Demokráciaellenes, marxista kiáltványt írt Orbán kedvenc kormánybiztosa György László
A magát tudományos kutatónak nevező György László a Matolcsy Egyetem docense. Tíz Scopus-idézettel és 2-es h-index-szel rendelkezik. Az ilyesmit valamiért mindig leírom.
Gy.L. a Kommentárban publikálta meg elvi iránymutatását. Erősen bírálja Acemogluékat, mert azzal foglalkoznak, miért buknak el a nemzetek, holott azzal kellene foglalkozniuk, miért sikeresek. Egy Wen Yi nevű kínai professzor munkájára alapozza esszéjét, aki elmagyarázta, hogy mi a siker titka.
Gy.L. következtése az, és ezt egy külön subsection-ban tárgyalja, hogy a legfontosabb a Nemzeti Erő és Akarat. Erről pedig azt írja:
Tehát nem a demokrácia az alapja a fejlettek táborába emelkedésnek, hanem a nemzeti érdeket szolgáló akarat és erő. Demokráciában talán könnyebb megbuktatni az erejével visszaélőt, autoriter rendszerben viszont könnyebb felépíteni a nemzeti akaratot és erőt. Amennyiben van nemzeti akaratot kifejezni képes erő, akkor lehet megszervezni a honi piacokat.
Az „ezek nem tudnak hibázni” jegyében, kicsit utánanéztem Wen Yi-nek (Gy.L annyit ír a cikkéről, hogy 37 oldalas és az embrionális fejlődésről szól).
Wen Yi már az Amerikai Egyesült Államokban szerezte a Master Degree-jét is, még 1991-ben. Ami arra enged következtetni, hogy ő is az 1989-es kontingenssel jött Kínából. A Federal Reserve Bank St.Louis ágának volt szenior kutatója, emellett tenured professor volt az Indiana Egyetemen. Van egy 180 oldalas dolgozata, amiben elég rendesen kifejti az embryonical development theoryt, amit new stage theory-nak is nevez, a tanulmány felépítése egy az egyben az, amit Gy.L. is leír.
Wen Yi itt el is mondja, hogy mely közgazdászoktól ered a helyes elmélet, az egyikről talán a kedves Olvasó is hallott, bizony Charlie Marx. Őt többször is említi,
… the full
force and historical significance of the revolution was felt and recognized by
a few insightful political economists, such as Karl Marx and Friedrich
Engels.
Egy egész paragrafust idéz Marx Tőkéjéből, és ez nagy vonalakban meg is jelenik Gy.L.-nél a textilipari forradalom kapcsán. Többször is idézi hosszasan és lelkesen, tessék megnézni. A kedvencem :
“[Capitalism], by the rapid improvement of all instruments of production, by
the immensely facilitated means of communication, draws all, even the
most barbarian, nations into civilisation. The cheap prices of commodities
are the heavy artillery with which it batters down all Chinese walls, with
which it forces the barbarians’ intensely obstinate hatred of foreigners to
capitulate. It compels all nations, on pain of extinction, to adopt the
bourgeois mode of production; it compels them to introduce what it calls
civilisation into their midst, i.e., to become bourgeois themselves. In one
word, it creates a world after its own image.” (Karl Marx and Friedrich
Engels (1848), Manifesto of the Communist Party, Chapter 1)
És azért el mondja Yi Wei azt is, hogy miből tanultak a kínai vezetők a sikerükhöz:
„The government understands the nature (both virtues
and vices) of capitalism and the developmental history of the West (thanks
partly to the teachings of Karl Marx).”
És ezek átnevezték a Corvinust… jézusmária.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532466-68786b5312b81' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532466&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532466-68786b5312b81&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532466-68786b5312b81' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Két megjegyzés:
– létezik az ún. „későn jövők előnye”, tehát ahogy különösen a gazdaságtörténet mutatja, nem kell minden nemzetnek minden fejlődési szakaszt ugyanúgy megismételnie;
– nem hinném, hogy Heckel elmélete (abba nem mennék bele, mennyire valid az a biológiában, mert nem értek hozzá, de azért gyanúim vannak) egy az egyben átvihető lenne a gazdaságra és a társadalomra. Voltak, akik a darvinizmussal megpróbálták ezt, de nem igazán vált be…
A Tőke teljesen korrekt mű, abból nem következik az efféle náci beszéd. Ahogy a bolsevizmus se. Az, hogy rá hivatkoznak. csak olyan, mint orbán kereszténysége.
