Erkölcs, igazság, alkotmány
Erkölcstelen dolog-e a zsidók, feketék, katolikusok kiirtását követelni ?
Igen, az. Ebben minden tisztességes ember egyetért. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának jelenlegi értelmezése szerint ez a roppantul erkölcstelen, mondhatni undorítóan bűnös cselekedet nem büntethető. Nem büntethető, amennyiben a kiirtásra felszólítás kellően absztrakt és közvetlenül nem okoz veszélyt (clear and present danger).
Erkölcstelen dolog-e náci fegyveres katonai csoportokat szervezni ?
Igen, az. Mindazonáltal az Egyesült Államok alkotmányának második kiegészítése alapján a nácik ezen joga nem korlátozható, amennyiben a fegyveres katonai csoportok nem lépik át a hobbykatonásdi határait (right to establish a militia).
Erkölcstelen dolog-e a sorozatgyilkosság?
A legerkölcstelenebb, legszörnyűbb bűntettről van szó, de az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya szerint amennyiben egy ilyen sorozatgyilkos ellen a bizonyítékot szabálytalanul szerezték meg, például szabálytalan volt az a házkutatás, amellyel a halottakat megtalálták, gyakorlatilag bizonyosra mondható, hogy a sátáni gyilkos szabadon távozhat, és sohasem fogják elitélni (fruit of the poisonous tree).
Erkölcstelen dolog-e kisgyermekeket baltával lemészárolni?
Aki ilyet tesz, az szörnyeteg, de ha egy bíró vagy ügyész ostobasága miatt felmentenek egy embert egy ilyen vád alól, akkor sem ítélhető el, ha később megdönthetetlen bizonyítékokat találnak ellene (double jeopardy).
Erkölcstelen dolog-e országunk elárulását tervezni ellenségeinkkel?
Aaron Burr, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke megtette ezt, de nem ítélték el, mert a hazaárulás nem követhető el úgy, ha pusztán játszadozunk a gondolattal.
A félmajom Lázár János már szétrázta volna a ketrecét. Elvette volna a Supreme Court jogát, hogy valamely kérdésben úgy döntsön, hogy a polgárok 99 százaléka a másik oldalon áll. Az Alkotmány nem adhat jogot erkölcstelenségre! — makogná, zabálná a banánját, és verné a seggét a földhöz.
Az Alkotmány jogbiztonságot ad: annak a jognak a biztonságát, hogy a hatalom ne vehesse el ezrek szabadságát egy ad hoc döntéssel, a jó erkölcsre hivatkozva, merő jószándékból vagy esetleg a jószándék álcájában.
Létezik valamiféle magasabb igazság, amelyre egy alkotmánynak épülnie kell? Igen, létezik. Akkor is létezik, ha hiszünk a Teremtőben, akkor is, ha Isten csak egy metafora számunkra. Ez a zsidó-keresztény civilizáció alapja. A Magyar Köztársaság alkotmánybírósága valójában ezen magasabb igazságra hivatkozott akkor, amikor megsemmisített egy konkrét törvényt a különadókról. Ez pontosan az a magasabb igazság, amely szerint egyes esetekben valóban erkölcstelennek és tűrhetetlennek kell tekintenünk azokat a kifizetéseket, amelyeket a megsemmisített törvény meg akart adóztatni. Igen, akár isteni, akár emberi konstrukció az igazság, a méltányosság és az erkölcs, ezek emberi felfogása egészen biztosan ellentmondásos, kusza és bonyolult. Ezért találták ki az alkotmányt.
Jefferson, Hamilton, John Jay alkotmánya, minden alkotmányok elődje a magasabb igazságot védelmezi a magasabb igazság érvényre juttatásának hamari, végiggondolatlan, ostoba törekvésétől. Washington mondta Lafayette márkinak 1785-ben:
Democratical States must always feel before they can see: it is this that makes their Governments slow, but the people will be right at last.
Az alkotmány fék. Igen lefékezi a jó kormányosokat is, nemcsak a rosszakat. Oh! say can you see by the dawn’s early light. 1812 és 1815 között az Egyesült Államok háborút vívott a britekkel, akik elfoglalták a fővárost és felgyújtották a középületeket. Nem arról van szó, hogy azt mondták: lószartmama meg kurvaország. Nem kergetőztek a Múzeum körúton, hanem majdnem elpusztították mindazt, amiért az alkotmány megszületett. Az alkotmányt nem függesztették fel, a Legfelső Bíróság jogait nem korlátozták, és ez soha senkinek nem is jutott eszébe háborúban és békében, válságban és békés építkezés idején.
