Fricz Tamás esete a klímaváltozással avagy jogi képviselőnk beájulna
Fricz Tamás, akit jogi képviselőnk szuicid késztetése miatt neo-bubu prömpikének fogok nevezni posztomban, ahelyett, hogy. Szóval a Fricz Tamás nevű neo-bubu prömpike, írt egy cikket a többi neo-bubunak, az egyébként is eléggé neo-bubu Magyar Fajtársban.
A cikk címe: „A globalista világelit ronda tánca”. Eredeti címe a Zslobalista Zsilágelit Zsonda Zsánca lett volna és főleg arról szólt volna, hogy ez a Greta Thunberger nevű zsvéd zsöld, hogyan esküdött össze a Rotschildokkal a turáni faj ellen a Tiszaeszlár : Kunmadaras bajnoki labdarúgómérkőzés szünetében. Nagyjából most is erről szól a cikk, csak kevesebb benne keresztény leányok vérével készített gefilte fish.
A neo-bubu prömpike alapgondolata az, hogy a Szocialista Internacionálé, Salamon Béla és Hirschfeld Ármin képkeretező elhitette az emberiséggel (inklúzíve amúgy Orbán Viktort, akit annyira megtévesztettek bizonyos nemárja elemek, hogy klímavédelmi akciótervet dolgozott ki), hogy az amúgy nem is létező klímaváltozás egyik fontos oka a szén-dioxid kibocsátás. És ezért akarják felszámolni az atomenergiát. Ezt így szó szerint írta le. Ez inkább a prömpike vonal, mint a neo-bubu. Donald Trump persze rosszul tudta, mert ő szerinte a kínaiak találták ki a klímaváltozást, hogy tönkretegyék az amerikai autóipart, de Fricz úr résen volt, ezt is a tudjukkik és a magukfajták találták ki, és persze a Rotschildok. Áder Jánosnak, aki nem rég azt találta mondani, hogy a legzöldebb energia az, amit fel sem használunk nem feltétlenül fogják megmutatni ezt a Magyar Fajtárst, de majd kétszer megnézi helyette az Eperjes Szamócának megint elgurult a Haloperidolja című vidám államvédelmi revüt.
Fricz Tamás főérve az, hogy Szarka László akadémikus is úgy látja, ahogy ő, és a Szarka László akadémikus, kérem tisztelettel, a téma kiemelkedő szakértője. Jogi képviselőnkre nézek, akinek tekintetében némi feszültséget vélek felfedezni, ezért inkább azt mondanám, hogy Szarka László akadémikus is elég ismert prömpike, ráadásul geofizikus, aki főleg elektromos hullámokkal foglalkozik, és havonta morcant valami „klímarealistának” becézett prömpikeséget a Milankovics-Bacsák évfordulóról, ami azért tipikusan a prömpikeség előrehaladottabb fázisának a jele szokott lenni.
Azt gondolom, hogy Boris Johnson esetleg közelebb van Greta Thunberghez klímaügyben, mint én, mert velem, bevallom, előfordult már, hogy hangosan felröhögtem egy sörözőben, amikor megtudtam, hogy a tizenháromszor komlózott sznobsöröm karbonsemleges. De azért a neo-bubu- illetve a prömpike-felismerő képességem még, köszöni szépen, jól van.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16528902-69129dff4d753' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16528902&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16528902-69129dff4d753&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16528902-69129dff4d753' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
TablA 4: NONRENEWABLE NATURAL RESOURCES. pp56-59
Resource A(years) B(years)
Copper: 36 – 21
Gold: 11 – 9
Lead: 26 – 21
Mercury: 13 – 13
N. Gas: 38 – 22
Petroleum: 31 – 20
Silver: 16 – 13
Tin: 17 – 15
Tungsten: 40 – 28
Zinc: 23 – 18
A: The number of years known global reserves will last at current global consumption. Calculated by dividing known reserves (column 2) by the current annual consumption (US Bureau of Mines, Mineral Facti and Problemi, 1970).
B: The number of years known global reserves will last with consumption growing exponentially at the average annual rate of growth.
