Henessy és forradalom
Eredeti szerző: kiskii
Róbert gazda egy sokezer holdas pagonyban él malackával, bár ez nem volt mindig így. De amikor én megismertem, már igen. És akkor se volt fiatal. Egy öreg paraszttól az ember két dolgot vár el; legyen öreg és legyen bölcs, s mert e két feltételnek már tizenöt éve is megfelelni látszott, annak ellenére se szakítottam meg vele a kapcsolatot, hogy nála zsugoribb, cinikusabb mizantrópot regényekben sem lehet fellelni. Jósnak se utolsó, annak idején előre megmondta, hogy az MDF-, a Horn-, a Fidesz-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány el fog bukni. A mostaniakról még nem nyilatkozott. A magyar valóság körberöhögésén kívül kedvenc szórakozása a nyugati civilizáció bukásának forgatókönyvein elmélkedni, így aztán ki mástól kérdezgettem volna a közel-keleti események hátteréről, mint tőle.
Kiskii: A most látottak alapján egy olyan megmozdulássorozattal van dolgunk, amely országról országra terjed. Kezdődött Tunéziában, átterjedt Egyiptomra, majd Bahreinre és Líbiára is. Valóban erről lenne szó?
(Bevezetőként egy olyan kérdéssel indítok, amely teljesen kérdésnek látszik, pedig nem az. Ez a riport készítésének egy nagyon fontos mozzanata, itt kell a néző tudomására hoznia a riporternek, hogy ő sokkal többet tud a témáról, mint a faggatott szakember. Ezt egy olyan álkérdéssel lehet a legjobban megtenni, amely tele van az olvasó (hallgató/néző) által unalomig ismert információval, majd a végére biggyesztjük, hogy “ugye?”. A szakemberek java beleesik a csapdába. Mivel nem találja a kérdést, és azt hiszi, hogy a riportert nem szabad lehülyézni, nekiáll beszélni a témáról, és már sínen is vagyunk. De Róbert gazda nem az a szokvány riportalany, a kérdés hallatán azonnal lesajnáló hangnemre vált.)
Róbert gazda: Persze, hogy erről van szó, mi másról is lenne, hisz átterjedt. De mivel lelkes barátja vagyok az összeesküvés-elméleteknek, így még azt is meg merném kérdezni, hogy ezek az események vajon függetlenek voltak-é egymástól.
Erről jut eszembe, egy rendes riport mindig ad valami plusz intimitást a megfaggatott celebritásról. Nehogy szó érje a ház elejét, íme: Róbert gazda öblös, kényelmes fotelben ül, a fotellel szembeni falon a tanya életéről szóló valóságsó vágatlan képsorai futnak. Először azt hittem, a szeme villanásával szabályozza, melyik kép mikor következzék, de aztán megláttam a kezében a falatnyi távirányítót. Ahogy mondani szokták a magamfajta képzett újságírók, Róbert gazda keze rajta tartotta a szemét gazdasága ütőerének minden csínján-bínján.
K: Ezzel szemben viszont én azt kérdezem, hogy ezek az események összefüggnek-e egymással? Van-e egységes szervező erő, és ha van, mi az, s mik a céljai? Ha több ilyen lehetséges szervező is van, melyiknek mik lehetnek a céljai?
R: Mivel összeesküvés-elmélettel van dolgunk, kénytelen vagyok a tényekre hagyatkozni. Tény hogy itt mozgalom szerveződött. Tény, hogy egy mozgalomnak pénzre van szüksége a szerveződéshez. Így ha kiindulunk abból, hogy az ilyen mozgalomhoz pénzre van szükség, és eddig csak egyetlen adományozó ismerete be a tettét, gondolhatunk az Egyesült Államokra, mint a terjedés okára. A jó összeesküvés-elmélet nem foglalkozik olyasmivel, ami csak valószínűsíthető, tehát nem vehetjük bele az egyenletbe a fundamentalista iszlám pénzjuttató szerveit.
Ám most már a második kérdés is joggal felvethető, mármint hogy kinek az érdeke? És hát igen: természetesen a demokráciára vágyó és persze azt el nem érő népeken kívül a politikai változás az Usának és Iránnak lett kedvező.
