Ebből így nem lesz internetadó (megjegyzésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Valószínűleg szempont az internetszolgáltatók meggyengítése, valószínűleg még eggyel aljasabb ez a terv, mint amilyennek látszik, de ebből, szerintem, nem lesz semmi. Még a jobboldali lapok is a tervezet visszavonását követelik. Csak az állampárt legsúlyosabb figurái védelmezik az internetadót, az igazi kőkretének, a Skrabski Fruzsina facebook falára szaros kis álláska reményében írogató mélyugar (miközben Skrabski Fruzsina lelkesen üdvözli az internetadó elleni tüntetést).
A jobboldal mocska, pár százezer szemétember, a saját anyját is eladná Orbán Viktornak, de a többség nem. Még a gyilkos kis gnóm is elkezdett a nagyvonalúságról értekezni. Ő ugyanis nagyon pontosan tudja, hogy mi lesz a sorsa, ha esetleg megbukik a rezsim. Az a kérdés, hogyan lehet a lehető legkisebb veszteséggel kihátrálni ebből az egészből. Ezt pedig Habony Árpád sokkal jobban tudja, mint én. Majd találnak valamilyen ellenszenvesnek beállítható réteget, akiktől el lehet venni ezt a pénzt. Lesz egy kis damage control, rugalmas elszakadás, ebben ők nagyon jók.
Az internet valahogy a huszonegyedik század sajtos pogija lett, és egyébként is hülyeség különadóval terhelni az ágazatot. Orbánnak van elég baja. Nem fog belebukni semmibe, mert ő még a gyilkos kis gnómnál is jobban tudja, hogy mi a tét. Azt nem tudom, hogy fog megegyezni az EU-val vagy az amerikaiakkal, azt igen, hogy egy teljesen értelmetlen konfliktusba nem szabad nyakig belemásznia. Orbán pedig profi játékos, aki most elnézett egy lépést, de vélhetően nem őrült meg teljesen. Ha Orbán visszavonul, a jobboldal össze fog zárni mögötte, nyilván elszenved valamekkora veszteséget, de ő is tudja, hogy a hibákért fizetni kell. Orbán Viktornak sikerült egy borzalmas államot felépítenie, amelyet mély megvetéssel szemlél az egész világ, és ez egyszerűen nem maradhat így. Ha politikai értelemben (és mondjuk egyébként) életben akar maradni, Orbánnak konszolidálnia kell a hatalmát, valamelyest csökkentenie kell a téteket. A sokat emlegetett hatalmi logika is ezt diktálja. Természetesen tévedhetek, nem látom a jövőt, de most több embert hívott ki a kocsma elé, mint ahánnyal le tudja játszani a partit.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519290-69e3617902c62' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519290&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519290-69e3617902c62&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519290-69e3617902c62' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@sárospataki lány: „fogta az osztrákot meg a svájcit, ráhúzta a magyarra, és ez lett belőle.”
Ők nem olyan „ráhúzósak”, meg hát pont te mondtad, hogy nincs koncepció. Kibrainstormingoltak valamit, aztán kerestek pár külföldi példát egy-egy elemre, hátha sokan megeszik (és hát, láthatod). A felsőoktatást például eszük ágában sincs osztrák meg svájci módira megszervezni. (Amúgy általában ezt csinálják, semmi okod meglepődni.
@Evezős: hát erre mit mondjak? az, hogy buli volt, az nem azt jelenti, hogy győzelmi ünnep, hanem hogy ismerősök nagy tömegben látták egymást, és ez ritka. ilyen falunap volt, ha érted. természetesen lehet ezt mély irigységgel félreérteni, de nem volt semmi olyasmi, amit te vagy más bele akart látni.
az én szüleim szegényen jöttek át magyarországra, az egyetlen támogatásuk két gyerekük számára 1-1 millió forint volt lakásvásárláskor, minden mást, azt, hogy svájcban dolgozom, hogy magyarországon a felső 5%-ba tartoztam a magyarországi fizetésem alapján, és még sorolhatnám, azt a szüleim nevelésének, a géneknek, saját munkámnak és némi szerencsének köszönhetem. ezek mind a meritokrácia körébe tartoznak. soha még csak inni sem mentem el a főnökömmel a karrierem érdekében – nincs is a klasszikus értelemben vett karrierem.
minden jogom megvolna hozzá (ellentétben lázárral, mondjuk), hogy azt mondjam, hogy mindenki annyit ér, amennyit elért, de hol olvastál te tőlem ilyesmit? sehol. ellentétben te szívesen megmondanád, hogy egy demokrata hogyan kellene viselkedjen (különösen az én esetemben). melyik a nagyobb arcúság akkor?
ez a fajta gyűlölet és irigység megmérgez, csak szólok. általában nem szoktam személyeskedésre reagálni, régebbi fórumbeteg vagyok én ennél, most sem vagyok megsértődve, vagy valami, csak ledöbbent ez az indulatöklendezés. miért nem lépsz le magyarországról? ez az állapot meg fog ölni.
@jotunder: nem is azt mondtam, hogy te ezt mondtad, hanem hogy általában erre megy tovább a beszélgetés fonala.
„azt tudom, hogy a svájci rendszerre nem lehet pénz.”
annyi pénz nem lesz, valóban, soha, ha a világ működését nézzük, svájc igazából egy hiba 🙂
@közösperonos átszállás: „Mivelhogy anyagi haszna van neki.”
milyen anyagi haszna van?
@jotunder: de, ez konkrétan inasiskolai rendszer. van ennek a szónak negatív jelentéstapadása magyarországon, de svájcban nincs. még a bankba is járnak ilyen gyerekek, heti 2-4 nap életkortól függően, de ugyanez van a hentesnél, buszsofőröknél, stb. tanulnak 1-3 napot az iskolában, főleg szakmai tantárgyakat, a többi meg szakmai gyakorlat, cégeknél, havi fizetésért – igazi inasság ez. a fizu nem sok, a végzősök havi kb 1500 chf-et keresnek kb, ebből megvan az iphone meg a szórakozás.
