Ámokfutó Robin Hood
Eredeti szerző: ulloiut
Az Orbán-kormány szempontjait figyelembe véve a válságadó-csokor biztos nem a legrosszabb döntés volt. Nyilván az Orbán-kormány szempontjai nem ekvivalensek Béla bácsi és Mari néni szempontjaival, de egyrészt nem nekik adtak a választók KÉTHARMADOT!, másrészt pedig Béla bácsi és Mari néni, mint az istenadta nép allegóriái, borzasztóan összetett érdekrendszerrel rendelkeznek.
Az ugye vita felett áll, hogy bármit csinál a kormány, az nyafogás tárgya lett volna. Nem azért – pontosabban nem kizárólag azért – mert mi magyarok, és azon belül különösen mi ballibsik (ill. bal+libsik) mindenen nyafogunk, amit a Zorbán-kormány művel, hanem azért, mert a megszorítósdi mindenképpen fáj. Márpedig függetlenül attól, hogy az ezévi csontváz a szekrényben egér- vagy elefántcsontváz volt, legkésőbb jövőre a gonosz Unió miatt szükség van megszorításra, és az is egyértelmű volt, hogy az valaki(k)nek fájni fog, nem is „kicsit, hanem nagyon.”
(Egyébként a megszorítás szükségessége, na meg a gonosz csontvázak miatt tényleg megszakad a szívem a kormány sanyarú sorsán. Ha én irányítanám a nemzetközi cionista összeesküvést, akkor például azt javasoltam volna, hogy a Tel-Aviv-New York számláról utaljuk át az Orbán-kormánynak azt az összeget, ami maradna, ha levonjuk az elmúlt nyolc év összes állami kiadásemelésből minden, a Fidesz által nem megszavazott kiadásemelési intézkedés értékét. Mind a 13 forintot. És a 13 forint nagyvonalú lenne ahhoz képest, amit kapnának, ha most meg kellene szorítani mindazt is, amit ők még pluszban javasoltak, 14. havi nyugdíjtól kezdve a radikális járulékcsökkentésen keresztül a mittudoménmicsodáig. Ha a fülkeforradalom előtti öt napban én lettem volna Oszkó helyett a pénzügyminiszter, valamint az mszpszdszmdf frakció perszonálunióban – most mindenki, de főleg a Fidesz, fellégezhet, hogy nem én voltam – lehet, hogy még gyorsan elfogadtam volna az elmúlt évek összes fideszes sületlenségét, hadd nekik kelljen visszavonni azokat is.)
A részletek ismerete nélkül is megállapítható, hogy sokféle vád jogos a megszorító intézkedésekkel kapcsolatban. Például aligha segítik a befektetői hangulatot, amire pedig igencsak szükség lenne, és ez ártalmas lehet mind a GDP növekedésnek, mind pedig az áhított jobb foglalkoztatottsági mutatók tekintetében. Emellett az adó egy része közvetetten nyilván a lakosságra fog hárulni, ami politikailag cinikus húzás – nem jobban, mint amennyire átlagosan várnánk ezt a politikától – hiszen a kormány begyűjti, ami kell, és a frusztráció nagyobb részét másra próbálja terelni.
A ballib bokrosista (valamint a Fidesz-oldal töpörtyű méretű gazdasági értelemben is jobboldali) ágazata most a legfrusztráltabb, mert hol nyíltan, hol titokban abban reménykedtek, hogy a választás után Orbánból előbújik a Milton Friedmannal vegyített Maggie Thatcher és olyan reformokat csinál ihaj-csuhaj, hogy Molnár Lajos utólag elszégyelli magát, hogy milyen kis bátortalan volt, és aztán a pinocheti Chile helyett Magyarország lesz a bezzegország a nemzetközi közgazdászok körében. Az új jobboldali adópolitika ebbe az irányba is mutatott.
De az Orbán-kormány nem hajlandó radikálisan szembemenni az elmúlt évek retorikájával, ami nemcsak a csökkenő adók – az állam szerepének megőrzése/növelése – hiány/államadósság csökkentése összeegyeztethetetlen hármasából állt, hanem főként a hitelesség ígéretére is épült, arra a tézisre, hogy Őszöd nem csak a hazugság beismerése, hanem annak folytatása is volt.
