Captain Subtext Orbán Viktort fordít
Orbán Viktor a Facebook-on válaszolt a magánnyugdíjpénztárak államosításáról feltett és gondosan kiválogatott kérdésekre.
Mivel blogunk állandó spártai politológusa könyökbántalmait pihenteti, így Captain Subtextet kértük fel a videóüzenet értelmezésére.
Tessék.
A hajtás után szakmai ártalmunk következik.
Orbán Viktor két „félreértést” kívánt tisztázni. Az egyik az, hogy nem lesz nyugdíjadó. Valójában lesz, és munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásnak fogják hívni. Erre keresztelik át a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékot annak érdekében, hogy a büntetendő magánnyugdíj-pénztári tag ne legyen jogosult öregségi nyugdíjra. Ez a „nyugdíj-hozzájárulás”, amiből a dolgozó a kormány szándéka szerint nem kapna nyugdíjat, a dolgozó jövedelemadójába beleszámít, és adót fog fizetni utána.
Hogy honnan veszem? A (fideszes többségű) Számvevőszéki és Költségvetési Bizottság által T/1817/18 számon benyújtott módosító javaslat indoklásában szerepel:
„A törvényjavaslat 34. §-a a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1 ) bekezdését módosítja oly módon, hogy a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék helyébe azonos mértékkel, de adóként kerül megállapításra a nyugdíj-hozzájárulás, ugyanakkor a rendelkezés a társadalombiztosítási járulék intézményét már nem tartalmazza. Az új típusú nyugdíjszolidaritási hozzájárulás, mint közvetlen és egyéni biztosítási jogosultságot nem generáló köztehertípus az EHO-hoz hasonlóan külön törvényi szintű jogszabályt igényel.”
Fel lehet vetni, hogy a Költségvetési Bizottság nem tudja, mit beszél, de ez most nem az az eset. Az adó definíciója ugyanis ez: „Az adó kötelező (kényszerített) jellegű, vissza nem térülő, visszafizetés (közvetlen ellenszolgáltatás) nélküli, általános, pénzbeli szolgáltatás, amelyeket az állam vagy más közhatalmi szervezet (pl. helyi-, területi önkormányzat) olyan jogszabály alapján hajt be, amelyek meghatározzák ezen kötelezettségek nagyságát, feltételeit és fizetési esedékességét.” Hívhatjuk bárminek ezt a dolgot, ha megfelel az adó definíciójának, akkor az adó.
A másik „félreértés”, hogy a kormány nem fog folyó kiadásokat finanszírozni a nyugdíjbefizetésekből. Valójában fog, ahogy az a szintén a Számvevőszéki és Költségvetési Bizottság által benyújtott T/1498/539 számú módosító indítványból látszik. Ebben a javaslatban a kormánypártok az „Államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapból származó bevétel” rovására emelnék meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium „Különféle kifizetések” sorát, annak érdekében, hogy „a közszférában dolgozók nettó, kézhez kapott rendszeres keresete ne csökkenjen akkor sem, ha az adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenék a munkavállalókat”.
Az „Államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap” fogalma az idén került bele a költségvetési törvénybe. Hogy ez micsoda, azt Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési helyettes államtitkára így magyarázza:
„Azt gondolom, jogos a kérdés, hiszen a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban valóban az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapról beszél, amely a második pilléréből átlépők vagyonának értékesítéséből származó bevételeket fogadja. Pusztán e tekintetben egy névváltozásról van szó, egy olyan névváltozásról, amely biztosítja az összhangot az Országgyűlés részére benyújtott magán-nyugdíjpénztári átalakításról szóló törvényjavaslattal, konkrétan a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslattal.”
Tehát az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyon bekerül a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba, onnan átteszik a Költségvetés Közvetlen Bevételei és kiadásai fejezetbe, onnan átteszik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetbe, onnan pedig átteszik a megfelelő költségvetési szerv működési költségvetésébe béremelésre. Így lesz a magán-nyugdíjpénztári vagyonból folyó kiadás.
Mondhatjuk, hogy ez csak 5,8 milliárd forint, ami fel se tűnik a háromezer milliárdos vagyontömegben.
Ez a módosító javaslat azonban sokkal több ennél. Ez maga a modus operandi.
