Az atlantai FED őrült előrejelzése
Az Independenten olvastam, aztán látom, hogy a Reuters is írja. Mi van? Érti ezt valaki? Ez nem lehet, ilyen nincs, ez a GDPNow predictor megőrült, de azért nem vették le a honlapról.

Örülünk, Vincent?
A Vincent blog hazatér
Az Independenten olvastam, aztán látom, hogy a Reuters is írja. Mi van? Érti ezt valaki? Ez nem lehet, ilyen nincs, ez a GDPNow predictor megőrült, de azért nem vették le a honlapról.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Trump Takes the Dumbest Tariff Plunge
És ez a WSJ.
Lehet, annyival mégse teszi Trump erősebbé Amerikát.
„A hülyeség nem termelőerő!” (VI. Lenin)
A Buffet indikátor történelmi csúcson van – gondolom, elsősorban Musk fő területén
https://edition.cnn.com/2025/03/03/politics/video/fareed-zakaria-trump-tariffs-ebof-digvid
Ez tudommal egy elég ‘buta’, rigid modell, csak mutatja, ami az indikátorok kombinációjából kijön. De azokat (háztartások vásárlásai, import, építőipar a mi esetünkben) befolyásolhatják eseti, efemer jelenségek, amik nincsenek kontrollálva. Szóval nem szakmai előrejelzésnek kell venni, hanem egy aránylag egyszerű modell jelzésének
@Grrr: : vagy még egyszerűbb ok: valamiért nem jött az „input”, hát jött a „kaput”, és az egyszerű, rigid modell… túl egyszerűnek bizonyult (na jó mára ezzel:
befejezem 😉 ).
Hiv.: @Grrr:
Én hasonlót gondolok, de picit más nyelvezettel. Ez egy domain-független, adatvezérelt, modcasting előrejelzés, pusztán számokból automatizáltan. A prezentáció és hozzá az Excel letölthető a FED honlapjáról. A bezuhanás mögött -248 milliárd dollár negyedéves export-egyenleg előrejelzés áll (amennyiben jól értelmezek), ami nyilván a mai vámkiszabás életbelépéssel függ össze.
A dolog eseti, mivel domain-független az előrejelzés így nem lehet következtetni, hogy statisztikai zaj avagy trend jellegű dologról van szó.
ez mar a gepek lazadasa? vagy az holnap lesz?
Trump a megvalasztasa ota: „drogok hurr durr Kanada hurr durr, Mexiko hurr durr, tariffs because of fentanyl.”
.
Ugyancsak Trump a megvlasztasa ota: „Adocsokkentes adocsokentes adocsokkentes!” „Es mibol lesz finanszirozva?” „a vedovamokbol!”
https://www.reuters.com/world/us/trump-push-use-tariffs-pay-tax-cuts-faces-opposition-congress-2025-01-22/
.
Miert nincs ez az aspektusa jobban kiemelve ennek az egesz bohockodasnak? Teljese nnyilvanvalo, hogy barminemu drogkerdes, plane Kanadaval szemben, csak ocska kifogas, es valojaban az egesz arra van dizajnolva, hogy az atlagos amerikai fogyaszto majd az importvamokon keresztul finanszirozza Musk meg Bezos meg Zuck (meg Trump) ujabb milliardjait.
You
What would be the consequence for the USA GDP if they put 25% tariff on goods from Mexico and Canada?
ChatGPT
Imposing a 25% tariff on goods from Mexico and Canada would likely have several significant consequences for the U.S. GDP. Here are some potential effects:
Increased Costs for Consumers and Businesses: Tariffs generally lead to higher prices for imported goods. For consumers, this means paying more for products that rely on imports from Mexico and Canada. For businesses, the increased costs could lead to higher prices for inputs, which could reduce profit margins or lead to increased prices for consumers.
Reduced Trade Volumes: Tariffs typically result in reduced trade volumes as businesses and consumers seek alternatives to more expensive imported goods. This could lead to a decrease in overall economic activity, particularly in sectors heavily reliant on trade with these countries.
