Gulyás doktor és a fideszes szakértelem
Eredeti szerző: maroz
<
p style=”text-align: justify”>Folyik megint a purpárlé, Kolláth szerint elkúrták a
hatálybaléptetést azzal, hogy nem rendelkezik a pártalkotmány a régi, a
köztársasági hatályon kívűl helyezéséről. Az állampárt már be is vetette a
jónevű jogtudóst, dr. Gulyás Gergelyt, nosza, csaholja már meg egy kicsit ezt a
Kolláth nevű izét a pártállami sajtóban. Azt mondja ez a doctor iuris
utriusque, hogy, idézem:
Másrészt – folytatta a fideszes politikus – a jelenlegi
alkotmány is kimondja, hogy a hatálya a végleges alaptörvény elfogadásáig tart,
azaz meghatározta a saját ideiglenességét. Mindezeken felül pedig az ugyanolyan
témakörben hozott későbbi törvény automatikusan a korábbi helyébe lép már a
római jog óta – mondta Gulyás Gergely.
Hát, lehet, hogy a fideszes kánonjoghoz remekül ért Gulyás
doktor, de a római jogot talán mégse kéne a szájára vegye, vagy ha mégis, akkor
előtte ne a segge alatt érlelje a tankönyvet, mert egyrészt onnan nehezebben küzdi fel magát
a tudás a fejéig, másrészt pedig az ass to mouth korhatáros és gusztustalan.
Gulyás Gergely
Fidesz, Cavinton tagozat
Térjünk a lényegre, rövid lesz:
Az Orbán-Torgyán kormány alatt újraszabályozták a kismamáknak járó gyest és jövedelempótló támogatást, de úgy, hogy valahogyan elfelejtődött a régi szabályozás korrekt módon hatályon kívül helyeződni. Van ilyen, dolgok elfelejtődnek, de semmi baj, majd azt fogjuk mondani, hogy a római jog nevű kártyajátékban a royal pimpőke mindent visz, és nekünk történetesen pont olyanunk van, kicsapjuk debil vigyorral és kihívóan nézünk körbe: na, ezt űbereljétek, pöcsfejek!
A Legfelsőbb Bíróság úgy látszik, hogy mást olvashatott ki a római jog tankönyvéből, mert biza ő úgy gondolta, hogy ha egyszer nem helyezték hatályon kívül, akkor az hatályos, ha hatályos és azt mondja, hogy ennek alapján jár az a támogatás, akkor nincs mese, azt ki kell fizetni a jogosultnak.
Gulyás doktornak ajánlom tanulmányozásra a fenti ügyet, bár szívem szerint inkább azt ajánlanám neki, amit Marcellus Wallace ajánlott Butch Coolidge-nek, és igen, lehetőleg még ma este!
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522124-6ad18978eb219' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522124&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522124-6ad18978eb219&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522124-6ad18978eb219' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
azért ne legyél túl szigorú! nem sok ügyvédbojtár jutott még el odáig, hogy a’kotmányozhasson…
Solyom Laszlo vagy Kukorelly Istvan velemenyere vagyok kivancsi. Kollath Gyorgy es Gulyas Gergely amatorok.
émmá egyáltalán nem vok kíváncsi senki véleményére.
hol lehet aláírni a ner-be a belépési nyilatkozatot?
@kiskii: Nem kell aláírni. Ha nem írod alá a kilépési nyilatkozatot külön (amit megtehetsz személyesen minden munkanapon a zalalövői okmányirodában reggel 8:00 és 8:05 között, aznapi hitelesített halálozási anyakönyvi kivonattal), akkor máris a NER tagja vagy.
Majd a Legfelsőbb Bíróság is megkapja, hogy ne szóljon a nagyok dolgába, amíg az államadósság 50% felett van GDP arányosan! (Tehát még úgy 120 évig)
Mondjuk az új alaptörvényben ünnepelt történeti alkotmányunk egyik vívmánya volt, hogy explicit hatályon kívül helyezés nélkül egyszerre lehettek érvényesek különböző jogszabályok.
@jotunder: Azért egy jogszabály hatályosságának megítéléséhez nem kell az ország legnagyobb tekintélyű alkotmányjogászát segítségül hívni.
@Kettes: mivel en ehhez nem ertek, szakemberhez fordulnek. Gulyas Gergely es Kollath Gyorgy NEM szakember.
@jotunder: (Úgy látszik elnyelte a hozzászólásomat a blogmotor.) Szóval: ez olyan, mintha egy izzócseréhez villanyszerelőt hívnál. Vagy inkább erőművi mérnököt.
