Korzó
Eredeti szerző: jotunder
Tegnap végre levetettem a nagykabátot. Vélhetően én voltam az utolsó a megyében. Az angoloknak elég különös viszonyulásuk van a hőmérséklethez. Szombat este a lányok még télen is harisnya nélkül viselik a tízcentis sarkú, járásra teljesen alkalmatlan cipőjüket. Igen, néha akkorát esnek, mint egy ólajtó, de ez is része a kultúrájuknak.
A tenger nagyjából annyira van tőlünk, mint Zuglótól az Astoria. A parton egy korzó vezet a a templomdombig, ahol a házak nagy része a tizenhetedik században épült és a kis teázóban cream tea (bonyolult) kapható. A teázóval szemben van kirándulásaink végpontja, ahol az ember, esetünkben én, megihat egy fél pint (bonyolult) real ale-t (bonyolult).
A korzón mindenféle emberek jöhetnek szemben. Upperclass házaspároktól, az underclass fiatalokig, a tengerparti játszótér felé igyekvő middle-middle class mamáktól a meghatározhatatlan társadalmi hovatartozású nyugdíjas bácsikig. Az emberek mosolyognak, ahogy egy tavaszi napon a tengerparton a Nagy Apálykor mosolyogni kell.
Ez az ország nem visel háborút saját maga ellen és nem is tudja elképzelni, hogy normális emberek így tesznek. Nem rontják el az országukat és nem is lennének hajlandóak részt venni az országuk elrontásában. Nemsokára választások lesznek, ki tudja ki nyer, nem is olyan nagyon fontos. Anglia marad. Ez biztos.
Magyarországot elrontották. Teljes mértékben természetessé váltak a háborús állapotok, elfogadjuk, hogy mindent alá lehet, sőt alá kell rendelni a háborúnak. Sikerült is a világ egyik legboldogtalanabb országát megteremtenünk. Aki szembejön a korzón az nem kismama vagy nagypapa, hanem potenciális másik oldali és nem mosolyoghatunk át a másik oldalra véletlenül sem. Berendezkedtünk az elrontottságra, és tovább fogjuk rontani az országot, messze túl az elviselhetőség határán. Teljesen természetessé válik az elmebaj. A média a magukat harcosnak képzelő elmeroggyantaknak szól, akiket talán egyszer fel lehet használni valamire. Átvettük a bolondok nyelvét, mindenki a következő utolsó háborúra készülődik, ami után jöhet az utolsó utáni, és az azutáni háború.
Háborúról háborúra élünk. Az éltető remény pedig a végső háború lehetősége, amelyben a fehérek legyőzhetik a vörösöket, a kékek a sárgákat, a pinkek a bézseket, és utána már örökre ők dönthetik el, mi történt 1567. május negyedikén, mert mi is lehetne fontosabb annál, hogy mi történt 1567. május negyedikén. Ebben az országban egy hatalmi csoport beleírta az Alaptörvénybe, hogy, idézem: “beeeee, mi nyertünk, nem ti, a mi papánknak van piros teherautója, a tieteknek nem” de egyszer majd mi győzünk, és beleírjuk, hogy “de igenis a mi papánknak van piros teherautója, bibibí”. Addig sem mosolygunk a korzón. Csak a hülyék mosolyognak a korzón, a rendes emberek tudatában vannak annak, milyen nagy felelősséggel jár a háború.
Leeszegettem a marshmellow-t M. forró csokoládéjának a tetejéről és néztem a mosolygó angolokat a kis utcán. Nem tudják mi az a háború. Jó, volt valamiféle háborújuk, amikor nem egymást árulták el, és nem a Sátánnal kötöttek szövetséget, ne beszéljünk erről, a lényeg, hogy nemsokára választások lesznek és nem érdekli őket az egész, nem keresik a szembejövőben a toryt vagy a munkáspártit, csak vigyorognak.
Az ilyenek nem is érdemlik meg a boldogtalanságot.
@közösperonos átszállás:
“Ne akarjak cigány felzárkóztatást, mert Afrikában meg éheznek, és azzal mégse akarok semmit kezdeni?”
Az internacionalizmus nem ez, hanem csak a “nemzet”, mint fölösleges megosztás, elvetése.
“Hát ez biza valamennyire az, mivel valamennyire mindenki következetlen.”