Impact on Supply Chains: Many U.S. companies have integrated supply chains that involve Mexico and Canada. A 25% tariff could disrupt these supply chains, leading to inefficiencies and increased costs, potentially harming productivity and economic growth.
Retaliation and Trade Wars: Canada and Mexico may respond with their own tariffs on U.S. goods, which could further decrease U.S. exports and negatively impact industries that rely on selling to these markets.
Sectoral Impacts: Certain sectors, such as agriculture or manufacturing, might be hit harder than others by the tariffs. For example, agriculture relies heavily on exports to Canada and Mexico. A decline in exports could harm farmers and agricultural workers, leading to job losses and reduced economic activity in those sectors.
Inflationary Pressures: The increased costs of goods due to tariffs could contribute to overall inflation, impacting consumer spending and economic growth. If inflation rises, the Federal Reserve may adjust monetary policy, which could have further implications for economic growth.
Long-term Economic Growth: The cumulative effects of tariffs on trade, consumer prices, and business costs could lead to slower long-term economic growth. Reduced trade can inhibit innovation and efficiency that typically arise from competitive markets.
Overall, while the immediate impact of a 25% tariff on goods from Mexico and Canada could vary depending on the specific goods affected and the responses from other countries, the general consensus among economists is that such a tariff would likely have a negative effect on U.S. GDP in the short to medium term, potentially leading to reduced economic growth, job losses, and higher prices for consumers.
@KennyOMG: : Számomra ebben az a meglepő, hogy „átlagamerikai fogyasztóról” azt hittem, bár meglehet nem tudja merre van Hungary és Bucharest, de az ilyesmin átlát. Ezek szerint… 🙁
@ijontichy: Nem ezzel van a problema, hanem azzal, hogy az amerikai fogyasztas 49%-at a felso 10% generalja. Ez az a reteg, ami 250k usd felett keres, es eddig is szarta le, hogy mi mennyibe kerul, mert a vagyonelemei erteke folyamatosan no (ingatlan, reszveny, stb). A maradek 90% az, aki orbital szopopalyara kerul ezzel…
@KennyOMG: Ami még ennél is nagyobb probléma, hogy az a bizonyos 10%, vagy még inkbb az 1% egy százaléka olyan hatalommal bír, hogy az orránál fogva tudja vezetni a 90%-ot, megrémíti őket a macskaevő bevándorlóval, az vad kanadaiakkal, akik kábítószerrel árasztják el a szűz haza emlőit, és az agresszor ukránokkal, majd megszavaztatja velük az idiótájukat, aki gondoskodik róla, hogy az 1% még gazdagabb legyen, a 90 meg még csóróbb, kiszolgáltatottabb és ostobább.
.
@nyulambator:
.
És akkor a csetgépétéd még nem is tudott arról, hogy Kanada és Kína azonnali ellenlépéseket tett (Kanada 25 %, de szétcsúsztatva és nem mindenre, Kína 10 %, de mindenre).
.
@KennyOMG: talán nem a kilencven, de azok a családok, ahol százezer dollár alatt van az éves jövedelem szinte biztosan. nem hiszem, hogy korlátlanul csinálhat baromságokat trump és nem lesz semmiféle következménye. a republikánus szavazó is ideges lehet egy idő után, és nem évek múlva, hanem mondjuk április végére.
@KennyOMG:
Nekem valahonnan ismerős ez a séma. A jövedelmek adóztatása helyett a fogyasztást terhelő adókból szedünk be a legtöbbet. Mondjuk nem vám hanem áfa formájában. Hol látam én már ilyet?
2024-ben a FED adatai szerint az Amerikai Egyesült Államok összvagyonának 32,1%-át birtokolta a népesség legjobban kereső 1%-a, míg a keresők alsó 50%-ának az összvagyon csupán 2,5%-a jutott.
1%-nyi ember – 32,1% vagyon
50%-nyi ember – 2,5% vagyon
Csak mondom.
@jotunder: Az 538 összesítésében ma nettó népszerűtlenné vált Trump (mostani hivatalba lépése óta. Előtte persze már volt nagyon népszerűtlen): https://abcnews.go.com/538/. RCP-nél egy picit negatívabb.