Meg kell hagyni, hogy a hitelesség megőrzésének tekintetében a jelenlegi válságadó-csomag a gordiuszi csomó átvágása volt: az átlagválasztó szempontjából teljesen következetes volt az elmúlt évek retorikájának fényében, és még az átlagon felül művelt választó sem nagyon emlékezne az MSZP sajtósai (és a szemfüles blogoszféra) nélkül a Fidesz Robin Hood-adó ellenes érveire.
Itt visszakanyarodhatunk oda, hogy ez gazdaságilag vissza fog ütni, valamint arra is, hogy előbb-utóbb nem lehet több profitot kisajtolni a gonosz multikból és kénytelen lesz a kormány azt is elismerni, hogy az ellátórendszerek túlvállalják magukat az állam pénzforrásaihoz képest (erre utaló jel is van már).
De mint a Gyurcsány- és Bajnai-csomagokból is kiderült, hosszútávú előnyeik mellett a kiadáscsökkentő megszorításoknak is van GDP-csökkentő hatásuk, sőt ezek közvetlenebbül jelentkeznek, és emellett népszerűség-vesztésséggel is járnak (vö. Fidesz-MSZP frakciók méretének relatív alakulása). A bokrosista sugallatokkal ellentétben a hiány csökkentésére nincs jó megoldás, csak az előnyök és hátrányok különböző kombinációja, amelyek közül politikai döntéssel választani kell. A rövidtávú politikai előnyök ebben az esetben egyértelműek, a gazdasági hátrányok mértéke pedig el fog válni.
<
p style=”text-align: justify”>Addig is reménykedhet a kormány abban, hogy az adócsökkentés serkentő hatása és a nemzetközi konjunktúra együttesen ellensúlyozza a válságadó lehúzó erejét. Nem mondom, hogy ezt léptem volna, ha az áprilisi Oszkó helyett az októberi Matolcsy vagyok (ennek legalább nemcsak a választó és a Fidesz, hanem én is örülhetek), de annyit elismerhetünk, hogy a kevéssé kedvelt nagyvállalatok megadóztatása a polgárok közvetlen sanyargatása helyett politikailag kézenfekvő és a számos kényszerítő körülményt figyelembe véve nem ügyetlen lépés. Az Orbán-kormány szempontjából.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517105-67d8e87b32520' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517105&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517105-67d8e87b32520&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517105-67d8e87b32520' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Kettes: copy+paste a címsorba, úgy műxik.
Nekem se jött be klikkre.
Osztom maroz véleményét, ez a „nyugdíjtőzsde” egy jól sulykolható szó. Mint a „haláladó”.
A média felkapja, és az emberek véleménye máris tudat alatt befolyásolható.
A zárójel miatt, elszúrtam, javítom: http://www.uga.edu/pol-sci/courses/2010/ainsworth4540readingfall10.pdf
Az is megoldás, de én jobban örülnék annak, ha kerülne valahonnan (hozna a Jézuska, lopnánk, bánom én) legalább egy olyan ellenzéki párt, amelyik egy ilyen, eléggé elemi szintű kommunikációs svindlire tudna egy ellensvindlit.
Tudom, ennek a valószínűsége elenyésző, szóval hol is lehet jó pajszert kapni? 🙂
@maroz: Balta jobb, sokoldalúbb.
@Kettes: Kíváncsi vagyok, az alábbiak hogy illeszthetők az elkövetkezendő évek költségvetéseibe hogyan illeszthetők az alábbiak:
http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=140369&hl=1&is=1
„Aki úgy dönt, hogy a magánnyugdíjpénztárban marad, annak azt 14 hónapot kell majd jóváírni, ameddig nem a magánpénztárakba utalták a pénzt; a jóváírás szabályait is ezt követően dolgozzák ki – közölte a fideszes politikus. A pénz a biztosítotté – hívta fel a figyelmet, de hogy milyen formában kapja majd meg, azt ki kell dolgozni.”
Na mibe, hogy kötelezik a magánnyugdíjpénztárakat, hogy írják jóvá a 14 havi járulékot az egyéni számlákon, de pénzt, nos, azt nem adnak hozzá. 🙂
@Kettes: Milyen formában? Hát egy kis barter. A biztosított választhat: tolókürt, reszelőzsír, s néhány mázsa tevepata ápoló krém között.
