A hülyék nyelve VII. — Módortalanság
Eredeti szerző: Pásztörperc
A múltkoriban már értekeztem itt arról, mennyire elszoktunk a felszólító mód (és vele a felkiáltójel) használatától. Helytelen lenne, ha nem állapítanánk meg ugyanezt a feltételes módról is.
Legutóbb Bajnai Gordon halmozott baromságát (“… Mesterházy Attilának döntő szerepe van abban, hogy minden korábbi évhez képest hamarabb lehet szavazni…) idézve azt ígértem, hogy most erről is értekezem. Pontosabban: értekezni, azt nemigen van mit. Maga a jelenség borzalmasan egyszerű: a feltételes módú ige helyett angol mintára a segédigés (lehet izélni, lehet hogyhíjjákolni) alakokat használják. Épp ily egyszerű ennek oka is, ami nem más, mint a már többször pedzegetett elszemélytelenítés: grammatikailag ne (se) “lehessen azonosítani” azt, hogy ki is csinálhatna (kinek is kéne csinálnia) valamit úgy voltaképpen.
Nincs is itt más tennivaló, mint néhány markáns példa. Márpedig az van sok, mert a szokás nagyon régi. A bizonyára méltán elfeledett Szini Gyula: Profán szerelem c. regényének 2. fejezetében (Nyugat, 1912) már így fogalmaz:
“Engem bátran lehet szeretnie egy fiatal leánynak” (Engem bátran szerethet egy fiatal lány).
Akkor azonban ez ritkaság volt. Én persze őszintén remélem, hogy épp így elfelejtjük majd a Köztisztviselők Szakszervezetét is, pedig ők nem sajátos szófűzésükkel:
“csak így lehet teljesíteni a 15 %-os bértömeg csökkentést a közszférában” (csak így csökkenthető 15%-kal a közszféra bértömege) —
http://tv2.hu/mokka/video/mihez-kezdjenek-a-kirugott-kozszolgak
okozták nekünk a legtöbb szenvedést.
Aáry-Tamás Lajos:
http://index.hu/belfold/ujra0511/
az emlékezetes érettségi botrány után ezt úgy mondta, hogy “a matematika érettségi megismétlésével lehet elérni (értsd: érhetjük el), hogy a gyerekek újra egyenlő eséllyel álljanak a startvonalhoz”.
Stb. stb…
Félreértés ne essék: még csak utalni sem kívánok olyasmire, hogy a meg lehet csinálni, el tudjuk érni stb. szerkezetek a legcsekélyebb mértékben is “magyartalanok” lennének. A fenti példák a feltételes mód kipusztulását hivatottak érzékeltetni.
Hát már ezt is lehet!
(Feltételes mód és felkiáltójel egy mondatban ;-). )
Ebből a szempontból, de csak ebből, akár még Hoffmann Rózsának is igaza lehet az angol visszaszoritásában.
Arról van szó szerintem, hogy a (felelőst azonosító) alany meghatározása helyett ténylegesen elburjánzott (főleg és alapvetően) az államigazgatásban a szenvedő igealak alapú körbeírás (anglicizmus is, germanizmus is), illetve a német nyelvből átvett vonatkozató körbeírás. Két példa:
– a feladat megoldásra került,
– a feladat vonatkozásában/tekintetében megoldás született.
Kigyomlálásukra ne, ui. használatukm sok esélyt látok nagyon jól megfelel napjaink, közelmúltunk felelősségkerülő, sz@rpaszírozó közéletének.
Esetleg, ha nem nagyhatalmú sündisznócskának érezné magát minden frissen felkent közéleti felelősséggel megbízott polgártárs.
Ez is egy Möglichkeit vagy posibilidad, neadjisten vozmozsnoszty lenne.
@sajtohuba: Bővebben lásd a bikkfanyelv
orulunkvincent.blog.hu/2010/07/11/a_hulyek_nyelve_v_a_bikkfanyelv
c. részben…
Ja, és Hoffmann Rózsa kimondottan szépen beszél magyarul, amiért igen sok mindent hajlandó vagyok neki elnézni…
nem vágom, mi köze a “lehet”-nek a személytelenséghez. a fiatal leányos mondatban mind a két változatban világos, ki az ágens, a bértömegcsökkenésesben az egyikben sincs konkrét ágens, a matekos mondatot meg úgy is át lehet fogalmazni, hogy ne derüljön ki az ágens, de mégse legyen benne lehet: “érhető el”.
szal értem, hogy téged ez a konstrukció idegesít, csak azt nem értem, hogy mér.
nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de engem pl. a helyesírási hiperkorrekciók tudnak nagyon idegesíteni. “módortalanság”? most komolyan?
@sys: A Módortalanságot poénnaxántam — vannak olyan poénok, amik nem jönnek be. nekem tetszett, de ebből mindig hiba általánosítani.
A személytelenítés lényege a személyragok elhagyása. Tisztességes mondatokból nem kell kikövetkeztetni, hogy ki és mit csinál: ezek a dolgok a tisztessége mondatban benne vannak. Újólag leszögezem (mint eleve az utóiratban is), hogy ezek a szerkezetek több, e sorozatban tárgyalt iszonyattól eltérően nem önmagukban “rosszak”: a rossz a feltételes mód halála.
Hasonképpen borzadályos, amikor vki azért használ kijelentő módot a felszólító helyett, hogy ne keveredjen a suksükölés gyanújába (az “azért, hogy megtartjuk a munkahelyeket” típusú szerkezetek után már csak Kistartja, Kerepestartja és Erdőtartja következhet).
@Pásztörperc:
Szépen beszélő Hoffmann Rózsához, pontosabban az ő angol nyelv relativizálási elképzeléséhez kapcsolódik a miniszterelnöknek a magyar külképviseletek vezetőinek tartott minapi eligazításán tett kijelentése:
“– A magyar nyelv ma inkább akadálya „az elvesztett magyarok” megszólításának, s meg kell barátkoznunk azzal, hogy a világ magyarságának újraszervezése magyarul és angolul párhuzamosan történhet meg.”
galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=25035:orban-es-martonyi-helyzetertekelese&catid=79:kiemelt-hirek&Itemid=115.
Remélem ez azt jelenti, hogy az angol tanítás marad legalább olyan fontos továbbra is, mint eddig. Az angol tanulás fontossága mindenesetre változatlan.