A nemzetközi színvonal avagy a többdimenziós, felhasználó-orientált megközelítés
A 88 éves, egykori MTA-elnök Vizi E. Szilveszter szerint Orbán Balázs disszertációja nemzetközi színvonalú volt. Vizinek nyilván fogalma sincs arról, hogy mi van Orbán úr disszertációjában, annyit tudhatott volna, hogy a nemzetközi színvonalú dolgozat egy olyan publikációra épül, amit a győri egyetem lapjában közöltek.
Az MCC előadójaként tündöklő Kohán I. Mátyás ezzel szemben azt mondta, hogy a HUN-REN intézethálózata középszerű. Nem nemzetközi színvonalú, középszerű.
Találtam valamit az MCC oldalán, ami sok mindent megmagyaráz.
„A felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorolásához többdimenziós, felhasználó-orientált megközelítést alkalmazó U-Multirank 2020-as kiadása szerint a Modul Universität Wien a világ legtöbbet hivatkozott tanulmánnyal rendelkező 25 egyeteme között szerepel.”
Többdimenziós, felhasználó-orientált megközelítésben Csurka István sem antiszemita, hanem dubai csokoládé. A Modul Universitat Wien ebben az aránylag kevés dimenziós, és felhasználóilag nem túl baráti rangsorban csak a 38-ik egyetem, és nem a világon, hanem Ausztriában, kissé lemaradva a kufsteini és a burgenlandi intézmények mögött.
Tegnap a Szabadság-hídon szembejött velem a Schiffer András. Önkéntelenül elmosolyodtam, valahogy eszembe jutott, hogy a Vincenten milyen szívesen elküldeném a fenébe, de ez itt egy valóságos Schiffer András. Vélhetően a valóságos Kohán I. Mátyás fejét sem üvölteném le, Orbán Balázsét sem, senkiét sem, menczering is bad.
Kicsit elszabadult a dilinyó Magyarországon. A színvonal mégsem szabadulhatott el, azért mindennek van határa. Ma az ellenállás műfaja a minőség lehetne, az ultimate dafke. Az ma az igazi radikalizmus.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16531976-678e6e79e2a58' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16531976&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16531976-678e6e79e2a58&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16531976-678e6e79e2a58' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Mondjuk ezért a szövegért az EU-t kell kárhoztatni:
„European Commission
Press release
Brussels, 13 May 2014
New international university ranking: Commission welcomes launch of U-Multirank
A new global university ranking, set up with €2 million in funding from the European Union, is launched today. U-Multirank, which assesses the performance of more than 850 higher education institutions worldwide, breaks new ground by producing multi-dimensional listings rating universities on a much wider range of factors than existing international rankings. The idea is to avoid simplistic league tables which can result in misleading comparisons between institutions of very different types or mask significant differences in quality between courses at the same university. Individual users will be able to build a personalised ranking based on their particular needs. This will allow them to obtain information on the universities or specific disciplines which most interest them and to choose criteria according to their own preferences…”
@muaddib00: A Modul egyetem 7110. a világon ezen rangsor szerint: https://www.universityguru.com/universities–austria .
A U-Multirankban nem sikerült megtalálnom, de így nem csoda, nem gondolom, hogy sok ezer egyetemet rangsorolnának 2014 után sem. Az MCC mondata, amely egyetlen szempontra utal, amely szerint a MODUL benne van az első 25-ben, éppenséggel pont ellentétes a Multirank alapeszméjével…
@Bogomil:
Ja, nem arra mondtam, hanem a többdimenziós szövegre. 🙂
Kicsit (de csak kicsit) off: 25 éves új főigazgatót kapott az Orbán Balázs felügyelte Magyar Külügyi Intézet.
https://hvg.hu/360/20241212_Magyar-Kulugyi-Intezet-Molnar-Dorina-Orban-Balazs-Orban-Viktor-Donald-Trump-EuroAtlantic-Fellegi-Tamas-MCC
Meg lehetett szorulva ez a modulegyetem, hogy eladta magát az MCC-nek. Mindenesetre az emcécé hálózatot épített, már ketten vannak. Ha nyerek a lottón, én is veszek magamnak egy etemet, mondjuk Bermuda Alsón.
