A’ bankadórul
A Nemzet Agya, Szijjártó Péter diadaljelentése szerint Magyarország újra éllovassá vált,
„hiszen az Európai Tanács legutóbbi ülésén éppen olyan változásokat határozott el, mint amilyeneket az első gazdasági akcióterv keretében Orbán Viktor miniszterelnök korábban bejelentett. Szijjártó Péter kifejtette, hogy a magyar kormány a közteherviselés érdekében arra kérte a bankokat, biztosítókat és pénzügyi lízingcégeket, hogy az idei évben 200 milliárd forintra növeljék az általuk a költségvetésbe befizetendő összeget.”
Ez valahogy úgy történt, hogy korábban Magyarország sereghajtó volt. Nem elég, hogy sereghajtó volt (ne firtassuk, miben, ez most a poszt folklorisztikus része), de pont az ellenkező irányba haladt, mint az EU. Az EU államai rettenetes költségvetési hiányokat és államadósságot vállaltak fel a gazdaságuk élénkítésére, Magyarország ezzel szemben hiányt csökkentett és a saját növekedési kilátásait farigcsálta. A Fidesz ennek az ellenkezőjét képviselte, Orbán szerint Európa okos országai ma gazdaságot élénkítenek, bármi áron. Aztán a görög válság hatására Európa 180 fokos fordulatot hajtott végre, pont akkor, amikor Orbán végre kormányra került – és megint mindenki szembejött az autópályán. Orbán zsenijét dícséri, hogy ő is megtette a maga 180 fokos fordulatát – és egyszerre az élen találta magát. Bár azt nem tudja, merre kell menni – ebbe az irányba ő sose szokott – de kormány ilyen gyorsan még nem verekedte magát az élbolyba, mint Orbánék. Pedig még el sem kezdtek kormányozni.
A hülyeségek birodalmából kiérve: én itt nem fogok a banki különadó ellen érvelni. Szerintem szükség van rá, és el kell ismerni annak az embernek a közgazdasági géniuszát, aki a költségvetési és a társadalmi célok feloldhatatlannak tűnő ellentmondásait egy ilyen betyáros rajtaütéssel oldja meg. Tényleg, adóztassuk meg a bankokat. Hogy ez eddig nem jutott eszükbe!
De, eszükbe jutott. A bankok a legmagasabb kulcsú társasági adót fizetik, plusz a hitelintézeti járulékot (2006 óta), nem igényelnek vissza áfát és nem jellemző sem a fekete foglalkoztatás, sem a minimálbér. A duma, hogy „itt az ideje, hogy kivegyék a részüket a közteherviselésből” közönséges politikai tahóskodás. Mégsem szakad meg a szívem.
A bankadónak az a része teljesen rendben van, hogy visszamenőleges hatállyal, a mérlegfőösszeg alapján vetik ki. Ugyan többszörösen alkotmányellenes, de mire ebből AB-döntés lesz, addigra a Fidesz is gondoskodik a megfelelő összetételű Alkotmánybíróságról. Ha szőrszálhasogató lennék – ami távol áll blogunk szellemiségétől – akkor azt is kétségbevonnám, hogy a bankadó adó-e, mert innen inkább tűnik váltságdíjnak vagy állami kalózkodásnak, pedig nem is nekem kell fizetni (csak közvetve).
A bankszektor képviselőivel folytatott tárgyalások során szó volt róla, hogy a kormány felállítana egy nemzeti eszközalapot, ami átvenné a bankoktól a rossz hitelportfóliókat és közelebbről meg nem határozott módon „segítene a bajba jutott devizahiteleseken”.
Számoljunk egyet! Mondjuk, hogy ez a portfólió 500 milliárd forint. Mondjuk, hogy erre a bankok 20-30% céltartalékot képeztek. A kormány 50%-on akarja átvenni, és ha a kormány szépen kéri, akkor az 50%-on oda lesz adva. A bankok tehát leírják az 500 milliárdból további 20-30% veszteséget, ami 100-150 milliárd forinttal fogja csökkenteni az idei társasági adóalapot, egyben kikönyvelik a mérlegükből ezt a portfóliót, ami 500 milliárddal csökkenti a jövő évi bankadó alapot.
Másrészről az állam kifizeti az 500 milliárdnyi portfólió méltányos vételárát, 250 milliárd forintot és mondjuk egy további 100 milliárd forinttal feltőkésíti a nemzeti eszközalapot. (Persze egyszerűen konfiskálhatná is, de ne szaladjunk ennyire előre.)
A bankadónak és a devizahitelesek megmentésének az egyenlege a nemfideszes algebrában negatív szám. Egy nagy, negatív szám. A fideszes algebra szerint viszont a gazdasági akcióterv 350 milliárd forinttal fogja javítani a költségvetés helyzetét.
„Az idén mintegy 350 milliárd forintos összeggel számolunk. A hiány szűkítése döntően a pénzintézetek különadójához, illetve az államháztartás kiadási oldalán elért megtakarításokhoz kapcsolódik.” – nyilatkozta Varga Mihály a Magyar Hírlapnak.