@sárospataki lány: Csaje, egyezzünk meg, aki kap 1 millát huszonévesen a szülőktől, az nem átlag, mégkevésbé rászorult, mégkevésbé olyan, mint aki úgy istenigazából megszopja pl a jövő év adózási, támogatási és iskolai változásait.
Lehet hogy Svájcban ez a milla laza összeg kari ajira, itt a többségnek nem az.
Életút: elmehettél anno tanulni, nem zsákfaluból gondolom, és nem fél-vagy egészen analfabéta szülőkkel a hátad mögött, akik esetleg viselkedni se bírtak megtanulni annyira, amennyit majd egy munkahelyen vagy egyetemen elvárnak, és nem hajítottak ki fillér nélkül azzal, hogy te már nagykorú vagy, oldd meg, a pénz meg a tesóidnak kell, akik még nem azok. Nem hordtál vizet meg nem voltatok hatan egy szobában.
Ergo nem, nincs minden jogod azt mondani hogy mindenki annyit ér, mögötted szülők voltak, tudatosság, támogatás, kulturális támogatás, normális iskola, normális lakóhely, normális ruházkodás meg táplálkozás, ha kilyukadt a fogad, elvittek fogorvoshoz, ha nem láttál, telt szemüvegre.
Ergo vehetjük úgy, hogy ez már egy privilegizált kaszt, na akinek ez nincs, az kicsit másként indul – ha te onnan indultál volna, akkor is lehet, Svájcban kötsz ki, csak egy kicsikét más, mostanában sokat emlegetett munkakörben.
@Vakmacska: nem vagyok lány, hányszor mondjam el? te sem vagy macska, nem? és vak sem. és nem huszonévesen kaptam, hanem jóval idősebben, de ez mindegy. a magyarországi átlag ennél jóval többet ad/kap, nem a felső kaszt, az átlag alatti.
ha te itt a mélyszegénységben élőkkel akarsz összehasonlítgatni, tedd nyugodtan, dehát annak mi értelme van? miért nem a mali sivatag szélén élő, napi 10 centet kereső benszülöttel hasonlítasz össze? vagy miért nem egy svájci banki felsővezetővel, aki hetente ingázik nyújorkba bizniszklásszon, mert a családja ott él, ő meg zürichben dolgozik, és havonta keresi meg az én elég jó éves fizetésem kb harmincszorosát?
mikor magyarországra emigráltunk családostól, kábé három évig egy nyirkos vályogházban laktunk kelet-magyarországon, ahol volt két lakóhelység (az egyik a konyha), és anyám két lavórban mosogatott a folyosón, mert kagyló csak a vécében volt, egy arasz széles. amikor bejutottam az elte progmatra, minden évfolyamtársamnak volt számítógépe, nekem soha nem is volt. apám egy olyan trabanttal járt, ami egy nap, a ház előtt parkoláskor eltört. igen, az alváz eltört a közepén.
persze, álltak mögöttem szülők, de továbbra sem értem, hova akarsz kilyukadni? ez nem teljesítmény? vagy ne mondjam, hogy mindenki annyit ér, amennyit elért? dehát nem is mondtam, de ha gondolod, megkövetlek azért, mert mondhattam volna. vagy hogy érezzem szarul magam, mert nem élek szarul?
@sárospataki lány: Nem, hanem arra bátorkodtam utalni, lehet szarul, hogy TUDÁSSAL ki lehet jönni a vályogház-pottyantósvécé kombóból, by the way nagyszülői szinten nekünk is ez volt, pedig mi ide születtünk, és apámnak trabantja se volt, szal nem felülről akarok beszélni én sem.
NEM ugyanaz a mali szegénységhez mérni magad vagy a honfitársakhoz, tehát a veled egy állampolgárságú, ugyanolyan korúakhoz, mert senki el nem várja, hogy Malival kiegyenlítődjünk, de azt hadd várjam már el, hogy valami erőfeszítést tegyen a zállam az irányba mondjuk az oktatáson keresztül, hogy az esélyek GYEREKKORBAN (egyezzünk meg, gyerekkorban még nem cseszed a saját sorsod, nem iszol, nem leszel függő, etc etc) valamennyire ki bírjanak egyenlítődni, tehát te a vályogból és szg nélkül eljuss a progmatra, ahol megmaradsz, mert olyan suliból jöttél, ahol tisztességgel megtanították neked az alapokat.
Ma az körvonalazódik, hogy:
– ha nincs otthon számítógéped, meghaltál, az iskolai infrastruktúra nem elég arra, hogy kb. bárki bejusson a progmatra, ha tehetséges, ha nem.
– ma megfojtanak minden olyasmit, ami a nehéz sorsúak értelmes oktatását támogatná (tanodák, használható utazási támogatás, normális kollégium, ösztöndíjrendszer)
– összevissza hablatyolnak jómunkásemberekről amikor egy rakás helyen NEM azért van munkaerőhiány, mert nincs „jó szakmunkás” hanem mert pl tosznak fizetni normálisan, a „jó szakmunkás” képzésébe meg fizessenek a cégek, mert állami pénzből itten nem lesz tanműhely vagy értő parkettás, anyag, ilyesmi (pont burkolás oktató ember mesélte)
– merthogy a zsákfaluban többnyire szakmunkás se kell, de hogy elköltözhessen, annyit kell keresnie, mint egy diplomásnak, tehát normális, hogy diplomát akar
– aki nem akar az egyházakkal közelebbi kapcsolatba kerülni, az lassan fulladjon meg, ha gimnáziumba akarja adni a kölykét
– hagymázos álmok és kocsmai okoskodás szintjén születnek „reformprogramok” amiket hülyék valósítanak meg erőltetett menetben és források nélkül.
Szóval ne mondjad, hiába nőttük fel mi is lavórban, mi így is privilegizáltak voltunk, nekünk VOLT még esélyünk, illetve priceless a magyar oktatási rendszerben a tudatos, értelmes szülő, ami mindkettőnknek volt mert itt általában családi háttér határozza meg az előmenetelt, az oktatási rendszer nem egyenlít ki.