Azért ez a Scopus jobb, mint az éppen idén Lendület Haladóval megdobott néprajzos vagy középkorász az MTA-nál. Pedig volt sokkal jobb pályázó a kategóriában, de hát sajnos pénz nem volt rá, az csak a Magyarországon világhíres kollégáknak jutott a bölcsészeknél.
.
@vattablz:
.
Így igaz. Anno tkp. a Tőkét tanultam politikai gazdaságtan fedőnévvel (egyes részeit eredetiben is olvastuk). Manapság örülök ennek, mert a rendszerleírása ma is érvényes. Most is eligazodom gazdasági kérdésekben, mert annak idején az ő művét tanultam. Persze bizonyos részei tévesek, más részei elavultak, de sok érvényes ma is.
.
Az meg netto hülyeség, hogy a XX. szd-i kommunizmus (tkp. bolsevizmus) minden bűnét (ld. SZU) az ő nyakába varrják. Valójában sohasem foglalkozott a feltételezett jövővel, hanem csak az akkori jelent elemezte. Volt egy szerencsétlen és téves mondata a kommunizmusról, de semmi több.
.
Marx persze nem isten, de a mai közgaztud. a jelentősek között tartja számon. Btw. soxor járt Párizsban, ennek emlékére a párizsi metróban egy állomás is viseli a Marx Dormoy nevet. Nb. Sztálingrád metróállomás is van ott; persze Sztálin nevű nincs.
.
@hakohen: Arról meg fölösleges megemlékezni, hogy a „nemzeti erő és akarat” milyen módon erőszakolható marxista keretekbe. Náci szöveg ez, semmi más.
@wolff: 21 nyertes volt, ebből, ha jól látom öt olyan, aki nem természettudományos. az ötből van három, ami erősen lokális jellegű. ha valaki magyar levéltári adatokat dolgoz fel, az esetleg nagyon értékes munkát végez, de az leginkább minket magyarokat érdekel. így nagyon nagy hátrányban lenne, ha a Q1-es cikkeit számolgatnánk. nehéz ügy, tényleg az.
@jotunder: Miért lenne „nehéz ügy” Kell beszélni két-három komolyan vehető kutatóval az adott szakterületen és abból már tudni, érdemesek-e, tökmindegy lényegébena Q1es stb. varázslás. A próba kedvéért megtettem, nem is volt sok tzelefon, ráadásul kettejük munkássága valamelyest érintkezik az általam látott területekkel, nem tűnik úgy, mintha gond lenne velük. A témák teljesen relevánsak. Hogy kaphatott volna más is? Perszehogy.
@jotunder: Szerintem sem kellene abszolutizálni ezeket a Q és H betűket; az ELTE rektora is lehet(ett) valaki 1-es H-indexszel: https://www.scopus.com/authid/detail.uri?authorId=57208811720
Tehát nem a demokrácia az alapja a fejlettek táborába emelkedésnek, hanem a nemzeti érdeket szolgáló akarat és erő. Demokráciában talán könnyebb megbuktatni az erejével visszaélőt, autoriter rendszerben viszont könnyebb felépíteni a nemzeti akaratot és erőt. Amennyiben van nemzeti akaratot kifejezni képes erő, akkor lehet megszervezni a honi piacokat.
Egyrészt a demokratikus intézmények tartalmi demokrácia nélkül valóban vághatják maguk alatt a fát – másrlszt van példa arra, hogy autokráciák építhetnek ki sikeres országot, ld. Szingapore, Dél-Korea felemlkedés vagy éppen Kína – de hol fogalmazódik meg a „nemzeti akarat”?
Azért mégis sak az a jellemző, hogy az autokráciák nem a nemzeti – hanem az autarcha akaratát szolgálják.
Hiv.: @Bogomil:
Szép találat. Most folyik a volt akadémiai humán kutatóintézeteknek az ELTÉ-hez való csatolása. A Jogtudományi Intézet igazgatójának az adatai: https://www.scopus.com/authid/detail.uri?authorId=24168340200
Evvel érdemes a jövendő rektor úrét összehasonlítani.
Erről a „nemzeti érdekeket szolgáló akaratról” már készítettek filmet is, méghozzá egy kedves hölgy. Úgy hívták, hogy Leni Riefenstahl.
A szervezett (politikus)bűnözés és a nácik mindig nagyon hamar megtalálják egymást.
Pláne, ha tehetségesek.