Érzek némi hézagot itt:
hirszerzo.hu/belfold/20101024_tarlos_kozszolgaltato_cegvezeto
A nem privatizált cégeknél mindenhol nyomozás és eljárás folyik, a privatizáltaknál nem, tehát vegyük őket vissza. Amúgy tényleg kíváncsi vagyok mikor szakad el a cérna…
@Wolff: A privatizált cégekkel gőzerővel folyik az egyeztetés. Azt veszik vissza, aki nem illenek a zsebbe, bocs, akarom mondani, koncepcióba:)
Tarlós különben is hazaáruló: nemrég kijelentette, hogy tárgyal az IMF-fel.
@Wolff: Ez valami csodálatos:
„Nem fogunk tréfálni. (…) Ha ezeket a szerződéseket nem fogják nagyon rövid időn belül ezek a külföldi tulajdonosok úgy módosítani, hogy a város számára lényegesen kedvezőbbek legyenek, akkor egy jogászcsapat addig fogja keresni a szerződésszegéseket, amíg meg nem találja”
Még szerencse, hogy ez nem is a joggal való visszaélés.
De rendben, ez lesz az új módi, hiszen nehéz lenne amellett érvelni, hogy egy Tarlós, egy Orbán ne lenne egyúttal mintaadó is. Illetve lófüttyöt új módi, inkább egy már meglévő gyakorlat megerősítése, hiszen eddig is nagyjából az volt a gyakorlat, hogy a polgári jogi szerződés az nem azért köttetett, mert a szerződő felek normává akarták emelni a megegyezésüket, hanem hogy legyen mire hivatkozni, ha normát akarnak szegni.
Emberek, figyeljetek Tarlós bácsira: nyugodtan kössetek meg bármilyen szerződést, semi gond, ha felelőtlenül kötöttétek, mert a szerződésben vállaltakat nem teljesíteni kell, hanem ha fél év múlva azt látjátok, hogy számotokra előnytelen, akkor szóljatok egy jogásznak és az addig keresi benne a szerződésszegést, amíg meg is találja.
„A pénztártagok jóvátételére két koncepciót fontolgat komolyan a kormányzat. Az első szerint 2012-től az eddiginél nagyobb járulékot vonnának a munkabérből – feltehetően az állami nyugdíjrendszerbe fizetett járulékot ugyanennyivel csökkentenék – egészen addig, amíg fel nem töltődik a pénztártag számlája a 2010-ben, 2011-ben el nem utalt összegekkel. A másik verzió szerint a tagokat az állami pillérből kárpótolnék nyugdíjba vonulásukkor. „
A kurva anyátokat. Az első megoldás szerint a tőlem elvett járulékért úgy kompenzálna az állam, hogy többet vonna – tőlem. A második verzió egy több évtizedes kamatmentes kényszerhitel.
„A kormányzat mindezt az egyéni számlák rendszerével tenné átláthatóvá, e számlákon írná jóvá az állami nyugdíjrendszerbe fizetett összegeket, és itt jelenítené meg az állami rendszerbe átlépők magánnyugdípénztárakból átvett megtakarításait is. Nem valóságos, csak virtuális számlákról van szó természetesen. Nem arra kell gondolni, hogy az állam valóban gazdálkodni, befektetni fog a befizetésekkel, mint a magánnyugdíjpénztárak, hanem – az állami rendszer lényegének megfelelően – rögtön el is költi azokat, amint eddig is tette.”