@Bogomil: : Ha nem a vityaklán uralta fityesz uralta mogyorólandi hír lenne, csak megvonnám a vállam, elvégre voltak a történelemben Mozart-ok és hasonlók. Btw. volt már valami hasonlóan fiatalka stünci egyszer így felpócolva… kíváncsi vagyok (tkp. nem vagyok), mikor kerül „nyugdíjaskorba” ;-).
@vattablz: : Ugye Balmoral University lesz? A „vattabálázó” mégiscsak snassz lenne ;-).
@ijontichy: Hát még a „nyug. ex-vattablz”.
Amúgy ha Bódi-Rácz Zsófia Laura akire gondolsz, akkor ő már csak ex-helyettes államtitkár és ex-miniszteri biztos, valamint a megváltozott neve arra utal, hogy férjhez ment egy fasiszta majomhoz. De ne félj, nem hagytuk az út szélén. Navracsics legfrissebb keltetőjében tanácsadó.
Hogyha nemzetközi színvonalú O.B., akkor kíváncsi vagyok egy cikkére egy nevesebb angol nyelvű lapba. (A tudomány nyelve az angol.) A magyar szuverenitásról. (Vagy melyikről is?)
Egy Csányi Vilmos, vagy hasonló szintű véleményre azért kíváncsi lennék.
@ijontichy: Nem tudtam, hogy a nevemre is kell vennem az etememet. Nem vagyok én egy Trump, hogy mindenhol a saját nevemet lássam. Szerénység, elvtársak, szerénység…Két etem között ingok egyelőre, a bermudai (https://www.college.bm/) és a cortei (https://www.universita.corsica/en/) között. Utóbbinál nehéz diákabb várost elképzelni, 7650 állandó lakosra jut 5000 hallgató. Persze úgyis az anyagiak fognak dönteni, az olcsóbbat választom, hiszen én nem lopom a pénzt, mint… egyesek.
@nyulambator: A vattabálázást nem lehet csak úgy egyszerűen múlt időbe tenni. Aki egyszer vattát bálázott, az lélekben mindig vattabálázó marad, ezt nem lehet kinőni, mint teszem azt a fideszességet.
.
@vattablz:
.
Miért ne vehetnél egyszerre két etemet is? Mibe kerül (nekem)?
.
És talán @ijontichy: is megérti, ha Radzeer Universitynek nevezed el.
.
@Bogomil:
Nő is, nem is boomer, mit nyivákoltok lipsik nektek semmi nem jó? 😉 😀
Miért, nemzetközi színvonalú. Csak egy kicsit rosszabb Borat-énál, és többet írt belőle saját maga, mint Elena Ceausescu (oké, ő lehet, hogy analfabéta is volt, de akadémikus is, viszont a nemzetközi porondról relatíve gyorsan távolították el, és igen költséghatékonyan).
.
@jotunder:
.
Az email-fiókomba megkaptam a legújabb posztodat, amelyet ma este törölni akarsz. Sajnos, már most sem lehet megnézni. („Nothing found”)
.
Régi bonmot (csak emlékezetből idézem): Ha valakinek az a paranoid téveszméje, hogy üldözik, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy valójában nem üldözik.
.
A lényeghez: a téma távol áll tőlem, már csak az életkorom miatt is (nem, nem vagyok kiskamasz, sőt nagykamasz sem!). Viszont, ha jól tapasztalom, az itteni kedves kollégák némelyike érintett hasonló ügyekben. Hátha van köztetek olyasvalaki, aki hajlandó és képes is felplankolni ezt az ügyet. És ha nem is személyesen, de azért akadnak tényfeltáró portálok (pl. Direkt36), amelyek belefeccölnének az ügybe időt és energiát.
.
Hátha.
.
@hakohen: végül úgy döntöttem,hogy nem fogok belekeveredni, mert túl befolyásos emberekről van szó, akik kormányzati kapcsolatokkal rendelkeznek. egyetlen név sem volt a posztban, de így is leszedtem. nem, privátim sem beszélek róla. ha ezt a magyar sajtó és az mta” nem veszi észre”, akkor azért van, mert még ők is félnek. hát én jobban félek (a telex.hu írt róla és szerintem nem véletlen, hogy befejezték). mindenki orra előtt van, csak túl sok ügyvéd és befolyásos politikus van az ellenoldalon.
