Heller Ágnes a „bigott, öreg, kommunista”‘ (avagyposzt)
Eredeti szerző: jotunder
Kovács Zoltán főrezsimszolga nevezte az Orbánt lezsarnokozó Heller Ágnest bigott, öreg kommunistának, és erről nem lesz szó a posztban.
A képen látható hölgy, Ludmilla Alekszejeva. Két évvel idősebb Heller Ágnesnél, és nagyjából akkor zárták ki a kommunista pártból, mint Heller Ágnest. Ő az orosz emberjogi mozgalom nagyasszonya, a Moszkvai Helsinki Bizottság alapítója, aki egy bizonyos Vlagyimir Putyin legelszántabb ellenfelei közé tartozik. Na, de akkor, hogy van ez? Elmondom.
Vlagyimir Putyin egy zsarnok, kicsit még gyilkos is. Csak Putyin egy nagypályás zsarnok. Orbán pont olyan kispályás, mint az emberei Schmidtmaritól, Lánczibubuig, Elsimontól Kovácszotyóig. Békés Márton a kulturális komisszár, jézusmária, az egész banda egy Felcsút FC, ráadásul az idegenlégiósok nélkül. Orbánnak egyszerűen lelki igénye van a szarra, szar emberekre, szar futballra, szar csülköspacalra. Nekünk még putyinból is csak egy ilyen kis tádzsik majomparádé jutott.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518485-6933f0d7a4fdd' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518485&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518485-6933f0d7a4fdd&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518485-6933f0d7a4fdd' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Szerintem félreérted ezt, de már megbeszéltük — Orbán és haverjai nem a háromezer Budapest-(környék)i értelmiséginek beszélnek
@Rhonin:
„…de az Isten szerelmére, fogjuk már be a pofánkat és merjünk kicsik és kellően alázatosak lenni…”
A legdühítőbb, legidegesítőbb és a legrosszabb mondat, ami sajnos egy magyar politikushoz köthető. És mindez úgy, hogy közben állandóan hivatkozunk, hozzánk hasonlóan kicsi, hozzánk hasonló lehetőségekkel és adottságokkal rendelkező „bezzegországok” felemelkedésére, sikereire. Ha pedig elfogadjuk Kertész Ákos alapvetését, miszerint „a magyar genetikusan alattvaló”, ne hőbörögjünk a Fidesz akárhányadik kétharmadán, mert akkor bizony minden a helyére került és jól van úgy ahogy van.
@Rhonin: A GDP valóban sok dolog megértéséhez nem alkalmas. A tőzsdének sokfajta funkciója van egyidejűleg, de rövid távon inkább a spekulatív oldala érvényesül. Egy kis ország gazdaságát, főként súlyát nem könnyű könnyen hozzáférhető változókkal leírni. Függetlenül a nemzeti büszkeség súlyától a magyar gazdaság egy bolhafing, még az EU-n belül is. Nincs semmilyen nemzeti vállalatunk, amely tétel lenne a nemzetközi térben, vannak ugyan nemzetinek mondott, pindurka transznacionális vállalataink, melyeknek Budapesten székelő központjában ücsörgő vezető magyar tisztségviselői a leginkább nem magyar részvényesek felé tartoznak elszámolással. Semmit, tehát semmit sem tudunk megnevezni, ami versenyezhet a valóban világhírű termékekkel. Nekünk egyszerűen nincs ilyen. Talán Kövér László bajsza, de rengeteg tudás és pénz kellene ehhez. Világhírű, ami széles körben (globalizáció=egyre szélesebb) ismert. Ha a Rubik’s Cube az, akkor már csak az kellene, hogy magyar eredete nyilvánvaló legyen. Lassan azt gondolom, hogy most alakul nap, mint nap az első világhírű termékünk: egy fejér-megyei, minden tulajdonságában vidéki volt futballista, de attól tartok, hogy már megint az a magyar büszkeségem mondatja velem.