Gy. L. eredeti szovegebe sajnos belecsuszott egy sajnalatos betuhiba, aminek hatasara senki nem arrol beszel, amit o szandekozott mondani.
.
„Amennyiben van nemzeti akaratot kifejezni képes erő, akkor lehet megszer
vezni a honi piacokat.”„a Kínai Népköztársaság, megalakulásától számítva, alig több mint 70 év alatt a világ népességének 20 százalékát segítette a nyugati életszínvonal közelébe”
Ez annyira sikeres volt, hogy 1949 után Kína (az egykori ipari óriás) sokáig a világ 20 legszegényebb országa közé tartozott, 1978-ban konkrétan a 4.legszegényebb, akkor „váltottak rendszert”, mert megengedték a magántulajdont.
Ennél több kommentre nincs is szükség a maoizmusról, a marxizmus helyi változatáról. forrás https://www.youtube.com/watch?v=fv19Bm66Eeg
@fortin2: el akarod dönteni, hogy ki kapjon megegy komolyabb grant-et, valahogy fair módon kellene csinálni. lehet, csak nehéz. nem merek a filozófiáról posztot írni, pedig most megint olvasgattam egy kicsit. honnan a sánkéros tószból tudjam, hogy kit kell ma magyarországon megkérdezni. nincs egyetlen igazi nagymenő magyarországon. matematikusból van, nem tudom, több tucat. filozófiából magyarországon (aki itt él, itt dolgozik, nem olyan, hogy ide járt egyetemre). komoly, tisztességes filozófus van, olyan, aki nemzetközileg megkerülhetetlen, hát nem tudom. van problematikusabb terület. csak ez olyan érdekes.
@jotunder:: „filozófiából magyarországon (aki itt él, itt dolgozik, nem olyan, hogy ide járt egyetemre). komoly, tisztességes filozófus van, olyan, aki nemzetközileg megkerülhetetlen, hát nem tudom. van problematikusabb terület. csak ez olyan érdekes.” Azért a világban sincs olyan sok mindenki által ismert és általános filozófiával foglalkozó „nemzetközileg megkerülhetetlen” filozófus, jó, ha tucatnyi. Egyes szakterületeknek vannak ilyen emberei többen, szakfilozófusok, de belőlük itthon is akadnak.Azért a Ruzsa-tanítványok közül vannak itt néhányan, filtörből pl. Boros Gábor Descartes-Spinoza vonalon, aztán végülis Pléh Csaba ide is sorolható, a fiatalabbak (ők is már ötvenes-hatvanasok persze) közül Huoranszky-Farkas Kati (tudom, CEU, de azért ők szerves részei a magyar filozófiai életnek), és Tőzsér János vagy Ullmann Tamás is, aztán kommunikációfilozófia vagy Wittgenstein ügyben Nyiri Kristóf, a legjobb helyeken publikál állandóan Demeter Tamás – ebből már bőven kijön egy bírálati board.
ez egy másik fajta kiáltvány: https://444.hu/2025/07/07/a-nobel-dijas-krausz-ferenc-szerint-ukrajna-ujjaepiteset-az-europaban-befagyasztott-orosz-penzeszkozokbol-kell-finanszirozni –
https://www.peace4europa.org/hu
@fortin2: Az Amerikai Egyesült Államok legjobb ötven filozófiatanszékének professzorai tipikusan nemzetközileg megkerülhetetlen figurák. BG-t én nem fogom megítélni, nyilván mindennek van oka, de csak egyetlen idézete van a Scopus által figyelt lapban (és ők azért elég sok lapot figyelnek). Ullmann Tamásnak 8, Nyírinek van 133, de ebből 104 egy mobiltelefonos tanulással kapcsolatos cikkre van, Tőzsér Jánosnak 20, Pléh Csaba nem filozófus, hanem kognitív tudós, Demeter Tamásnak valóban van 153 idézete, ami rendben is van. Az NYU facultyban van legalább tíz ember többezres Scopus idézettséggel. Nem, nem lehet ezeket a legendákat a végtelenségig nyomatni, bocs 🙁
„Marx…soxor járt Párizsban, ennek emlékére a párizsi metróban egy állomás is viseli a Marx Dormoy nevet.”
Marx Dormoy francia politikai aktivista volt (meggyilkolták), semmi köze Karl Marxhoz.