Ezt a technikát a Btk. a tőkebefektetési csalás tényállása alatt tárgyalja. P/c-nek igaza van terminológiailag: ezek büdös komcsik. 🙂
http://www.fn.hu//makro/20101022/szorul_hurok_penztarak/
@maroz: Lázálmaimban az egész Fidesz-kurzus erre vezet. A leváltásra szánt intézményvezetők kriminalizálása, a szabályok minden értelem nélküli gyengítése (lásd a beruházásokhoz kevesebb engedély), az ún. bürokráciacsökkentés, a szakképzés átalakítása stb.. Tipikusan olyan dolgok, amelyekkel lehetne értelmesen foglalkozni, de a Fidesz ehelyett úgy véli, hogy az erős, szabályalkotó, azokat betartató állam egyenlő egy nagy libidójú politikussal, aki mindenhol feltűnik és mindenkit utasít mindenben (prototípus Illés Zoltán), viszont azokat a társadalmi intézményeket, köztük a szabályokat, amelyek a konfliktusok feloldását, megoldását, kezelését, rendezését szolgálnák, amelyek a különböző érdekek érvényre juttatását biztosítanák felszámolja azon a címen, hogy az csak teher a fellendülést biztosítókon. Nekem meg ilyenjor az szokott eszembe jutni, hogy milyen eszement indokokkal szokták egymást feljelenteni szomszédok az önkormányzatnál, vagy az, hogy a rakparton gázpisztollyal rendeznék a közlekedési vitájukat egyesek. Ha ilyen helyen lebontják a szabályokat, intézményeket, akkor a legtisztább módon érvénye3sül majd az erősebb kutya baszik elv. Képzeld el, ha nem lesznek építési szabályok, mit meg nem tehet majd a polgármesterrel jóban lévő szomszéd a telkeddel!
@maroz: Azért nem olyan egyszerű. Keresni szabad, találni nehéz. Bíróságon átvinni még nehezebb. A külföldi befektetők nem hülyék, egy komolyabb szerződés pl azt is ki szokta kötni, hogy az állam a jogszabályi környezet változásával se tudjon manipulálni (vagy ha igen, akkor by construction rosszabbul jár). Ha egy szerződés megszegése azon múlna, hogy elég sok jogászt szedsz hozzá össze, akkor mindenki azt csinálná már régóta.
A Nagy Nemzeti Együttműködés megvalósulása nem fog menni a bíróságok lebontása nélkül. Azt pedig nagyon problémás megcsinálni, még a Nemzet Atyjának is beletelik pár évbe.
Ez eddig Tarlóstól nettó szájalás, azt használja ki hogy a nyilatkozatok célközönségének halvány segédfogalmai vannak csak a jogról.
@tollaszerge: Pécs?
Amúgy azt hiszem ez is ide illik:
nol.hu/kult/20101025-fischer_adam_szakit_a_dalszinhazzal
@Wolff: Gondolom a vízműre gondolsz. Lehet hogy le vagyok maradva, de nem tudok róla hogy lezárult volna az ügy. Megállapította már (az azt hiszem bécsi) választottbíróság, hogy mennyivel jön Pécs városa a franciáknak?
A Fischer által elmondottak sajnos tipikusak lesznek ezentúl minden állami intézményben.
@tollaszerge: Én sem tudok, de nem hiszem, hogy a Fideszt érdekelné egy évek múlva esedékes fizetési kötelezettség. Akkor már úgyis 7% lesz a gazdasági növekedés, az meg olyan mint a bőségszaru…
magyarnarancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=22325
@tollaszerge: Ne érts félre, én nem a GDF Suez miatt aggódok, akár még azt is elklpzelhetőnek tartom, hogy anno tényleg olyan szerződés lett kötve velük, amelyik mára már nem kifejezetten előnyös a budapestiek (vagy bármelyik másik település) számára, és azt is elfogadom, ha ezt az egyik fél szeretné újratárgyalni.
Az a bajom, hogy Tarlós olyan módon mondta el mindezt, aminek a tárasdalmi hatása jó eséllyel a normakövetés normájának a további erodálódása lesz. Ez az „addig kerestetjük a jogászokkal” kitétel ugyanis nem úgy csapódik le a társdalomban, hogy itt majd valamiféle szakmai revíziója lesz a szerződésnek, a megfelelő kontroll (bíróságok) mellett, hanem ez inkább illeszkedik a normasértés racionalizálása kategóriába. Nálunk ugyanis a norma generálisan támogatva van, de speciálisan már csak alig: szükséges a norma, legyen belőle jó sok, de ha éppen pont akadályoz a céljaimban, akkor minden további nélkül áthágható.
Tarlós erre erősít rá azzal, hogy ő már jó előre (és esetleg szükségtelenül) racionalizál. Normát fogunk sérteni, mert az érdekeink ezt diktálják. Oszt akkor én meg miért ne járjak el hasonlóan a saját dógaimban, kérdi az ecceri pógár.