Ez teljesítmény, de te meg én kb. megmásztuk mondjuk a Kékest, ezekkel a szerencsétlenekkel a Himaláját akarják, ha oda akarnak jutni mint te meg én.
A Lázár meg felállt a sámlira, és ásott maga körül egy kurva nagy gödröt és most örül, hogy fent van.
@sárospataki lány:
… sajnos, már másodszor utalsz az irigységi faktorra, mi sem áll tőlem távolabb, ezért kár ezt forszírozni. De mivel láthatóan csak ezt tudod elképzelni okként arra, hogy dühít az, ahogy megnyilvánulsz itt, nem sok értelme van ezt ragozni.
Te a javakban méred magad, én meg valami mást tekintek mércének.
Köszönöm az ajánlatot, leírtam sokszor (itt is), hogy miért NEM megyek el ebből az országból (hogy te is értsd: van, ami a pénznél is több motivációt ad …), ami egyébként NEKEM A HAZÁM, és nem egy átutazóállomás …az viszont biztos, hogy ezerszer több okkal és joggal kritizálom a regnáló hatalmat, mint te.
Tetszik-e neked, vagy sem, ezután is meg fogom tenni.
Valamint annak is hangot adok, ha úgy érzem, egy KIBIC, anyagi biztonságból, őt soha nem érintő dolgokban ne akarjon tanácsokat osztogatni olyanoknak, akik szenvedő alanyai az itteni történéseknek.
Még annyit, hogy ha igaz, amit itt magadról elmeséltél, akkor még sokkal szomorúbb, hogy bár téged, vagy titeket itt felkaroltak anno, mikor idejöttetek, azokat, akik sosem jöttek ide sehonnan, itt élnek generációk óta, te simán kizárnád mindenféle felemelkedésnek még a lehetőségéből is.
@sárospataki lány: „milyen anyagi haszna van? „
Most ugye nem kérdezed komolyan azt, hogy milyen anyagi haszna van az államnak (de legyen a Közgép :-P) abból, ha nem költ annyit az iskolákra?
(A Közgép persze csak hasonlat, nade pont az általad emlegetett makroszámok mutatják a dolgot a legszebben. Több adót szedünk be, mint Feriék alatt, sokkal központosítottabb, mint Feriék alatt, az éves hiány annyi, mint Feriék alatt (plusz az mnyp-varázslás), egy csomó állami funkció működtetésére kevesebbet költünk, mint Feriék alatt (és csak nagyon kevésre többet); és mivel átláthatóság is kevesebb van, mint Feriék alatt, elsősorban tippjeink lehetnek, hol a különbözet. Ez mondjuk nem tűnik egy rossz tippnek. 🙂
@sárospataki lány: Abban van tök igaza Vakmacskának, hogy pont az iskolarendszerből indultunk ki, és azért a te progmatodhoz kellett egy olyan iskolarendszer (akár odaát, akár itt), amelyik akkor is beléd verte a tudást, ha csóró voltál. Nekünk relatíve jól ment már nagyobb gyerekkoromban (azért szüleim is egy DK-alföldi faluban kezdték, szolgálati lakásban, s.k. mázolt, ajándékba kapott 50+ éves konyhabútorral (lavór passz, de tört ki apósom Trabantjának is a kereke menet közben)), de voltak osztálytársaim, akiknek nem annyira, aztán mostanra meg mégis felküzdötték magukat. Leépített oktatással, fizetős egyetemmel (ahova eleve be se jutnak, mert már a gimibe se, mert már általános iskolába is olyanba, amilyenbe) ez nem megy, márpedig most keményen arra tartunk.
(Ráadásul Svájc az egy ilyen zárt izé, nem? Úgy értem, ha itthon képzünk évi ezer orvost, mindjárt be kell szoroznunk egy egynél jelentősen kisebb számmal, hogy hányan fognak itthon gyógyítani huzamosabb ideig.)
@sárospataki lány: Abban van tök igaza Vakmacskának, hogy pont az iskolarendszerből indultunk ki, és azért a te progmatodhoz kellett egy olyan iskolarendszer (akár odaát, akár itt), amelyik akkor is beléd verte a tudást, ha csóró voltál. Nekünk relatíve jól ment már nagyobb gyerekkoromban (azért szüleim is egy DK-alföldi faluban kezdték, szolgálati lakásban, s.k. mázolt, ajándékba kapott 50+ éves konyhabútorral (lavór passz, de tört ki apósom Trabantjának is a kereke menet közben)), de voltak osztálytársaim, akiknek nem annyira, aztán mostanra meg mégis felküzdötték magukat. Leépített oktatással, fizetős egyetemmel (ahova eleve be se jutnak, mert már a gimibe se, mert már általános iskolába is olyanba, amilyenbe) ez nem megy, márpedig most keményen arra tartunk.
(Ráadásul Svájc az egy ilyen zárt izé, nem? Úgy értem, ha itthon képzünk évi ezer orvost, mindjárt be kell szoroznunk egy egynél jelentősen kisebb számmal, hogy hányan fognak itthon gyógyítani huzamosabb ideig.)
@Vakmacska: az van, hogy most a vita kedvéért meg kellene védenem a hoffmann-féle oktatási rendszert 🙂 nem viszel be azért teljesen az erdőbe, mert megfordítom a kérdést: szerinted elviekben melyik alapfokú oktatási rendszer erősíti fel a társadalmi különbségeket?
1. egy decentralizált, önkormányzatok által (vö. mondjuk Budaörs és Tiszabő) fenntartott iskolarendszer, ahol minden intézmény maga választja meg, mit tanít, és hogy tanítja. van ugyan egy követelményrendszer, de betartatani senki sem, vagy nem nagyon tartja be (nat). a felzárkóztatást átpasszoljuk ngo-knak, meg lelkes empatikusoknak és szociális munkásoknak.