Ez irtandó, elsősorban magunkban. Én pl. semennyire nem tűröm meg, és a saját nézeteimet is alakítom, ha szükséges.
@falsiloquus:
“ahogyan a határon túli magyarok állampolgárságáról tartott 2004-es népszavazás eredménye is inkább nemzetietlen, semmint internacionalista volt.”
Ez egyébként valószínű.
“Ezek a fogalmak szerintem nem pártoldalakhoz köthetőek első sorban – elég baj, hogy mégis így rögzültek.”
Pedig nem teljesen alaptalan, erről írtam.
“Nem hiszem, hogy attól, mert már a trafik is nemzeti, attól valóban nemzetszeretőbb lenne egy átlag jobboldali szavazó, mint egy baloldali.”
Ezzel kurvára egyetértek viszont.
“Ugyanakkor, azt sem hiszem, hogy a 2004-es népszavazáson csak baloldali érzelműek szavaztak nemmel. (És csak jobboldaliak igennel.)”
ez sincs kizárva teljesen 🙂
“és a teljes ideológiája a kádári eszmére épül: paternalista, jótékonykodó állam, aki cserében elvárja h asztal alól nyald a kezét a ledobott kenyérgalacsinért.”
NEM. Ez a kádári _gyakorlat_, NEM az ideológia. Ezért értelmetlen kommunistázni a fideszt – nem az eszköz számít, hanem az indoklás.
Ilyen alapon a kommunista kádári rendszer is jobboldali volt, amennyiben a jelenlegi ezt hirdeti magáról.
@falsiloquus:
Igen. A gyógyszer analógia tökéletes!
@Bereznay: :)))
Köszi, hogy érted:)))
@peetmaster: :I
Eszembe nem jut kommunistázni a fideszt. Csupán egy bevált paternalista gyakorlatot (látod, tanulok:) adaptál saját helyzetére.
A fidesz esetében két nagyon fontos pálfordulás történt megalakulása óta.
Az első, amikor belátta, hogy a jobboldalon lyuk tátong: szemernyit se habozott betölteni azt, mit neki a liberális múltja. Nyert.
Utána vesztett, elemzett megint. Hiányzik egy újabb kádár – vette észre. Megteremtette. (Emlékezz vissza első kormánya bukása utáni évértékelőre, amiben kádár népét dicshimnuszokkal illette.) Jól taktikázott, kádár népe fogékony volt. Megint nyert.
Hogy ezek után még hova-merre pálfordul, belegondolni is rossz. Én nem is merek prognosztizálni ezek után, mert ezeknek minden belefér. A liberalizmustól a szélsőjobbig, aztán vissza a kádári populizmusig. Utána meg…
BÁRMI a hatalom megtartása érdekében.
@WiteNoir: “attól még vagy nincs értelme használni a jobb-bal felosztást, vagy jobbosozzuk őket nyugodtan”
Én mindig is kerültem, hogy jobb/bal klisékben gondolkodjam, ennek már jópár éve semmi értelme nincs. Bocsánat, ha nem ez ment át a kommentjeimből, pedig abszolút nem érzem úgy, hogy oldalak mentén lehetne tematizálni ma már Magyarországon.
Ilyen értelemben, állatorvosi ló lettünk, ami önmagában felemelő, csak éppen rámennek az idegeink és az egészségünk. Mert itt minden más, mint aminek mutatja magát. Nemcsak hogy irány nincsen már (a politikában, úgy értem), de lassan irányítás sem.
Ez két dologra utalhat: vagy teljesen külön utat akar járni a két oldal, ami már egyáltalán nem a klasszikus jobb/bal fogalomrendszer mentén kategorizálódik, vagy egyszerűen összeborultak. Egymásba habarodtak. Tkp mindegy is, mi van valójában, a lényeg, hogy senki ne érezze jól magát, és folyamatos vészhelyzet legyen, amiből kiutat keres – addig vannak ők, kösz, kurva jól.
—
@csársz: sztem igaza volt (bár a materializmus nem antonimája az idealizmusnak, sőt, bizonyos értelemben rokon értelműek – ha érted, mire gondolok)
@falsiloquus:
Mondjuk nem volt nehéz.