Ebből megint magyarázkodás lesz.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517247-6ad184420ba25' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517247&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517247-6ad184420ba25&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517247-6ad184420ba25' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@sajtohuba: Ja, lottóznom kéne, hogy valami hasznom is legyen belőle. 🙁
Én speciel azon vagyok kiakadva a bankadóval kapcsolatban, hogy a jóléti költekezés folytatását finanszírozzák belőle, és nem az esetleges jövőbeli pénzügyi válságok társadalmi hatásainak kivédésére képeznek belőle alapot, ahogy azt az uniós bankadókkal teszik.
Felhozom a posztot a régi szép idők emlékére, amikor még Varga Mihály is arról beszélt, hogy „A hiány szűkítése döntően a pénzintézetek különadójához, illetve az államháztartás kiadási oldalán elért megtakarításokhoz kapcsolódik.”
Az államháztartás kiadási oldalán elért megtakarításokhoz sikerült a pártkormánynak kapcsolódnia, a pénzintézetek különadójához kapcsolódó átgondolt hosszútávú gazdaságpolitika következő lépcsőfokát most kívánja meghágni.
rodin.hu/hir/magyar-nemzet-uj-terv-az-adosmentesre
Ennek lényege, hogy „a devizahiteleik visszafizetésével küzdő polgárok nehézségeinek rendezésénél nem az állam, hanem a kölcsönt adó bankok kapnák a legfontosabb szerepet.”
Ennek másik lényege, hogy a nagy dérrel-dúrral bejelentett nemzeti eszközkezelő társaság nevű akármiből most már és ezúton beismerten nem lesz semmi. A bankoké lesz a megtiszteltetés, hogy szívjanak a még nem ismert, új kényszerítő eszközök hatására a visszafizetéssel küzdő polgárokkal. Például azt el tudom képzelni, hogy az új szabályozás szerint nem érvényesíthetik jelzálogjogukat a lakóingatlanokra, amennyiben a nehézséggel küzdő polgár igazolja, hogy MN előfizető, vagy szereti Schmitt Pált és/vagy Szalai Annamáriát, esetleg el tud mondani kívülről három Szíjjártó vagy Lázár féle újfidesz mondtatot.
@sajtohuba: Nem hiszem, hogy ezen bárki meglepődne. Végül is kinek kéne elvinnie a balhét a NER-ben
a) a hitelfelvevőknek?
b) az adófizetőknek?
c) a bankoknak?
Na ugye. A bankok buknak, aztán vagy kapnak friss tőkét a mamájuktól, vagy jöhet a magyar bankmentés. Amit kik fognak finanszírozni:
a) az adófizetők?
b) a betétesek?
Na ugye.
@Kettes: A balhé elvivéséhez itt van a világos útmutatás a politikailag még egyszer sem és sohasem hazug ősforrástól. Idén év végéig a kontinentális Európa a trendi, január 1-től pedig jöhet az angolszász felfogás a kilakoltatásról.
„29. intézkedésként pedig kérem önöket, hogy támogassák a kormánynak azt a döntését, amellyel elrendeli a kilakoltatási moratóriumot 2010. december 31-éig, és egyúttal tárgyalásokat kezdeményezünk az adósok és a hitelezők között a bajba jutott lakáshitelesek jövőjének rendezése érdekében. (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik soraiban.)
A kilakoltatási moratórium ügyében szeretném önökkel még megosztani azt a gondolatomat, hogy tudomásom van róla, hogy a hitelező intézetek, pénzintézetek nem támogatják ezt az előterjesztést, azzal az egyébként teljesen logikus és érthető érvvel, hogy ha a hitel végső fedezetét elvonjuk, akkor a hitel bizonytalanná válik, és a hitelező könnyen bajba kerülhet. Mi tagadás, tisztelt hölgyeim és uraim, ez így is van. Mégis azt kell mondanom, hogy a tisztelt Ház, a Magyar Országgyűlés, általában a magyar politika megspórolta annak a vitának a becsületes megvívását itt a Házban és a közéletben, hogy vajon a lakáshitelek esetében a jelzálogintézményt milyen felfogásban kívánjuk érvényesíteni Magyarországon: angolszász felfogásban-e, vagy pedig egy kontinentális felfogásban.
Az angolszász felfogás szerint semmi akadálya nincs annak, hogy ilyenkor a bajba került kölcsönfelvevőt kitegyék a lakásából, miután léteznek azok az intézmények abban a világban, amelyek azonnal új lehetőségeket nyitnak a számára. A kontinentális Európában ez nem szokás, és nálunk nincsenek is olyan intézmények, amelyek az utcára került családokról képesek lennének gondoskodni. Ezért a kormány számításai szerint az a helyzet, hogy a hiteleiket visszafizetni nem tudó embereket kiteszik a hitelező pénzintézetek az utcára, majd utána azok munkanélkülivé válnak, egzisztenciájukban süllyedésnek indulnak, családjaik szétesnek, gyermekeikről az államnak kell gondoskodnia, összességében nagyobb terhet jelent a köznek és az államnak, mint ha kellő időben avatkoznánk közbe.
Ezért azt javaslom, hogy a megspórolt vitát folytassuk le. Ebben a vitában a kormány azt az álláspontot fogja képviselni, a kontinentális megközelítést, vagyis a kilakoltatást el nem fogadó jelzálog-hitelezési rendszert teremtsük meg Magyarországon. (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik soraiban.)”
@sajtohuba: Természetesen semmilyen vita nem lesz lefolytatva. Ez nem az a NER, ahol a terméketlen és parttalan szofista szócséplésnek helye lenne.