@jotunder:: „nem lehet ezeket a legendákat a végtelenségig nyomatni” Teljesen egyetértek. Reménykeltő, hogy amint az egyetemi rangsorok minőségmérceként használtában többé-kevésbé józanodást tapasztalni ezen a blogon is, úgy a Scopus/idézettség stb. alig két évtizedes legendák is oszlani fognak. A józanodást segíti a tudománymetria művelői körében evidenciaként kezelt belátás, hogy ezek a mérőszámok sokmindenre jók, de önmagukban minőségértékelésre egyáltalán nem.
Szép példa erre a fentebbi lista scopuzálása. Sikerült ezzel a legkisebb hatást kiváltó kollégát a leginkább elfogadottnak minősíteni. Nyilván nem kell kidobni az ilyesféle adatgyűjtéseket, csak a helyükön érdemes kezelni őket, úgyis, mint a rendkívül profitábilis publikációs ipar piacteremtő segédeszközeit. (Természetesen minden tiszteletet és figyelmet megérdemelnek, akik valódi teljesítménnyel ezen a felületen is erősen láthatóak)
De ahogyan a COARA is már egyre jelentőseb erővel képviseli vagy pl. az ERC értékelések is messze nem ilyen metrikákon alapulnak, érdemesebbnek tűnik tartalmi tájékozódás alapján értékítéletet mondani – így elkerülhetőek a torzító biasok,
Merthogy GYL itt idézett szövege nem attól silány, hogy nincs Scopusa neki, hanem mert butaságokat ír, ami megmutatható, illetve meg is mutatkozik. A Scopusnak köszönhetően kiváló munkásságokat lehet megismerni, akikről egyébként nem szereznénk feltétlenül tudomást, és igen ökonomikusan kínál tájékozódási kiindulópontokat, de célszerű úgy kezelni, mint az éttermi értékeléseket: ha valóban érdekes nekünk az adott konyha és kiszolgálás, akkor enni ott vagy gourmet barátainkat / szerzőinket megkérdezni (a gourmandokat kevésbé).
No ennyit a szokásos metavitáink folytatásáról.
@fortin2: ha valakit egyáltalán nem idéznek, de tényleg egyáltalán nem, hogyan lehet nagy a hatása? értem én, hogy rangsorokat nem szabad állítani Scopus alapján (tényleg nem), de azért ez feltűnő. tavaly ősszel nagyon időt kellett filozófiával foglalkoznom, mert valamit be akartunk fejezni. rengeteg cikkbe kellett belenéznem (könyvbe is sajnos, az keményebb), elég érdekesen nézki a desktopom, kilenc filozófiakönyv van rajta. nyilván nem lehet erős véleményem erről, de azért valamiféle szelídebb véleményem van.
@jotunder:: Sztem ez a módja. Komolyan vehető emberek olvasnak/hallgatnak másokat az adott szakmában ezt-azt (nem is feltétlenül belülről) és elmondják a vélemányüket, ezt adott esetben ütköztetik, csiszolják a másikéval, aztán kialakul egy megítélés. Hogy ez nem abszolut, félremehet, változhat? Igen. Talán a publikcációs ipar nyomasztó károkozásának hatása alatt érzem úgy, hogy ez a kisebbik rossz, de most nagyon ez látszik.
Azzal egyetértek, hogy van felelősség abban, ha az embert egyáltalán nem idézik sohasem. Akkor legyen máshogy hatása, konferenciák, vendégprofesszorságok, egyéb szereplések stb. Jó, ha van ilyen hats, nagyon is, kezeljük is érdemén.
És csak egy filozófiai vonatkozás: a filozófiában egy fordítás legalább olyan súlyú alkotás, mint egy saját mű. És hát ugye ennek a nemzetközi láthatósága fogalmilag legalábbis nehézkes…
@fortin2: Most kapta meg a legnagyobb belga tudományos elismerést Nánay Bence. Emlékszel mit írtál róla? Miért kell nekem hazai filozófusok sztenderdjeit elfogadni? Én nem vagyok hajlandó erre. Ez egy nemzetközi szakma és akinek nulla nemzetközi megjelenése van azt nem tudom elfogadni. Tényleg nem érdekel, hogy ki látta Lenint (Lukácsot). Nem akarom scopus indexekkel mérni az embereket, az hülyeség, de azért a nagyságrendek.. A magyar filozófia problematikus helyzetben van, szerintem a Vincenten ez a mondat belefér.
