A Heti Válasz esete a hálózatkutatással
Eredeti szerző: jotunder
A Heti Válasz „nagyinterjút” közölt Barabási-Albert Lászlóval. Heti Válasz. Nagyinterjú. Barabási-Albert László. Tökéletes (csak azért nem írom, hogy priceless, mert az kissé modoros, de persze valójában priceless, sőt szinte definálja a pricelessness-t).
G.Fodor Gábor csillogó szemekkel elmagyarázza, hogy miért korszakos filozófus, sajtkereskedő, balerina az Orbán Viktor, miért zseniális még az is, ahogy belebugyborékol a szalonnaízű szörpbe. Az is pricelessness. Bayer Zsolt elmondja, hogy miért savtúltengéses varacskos disznó, kazuárvállú rémbuborék az, aki olyasmit ír le kazah testvérpártunk vezetőjéről, mint pl. Bayer Zsolt harminckét perccel azelőtt. Egyértelmű pricelessness. Valamelyik minisztérium betiltja a politikai korrektséget, meg azt, hogy hajléktalannak nevezzék a lakásbirtoklásban enyhén korlátozott polgártársat. Ezeket teljesen nyilvánvalóan azért csinálják, hogy legyen témánk. Habony Árpád valójában nem szereti a Gucci táskát, de ha nájlonszatyorban vinné el A pontból B pontba vagy fordítva (nem, valahogy sohasem fordítva, valahogy mindig csak az A pontból a B pontba) azt a párkiló közpénzt, akkor most mit lehetne írni róla? Hogy lop? Arról sem írunk, hogy a galambok szarnak. Vagy mondjuk Lánczi András. Ő egy állítmány. Csak néz bután és máris pricelessness van. Valóságos pricelessnessness. Teszik mert tehetik, mi meg csak nézünk, mint Rozi a moziban.
Ott tartottunk, hogy a Heti Válasz rituális nagyinterjút közölt Barabási-Albert Lászlóval. Barabási komplett hülyének nézte az újságírót – ami egyébként kiváló emberismeretre vall – és felmondta neki a teljes barabásista menüsort.
Ismerik azt, amikor Szőnyi Szilárd az EMMI által valamilyen oknál fogva „szexuális értelemben a konzervatív hagyománytól valamelyest eltérő, de azért már majdnem elfogadható preferenciákat vallók”-nak nevezett személyekről mondja el, hogy nincs neki velük semmi baja, de azért….? Na, nekem tényleg egyre kevesebb bajom van a Barabásival. És jelentkezzen, aki nem akar kicsit olyan lenni, mint ő. Nem olyan nagy szám megmérni a sötét anyag tömegét, vagy mindenféle prímszámok között hézagokat találni. Publikálni a Nature-ben a langyos víz molekuláris szerkezetét, na az valami.
Jelentkezzen, aki nem szeretné elmesélni egy újságírónak, hogy tulajdonképpen a pápuákat is elérhetjük három kézfogással. A maorikhoz talán kell négy, de a pápuákhoz elég három. És ahogy nézne a drága újságíró vissza a csillogó kis szemével, hogy wow három, meg wow négy, hogy azokról már ő is hallott egyet mást, meg lenne rögtön az intellektuális kapcsolat. És amikor megvan a három meg a négy, akkor jöhet a klasszikus. Sétáltunk New Yorkban és rájöttünk arra, hogy nem véletlen gráf a metróvonalak hálózata. Pedig addig mindenki azt hitte, kivéve az Erdősrényit, akik ugye tanulmányozták a kérdést, persze nem egészen jól tanulmányozták, de nem lehet mindenki Barabási. És akkor az újságíró már olyan hangot hallat, mint a búbos banka, amelyik rákapott a viagrára. Pricelessnessnessnessness.
Barabási pedig a pápuák után simán belemattolta a hetiválaszos böbe arcába a nyujorkimetrót, az erdősrényit meg a mindenkiazthittét. Ötvenedszer csinálja meg és egyre jobb.
Hogy ez immorális?? Mindenkinek szíve joga, hogy életében egyszer gondolkozzon egyet, akár az újságírók is megtehetnék, ez az ő problémájuk nem a Barabásié. Publikálja a mosodaszámláját a Science? Publikálja. Akkor meg?? Lehet nem szeretni a Barabásit, de ő is csak olyan, mint az Orbán Viktor. Valamit megértett a világból. Nem, nem a hálózatok természetét értette meg, hanem az emberekét. Arra jött rá, hogyan működik a tudományos élet a huszonegyedik században, mit szeretnének hallani a népek, hogyan lehet a szinte semmit úgy kommunikálni, hogy a fél világ belepisikél a kisnadrágba. Lehozta volna a Heti Válasz az igazságot? Nem. Érdekel valakit az igazság? Nem. Tehát??