Azért én a népet egészében mégiscsak inkább látom áldozatnak, mint felelősnek, de az idő múlásával sajnos mind inkább az utóbbira tolódik a hangsúly. Az teljesen rendben volt, hogy az orosz tankok ellen belátták, hogy nincs érteleme újból próbálkozni, de, hogy arra nem hajlandók, még az ilyen helyeken annyi okosat összeírók sem (vagy legkevésbé éppen ők?), hogy logikusan átgondolják az egyébként elég egyszerű helyzetet úgy, amennyire magától kínálkozik, hogy szükséges, ha javítani akarnak a sorsukon, és az eredménnyel amire magukban jutottak összhangban mozduljanak a későbbiekben, azaz nem annak ellenére igyekezzenek úgymond tenni, már igazán aggasztó.
A 25 éves rendszert fölszámolni nem volna nehéz (ami elkerülhetetlen föltétele bármilyen ún. megoldásnak), de a mind nyilvánvalóbb kollektív pszichózison túllenni annál inkább az.
@peetmaster: “Az internacionalizmus nem ez, hanem csak a “nemzet”, mint fölösleges megosztás, elvetése.”
De amit írtam példát, az pont ez: a magyar cigányok helyzete jobban izgat, mint az ukrán cigányoké. Ha internacionalista lennék, az ukránoké legalább annyira, de inkább jobban kéne izgasson, de hát nem; viszont ettől még a (magyarországi) egyenlőtlenséget szeretném csökkenteni, ez azért baloldali vonás.
@falsiloquus: 🙂
@közösperonos átszállás: elnézve, hogy minden hónapban ezrek próbálnak meg a kb. úszással egyenértékű csónakokban eljutni Európába, nem gondolom, hogy létezik lokális megoldás az emberek problémáira. Nincsenek “ukrán” cigányok, csak olyanok, akik még nem tudtak magyar vízumot szerezni (lád sok botrány ez ügyben).
@peetmaster: Hagyjuk.
@közösperonos átszállás:
Ha már kétbites. Ez a “hazaszeretet vs internacionalizmus” panelek is megvan van 80 éves. Sajnálom, hogy Magyarország még mindig ez a kádári dózsagyörgyös, jobbcafatos új kenyeres magyarkodással felcsapatott molyrágta horthysta fasság elméleten mozog. Európa jobbik felén megszűntek magukat nemzetként értelmezni, ami nem azt jelenti, hogy nem értelmezik egyelőre még az államformát az unión belül, de legfőképp. hogy ne értelmeznéj a kulturális identitásukat, ami nálunk sem döccen Záhonynál.
De felőlem definiáld, mi az a haza: habonyárpi vagy a harmadkat regnáló Orbán vagy mi? A szja-d a haza? Navra nélkül nem megy a magyar neked? Vagy attól vagy magyarabb egy itt élő, perfekt magyarhoz képest, hogy kitűzöd egy trianonzokogás után a monarchiaellenes kokárdát, vagy mi a bánat ez a haza?
Nézd meg már Kölcsey hányban írta a himnuszt, te vennél tőle vmit, van vele közös témád?
Adok egy kulcsszót, ha mindenáron fel kell álljon vmi közösségire: alkotmányos patriotizmus, de én konkrétan magasan, nagy ívben a pátriát is. Állampolgárságom van és kulturális identitásom, az egyik jár, mert megérdemlem, a másikhoz meg senkinek semmi köze, és épp olyan mértékben változik, ahogy én élek és én akarom.
A baloldali zöld csak arra volt példa, ha elvileg idehaza nem Vona s…ét nyalnák, ráérnének olvasni is. Ezt nem várom el Tömjén Zsolttól.
Amire izgulsz, a zöme kádárista pátosz, nálunk már csak a demens Boross horthysta, de ő is csak vajas kenyeret evett akkor, lényegében egy pártállami múmia ő is.
@kontramagyar:
„Európa jobbik felén megszűntek magukat nemzetként értelmezni”.
Francokat.
De többet erről nem szeretnék.