2. egy centralizált, egységesített, szigorúan felügyelt, államilag finanszírozott iskolarendszer, amelyik igyekszik legalább 270 fokban lefedni a gyerekek idejét, ezáltal ellensúlyozva a mélyszegénység negatív hatásait. az egységesítés és a kontrolling célja egy alsó műveltségi és oktatási korlát behelyezése az oktatási rendszerbe.
első körben ne a megvalósításról beszéljünk, hanem arról, hogy elvileg melyik tudná csökkenteni a társadalmi különbségeket, illetve legalább alulról korlátozni a lecsúszást. folytatahatjuk majd a középiskolai oktatással, de nekem nem tudja megmagyarázni senki sem, hogy elméletileg ugye a 2., de gyakorlatilag az 1. semmilyen épeszű érv nincs arra, hogy a liberalizált oktatási rendszer, amely kis társadalmi különbségek esetén a leghatékonyabb, jól működött volna.
tehát amikor nekem az oktatási rendszerek között kell választanom, nem tudok eltekinteni attól, hogy az 1. alkalmatlan a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására, a 2. meg _elvileg_ alkalmas. az, hogy rózsa mekkora agytröszt, van mennyire jó főnök, lehet beszélni, szerintem nem jó, de ez nem változtat azon hogy ez a rendszer elvileg alkalmas arra, amire szánták. felmerült egy probléma – megoldásszerűség született rá. ez még mindig több, mint az ideológiai alapozottságú, a valóságtól teljesen elrugaszkodott magyarbálinti doktrína.
lehet beszélni természetesen arról, hogy a 2. _ténylegesen_ megoldja-e, illetve mennyire oldja meg. szerintem a 2. is kevés, itt konkrét, helyismerettel rendelkező, brutálisan megfizetett tanerőkkel kellene felhozni a mélyszegény, cigány, stb. gyerekeket. de ez már más kérdés.
szerintem.
@Vakmacska: az van, hogy most a vita kedvéért meg kellene védenem a hoffmann-féle oktatási rendszert 🙂 nem viszel be azért teljesen az erdőbe, mert megfordítom a kérdést: szerinted elviekben melyik alapfokú oktatási rendszer erősíti fel a társadalmi különbségeket?
1. egy decentralizált, önkormányzatok által (vö. mondjuk Budaörs és Tiszabő) fenntartott iskolarendszer, ahol minden intézmény maga választja meg, mit tanít, és hogy tanítja. van ugyan egy követelményrendszer, de betartatani senki sem, vagy nem nagyon tartja be (nat). a felzárkóztatást átpasszoljuk ngo-knak, meg lelkes empatikusoknak és szociális munkásoknak.
2. egy centralizált, egységesített, szigorúan felügyelt, államilag finanszírozott iskolarendszer, amelyik igyekszik legalább 270 fokban lefedni a gyerekek idejét, ezáltal ellensúlyozva a mélyszegénység negatív hatásait. az egységesítés és a kontrolling célja egy alsó műveltségi és oktatási korlát behelyezése az oktatási rendszerbe.
első körben ne a megvalósításról beszéljünk, hanem arról, hogy elvileg melyik tudná csökkenteni a társadalmi különbségeket, illetve legalább alulról korlátozni a lecsúszást. folytatahatjuk majd a középiskolai oktatással, de nekem nem tudja megmagyarázni senki sem, hogy elméletileg ugye a 2., de gyakorlatilag az 1. semmilyen épeszű érv nincs arra, hogy a liberalizált oktatási rendszer, amely kis társadalmi különbségek esetén a leghatékonyabb, jól működött volna.
tehát amikor nekem az oktatási rendszerek között kell választanom, nem tudok eltekinteni attól, hogy az 1. alkalmatlan a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására, a 2. meg _elvileg_ alkalmas. az, hogy rózsa mekkora agytröszt, van mennyire jó főnök, lehet beszélni, szerintem nem jó, de ez nem változtat azon hogy ez a rendszer elvileg alkalmas arra, amire szánták. felmerült egy probléma – megoldásszerűség született rá. ez még mindig több, mint az ideológiai alapozottságú, a valóságtól teljesen elrugaszkodott magyarbálinti doktrína.
lehet beszélni természetesen arról, hogy a 2. _ténylegesen_ megoldja-e, illetve mennyire oldja meg. szerintem a 2. is kevés, itt konkrét, helyismerettel rendelkező, brutálisan megfizetett tanerőkkel kellene felhozni a mélyszegény, cigány, stb. gyerekeket. de ez már más kérdés.
szerintem.
@Evezős: „Te a javakban méred magad,”
jó, oké, részemről ezt itt abbahagyom 🙂
@Evezős: „Te a javakban méred magad,”
jó, oké, részemről ezt itt abbahagyom 🙂
@közösperonos átszállás: „Több adót szedünk be, mint Feriék alatt, sokkal központosítottabb, mint Feriék alatt, az éves hiány annyi, mint Feriék alatt (plusz az mnyp-varázslás),”
nem, a hiány folyamatosan 3% alatti, míg feri alatt gyakorlatilag folyamatosan 6% fölött volt. az adó kb ugyanannyi, csak más az eloszlása. ha összeveted az egészet, bizonyos számok jobbak, de a főösszeg nem változott lényegesen. az látszik, hogy amíg nem basszák ki az államigazgatás felét pl, addig ez nem is fog elmozdulni semerre. ez valszeg meg fog történni, lásd külügy – 107 ember.
„Most ugye nem kérdezed komolyan azt, hogy milyen anyagi haszna van az államnak (de legyen a Közgép :-P) abból, ha nem költ annyit az iskolákra?”
hát én ezt nem haszonnak nevezném, de matematikailag igazad van. matematikailag az egyik kollégámnak is (majdnem) igaza van, akivel arról beszélgettünk most, hogy ha különböző nemű, hat évesnél nagyobb gyerekeid vannak, akkor a zürichi szabályok szerint külön szobát kell biztosítanod nekik. azt bírta mondani, hogy ha van 3 különböző nemű gyereked, akkor az 3 különböző szoba, nem? 🙂
@közösperonos átszállás: „Több adót szedünk be, mint Feriék alatt, sokkal központosítottabb, mint Feriék alatt, az éves hiány annyi, mint Feriék alatt (plusz az mnyp-varázslás),”
nem, a hiány folyamatosan 3% alatti, míg feri alatt gyakorlatilag folyamatosan 6% fölött volt. az adó kb ugyanannyi, csak más az eloszlása. ha összeveted az egészet, bizonyos számok jobbak, de a főösszeg nem változott lényegesen. az látszik, hogy amíg nem basszák ki az államigazgatás felét pl, addig ez nem is fog elmozdulni semerre. ez valszeg meg fog történni, lásd külügy – 107 ember.