@Bolygó Hollandi: adatsora NEM a Római Klub számait tartalmazza, hanem USA kormányadatok. Itt van Bolygó adatsora kiegészítve azzal az egyetlen (itt harmadik, az eredetiben 6-os, utolsó) oszloppal, ami effektíve a Római Klub „termékének” (de nem előrejelzésének!) tekinthető:
Resource A(years) B(years) C (years)
Copper: 36 – 21 – 48
Gold: 11 – 9 – 29
Lead: 26 – 21 – 64
Mercury: 13 – 13 – 41
N. Gas: 38 – 22 – 49
Petroleum: 31 – 20 – 50
Silver: 16 – 13 – 42
Tin: 17 – 15 – 61
Tungsten: 40 – 28 – 72
Zinc: 23 – 18 – 50
C: „Exponential Index Calculated Using 5 Times Known Reserves (years)”
„A” az általam is említett statikus készletindex, amit a RK egyszerűen beidéz. „B”-t ők számolják ugyan, de ugyabból a kormányzati forrásból ahonnan az „A” jön (US Bureau of Mines, Mineral Facts and Problems, 1970), a statikus indexen annyit korrigálva, hogy beleveszik a fogyasztás átlagos várható növekedését. A forrás minden nyersanyagra három növekedési becslést ad (alacsony, közép és magas), és ők minden esetben a középsőt használják. Tehát a Római Klub eddig csak kiszámolta hogy a hivatalos készlet a hivatalosan becsült növekedési ütem mellett mennyi idő alatt fogyna el.
@Bolygó megyjegyzése azt a látszatot kelti, mintha ez a második szám lenne az a becslés, amit a Római klub mint „megélhetési világvége hirdetők” sok pénzért publikáltak, ami már a korábbi hozzászólás során is legfeljebb súlyos tévedésnek volt tekinthető, de így beidézve és a lényeget kihagyva már nem tekinthető tévedésnek.
Amit a Római Klub a táblázathoz érdemben hozzátett, az a Bolygó által elhallgatott utolsó oszlop, melyben feltételezik, hogy az igazolt készletek növekedni fognak, mégpedig 2000-ig ötszörösükre (minden nyersanyag esetén). Hogy az ötszörös növekedés sok vagy kevés, arról lehetne vitatkozni, de ez sem előrejelzés, csak egy „ballpark figure” ahhoz, hogy valami értelmes feltételezéssel tudjanak élni a jövőre vonatkozóan. A hivatalos statisztikákból csak a pillanatnyilag ismert készletek ismerhetők meg, de életszerűtlen lett volna azt feltételezniük, hogy több készletet soha semmiből nem tárnak föl. Amint azt is, hogy minden nyersanyagból korlátlanul lehet újabb készleteket találni, amint azt @Bolygó korábbi megjegyzései sugallják.
Látható, hogy a felsoroltak közül egyedül az arany „fogyott volna el” a Bolygó által korábban jelzett 2000-re (illetve 1972+29=2001-re, de ezen ne akadjunk fönn), de az is csak akkor, ha ez a szám a kimerülés dátumát jelentené. De nem jelenti azt, nem is annak hívják, hanem csak egy index.
Hogy Bolygónak miért jó az, ha nagyon okos, de már régen halott emberek fél évszázaddal ezelőtti eredményeit hamis színben tünteti fel, azt tőle kell megkérdezni. De gondolom arra sem adna őszinte választ, mint ahogy eddig a témában semmire sem adott.
Hát kérem szépen, először is: ez még nem végleges kifogyásbecslés, – ez csak afféle lenyomat, amit ideiglenesen kiosztottak. Hogy 30 millió példányban, az nem jelent semmit.
Vannak benne számok, de azok amerikaiak, és csak odakerültek, nem is tudjuk hogyan. Nem kell velük törődni. Az nem számít, hogy az emberek csak azokat a kisebb számokat nézték, meg csak azokról tudtak beszélni ’72 után, de arról mi nem tehetünk mert azok amerikai számok. Igen.
Mi megpróbáltuk mondani, miszerint sajnálatos tévedés történt, ez csak olyan könyv, aminek az adatai nem jelentenek semmit, de az emberek 30 millió példányban nem hallgattak rank.