@Bereznay: Tök logikus, amit írsz, azonban valszeg be kell látnunk, hogy a “magyar agy” nem így működik. Én sem értem pontosan az okokat, azzal azonban több mint tisztában vagyok, hogy majdnem kizárólag genetikai eredteűek, tehát a megalkuvás, széthúzás, egymás feljelentgetése stb ezek mind-mind ősgénjeink mai megnyilvánulásai. Ahogyan a mentális deficitünk is, tehát egy funkcionálisan analfabéta nemzet vagyunk, igazi kádárnépe. Amire jelenleg még rá is tesznek egy lapáttal, a kötelező oktatás korhatárának csökkentésével. Persaze, a hatalomnak óvodásokra van szüksége, akikkel elszavaltatják a Kormányablakot dicsőitő versikéiket (ha nem ismered az apropót, keress rá a neten), komolyan, Rákosinak nem jutott volna eszébe ilyesmi, na mindegy. Vagyis nem mindegy.
A nép felelőssége annyiban merül fel, amennyiben tudatosan hülye. Ha öntudatlanul hülye, akkor a felelősség azokat terheli, akik szándékosan hülyítették el (látván, hogy van erre befogadó genetikai állomány), lásd kádár elvtárs, és az őt követő minden egyes miniszterelnök. Én komolyan mondom, még azon sem lepődnék meg, ha lenne egy ún. néphülyítő berendezés a parlament tetején, amelyik ezerrel szórja a sugarakat mint egy óriási rádióadó, és ennek működését, működtetését minden egyes jelenlegi parlamenti párt aláírta és jóváhagyta és üzemelteti megállás nélkül, tökmindegy ki van hatalmon. Ha ilyen nincs, akkor nagy valószínűséggel inkább én vagyok beteg. Én azonban úgy vélem, inkább igazam van…
@Bereznay: Az a szomorú, h mindkettőtöknek igaza van. Kontramagyarnak pontosan ugyannyira, mint neked… Itt már nincs merre dőlni vagy dönteni. A helyzet adott, bele fogunk fulladni a mindenkori kormányoknak a funkcionális analfabéták részére diktált döntéseibe. Mindig mindent úgy fognak megszavaztatni, amennyiben és amennyire képesek voltak még jobban behülyíteni ezt a szegény, szerencsétlen masszát, aki csak azért kell nekik, politikusoknak, mert “sokan van”. Mi még üvöltünk egy darabig, aztán szép lassan belemállunk a disznóknak vetett moslékba.
@falsiloquus:
Nincs is sok értelme a végtelenségig boncolgatni a föntieket, nyilván a sok egyénből álló nép egyik tagja esetében ez, a másik esetében az érvényes, és a fő vonalak így is úgyis tiszták. (Azért genetikai meghatározottságban én ilyen dolgokban nagyon kételkedek.)
A kérdés csak a teendőé, és az előreláthatóan jó darabig az is marad.
@falsiloquus:
Nem tudom hogyan lehetne egyszere igazunk. Valami vagy áll, vagy nem áll. De ha szélesebb értelemeben gondolod, nem foglalkozok K. összes fejtegetésével, meg másokéval sem. Az ember ideje korlátozott, nekem erre nincs. Egyetlen sor tűnt föl, arra mondtam – eszerint sajnos – azt amit. Az számomra nem vitatható, amint eléggé le is szögeztem, hogy semmi arra irányuló késztetésem nincs. Maradjunk ennyiben és mindenki higyjen/képzeljen erről amit akar.
@Bereznay: Rendben. Én szintetizáló alkat vagyok, ráadásul mérleg is. Konszenzusra törekszem. Vélem, hogy minden szembenállás előbb-utóbb együttállásra vezet. Amit persze megint felborít egy egymásnak-menet. Próbálom minimalizálni a konfliktusokat, de értem, hogy csakis ezek vezethetnek tovább gondolkodásban, érettségben. Nyugalomra vágyok egy olyan világban, ami a háborúra épül. Szar érzés, hogy ekkora debil vagyok. De nem vagyok egyedül, úgy hiszem. Mindegy, akkor is szar.
F
@falsiloquus:
Ej, ej. Én meg úgy gondolom, nincs szabály. Nekem az ilyesmi attól függ, miről van szó. Van ahol van tere a kompromisszumnak, máshol nincs.
@Bereznay:
Én soha nem állítottam, hogy lenne szabály. A kompromisszumról pedig ugyanazt vallom, mint te. Úgy érzem, nem nekem válaszoltál. De mindegy.
F
del corso offerto:
http://www.amazon.co.uk/Saturday-Night-Sunday-Morning-Sillitoe/dp/0007205023