@jotunder: Rossz hírem van, döntő részt semmi mást nem mondtam én se: Scopussal nem érdemes mérni, a nemzetközi láthatóság lényeges ismérv a többi között és a lukácsistákat vagy akárcsak Lukács-követőket kevesen nézik kritikusabban nálam (most zajlik épp egy kellemetlen publikációs vitán ezügyben). Nánay-ügyben nyílt egy másik topic, az én fenntartásaimat egy díj nem oldja fel (nem mintha ez bármit is számítana), ettől még Vajda nagy butaságokat írt abban a bizonyos vitában. A nemzetközi jelenlét nem egyszerű ügy, jó trackekre kell ráállni és jól kell csinálni, ha a kettő közül vmelyik nem stimmel, akkor nem, fog összejönni. Miután a kétezres évek elejétől bő évtizedig elég extenzíven és intenzíven olvastam kb. mindent, amit a magyar filozófiában leírtak és a velük való munkához a nemzetközi kontextusukat, úgy érzem, van némi képem arról is, hogy mennyi inspiráló, fontos és okos dolog született, akár nemzetközi láthatóság nélkül, de nemzetközi nívón, meg arról is, hogy mennyi gond van. A CEU elüldözése, néhány korábbi távozás (Klima, Szabó Zoltán stb.), Tengelyi halála valóban megrendítő erejű veszteség, de azt továbbra is tartom, hogy a logikusok és néhány filozófiatörténész, valamint egy-két fenomenológus hozza, amit kell (egyikhez sincs közöm, nem azért mondom). Ami viszont rendkívül borús jelent/jövőt sejtet, az a hallgatói érdeklődés drámai minőségcsökkenése (ez korábban elitszak volt, most igen alacsony pontszámokkal érkeznek). valamint az, hogy nem látni a peremvidéken mozgó új nemzedéket Pléh Csaba után (aki kognitívos, persze, de hát az van annyira filozófia, mint sok egyéb…). talán Kőváry Péter lesz az, aki nagyot dob ebben, ő egzisztenciálpszichológus, de már nagyon közel van a filozófiához.
Szóval: igen, a nemzetközi filozófiában nem tudott meg/visszakapaszkodni a magyar, lokális de igen nívós teljesítményei vannak, ez bizonyosan nem elég hosszú távon. És igen, nem a scoupus miatt.
.
@fortin2:
.
Már évtizedekkel ezelőtt kiiratkoztam a filozófiából, ami biztos jót is tett az utóbbinak. Ezért nem tudok, nem akarok, nem vagyok képes hozzászólni a vitához. De azért két melléxálra fölhívnám a figyelmedet:
.
Pléh Csaba pszichológus (papírja is van róla), aki elég régen pszicholingvisztikával foglalkozik. Bárminek is nevezzük ezek alapján, csak egynek ne: filozófusnak.
.
Kőváry Péter rockzenész volt, aki néhány éve meghalt. Feltételezem, hogy Kőváry Zoltánra gondoltál, aki persze szintén zenész. Viszont tényleg van egy Kőváry Zoltán, aki megintcsak pszichológus, amint helyesen mondottad volt. Ő valóban írt és szerkesztett könyveket egzisztenciális pszichológiából. Utóbbit pedig szintén ne nevezzük filozófiának. Mondhatni: nem minden filozófia egzisztenciális és nem minden egzisztenciális filozófia. Ja, és hogy ő nagyot fog-e dobni, arra csak azzal a közhellyel válaszolhatok, hogy meglátjuk.
.
És ha már leragadtunk az ‘egzisztenciális’ jelzőnél, akkor csak tiszta forrásból. Ezúttal nem Sartre-ra gondolok, hanem I.D.Yalomra, aki egyéb, számos nyelvre, köztük magyarra is lefordított fikciós és nem-fikciós könyvei mellett megírta az Egzisztenciális pszichoterápia c. monográfiát/kézikönyvet/tankönyvet (húzd alá, amelyik jobban tetszik). És van egy rossz hírem: ez szintén nem filozófia.
.
.
@F Ford:.
.
Bár nem nekem címezted a kommentedet, tőlem idéztél. Valóban mellélőttem.
.
Viszont a lényeg az, hogy a nyugati akadémiai szférában elismerik (ha nem is istenítik) K. Marxot mint a XIX. szd neves közgazdászát.
.
Ami pedig az elnevezéseket illeti, Párizsban és számos francia városban van rue Karl Marx, vagyis Marx Károly utca. Berlinben pedig Karl-Marx-Allée.