@jotunder: Legalább annyit megtudtunk, hogy miről nem akarsz beszélni. Mert azt hiszem számosan megkaptuk a szöveget drótpostán. A szellemet tehát sikeresen kieregetted a palackból, úgyhogy neked annyi. (Meg egy Bambi, ahogy Borsodban szoktuk volt mondani.) Megértem, hogy aggódsz, lehet, hogy még a Nemzeti Színházból is ki fognak tiltani, és egyéb súlyos megtorlásokra is számíthatsz, pl. Menczer Tamás a szájára vesz. A pereket viszont tényleg célszerű elkerülni, tekintettel a jogállami helyzetre és a bíróságok elharapózó gyakorlatára, lásd Varjú-ügy. Mindenesetre számíthatsz rám, másoknak is szoktam pert nyerni, mint illegális zugügyvéd. A Kossuth-díjad átvételére, amit publicisztikai munkásságodért fogsz kapni 2039-ben, azért remélem meghívsz, számos itteni kommentelőtársammal egyetemben (-begyetemben. Valamint tengertánc. És semmi arisztokratizmus)
(Előkerülnek a régi stencilgépek is lassan, Demszky kurzust tart átjáróház-ismeretből, ilyesmik)
@jotunder: : Tudod, többször eszembe jutott, hogy amikorra majd Géországban Gránitba vésik a „kommentbeli felségsértésért statáriális főbelövést” 😉 🙁 , addigra jó lesz egy „nemlétező ország” állampolgárságát felvenni. Különben a jogállami ojrópa lesz olyan hülye, hogy kérésre simán hazatoloncolja G. (nem Don Giovanni!) elszemtelenedett alattvalóját.
@vattablz: : „Menczer Tamás a szájára vesz” Elsőválasztó koromban épp a „dógozgató népet” kellett – kötelező jelleggel – szolgálgatnom kis ideig. Az ominózus esemény még a magamfajta irigyelt „körbeérő kimarcsis állandóval” rendelkezőt is helybetopira ítélte a hétvégére. Ahogy már lenni szokott, a közeli „becsületvesztőt” meglátogattuk a kerítés útján. Utólag tudtam meg, hogy pár sorstárs pechesebb időpontban (épp arra járt egy komplex váp) volt szomjas, ami („2000-es” érvénye alatt!) extra 6 hónap Nagyatádot jelentett nekik. Egy végefelé járó rendszer bornírt ostobaságának áldozatai :-(. Namármost, 2009-ben még megmosolyogtam Bartust, ám az előbbiek fényében ma már úgy gondolom, hogy Géországban semmi sem lehetetlen :-(((.
@ijontichy: Akkor kedveltem meg a mélyszántást, amikor sikerült a váposok fényszórója elől a szántóföldi árokban elfeküdnöm. 🙂 50+ éve már. 🙁
@poszt: „mindennek van határa” Nincs!
JT utolsó mondata a legfontosabb. Menjetek vissza középszerű kutatásaitokhoz.
@jotunder: Az MTA nemhogy nem veszi észre magától a tudományetikai ügyeket, hanem ha konkrétan az MTA tudomására hoz az ember valami ilyet, akkor is mindent megtesznek, hogy ne kelljen állást foglalniuk benne. Az MTA tudományetika kódexe úgy van megírva, hogy az szinte csak a plágiumra vonatkozik, erre hivatkozva minden nem-plágium tudományetikai ügyből rutinosan kihátrálnak.
Legalabb valamire jo volt a tobb hetig tarto idoszak, amikor lelogo menuk miatt alig lehetett a blogot olvasni. Akkor allitottam at a szamlamat olyanra, hogy emailben rogton megkapjam a posztokat.
@kiazmármegint: én meg csak most. Nem sejtettem, hogy idáig fajulunk, hogy csak az RSS feedben jönnek ki a posztok.
@obeszel: : Tkp van… csak nem hajlandó elismerni :-).
@steinerzsiga: az MTA publikálta azon folyóiratok listáját, amelyeket kétséges publikációs gyakorlatot folytatnak. az egyik általam megtalált figura öt cikket publikált az egyik ilyen lapban. és az a lap van a nemzetközi vizsgálatok centrumában. persze, hogy tudják kikről van szó. de láttad ugye, hogy az egyik magyar egyetem váratlanul elszállt a THE listán. szerinted ez nem államérdek? folyamatosan erről beszélnek. én megmondom neked melyik lesz a következő ilyen egyetem. dunántúli.