Az Usának azért, mert Izrael megbízható szövetségese, Egyiptom meggyengül, így az USA régi álma, az izrali-palesztin megállapodás kikényszeríthetőnek látszik, még akkor is, ha Izrael nem úgy éli túl, mint szeretné. Az megint kategórián kívüli, mert nem tény, csak feltételezés, hogy egy izraeli-palesztin megállapodás elképzelhetetlen egy ilyen konzervatív gazda részéről, mint amilyen magam vagyok. Iránnak meg azért, mert végre a hadihajói kijutottak a Földközi-tengerre és lehetőségük nyílt Izrael nyílt provokálására az általa elvárt következményekkel.
Ez az amerikai-iráni együttműködés sikeresen keríti be Izraelt, lehetővé teszi a felszámolását, és ezzel megnyílik a lehetőség a fundamentalista iszlám előtt, hogy az arab népnek sehol se kelljen megosztani magát a hatalom és az iszlám kettőssége között.
Lehet, hogy nem a dolgok ezen kimenetele volt az USA elérendő célja, de hozzá lehetett szokni, hogy a dolgok így szoktak neki sikerülni. De a “lehet”, az feltételezés, nem tény. A tény, hogy az USA ebbe pénzt és befolyást fektetett, tény, hogy most Izrael szomszédjának és békepartnerének a társadalmi berendezkedése megváltozik.
K: 1848-ban Európát egy polgári forradalmi hullám rázta meg. Van esetleg valami analógiája ezzel a mostani eseményeknek?
R: Gondolom, ha az 1848-as európai polgári forradalmakkal keresünk analógiát, természetesen azt nem fogunk találni, de ha az elmúlt évek narancsos forradalmait tekintjük, azzal már könnyebb lesz. Valószínűleg az a közös bennük, hogy egyik nyomán se jött létre valódi demokrácia, de hát ez előre látható is volt, hisz bizonyos egy főre eső GDP alatt az nehezen is képzelhető el.
K: Milyen kimenetekre lehet számítani, és ezek a kimenetek miképpen érintik Európát, az Usát, Izraelt és általában az euroatlanti összefogást? Hogyan rendeződhet át a közel-keleti erőegyensúly, ha sikeresek lesznek a tömegmegmozdulások? Itt kell visszautaljak arra a kérdésre, hogy vajon egységes gondolat rejtőzik-e valamennyi megmozdulás mögött?
R: Ennek a kérdésnek a megválaszolásához meg kéne komolyodni, de ahhoz mostan nincsen kedvem.
Pedig Róbert gazda komolyságát mi sem mutatja jobban, mint a fotel háta megetti fegyverszekrényben sorjázó gyilkos eszközök tömege. Kisgyilkoló, nagyölő, sörétes, golyós, mindenféle. Plusz a kardok, de azok nem a szekrényben, hanem a tanyavilágban megszokott módon a falon. Kiegyenesített kasza nincs. Pedig az adna egy további löketet a forradalomról szóló szavak hitelének.
K: Hát akkor haladj tovább az összeesküvés-elméleti vonalon, bár nem kapnék sírógörcsöt, ha komoly lenne a válasz.
R: Egy igazi összeseküvés-elmélet keretein belül szegényes a fantázia, mivel csupán a tényekre szabad támaszkodni.
Hogy az igazán szelíd rendszerektől a brutálisan kegyetlenig, az igazán szegény országoktól az igazán gazdagokig ugyanaz az elégedetlenség hajtsa a népeket az utcára és a rendszer megdöntésére, akkor mögötte irracionális okoknak kell állniuk. Ilyen irracionális okok keresése nem lehet egy összeesküvés-elmélet tárgya, így aztán azokat bárki kitalálhatja bármelyik újságból.
A kétségessé váló Közel-keleti politika pedig más és más elvi és gyakorlati álláspontot szokott megkövetelni az Usától és a jelentős európai hatalmaktól. Így — mint eddig mindig — az euróatlanti gondolat nem szárnyal. (Gondoljunk csak a nemrégi hatvan év eseményeire, amikor Izraellel nem hogy az Usa és Európa, de az egyes európai országok sem voltak hajlandók vagy képesek egységes politikára.) A Közel-Keleten kialakuló válságért és az euroatlanti kapcsolatok ebből fakadó lazulásáért pedig sem Oroszország, sem Irán nem fog könnyeket hullatni, hisz jelentősen emelkedhet az olaj ára, és az üzletnek se látszik rossznak egy ilyen válságos időben.