.
@hakohen: Igen, bocs a névelírésért. a testvére, ha jól tudom, Péter. (Zoltán is metálos rockzenész a tudományos munkája mellett…) A diszciplináris határhúzogatás önmagában is filozófiai-bölcsésueti kérdés, vitatkozni rajta csak akkor érdemes, ha adunk egymásnak információt a nézeteink okáról, ezt igyekszem tenni: Pléh Csaba „főszakja” alapján pszichológusnak, kognitív tudósnak, pszicholinvistának is tekinthető, de amit csinál, az a mai filozófia (nyelvfilozófia, tudatfilófia stb.) jelentős részéről szól. Elég csak megnézni a pszichológiatörétnet nagy művét, az ott tárgyalt gondolkodók jelentős többsége vagy teljesen, vagy nagyrészt filozófus. De ami ennél sokkal fontosabb: talán a legokosabb/tájékozottabb bölcsész Mo-n, akit ismertem (nem barátom amúgy), és éppen azt testesíti meg, amiről itt mások az elmefilozófia kapcsán írtak, a nagyon erős természettudományos háttérismeretek birtokában is van.
Ami az egzisztenciálpszichológia és egzisztenciálfilozófia viszonyát illeti, ott továbbra is tartom, hogy az inkább a filozófia felé megy, még a terápiás része sincs nagyon távol tőle (nem véletlen Yalom hősválasztása sem, Spinoza, Nietzsche), nyilván jókora szakmai elfogultsággal látható benne a filozófia területvisszafoglalása is… Kővári amúgy most PhDzik filozófiából, amint ezt látni az FB profilján.. 🙂
@hakohen: Parizsban Lenin ut is van.
.
@fortin2:
.
Sajnos, filozófia ügyben továbbra sem értünk egyet.
.
Ha megnézed Pléh Csaba adatait a Wikin, számos – általam hitelesnek tartott – adatot találhatsz ott. Egy lapszusuk van: azt írják, hogy pszichiáter is; valójában a tájékán sem járt orvosegyetemnek, így pszichiáter sem lehet. Ami a filozófiát illeti, mindössze egy melléxálat találtam ott: mások mellett a filozófiai tájékozódást is említik; semmi több. És valóban: ő pszichológus, pszicholingvista, kognitív irányzat (korábban: behaviourizmus) művelője. Mondhatni, jól körülhatárolhatóan fehér holló a tudományban: polihisztor. De semmiképp sem filozófus vagy a filozófia felé tartó.
.
Az egzisztenciálfilozófia (Heidegger, Camus, Sartre stb.) nem maszatolandó össze az egzisztenciálpszichológiával (Yalom, Frankl stb.). Ha van is közös halmazuk, önállóan is megállnak a lábukon. Hozzám – szakmai okok miatt – az utóbbi áll közel. És de: a terápiás része nagyon távol áll a filozófiától. Mivel az elmúlt években többször vezettem olyan önismereti csoportot, amely a Yalom által leírt négy egzisztenciális kategória valamelyikére épült, soxor fellapoztam „Egzisztenciális pszichoterápia” c. magyarul is megjelent kézikönyvét/tankönyvét. Lehet, hogy vak vagyok, de nem láttam, hogy az egzisztenciálfilozófiáról szólna – akkor sem, ha természetesen ott vannak az elméleti gyökerei.
.
Ami Yalom „A Spinoza-probléma” c. regényét illeti, annak valójában semmi köze sincs a filozófiához. Baruch Spinoza valóban jelentős filozófusa volt a XVII. szd.-nak, de a regény egyixála inkább vallástörténeti vagy általános történettudományi vonulatnak tekinthető. A másixál a náci Alfred Rosenbergről szó, aki Hitler legfőbb ideológusa volt, de a munkásságát a „filozófiai” jelzővel ellátni erős túlzás. Ráadásul ebbe a szálba Yalom beépíti saját pszichoterápiás gyakorlatának némely tapasztalatát – és ez megint no philosophy.
.
Yalom „Amikor Nietzsche sírt” c. fikciója – talán egyetlenként – nem tartozik a kedvenceim közé. De ez lényegtelen, hiszen a regény valójában a pszichoanalízis létrejöttéről, a Freud-előfutár Josef Breuer és a valóban filozófus Nietzsche kapcsolatáról szól. Filozófiai írásnak ezt sem mondanám.
.