Vannak tökéletes szövegek. Nem teljesen úgy tökéletesek, mint a Riemann-hipotézis bizonyítása lenne, de attól még tökéletesek, a maguk módján. Nem tudok elmenni a tökéletes szövegek mellett, ezeket nekem mondják. Barabási kicsit rám is gondolt, amikor ezeket az iszonyú vicces baromságokat bedumálta ennek a tyúknak (EMMI: intellektualitását tekintve nem feltétlenül felül teljesítő hölgy). A világ már pedig olyan, hogy lehet benne Barabásinak lenni. És ezt igenis érdemes tudni.
P.S Egy egész Heti Választ megvásároltam a Digitalstandon, csak azért, hogy ezredszerre elolvassam ugyanazt a stand-upot Barabásitól, olyan mint az Igazából szerelemben Colin Firth portugál vallomása. Megunhatatlan.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519187-67d8f0802b703' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519187&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519187-67d8f0802b703&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519187-67d8f0802b703' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@snakekiller23:
Na, ez már kiindulási alap lehet ahhoz, hogy mi (lehet) a gond Barabásival.
Köszi.
(Azt továbbra sem értem, hogy miként tudott akkor ilyen magasra jutni, és főleg: miért nem áll ki valaki és teszi helyre ezt a dolgot? Miért?)
@Evezős: en pont ugyanazt mondom, mint snakekiller23. barabasi „sajnos” baromira hasznos a magyar tudomanynak. „sajnos” egy kicsit nekem is hasznos szemely szerint. az elet ilyen. kurva jo reklam, amit csap. kurva jo.
egyszeruen neha erdemes networknek nevezni a grafot. mert a graf matematikasan hangzik, ellenben a network businesslike.
@Evezős:
Hawking is hajlamos, mondjuk úgy, nagyotmondani, de az ő esetében a „komoly” tudományos munkásság színvonalát nem lehet kikezdeni és vigyáz, hogy szakmába vágó hülyeségeket azért ne vessen papírra (a filozofálgatása, és a kapcsolódó cipész-kaptafa problematika egy más kérdés). Ha már fizika, Michio Kaku munkássága egy jobb párhuzam.
@jotunder:
Kedves tunderem, ha hasznos, akkor mi a franc a gond vele?
Okoz egyébként károkat azzal, ha ezt a tudományágat – vagy mit – promózza?
Biztos, hogy amit csinál(nak?), az sosem lesz ezen az egyébként tényleg közérthető módon előadva hasznos az emberiségnek?
És megint megkérdezem: ha gagyi, amit csinál, akkor miért nem áll ki valaki és teszi helyre őt, vagy őket, akik ezzel foglalkoznak?
Tényleg nem értem.
(Szerintem sokan, akik hozzám hasonlóan laikusok, és megnézték tegnap a Fridivel a műsort, azok örülnek, hogy van valami, amiben éppen „világhatalom” vagyunk. Nem kéne ezt akkor cáfolni?)
@Evezős: akkor most elmondom, hogy konkretan mit is akar mondani a Barabasi.
van egy konstrukcio, amelyik segitsegevel fel lehet epiteni halozatokat. ugy mukodik, hogy amikor mar 1000 csomopont van a halozatban es valahogy ossze vannak kotve az 1001-ik csomopont megnezi, hogy kinek hany szomszedja van az 1000 csomopont kozul, es a szomszedok szamaval sulyozva veletlenul kivalaszt harom darab csomopontot, akikkel osszekoti magat. es igy tovabb. ezt ugy hivjak, hogy 3-preferential attachment graf. a harom azert van az elejen, mert harom kapcsolat keletkezik egy lepesben, lehetne ot vagy akar csak egy is.
Barabasi szerint, a vilagban eszlelt termeszetes halozatoknak ez egy nagyon jo modellje. ez a valodi allitas. ez a skalafuggetlensegi mantra lenyege. csak ezt igy nem lehet eladni. kell valamennyit beszelni a new yorki metrorol.
az, hogy miert mondhat ilyet, miben hasonlitanak a grafok ezekre a grafokra (miert nagyon hasonlitanak ezek a grafok egymasra pl.) nem erdektelen dolog. egyaltalan nem erdektelen.
amit konkretan mond, az eleg necces.