De legyen itt a történet vége, mert nem szeretem azokat az összeesküvés-elméleteket, amelyek nem happy enddel végződnek.
K: Ebből nekem úgy tűnik, ez az egész a szunnita Irán fennhatóságát vetíti előre, de hol az összekötő kapocs az iráni pénzek és a forradalmak eszkalálódása között?
R: Lehet, hogy Irán rossz kifejezéssel élve valóban egy kalifátusról gondolkodik, ami annyit jelent, hogy hegemóniát akar az iszlám világ felett, de nem tudni, hogy megelégszik-e azzal az iszlám világgal, ami van, vagy kicsit terjeszteni is szeretné ezt. Ez viszont nem alakítható ki az USA eszement politikája nélkül. Hogy a fundamentalista iszlám elképzelése megvalósuljon, ahhoz pont egy ilyen hülye USA és egy annál is marhább európai baloldal kell.
K: Az európai, illetve amerikai mulasztások, esetleg direkt tevékenységek játszottak tehát közre a most látható forrongások kirobbanásában?
R: Az iráni sikernek ez volt a záloga. Ki más tudta volna elintézni, hogy iráni hadihajók megjelenjenek a Földközi tengeren, ha nem az USA jelentős támogatása, amit az egyiptomi ellenzéknek adott? Honnan lenne elegendő és minőségi fegyvere azoknak az országoknak, amelyek kormányait épp most döntik meg, ha nem az Usából és Európából?
K: OK. De ha ez az egész Irán összehangolt akciója, hol vannak a tömegek éléről az üvöltő imámok? Sehol nem látom őket. A fentiek alapján nehéz elképzelni, hogy ez az egész helyzet csak úgy spontán kialakult, és Irán meg tétlenül örül, hogy ölébe hullik az aranyalma?
R: Majd hülyék lennének előbújni. Ráérnek, amíg megalakulnak a megbuktatni való átmeneti kormányok. Egyiptomban készen áll a Muszlim Testvériség, Algériában készen van valami hasonló, sőt Tuniszban is voltak robbantgatások, ami szervezett jelenlétre utal. Elég csak az iszlám fejlődésének a lehetőségét megteremteni, hatalmas lesz az magától is. Londonban, Párizsban meg Müchenben is sikerült kinőnie az aszfaltból, nem hogy a saját természetes közegében.
De hát nyilván van összeesküvés nélküli magyarázat is.
Itt lenne az ideje, hogy a ház ura kávéval kínáljon. Reklamálom rajta. Némi töprengés után intézkedik. A kávé ezüst csészében érkezik, az meg ezüst aljon. Először azt hiszem, egyben van az egész, mert a csésze fülénél emelve jön vele az alj is, de amikor a számhoz közelítem, a csészealj decensen lecsörren a perzsára. Róbert gazda azzal a tekintettel pillant rám, amellyel a már elhasznált, de kényszerből újra elővett lószerszámra szokott az uradalmi kocsis.
K: Végül is az arab világban a szunniták vannak többségben, de a világi kormányok jószerivel mindenhol siíták. Sehol nem hallatszott egy olyan hang, hogy a mecsetekben buzgólkodnak és lázítanak?
R: Ugyan, ugyan! Ékesen bizonyítja ezeknek a tömegmegmozdulásoknak a spontaneitását, hogy ugyanazon a napon egyformán kezdett gondolkodni a sok fiatal Kairótól a sötét líbiai faluig. Egyszerre csak mindnek eszébe jutott, hogy a demokrácia nélkül elképzelhetetlen az ő személyes boldogulása, hát belakatolta a feleségeit a hátsó szobába, és elsietett a fővárosba a demokráciáért tüntetni. Ez a realista magyarázat.
