A jövő egyeteme, avagy káoszelmélet és skálafüggetlenség
Eredeti szerző: jotunder
- A szoft technológiai szaktanácsadó képes a korábban megszerzett “hard” tudását konvertálni az új helyzetek többnyire csak lazán strukturált, “szoft” problémáira.
- Ismeri az ehhez szükséges fogalmi kereteket (káoszelmélet, skálafüggetlenség, többszörös lojalitás, validálás, narratívák stb.), és ezeket a legváltozatosabb körülmények között tudja alkalmazni. (Mérő László egyetemi tanár ELTE-s posztgraduális kurzusának leírásából)
Baracskai Zoltán és Mérő László professzorok vezetésével indul posztgraduális képzés az ELTE-n. Baracskai Zoltán scholar.google oldalát sikerült megtalálnom, teljesen nyilvánvaló, hogy ő nem egy professzor, ez pedig nem egy tudományos munkásság.
Mérő László egy nagyon okos ember, aki szerintem olyasmiről ír könyveket, amihez nem ért. Mindazonáltal, a könyveit megveszik, szeretik, és ezek egyáltalán nem áltudományos hülyeségek. Az, hogy egy egyetem meghirdet ilyen kurzusokat, főleg, ha a kurzusokra sokan jelentkeznek, nem elfogadhatatlan dolog.
Azt azonban senki sem kérheti tőlem, hogy amikor valaki az ELTE-n a káoszelméletet és a skálafüggetlenséget felsorolja egy kurzustematikában, mint a szoft technológiai tanácsadóság szükséges fogalmi keretét, akkor én arról ne írjak tíz sornyi posztot. Az a Vincent szükséges fogalmi kereteinek tagadása lenne.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16520024-69e3547531482' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16520024&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16520024-69e3547531482&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16520024-69e3547531482' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@HaKohen: csak a vérbeli nemvérbelinek sem illik félrebeszélnie.
@jotunder: and now something completely different.
én is belefutottam (a reszegbrokeren) ebbe a cikkbe, és lenne egy gonosz kérdésem: mit gondolsz arról a kitételéről, hogy a világegyetem egyik legesztétikusabb egyenlete exp(Pi*i)=1 ?
@volker: legyen demokratikus körkérdés! mindenki válaszolhasson!
(előszöris azt fogja gondolni, h elírtad, mert -1, vagy 2Pi*i.
http://en.wikipedia.org/wiki/Euler's_formula itt utánanézhetsz, h miről van szó kicsit mélyebben.)
De! sztem ez a legexptétikusabb is egyben.
(tényleg, ami itt érdekességként felmerül, hogy te tudod a különbséget a maximálisan esztétikus és a legesztétikusabb között?)
(+komolyan: Annyi egyenlet van a „világegyetemben”, amire Mérőnek nincs rálátása és gondolom sokkal többet többet jelent az épp vele dolgozónak, h miért pont ez lenne a legakármi?
Ez, amit írt, egy tárca, ahol felvesz egy gondolatot és azt motiválja: írásbeli retorikaszakkör, lényegtelen a ‘valós’ jelentése a dolognak… úgy értem akár igaz is lehet, de miért lenne az.)
@oOoOoO: ize, a helyzet az, hogy a magyar tudomanyos akademia irja el: http://www.matud.iif.hu/2013/09/05.htm
erre vonatkozna a „gonosz kerdes” kitetel.
(amugy meg en is erzek, a magam kicsiny, tanulatlan, igenytelen es pori modjan, valami esztetikai minoseget a Pi, az e es az i egyetlen nem sokkal tobb jelet erinto osszehozasa kapcsan. inkabb csak erre az-ember-hibazik-amikor-nagyot-gondol tipusu problemara akartam volna felhivni a figyelmet.)
love + peace.
@volker: ja:))) akkor ez nem is Mérő??? :))) pedig komolyan olyan fílingje volt. :))) ekkora szívást, kurvanagy:))
én nem olvasok igazából Magyar Tudományt és nem is fogok.
Igen, az MTA elírta. http://en.wikipedia.org/wiki/Euler's_identity
(tudod, van az Örkény novella az asszem Einsteinnel, kicsit olyan érzésem van.)
mindenesetre tartom, h én nem hiszek az ilyen ‘legszebb képlet’ dolgokban és nem is tartom értelmesnek/lényegtelennek érzem a kérdésfelvetést.