@maroz: Az egyszeri polgárt egyelőre simán felelősségre lehet vonni szerződésszegés esetén. Nem mindenki magyar állam. Értem amit mondasz, hogy jogszociológiailag káros a normakövetésre hogy ha az állam is normát sért, de Magyarország eddig sem volt olyan erősen normakövető ország.
@Wolff: Nagy tanulság ez az ügy mindenkinek, aki eddig hajlandó volt magyar választottbíróságot elfogadni. Ezután is hajlandó lesz esetleg, csak beárazza hogy vita esetén ilyen ítéletet kap.
Magyarország, ha szeretne fenntartani valami normális gazdasági növekedést, akkor tőke (fizikai és know-how) importra szorul. El lehet játszani, hogy importáld öcsém aztán rátesszük a mancsunkat. Egyszer. Hatása 1-2 éven belül látszani fog. A fiúknak fel kellene fogniuk, hogy a régióban máshol is van befektetési lehetőség, senki nem szorul ránk.
„Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint a szocialisták nem akarják, hogy az emberek maguk dönthessenek a saját pénzükről, ezért ellenzik a magánnyugdíjpénztárak államosítását.”
index.hu/belfold/2010/10/25/a_parlament_ma_is_elterhet_a_hazszabaly/
Nagy Imre beszolgáltatásügyi miniszter szerint a kisgazdák nem akarják, hogy az emberek maguk dönthessenek a saját földjükről, ezért ellenzik a téeszesítést.
Hurrá! A parlament elfogadta a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényt! Most már mindenki szabadon rendelkezhet a saját pénze fölött! Én úgy rendelkezem, hogy kilépek az állami nyugdíjrendszerből és csak magánnyugdíjpénztárba utalok.
„Először is részletes intézkedéseket javasol, amelyek felváltják majd az átmeneti adókat, amilyen hamar csak lehet vissza kell fordítani azokat a torzító hatású intézkedéseket, amelyek nem számolnak Magyarországnak a külkereskedelemtől és a külföldi beruházásoktól való függésével, és garantálni kell azt is, hogy lakossági nyugdíj előtakarékosság nem arra szolgál, hogy a költségvetési strukturális kiigazítást helyettesítse.”
Milyen finoman fogalmaz. 🙂
Ma dönt az Alkotmánybíróság a közszolgák 2m Ft-os végkielégítés plafonjáról. Az Index szerint alkotmányellenesnek találták, de az Ab honlapján még nem olvasható sem ez, sem az ellenkezője.
Nem tudom, hogy alakul, de összességében teljesen mindegy mit mond az AB. Kivéve persze az érintetteket, nekik valóban számít. A nagy, általános képben viszont nem oszt, nem szoroz, hogy mi lesz.
A költségvetési bevételek szempontjából ez egy marginális tétel, hisz már megvannak a magánynyugdíjpénztárak és a különadók is.
Az államigazgatásba már beépült a friss narancsjanicsárok magabiztonságával és a régi akármilyenekis alkalmazkodó meghunyászkodásával jellemzhető új közszolga stílius, így a jövőt illetően már senkinek nem jut eszébe, vagyis nincs mersze, 2m feletti közös megegyezésre nyomulni, tehát akár vissza is vonható a törvény ;-).
@sajtohuba: nol.hu/belfold/ab-pofon_a_kormanynak__ki_kell_fizetni_minden_vegkielegitest
@Zenovitz2: Szólnék ma az állatvédőknek, hogy fokozottan figyeljék a lovakat. Nem lepődnek meg, ha egy néhány alkotmánybíró ágyában lófej jelenne meg holnap. Stumpf Pista mint végrehajtó egyelőre nem teljesít. Hozzá Szijjártót fogják elküldeni azzal a fenyegetéssel, hogy minden nap meg fog jelenni nála, ha nem tudja befolyásolni a döntéseket. Én személy szerint minden megtennék, hogy ezt elkerüljem és valószínű, hogy e téren Stumpf sem különbözik.