A demokrácia melletti kiállás az USA és Európa minden nemzete és kormánya szerint támogatandó. Ám ha megjelent volna a tüntetéseken az iszlám, az USA és Európa megmentette volna az általa kedvelt diktátorokat vagy a gyerekeiket. A demokrácia az, amit most e tüntetések és lázadások elismerésével támogatnak. Az iraki meg az afganisztáni demokrácia sikersztorija meggyőzte őket, hogy itt is egy nemes ügy mellett állnak ki.
Róbert gazda ezen a ponton elvonult táplálkozni, ám hogy addig se maradjunk bölcsesség nélkül, felszólított, fejtegessem neki kicsit addig a múltat. Mivel a múltat elemezni sokkal könnyebb, mint a jövőt, vállalkoztam rá, hogy megszínesítem a koleszterinbevitel fáradságos pillanatait. De ezt nem osztom meg a nagyérdeművel, mert annak van magától is annyi esze, hogy lássa a múltat. Csak a konklúziót skribálom ide: nehéz ügy a demokrácia-export. Eddigre Róbert gazda lecsapta a bajszáról a faggyútörmeléket, hátravetette magát a fotelben, és a teljes életet élő vidéki emberek szokása szerint lötybölgette kicsit a 30 éves Henessyt a pohárban, mielőtt belekortyolt volna. Aztán visszatért a vesszőparipájára.
R: A napokban átkel a Szuezi-csatornán két iráni hadihajó és a Földközi tengerre törekszik, tán a szíriai partok közelébe. Az elmúlt napok egyetlen lényegi eseménye ez volt.
Köztudott, hogy az USA támogatta az egyiptomi ellenzéket: ezt saját maga jelentette be. Továbbá az USA és az európai országok kiálltak a békés hatalomváltás mellett, és felszólították a kormányokat az erőszak kerülésére.
A világ folyamataira nézve több fontos dolog nem történt, és ez nem összeesküvés-elmélet, ezek a szigorú tények. A hadihajók megjelenésének vannak előzményei, és nyilván következményei is lesznek.
K: OK. De mikor eszmél fel az USA, hogy ezt elkúrta, nem kicsit, hanem nagyon? Bár ez nem is fontos kérdés. A fontos az, hogy mi oka volt egyáltalán az Usának arra, hogy felborítsa az erőegyensúlyt Egyiptom felhergelésével? Mit akart ezzel elérni?
R: Egymást követő amerikai elnökök sora akarta létrehozni az palesztin-izraeli megbékélést, de azt köztudottan nem lehet, mert a palesztinokat a többi arab nem azért tartja, hogy béke legyen. Az izraeli konfliktus az iszlám egység megteremtésének. alapja Az USA nagy ravaszul azt gondolta, hogy a zsidók ne érezzék biztosnak a hátukat: elcsapja az egyiptomi főnököt, így meggyengül Izrael háta, és kikényszerítik a megbékélést.
És ha az utóbbi fél évben az összes mecsetben az összes mullah pontos forgatókönyv szerint hergelte az igazhívőket, arról honnan tudhatott volna a nyugat? Amikor Irakot mentek az amerikaiak levadászni, akkor se szólt előre a hírszerzésük, hogy a törökök nem fogják őket átengedni, így aztán háborúzhattak fele akkora sereggel, mint amekkorával tervezték. Hogy te is értsed, ha a Barcelona és a Zalaegerszeg játszik, esélye nem lesz a Barcelonának, ha a csapatból hat ember Debrecenben száll le a vonatról.
K: Na, ebben van őrültség, ha nem is rendszer.
R: És be is jött, mert Izraelnek meggyengült a háta, de nem fog létrejönni a megbékélés, mert az araboknak az nem érdeke. A másik fele a dolognak tehát nem jött össze. Így aztán létrejöhet helyette — rossz és értelmetlen szóval — mondjuk egy kalifátus. Hogy miért nem ismerte fel az USA, hogy a konfliktus feloldását nem elsősorban az izraeli merevség gátolja, nem tudhatom: sose voltam még amerikai elnök.
K: Ergo: az egyetlen lehetőség ebben a percben, ha Izrael török és orosz felségjelű gépekkel szaúdi felszállópályákról indulva szarrá bombázza Teheránt.