„Most ugye nem kérdezed komolyan azt, hogy milyen anyagi haszna van az államnak (de legyen a Közgép :-P) abból, ha nem költ annyit az iskolákra?”
hát én ezt nem haszonnak nevezném, de matematikailag igazad van. matematikailag az egyik kollégámnak is (majdnem) igaza van, akivel arról beszélgettünk most, hogy ha különböző nemű, hat évesnél nagyobb gyerekeid vannak, akkor a zürichi szabályok szerint külön szobát kell biztosítanod nekik. azt bírta mondani, hogy ha van 3 különböző nemű gyereked, akkor az 3 különböző szoba, nem? 🙂
@sárospataki lány: Faék szinten nem szeretek érvelni se pró, se kontra, az hogy „egyforma” az annyit jelenthet hogy „egyformán jó” meg azt is hogy „egyformán szar és használhatatlan” (hosszú léptekkel haladunk az utóbbi felé, közlöm), a délután foglalkozás pedig fejlesztő-e, vagy megőrző, ahol max. a verekedésben lehet jelentősen fejlődni.
Más: aki hátrébb indul, annak igenis TÖBBE kerül a szintre hozása, tudod, a vicces ábra a kerítésről meg a törpéről meg a hórihorgasról meg a sámlikról. Az UGYANAZ nem UGYANANNYIT nyújt, ráadásul rózsikával együtt te is feltételezed hogy akkor a rózsadombi elsős meg a toldi elsős ugyanolyan szociális készséggel, mondóka-és mesekészlettel, szókinccsel szabálykövetéssel etc etc lép be az első osztályba szeptemberben. Izé, ne ugráljunk körülötte: NEM. Pont. De te megkínálod ugyanazzal a tananyaggal és elvárásrendszerrel mindkettőt- az eredmény, izé, izé, izé….
Iskolán kívüli, ám arra erősen ható tényező: éhes, fáradt, fázós, kialvatlan gyerek (mondjuk üvöltött egész éjjel a tévé az egy szobában) hogy fog teljesíteni a különszobás, H+M pulcsis, jóllakott középosztálybelihez képest, akinek minden este mesélnek?
A jó gyakorlatokra meg nagy ívben szartak eddig is, de most már ELVÁRT és KÖTELEZŐ szarni – kész csoda, hogy K. Nagy Emese a natkorszakban még iskolaigazgató és nem züllesztették a hejőkeresztúri iskolát is oda, ahol nincsenek ilyen úri muris, külföldrőladoptált, itthon évekig csiszolt módszertanok.
A 2._ tehát önmagában kb. nem old meg semmit, illetve nem tudok róla semmit ezért hülyeség állítani hogy igen vagy nem, de takarózni, azt remekül lehet vele.
@sárospataki lány: Faék szinten nem szeretek érvelni se pró, se kontra, az hogy „egyforma” az annyit jelenthet hogy „egyformán jó” meg azt is hogy „egyformán szar és használhatatlan” (hosszú léptekkel haladunk az utóbbi felé, közlöm), a délután foglalkozás pedig fejlesztő-e, vagy megőrző, ahol max. a verekedésben lehet jelentősen fejlődni.
Más: aki hátrébb indul, annak igenis TÖBBE kerül a szintre hozása, tudod, a vicces ábra a kerítésről meg a törpéről meg a hórihorgasról meg a sámlikról. Az UGYANAZ nem UGYANANNYIT nyújt, ráadásul rózsikával együtt te is feltételezed hogy akkor a rózsadombi elsős meg a toldi elsős ugyanolyan szociális készséggel, mondóka-és mesekészlettel, szókinccsel szabálykövetéssel etc etc lép be az első osztályba szeptemberben. Izé, ne ugráljunk körülötte: NEM. Pont. De te megkínálod ugyanazzal a tananyaggal és elvárásrendszerrel mindkettőt- az eredmény, izé, izé, izé….
Iskolán kívüli, ám arra erősen ható tényező: éhes, fáradt, fázós, kialvatlan gyerek (mondjuk üvöltött egész éjjel a tévé az egy szobában) hogy fog teljesíteni a különszobás, H+M pulcsis, jóllakott középosztálybelihez képest, akinek minden este mesélnek?
A jó gyakorlatokra meg nagy ívben szartak eddig is, de most már ELVÁRT és KÖTELEZŐ szarni – kész csoda, hogy K. Nagy Emese a natkorszakban még iskolaigazgató és nem züllesztették a hejőkeresztúri iskolát is oda, ahol nincsenek ilyen úri muris, külföldrőladoptált, itthon évekig csiszolt módszertanok.
A 2._ tehát önmagában kb. nem old meg semmit, illetve nem tudok róla semmit ezért hülyeség állítani hogy igen vagy nem, de takarózni, azt remekül lehet vele.
@Vakmacska: „Más: aki hátrébb indul, annak igenis TÖBBE kerül a szintre hozása, tudod, a vicces ábra a kerítésről meg a törpéről meg a hórihorgasról meg a sámlikról.”
háde pont ezt írtam, nem? de: „lehet beszélni természetesen arról, hogy a 2. _ténylegesen_ megoldja-e, illetve mennyire oldja meg. szerintem a 2. is kevés, itt konkrét, helyismerettel rendelkező, brutálisan megfizetett tanerőkkel kellene felhozni a mélyszegény, cigány, stb. gyerekeket. de ez már más kérdés.”
az elsőbe viszont bele van kódolva a társadalmi különbségek felerősítése, főleg az eltartói oldal, valamint a követleményi hiányosságok miatt. az gyakorlatilag annyit csinált, hogy a gazdag környékek jól szituált, műveltebb gyerekeinek jobb oktatás jutott, a tiszabőinek meg gyakorlatilag semmi. ennél valamivel jobb az, ami van, de nem jó. ha választanom kell, a másodikat választom. ez problémás szerinted? vagy szociálisan érzéketlen? vagy mi a baj ezzel?