@ulloiut: Összeesküvés-elméletek szerint viszont Stumpfnak éppen ez volt a feladata. 🙂 A fideszesek nem hülyék, hogy beérjék 2 milliós végkielégítéssel, ha majd menni kell, így viszont mutogathatnak a hülye alkotmánybíróságra, aki megakadályozza őket a nép jogos igényeinek kielégítésében, pedig ők annyira akartak. (És milyen jó alap lesz ez az új alkotmányban az AB hatáskörének megnyirbálásához! 😉 ) Stumpf pedig megdicsőül, lám még sem pártkatona, így sokkal lényegesebb kérdésekben nyomhatja a pártvonalat.
@Wolff: Egyetértek. ezt a gondolatot kitöröltem az előző kommentemből, pedig szinte szóról-szóra ugyanígy szólt.
„Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az Ab szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.
Ugyanakkor a testület hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel – a most vizsgált különadótól eltérő módon – élhet a törvényhozó.
A testület egyhangúlag hozta meg döntését.” (Népszabadság Online)
Hogy Te miket olvasol :-)!
Mi a „jó erkölcsbe ütközés” mértéke? Szerintem akkor járunk el NEP-hez méltóan, ha minden 2m Ft felett kifizetett összeget annak tekintük, beleértve az alanyi jogon járókat.
Ez pedig azért van így, mert az a kormnyánypapagájszócsövek mellett pl. Giro-Szász is hasonló logikával indokolta a magánynyugdíjpénztárak kivégzését, ui. kussolhatunk bátran, hisz a kormány tökéletesen döntött, mivel amikor bevezették a kötelező jellegű 2. pillért, akkor sem kérdezték meg a zembereket, hogy akarnak-e kilökődni a TB biztos melegéből a nyugdíjtőzsdék mocskos világába, vagy sem, hát akkor most ne csodálkozzanak, sőt örüljenek, hogy az igazmagyarkormány visszaveszi őket anyakebelére.
Ugyanezzel a logikával tehát a kormány anno nem kérdezte még a zembereket, hogy mit is jelentsen pontosan az „alanyi jogon járás”, most viszont a szép új világban megtudhatják, hogy azt, ami 2m Ft adható.
@Zenovitz2: Olyan, hogy őrült magas jövedelmek esetében különleges helyzetekben különadót vezetnek be létező jelenség.
Amerikában a bonus surtax azt jelentette, hogy a megmentett bankok bankárainak fizetését csapolták meg, Nagy Britanniában meg volt egy darab egyszeri adó a bankárjövedelmekre.
business.timesonline.co.uk/tol/business/industry_sectors/banking_and_finance/article5947159.ece
itt látható, hogy még a 100 százalékos különadó gondolatával is játszadoztak.
az, hogy Pesten belepiszkálnak az alkotmányba, és közszolgák szabályosan megállapított végkielégítését és más jövedelmét csökkentették, példátlanul aljas és piti húzás volt.
@sajtohuba: Mit csináljak, ha perpillanat a Népszabadság Online adja a legtöbb infót:) A családi nexus miatt nem hagy közömbösen a határozat és indokolás szövege, de sajnos az Álkotmánybíróság honlapja még mindig csak a mai napirendet tünteti fel:(
Micike, a titkárnő valószínűleg sokáig ebédel vagy Józsi még nem szignálta a pontos szöveget:)
@sajtohuba: Csak azt nem értem miért helyezed külön kategóriába Giró-Szászt? Legalább a kormánypapagájszócsövek és a politikai propganadisták metszethalmazába tartozik.
Az igazán aljas az, hogy visszamenőleg.
@Zenovitz2: Hát akkor javaslom, hogy addig olvass Kettes zsengéket ;-).
@sajtohuba: Hehe, Stumpf még párhuzamos indoklást is írt, ahogy Bihari is. 😀
részletek Bihari Mihály párhuzamos indoklásából…
………………………………………
Álláspontom szerint a megsemmisített törvényi rendelkezések ellentétesek az Alkotmánybíróság által az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság tartalmi elemeként kimunkált, a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmával, a normavilágosság alkotmányi követelményével és a jogintézmények kiszámítható és előre látható működését előíró alkotmányos rendelkezéseivel is.