R: Ez a lehetőség egy komoly összeesküvés-elméletbe nem fér bele.
Az éltes korú potentát ez utolsó mondatát már félálomban mondta. Alvó embert meg hiábavaló kérdezni. Persze azért megpróbáltam, de mintha megakadt volna az öregben a lemez, bármit kérdeztem, újra csak ugyanazt a két mondatot felelte:
R: Köztudott, hogy az USA támogatta az egyiptomi ellenzéket, ezt saját maga jelentette be, továbbá az USA és az európai országok kiálltak a békés hatalomváltás mellett és felszólították a kormányokat az erőszak kerülésére. A napokban átkel a Szuezi-csatornán két iráni hadihajó a Földközi tengerre. A szíriai partok közelében fognak hajózni, talán a legközelebbi, segélyt szállító hajóknak már lesz kísérete. A dolgokat nem tartom egymástól függetleneknek. Az egyik előzménye a másiknak, a másiknak meg lesznek következményei.
K: Ezt már mondtad.
R: Tudom, én mondtam. De szerintem ebben a két mondatban benne van, minden a többit csak azért mondtam, hogy te is megértsd.
A legjobban akkor szeretem, amikor hízeleg.
Öööö, Irán sííta, és halálosan utálja egymást az amerikaikedvenc Szaúd-Arábiával, az arab országok óriási többségben szunniták, kivéve Bahreint és Irakot, viszont síita kisebbségi kormánya csak Szíriának van, úgyhogy egy kicsit más konteós irányból is kellene érdeklődni Róbert gazdánál.
@Tokfalv: Miért pont ez a részlet zavar téged? 🙂 Képzeld el az ex-titkosszolgát, matematikust (na jó, ez talán túlzás), szárnysegédet, disznótartót, amint vidéki haciendájáról trollkodik a Department of State blogján.
@Tokfalv: milyen igazad van.
bocs.
:(((( nem ertek egy szot sem. ez tenyleg egy interju azzal a szemellyel akire Kettes gondol ???
És ki pénzeli az Al Dzsazirát ?
Mert az ilyen közvetített, narrált forradalmakban ezt nem bízzák a véletlenre.
És ezeket a történelem leginkább médiára komponált forradalmainak nevezték itt az indexesek.
És talán igazuk volt.
“Egy igazi összeseküvés-elmélet keretein belül szegényes a fantázia, mivel csupán a tényekre szabad támaszkodni.”
Ez egy gyönyörű mondat, és valóban, összeesküvésben soha semmi nem történhet véletlenül.
Még azt kell hozzátenni, hogy a magukat a tényeket is erősen szelektálni kell, ami szerencsére Róbert gazda narrációjában meg is valósul.
Ezzel az összeesküvés elmélettel semmilyen tekintetben nem értek egyet.
Szerintem egyedül az USA-nak volna lehetősége ilyen széles körven tevékenykedni, de szerintem az meg kizárt, az alábbi okokból:
1. Az USA-ban semmi nem tud akár egy hétig is titokban maradni, főleg nem a Mossad elől.
2. Az egész CIA-ban nincs annyi ész, hogy két napig egyirányba meneteljenek. Obama végtelenül ostobának tűnik, jószerével csak a Facebook-hoz ért, meg az olyan dumákhoz, amitől megválasztják a nem túl komplikált lelkűek.
3. Amikor a SzU összeomlott, akkor is ők voltak baromira meglepve.
Nem is jött jól nekik, mert két ellenséges tábor esetén a táboron belül a félelemtől erősebb az összetartás, mosyt meg a csibék mind kiszaladtak a tyúkanyó hasa alól, és rengeteg velük a gond.
4. Az USA nem tehet mást mint “üdvözli meg támogatja ” a demokráciát, de a valóságban úgy kell neki, mint üveges tótnak a hanyattesés. A demokrácia öt percig tart, aztán jön az iszlám, amit nem olyan könnyű megvenni kilóra, mint egy diktátort, és meg több helyen nevelnek majd terroristát.