Nem említetted, de említhetted volna Yalom „A Schopenhauer-terápia” c. regényét is; hiszen Arthur Schopenhauer valóban filozófus volt. Viszont ha olvastad a könyvet, akkor tudhatod, hogy bár a címnek megfelelően a kiindulópont nevezett filozófiai gondolatai és módszere – de a történet egy halálos beteg pszichoterapeutáról (szvsz Yalom alteregója) és az általa vezetett pszichoterápiás csoport történetéről és csoportdinamikájáról szól. Nem filozófiáról.
.
Azzal viszont teljesen egyetértek, hogy a terápiás vonulatban „jókora szakmai elfogultsággal látható benne a filozófia területvisszafoglalása”.
.
.
[@kiazmármegint:](#comment-346862
.
Az nem inkább az általam is említett Lenin utca (rue Lénine) akar lenni? Olyan Párizsban is van, meg az egyik banlieu-ben: Ivry sur Seine-ben, ahol nemrég turistaként laktunk. Lenin utat (route Lénine) nem találtam.
.
:@hakohen: “Route” az nincs, de van Avenue es Boulevard sok helyen.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_places_named_after_Vladimir_Lenin
@hakohen: : Trier pedig képes volt szoborba szoborni Karcsit. A Nagy Szuverén!!! és kondájának röfögése felháborodott crescendóba csapott annakidején (’18) a hír hallatán. Hát egen… micsoda eltévelyedett város ez a Trier, kész fertő 😉
(emlékeim szerint (’06-ban jártam ott) egész helyre város, a Karl Marx szobortól biztosan nem lett csúnyább)
@ijontichy: Merthogy ott született. És a Kínai Népköztársaság ajándékozta a kínai művész alkotta szobrot, ettől persze egy kicsit keletiesek lettek a vonásai. https://de.wikipedia.org/wiki/Karl-Marx-Statue_(Trier) Láttam Vietnamban Lenin portrékat, azok hasonló átlényegülést mutattak.
@vattablz: : Na jah, nem említettem (mert korombelinek trivia). Bicentenáriumra állította a város, merthogy eléggé híres (és tkp. jobb helyeken sehol sem leköpködött) szülötte. Csak a nagy szuterénék gondolták úgy, hogy mogyorólandról bele kell pofázni. Gondolom ’18-ban még nem voltunk annyira el- és lekötelezett Kína haverok, nomeg szobor? Akkugyár, az egészen más 😉
.
@vattablz:
.
Szóval, amint a klasszikus szovjet vicc hőse, te még láttad Lenint.
.
Btw: újraolvastam anno elsőnek olvasott péhovardkedvencemet: Az elveszett cirkálót. Úgyhogy most képben vagyok már: Rozsdással, a Radzeerrel, a Balmorallal (mi a fasznak változtattál nicknevet?) és a korai Piszkos Freddel. Már akkor megcsillant Péhovard csodálatos névadási tehetsége: Főorvos, a Gyóntatók stb. Köztük a felejthetetlen (konkrétan) kékszakállú Wagner úrral és a Na mi újság Wágner úr nevű hajóval. Szóval, nosztalgiáztam és az Alpok kissé nedves éghajlatában jól szórakoztam.
.
@hakohen:: nem akarom végképp elvinni a posztot a különvita különvitája irányába, ezért az egzisztenciálpszichológia és filozófiai egzisztencializmus viszonya kapcsán csak annyit, hogy Yalom alapfogalmai (felelősség, szabadság, halál) meglehetősen filozófiai gyökerűek/tartalmúak, amire persze ő a pszichológia/terápia írányából ad válaszokat (azon méginkább külön lehet vitatkozni, hogy ezek gazdagítják v agy éppen szegényítik ezeket…), de sztem ettől még filozófiai marad az alapja (ahogyan a Spinoza-könyvben sem véletlenül Spinoza a főhős, az ő személyes sorsválasztása és a fiozófiája erősen összefügg). ((aztán meg nem kell nagy analízis ahhoz, hogy vajon miért használ Yalom ilyne sok filozófus főhőst…)) Pléh Csabához pedig: ahogy írtam is, perszehogy nem par excellence filozófus, de a munkássága éppen azon a filozófiai felfogás miatt került szóba, ami túllép a filozófia, mkint Restbegriff felfogásán.
De ezeket csak megfontolásra ajánlom, nem akarok semmit se cáfolni itt, más a fő- és az altéma is.