@oOoOoO: Nem akarom megúszni a kérdést, hogy értem-e a különbséget a „maximálisan esztétikus” és az „egyik legesztétikusabb” fogalmak között. A TIPPEM, hogy olyasmire utalhatsz, mint a supremum-vs-maximum, vagyis hogy valahogy sorozatban konvergál vagy pedig nagyon ott van. Valahogy az is dereng, hogy ha a nagy könyvre gondolunk, akkor az egyik, ha pedig a valaha is leírt egyenletekre gondolunk, akkor pedig a másik.
Ezt itt fentebb azért írtam le így, wikipédia nélkül és egy közbevetett reggeli után, hogy illusztráljam, hogy szerintem miként is működik a JT által halandzsázásnak nevezett folyamat. Ezek ugrottak be nekem, valahonnan a távoli múltból, így, összefüggéstelenül. Vagy jó, vagy nem (i.e. vagy csak pongyola vagy pedig fals is). Innen még egy csomó meló — mondjuk ez esetben a wiki felütése, és min 5 további perc — hogy a dolog jó eséllyel védhető is legyen. Ezt spórolja meg, valszeg rendszeresen, ML, és ezért tartja egy JT szemléletű ember őt kóklernek.
Ha válaszolhatok a saját kérdésemre is: különbség lehet esetleg, hogy LL csak figyelmetlen, mig ML pongyola. Az egyik nem ad a kicsire, a másik pedig nem merül el elég mélyen abban, ami számára legalább is közepesen nehéz. Ha viszont bevezetjük az időráfordítás költségét, s az ennek figyelembevételével történő optimalizációt — ami pedig közgazdaságtanilag nem egy sokkolóan friss paradigma — akkor esetleg megfogalmazható egy olyan állítás, hogy az emberiség kollektív tudásának, és mondjuk ennek révén adaptációs képességének szempontjából lehet, hogy jobban járunk, ha be-becsúsznak ilyen hibák. És akkor a JT általi problémafelvetés transzponálható arra, hogy egy eféle optimalitási szempontból a ML által választott metodika (valamiféle invenció-ellenőrzés-szemléltető magyarázat háromszögben történő erőforrás allokáció) vajon kedvező vagy sem, ill. hogy ez miként illeszkedik mondjuk a tudományegyetem ill. az akadémia által fémjelzett, hierarchikus rendszerben történő tevékenység szegregáció gyakorlatához. Ebben a keretben aztán jelentőséget kaphat, hogy ML a Pszichológia tanszéken került alkalmazásra. A dolog persze nem egyértelmű, és a mi szintünkön nem biztos, hogy eldönthető.
@volker:
maximálisan esztétikus= aminél nincs esztétikusabb, ebből sok lehet.
legesztétikusabb= mindenkinél esztétikusabb, ebből egy van.
Szal ez nem a (sup vs. max) kérdéskör.
Ezért javallott inkább maximálisan esztétikus formulákról beszélni, hiszen azokból több lehet. De ez lényegtelen szerintem, csak néha azt próbálják elmesélni, hogy miért szép a matematika, mert ez külső szemlélőnek nem ‘értelmes’. De mondom, ez – sztem – lényegtelen kérdés.
(Itt az MTA írta el, nem a Lovász. Aki bepötyögte a képletet lespórolta – jelet.)
A „Ha viszont” résztől kezdve nem értem, amit mondasz, az nekem halandzsa.
De megincsak állj, vissza az elejére, mielőtt keverjük a dolgokat:
1) A Lovász a világ egyik legnagyobb matematikusa, egyik legokosabb embere, aki kurvára tudja miről beszél… most az ilyen legszebb képletek lényegtelenségétől eltekintve, ami SZTEM lényegtelen.
Ez NEM matematikai kérdés. És erről lehet dumálgatni ilyen kommenthelyeken, de ez lényegtelen. Leírtam pl. amit gondolok erről, de mondjuk (hogy kicsit visszatérjünk, és javítsak :)) pl. Lovász ezernyi tétele miért ne lenne esztétikusabb ennél a képletnél? Nem látom.