De a legfőbb érv: nár régen és sokszor bebizonyosodott, hogy az országok irányításából hiányzik minden ráció. Ha demokrácia van, akkor azért, ha diktatúra van, akkor sokkal több az esély, de nem minden diktátor olyan következetes, és értelmes, mint Kádár apánk volt. Sőt, az olyanból nagyon kevés van. Ha Orbánból is az lesz (jó úton halad), belőle sem lesz “minőségi” diktátor. Az nagyon kevés volt eddig.
@Késes Szent Alia: Nem tudjuk, hogy ki Robert gazda. Celzas esik ra, hogy o Goncz Arpad koztarsasagi elnok volt szarnysegedje, egy igazi tabornok, aki disznokat tenyeszt es van egy nagydoktori fokozata hadtudomanyokbol. Ez most vagy igy van, vagy ez egy parodiaja egy ilyen interjunak, HELP KISKI !!!!
Ja, és az USA támogatásának a dumán kívül semmilyen jele nem mutatkozik.
Ez a Róbert gazda túl csavarosan gondolkodik, ami parasztembertől furcsa, mégha annyira ügyes is, hogy mezőgazdasából telik neki konyakra (?!?!?!)
@jotunder: Nem hiszem, hogy a valódi Róbert gazda így gondolkodna – abból, amit az eddigi életútjáról írsz … Kiskii-re gyanakszom.
@atommanus: de, az a Robert gazda meglehetosen erdekesen gondolkozik a vilagrol.
@atommanus:
Ez egy dafke Róbertgazda.
Ha ráfér az arcukra, akkor rákeni.
@jotunder: Hát, gratuálok neki. Az életszínvonala alapján azért azt nem hiszem el, hogy irracionálisan gondolkodna. Az olyanok szegények szoktak lenni. (Már akiket én ismerek …)
Ez egy valódi riport azzal a személlyel, aki Róbert gazdának nevezi magát.
Ha én írtam volna, kicsivel direktebb lett volna a szöveg, kevesebb köddel és áthallással.
@jotunder: Jól van, ráismertem a gondolatmenetére, leírta már máshol, de mit számít, hogy kicsoda és hogy valóban ő mondta-e?
Csak a szórakoztató duplacsavaros szövegre reagáltam, ami a komolytalanság álcája alatt lényegi megfigyeléseket közöl (vagy akar közölni), de azzal, hogy összesküvés-elmélet formáját ölti, ennek a hátrányait is magára veszi, tehát a túlzott egyszerűsítést és a tények tendenciózus szelekcióját 🙂
Akkor hadd kérdezzem (bár sejthető): Neked is ez a véleményed? És milyen volt a Hennesy? Ne mondd, hogy nem ittál belőle, mert megszúrom magam.
@kiskii: Sorry, az előzőt Neked írtam, de gondolom, a Hennessy-ből rá lehet jönni (ravaszság nélkül is ;-DD).
Az összeesküvés-elméletek lényegi jellemzője, hogy egy esemény bekövetkeztét visszafelé összekötik egy másik eseménnyel, ezt az későbbi esemény okának tüntetik fel, mintha a visszakövetkeztetett ok előre láthatóan és tudatos tervezés eredményeként vezetett volna az egy bekövetkezett későbbi eseményhez, és nem vezethetett volna a számos be nem következett, de a bekövetkezettnél a kiváltó ok felől nézve nem kevésbé valószínű következményhez.
Ha ehhez a bekövetkezett jelenséghez aztán még egy majdani következményt is társítanak, és arra is kiterjesztik azt a feltételezést, hogy itt egy előre látott és előre éppen a bekövetkezett módon megtervezett következménysorról van szó, akkor slippery slope-val kombinált extrém deduktivitásról, azaz fekete öves összeesküvés-elméletről beszélünk.
Mintha csak Orbán Soros-ösztöndíját a nyílt társadalmak ellenségeinek kitenyésztési szándékával kötnénk össze, s megtoldanánk azzal, hogy az agg tycoon előre látja, hogy éppen a XX. és XXI. század legjelentősebb politikusának tündöklés utáni szükségszerű bukása adja meg a zárt társadalmak eszméjének a kegyelemdöfést – unser Wort in G-ttes Ohren .
Egy összeesküvés-elméletet bonyolultan a saját cáfolhatatlanságát garantáló algoritmusainak leleplezésével, egyszerűbben a konkurens elméletekhez képesti valószínűségével hitelteleníthetünk.