@Kettes: enyemet is nyeli :))
szoval, en nem hiszem, hogy ez ilyen egyszeru. lehet, hogy egyszerunek tunik, de nem az. ez egy alkotmanyjogi szakkerdes, es valodi szakemberekre tartozik.
@Kettes: Én pl tanultam 3 félév jogot egyetemen közgazdászként, szerettem is, érdekelt, jelesre vizsgáztam, stb, de nem tudnék hozzászólni ehhez a kérdéshez. Pont annyi tudásom van ezen a területen, hogy tudjam mennyi tudásom nincs.
Érdekes! A Tízparancsolat értelmezéséhez nem kell jogtudósnak lenni.
@kalaposinas: Jogtudosnak nem, teologusnak igen.
Tisztelt maroz!
Gulyás kicsit hazudós, kicsit hülye, de a mienk!
Az Alkotmány: „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:” – legjobb tudomásom szerint Alaptörvényt szavaztak meg, nem Alkotmányt.
http://www.parlament.hu/irom39/02627/02627.pdf
„78. § (1) A Magyar Köztársaság Alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba;”… – csak a hatálybalépésről szól.
Valóban érdekes lenne egy igazán szakértői vélemény is, mert én is amatőr(nőgyógyász) vagyok.
Tisztelettel:
anonymand
@anonymand: Ez szerintem komoly embert nem nagyon fog megmozgatni, mert eléggé egyértelmű, hogy itt a jogi relevancia a politikaihoz képest elenyésző. Majd 2012 január elsején egységes szerkezetbe rázzák az egészet, kikerül a 20/1949-es, bekerül az új, és nem azért, mert a római jog ezt követelné meg, hanem egészen egyszerűen azért, mert Orbán leüzen, hogy csinálják meg, különben kioszt két pofont.
Engem ennek a Gulyásnak az érvelése hengerelt le, különösen a római jogra való hivatkozás. Nem kizárt, hogy ezt a jóembert taníthatta Zlinszky is, aki finoman szólva nem éppen a kedvencem, de azért érdekelne erről a véleménye. Ő tán még írt is erről régebben, a római jog és a jogállami jogalkotás relációiról, de már nem ugrik be, hogy hol olvastam, bár az is lehet, hogy csak azt olvastam, hogy írt valami ilyesmit.
Arra viszont határozottan emlékszem, hogy még Zlinszky is óvott mindenkit a „galoppírozó alkotmányozástól”, mondván, hogy az súlyos kockázatokat rejt, meg különben is, az ilyesmire rá kell szánni az időt, a spórolás és a rohanás visszaüt. QED.
@anonymand: @maroz: A most még hatályos alkotmány biztosan nem rendelkezik arról, hogy a hétfőn aláírt alaptörvény megalkotásáig maradna hatályban. Elvégre az anonymand által idézett rész szerint hazánk új Alkotmányának elfogadásáig szól. A hétfőn aláírt meg úgy szól, hogy „HAZÁNK Magyarország”. 😉
@jotunder: Ez nem alkotmányjogi szakkérdés, hanem jogalkotástechnikai kérdés. A jogalkotási törvény leírja, hogy kell jogszabályt módosítani. Bár azok a szabályok pont az alkotmánymódosításra nem vonatkoznak, az elmúlt tizenöt évben mégis minden alkotmánymódosításnál alkalmazták őket. A leghihetőbb magyarázat, hogy ennek a dolognak nem alkotmányjogi oka van, hanem egyszerűen elkúrták.
Csak azért, mert felvirradt április 25-e dicső napja, az alkotmányozás nem ért véget. A ciklus utolsó napjáig csinosítgatni fogják az alaptörvényüket, attól függően hogy mit álmodott előző éjszaka Navracsics, vagy melyik don egyezett meg Orbánnal, hogy örökletes privilégiumokat kapjon a családja. Ezt a hibát egy következő módosításnál ki fogják küszöbölni, és a szemük sem rebben.
@maroz:
Tisztelt maroz!
Egyetértek Veled!
Itt és most csak akkor hivatkoznak a római jogra, ha a közönségnek kell egy ütősnek tűnő magyarázat. Teszem azt, hogy a visszamenőlegességről miért nem jutott Gulyás eszébe a jogalkotás kultúrállamokban szokásos 2000 éves gyakorlata? Mert ezek csak az ököljogban, hisznek. Valószínűleg egytől egyig (erő)szakon végeztek.
Tudod, az elsöprő 52,73%.
Tisztelettel:
anonymand
@Kettes: 17:34:16:
Akkor sem, ha az az izzó a maghasadásban utazó uránrudakat világítja meg egy erőműben?
@kalaposinas: @jotunder:
És még akkor sincs garancia a Tízparancsolat egyértelmű értelmezésére.