@Jean Claude: 🙂 Jaja. Plusz e-állampolgárságot ad, e-közigazgatást ad a legutolsó faluban szemköpszt azzal amit itthon így nevezhetnénk, sajnos nem viccesen. 🙁
Közigazgatás-e? 🙁
Az a hanza múlt eszerint nem múlt el nyomtalanul. 🙂 Nem mai írás, de ha mán rokonainkról van szó, adok egy linket az észt ész témában.
offforever.blog.hu/2014/11/24/az_esztek_bemutatjak_mit_lop_el_tolunk_a_kormany
@Dickon: „A legdühítőbb, legidegesítőbb és a legrosszabb mondat,” Hát, van úgy, hogy a valóság dühítő, idgesítő és rossz(ul esik). Ennél már csak egy rosszabb van: ha még ahhoz is gyengék vagyunk, hogy szembenézzünk ezzel a valósággal. Nem. Elfogadhatatlan, hogy azt hisszük, minden hiányosságunkat kompenzálhatjuk nagy hanggal és ökölrázással. A majmok tesznek így a dzsungelben. Alázat, kőkemény tanulás és munka, értékteremtés. Ez az egyetlen út. Nem ám a kormányzati szintre emelt korrupció, kontraszelekció, középszerűség és az új szocialista embertípus a hunagroházmester kitenyésztése. Nincs miről beszélgetni, amíg a XXI. század közepén, Európában a 4. ipari forradalom derekán egy felelős miniszter szerint az oktatandó tárgyak legyenek a latin, ógörög. Ómájgád…
@Rhonin: +1
@Rhonin: Ezt már egyszer lejátszottuk. Ismerős volt, megkerestem:
orulunkvincent.blog.hu/2014/06/29/a_bender-log_az_elveszett_varosban
444.hu/2018/08/17/heller-agnes-az-istenit-az-ember-vallalja-a-sajat-multjat
@acs63: 🙂
@rdos: Csak a kultúra kedvéért: nem egészen mese, Dante a pokolban említi a két vetélkedő családot, csak az egyik volt veronai, és Capellettinek és Montecollinak hívták őket (pontatlanul emlékszem csak, és utánanézni most nem megy).
Machiavelli pedig ennél „a cél szentesíti az eszközt” nél jelentősen szofisztikáltabb volt (és néha iróniának szánta, amit írt).
@Jean Claude: Magyarország is élen jár néhány apró technikai ügyben (e-matrica az autópályára, paypass elterjedése, és volt egy esélyünk a csipkártyára is a nyolcvanas évek végén- kilencvenes évek elején), csak ezek nem állnak össze egységes fejlődéssé. Az egyes részterületeken elért relatív előny forrása meg az, hogy nincsenek olyan merev struktúrák (pl. a kártyák és a POS-terminálok viszonylag késői elterjedése), amelyekbe belefeccöltünk és ezeket ezért nehezebb lenne helyettesíteni modernebbekkel (lásd még a Graphisoft-sztori értelmezését Bojár Gábor részéről, azaz hogyan lehet viszonylagos elmaradottságunkat előnyünkre fordítani). Szvsz. Észtországban a mérete és a hibrid (papíralapú kommunikáció elektronikus feldolgozása) adminisztráció csekély volta miatt sikerült (a személyi ok mellett, mármint hogy egy digitálmániás miniszterelnökük volt) a teljes digitizáció. Viszont Magyarország semmivel sem fejletlenebb kultúrákkal volt kapcsolatban, mint Észtország. A kapcsolat jellege se volt kontroverzebb, azt hiszem (ha igen, akkor viszont a „genetikusan alattvaló” tétel kérdőjeleződik meg), az észtek se szerették egyetlen megszállójukat sem, gondolom. Az ok másutt keresendő. A legújabb ezügyben: 24.hu/poszt-itt/2018/08/20/csizmadia-ervin-a-magyar-rendszervaltasok-es-az-ellenzek-tanulokepessege/
@Kuviklacz: Készséggel elhiszem Neked hogy az élet a legjobb forgatókönyv író (Júlia és Rómeó), illetve nektek hogy Machiavelli ironizált. 🙂 Amúgy teljesen mellékszál, de ha már machiavellizmus.