Ezen túlmenően — véleményem szerint — a megsemmisített törvényi rendelkezések közül a Törvény 11. § (5) bekezdése és 133. §-a (a Törvény visszamenőleges hatályú adókötelezettséget előíró rendelkezései) ellentétesek az Alkotmány 54. § (1) bekezdésével (emberi méltósághoz való alapjog), és 59. § (1) bekezdésével (jóhírnévhez való jog) is.
A Törvény adóalanyi kört meghatározó rendelkezése [Törvény 9. § (1) bekezdés] az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével (diszkrimináció tilalma), míg a Törvény 10. §-ában szabályozott adómérték az Alkotmány 70/I. § (1) bekezdésével (arányos közteherviselés alkotmányi kötelezettsége) áll véleményem szerint ellentétben.
……………………………….
3. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltóság sérelme
Véleményem szerint a megsemmisített törvényi rendelkezések ellentétesek az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való alkotmányos alapjoggal is.
Azon adóalanyok esetében, ahol a különadó visszamenőleges hatállyal a 2010. január 1-jét követően megszerzett adóköteles bevételek tekintetében teremt adófizetési kötelezettséget, sérül az emberi méltósághoz való alapjog. A Törvény az említett esetben a különadó köteles bevételt megszerző adózó „szerzési módját” eleve „erkölcstelennek” tekinti a nélkül, hogy a Törvényben a törvényalkotó meghatározta volna ennek tartalmi ismérveit, eseteit. A több éves vagy évtizedes jogviszony megszűnése után, külön törvényekben meghatározott jogszabályi feltételeknek megfelelően megszerzett és különadó fizetési kötelezettség alá eső bevételt szerző adózót „erkölcstelen módon” bevételt szerző magánszemélynek tekinti a Törvény pusztán azért, mert a Törvényben meghatározott értékhatárt (kétmillió forint) meghaladó összegben szerez — különadó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmet — a juttatásra jogosult.
Annak következtében tehát, hogy a Törvény adós maradt annak a szabályozásával, hogy a Törvényben meghatározott jogcímeken az adóalanyok által ténylegesen megszerzett bevételek mikor minősülnek a „jó erkölcsbe ütköző módon” megszerzettnek, valamennyi különadó fizetésére kötelezett adóalanyt (függetlenül a jövedelemszerzés konkrét módjától és körülményeitől), az emberi méltóságot sértő módon „erkölcstelenül szerző” magánszemélynek tekinti.
Álláspontom szerint azonban nemcsak az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltósághoz való alapjog, de az Alkotmánybíróság által e jog egyik Alkotmányban nevesített elemeként kezelt — az Alkotmány 59. §-ában foglalt — jóhírnév alkotmányosan védett tartalma is sérül annak következtében, hogy a törvényalkotó a Törvény visszamenőleges hatályú adóztatást lehető tevő rendelkezései körében nem határozta meg a „jó erkölcsbe ütköző módon” történő szerzés fogalmát (ennek tartalmát és törvényi feltételeit).
A törvényalkotó mulasztása mindazon adóalanyokhoz (azok személyéhez), akik a megsemmisített törvényi rendelkezések alkalmazásával visszamenőlegesen váltak kötelezetté a különadó megfizetésére, egy olyan erkölcsi minőséget („erkölcstelen jövedelemszerzés”) kapcsol, amely súlyosan csorbítja az érintett adóalanyok társadalmi megítélését, jóhírnevét, a róluk kialakult jó véleményt. Azáltal, hogy a törvény nem határozza meg egyértelműen a „jó erkölcsbe ütköző szerzési mód” fogalmát, valamennyi különadó fizetés alá eső bevételt szerző magánszemélyt a „jó erkölcsbe ütköző módon történő szerzés” vádjával illet, a jóhírnevet sértő „előítéletes megbélyegzéssel” sújt.
Álláspontom szerint az ilyen „kollektív stigmatizáció”, vagyis az, hogy a különadó köteles bevételt szerző magánszemélyeket a Törvény erkölcstelenül jövedelmet szerző személynek tekinti, az emberi méltósághoz és az ebből levezethető jó hírnévhez való alkotmányos jogot sérti.
………………………………………..
nem cicózott az biztos.
Stumpf zárómondata.