A tudományos számok úgy születtek, hogy az amerikai számokat megszoroztuk 5-tel. Ezzel új alapokra helyeztük a készletbecslést. Ilyen gyorsan és olcsón senki sem becsült készletet. Kár hogy nincs geológiai Nobel díj.
De az amerikaiak kitoltak velünk, mert szándékosan csak a legkisebb készletszámokat, az éppen gazdaságosan kitermelhetőket adták meg. Voltak nekik nagyobb számaik is becsült készletekre, de azokat nem adták, hogy mindenki azt higgye, hogy nemsokára minden kifogy és ők jól felverhessék az árakat, mert olyanok az amerikaiak, miközben tudták, hogy sokkal több van mindenből.
Az aranyból 1999-re fogyott volna el az ötszörös készlet is, úgyhogy nem jelent semmit hogy most több mint kétszer akkora az éves termelés mint 50 éve. Egyik is szám, másik is szám, nincs itt semmi érdekes.
Az olajról meg gázról ne is beszéljünk, mert az olajipar pikkel ránk. Az amerikai számok alapján, amikhez persze semmi közünk, 1990 és 2001 között lett volna kifogyás. A tudományosan behasalt ötszörös készlet is elfogyott volna 2020-ra, de ezek az olajosok mindig találtak többet csak azért, mert direkt ki akarják csinálni a világot, meg azt szeretnék, hogy úgy nézzen ki, mintha nem lenne igazunk hogy jön a hirtelen világvége, pedig mi tudjuk, hogy nekünk igazunk van, mert mindig 30-40 év múlva lesz vége a világnak.
De most már mindenki tudja, hogy az évszázad végére megsülünk és megfulladunk, hacsak nem lesz minden egyetemen nagy zöldtani tanszék sok professzori állással. De pár trillió dollárt szélkerekekre is kell költeni, mert azokat nem olyan gonosz kapitalisták csinálják mint az olajat meg a gázt, hanem olyanok akik mindig adnak grantokat meg konzulensi munkát azoknak akik zöldeket mondanak.
Hánynom kell a túl sok spintől.
Ezeknek az időtávoknak „index” a neve, hogy a francba kellett volna még jelezni, hogy ez nem „DOOMSDAY DATE”? Ha felezési időket adok meg, akkor azt is köríteni kell azzal, hogy nem, kétszer annyi idő alatt nem fog teljesen elfogyni az izotópom?
Mennyi legyen akkor? 10? 100? 1000? Végtelen, mert soha nem fogy el semmi?
Egyszer nézd meg, hogy mennyibe kerül aranyat bányászni most, és mennyibe került 50 éve. Soha nem fog elfogyni az arany, mert ha kell, az óceánok vízéből is ki tudjuk nyerni, csak persze abból már nem nagyon fogunk huzalokat tenni mindenféle megfizethető hétköznapi eszközbe, mint ahogy most szeretünk tenni vele.
Mint ahogy már említettem volt, és nem reagáltál rá: a jelen készletekben egy halom olyan forrás van, ami 50 éve nem számított kőolajforrásnak, és most is rohadt drága realizálni. Az, hogy nem fogjuk X éven belül az utolsó csepp olajat is kiszopni a palarétegek közül, nem jelenti azt, hogy X év múlva komolyan számíthatunk arra, hogy ugyanolyan módon lehet majd kőolajat használni, mint most.
Pontosan. Bárcsak a szén- és olajtermelő vállalatoknak valami módja lenne arra, hogy a vonatkozó kutatásokat valami kis pénzzel legalább megsegíthessék, hogy ne haljanak éhen szegény kutatók a nagy környezetvédelmi dzsihádban, ugye? Vagy esetleg valahogy eljuttassák segélykiáltásaikat a nép képviselőinek mindenféle parlamentben meg kormányban, hiszen ott azok szegények nem is tudnak róla, hogy a szén- és olajkitermelés ekkora igaztalan támadás alatt áll!
barf
@Bolygó Hollandi: nem olvasta a könyvet és/vagy nem értette és/vagy hazudik.