2) Mérő nem olvassa el rendesen, amiről beszél. No komment.
Nem ugyanaz a helyzet.
Szerintem meg csak a posztom eleje halandzsa, mert azt nem gondoltam át rendesen. A másik fele viszont nem az, azt viszonylag végig gondoltam reggeli közben, legfeljebb nem rendelkezünk közös paradigma készlettel, hogy ezt egy ilyen rövid — amúgy a műfaj keretein belül megengedhetetlenül hosszú — kommentben kifejtsem.
Arról, hogy ki rontotta el: szerintem az igazán esztétikus verzió az, ha nullára rendezed: exp(Pi*i)+1=0; ezt viszont nem könnyű úgy félrepötyögni, ahogy az történt. Meg ma már nem ám ólomból szedi ki a szedő a szöveget… Nem is beszélve a lektorálás szerepéről és fontosságáról.
(Nem sokan vagyunk már itt, de azért feltenném a kérdést, ha más is olvasta a JT által ajánlott LL cikket, ki vette és ki nem vette észre az elírást?)
Ne értsd félre, tudom ki LL, és az ő megítélése szempontjából szerintem sincs jelentősége ennek a hibának. Mondjuk a hitelességet képes aláásni egy fundamentalista szemében. : ))
@volker:
1) ha azon a – jelen kezdesz el rugózni, akkor félreértesz mindent.
(leírtam, h kicsit olyan a fíling esetleg, mint az Örkény novellában, de semmi több. Vicces, biztos javítják.)
1b) Sztem meg úgy igazán esztétikus, hogy exp(42Pi*i)=1 és akkor ebben már tényleg benne van az élet értelme is :))
2) ezek az esztétikai képletkérdések NEM matematikai kérdések, és mint ilyenek, matematikai szempontból lényegtelenek. Mondom, lehet róluk beszélni/kommentelgetni, mint a művészet-e a matematika kérdésről, de nem vezet sehova. Ezért sem szeretek matematikával kapcsolatban nem szakdolgokat olvasni/nem szakdolgokról beszélni. Mindig van egy ilyen cukros félrebeszélés érzése az embernek.
Értem, hogy a Lovász el akarta magyarázni, hogy mitől szép a matematika és ezt így szokták, de mondom, ő maga talált ki ezer olyan dolgot, ami sokkal ‘szebb, trükkösebb, okosabb’, mint az a képlet, ami csak önmagában áll és van. Azokat mondjuk még lehetetlenebb lenne kommunikálni, hogy miért ‘szépek’.
(3) amit én sztem érdemes lenne mint alap matematikai tudást PONTOSAN teríteni a nagyközönségnek, az az, amit a számítógépek, közgazdaságtan, programok használnak. Ezt, ahogy fent leírtam, sztem középiskolai tanárok tudják majd megcsinálni. Pl. megtanulunk egy algoritmust és akkor példák arra, hogy ezt melyik program hogy használja stb.)
4) Nekem úgy tűnik, hogy a posztod elejét nem „nem gondoltad át”, hanem egyszerűen nem tudtad, mi a maximális elem és a legnagyobb elem közti különbség.
@volker: @oOoOoO:
Aha! (Ezt hívják a pszichológiában „aha”-élménynek.) Már értem.
Először azt hittem, hogy ML @jotunder-re gondolt, amikor a „vérbeli” epiteton ornanst haszálta a matematikus jelzőjeként. (Vagy „vérbőt”? „vértisztát”? „vérgőzőst”? – már nem is emléxem.)
Most már tudom, hogy rátok.
@HaKohen: amúgy nekem is tele a tököm
1) matematikai idiotizmusokról való csevejjel;
2) magammal, amiért belecsúsztam ebbe a hülyeségbe.
nagyon gondolkodom, h megszüntetem ezt a nicknevet, ez az egész kommentelgetés egy időrabló rossz szokás.
@volker: Nekem idonkent megjelennek ismeretterjeszto irasaim. Regi tapasztalat, hogy ha egy barmilyen egyszeru kepletet el lehet rontani, akkor azt elrontjak, kulonosen ha pontosan odairod, hogy mit kell irni.
@dvhr: Ez azért 2013ban, amikor a képleteket az ember maga is ki tudja szedni és senki másnak nem kell belenyúlni, durva.