@Grrr: ja, minden egyes nap megnézem, remélem ez még fejlődik. a republikánus szavazóknak tetszett a beszéde. az a kérdés, hogy mikor kezdenek idegesek lenni.
@tahonoli: Nice. A domain-független kifejezést és nem hallottam, azt hiszem.
@labrys: itt két dologról van szó, asset-ről és liability-ről. a legnagyobb asset, ami a felső egy százalék birtokában van (és nekik gyakorlatilag nincs liability-jük) a hatalmas vállalati részvénytulajdon és a befektetési alapok vagyona a felső pár százalék tulajdonában van, és ennek ennyi a súlya. az alsó ötven százalék az ingatlantulajdon 10 százalékát és az ingóságok negyedét tulajdonolja. A wealth az assets mínusz liability, tehát azt a hatalmas mortgage-t, ami az ingatlanokra van, kivonják. A medián amerikai sokkal gazdagabb, mint a középosztály felső részében élő nyugat-európai. Amerika iszonyúan gazdag ország, felmérhetetlen vagyon összpontosul Amerikában, a bankrendszer, a tőzsde, a high tech az mind amerikai hegemóniájú. Ez ilyen. Vagyoni értelemben amerikainak lenni nagyon jó, más értelemben szerintem svájcinak vagy akár jobbmódú, de nem kőgazdag skandinávnak, sőt akár franciának lenni akár jobb is lehet.
@jotunder: Biztos vagy ebben a kőgazdag medián amerikaiban?
Itt $190k van megnevezve mint net worth a mediánra. Azért az nem sokkal gazdagabb a nyugat-európában tengődő felső középosztálynál. Ha egyáltalán.
Lásd még https://www.federalreserve.gov/publications/2024-economic-well-being-of-us-households-in-2023-income.htm
itt van egy táblázat, amit median szerint rendezve az USA a 15. helyen van és 10 nyugat-európai állam előzi meg.
@nyulambator: Ami meg beszedesebb, az az atlag, ami a tablazat szerint 560k usd, a median 110-akarhanyezrehez kepest. Senki nem ketli, hogy az USA kurva gazdag, de a fejlett orszagok kozott egyertelmuen itt a legnagyobb a vagyoni egyenlotlenseg is. Azt mondani, hogy 110k (vagy akar 180k) median net worth-szel a mean american gazdagabb lenne, mint a Ny-Eu felso kozepozstaly, na ez azert egy eros tulzas volt.
Hiv.: @Grrr:
Egyik kedvenc topikom a domain-függetlenség.
Ha magamtól kéne magyarázatot fűzni hozzá én a Kaggle-versenyeket hoznám elő, mert ott jellemzően domain-független versenyek vannak (jóval egyszerűbb megszervezni, meg ilyetén módon versenyezni). Nem mindegy, hogy a datasetben feature1-feture2 típusú mezők vannak, amikben számok vannak, avagy ki kellene hozzá fejteni, hogy a featureX pontosan hogyan miképp jön létre, hogyan kell értelmezni, stb. A versenyzőknek ilyenkor fogalmuk sincs, hogy egy konkrét dataset orvosi-e avagy pénzügyi-e. Emiatt aztán semmilyen szakértői tudás nem kapcsolódik hozzájuk. Még a mezőféleségeket is reverse engine-nel kell visszafejteni.
A domain-specifikus és -független egymással szembeni versenyzése meg mindig „rabló-pandúr” jellegű, hiszen minden domain-specifikus tartalmazza teljes egészében a domain-független elemzést. És így minden domain-specifikus adott pillanatban fogja überelni a domain-függetlent, adott konkrét datasetre (hiszen a szakértői tudás komoly hozzáadott értéket jelent alapból is). Lényegében egymást inspirálják a módszerek kutatói, tehát.
