Cyrano esete a Kemény-lányokkal
Nyugi, lesz benne kis Orbán Viktor, a vége felé, eleve elég rövid lesz az egész.
Edmond Rostand 1918-ban halt meg spanyolnáthában, a Cyrano-t ifjabb Ábrányi Emil fordította, az ilyesmit nem illik megkönnyezni. És pont annyira leszarom, hogy mit illik és mit nem. Elvileg ezt a Cyrano-t Martin Crimp fordította (írta át teljesen), de Závada Péter addig fordította tovább, hogy ez már az ő darabja.
Cyranonak nincs hosszú orra, Roxane akár bele is szerethetne, az a Roxane, akinek Pelsőczy Réka talán azt az instrukciót adta, hogy „legyél kicsit Kemény Zsófi”, talán nem is olyan nagyon kicsit.
Nyilván nem mondhatok olyat, hogy nekem Budaőrs ma olyan volt, mint a nyolcvanas években sok pesti értelmiséginek Kaposvár, ilyet nem illik mondani, csak lásd fent, pont. A Móricztól bő negyedóra a kétszáznegyvenessel.
Hát ez egy művház, nem elegáns pesti kőszínház, mellette egy kertvendéglő van, szemben a buszmegálló, agglomeráció. Nem, kedves Olvasó, nem írok minden darabról, amit láttunk, most nagyon sokat voltam színházban, és nagyon jó darabokról nem írtam egy szót sem. Rostand és a Kemény-lányok túl szép volt most nekem. Kemény Zsófi Minden valamijét mondja el Koós „Roxane” Boglárka, akit még fogok látni színpadon, ha minden jól megy, Kemény Lili az autofikció hercegnőjeként jelenik meg egy pillanatra, pár mondat, egy könyvborító, ez egy ilyen darab. Jaj, a kedves Olvasó most el fogja mondani nekem, hogy ők nem is tehetségesek, csak a papa, meg ilyesmi, harmadszor csak nem írom le, hogy pont mit csinálnék.
A Cyrano nagyon szép történet. A legboldogabb boldogtalanság a színműirodalomban, egy hálás szerep, lenge bájjal, de itt, ahogy orr sincs, úgy lenge báj sincs, van valami helyette, ami nagyon szép, és most jön az Orbán Viktor, legyen a kedves Olvasónak egy kis öröme.
Orbán most az Akadémiára uszította a vértehetségtelen bérgyilkosait, a mai adag Lentner Csaba volt, aki tényleg túlzás, még Nagy-Dzsungáriában is. Ma nem jutott idő színházak tönkretételére, nem olyan jó ez az ember multitaskingban, mint gondoltam.
És írtam volna róla valami kedveset, ha nem jön Cyrano, ha a szünetben nem csinálom meg azt a képet (annyira jó kép, de ilyet nem lehet feltenni) a két színészről, akik nem játszottak a darabban, kint az utcán álltak és beszélgettek, ők itt nézők voltak, mindkettőjükről írtam már. Írtam volna Orbánról, ha nem jön Böröndi Bence és Bohocki Sára, akiket sohasem láttam még színpadon. Orbánt állandóan látom, Schmidtmarit, Lánczibubut, a sok kártékony, tehetségtelen, ezerkilencszáznegyvennégyes mintájú seggarcot, és őket meg nem és a kedves Olvasó sem, tartok tőle. Milyen világ ez?
Gyönyörű darab és annyira vicces, amennyire valami vicces bír lenni. Nekem ma erre volt szükségem, ma ez segített túlélni ezt a sok gonosz hülyét.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532284-69879d5ba5730' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532284&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532284-69879d5ba5730&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532284-69879d5ba5730' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Azt hittem, Böröndi Bence és Bohocki Sára az két direkt elírt főhős, mondjuk valójában Köröndi Bence és Lehoczki Sára, de úgy tűnik, nem.
Vajon rokona-e Böröndi Tamásnak?
@vattablz: nem a gyereke, az biztos. tényleg nagyon jó volt. de ez az egész nem ment volna ennyira át závada jr. nélkül.
@jotunder: Ja, mert három lánya van. Bár manapság már nem lehet biztosra menni, mióta az óvodások körében ennyire elharapózott a nemváltás divatja…
.
@vattablz:
.
El vagyok tévedve. Kinek van három lánya?
.
„A tündérlaki lányok hárman voltak. Kettő közülük tisztességes volt, a harmadik nem.”
.
„Csicsónénak három lánya,. Háromnak van egy szoknyája.”
.