@volker: Mérő nem pongyola. Könyveket ír dolgokról, amelyeket nem értett meg rendesen. Ez nem pongyolaság. Nincs benne meg az igény, hogy igazán megértse azt, amiről ír. Ezt lehet látni.
Oki, a rendszered zárt, nincs esélyem a pajszerral; ebben a rendszerben ML nem matematikus (max. egy matektanár), és nem tudós (hanem kókler, illuzionista, sarlatán).
Léteznek más vonatkoztatási rendszerek is. Mondjuk rögtön egy pszichológus pl. pont mást ért az alatt, hogy valaki valamit „megért”.
Én spec. mindkettőtöket tisztellek; pedig kurvára nem vagyok egy ilyen bárány+farkas, párduc+kecskegida stb. alkat.
@oOoOoO: Kijavitottak, igaz, eleg csunyan: nem esztetikus az esztetikus formula.
@dvhr: nézd elmondom megint:
1) senkit nem akartam/ok megbántani, de ezt a képletszépségversenyt egy nem matematikai, komolytalan dolognak tartom. Tényleg csak hülyéskedni tudok, hogy pl akkor:
exp(42Pi*i)+exp(137Pi*i)=0, ez a világegyetem alapegyenlete.
én tényleg ezeket matematikai nemistudomminek tartom, amivel persze lehet bűvészkedni, meg pólóra felírni. Nem tudom, én nem szeretem ezeket a dolgokat. De ez akár lehet ízlés kérdése is.
2) teljesen lényegtelennek tartom, hogy Lovász elírta vagy nem írta el, ha elírja, abból sem vonok le semmilyen következtetést, mivel Lovászt a könyvei, cikkei definiálják. Konkrétan engem nem érdekel, hogy egy ilyen cikkben sin0-t 27-nek írja.
Ha a feladatgyűjteményében vagy a legújabb könyvében írja és abból jön ki neki valami, az már idegesítene. (persze ugye ott is vannak fokozatok, mert egy ha egy ‘okos’ hibát talál az ember, annak még akár örül is 🙂
3) pont ilyen okokból nem olvasok ilyesmi cikkeket, mert sztem a matematikai történések nem itt történnek, hanem a szakcikkekben.
4) azt gondolom, hogy a nagyközönség felé a reguláris oktatások keresztül lehet közelebb vinni, hogy a matematika hol van használva, nem ismeretterjesztő műsorokban. A reguláris oktatás egy jóval felügyeltebb, koncentráltabb valami.
5) én továbbra is úgy érzem a kommentek alapján, hogy nem sikerült elmondani a nemmatematikusoknak, mi a zavaró Mérőben, hiszen ők úgy gondolják, hogy a Mérő csak „nem rigorózusan elmondja a lényegét a dolognak, esetleg segít vizualizáni, úgyse az a sok pontoskodás a lényeg stb”. Nem értik, hogy mi a halandzsa ebben az esetben.
Ezért gondolom, hogy nagy hülye voltam, hogy egyáltalán hozzászóltam az egészhez vagy belevonódtam. És minden ilyen nem konkrét matematikai kérdéstől remélem távol tudom tartani magam a későbbiekben.
@dvhr: (mellesleg sztem még a te relativitáselméletes-házas példád volt a legjobb, de láttad, h az se ment át.)
@oOoOoO: Oszinten szolva nem ertem, mivel erdemeltem ezt a valaszt ki. Alig szolaltam meg a L.L.-cikkel kapcsolatban.
@dvhr: ok, bocs, téged sem akartalak megbántani.
Vegyük úgy, h csak összeszedtem, amit gondolok. (az egész annyira elkanyarodott és nemtudommilyenné vált, tényleg legszívesebben törölném az összes kommentem , má nem is tudom mi van. :(( )
off hosszabb posztszunet varhato. minden rendben amugy
elolvastam a kommenteket és én sem tudom mi van:)
@dvhr: YESSSSS! ezt beleírom az életrajzomba: kijavítottam LL-t és az MTA-t. : ))
@oOoOoO: Ezen szerintem ne rágd magad. Ha valaki a nyolcadik magyarázat után sem akarja érteni, hogy mi a különbség a pongyolaság és a szélhámosság között, az orvos helyett forduljon bizalommal Gyurcsok Józsefhez. Nem hiszem, hogy ez lenne a tipikus.