@jotunder:
Mi a nehéz ügy ebben? Én egész életemben lokális jellegú levéltári adatokból dolgoztam. (Ezért is érzem, hogy ha valaki a projektje címébe is beteszi, hogy ő a mindennapi életet a 18-20. században levéltári források alapján fogja feldolgozni, akkor kókler. Ez alap, mi alapján lehetne még?) Halálom a kollégáktól, amikor azzal jönnek, hogy hogy senkit nem érdekel a magyar középkor meg koraújkor, ezért nincs nemzetközi hatásuk, miközben a H-Sozkultra feliratkozva hetente találok olyan recenziót, amiből én képes lennék egy nemzetközileg látható projektet összerakni a magyar közép- vagy koraújkorból.
A probléma azonban az, hogy ha a bírálati szempontrendszer (összesen 50 pont) 40%-a a pályázó eddigi teljesítménye, és mondjuk az ERC győztes, EUI, Stanford, Wissenschaftskolleg ösztöndíjas, Columbia vendégprofesszor (és még sok egyéb) pályázó akinek az idézettsége fele külföldi a tartalomra 29 ésa pályafutására 19 pontot kap, akkor miként mondod azt a két haldó bölcsész nyertesről, hogy ők jobbak lehetnek bármi mérce szerint? Kizárt, mivel még az MTA doktori követelméynek sem felelnek meg. Az egyiküknek 30 körüli külföldi idézettsége van, miközben még egy négy éve megjelent monográfiája is van a Routledge-nél. A vesztes pályázónak könyvfejezetre van 53 idézete, mivel az a könyvfejezet lényegében megalapozta a kutatási irányt.
@fortin2: Nincs is jobb minőségbiztosítás, mint megkérdezni azokat, akik átnyomták a szar pályázatokat, arról, hogy jók-e a pályázatok és a pályázók. Nyilván azt fogják mondani, hogy jaj, dehogy, szarok, de hát az volt a deal, hogy az idén mi kapjuk a Lendületet.
Komolyan azt várnád el, hogy az EUI professzorainak, a Princetonról és a harvardróla projektbe bevont doktorandusznak, és mindenki másnak Zágrábtól Varsóig, Ljubljanáig és Regensburgig, akik a magyar kutatóimmal dolgoztak volna együtt öt évig, olyan lehetőséget kínáéva nekik, amit más aligha, azt mondjam amikor megírom, hogy hát az MTA kibaszott mint macskát szarni, hogy jaj, de hát Bárth Dániel és Földváry Miklós rendben van, annyival jobbak voltak, hogy megérdemelték? Azért van egy pont amikor a magyar önsajnálatnak is illene véget vetni. És azt fogom nekik megírni, hogy a magyar pályázati rendszer pont olyan szar, amilyen ez a bírálat volt: minőség nem számít, kijárás igen.
PS. Jellemző az egész rendszerre, hogy ma délelőtt a pályázati rendszerben, az előre megígért módon láthatóak voltak a bírálatok, de mostanra eltűntek és azt ígéri a rendszer, hogy majd július 31-én lesznek elérhetők. Ez különösen erősíti az egész bírálati rendszer hitelességét, hiszen nyilván képtelenség igazolni, ha esteleg valaki belenyúl a pontozásba vagy a bírálat szövegébe a következő két hétben.
@fortin2: de félre téve az egyébként intézményesen (mert ezzel vélhetően egy utolsó független kutatóhely fog megszűnni) fájó személyes részt. A probléma az, hogy a telefonálgatásod logikai hiba. A kérdés nem az, hogy X vagy Y nyertes kóser-e és akár ponteciális Lendület nyertes-e? Hanem az, hogy az adott pályázati ciklusban volt-e jobb pályázat az általuk beadottnál. Na erre nem válasz az, hogy hát megkérdeztem X-et meg Y-t és szerintük alapvetően okos gyerekek, még ha nincs is Q1-es publikációjuk. (Bár ennyi évesen és ennyi magyar adófizetői forintot már eddig elkutatva talán lehetne, de ez most mindegy.) És megnézve ma délelőtt az este már elérhetetlen bírálatokat biztos, hogy nem nyerhettek volna, ha a végső rangsorolás a bírálati szempontoknak megfelelően az érdemeken alapul.
@wolff: Érdemben nem tudok hozzátenni semmit, azon kívül, hogy sajnálom. Nomeg, hogy Magyarországon, ha valami online elérhető és fontos, azt azonnal le kell menteni.