Biztosan volt előtte is „hatalomtechnikus” gondolkodó, utána többről tudunk, az egyik legnagyobb hatású 6.Lenin, de éppen a dolfi az ő fejével (kampf az fej?) sem voltak éppen ironikusak. 🙁 1/2X Edmundovics Dzerzsinszkíj, Himmler és Berija nem ironizáltak a népirtásaiknál. Mindegyikre jellemző volt, hogy a tudás, a polgári és vagyoni értékek birtokosait szó szerint irtották, kiirtották. 🙁 A lágerekben még tetézték fajelmélettel is. 🙁 Azért hogy ne legyen ellenzék (értelmes – tudó elmék, polgári értékeket valló tömegek), illetve sima köztörvényes céllal raboltak. 🙁
A gond csak az, hogy pl nálunk is valami hasonló kezdődött, tegnap még csak a trafikok, állami földek pályázata, … nem sorolom. Készséggel elfogadom hogy a kiszfijúkból lett narancsosok nem machiavelliánusok, de akkor maradjunk abban hogy rosszabbaknak látszanak. 🙁 Holott a végkifejlet még csak nem is tippelhető, illetve szó szerinti fizikai erőszak eddig alig.
@Kuviklacz: A genetikusan alattvaló éppúgy ostobaság, minthogy OV érti a legjobban a magyar sajátos gondolkodást (szerintem ilyen nincs is). A megkésett történelmi fejlődés viszont tettenérhető. Londonban már sok helyen gázlámpákat gyújtottak, mikor más nagyvárosokban botorkáltak a sötétben. Egyszer csak Berlin városában valaki felkapcsolta a villanyt. A 90-es években gyorsabban terjedt a mobiltelefon Magyarországon, mint a minden háztartásban elérhető vonalassal elkényeztetett Ausztiában. Észtországnak volt egy mintája, a még nála is perifériálisabb történelmi helyzetben lévő, hasonló nyelvet beszélő Finnország.
@Jean Claude: A genetikusan alattvaló szerintem tudományos tény.
Magyarországról 1849 óta legalább 5 hullámban vándorolt ki minden egyes generáció leginkább agilis, mobilis, vállalkozó kedvű harmada, negyede, tizede, mikor hogy. Ha egy populációból minden generációban eltávolítasz egy adott tulajdonság mentén egyedeket, azt nemesítésnek hívják. Így lehet nagy szemű epret, vékony héjú tojást rakó tyúkot vagy alattvaló mentalitású magyarokat létrehozni. Genetikusan.
Ez persze nem jelent semmit minden egyes magyarra, mint személyre, de statisztikusan nyilván több az alattvaló ott, ahol mindenkinek öt generációra felmenőleg az ősei azok voltak, akik maradtak és tűrtek, nem azok, akik elindultak.
@ámbátor: @Jean Claude:
Őszintén szólva erősen felhorgadtam, amikor Kertész Imre előállt ezzel a megállapítással.
Aztán meg kellett állapítanom: a tények makacs dolgoknak bizonyulnak.
@jaegtoer: Kertesz Akos. Nem Kertesz Imre.
@Jean Claude: A kontinentális Európában Temesváron vezették be először az elektromos közvilágítást.
@rdos: „Nem elég rosszabbnak lenni, rosszabbnak is kell látszani.” Sajnos elég nehéz eldönteni, hogy rosszabbak-e, mint amilyennek látszanak (szerintem igen, kivéve, amikor direkt provokálnak).
@Kuviklacz: 🙂 Fanyar humorod díjazom. 🙂
Na de sokat locsogtam – fecsegtem. A hatezer az gombócból is sok, nem hogy hsz-ből. 🙂
@ámbátor: „alattvalói” (annak milyen, különben, az egzakt, tudományos meghatározása?) vagy egyéb komplex magatartásminták _nem_ kódolhatók a DNS-ben. (Kertész Ákos ártalmas hülyeségeket beszélt, amiket később ő maga is helyesbített.)
Szerintem legfeljebb annyi mondható, hogy a (magyar) családokon, nemzedékeken, társadalmi rétegeken belül – a szocializációval, neveléssel stb. – öröklődő magatartásminta-populációk szelekcióján belül ismerhetők fel bizonyos rusnya trendek.
@labrys: http://www.nature.com/articles/srep10287
@ámbátor: kösz a cikket, érdekes volt.
Szerintem a magyar (vagy bármilyen más) társadalomban tapasztalható viselkedésminták („jellemek”) egyik jellegzetes – itt „alattvalóiként” egybefogott – csoportja azért közel sem szimplifikálható az egyszerű _biológiai dominancia-szubmisszivitás_ szintjére, illetve az arra hajlamosító genetikai alapokra.