@volker: Erdekes modon pontosan ezt fejtette ki Heller Agnes egy 1997-ben az MTA-n megrendezett vitan. Az o peldaja szerint az afrikai bennszulott velemenye, ami szerint a Hold egy harom meter magasan lebego sajt es a csillagasz velemenye, ami szerint a Hold egy x ezer km-re levo egitest, egyenerteku, egyik sem jobb vagy rosszabb a masiknal.
@stefan75: „szoft tanácsadó”: ez szerintem a „hard/soft management” mintájára alkotott fogalom. Olyan tanácsadó, aki a soft management eljárásait propagálja.
Ez az egész management kérdés elég érdekes dolog, mert ugyan nem különbözik lényegesen a kapitalizmus bármely egyéb jelenségétől, de mégis (emberekkel, szervezetekkel, folyamatokkal foglalkozik) kiválóan alkalmas arra, hogy „komplett világképekkel” alapozza meg az eljárásait, szemben pl. a tepertős pogácsa gyártókkal (bár ma már a vécészagtalanítóval is egy odahazudott „életmódot” akarnak eladni).
A rossz managment módszerek attól rosszak, hogy a „világ nem úgy működik”. Ez a káoszos skálás-katyvaszt is valami ilyesmi, attól olyan baró, hogy a legpöpecebb világkép áll mögötte. Az, amely KALKULÁL a legeslegnehezebb management helyzettel a, sőt A káosszal is. Picsába a két irányban végtelen izékkel, a káosz az, amikor a főnök titkárnője már a padlóra szórta a teljes retikült, és zokog, de még mindig nincsen meg a mobilja. A szoft GURU letérdepelteti a káoszt, összakapcsolja szmólvörldbe a … szóval amit köll.
A managment módszereknél nem ritkán világmagyarázatokkal csencselnek (nem alaposabbakkal a Mérőénél), az legyen ütős, az magyarázza meg, hogy mitől teljesít jól a módszer (főleg őtt, ahol a többi már csődöt mond, vö. mosópor reklámok).
Én azt gondolom, ez a káosz-skála duma tradícionálisan előadva nagyjából annyi, hogy az élet bonyi de azért. Ám ha ezt így mondod, az meg uncsi.
Még egy dolgot érzékelek, hogy valahogy kultúrális paradigmaváltás van a világban, a jó öreg oksági világot kezdi leváltani (és most a bors magazin szintjéről beszélünk) egy statisztukus, vámpíros, ufós, őssejtes, génes, enefás izé. Igen, a káosz.
@incze:
„a betűtenger áradása közben az írásbeliség előtti kommunikációs helyzetek föléledéséhez (babonák, rémhírek, hisztériák, pánikok, előítéletek, gyorsan torzuló pletykák, illogikus, tény- és tudományellenes tébolyok terjedéséhez)” vezet. írja tgm. nagyjából erre gondolsz te is.
soha ilyen mennyiségű ilyen könnyen elérhető szöveg és információ nem volt még a történelemben, de ezt színvonalasan igénybe venni csak kevés ember tudja, a többieknek igényük és/vagy készségük hiányzik, helyette van a „káosz”.
@dvhr:
ez, főleg régebben, elég divatos vélemény volt, jópár filozófus-értelmiségi így látta.
@jotunder: Alapvetően Mérő ismeretterjesztő írásait eddig érdeklődéssel olvasó tök kívülállóként olvastam itt a kommenteket és nem értettem mi a pálya, egész addig, míg ezt a Poincarés hozzászólást nem láttam.
Elolvastam a Mérő cikket. Jó. Aztán elolvastam, hogy mi a rák a Poincaré sejtés. (Mert amúgy biztos egyszer rég hallottam róla, de az már rég volt) És hát nem sok híja van a cikknek, de még nekem is érthető, hogy mi az a két félmondat, ami hiányzik a cikkből és amitől nem tudnám meg feltétlen, hogy mi a Poincaré sejtés, de nem alakulna ki bennem tök téves elképzelés. Mert az, hogy a dimenzió szó használata nélkül sikerült a cikket abszolválni, az valóban nem pongyolaság, hanem félrevezetés.