Doktor Kövér megosztja a nagyvilággal őszinte belső tipródásait.
http://www.privatbankar.hu/frisshir/hircentrum/kover_az_alkotmanyrol_lehet_hogy_egyeztetni_is_kellett_volna_helyenkent_98139
Ott van a dologban a 22-es csapdája, hogy az egyik oldalon ott vannak ők, a csak a haza üdvéért fáradozók, a másikon meg azok, akik nyilvánvalóan csak egzisztenciális érdekeiket védik. Bizony nehéz így az önzetleneknek közös hangot találni az önzőkkel.
Nem is ismer a fülkeforradalom olyan egyeztetési módszertant, ahol nem az a véleménycsere, hogy bemegy a másik a mondandójával, és kijön a fideszvéleménnyel.
@HaKohen: Elkeserítő, hogy mind a Tízparancsolat, mind az új fundámentom-törvény vonatkozásában a jogértelmezési anomáliáinkkal körülbelül ugyanahhoz a felső szervhez fordulhatunk kizárólag, kérdés, hogy mire megyünk a kapott válasszal, már ha egyáltalán kapunk.
@jotunder: Hack Péter megfelel?
nol.hu/lap/mo/20110427-zavarkeltes_vagy_szakmai_baki_
@Wolff: Hack Péterben sokkal több a bizalmam mint Kolláthban. És nem is ugyanazt mondja. A zárórendelkezésből sok minden következhet.
Megkerestem az eredeti 1840-es szöveget Taney főbírótól (részben ezt idézte Douglas bíró 1946-ban, ott lett híres)
„In expounding the Constitution of the United States, every word
must have its due force and appropriate meaning, for it is evident from the whole instrument that no word was unnecessarily used or needlessly added. The many discussions which have taken place upon the construction of the Constitution have proved the correctness of this proposition and shown the high talent, the caution, and the foresight of the illustrious men who framed it. Every word appears to have been weighed with the utmost deliberation, and its force and effect to have been fully understood. No word in the instrument, therefore, can be rejected as superfluous or unmeaning, and this principle of construction applies with peculiar force to the two clauses of the tenth section of the first article, of which we are now speaking, because the whole of this short section is directed to the same subject — that is to say it is employed altogether in enumerating the rights surrendered by the states; and this is done with so much clearness and brevity that we cannot for a moment believe that a single superfluous word was used, or words which meant merely the same thing. „
„A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:”
Nem beszélek jogászul, de ez nem azt jelenti, hogy amennyiben az alkotmány=alaptörvény, akkor jelenleg nincsen hatályos alkotmányunk?:) Az elfogadás megtörtént, a szöveg szerint a régi már nem érvényes. Az új viszont csak jövőre lép hatályba, az tehát még nem érvényes.
@jotunder: Na most ehhez képest a Fidesz alaptörvénye dagályos, zavaros, néhol szándékoltan homályos, nem volt róla érdemi vita, a tiszteletre nem méltó alkotói nem mutatnak sem bölcsességet, sem egyéb államférfiúi erényeket, így semmi okunk azt feltételezni, hogy minden szónak megvan a maga jelentősége, sem azt, hogy ne lehetne törölni belőle az ocsút anélkül, hogy csorbítanánk a szöveg értelmét, mint ahogy azt sincs okunk feltételezni, hogy az alkotói ne magyaráznának bele a szövegbe bármikor olyat, ami nincs ott.
@Kettes: pontosan ezért másoltam be….
Azért az megvan, hogy ez a csudálatosan bölcs és pallérozott ember jogi egyetemen oktat?
Korábbi munkahelyek / pozíciók
[…]
Megbízott egyetemi oktató, Alkotmányjogi Tanszék, Károli Gáspár Ref. Egyetem ÁJK, 2005-
Mondjuk ettől a párttól és a „szakembereitől” a visszaható hatályú törvényalkotás óta semmin sem csodálkozom.
@Esik:
Tisztelt Esik!
Ez igen jól hangzik, hogy egyenlő lenne a kettő.
Ha azonban az Értelmező Szótárból idézve: …”vagy alaptörvényeinek összessége” meghatározás a mérvadó, akkor az Alkotmányt felváltó félig kész Alaptörvény még nem tekinthető hatálytalanításnak.
A sarkalatos törvények (cca. 30 db) töltik ki tartalommal ugyanis a most elfogadott Alaptörvényt.
Tehát, ma még semmiképpen nem tekinthetők azonosnak.
Tisztelettel:
anonymand
@Esik: Nem. Az AB kimondta, hogy a hatályos Alkotmány preambuluma joghatállyal nem bír.