Én sajnos nem kapok értesítést, úgyogy nem tudom, hogy kiről és miről volt szó, de azt látjuk, hogy melyik magyar budapesti egyetem növelte a listán a leginkább a Research Quality pontszámát, és olvastuk az iraki papírgyáras történetet is. Viszont ilyen üstökösszerű emelkedés más, főként közepesen vagy kevésé fejlett ország egyetemei esetében is megfigyelhető. Az ösztönzők megvannak az állam nélkül is.
@Grrr: Én se, de talán az a rettenet tárgya, hogy a nemzetközi minősítéseket is úgy veszik lábon, mint a Kádár népét. Veszni látszik az utolsó biztos pont a világban.
@jotunder:: nem értem az aggodalmat, a telex.hu se fejezte be, több nyilvános tanácskozáson beszélünk erről, nyomtatott sajtóban is megjelent. A rankingek meghekkelése élénk vita tárgya, valójában ennek a globális iparágnak a szereplői mentegetik a nem-menthetőt, mert ez leplezi le a bizniszüket. Ennyiben örömteli, hogy végre elindul a kellő kiábrándulás a globális rankingekből, a Vincent már elkezdte egy ideje, ez jó.
@fortin2: vélhetően kicsit túlparázom, de nembátor vagyok, és nem teszek úgy, mintha nemnembátor lennék. 🙂
@fortin2: a rendszert olyan szinten hekkelték meg, ami az értelmét kezdi ki. tízezrével keletkeznek fals publikációk. az egyik durván manipuláló lap, amit az MTA flaggelt, simán Q1. az a baj, hogy igazából nincs olyan erős player, akinek érdeke lenne leszámolni ezzel az egésszel. a GPTo1 professzionális változata havonta 200 dollár, az mondjuk egy ilyen cikket egyedül megír öt perc alatt kicsit bénán, de ha egy aránylag intelligens ember segít neki, akkor mondjuk egy nap munka és be lehet adni. ez az egész rendszer halálra van ítélve, jövőre bukik itt minden.
Szerintem azért elég régen tisztában van vele a tudományos világ gondolkodóbb része, hogy egy publish or perish alapra épülő tudományszerkezet
szahart sem érkontraproduktív és borzadályos távlati hatásokkal jár. Csak szokás szerint senki sem tett/tesz semmit (általános jóleszazúgy/plsz) + a társadalmi/nemzetközi intézményrendszerek roppant nagy tehetetlenségi ereje.Szóval lehet, hogy valójában ujjongani kellene, mert a nyelvi modellek végre belepöktek a levesbe, így kényszerítvén ki az alapok újragondolását.
P. s. 1.: persze a zemberiséget ismerve nagy valószínűséggel megint valami megoldjukokosba’ megoldás fog születni, és a kecske is megdöglik, meg a káposzta is megrohad…
P. s. 2.: a ‘felhasználóorientált’ egy szó 🙂
@jotunder: Akkor minimum egy áldásos hatását megtapasztalhattuk a nagy nyelvi modelleknek… És talán akkor a valóban érdemi, új gondolatot is tartalmazó, eredeti, okos és fontos publikációkat fogják értékén becsülni… Vagy, hogy végképp fantaszta legyek, a tudományos, átfogó igényű, alapos kifejtéseket és/vagy összegző elemzéseket bemutató monográfiákat????? Huh, belegondolni is szörnyű, hogy esetleg úgy is működhet a tudomány, ahogy évszázadokon át, a publikációs ipar totalizálódása előtt.