@jotunder:
Köszönöm.
Akkor amit kutat, az létező és hasznos – csak mások, máshol már „feltalálták”?
Viszont ő az, aki populárissá tette és ezért lett sikeres, miközben nem ő az eredeti elv leírója?
@Evezős: Barabasi alapallitasa az, hogy a termeszetes halozatok skalafuggetlenek.
arxiv.org/pdf/0706.1062.pdf
ez a cikk reszletesen kimutatja, hogy ez nincs igy. pont. ez egy nagyon ismert cikk iszonyuan hatalmas idezettseggel. a fent mar belinkelt ket cikkben
is arrol van szo, hogy az ujabb cikkeiben sulyos, alapveto, es teljesen javithatatlan hibak vannak. ra van mutatva: itt ez a sor hibas. pont.
meg mit akarsz??? Orban Viktor egyes mondatairol is leirtak, hogy nem egeszen tokeletesek, oszt megis ketharmada van. Barabasi hihetetlenul ugyesen menedzseli magat, es a tudomanyteruletet. egy network theory konferencian sokkal jobb szendvicsek vannak, mint egy nyelveszeti konferencian.
az igazan durva cikk, ami miatt azert eleg sokan mar nem veszik komolyan Barabasit az ez: http://www.ams.org/notices/200905/rtx090500586p.pdf
@Evezős: mi az, hogy letezo?? nem igaz az alapallitas. mi az, hogy hasznos?? van valami, amire tenyleg hasznaltak?? nincs.
maga az, hogy bizonyos fogalmak tanulmanyozasat felvetette, hogy elkezdett bizonyos dolgokat merni, az erdekes. nem ugy erdekes, nem annyira erdekes, de erdekes. valamilyen ertelemben fontos is. de nem annyira es nem ugy.
@jotunder:
Najólvan.
Eddig azt hittem, sikerült képbe kerülni, de most úgy látszik, tévedtem.
Leginkább az látszik, hogy semmi sem látszik: hol egy ócska kókler a Barabási, hol meg – igen óvatoskodva leírva ugyan, de – mégiscsak hozzáértő.
Valamiért nem tetszik, hogy sikeres, meg hogy evvel lett sikeres – de azért nem nagyon piszkálja senki a dolgait – továbbra sem értem, miért?
Inkább nem írom le, minek tűnik az ellene irányuló ellenszenv, mert felesleges.
Maradok annál, hogy majd meglátjuk, mi lesz belőle.
(Az viszont biztos, hogy ha minden nagytudású olyan szinten tudná kezelni a figyelmet és a médiumokat, mint ez az ember, talán előbbre lennénk ebben az egyre szerteágazóbb ismereteket igénylő világban.)
@ AZ INDEXRŐL IS ÍRSZ ilyet?
„Érdekesen” éppen most van interjújuk nekik is mint a blogod 😉
index.hu/tudomany/2015/02/20/az_nsa_primitiven_hasznalta_a_begyujtott_adatokat/
@Evezős:
Olvasd el a második AMS cikket amit JT az előbb linkelt – talán egy totál laikus számára is érthető nyelven, részletesen ki van fejtve, hogy mi a gond és a cikket nagyon neves emberek írták. Tömören: az internet (és még sok minden más) nem skálafüggetlen hálózat, a közhidelemmel ellentétben. Ez még nem jelenti az egész terület végét, éppen ellenkezőleg, de aki arra építi fel a mondanivalóját, hogy ” a skálafüggetlen hálózatok érdekesek, mert igaz rájuk, hogy A,B,C; X gyakorlatban fontos rendszer modellezhető skálafüggetlen hálózatként ergo…” az jó esetben nem tudja miről beszél, rosszabb esetben egyszerűen hazudik.
Amúgy:
“Garbage In, Gospel Out” – ennyi.
Én sosem vettem rá magam, hogy utánanézzek ennek a hálózatkutatásos izének. Valaki kifejtené, hogy ez miben különbözik a mezei, parasztos gráfelmélettől?