A könyv 37., 39, 40, 41. és 42. ábrája mindegyikének úgy kezdődik a címe, hogy „WORLD MODEL WITH „UNLIMITED” RESOURCES, …” (Világmodell „korlátlan” erőforrással…, az eredetiben csupa nagybetűvel). A könyben szereplő összes modell (nemcsak ezek) 2100-ig futnak. Mi az atyaúristennek futtatták volna ezeket a modelleket 2100-ig, ha szerintük 2000-re minden erőforrás kifogyna? És főleg hogyan? Hiszen a modellek föltételezik az erőforrások meglétét.
Az „amerikai számok”-ról: Az ásványi anyagok globális készleteinek legjobb (legátfogóbb) forrása a US Geological Survey. Gyakorlatilag mindenki (az ENSZ-től az Európai Bizottságig) leginkább erre támaszkodik. A USGS az ásványi anyagokkal kapcsolatos információs tevékenységét (t.k. az éves készletbecsléseket) 1996-ban vette át a United States Bureau of Mines-tól (USBM). Pont amire a Római Klub hagyatkozott. A szerzők tehát az akkor (és azóta is) legjobb forrásból dolgoztak. Ezért természetesen megvetést és gúnyt érdemelnek. Hogy mégis miből kellett volna dolgozniuk, azt @Bolygó bizonyára szívesen közreadja (vagy nem).
„Az nem számít, hogy az emberek csak azokat a kisebb számokat nézték”: A zember néz, a csikó lát. Van aki pedig még a könyvet is elolvasta, de hogy ki mit olvas bele, az nem az én felelősségem. Az, hogy @Bolygó csak a USBM-től származó kisebb számokat idézte be, szándékosan kihagyva a RK nagyobb számait, hogy aztán a RK-ot kritizálja a túl kicsi számokért, az azt sugallja hogy @Bolygó nemcsak keresi, hanem generálja is a hibát és vezeti félre olvasóit.
„A tudományos számok úgy születtek, hogy az amerikai számokat megszoroztuk 5-tel. Ezzel új alapokra helyeztük a készletbecslést.” 1) Ezek nem „tudományos számok” voltak. Ha „tudományos számok” lettek volna, akkor csak azokat használták volna végig (legjobb becslésként). Tettek egy feltételezést. Ennyi. 2) Nem készletbecslést végeztek, nem is nevezték annak. 3) Ennek nem volt centrális jelentősége, mert nem konkrét előrejelzéseket tettek, hanem a különböző folyamatok dinamikáját próbálták modellezni. 4) A készletekkel kapcsolatban az ötszörös szorzó túl konzervatívnak tűnhet, de a korlátlan atomenergia feltételezése meg esetleg túl nagyvonalú volt. De egyik sem abszolút, egyik sem „tudományos”.
Ezt kb ahhoz hasonlítható, mint amikor a a járvány elején a COVID lefutását próbálták modellezni különféle hatákonyságú (de még nem létező) oltásokat feltételezve. Ha valaki lefuttatott egy ilyen modellt mondjuk 60%-os hatékonyságra, aztán jött a Pfizer 90%-kal, attól az eredeti modellt (és modellezőt) nem kell kigúnyolni. Főleg hogy jöttek aztán gyengébb oltások is, meg a Pfizer is gyengült, meg vannak új variánsok. De ezekért nem a korai modellezők a felelősek. Meg a maiak sem: az ő dolguk az, hogy a lehető legjobb tudásuk szerint és átláthatóan modellezzék a különböző forgatókönyveket. A LtG is csak ennyit tett, és azt elég tisztességesen tette.
@GHermann::
Bocs. Ha előbb láttam volna írásod, nem erőltetem itt magam.
Püff neki! A kis jégkorszakot (XV.század vége-XIX.század eleje) is részben a termohalin óceáni vízkörzés leállása vagy lassulása okozta a legújabb vizsgálatok szerint. És ezt is megelőzte egy nagyobbacska felmelegedés és grönlandi jég olvadás. 🙁
https://raketa.hu/megfejtettek-a-kis-jegkorszak-kialakulasanak-meglepo-okat
Kicsit bonyolultabb a klímánk mint ahogy a setétzöldek érteni vélik. Ha sok CO2 a légkörben akkor melegebb van, már persze szerintük. Hát nem mindig. 🙁