az itt tárgyalt filozófiai (és nem transzcendentális) metafizika (mint egy diszciplína – lásd Huoranszki könyvében jól összeszedve) is egy csomó absztrakt fogalommal dolgozik, azok a tárgyai, sőt hát voltaképpen az egész filozófia nagyon absztrakt fogalmakkal dolgozik (a logika is nagyon absztrakt). Az absztrakt fogalmak pedig ugye közvetlenül nem érzékelhetőek, nyilván nem úgy, mint egy asztal a szobában.
De az a különbség a filozófiai- és a transzcendentális (vagy bolond, és értelmetlen) metafizika között, hogy míg az előbbi a való világ elvont, absztrakt jelenségeivel foglalkozik, addig a bolond metafizika egy másik fajta, nem anyagi (hanem szellemi), és transzcendentális világ létét feltételezi, vagyis állítja. Ez alapvető különbség a kettő között.
Hiszen a mi anyagi („fizikai”) világunkban valóban vannak nagyon absztrakt jelenségek, és fogalmak, amelyek megtapasztalása (mert valamiféle megtapasztalás itt is van) csak nagyon közvetett, áttételes, bonyolult, és összetett folyamat, de azért ezek a mi világunk jelenségei, és fogalmai. Addig a bolond-metafizika másról beszél: egy kitalált, feltételezett, semmivel nem igazolt világról, amiről ráadásul azt mondja, hogy az tapasztalatilag nem is hozzáférhető, érzékelhető – tehát ahogy jeleztem, még önmagának is ellentmond.
A bolond-metafizika minden értelemben a bolond likból bolond szél fúj esete. A filozófiai metafizika, az nem olyan, annak a megítélése bonyolult, és hát végül is a filozófia egy kis része pontosan ezen vitatkozgat, hogy egyáltalán mi szerepe is van (legyen) ennek a metafizikának a filozófiában. De mindenképpen teljesen más műfaj, mint a bolond-metafizika.
@annokkk: ha leejtesz egy tollat, akkor az leesik, ez tiszta. Tudjuk-e, hogy ha holnap leesik-e a leejtett toll? Ha ezt tudod bizonyítani, akkor tudod-e azt bizonyítani, hogy holnap tudod-e majd bizonyítani, hogy holnapután leesik-e a toll? Vagy, az idő fogalma környékén is vannak olyan kérdések (pl. létezik-e idő humán percepció nélkül?) egzisztencializmus is felvet metafizikai jellegű kérdéseket, pl. a létezés vs a lét értelme. Végülis, ha úgy vesszük, minden metafizika, ami kimutat egy formális rendszerből, hiszen az összes ismert tudomány egy formális rendszer, aminek szinte biztos hogy van olyan kérdése, amit a rendszer nem tud megválaszolni.
@jotunder: ezzel kapcsoltban elég érdekes Rudolf Steiner megközelítése. Ő a primer érzékelésekkel (látás, hallás, tapintás) egy szinten tárgyalt egyéb tudati funkciókat, pl. (leegyszerűsítve, a blog kedvéért) a hallás – zenei hallás kettősséget. Van aki hall dolgokat, beszédet ért, de nem tud megkülönböztetni hangmagasságokat, nem tud megjegyezni dallamokat, és még sorolhatnám. Steiner azt mondja, hogy nincs lényeges különbség (a minőségit leszámítva) a kettő között, hiszen az ezt megélő szempontjából mind a kettő ugyanolyan valósággal bír (vö szolipszizmus). Tovább menve, van, aki egy szerelmes popdal szintjén képes érzékelni a zenét, és van, aki Mahlert is érti, zeneileg, intellektuálisan és transzcendensen is. Steiner szerint nem nagyon bizonyítható, hogy ezek közül egyes érzékelések valósak, mások nem.
.
Innen kezd kicsit ingoványossá lenni a dolog, és kinevez (átnevez) egy fogalmat, az intuíciót, amely ugyanolyan tudati funkció, mint a látás stb. és ez az, amin keresztül szerinte a transzcendens érzékelhető. Ami, a fentiek alapján ugyanolyan valós, mint amikor megszúrjuk az ujjunkat.
.
(Nagyon vicces egyébként, ahogy főleg Magyarországon, de máshol is a hippik, liberálisok, ateisták rácuppantak Steinerre és a Waldorf iskolára, és a liberális szabadság kis szigeteit látják bennük, holott Steiner a legsúlyosabb metafizista volt, és a Waldorf iskolák eredetileg nem a mindentlehetről szólnak, meg a nincsháziról, hanem arról, hogy a nevelés nem csak szélességében kell kiegyensúlyozott legyen, hanem magasságilag is – primer, intellektuális, transzcendens -, ezért tilos szerint olvasni tanulni pl. 12 éves korig, mert az a primert terheli túl.)