Jelen esetben azzal, hogy ugyan miért ne lehetett volna az amerikai kormány civil ellenzékieknek nyújtott korlátozott támogatása mögött az a megfontolás, hogy ha az elkerülhetetlen felfordulás bekövetkezik, akkor legyenek a helyszínen az amerikai érdekeknek és a plurális demokrácia valamilyen eszméjének elkötelezett alakjai is, egyebek mellett akár éppen Izrael érdekében is…
@atommanus:
Az én véleményem jóval sarkosabb ennél.
Megjelent egy olyan elnök az usákoknál, akiről aaz első fél évben csak azt tudtam megállapítani, hogy ez egy gyurcsány. Aztán azt, hogy egy megagyurcsány. Mögötte pedig ott áll egy birodalom, amely birodalom vágyvezérelt külpolitikát folytat. Tehát az amerikaiak ha eldöntötték, hogy van megoldása a közel-keleti balhénak, akkor elindultak, oszt nem néztek közben se istent, se embert. Pláne nem számoltak a következményekkel.
Ez a forradalom-sorozat viszont precízen összehangolt támadás a világi arab kormányok ellen. A pánarab eszme – amelynek Szaddám bátyó bukása óta nem is igen van már elég hatalommal, erővel és elszánással bíró harcosa -, most meghalni megy. Azt hogy mi történik, láthatólag Kadhafi ismerte fel, mert kíméletlenül gyilkolja a forradalmazókat. Mubarak elbaszta, fel is fogják kötni.
S bár jósolni nehéz, különösen ami a jövőt illeti, megteszem, mert tök ingyenbe van nekem.
Szóval. Itt meg fog alakulni a Nagy Iszlám Köztársaság. Ez a Köztársaság eleinte hihetetlenül demokratikus lesz, annyi választás és népszavazás lesz benne, mint egy zaklatottabb lelki életű svájci kantonban.
Közben az utolsó fillérjeiken is európai és amerikai stratégiai ágazati vállalatokat fognak vásárolni. Amikor már elég sok ilyen (+statisztikailag mérhető számú munkaahely) lesz a kezükben, egy verőfényes augusztusi délutánon lerohanják és elfoglalják Izraelt, a zsidókat széttelepítik szudántól iránig mindenfelé, és ülnek egy évet, amíg a világ abbahagyja a hümmögést és a lábacskájával való toppantgatást..
Majd pár éven belül elkezdenek jegyzékeket küldözgetni az eu országoknak, hogy ott rútul elnyomják a vallást, ami csúnya dolog, és ők igazán nem akarnak beleszólni, de hát mégis.
Az usákok meg az eu mindeközben jelentős mennyiségű parlamenti és kongresszusi felszólalással fog történelmet alakítani. Közben az usák és az eus fegyvergyárak (egy 3 hetes embargót leszámítva) versenyt fognak tárgyalni a kínai és orosz fegyvergyárakkal a zsíros NIK megrendeléseiért.
Hacsak nem áll be a líbiai megoldás mögé minden arab állam, és nem kezdik el a mullahokat kalasnyikovkúrával kezelni.
*** prófécia vége ***
@Állományjavító: Rávilágítottál a lényegre. De a riportalany jónak látta frivol gondolatokkal szórakoztatni a közönséget, és már az elején bejelenteni, hogy ezt fogja tenni. Mondott is valamit, meg nem is, mint az okos lány a mesében, habár egy agg disznótartónak úgy viselkedni, mint egy mesebeli fiatal lánynak, talán mégse illendő.
@kiskii: Vigasztaljon, hogy a Nagy Iszlám Kalifátus sem húzta sokáig, ekkora államalakulat egybetartásához teljesen másfajta kvalitásokra lenne szükség. A pánarab eszme pedig már rég meghalt, mert mindegyik ország, sőt vidék teljesen mást akar.
Igazán nem tudok hozzászólni, mert ez nekem már magas, az információim az arab, illetve az iszlám világról enyhén szólva hiányosak. De azért Kadhafit inkább őrült szörnyetegnek látom, mint előrelátó stratégának.