Az alkotmány nem papíros, nem pár furcsa nyelven írott sor Jeffersontól, Hamiltontól, John Jaytől, akik el sem tudták képzelni, hogy a hazájuk, amit ők maguk teremtettek, egyszer a világ legerősebb országa lesz. Nem, az alkotmány kiváló férfiak és nők gondolatait jelenti: kétszáz év tapasztalatát, nagyszerű, bátor döntéseket és emberi kicsinységeket, hibákat, tévedéseket, mindent, ami emberré teszi az embert.
Mi nem vagyunk Amerika. De mi is Jeffersonok vagyunk, Hamiltonok, John Jay-k, mert ez az, amit a nyugati civilizációtól megkapunk. Ezt pedig nem adhatjuk oda, semmiért sem.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517082-6a044f80adc2a' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517082&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517082-6a044f80adc2a&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517082-6a044f80adc2a' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„A legfelsőbb akarat most azt mondja, hogy nekem ezek itten csak ne törvénykezzenek.
Implicite mond azonban mást is.
Azt sugallja, hogy az a fajta törvényesség, ami a történelem eddig eltelt ötezer évét jellemzi, végül is meghaladható. Hogy a merev, statikus törvények előtti kényszerű meghunyászkodásban van valamifajta enervált, ószövetségi jelleg, ami a hatalomgyakorlás újszerű, dinamikus és polgári formáinak ellene mond. A jövő törvényeit nem fogalmazhatja meg valamifajta vontatottan működő és lassú gondolkodású testület, hanem csakis egy rugalmas, a kihívásokra frissen és gyakorlatiasan reagáló erő, tehát az operatív hatalom maga. Ez nem valamifajta tiszteletreméltó hagyomány lerombolása, éppen ellenkezőleg, arról van szó, hogy a nyugati kultúra cirkalmas, ám avítt építményét a történelem előtti ember üde, romlatlan, természetes erkölcsiségével és viselkedéskultúrájával gazdagítjuk.
Ahogy ez a gyakorlatban már folyik is.
Hogy ehhez bizonyos országok előkelősködő klubja mit szól, az indifferens, ők finomkodva klimpíroznak a zongorájukon, mi ezzel szemben felnyítjuk a tetejét, és frissen, üdén, energikusan beleszarunk. Nekik is megvan a maguk törvénye, nekünk is a magunké, és a miénk ilyen.”
Uramatyám, mennyit nevettem ezen a cikken anno.
2/3-al, 90%-ban letarolt önkormányzatokkal, Gy. F.-el, mint legfőbb ellenzéki alternatívával valahogy kevésbé tűnik viccesnek ez az egész.
(Az ÉS archívuma meg egy kalap trágya, úgyhogy linket nem tudok adni.)
Amúgy meg a Pásztor fivéreknek is kétharmaduk volt a kis nemecsek ellen, nem tudom, mit pattogott a kis lúzer. És nem is Einstand volt, hanem a közérdek magánérdek elé helyezése.
És persze csak vigyáztak az üveggolyóira, mert a kis lüke folyton eldobálta.
@davkedav: Gugli a barátunk, és éljen a riszájkling:
forum.index.hu/Article/viewArticle?a=16939160&t=9017888 😉
Tündérem mi ez a dogmatikus Constitution-fetisizmus? Mert ez az. Az amerikai alkotmány nem kőtáblás kinyilatkoztatás volt, hanem fantasztikus emberek 18. századi szellemi terméke. Akik minden kiválóságuk ellenére emberek voltak, akár észrevétlenül is rabjai sok szempontból a korszellemnek, a kor igényeinek, lehetőségeinek. Nagyon fontos dolgot alkottak, de maguk lennének a leginkább meglepődve, hogy ennyire fetisizálják ma azt. (Ők maguk eléggé hamar hozzányúltak a dologhoz, minden szívbaj nélkül.)
A Second Amendment is egy nagyon-nagyon más világban készült, és én történetesen meglepődnék, ha azok, akik anno írták ma beletennék egy általuk írt Alkotmányba.
Az amerikai alkotmány mindezek ellenére nagyon jó még a mai mezőnyben is, de kinyilatkoztatásként kezelni még ezzel együtt is furcsa.
@dolphin:
„Az alkotmány nem papíros, nem pár furcsa nyelven írott sor Jeffersontól, Hamiltontól, John Jaytől, akik el sem tudták képzelni, hogy a hazájuk, amit ők maguk teremtettek, egyszer a világ legerősebb országa lesz. Nem, az alkotmány kiváló férfiak és nők gondolatait jelenti: kétszáz év tapasztalatát, nagyszerű, bátor döntéseket és emberi kicsinységeket, hibákat, tévedéseket, mindent, ami emberré teszi az embert.”