@Vakmacska: „Más: aki hátrébb indul, annak igenis TÖBBE kerül a szintre hozása, tudod, a vicces ábra a kerítésről meg a törpéről meg a hórihorgasról meg a sámlikról.”
háde pont ezt írtam, nem? de: „lehet beszélni természetesen arról, hogy a 2. _ténylegesen_ megoldja-e, illetve mennyire oldja meg. szerintem a 2. is kevés, itt konkrét, helyismerettel rendelkező, brutálisan megfizetett tanerőkkel kellene felhozni a mélyszegény, cigány, stb. gyerekeket. de ez már más kérdés.”
az elsőbe viszont bele van kódolva a társadalmi különbségek felerősítése, főleg az eltartói oldal, valamint a követleményi hiányosságok miatt. az gyakorlatilag annyit csinált, hogy a gazdag környékek jól szituált, műveltebb gyerekeinek jobb oktatás jutott, a tiszabőinek meg gyakorlatilag semmi. ennél valamivel jobb az, ami van, de nem jó. ha választanom kell, a másodikat választom. ez problémás szerinted? vagy szociálisan érzéketlen? vagy mi a baj ezzel?
@sárospataki lány: „első körben ne a megvalósításról beszéljünk, hanem arról, hogy elvileg melyik tudná csökkenteni a társadalmi különbségeket, illetve legalább alulról korlátozni a lecsúszást.”
Na ja, hát a kommunizmus is milyen jó ötlet volt, hagyjál már az implementációs problémákkal. 🙂
Ami most jön, az a 2-es pontod úgy, hogy durván alul van finanszírozva. (Idéztem neked számokat, a GDP 2%-a helyett 1,4-et fordítottunk 2012-ben alapfokú oktatásra, felkészülnek a gimnáziumok (a szakközépiskolák és szakmunkásképzők már kaptak rendesen).) Egy egységesen lerohasztott alapfokú állami oktatás kevésbé egyenlősít, mint az 1-es pontod. (Ez könnyen belátható, mert akinek van pénze, ráerősít vagy kikerüli. Namost az 1-es pontodban a „gazdag” falvakban a csórók azért kapnak esélyt.)
Egyébként te se gondolhatod, hogy bármilyen rendszerben olyan általános iskola működik majd Tiszabőn, mint amibe a te gyereked (vagy az enyém) jár…
@sárospataki lány: „első körben ne a megvalósításról beszéljünk, hanem arról, hogy elvileg melyik tudná csökkenteni a társadalmi különbségeket, illetve legalább alulról korlátozni a lecsúszást.”
Na ja, hát a kommunizmus is milyen jó ötlet volt, hagyjál már az implementációs problémákkal. 🙂
Ami most jön, az a 2-es pontod úgy, hogy durván alul van finanszírozva. (Idéztem neked számokat, a GDP 2%-a helyett 1,4-et fordítottunk 2012-ben alapfokú oktatásra, felkészülnek a gimnáziumok (a szakközépiskolák és szakmunkásképzők már kaptak rendesen).) Egy egységesen lerohasztott alapfokú állami oktatás kevésbé egyenlősít, mint az 1-es pontod. (Ez könnyen belátható, mert akinek van pénze, ráerősít vagy kikerüli. Namost az 1-es pontodban a „gazdag” falvakban a csórók azért kapnak esélyt.)
Egyébként te se gondolhatod, hogy bármilyen rendszerben olyan általános iskola működik majd Tiszabőn, mint amibe a te gyereked (vagy az enyém) jár…
@sárospataki lány: voltaképp miért nem nézel utána, mielőtt cáfolni igyekszel valakit („nem, a hiány…”)? pl. honnan veszed azt a baromságot, hogy „feri alatt gyakorlatilag folyamatosan 6% fölött volt”? honnan veszed azt a baromságot, hogy az adó „kábé” ugyanannyi? mi az a „kábé”? ha pl. két százalékpontot nőtt az adóterhelés, akkor az kábé ugyanannyi?)
és egy dologra azért fölhívnám a figyelmedet, összehasonlítani azonos dimenziókat lehet, tehát egy összehasonlítás nem azt jelenti, hogy a matolcsi metodológiájú három százalékot összehasonlítom a gyurcsány metodológiájú 6 százalékkal.
ha eddig nem jöttél rá, nem hallottál semmit arról, hogy hányféleképp nem összehasonlíthatók a ner költségvetés nyers számai a pre-ner költségvetésekével, vagy úgy érzed, hogy nem értesz hozzá, nem tudod összeszedni, bátran kérjél segítséget, kérdezzél, az egyáltalán nem szégyen.
@sárospataki lány: voltaképp miért nem nézel utána, mielőtt cáfolni igyekszel valakit („nem, a hiány…”)? pl. honnan veszed azt a baromságot, hogy „feri alatt gyakorlatilag folyamatosan 6% fölött volt”? honnan veszed azt a baromságot, hogy az adó „kábé” ugyanannyi? mi az a „kábé”? ha pl. két százalékpontot nőtt az adóterhelés, akkor az kábé ugyanannyi?)