@Evezős: barabasi nem ocska kokler. az a bukovics.
megegyszer, ott vannak a cikkek, amelyekben reszletesen le van irva, hogy amit barabasi allit, az ugy ahogy mondja nem igaz (ugy ahogy a cikkeiben van nem igaz, amit a mediaban mond az manifeszt hulyeseg, de annak kicsit szabad manifeszt hulyesegnek lennie).
most valamiert fontosnak tartotta, hogy egy az egyben ugyanazt elmondja az indexnek es a heti valasznak.
ez a ” valakiknek nem tetszik, hogy sikeres”, Orban Viktorra is elmondhato. o is rohadtul sikeres.
@dr. Ferenczi Sándor: a matematikai halozatelmelet az felfoghato a grafelmelet egy specialis aganak, de vannak interdiszciplinarisabb reszei a halozatelmeletnek, ahol ez kicsit tul bator lenne. barabasi nem rigorozus matematikai eszkozoket hasznal, hanem altalaban szimulaciot, ami megint csak egy kulonbseg.
@Evezős: valahogy azert nem sikerult egyetlen egy allitast sem megjegyezned abbol, amit barabasi mondott. marmint egy olyan allitast, ami nem arra vonatkozott, hogy milyen hasznos dolog ez, de tenyleg. valamilyen nem teljesen trivialis allitast, egyetlen egy mondatot.
@Evezős: http://www.nytimes.com/2011/08/09/health/09network.html?_r=0
Christakis nagyobb szam, mint a Barabasi, na o tenyleg Harvard professzor. es megis. errol is volt poszt.
@jotunder: MI volt az Index cikkben bírálható ha mar azonos szerinted a Heti Válaszossal?
Mi egyszer egyik spanommal sakal beallva rajottunk, hogy Ugandaban a regionalis banancefre-csempeszhalozat tokeletesen modellezheto normalt algebrak projektiv limeszenek egy reszalgebrajaval. Arens es Michael mar foglalkozott a kerdeskorrel, de ok (tevesen) azt gondoltak, hogy igy csak lokalisan m-konvex Hausdorff topologikus algebrakkal izomorf objektumokat lehet kapni. Pedig nagyon nem. De nekik sajnos nem volt hozzaferesuk olyan mennyisegu purple haze nevezetu “dohanytermekhez”, mint nekunk.
Masnap kuldtunk Barabasieknak egy draftot peer review celjabol. Azt mondtak, hogy teljesen vallalhatatlan a munkank: se szines pie chartok, se harom pontra illesztett power low distributionok nincsenek benne, a Dozsa-fele parasztfelkelesrol mar nem is beszelve 🙁
@snakekiller23: Mondjuk hogy valami bibi van, az mondjuk az Indexen említett hétköznapi embereknek is egyszerű témában is látszik:
„Decemberben a Maven7 Zrt., aminek ön is alapítója, feltérképezte, ki a „magyar Kevin Baconˮ, vagyis ki az az ismert magyar színész, aki filmekben a legtöbb színészkollégával dolgozott együtt. „
Már akkor ott feltűnt a cikkben eléggé összecsapott munka, hogy ha igaz amit írnak („A magyar eredményekhez az IMDB-n a kétszáz legtöbb ember által értékelt magyar film listáját használták a kutatás résztvevői”) az hogy a csudában hagyhatja ki az egyik leghíresebb, legtöbb filmben szereplő magyar színésznőt, Udvaros Dorottyát például a prezentált ábrájából?!
Vagy hogy Kern Andrásnak (jobbközepén az ábrán) és Koltai Róbertnek NINCS hálózati kapcsolata?!
Halló, „Miniszter félrerelép amiben nem hogy együtt szerepeltek de együtt is rendezték ?! Nem mellesleg Dorottya abban is együtt volt vele.
http://www.imdb.com/title/tt0119677/?ref_=nm_flmg_act_22
index.hu/galeria/index/tudomany/2014/12/01/ki_a_magyar_kevin_bacon/
És ezzel a munkával reklámozta a tudományos elméletét, meg ha csak játék volt is?
@Evezős: „És megint megkérdezem: ha gagyi, amit csinál, akkor miért nem áll ki valaki és teszi helyre őt, vagy őket, akik ezzel foglalkoznak?”
A tudomány sajnos hírnéven IS működik. Ugyanaz a cikk pl. másként lehet elbírálva ha mondjuk Harvardos csoport írta, mintha Miskolci egyetemi.
Elsőt engedik akar Science-ben is megjelenni, utóbbit az Editor el sem engedi a bírálókig, mert „nem elég”.