Az amerikai alkotmany nem a szoveg, hanem a szovegre epitett tortenet. Jeffersonek megallapodtak a kezdetekben.
A tizenharmadik kiegeszites es a tizenhatodik kiegeszites eleg rendesen ellentetes az alapitoatyak elkepzeleseivel. Es a Bill of Rights mai ertelmezesetol valoszinuleg ugyanugy megijednenek az Alapito Atyak mint egy gyorsvasuttol.
Az nem igaz, hogy ok eleg hamar hozzanyultak a dologhoz. A Bill of Rights nem igazan alkotmanykiegeszites volt, hanem az alkotmany resze, amelyet nem tudtak elfogadni azonnal. Eleve az sem igaz, hogy mindenki akart alkotmanyt. Sokan, befolyasos emberek, kozottuk a kesobbi elnok Monroe, vagy az alelnok George Clinton, egy sokkal lazabb szovetseget kepzeltek kozponti alkotmany nelkul. Azt, hogy egy allam dolgaiba csak ugy beavatkozzon par biro nem tudtak elkepzelni (az igazsag az, hogy azt meg a Federalistak nagy resze sem tudta elkepzelni, hogy szovetsegi torvenyeket csak ugy megsemmisit a Supreme Court). Ha megnezed, a Bill of Rights egy darab kiegeszites, egyszerre ratifikaltak. A tizenegyedik kiegeszites gyakorlatilag egy belso szabaly, de alkotmanyos szintre kellett emelni, a tizenkettedik pedig proceduralis. A tizenharmadik az elso igazi komoly kiegeszites, ami egyebkent az egyetlen olyan kiegeszites ami torveny jellegu, megtilt polgaroknak bizonyos cselekedeteket. A hatvanas evekig a huszonegyedik kiegeszites is ilyen volt.
Az Alkotmany valojaban a Supreme Court donteseit jelenti.
@dolphin: ez igaz, az amerikai alkotmánynak bőven vannak anakronisztikus hülyeségei, ami miatt egy lázárjános már régen kukába dobná az egészet. Ma például abszolút érthetetlen és felesleges, hogy az alkotmány garantálja a gépfegyverek viselésének szabadságát.
Ennek ellenére megvan egy óriási előnye: mivel több, mint 200 éve írták, biztos független a mai politikai csatározásoktól, tehát politikai hovatartozástól függetlenül az egész társadalom elfogadhatja magáénak. Az új magyar alkotmány viszont az egyik politikai oldal szájíze és igényei szerint szerkesztett alaptörvény lesz, amit egészen biztosan nem fognak elfogadni a Fidesz táborán kívül.
@SCUMM: Az amerikai alkotmány második kiegészítése azt garantálja, hogy magánhadseregek működhessenek az országban. Korlátozható a katonai eszközökhöz való hozzáférés, de teljes mértékben nem tiltható meg. Jellegzetesen, a nemkatonai használatú fegyverek azok amelyeket könnyebb betiltani. Amerika nem áll készen arra, hogy a második kiegészítést eltöröljék. A tizennyolcadikra készen állt, a másodikra meg nem. Egy csomó embertől teljesen idegen, de megintcsak egy csomó ember számára rendkivül fontos. Vannak államok amelyek kifejezetten segítik a nagy teljesítéményű automata fegyverekhez való hozzáférést (Montana például)
@davkedav: Húha, először nem láttam az idézőjelet, azt hittem, egy jobbos kommentelő írja, de lassan gyanús lett, hogy ahhoz túl jó a szöveg… De reménykedtem, hogy egy értelmes ember komolyan gondolhatja ezt, és ezáltal esetleg valami értelmet nyerhet, ami most történik kis hazánkban, mégha hajmeresztő hozzáállással is…
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=363154
tiszta beszed. Tarlos nem ert egyet a javaslattal. o irta, de nem ert vele egyet.
@jotunder: WTF????
Erkölcstelen-e politikai ellenfeleink halálát kívánni?
Ez a kérdés merült fel bennem Wiittner Mária megnyilatkozása után.
Ez ő: http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_kpv.kepv_adat?p_azon=g036&p_ckl=39
Ez meg a nyilatkozata: nol.hu/belfold/a_fidesz_es_az_ocsmanysag_hangja
Mindezt havi 800 eFt-ért. Ebbe az összegbe az is belefér, hogy megszavazza a fideszes alaptörvényt, amelynek jelenleg ismert változatában szerepel ezek a mondatok is:
„Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.”
„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”
A fenti képviselői javadalmazásból remélem futja még egy tükörre, meg egy százas pézsére, hogy letörölhesse a köpésnyomokat róla.