@labrys: mi az, hogy a „tudományos világ”? egyetemi állásokat általában a publikációk alapján döntik el a világban komolyabb egyetemeken, és egyre inkább ez történik a kevésbé komoly egyetemeken is. nagyon nagy a verseny. ettől tulajdonképpen függetlenül megjelennek az egyetemi rangsorok. ezekben a publikációs és citációs kartellekben a senior kutató az nem túl erős egyetemének sok publikációt hoz (mondjuk évente 40-50-et), a junior pedig előnyösebb pozícióban lesz egy tenure állásért, de lehet, hogy a doktorijához kell egy iráni vagy egy szaúdi egyetemen. ehhez mégis ki köze van a világ legjobb egyetemeinek? hogyan tudnák befolyásolni az iráni vagy szaúdi egyetemeket, mi közük van ezekhez a lapokhoz? náluk valóságos verseny van, és borzasztóan erős emberek indulnak a tenured státuszokért, mégis hogyan döntsene, ha nem az eredmények alapján? most olvastam az amerikai filozófia helyzetéről. vannak olyan departmentek, ahol egy ph.d elkezdéséhez már elvárják, hogy legyen a jelentkezőnek egy cikke egy aránylag jó újságban. a tenure-hoz kell több cikk top 10-es lapban, ami magyarországon gyakorlatilag senkinek sincs, a professzorok többségének nincs top 50 lapban sem publikációja, ugyanez megy persze más területeken. ilyen a verseny a nagy nyugati egyetemeken. most ezzel mit csinálnál? nem meritokratikusan döntenél egy olyan állásról, amire százan jelentkeznek? hogy ez borzasztó? igen, de mondjuk a futball borzasztóbb, ahol tízezrek akarnak bekerülni a nyugati ligákba. és mind tehetséges, csak vannak tehetségesebbek.
@fortin2: ezt az összegző monográfiát fogja megírni egy komolyabb LLM két éven belül jobban, mint egy ember. nagyon eredeti dolgot talán nem fog csinálni (kurvára remélem), de egy összegző monográfiához nagyon komoly és mély tudásra van szükség, és a gazdájával EGYÜTT GPTo1-nek talán meglesz a nagyon komoly és mély tudása. nem ő csinálja, egyedül, ketten csinálják. igazán jó cikket remélem nem fog tud írni még pár évig, és matematikában talán belátható időn belül sem (de nem mindenki ért velem egyet). az lehet, hogy még a matematikában is segíteni tud majd, aránylag rövid időn belül.
Hogyan csapódik le ez azon a területeken, ahol egy konkrét kísérletet kell elvégezni a publikációhoz, vagy legalábbis már valaki által gyűjtött adatokat beszerezni keomoly pénzért? Ott az LLM nyilván erősen tudja támogatni a cikk megírását, de a háttében csak van valami, amit az LLM nem tud megcsinálni, és a későbbiekben sem lesz rá képes,
@jotunder:: nyilván nem én leszek az, aki most kapásból hirtelen megoldja, hogyan lenne érdemes átszervezni a nemzetközi tudományos működés alapjait, a tudományfinanszírozást, a tudományos ismeretterjesztést, a szcientometriát (ha egyáltalán szükség van ilyesmire) etc., etc., etc.
És természetesen valamiféle minőségbiztosító/-értékelő mechanizmusok mindenképpen kellenek.
De, ugye, egyetértünk abban, hogy a publikációk száma/helye vagy az impakt faktor (stb.) közel sem egyenlő az automatikus minőséggel? Azaz a jelenlegi alapok és módszerek a tudomány egésze szempontjából egyértelműen rosszak és kontraproduktívak. (Továbbá te magad is mondod, hogy az utóbbi fejlemények tükrében egészen biztosan fenntarthatatlanok és működésképtelenek is, illetve viharos gyorsasággal azzá fognak válni.)
@Grrr: Pont erről akartam írni az elöbb csak lebeszéltem magam.
A filozófusoknak már rezeg a léc, bullshitelni a GPT is tud. Utána bizony a matematikusoknak lehet rosz, mert az hótt absztrakt, fejben lehet csinálni. Nomeg mondjuk a fizikusoknak, csillagászoknak, akik ma már 99%-ban csak számítógépen át űzik a tudományukat. A rádiótávcsövet ráirányítani a célpontra meg a hadronütköztetőt beindítani az AI is tudná, az eredményeket feldolgozni meg pláne. Azoknak bíztatóbb a jövője, akik egéragyba ültetnek implantot, meg kijárnak a vulkánhoz lávát szagolni és abból írnak cikket. Ez még messze van az AI-nak.