Egy bizonyos szint után nagyon nagyon kell hibáznia hogy kétségbe vonják. Mondjuk ha plagizálna, ott bukhat meg egyedül.
@jotunder:
Nem tudom, milyen állításokra gondolsz – eleve nem úgy ültem le megnézni a műsort, hogy feszülten figyeljek.
Mint írtam is, amit és ahogyan elmondott, az számomra érdekes volt, már ment vagy bő öt perce, mikor letettem a könyvet és konkrétan elkezdtem rájuk figyelni.
Kb. követhető és értelmezhető volt, amiket mondott – ez azt hiszem, nagy szó olyantól, aki abszolút nincsen otthon ezen a területen, sőt! -, a példáira rácsodálkoztam és belegondolva logikusnak tűnt a hozzájuk fűzött magyarázat.
Az első, ami a beszélgetés után eszembe jutott, az volt, hogy milyen érdekes, új területeket találnak bizonyos tudományágakban és hogy ebből lehet-e profitálni valaha.
Lévén nem vagyok tudós, meg szakértő, meg a terület aprólékos ismerője, eszembe sem jutott, hogy ez valami gagyiság.
Ellenben eszembe jutott még, hogy honnan volt ismerős a neve: valamikor, pár éve(?) olvastam kritikát egy könyvről és aztán még fel is írtam valahova, hogy alkalomadtán megveszem.
Az ő könyve volt: Villanások – a jövő kiszámítható.
Mondjuk nem vettem meg azóta sem.
Szóval nem tudom, mit kellett volna megjegyeznem azon túl, amikre utaltam.
De majd legközelebb jobban figyelek.
@Evezős: „( és főleg: miért nem áll ki valaki és teszi helyre ezt a dolgot? Miért?)
Erre ott van példának a kémiából G.N. Lewis esete.
Talán a valaha volt legnagyobb tudós aki nem kapott Nobel-díjat noha megkérdőjelezhetetlenul megérdemelte (nem csak vegyészetben korszakalkotó, de pl. Einstein egy időben publikalt relativitás elméletben is)
Miért? Mert évekig másból sem állt ki, hogy mások tudományos hibait kijavítsa. Azt érte el vele, hogy noha elsőként állított elő tiszta nehéz vizet, a Manhattan projekthez meg se hívták!
Végül egyedül halt meg a laborban, állítólag öngyilkos lett miután együtt ebédelt egy másik kémiai Nobel-díjassal aki részt vett a projectben tanácsadóként és nem tudta feldolgozni a mellőzöttségét.
1-szó-mint-100.
Ha egy ekkora tudóst tönkre tudott vágni a „tudományos kötözködése” akkor szerinted az Amerikai elnökkel 1 Bacon távolságra levő kutatót ki mer nyilvánosan megszégyeníteni, hogy amit publikál az kamu?
Pláne ha az olyat kutat amit a politikusok szeretnének megkaparintani (hogyan lehet a hálózatokat irányítani, ahogy az Indexben irtak)
@Evezős: Bizonyiteknak amit irtamhoz. 😉
Nesze a hírnév hatása meg erre a hulysegre is jó! Itt a valasz a keresre.
____
index.hu/tudomany/brittudosok/2015/02/13/ufok_kuldhettek_az_eletet_a_foldre/
Ez a bátor feltevés azonban nem az ő szüleménye, hanem Francis Crick Nobel-díjas molekuláris biológus nevéhez fűzödik még 1973-ból. Márpedig aki részt vett a DNS szerkezetének 1953-as feltárásában, annak a szavára oda szoktak figyelni tudományos körökben.
____
@Evezős: követhető és értelmezhető volt, de azon kívül, hogy kaserolta magát semmi másra nem emlékszel…. remek. kurva könnyű úgy követhetőnek lenni, hogy nem mondasz semmit. azért, amit az index.hu-n leírtak jobb kocsmákban késelnek.
@jotunder:
Most tényleg nem érted, vagy csak nem akarod?
Egyébiránt igen, ostoba vagyok, mert egy este kilenc-tíz-tizenegy között futó tv-műsorból nem tudok szó szerint idézni valamit – pedig talán csak meg kéne néznem a felvételt és bepötyögni belőle? -, ami szerinted azt bizonyítaná, hogy Barabási éppen ott pöttyentette el – atv., Friderikusz, csütörtök este fél tízkor – a még éppen fennmaradó nézőközönségnek, hogy mitől lesz az ő munkássága Nobel-érett, vagy igaz, vagy hűha.