Asszem ezentúl fenntartásokkal fogok Mérőt olvasni. Én bizistók azt hittem, hogy ő tudja és érti amit beszél, de próbálja egyszerűsítve elmondani, hogy komolyabb alapok nélkül is érthető legyen.
@ámbátor: Sokkal tobb mint ket felmondat hianyzik.
Mero azt irta, hogy az a Poincare sejtes, hogy a ketdimenzios gombfelulet egyszeresen osszefuggo. Eleve haromdimenziosrol van szo, es nem csak arrol, hogy egyszeresen osszefuggo, hanem arrol, hogy a gomb az egyetlen haromdimenzios kompakt sokasag ezzel a tulajdonsaggal. Ezt ugy lehet elmagyarazni egy cikkben, ha az ember eloszor mesel a ketdimenzios feluletek leirasarol, ami szep es vilagos. Utana pedig arrol mesel, hogy haromdimenzioban ez elet hirtelen kegyetlenne valik. En azt a tortenetet szoktam elmeselni, hogy a Jordan gorbe tetel nem igaz haromdimenzioban, es erre milyen peldaval jottek ra. Valamit adni kell, valamit meg kell mutatni, hogy az emberek racsodalkozhassanak a vilag kulonossegere.
@ámbátor:
más területen is vannak, elég „érdekes” egyszerűsítései, pl. racionalitással-irracionalitással kapcsolatban. szerintem mérőt eleve fenntartásokkal érdemes olvasni. amúgy folytathatna valóban színvonalas ismeretterjesztést is, csak hát valamiért mégsem azt teszi.
@ámbátor: Nekem mindaddig érdekes volt Mérőt olvasni, amíg olyasmiről beszélt amihez nem értek. Olvasmányosan és könnyeden ír, érdekes dolgokról. Gyerekkoromra esik az Észjárások, tinédzserkoromra a Mindenki másképp egyforma. Mindkettőt zseniálisnak tartottam.
Aztán 1. közben felnőttem, 2. picit beleástam magam egy tudományba, 3. kezembe került a pénzevolúciós könyve. És közben a Mérőről alkotott véleményem átfordult. Nem tudom eldönteni hogy azért mert ő változott, vagy 1, vagy 2&3 miatt. Talán újra elő kellene vennem korai könyveit, megnézni hogy még tetszenek-e.
@incze: Hát, ha nagyon tudományos akar lenni, akkor skálafüggetlenség helyett beszélhetne hosszúfarkú eloszlásokról. Lehet, hogy azzal nem lehet akkorát villantani, viszont legalább igaz.
@jotunder: Nagyjából ennyi amit itt leírtál elég lett volna. Ehhez a cikkhez, ami végül is nem a matekról szól, hanem egy matematikusról, elég lett volna, ha kiderül, hogy az eggyel magasabb dimenziójú testekről van szó, meg hogy az nem ötven százalékkal lesz komplikáltabb, mikor kettőről a háromra lépünk. Abban a pillanatban beállt volna, hogy amit ír igaz, aki akar utánanéz, ugyanakkor nem megy bele olyasmibe, ami a ManCSnak nem célterülete. Ott a Jordan görbe alapvetően földrajzi asszociációkat hoz, kár belemenni. Nem lenne baj, hogy elnagyol, hogy épp csak felvillant, ha az amit villant korrekt. Itt sajnos nem az.
@tollaszerge: Én is az észjárásokból meg a Mindenki másképp egyformából gondoltam, hogy okos ember. (Egyébként nyilván az)
Megvettem a héten antikvárban ezt az illemtanáros kötetét, kíváncsi vagyok rá.
Amúgy olvasmányos ismeretterjesztésben nekem Asimov az etalon. Kár, hogy a nem SF írásaiból alig valamit fordítottak le. Mondjuk nekem már mindegy, de gyerekorom meghatározó könyve volt a hold tragédiája esszékötete. Akkor jó lett volna, ha több ilyen is van magyarul.
@jotunder: Kedves Jótündér, B+.
Most akkor meg Jordán görbékről olvasok, ami nem biztos, hogy egészséges dolog. Tippelhetek a 3D-s ügyre? Ugyi a Klein palackról van itt épp szó? (Arról meg egy sci-fiben olvastam legelébb)
@ámbátor: Majdnem. Nem stimmel a dimenziók száma. De valami olyasmi.