@jotunder: Amikor nyolc éve írtam egy összegző monográfiát egy itt korábban igen kedvelt témáról, akkor a legtöbb hasznos időt olyan utánajárások/feldolgozások vettek el, amit még ez a mostani közhasználatban levő, fizetős GPT a javításaimal együtt kb fél nap alatt old meg (mármint a javításaim igényelnek fél napot…). Gondolkodom is a második, frissített kiadáson, gyorsabban meglesz.
DE. Vszínűleg tízszer annyi időbe telt volna, ha nem veszem igényve az SPSS korrelációs számításait, az R-nyelv szignifikancia-modulját stb. (A t-próbás izéket is, bár már akkor szóltak, ha folyóiratban akarom publikálni /nem/, akkor a a nullhipotézist inkább hagyjam, kezdenek rájönni, hogy üresblöff, nem fogadnak be több szakterületen már ezzel operálókat). Szóval, nem nagyon esek kétségbe, amikor most egy másik szakterületen íródó monográfiámba bizony igénybe veszem a tudását, nem a ChatGPTét, az ide nem volna jó, más webhelyét. . (És perzse ezt az előszóban jelezni fogom.) Eddig még nem jött eredeti ötlet tőle, majd elgondolkodom, ha jönne.
Jaj nektek, törvénytudók, mert elvettétek a tudománynak kulcsát elfoglaltátok, ámbár se magatok abba bé nem mentek, sem a bémenni akarókat bé nem bocsátjátok.
Káldi, Lukács 11,52 (Erdélyi Sándor találta. Nem most.)
@labrys: egy junior professorship németországban, lecturership angliában, assistant professorship amerikában esetében, ph.d után közvetlenül vagy pár évvel később járó jelöltek közül kell dönteni, és van mondjuk ötven. nyilván megnézik azt, hogy az illető honnan jön, milyen rekommendációkat kapott, és annak van szerepe a shortlistben, de a végén dönteni kell. nyilván van clear cut helyzet, van egy jelölt, aki éppen megoldott egy híres problémát, beszélnek róla, akkor ő nyert. de általában a shortlisten nincsenek olyanok, akik már megírták életük egyik legjobb cikkét. akkor megnézik, hogy hol jelentek meg a cikkek (a számuk nem lényeges, ha mindenkinek van mondjuk négy-öt cikke). ja, bele is néznek, megnézik, hogy a téma mennyire cool, mennyire passzol pl. a tanszékhez, de itt teljesítményt kell mérni úgy, hogy primér reakciók még nem érkezhettek rá, és nem vagy az adott nagyon szűk területen. akikről itt szó van, a közelében nincsenek ilyesminek. a seniorok sem, a juniorok sem, ez valamiféle alvilága az akadémiai életnek.
@jotunder:: első kézből tudom: már a ’90-es évek elején egy erre irányuló metavizsgálat kimutatta, hogy egy bizonyos (nem társadalomtudományi) tudományterület két valóban igen komoly eredményeket elért műhelye/iskolája hosszú-hosszú éveken át szinte kizárólag az idézettség kölcsönös egekbe emelése céljából folytatott egymással – a tudományág fejlődése szempontjából egyébként teljesen irreleváns – látványos & széles körű „tudományos vitát”.
Komoly, értékes munkát (is) végzett, szakmájukhoz értő tudósokról van szó. Sok-sok tízezer órával a hátuk mögött.
És mindez már a ’90-es években nyilvánvaló volt.
Nem, nem a tudományos alvilág. Nem a tudósimposztorok. A rendszer maga rossz.
@labrys: : „A rendszer maga rossz” Nem gondolom. Csak nincs jobb – még.
„A kockák ólmozottak voltak. Miután mind ismerték a kockák ezen a tulajdonságát, a játék korrekt volt.” Az ő homokozójuk, kockáik és szabályaik. PLSZ, amíg nem azt hozzák ki egyöntetűen, hogy a csúzomra legjobb a ciánkáli, és kötelező jelleggel alkalmazandó (bár bizonyos szemszögből nézve tényleg megszünteti ;-)).
@labrys: az elitkutatást ez az egész nem érinti. a top lapokba ilyen módon nem lehet bekerülni, ott eredményekre van szükség. a highly cited kategóriát meg lehet hekkelni, a komolyan vett kategóriát nem. az, hogy egyes kutatási irányok esetleg túl vannak értékelve az elég természetes, hiszen a kutatás gyakran a reményről szól.