Hagyjuk a francba, utáljuk közösen, mert gagyi.
@igazi Ténytár:
Értem.
És ha egy komplett szakma/tudományág jeles képviselői közösen lépnek fel? Nem egy valaki?
Vagy egyszerűen az arra hivatottak – vezető tudósai adott tudományágnak, mittudomén, folyóiratszerkesztők, ahol szívesen publikál, nem értek hozzá -, rámutatnak, hogy mindez ugyan lényeges lehet, de valahol, valakik ezt egy sokkal tudományosabb módon, stílusban, gondolatkörben már elkezdték körbejárni?
Vagy netán cáfolják valóban tudományos módon, amiről Barabási, mint lehetséges felhasználási területről beszélt, jotunder meg azt írta, hogy konkrétan hazugságok (gyógyszerkutatás, terrorizmus, bankszektor), bemutatva, hogy ez nem ÚJ felfedezés?
@Evezős: nem érted. itt nem hazugságokról, hanem túlzásokról van szó. az nem igaz, hogy ez az egész teljesen értéktelen, sőt. itt arról van szó, hogy pl. ma az indexen simán megjelenhettek azok a szavak, amelyeket bemásoltam. azok egészen súlyos baromságok.
A Mérő-féle skálafüggetlenség definíciót ismertem, de eddig azt hittem, hogy az a fraktálokra, azaz önhasonló, avagy törtdimenziós alakzatokra vonatkozik. Akkor most mi az összefüggés, vagy netán a különbség a fraktálok és a skálafüggetlenség között? És hogy jönnek ide a hálózatok, amelyek a gyakorlatban mindig véges kiterjedésűek? Hogyan nem lehet megállapítani egy hálózatról, hogy az egészet látom-e, amikor az egésznek nincsenek elvarratlan szálai, a résznek meg szükségszerűen vannak?! (Azaz megmagyarázhatatlan információtöbblet mutatkozik, míg az egésznek nincsen ilyen többlete.) Elnézést a tudatlan segédmunkási kérdésekért!
en.wikipedia.org/wiki/Barab%C3%A1si%E2%80%93Albert_model#History
@balmoral: Van egy konstrukció, ami hálózatokat növeszt. Beszélhetsz a H(n) hálózatról. Amennyiben a preferential attachment konstrukciót alkalmazod, akkor bebizonyítható, hogy minden k-ra, a pontosan k-fokú csúcsok aránya az n-hez képest egy adott számhoz tart, ahogy n tart a végtelenhez. Sőt az igazság az, hogy bármely mintázat egyre pontosabban ugyanolyan frekvenciával fordul elő. Berger-Borgs-Chayes-Saberi.
A fokszám gyakorisági értékre, erre a limeszre tehát F(k) igaz, hogyha veszed a logaritmusát és elosztod az így kapott számot -log(k)-val, akkor egy bizonyos gamma értékhez fog tartani (egy valószínűséggel), ami valamiféle dimenziónak fogható fel. A fraktáldimenzió is úgy néz ki, hogy leszámlálsz bizonyos fedőkockákat és a számukat osztod log(k)-val, majd a kocka méretével tartasz a nullához.
Ez az, amit Barabásiék „bebizonyítottak” (értsd megnézték számítógéppel és amikor úgy látták, hogy nagyjából igaz, akkor megállapították). A valódi bizonyítás: Bollobás, Riordan, Spencer, Tusnády. Érdekes, hogy azt is „bebizonyították” Barabásiék, hogy igaz a kisvilág tulajdonság, tehát az átmérő nagyjából log(n). És ugye ez mutatja, hogy nem bizonyításról van szó, hiszen amikor nem fáról van szó, akkor valójában van egy loglog(n) korrekció, amit persze egy számítógép nem lát. Ez Bollobás-Riordan.
@jotunder: A matematikusok tehát a maguk részéről helyretették, köszönöm a sok hivatkozást. „Cserébe” csak annyit, hogy a Villanásokat az általam ismert társadalomtudósok üveges tekintettel olvasták, és nem nagyon hitték el, hogy nem hoax.
@jotunder: Kösz. Bevallom, az utolsó bekezdést nem értem. Nyilván nem vagyok szakmabeli, de neked elhiszem, hogy így van.