Egyébként érdekfeszítő ez az okoskodás a lex posterior derogat legi priori körül. Először is nem azt jelenti, amit Gulyás gondol, hogy jelent, nem jogszabályok kollíziójára vonatkozik, hanem normakollízióra. A kettő nem ugyanaz, a jogszabály egy mesterséges keret, gyakorlatilag bármit beletehetnek, a jogalkotó dönti el, hogy pontosan mi kerül bele az egyes jogszabályokba. A normák ezzel szemben az adott élethelyzetre vonatkozó szabályokat jelentik, függetlenül attól, hogy azok egy jogszabályban kerülnek elfogadásra vagy öt különbözőben. A fenti jogértelmezési alapelv a normák kollíziójára utal, ami azt eredményzheti, hogy amennyiben a régi alkotmány egy adott rendelkezése tekintetében az új alkotmány és a régi között nincs kollízió, úgy a régi marad hatályban. Egyfajta szintézise ez a két jogszabálynak.
Másrészt mindez értelmetlen, mert a jogalkotásról szóló törvény tételesen felsorolja, hogyan kell egy jogszabályt hatályon kívül helyezni és a fenti jogelméleti alapelv nincsen közöttük.
A megoldás az lesz, hogy hoznak majd egy hatályba léptető törvényt, ami hatályon kívül helyezi a régit.
@Lesből Támadó Szárítókötél:A károli jogi karán kb. bárki taníthat.Sőt a károlin úgy mindenestől.Akár doktorálhat is.
jhnnsclvn.wordpress.com/
A Károlin már Schmitt Pál is tartott jogi előadást, Cservákot meg fölvették állásba. Lajtár István, a Fővárosi ügyészség ügyésze pedig tanszékvezető a Károli ÁJK Büntetőjogi Tanszékén, és az a feladata – többek között – hogy a Károli vezetői elleni büntetőfeljelentéseket pattintsa le. Az ominózus doktoráltatási esetben, amikor a jelöltnek nem volt szövege, két héttel a védés előtt választott témát, majd átment Szegedre, ahol más keresztnéven nyújtotta be ugyanazt a mások által írt alibiszöveget, és 5 különböző témavezetőt töltöttek fel az adatbázisba, a VIII. kerületi rendőrkapitányság, a szegediek és a BRFK is nyomozni kezdett. Ezek után Lajtár leszólt a BRFK korrupciós osztályára, hogy szüntessék meg a nyomozást. A megszüntető határozatba azt írták, lámpással se bírtak fényt deríteni hamis vagy valótlan tartalmú dokumentumokra vagy hivatali hatalommal való visszaélésre. Akkor ezek micsodák?
jhnnsclvn.wordpress.com/2010/01/15/evidence-for-forgery-6/
jhnnsclvn.wordpress.com/2010/12/08/brutal-cheating-by-hansagi-and-meszaros-in-szeged-hansagi-es-meszaros-brutalis-csalasa-szegeden/
A magyarázatot megkapjuk a Károli rektorától (ifjabb Hegedűs Lóránt sógora és a csaló doktorandusz nagybátyjától): a bűncselekmény „üzleti titok”:
jhnnsclvn.wordpress.com/2010/12/09/business-secret-uzleti-titok/
Dr. Lajtár István fővárosi ügyész, másodállásban a Károli fizetett zsoldosa
http://www.kre.hu/ajk/index.php/buentetjogi-buentet-eljarasjogi-es-buentetes-vegrehajtasi-jogi-tanszek
úgy látszik, jogászként is azonosulni tud a bűncselekmények ilyetén átminősítésével.
A hatályos alkotmánnyal ellentétes az elfogadott, de még nem hatályos alaptörvény, ezért azt az AB-nek a hatályos alkotmány alapján 2011. dec. 31-ig eljárva meg kell semmisíteni. Az AB gyakorlata szerint csak alkotmánymódosítás alkotmányellenességét nem vizsgálja (szerintem egyébként helytelenül), az alaptörvény pedig nem alkotmánymódosítás, így alkotmányellenessége vizsgáltható. Ha nem is az egészet, de vagy 40-50 passzusát kivághatnák. Nyilván érdemben ezt a fidesz helyretenné egy új alkotmánymódosítással (hogy az AB-nek ilyen jog ne legyen), viszont a megünnepelt alaptörvényt újra el kéne fogadni. Szétröhögném magam.
@csaba76:
Sebaj. Még van 3 szép évük, hogy az ideiglenes Alkotmány és a fülkenapi alaptörvény után
– csináljanak végre egy új Alkotmányt.
Ezt kívánja a haza és a forradalmi felhatalmazás.