@jotunder:: ja, akkor megkönnyebbültem. Akkor tényleg fényes jövő áll előttünk, és tényleg nagyon evidens a megoldás: egyszerűen csak minden tudományterület minden tudósának elitkutatást kell végeznie, és nem lesz semmi baj.
🧐
@labrys: „Overall, 41 per cent of outputs were deemed world-leading (4) by assessment panels and 43 per cent judged internationally excellent (3), which was described as an “exceptional achievement for UK university research” by Steven Hill, director of research at Research England, which runs the REF.”
Ez a teljes brit research output. Átlag 2.5 cikket adott be egy brit egyetemi oktató, a hét év alatt írt publikációiból. 473 millió fontba került a REF, ami szerintem megdöbbentő. A vizsgált publikációk 41 százalékát találták „world leading”-nek, és 43 százalékát „internationally excellent”-nek. Nyilván a „world leading”-en belül is rétegek vannak valójában. Azt gondolom, hogy egy jobb magyar egyetem professzorától általában (tudományterülettől függően, irodalomtörténet esetében a dolog komplikált) elvárható az „internationally excellent” szint, amit már nem könnyű meghekkelni, ott nem elég, hogy Q1-lapban elsóznak valami érdektelen hülyeséget. Ez elitkutatásnak szintjei vannak, ez a brit 3* egy aránylag alacsony szintje. Aztán a csillagos ég a határ…
@jotunder:](#comment-340246: Azért folytassuk is az elemzést:
„In the 2014 exercise, each participating researcher was expected to submit four outputs, but this time the number of outputs can range between one and five, with an average of 2.5 per full-time equivalent researcher expected. In the 2021 exercise, a single output was submitted for 44 per cent of researchers who participated. University staff had welcomed the new submission rules which had removed the “emotional pressure” caused by deliberations over whether they would be “in or out” of the REF – a decision that often had consequences for future promotions, said David Sweeney, executive chair of Research England. “There is no longer that same pressure on individuals,” he reflected.”
és hát persze a háttér:
„The results of the REF will be used to distribute quality-related research funding by the UK’s four higher education funding bodies, the value of which will stand at around £2 billion from 2022-23.” És ez csak a plusz.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ettől ne kellene minél magasabb teljesítményt megkövetelni a magyar professzoroktól, bárkiktől. De a saját kollégáimon látom az ország vezető egyetemén, hogy még aki igazán kutatásra termett és nagyon jó is (igen, ez a kisebbség), alig kap esélyt nemzetközi konfra kijutni, időt írni/kutatni stb. Ez nem magyarázkodás, csak realitás.
@fortin2: dear fortin, én a jobb egyetemek magyar professzorairól beszélek, és a REF-en 129 brit egyetemet vizsgáltak. egy lehetséges kérdés az, hogy egy top 10 magyar egyetem nemzetközi jellegű témával foglalkozó egyetemi tanára ( full professor) érje-e el a hatvanadik brit egyetem egy senior lecturer-jének ( nem full professor) szintjét vagy sem. Mit lőjünk be célnak? Nagy vonalakban, vincentszinten, nem gondolom, hogy ezért forgassunk fel mindent. Hogyan lehet ezt mérni? Lehet ezt mérni? Hát amit a britek ráköltöttek erre az egészre, az ijesztő, de valamiféle tisztességes, méltányos, a különbségekre tekintettel lévő méricske az talán beleférne.
@jotunder:](#comment-340252 igen, kellene is mérni, pontosabban értékelni, a britek kapcsán az ügy körültekintő kezelésére utaltam csak. A tudománymérés mélységes mély válságban van jó ideje, kifejezetten káros következményei lettek a tudománymetriai mániáknak és ezzel összefüggésben a papercentrikus egyenmodelleknek – de ez persze nem felmentést az alól, hogy igenis a kiválóságra ösztönző rendszert kellene kiépíteni és el kell várni a kiválóságot, még sanyarúbb anyagi körülmények között is. Nyilván magam se tudok megoldást, de affelé igyekszem lökni a szekeret, hogy térjünk vissza a személyes felelősségvállalás bátorságához a kiválóság megítélésében, a biasokat amennyire lehet, kigyomlálva, és kitalálva valamit a nepotizmus ellen. Fogalmam sincs, mit.,