Na mindegy. Inkább termelek egy kis GDP-t.
harom dimenzioban a folytonos es a differencialhato vilag mar kulonbozik. amit en elsore nem akartam elhinni. folytonos egyszeru iv komplememtere nem mindig egyszeresen osszefuggo
OFF:
http://www.echotv.hu/napi-aktualis-2013-09-03-megmarad-1000-milliard-forint
magyarnarancs.hu/egotripp/mero-laszlo-maga-itt-a-tanctanar-86293
huhh…
@jotunder: Foljebb mar volt szo rola,
HaKohen 2013.08.31. 16:30:45 es utana.
@dvhr: Ez sokkal kemenyebb, mint gondoltam. Mero sportot csinal abbol, hogy egyaltalan nem nez utana annak, amirol ir.
@jotunder: az imént én is elolvastam. gáz. a továbbiakban védje őtet a nőtanács.
@Joker: ez a csávó a hu.wikipedia vonatkozó oldala szerint egy egyetemi ember, Dr. habil, az MTA szépnevű Jövőkutatás akármicsodájának akármicsodája.
valszeg tényleg nincs más megoldás, mint földig rombolás + szántás + sózás.
Ezt a tudománycelebkedést lehet nívósan és szórakoztatóan csinálni. Mérőben az a bosszantó, hogy egyfelől mindene megvan ahhoz, hogy így csinálja (képzettség, tehetség, informáltság), de sajna könnyű a pasas. Arra tippelek, hogy a lustaság és pénzéhség (a vállalati vezetői szféra főként egy ilyen országban ki van éhezve a sciento-ezoterikus sikerreceptekre, és tejel rendesen) kombinációja tette azzá, akivé lett.
Jobb kérdés, hogy az „egyetem” miért húny efölött szemet, miért asszisztál hozzá. Itt viszont azt látom, hogy a Mérő-tudományosság még egy jámborabb betegség azok közt, amik a mai ELTE falai közt gyökeret eresztettek. Elnéztem ennek a „Baracskai-Mérő Iskola ELTE” nevű képződménynek (ez hivatalos? bár azzá lesz, mert a fickók aspirálják, és ebben az iránytalan magyar masszában egy koncepciózus és erőszakos csirkefogó akarata úgy megy át, mint kés a vajon, ld. még fidesz) a facebook oldalát, ez bizony nettó hugy (http://www.facebook.com/pages/Baracskai-M%C3%A9r%C5%91-Iskola-ELTE/340319429401281 )
@incze: ehhez a „tejel rendesen” kitételhez akartam tenni ezt a linket: http://www.personal-hungary.hu/content/index_hun.html
@incze: Elgondolkoztam azon, hogy az ELTE arra kell-e Mérőnek, hogy a tanácsadó/előadó tevékenységhez kellő legitimációt adjon. Mert mégiscsak más vkit meghívni az ország egyik legjobb egyeteméről. Viszont akkor ez az ELTE problémája, maguknak ásták a gödröt.
@incze: „Nemzetközileg elismert, neves szakemberek osszák meg a szakközönséggel gondolataikat és tapasztalataikat a humán menedzsement területével kapcsolatban. […] Mező Misi, a Magna Cume Laude zenekar frontembere […]”
Ha csak úgy nem 😛
@tollaszerge: (egyébként az „osszák” betűhíven lett idemásolva)
@incze: Hát persze, hogy pénzéhség: nol.hu/archivum/archiv-503509
Azért az ELTE esete nem példátlan:
Ott van például az amúgy jónevű Boston university, ahol az ezt találtam:
http://www.bu.edu/econ/people/faculty/professors-emeriti/
econc10.bu.edu/OK_Economics.htm
econc10.bu.edu/economic_systems/NatIdentity/EE/Hungary/magyars2.htm
http://www.ratemyprofessors.com/ShowRatings.jsp?tid=71120
Ilyet azért Mérő nem tud.
@dvhr: „Ez körülbelül olyan, mintha elrendelné, hogy ezentúl a Ferencváros 22 méterről rúgja a tizenegyest.”
Vagy Mérő futballokos, vagy Hillert nézte annak.