Kevésbé nyögvenyelősen: az „alattvalói” lelkületű, a méltóságos úr seggét a buzgóságtól lihegve kinyaló, karszalagos házmester azonnal, zökkenőmentesen vált át élet-halál domináns urává, amint a Kohn bácsiék feljelentése által ezüstneműhöz juthat. (Lásd még „házmesterország”.) Márpedig ezt a szép (magyar) jelenséget – ami persze közel sem csak zsidók/cigányok/kommunisták/osztályellenségek/szomszédok/akárkik elhurcol(tat)ásában és meggyilkol(tat)ásában mutatkozik meg – nehéz lenne a genetikailag szubmisszivitásra hajlamosító génekkel magyarázni…
@labrys: A feljelentés névtelen, a zsidózongorát ráér akkor áttolni amikor Kohn bácsiékat már elvitték. Szemtöl-szembe a többség még a hajléktalannak se mer beszólni, hogy ne aludjon az aluljáróban, inkább feljelenti. A legtöbb honfitársunk semmilyen személyes konfliktusba nem áll bele. Csak a neten nyílik ki a csipájuk, mert a távolság biztonságérzetet ad. De a nagy többség mindmáig azt vallja, ne szólj szám nem fáj fejem.
@ámbátor: @labrys: hogy bizonyos társas viselkedéseknek kedvező biológiai jegyek (azaz szinte maga a társas viselkedés) tisztán biológiai úton tenyészthetők, az eléggé tudott, és hogy milyen gyorsan, az érdekes mód az ötvenes évek szovjetuniójából: en.wikipedia.org/wiki/Domesticated_red_fox
de az utóbbi pár száz év magyar történelme csak elkeseredett (bár nem teljesen tartalmatlan) viccként fogható fel a magori szolgalélek biológiai kitenyésztésének. az a fajta hunyász életstratégia, amelyet a magoriak újra és újra követni kénytelenek, egyáltalán nem biológiai viselkedés jellegű, egy mai hajbókoló konkrét viselkedésében egész mésként hajbókol, csak a nagyon absztrakt társadalmi kategóriákban megfogalmazott helyzetben viselkedik egyezően a megelőző generációk hajbókolóival.
az a helyzet, hogy a biológiai adott szolgalelkűséggel jobban járna az ország, az sokkal gyorsabban változtatható.
@incze: Meg azért a fene tudja, volt elég sok dolog az utóbbi száz év történelmében, amikor nem a hajbókolás tört elő a néplélekből, hanem a plebsz megpróbálta a saját sorsát (és hát nagyban az ország sorsát) a saját kezébe venni. Az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság vagy az ’56-os munkástanácsok sem hajbókolónak, sem partikulárisnak, sem társadalmi beágyazottságot nélkülözőnek nem nevezhetőek (most egyéb pozitív-negatív tulajdonságaiktól függetlenül).
@ámbátor: 1933, 1939, 1945 és mondjuk 1955. Nem cserélte ki senki az átlagnémet genetikai állományát.
@közösperonos átszállás: Illyés Gyula elég sokáig járkálhatott volna egy klumpában, tulipánt szagolgatva és empírikus anyagra várva, hogy az általunk jól ismert és ma gyakran visszaköszönő mű holland verzióját, a Csatornák népét megírja a harmincas években. A magyarázat inkább a társadalomtudományok területe.
@labrys:
Hát nem tudom, hogy szélsőséges példát hozzak, sorozatgyilkosok vagy durvább szekták környékén azért találhatunk bőven szubmisszív pszicho- és szociopatákat, olyanokat, akik külső támogatás nélkül ~gyávák bármihez, de „kivirágoznak”, amint találnak vala{k,m}it, a{k,m}inek védelme mögött-alatt egyszerre szolgálhatnak és árthatnak.
Éééés mindjárt arra is rájövök, ennek a felvetésemnek van-e konkrét köze ahhoz, amiről épp szó volt. 🙂
@közösperonos átszállás: Hát ja, addig biztos stimmel, hogy a fene tudja. Vagy a fene se. A biológiában, nopláne a szociológiában a dolgok sose fekete-fehérek, a nem-annyira-alattvaló vérvonalak nem szűnnek meg, nem tűnnek el varázsütésre teljesen. D -egyebek közt – pont ezek voltak azok azok az alkalmak, amikor a népesség aktívabb része úgy gondolta, hogy nem tűr tovább, aztán ebbe vagy belehalt, vagy megszökött, legrosszabb esetben megtanulta, hogy mi itt az elvárt viselkedés.