A harmadik „félreértés” az egyéni számlavezetésre vonatkozó ígéret. A mai nap benyújtott late-breaking T/1817/22 számú módosító indítvány a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére lőcsöli rá az egyéni számlavezetés hálás feladatait. Azt a feladatot, amire a huszonkilenc pénztár tíz év alatt ráköltött jópármilliárdot, most egy lefejezett, párthülyékkel feltöltött, anyagilag kivéreztetett hivatal fogja elvégezni. A feladat az lenne, hogy az Apeh által átadott havi négy-ötmillió bevallási és befizetési tételt a PSZÁF mintegy négy-öt adminisztrátora lekönyvelje, és kérésre az ügyfelek, a munkáltatók és a Tb. rendelkezésére bocsássa. Abszolút hihető. Mindeme heroikus munka gyümölcse egy olyan nyilvántartás lesz, ami egyes biztosítottak teljes magánnyugdíjpénztári befizetési történetét és a 2011 utáni tb-befizetési történetét, másoknak pedig a 2011 utáni tb-befizetési történetét fogja tartalmazni, ilyenformán alkalmatlan lesz arra, hogy ez alapján állapítsák meg a nyugdíjat. Ami pedig az állami garanciát illeti: az egyéni számla összegét nyugdíjba vonuláskor természetesen nem követelhetjük az államtól. Az csak egy, khm, szám egy, khm, darab papíron.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16516881-6a03cf7281563' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16516881&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16516881-6a03cf7281563&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16516881-6a03cf7281563' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Biztosan az az együgyű nyugdíjvédelmi komisszár adta Orbán Miniszterelnök úr szájába ezt a szépen-hangzó hazugságot!
Nemár, hogy Őt báncsátok!
Venger-polák két jó barát, együtt szívnak… vagy mégsem: http://www.vg.hu/penzugy/ongondoskodas/4-ev-alatt-megterulne-ha-nem-szuntetik-meg-a-magannyugdijat-335876.
Igaz, a lengyeleknél van pl. pénzügyminiszérium, miniszterestől.
igaz, hogy a lengyeleknél, a liberálisnak, politikusnak és miniszterelnöknek egyszerre nevezett személy és az EB elnöke beszélnek egymással, egymással beszélnek.
@sajtohuba: Tíz év megtakarítását kúrják el Orbánék egy ciklus alatt – a semmiért. Remélem életfogytig tartó kényszermunkát fog rájuk sózni a Jobbik.
@Kettes: azt olvastad, hogy
„December negyedikén nyitották meg a nagymányoki külszíni fejtésű szénbányát, ahol 45 évi kihagyás után indul újra a szénbányászat. A bányakapitányság engedélyének jogerőre emelkedésével a termelés a jövő év tavaszán indulhat el”
Ide kell majd a forradalmi munkaerő, van lehetőség az „elkőre az 1 millió új munkahelyért mozgalom” tagjai számára.
ez olyan elviszem pont szerint lett megizélve, szerintem kamatos kamatot kellene fizetnie az államnak a most einstandolt 3000 milliárdért mondjuk az alapkamat + 2.0% meg használati dijakat, a számlatulajdonosok nem vétkesek semmiben, azoktól levonták és le fogják vonni a bárminek nevezett nagyon magas havi rendszerest, ez az államnak biztos bevétel és ha nem tud gazdálkodni és nem képes a kifizetett kamatos kamatok többszörösét produkálni ezzel a hatalmas összeggel, akkor már kontároknak sem szabad őket hívni, szimplán agyalágyúltak és gonosztevők, rosszabbak, mint Ali Baba és a 40 Rabló
Van persze, aki megértette a tévés üzenetet, mégpedig egy „kiemelkedő tudású közgazdász”:
http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/rona-peter-vissza-kell-lepni-az-allami-nyugdij-rendszerbe-335960
Bátran helyesli a manyupok államosítását (sic!), és elméletileg rendben lévőnek tartja azok eszközeinek az államadósság törlesztésére való felhasználását.
@sajtohuba: Zseniális. Ő már a sokadik ún. elemző, aki azt javasolja, hogy lépjünk át, majd hibátlanul levezeti, hogy miért hülyeség, amit javasol.
Nincs itt semmi gond, sem a Népvezérrel, sem a magyarázatával! Aki nem érti, megy Nagymányokra a bányába!
Ha akar, ha nem…
A mellékelt linken olvashatjátok, hogy kik azok, akiknek valahogy nem sikerült a szavazógombhoz férnie a manyupok államosításának elfogadásánál.
Az állampárt soraiból több primenens harcosnak sem sikerült, így. pl. Orbán, Navracsics, Lázár, Szíjjártó, Balog, Lezsák párttársaknak, de még jónéhány másiknak sem. A pártfegyelem lazítását 0e Ft zsebpénzük bánja majd.
Orbán és Szíjjártó halaszthatatlan ciprusi – nem off-shore lovagrendes – utazáson vett aznap részt.
http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_szav.szav_lap_egy?p_szavdatum=2010.12.13.19:09:40&p_szavkepvszav=N&p_ckl=39 .
Hazudni kormányhatározatban:
hirszerzo.hu/profit/20101216_ketpilleres_nyugdijrendszer
1. „a kabinet döntött arról, hogy az állami nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlán felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítása az átlépést követően ugyancsak egyéni számlán legyen nyilvántartva.”
Az elkobzott vagyonból ötszázmilliárdot már 2011-ben elköltenek nyugdíjakra. 3000 milliárd forint értékű számlakövetelést akarnak kimutatni a 2500 milliárd forint értékű vagyonnal szemben. Kulcsár ezért – ennél sokkal kevesebbért – börtönbe ment. Matolcsy is menni fog.