Most akkor melyikekről beszélsz: akiknek egy szoknyájuk van avagy akik közül egy volt csak tisztességes?
.
Na és ált. iskolában volt egy Böröndi nevű osztálytársam. És 15-20 évvel később egy könyvkiadónak volt egy Böröndi nevű főkönyvelője. A mostani vezérkari főnököt is Böröndinek hív.ják. És akkor még nem is beszéltem Bőrönd Ödönről.
.
Szóval, bonyolult ez a mi világunk; nem érdemes leegyszerűsíteni, amint itt némely kommentelő és posztoló teszi…
.
@hakohen: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hagy%C3%A1rosb%C3%B6r%C3%B6nd Mivel én magam hagyárosi vagyok, különösen érdekel, hogy kik a Böröndiek.
@vattablz:
Eddig azt hittem sárfimizdói.
@vattablz:
Szerencsére immár a hagyárosböröndiek önazonossághoz való jogát se veheti el senki!! Köszönjük nemzeti kormánynak!!!
Talán elfér itt egy félig offtopik komment, „magyar” + „művészet” + „nemzetközi elismertség” ernyő alatt. Próbáltam volna valami zenei tárgyú posztba rakni, de én őszintén szólva egy zenei posztra nem emlékszem itt a blogról (ez lehet az én hibám).
A dolog úgy indult, hogy beleszaladtam az alábbi 2+ perces nagyon finom jazzes feldolgozásba:
Tudni lehet, hogy Friedrich Gulda(1930-2000) kiváló osztrák klasszikus és jazz zongorista írt egy brutálisan virtuóz, tremolóra alapozó Toccata-t, aminek előadása alig több mint 1 perc, annyira igénybe veszi a zongoristát: benne a durvább részeket finom jazzes utalások lágyítják.
Na ezt dolgozta fel 1 éve egy jazz-trio, szerintem szenzációsan (egyébként 2 percre meghosszabítva).
Toccata – Luca Sestak Trio (No. 6 from Play Piano Play, F. Gulda)
Na és Bence Péter hajduböszörményi zongorista csodagyerek, erre még rá tudott tenni egy lapáttal. Amúgy európaiként az elérhető legmagasabb ösztöndíjjal vették fel a bostoni Berklee College of Music-ba a világ TOP-4-dik zenei oktatási szentélyébe. (A magyar – nem modellváltott – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a 12-dik helyre lépett előre a listán)
March 88 – Original Piano Piece – Peter Bence
Mivel van egy szintén nemzetközileg jegyzett hasonló kategoriájú zongoristánk Havasi Balázs, így némi statisztikával megfejelve csináltam a Markdown-posztot a Perplexity Deep Research-et segítségül hívva. Amennyire én tudom Havasira egyrészt sokan fintorognak szakmai berkeken, belül, a másik meg, tudhatóan jelentősen támogatott NER-üdvöske, miközben nemzetközi elismertsége nem vitatható. Bence Péter valszeg túl fiatal, őt még nem „találták meg”, de kritika persze éri így is, technológiai újításaiért. Friderikusz egy komplett estét szánt neki a podcastjában (ami szerintem bűnrossz lett, mert Fridi bármennyire próbálkozott, sütött róla, hogy lövése nincs a zenéről. Az egészet Bence Péter intelligenciája mentette. Szerintem.)
Perplexity Deep Research:
Havasi Balázs és Bence Péter zeneszerzői munkásságának összehasonlító elemzése
https://github.com/tahonoli/Markdown-projektek/blob/main/HavasiBalazsEsBencePeter/Osszehasonlitas.md
@tahonoli: BP egeszen konkretan nem normalis. Amikor egy komplett nagyzenekart zongorazik el ugy, hogy a szajtatas kozben meg eselyed sincs azon gondolkozni, van-e a zongora mellett hinayerzeted, akkor ott valami nagyon nincs rendben. Aztan leul es technot zongorazik nekunk, mert miert ne. Nem-nor-ma-lis!
@tahonoli: : Óriási!!! (Sajnos sosem hallottam élőben). Ja, a művészek egyike sem normális, a szó köznapi értelmében (és nem csak zenész). Nyilván az a plusz itt, kihoz valami furcsát másutt. Ezért is szerettem – rajongóként – mindig „három lépés távolságot” tartani az embertől magától (ami pl. Wagner esetében egyszerű ;-)). Nekem így a jó.
Aszta!
@tahonoli: Gulda egy egész blogot megérdemelne, illetve igazából kettőt. Az egyik magyar nem az én univerzumomban alkot, a másikról még ennyi véleményem sincs.