2.6. Mindezek alapján az az álláspontom, hogy a közpénzből foglalkoztatott személyeknek – a versenyszférában foglalkoztatott személyekhez képest – eltérő kezelése a különadó szempontjából önkényes hátrányos megkülönböztetést jelent, ezért alkotmányellenes.
…….
Annyira nem tűnik szervilisnek :)))))
@Wolff: őt hallottam utoljára, és utoljára hallgattam meg. Azt hittem, hogy politológus szakmai tisztessége nem ragadtatja el a Szíjjártó-Matolcsy-Selmeczi-Rogán-Lázár színvonalig, de tévedtem.
@sajtohuba: 😛
Gyorsan, gyorsan! Mindenki a tévé elé! Rendkívüli napirendi pont közvetítése a Parlementből!
A Miniszterelnök úr most beszél arról, hogy az AB döntésnek megfelelően, azt tudomásul véve, azonnal inttézkedett arról, hogy a törvénytelenül nem elszámolt összegeket minden állampolgár a következő két hétben számlájára átutalva visszakapja. Az időarányos kamatveszteségeket a kormány a központi tartalék terhére a jegybanki alapkamat kétszeresének mértékében időarányosan veszi figyelembe.
(x) .
„politológus szakmai tisztessége” — jól értettem? (8-I)E
@Pásztörperc: Most fennakadsz egy oximoronon?
@sajtohuba: Politológus szakmai tisztesség 😀
hirszerzo.hu/profit/20101026_lazar_kulonado_visszafizetes
@Wolff: Naiv voltam. Nem várnak az új alkotmányig.
@Wolff: erre csak egy végleges kimoderálandóság tényállását kimerítő kommentet tudnék írni.
Úgyhogy csak egy elírásra hívom fel a cikkszerkesztő figyelmét:
„Lázár hozzátette: az előterjesztésekről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki „tökéletesen egyetértett” a javaslatokkal.”
Itt a Lázár féle idézet egyes szám első személyben idézve lett volna a pontos változat, ie. egyeztettem, tökéletesen egyetértettem.
@Wolff: Emitt meg a adóbefizetési hátralék miatt gyorsított eljárással felszámolandó TASZ a témához kapcsolódó, utolsó megnyilvánulása:
hirszerzo.hu/belfold/160381_tasz_a_fidesz_minden_torvenyt_a_szabalyok_m .
@sajtohuba: Lázár indoklására azt mondanám vérciki, de jobb ha hozzá szokunk mindig van lejjebb.
„Az Alkotmánybíróság széleskörű jogosítványokat gyakorol a normakontroll terén, ami a rendszerváltás első időszakában indokolt volt. A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált . A Javaslat megteremti a népfelség és pozitív jogi dogmatika közötti kell ő egyensúlyt. Ennek érdekében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az olyan tárgyköröket szabályozó törvények, amelyekről az Alkotmány szerint nem lehet népszavazást tartani, tehát a közvetlen hatalomgyakorlás számára is érinthetetlenek, az alkotmánybírósági felülvizsgálat tárgyai sem lehetnek.”
@Wolff: Csányi Vilmos szerint kábé amióta lejöttünk a fáról két dolog tud minket komolyabban lekötni, az egyik a baszás a másik pedig az elosztás. Jó, nem pont így mondta, de most nincs kedvem finomkodni.
Ha a fidesz az utóbbit kiveszi a jogállami keretekből (nem, az nem jogállam, amikor a kormány dekrétumok útján kormányoz) mi marad?
És az vajon meddig? 🙂
Egyébként szrintem mindenki adja el a három évnél hosszabb lejáratú államkötvényeit, a csőd lassan elkerülhetetlen. Bihari és Stumpf érvelésével szépen fel lehet keresni az Európai Emberi Jogi Bíróságot a kártérítési számla nagyon vaskosnak néz ki. 😉
„A Javaslat megteremti a népfelség és pozitív jogi dogmatika közötti kellő egyensúlyt.” Leszáll hát végre közénk a boldogság kék madara!
Azt tudja valaki, hogy a jelenlegi jogalkotási rendben az AB beleszólhat-e egy OGy által már jóváhagyott, de még a köztársasági elnök által nem egynsúlyozott jogszabályokba saját kezdeményezésre? Vagy csak akkor és úgy, ha a közt.elnök keresimeg őket?