Ha valódi egyéni számlákra akarnák áttenni a megtakarításokat, akkor:
a) nem vesződnének annyit a reálhozamok kifizetésével és a veszteségek „jóváírásával”
b) nem vesződnének annyit a vagyonelemek értékesítésének szabályozásával
c) nem deklarálnák, hogy a vagyont az államadósság csökkentésére lehet fordítani. Ami az állam oldaláról nézve az államadósság csökkentése, az a hitelezők, azaz a magán-nyugdíjpénztári tagok oldaláról nézve ellenérték nélküli követelés-csökkentés.
2. „a rövid-, közép- és hosszú távú finanszírozhatóság megteremtése érdekében Magyarország visszatér a hárompilléres rendszerből a munkafedezeti (szolidaritási) és önkéntes tőkefedezeti alapú, kétpilléres rendszerre.”
„A határozatban megerősítik: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig van lehetőségük nyilatkozniuk arról, hogy továbbra is fenntartják a magán-nyugdíjpénztári tagságukat.”
Deklarálják, hogy maradni lehet a második pillérben, amit egyébként deklaráltan megszüntetnek. Az önkéntes ágba történő átlépésre a törvény nem ad lehetőséget.
3. „Akik maradnak magán-nyugdíjpénztári tagok, 2011. december 31. után a Nyugdíjbiztosítási Alapból további társadalombiztosítási ellátási jogosultságot nem szereznek, ugyanakkor részükre az állam „a szociális biztonsághoz fűződő jog érvényesítése érdekében a szociális intézmények útján – törvényben meghatározott feltételek szerint – ellátást biztosít”. A magán-nyugdíjpénztári tagság fenntartását választóknak az öngondoskodás elve alapján – a tb-nyugdíjrendszerben és a magán-nyugdíjpénztári rendszerben azonos mértékű – munkavállalói nyugdíjjárulékot kell fizetniük, amelyet 2011. december 31. után átutalnak a magán-nyugdíjpénztári számlájukra.”
Az „öngondoskodás” elve alapján hozzájárulást fizetek azért, hogy mások nyugdíját ki lehessen fizetni, ugyanakkor a járulékomért cserébe nem szerzek ellátási jogosultságot, csak valami segélyt kapok, de azt sem a járulékomért, hanem az állam kegyéből.
Orbán ezzel a kormányhatározattal ünnepélyesen felvételt nyert a Fidesz börtönfrakciójába.
@Kettes:
1. ez azért kell, hogy lehessen nagyjából-pontosan tudni, hogy mennyi megy át pénztártagonként és így összesen, de nem az átlépő tagok szempontjából fontosnak tartva,- hisz utána már nem lesz egyéni számlára jóváírás, hanem abból, hogy mi és milyen vagyonelemekből összetéve nem marad a manyup-oknál (x), illetve hogy 1-x = mennyi marad náluk.
Kiváncsi vagyok arra pl., hogy
– hogyan gondolják a még nem tisztázott (függő) tételek beazonosítását és rendezését, ami azért kéne az átadás-átvételhez,
– hogyan gondolják az egyéni számlák nyilvántartását IT szempontból megoldani (új rendszer kifejlesztésével, vagy meglévő migrációjával),
– hogyan gondolják az egzotikus részvények feletti tulajdonosi jogok gyakorlását (vagyonkezelés),
– mit csinálnak a nem magyar államkötvényekkel, hogyan sell-sell-ezik,
– feltételezem azt is, hogy könyvelési problémák is felmerülhetnek,
– általában milyen árfolyamtorzító, piacbefolyásoló hatásra számítanak, ha ráöntenek mindent rövid időn belül a piacra. Érdekli-e ez őket, vagy tökmindegy, csak legyen meg az első körös 3-400 mrd, meg esetleg mégegyszer annyi jövőre, oszt jónapot, addigra már dübörögni fog a gazdaság??
Nem tennék sokat erre tétre-befutóra.
@sajtohuba:
A függő tétel problematika bele fog simulni az „ellopták a pénztári vagyont” legendába. Az egyéni számlákat a PSZÁF fogja vezetni, biztos értenek hozzá. Az egzotikus részvényeket és a nem magyar államkötvényeket Simicska jutányos áron átveszi. 3-400 milliárdnyi kötvény még nem fogja eltorzítani a piacot, amit meg az „államadósság csökkentésére” fordítanak, az meg sem jelenik a piacon, egyszerűen bevonják őket. Sima ügy lesz, kivéve a börtönt a végén, az rázós lesz.
@Kettes: a tv általános indoklása szerint
„A törvényjavaslatban foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok hozzájutnak nyugdíjcélú megtakarításuk reálhozamához,
vagy rendelkezhetnek annak önkéntes nyugdíjbiztosító-pénztárba, vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlára történő átutalásáról.”
Egyéni számla lesz a Pszáfnál is, de – legalább átmenetileg és csak technikailag, de – lennie kell az Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnál is.