és egy dologra azért fölhívnám a figyelmedet, összehasonlítani azonos dimenziókat lehet, tehát egy összehasonlítás nem azt jelenti, hogy a matolcsi metodológiájú három százalékot összehasonlítom a gyurcsány metodológiájú 6 százalékkal.
ha eddig nem jöttél rá, nem hallottál semmit arról, hogy hányféleképp nem összehasonlíthatók a ner költségvetés nyers számai a pre-ner költségvetésekével, vagy úgy érzed, hogy nem értesz hozzá, nem tudod összeszedni, bátran kérjél segítséget, kérdezzél, az egyáltalán nem szégyen.
holgyeim es uraim, egy megjegyzes.
fogalmunk sincs arrol, hogy mit tervez a kormany a kozepiskolakkal. megjelent par cikk, de senki sem erositette meg az azokban szereplo informaciokat. a galamus explicite szamokat kozolt, de forras nelkul. a klik azt allitja, hogy nem is lesz letszamcsokkentes. azt nem lehet megkerdezni balog minisztertol, hogy megis, hany gimnaziumi hallgatora szamit 2015 szeptembereben. egyszeruen nem. ez a nemzeti egyuttmukodes lenyege, semmi sem tartozik rank.
holgyeim es uraim, egy megjegyzes.
fogalmunk sincs arrol, hogy mit tervez a kormany a kozepiskolakkal. megjelent par cikk, de senki sem erositette meg az azokban szereplo informaciokat. a galamus explicite szamokat kozolt, de forras nelkul. a klik azt allitja, hogy nem is lesz letszamcsokkentes. azt nem lehet megkerdezni balog minisztertol, hogy megis, hany gimnaziumi hallgatora szamit 2015 szeptembereben. egyszeruen nem. ez a nemzeti egyuttmukodes lenyege, semmi sem tartozik rank.
@incze: akkor kérlek szépen, bizonyítsd az ellenkezőjét, és ne személyeskedj, hm?
@incze: akkor kérlek szépen, bizonyítsd az ellenkezőjét, és ne személyeskedj, hm?
@incze: Jó ötlet. Kérjünk segítséget! Mondjuk az EU-tól. Mennyi volt az EU szerint a hiány tavaly, mennyi lesz idén és mennyi volt pl. 2006-ban (vagy Gyurcsány tetszőleges évében)?
@incze: Jó ötlet. Kérjünk segítséget! Mondjuk az EU-tól. Mennyi volt az EU szerint a hiány tavaly, mennyi lesz idén és mennyi volt pl. 2006-ban (vagy Gyurcsány tetszőleges évében)?
@jotunder: most még csak az áltinál tartunk 🙂
@jotunder: most még csak az áltinál tartunk 🙂
@jotunder:
Asszem, nem pont létszámcsökkentésről van szó.
Gimnáziumok szűnnek meg.
” A döbbenetes mértékű azonban a középfokú oktatás kiadáscsökkentése lesz: az idei évhez képest 24,5 százalékkal, 68 milliárd forinttal csökken a középiskolákra szánt állami költés. „
hvg.hu/itthon/20141104_kozoktatas_megszoritas_PDSZ_Szebedy_Tas
@jotunder:
Asszem, nem pont létszámcsökkentésről van szó.
Gimnáziumok szűnnek meg.
” A döbbenetes mértékű azonban a középfokú oktatás kiadáscsökkentése lesz: az idei évhez képest 24,5 százalékkal, 68 milliárd forinttal csökken a középiskolákra szánt állami költés. „
hvg.hu/itthon/20141104_kozoktatas_megszoritas_PDSZ_Szebedy_Tas
.
hvg.hu/itthon/20141104_kozoktatas_megszoritas_PDSZ_Szebedy_Tas
.
hvg.hu/itthon/20141104_kozoktatas_megszoritas_PDSZ_Szebedy_Tas
@sárospataki lány: az altalanos iskolai kepzesben igazan nagy ujdonsagok nem voltak. en amugy nem hiszek abban, hogy ezeket a dolgokat olyan rettenesen egyszeru intezni. az emberek, csaladok, retegek, nagyon lassan valtoznak. en a svajci rendszerben szinte egyaltalan nem lattam bele, volt egy darab kurzusom (heti ket ora, egy szemeszterben) ket ev alatt. itt angliaban valamelyest tobbet latok, es pl. azt is latom, hogy ez rohadtul nem egyszeru dolog.
@sárospataki lány: az altalanos iskolai kepzesben igazan nagy ujdonsagok nem voltak. en amugy nem hiszek abban, hogy ezeket a dolgokat olyan rettenesen egyszeru intezni. az emberek, csaladok, retegek, nagyon lassan valtoznak. en a svajci rendszerben szinte egyaltalan nem lattam bele, volt egy darab kurzusom (heti ket ora, egy szemeszterben) ket ev alatt. itt angliaban valamelyest tobbet latok, es pl. azt is latom, hogy ez rohadtul nem egyszeru dolog.
@jotunder: nyilván nem egyszerű, és a felsorolásból kihagytad a tanárokat. nagyrészük a mindenféle ideológiai és egyéb változások ellenére pontosan ugyanazt csinálja 5-10-20 éve, eszük ágában sincs változtatni.
@jotunder: nyilván nem egyszerű, és a felsorolásból kihagytad a tanárokat. nagyrészük a mindenféle ideológiai és egyéb változások ellenére pontosan ugyanazt csinálja 5-10-20 éve, eszük ágában sincs változtatni.
@én már a fény gyermeke vagyok: Igen egyszerűen arra jutottak, hogy a középfokú oktatásból nem lehet megszüntetés nélkül kivonni 24%-ot, de ezen felül pár illetékes már megszólalt, konkréttá téve hogy bizony a gimnáziumok lesznek a vesztesek, miközben a szakképzés-szakközepek „gazdát” váltanak, és az illetékesek közlése szerint gimnáziumba csak keményebb peremfeltételek mentén (nyelvvizsga? 425-ös átlag?) lehet jelentkezni majd. Ez pedig, ha úgy veszem, a középső bekezdés valahol maga a nyílt beismerés a bullshit alatt: eduline.hu/felnottkepzes/2014/11/6/kozoktatasi_rendszer_atalakitasa_GOI4SU
„Kiemelték: az elmúlt években jellemzően a szakiskolai képzésre jelentkezők alacsony tanulmányi átlaggal rendelkeztek, magas volt az iskolatípust elhagyók száma is. A kormány intézkedései ezt a folyamatot kívánják fékezni, elérni és a társadalom számára is elismertté tenni a fizikai munkát és annak megbecsülését. „
tessék, a jó tanuló menjen fizikai munkásnak????? hogy szebb legyen a heti egy óra átlaga?
ja, és a nőellenesség: nem, a lányok nem akarnak bádogos, hegesztő, kőműves, ács lenni, az úristennek sem…..pedig ezek most a körbenyalt szakmák, néhány idióta szerint, ez a tuti, a 70 éves kori nyugdíjba vonulásig ez tuti megélhetést nyújt a többségnek. Röhög a vakbelem.