.
Az, hogy Steiner bolond volt-e, nem tisztem eldönteni. Ő egyébként nem tradicionalista, illetve van elég erős newages-filozófusos okoskodás is benne, de pl. LA nagyra tartotta (annak ellenére, LOL, hogy Steiner zsidó volt), ez is mutatja a kettősségét, nyilvánvalóan elmebeteg, nárcisztikus f.sz volt, with a twist.
@halatlangazember: : „tilos szerint olvasni tanulni pl. 12 éves korig” Erre tudnál valami forrást adni? Mert ez nekem nem kicsit meredek állítás és eléggé hihetetlen is. Tippem, hogy ez egy sajtóhiba és a 12 valójában az 1. és 2. osztályfokot, azaz a 7-8 éves korosztályt jelenti.
Azért is vagyok fennakadva, mert egyébként egy stuttgarti előadássorozata (GA294) kifejezetten foglalkozik a neveléssel-tanítással és ott valóban szerepel a 12 éves életkor egyfajta választóvonalként. De ott arról van szó, hogy tételes történelmet és pl. fizikát nincs értelme korábban tanítani, mert… Viszont ugyanitt kb. 9 éves korra lényegében kifejlett írás+olvasás készségről beszél.
\
A hippi waldorfosokról meg… pfff. Kevés rémesebb állat van a félművelt waldorfos szülőnél 🙂
@halatlangazember::
Az volt 🙂
(Pontosabban saját korának megfelelő műveletlenséggel rendelkező elszállt misztikus, az általa tökéletesen légből kapottan tételezett „éteri” & „asztrális testekkel” meg hasonló hülyeségekkel. Minden kornak megvan a saját szúfija, fényevője vagy transzcendentális meditációs guruja…)
@labrys: A minden kornak megvan… kezdetű érveddel az a baj, hogy Steiner már majd’ 100 éve meghalt és a gyakorlatba átültetett „szúfiságai” még mindig, sőt egyre inkább virágoznak (biodin esetben szó szerint). Szóval, az ő esetében lehet, mégiscsak másról van szó, mint egy szuggesztív egyén elmebaja, ami az egyén halálával együtt elmúlik.
\
u.i.: a legkevésbé sem áll szándékomban antropozófia pro és kontra vitát folytatni, csak tettem egy megjegyzést egy szerintem indokolatlanul lebecsülő kategóriába soroláshoz; Steiner azért mégicsak a filozófia doktora volt.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw: igazad van, én tudtam rosszul, 9 éves kor lesz az. (A 12 éves kor egyébként szerintem létező Steinertől függetlenül is, én a gyerekeimnek nem adtam se számítógépet, se okostelefont, se semmi hasonlót a kezükbe addig. Nem zártam el, meg használhatta, ha kellett, de nem volt sajátja. Eddig nulla hátránya lett eddig belőle egyiknek sem, sőt, a nagyobb agyatlan kütyüzés helyett kreatív dolgokra használja. )
@labrys: látom, hogy neked viszont tiszted 😀 Szerintem mindenki bolond, hülye vagy idióta valahogy, valamiben, vagy sok mindenben – inkább az a kérdés, hogy miben nem az. Steiner azért ennél sokkal érdekesebb figura, de tényleg nem fogok hitvitába keveredni.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:: az, hogy minden kornak megvannak a maga misztikusai és egyéb lököttjei, nem jelenti (okvetlenül) azt, hogy mondott misztikusokat/lökötteket/hagymázakat akár korokkal később is még nem favorizálhatják az arra érzékeny tömegek. (Lásd vallások, asztrológia, babonák stb., stb., stb.)
.
És lehet, hogy ez az én személyiségproblémám, de még a tekintély kiérdemelt tiszteletétől is kiütéseim lesznek. Hát még attól, amikor bárkit valamilyen fokozatra, tisztségre, rangra, beosztásra, papírra, életműre, kitüntetésre, szoborra, díszpolgárságra, Q1-es cikksorozatra (stb., stb.) hivatkozva kívánnak tekintélyként tiszteltetni. (Pláne velem.) 🙂
.
.
@halatlangazember:: ugyanannyira „tisztem” bárki általam lököttnek tartott egyedről kijelenteni, hogy lökött, mint amennyire „tiszte” bárki másnak bárki másról – például rólam – kijelenteni ugyanezt.
…Mi több: hajmeresztő módon még olyan jellegű értékítéleket is szoktam volt megkockáztatni, mint például melyik fagyi finomabb 🙂