@ámbátor: Meg még azzal is lehet cifrázni, hogy a bevándorlás-betelepítés is jelentős volt ugyanakkor, amikor mások meg elűzettek, kiirtattak vagy elmenekültek. Nem vót egy olyan adagnyi vérünk, ami csak folyott és folyott elfele, és egyszerűen mennyiségi kérdés, hogy a jóból kifogyunk a végére, hanem nagy kavarás zajlott (folyt!). Legalábbis én ilyen képben látom…
@ámbátor: @incze: @seol: @mafi mushkila: (elnézést, csak most tudtam visszanézni…) bár sok mindenben természetesen egyetértünk, kénytelen vagyok kifejezetten erősen hangsúlyozni: a ’genetikailagalattvalózás’ keserű _metaforának_ ugyan elmegy (kb. házibulis szócséplés szintjén méltányolható), de névértéken, komolyan SEMMILYEN KÖRNYEZETBEN SEM képviselhető (nem szabad képviselni).
Okai:
~ Az ’alattvalói’ pusztán egy homályos értelmű, definiálatlan degradáló jelző; beszóláshoz kiváló, tudományos kategóriaként értelmezhetetlen.
~ A magyar társadalomban tapasztalható, ’alattvalóiként’ körültapogatott viselkedésminta-összes minden más társadalomban ugyanúgy megtalálható. (Persze kultúrától és történelemtől függően eltérő módon/hangsúllyal/jelentőségben/gyakoriságban. – Avagy adjatok nekem 1 országot, és megmutatom benne az ’alattvalói’ jelleműeket.)
~ Míg az ember szociális viselkedésének alapjai természetesen evolúciósak, addig teljesen tudománytalan – viszont legalább hajmeresztő – azt állítani, hogy az emberi intellektus, pláne a komplex emberi szociális (sőt: közéleti-politikai) viselkedés _elsődlegesen és dominánsan_ genetikailag vezérelt. (Hogy pl. Pénztáros Lőrincnek, Habony Árpádnak, Orbán Viktornak és a NER egész klikkjének-klientúrájának a „népből” történő felemelkedése, illetve uralgása _elsődlegesen és alapvetően_ holmi génszelekciónak lenne köszönhető, vagy hogy Sztálin rendszerét az orosz muzsik jellegzetes[?] genotípusa okozta volna stb., stb.)
~ Mint minden más társadalom, a magyar sem zárt (és pláne nem homogén) populáció: tömegek áramlanak folyamatosan ki és be belőle, illetve – egymástól markánsan eltérő rétegeiben – folyamatosan szocializálódnak az újabb és újabb generációk. Tehát még ha (társadalmi szintű magyarázatként teljesen tudománytalan módon) tételeznénk is mondjuk valamilyen primitív, egy-/párgénes, domináns-recesszív módon öröklődő génekre irányuló erős szelekciós nyomást, az frászt sem lenne képes generálni, nemhogy valamiféle jellegzetes(?), konkrét(?), általános(?) „magyar genomot” – és pláne nem személyes viselkedésmintákat, vagy összetett szociális/társadalmi stratégiákat.
~ Végül: az „alattvalói lelkületű néppel” dobálózást pusztán nagyon kis lépés választja el a ’genetikailag alacsonyabbrendű népcsoportok’ nettó náci eszméjétől.
@labrys:
Kertész Ákos eredetileg sem azt írta, hogy genetikailag, hanem hogy genetikusan alattvaló. Később egy külön írásában kifejti (ezt is az Amerikai Népszavában), hogy a genetikus szót kb. úgy értette, hogy történelmileg kialakult, vagyis nem biológiailag.
Szerintem a szóhasználat elég szerencsétlen volt, de a lényegen nem változtat, hogy nagyjából ő is azt írta, amit te.
Meghalt Ljudmilla Alekszejevna.
http://www.theguardian.com/world/2018/dec/09/wise-and-humane-soviet-dissident-lyudmila-alexeyeva-dies-aged-91
@labrys: fel kell utni a magyar ertelmezo szotart, hogy mit is jelent a genetikusan szo, es problema megoldva.
Keves dolog igazolhatta volna jobban Kertesz Akost, mint hogy el lett uldozve a hulye zsidaja az orszagbol, ugy hogy a nep meg cask nem is ertette a szot amit hasznalt…
Beautiful, nem?