Innentől „már csak egy ugrás a Sugár”. A poszt-ábrabeli GDPnow mögötti kalkulálás lényegében egy Excel, ahol persze vannak szöveges utalások a feature-ökre, de a teljes értelmezéses felfejtéshez ez nyilván nem elég: ezért mondom, hogy domain-független előrejelzés. Mivel nagyfrekvenciás (kvázi minden napra keletkezik GDPnow előrejelzés), arra jó, hogy a Blue Chip-es előrejelzéshez képest azonnal, napon belül, reagáljon pl.: a vámokra. És ahogy láthatjuk Trumpot, mint megbízhatatlan hajóágyút, egyre inkább szükség lesz monitorozni idevágó prediktOR-okat, predictAND-okat.
Hiv.: @tahonoli:
Viszont most látom, hogy elgépeltem az egyik lényegi jelzőt. Nem „modcasting”, hanem „nowcasting”.
@KennyOMG: a középosztály felső része NEM egyenlő a felső-középosztállyal. amiről én beszélek az a medián másfélszeresével vagy többel rendelkezők. nyilván ahogy ez szignifikánsan meghaladja a medián dupláját elérünk a felső középosztályhoz.
Irtam egy valaszt, megette a wordpress?
@KennyOMG: nem látom sehol 🙁
@jotunder: Így még kevésbbé értem. A medián amerikait hasonlítottad a középosztály felső részében élő nyugat-európaival.
A medián amerikai még a medián nyugateurópainál se szignifikánsan gazdagabb.
Median US 112k, median EU 77k és abban Bulgária, Románia meg a bokréta is benne van, egyebek közt. Meg merem kockáztatni, hogy a medián nyugat-európai ugyanannyi, vagy egy pöttyet tán még több is mint a medián US.
a brit median household income 38000 font
@jotunder: Global Wealth Report 2024 (p16) szerint meg $163,515. Ugyanott az USA $112,157
Mondjuk te income-ról írsz most, amit meg én írok az wealth
Irtam meg egy valaszt, megint megette? Biztos van benne valami kifejezes, amit nem szeret…
.
Annyit irtam, most mar ketszer, hogy az ECB szerint az atlagos haztartas vagyona az eurozonaban 150k euro/haztartas volt
ez 2 kereso fos haztartasokkal es dollarba atszamolva, megmasfelszerezve 121k usd, ami konkretan kevesebb
mint az UBS szerinti 2024-es 112k usd median vagyon az USA-ban. Es a 150k/haztartasban nincs meg benne, hogy a 66 millio nemet felnotbol csak 44%-nak van sajat tulajdonu ingatlanja, illetve az eurozona adataiba beleszamitottak a keletnemeteket is, akiknek a median vagyona meg a magyart is kepes alulmulni.
A wordpress kimoderalja a median vagyon angol haromszavas megfelelojet, hogy szarna sunt, az volt a baj. Vajh’ miert tiltolistas pont ez a kifejezes…
@KennyOMG: biztos, hogy beszámítják a mortgage-t? és medián? az átlag és a medián vagyok között nagy lehet a különbség.
Mindketto median netto vagyon, csak pont ez a kifejezes az angolul, amitol biteket hany a wordpress motor. Abban ugye per definitionem benne van negativ ertekkel az osszes tartozas, a igy a jelzalogok is.
Az van, hogy az USA átlagban tényleg rohadt gazdag, de ott a Gini index 83% a UK-ban meg 70%. Az usában a billiomosok felhúzzák az átlagot, de atól még a medián nem gazdagabb mint nyugat-európában, sőt. A valamennyire is gazdag helyek közül érdekes módon egyedül Svédországban rosszabb a Gini mint az államokban.
https://edition.cnn.com/2025/03/10/investing/us-stocks-drop-after-trump-says-he-wont-rule-out-a-recession/index.html
Némiképp korrigált az atlantai FED GDPNow, úgyhogy most -2.4%-on áll. Nem egy random tüskéről van szó, azóta is fixen -2 alatt van.
@nyulambator: Csak tegnap 9.5%-ot botlott a S&P es a Nasdaq is (minimalkorrekcioval a nap vegen), koszonhetoen a narncsbohoc hetvegi R-betuzesenek. Nem ertek hozza, de azert szerintem ez nem altalanos.
Ami érdekes, hogy a New York FED előrejelzése meg plusz 2.67% és azért az nagyon nem mindegy, hogy -2.4 vagy +2.6