@fortin2: a Villanások nem tudományos mű, hanem valamiféle posztmodern regény. ami mögötte van az nem hoax, hanem egyszerűen csak hibás. azt nagyon szeretném tudni, hogy mit akar a budapest médiablitz-cel. széchenyi nagydíjat???
@Evezős: gondolj Czeizelre, ő mindig panaszkodik, hogy kivetetta a tudományos közélet, mert „tévébe járt”
ő sem kókler, csomó jó dolog mellett még emberi nyelvre is lefordítja a dolgokat (csakhogy bizonyos dolgok lefordításához csúsztatásra van szükség)
vagy György Péter: sok kérdésben teljesen rendben van, de ha igazi művészetfilozófiát akarsz, akkor Bacsót olvass vagy Vajda Mihályt, esetleg Földényit
és csak a kiindulás: Karinthy leírt egy viccet, ami nem volt tréfás („humorban nem ismerek tréfát”), mire kezdetektől rá hivatkozik
itt az index-cikkben is : „Matematikailag és szakmailag szörnyen triviális, egy 1929-es Karinthy-novella óta ismerjük az alapgondolatot, tehát nem is új, és teljesen véletlen hálózatokban is megvan ez a jelenség.”
Érted? Karinthy Frigyes alapította a tudományt.
Tudom: miért ne? És igaz is, már a kisgyerekkori naplójában megírta, hogy olyan nagy tudós lesz, aki megváltoztatja a világot. Nála csak Petőfi volt nagyobb jós, hogy előre látta, felesége el fogja dobni az özvegyi fátyolt, amit nyilván hálózatkutatás-alapú előrejelzéssel állapított meg
esetleg abból, hogy az asszony 21 éves volt, amikor ő a halált kereste
@jotunder: Ezt írtam én is, hogy nem hoax, hanem egyszerűen szamárság.
A pesti társasági-szakmai életben mindig is benne maradt erősen, és megbízások voltak/vannak itthon is. De az is reális, hogy fontosak neki a kötődések, az erdélyi-budapesti kapcsolódások. Mert bár szerintem téves tudományos pályán jár, attól még rendes ember, nagyon is.
Amúgy mint „science”-fiction, egészen szórakoztatóak voltak Barabási könyvei. Nem egy Szentkuthy Miklós, de még mindig kevésbé agysorvasztó olvasmányok, mint mondjuk egy Tótisz András-féle regény. (Mellesleg nagyobb összegben le merném fogadni, hogy Szentkuthy matematikai műveltsége meghaladta Barabásiék kutatócsoportjának kummulált matematika tudását…)
A szkepticizmusom nekem is ott kezdődött, hogy nemhogy egy tisztességes matematikai definíciót, de még csak közepesen homályosat sem találtam a skálafüggetlenségre vonatkozóan. A power low distribution mi a bal herémtől írja le jobban a skálafüggetlenésget (akármi legyen is), mint mondjuk a standard normal distribution? Értem én az ideológiát, a power low distribution alá oda lehet biggyeszteni szép színes felirattal, hogy „itten van paraszt, tudom, hol tartózkodol az időd 83,97%-ban”, sokkal hangzatosabb dolgokat lehet állítani, de azért ez elég karcsú indok.
Sajnos volt szerencsém belepillantani Barabásiék csoportjának cikkeibe és egyéb bevezető jellegű, de már kezdő szakmabelinek szánt irományai(k)ba is. Hát, bele-bele botlottam olyan komolynak szánt dolgokba, amiért egy első féléves egyetemistát egy kombinatorika/gráfelmélet vagy analízis vizsgán úgy kivágnak, hogy a lába nem éri a földet.
Talán annyi előnye lehet ennek a sok bullshit-nek, amit összehordanak, hogy egy-két fiatal elkezd érdeklődni például a gráfelmélet iránt. Mondjuk remélhetőleg Bollobás könyvéből kezd el tanulni, Barabási helyett..
Ha jól fordítom a magam egyszerű nyelvére JT tojásfejűeknek írott szövegét: Barabási egy sarlatán. Legalábbis részben.
Ha tényleg ezt mondod, akkor örülök, mert volt egy ilyen homályos érzésem a könyve olvasásakor, bár általam tisztelt emberek elismerő véleménye miatt kételkedem saját benyomásaim helyességében.
Az abszolút nem újdonság számomra, hogy a tudományos mérőszámok megheckelhetőek. A kvázitudomány nyílván még gyorsabban nő, mint a tudomány. És talán nincs is éles határvonal.