Kell hegesztő, kőműves, ács, de ne kényszerrel, és ne 48 kilós 14 éves kislányokból már, azt meg ne higgyék, hogy a) az összeszerelő üzemben kell JÓL KÉPZETT SZAKMUNKÁS (láttam én, mi kell: droid, gép, mérnök…) b) hogy azokat megbecsülik akik egy közepes robot szintjét hozzák c) hogy a lakossági szolgáltatásokban félhülyékre van szükség, akik nulla pénzügyi meg vállalkozási ismerettel szarják tele a megrendelő lakását.
Színvonal, az lehet szakképzéstől egyetemig, jó lehet a szakképző és jó az egyetem is, de pénz nélkül nem lesz. Egyik sem.
@én már a fény gyermeke vagyok: Igen egyszerűen arra jutottak, hogy a középfokú oktatásból nem lehet megszüntetés nélkül kivonni 24%-ot, de ezen felül pár illetékes már megszólalt, konkréttá téve hogy bizony a gimnáziumok lesznek a vesztesek, miközben a szakképzés-szakközepek „gazdát” váltanak, és az illetékesek közlése szerint gimnáziumba csak keményebb peremfeltételek mentén (nyelvvizsga? 425-ös átlag?) lehet jelentkezni majd. Ez pedig, ha úgy veszem, a középső bekezdés valahol maga a nyílt beismerés a bullshit alatt: eduline.hu/felnottkepzes/2014/11/6/kozoktatasi_rendszer_atalakitasa_GOI4SU
„Kiemelték: az elmúlt években jellemzően a szakiskolai képzésre jelentkezők alacsony tanulmányi átlaggal rendelkeztek, magas volt az iskolatípust elhagyók száma is. A kormány intézkedései ezt a folyamatot kívánják fékezni, elérni és a társadalom számára is elismertté tenni a fizikai munkát és annak megbecsülését. „
tessék, a jó tanuló menjen fizikai munkásnak????? hogy szebb legyen a heti egy óra átlaga?
ja, és a nőellenesség: nem, a lányok nem akarnak bádogos, hegesztő, kőműves, ács lenni, az úristennek sem…..pedig ezek most a körbenyalt szakmák, néhány idióta szerint, ez a tuti, a 70 éves kori nyugdíjba vonulásig ez tuti megélhetést nyújt a többségnek. Röhög a vakbelem.
Kell hegesztő, kőműves, ács, de ne kényszerrel, és ne 48 kilós 14 éves kislányokból már, azt meg ne higgyék, hogy a) az összeszerelő üzemben kell JÓL KÉPZETT SZAKMUNKÁS (láttam én, mi kell: droid, gép, mérnök…) b) hogy azokat megbecsülik akik egy közepes robot szintjét hozzák c) hogy a lakossági szolgáltatásokban félhülyékre van szükség, akik nulla pénzügyi meg vállalkozási ismerettel szarják tele a megrendelő lakását.
Színvonal, az lehet szakképzéstől egyetemig, jó lehet a szakképző és jó az egyetem is, de pénz nélkül nem lesz. Egyik sem.
@sárospataki lány: a vilag legtobb orszagaban, a legtobb ember pontosan azt csinalja, mint 5-10 es eleg gyakran 20 eve. a tanarok kulonosen. es ezert en nem vetem meg oket.
@sárospataki lány: a vilag legtobb orszagaban, a legtobb ember pontosan azt csinalja, mint 5-10 es eleg gyakran 20 eve. a tanarok kulonosen. es ezert en nem vetem meg oket.
” „Ha a források nem bővülnek, akkor ez jövőre sem változik majd” – mondta a GOSz elnöke, példaként említve, hogy
2013-14-ben a korábban létező informatikai fejlesztési normatíva összege nullára csökkent.
„Vagyis nem volt egy fillér sem ilyen célra.
Nálunk az általános iskolában 40 darab 9 éves gépen tanulják a gyerekek az informatikát, és mi egy jó helyzetben lévő, közép-magyarországi intézmény vagyunk”. „
…….
Szóval ellopták a gyermekek pénzét, a fiatalok jövőjét is.
a tolvajbanda.
………..
” „Ha a források nem bővülnek, akkor ez jövőre sem változik majd” – mondta a GOSz elnöke, példaként említve, hogy
2013-14-ben a korábban létező informatikai fejlesztési normatíva összege nullára csökkent.
„Vagyis nem volt egy fillér sem ilyen célra.
Nálunk az általános iskolában 40 darab 9 éves gépen tanulják a gyerekek az informatikát, és mi egy jó helyzetben lévő, közép-magyarországi intézmény vagyunk”. „
…….
Szóval ellopták a gyermekek pénzét, a fiatalok jövőjét is.
a tolvajbanda.
………..
@jotunder: Sajnos szenvedő alanyként látok pár nagy változást általánosban: a tankönyvek és a rettenesen emelkedő óraszám, egy ötödikes gyereknél normális a mindennapi 6-7 óra + 2-3 órás leckecsinálás? És akkor még nem úszott, nem járt hegedűórára, semmit.
És az elsőt kezdőknél is 5-6 óra van, néha fél háromkor végeznek, az én 10 évesen elsőben még általában 4 órákkal elvolt, pedig zenei osztály, emelt ének óraszámmal.
@jotunder: Sajnos szenvedő alanyként látok pár nagy változást általánosban: a tankönyvek és a rettenesen emelkedő óraszám, egy ötödikes gyereknél normális a mindennapi 6-7 óra + 2-3 órás leckecsinálás? És akkor még nem úszott, nem járt hegedűórára, semmit.
És az elsőt kezdőknél is 5-6 óra van, néha fél háromkor végeznek, az én 10 évesen elsőben még általában 4 órákkal elvolt, pedig zenei osztály, emelt ének óraszámmal.