@andras314: nem, az azért nem igaz, hogy sarlatán. azt valóban állítom, hogy nem választja szét élesen a tudományos tevékenységet és a marketinget. azt is állítom, hogy tudományos munkásságának jelentős része egyszerűen hibás, a marketing-jellegű állításai között pedig egészen durva bugyutaságok is vannak.
@kokuszkomek:
Mellesleg nagyobb összegben le merném fogadni, hogy Szentkuthy matematikai műveltsége meghaladta Barabásiék kutatócsoportjának kummulált matematika tudását…”
azért hülyeségeket nem kellene írogatni
@fortin2:
te nem valami társadalomtudományi területen tevékenykedsz?
mérő lászló lényegesen kártékonyabb lenne mint barabási, csak nem tud akkora hatást kifejteni (hiába jelentek meg könyvei nyugaton is)
@WiteNoir: http://www.barabasilab.com/people.php
nyilván barokkos túlzás szentkuthyhoz hasonlítani a csoportját, bár az tény, hogy igazi matematikus, mintha nem lenne köztük.
egyébként, akivel eddig beszéltem, és személyesen ismerte, szuperlatívuszokban beszélt róla, mint kollégáról, mentorról. nekem az jött le, hogy nagyon rendes az embereivel.
@jotunder:
én semmilyen szinten sem értek ehhez, mindenesetre a kutatócsoportban képzettnek tűnő emberek vannak, a többi nyilván szakmai kérdés.
de amit az a nick írt, kissé túlzásnak tűnik, lényegében teljes eddigi munkássága barabásiról szól. kérdezhetném hogy vajon miért, de nem érdekel:)
@WiteNoir: barabási nem kártékony. legalábbis én azt gondolom, hogy összességében ez az egész egy pozitív dolog (vannak, akik nem értenek egyet ezzel). ráadásul egészen biztos vagyok benne, hogy személyesen is profitáltam abból, hogy ő ekkora marketinget vágott le a hálózatelméletnek. számomra ez az egész valóságos morális problémát jelent.
@WiteNoir: nem kell mindent szó szerint venni.
@WiteNoir: Oké, látom sikerült megfogni a lényegi részét a hozzászólásomnak, ügyes 😉 Egyszerűsítek, mert látom ez a zárójeles félmondat is nagyon félrevezető lehetett: Szentkuthynak elég komoly matematikai műveltsége volt. A Prae első kötetének elején valahol van egy baromi szép metaforával (de lehet, hogy egy allegória része volt, nem akarok megint hülyeségeket írogatni) azt demostrálja, hogy az egységkör mint csoport izomorf R/Z-vel.
Aki azért jött, hogy Barabásiról olvasson: bocs az off-topic kommentért.
Közben több komment érkezett, azokról lemaradtam; így már elég tárgytalan volt a hozzászólásom, bocs.
Engem egy rövid ideig valóban érdekelt, hogy ennek a hálózatosdinak mi lehet a természet- és társadalomtudományos alapja, és a matematikai háttere. Ezért elég csalódott voltam, amikor konkrétan utánamenve a dolgoknak néha bizony kiderült, hogy javarészt elemi gráfelmélet áll az igaz állítások mögött, és némi számítógépes szimuláció a nagyon hangzatos, nem-igazán-úgy-igaz-ahogy-mondják típusú állítások mögött.
És néhol bizony elég kemény bakik is vannak, lásd bármelyik JT által linkelt cikk.
Összességében: hasznosnak tartom, hogy van/lesz pár ember, aki inkább a spektrumon nézi a hálózatos műsort, mint valamelyik kertévé agymosását. Viszont azt elég kártékonynak gondolom, hogy elég jeles szaklapok publikálnak ilyen dolgokat, talán puszta tekintélyelvűségből.
@kokuszkomek:
on
bárki jött Barabásiért, már megérte, ha Szentkuthyról is hallott, mert ő viszont tényleg a legnagyobbak közül való
még ha a kutatója kicsit túlzásba is megy
http://www.irodalmijelen.hu/2015-feb-13-0844/mai-magyar-ertelmiseget-nem-erdekli-szentkuthy
off
Mintha a ismet feltalalnak a fragment based drug discovery-t.
@jotunder: @jet set: @snakekiller23: ok, köszönöm, így kerekebb a kép.