Megjegyzés: agyérelmeszesedésem következtében csak most jövök rá, ki is az a Róbert gazda.
@kiskii: Kétségtelen, hogy az Al-Kaida-ról inkább feltételezhető, hogy kettőnél több cselekedetét is összhangba tudja hozni, mint az USA-ról. Egyébként nyilatkoztak, hogy minden erejükkel támadják a Kadhafi ellen harcolókat, így kedvenc Obamánk és az Al-Kaida most ugyanazon az oldalon látszanak harcolni, bár amit az USA tesz, az szóra sem érdemes. Dunán kívül nem látszik semmi.
Kadhafi azért tökös legény, vele nehéz lesz elbánni. Amikor Líbiában dolgoztam, volt egy iszonyatos méretű, magas fallal körülvett rezidenciája, és nem volt tanácsos a fal mellett sétálni, mert úgy szokott elindulni hazulról, hogy egy tankkal valahol áttöri a falat. (Így aztán nem tudni, hol kell rá várni.) És a kőműveseinek is van munkájuk. Valami amazon kommandó vigyáz rá, csupa nő. Szerinte a nők jobban figyelnek és nehezebb őket átverni. Én még nem írnám le.
De azért az Al-Kaidát sem láttam eddig mást tenni, mint robbantgatni. Nem tudom elképzelni, hogy az általad leírt összehangolt tevékenységet (felvásárlások, stb.) bárki is szervezné, megy az magától is, valamennyire kell költeni a pénzt. Mint írtam, összehangolt tevékenységeket Hitler és Sztálin óta senkitől sem láttam. Talán Reagan tetteiben érhető nyomon következetesség, de talán ő is csupán olyan spontán eseménysorozat tetejére ült rá, amit maga nem bírt volna koordinálni.
Szóval a magam részéről nem hiszem, hogy a világ vagy bármelyik ország sorsát értelmes tevékenység hatérozná meg, a folyamatokat inkább sztocgasztikusnak érzem. Az iszlám kétségkívül terjeszkedik, és radikálódik, de ez szerintem természetes reakciója azoknak, akik kimaradtak a fogyasztás élcsapatából és reálisabban elérhető értékek után néztek. De a hadseregek több országban is (Törökország, Egyiptom) jócskán bele vannak merülve a pénzcsinálásba és ők elég szervezettnek tűnnek ahhoz, hogy ne hagyják a nagyszakállú hülye öregeket parancsolgatni nekik.
Amúgy szerintem a jövőnket alapvetően az fogja meghatározni, hogy Kína merre fordul és mihez kezd, nem az arab világ akarata – ha van neki.
Egyébként nelem egyáltalán nincs olyan rossz véleményem Gyurcsányról, mint neked, szerintem inkább túl értelmes és főleg őszinte és nem elég demagóg ahhoz, hogy elfogadott politikus lehessen.
l
Elnézést az elütésekért. Természetesen sztochasztikus folyamatokat akartam írni.
@Késes Szent Alia: frivol, frivol, mondhatta volna rögtön a végét, Izraelből kikényszeritik az atomfegyver alkalmazását
Akkor inkább legyen frivol….
@atommanus:
Az alkaloidát nem is gondoltam. Marginális balhébrigádnak tartom őket. Iránról beszéltem, ahol viszont minden fellelhető, ami ehhez szükséges. Tudnak tervezni, van jövőképük, tökéletes és direkt kommunikációs csatornáik vannak valamennyi arab ország valamennyi hívője felé, és ez a lakosság precízen 100%-át jelenti. És a kommunikációt direktutasításos rendszerben is tudják működtetni.
@kiskii: Hát, a fene tudja. Ne legyen igazad. Irán nekem teljesen sötét ló, nagyon keveset tudok róla. Azon a környéken meg egyéltalán nem is jártam. Egyszer majdnem voltam ott, de csak najdnem. Majdnem mi csináltunk volna szimulátort Bushernek, csak aztán jött a németországi terrorakció, és arra az embargó … régen volt. A tárgyalások itt Budapesten voltak. Még a mostani góré előtt. Khomeini még élt …
Ha jól megnézzük az eseményeket, majd alszunk rá egyet-kettőt, hogy a látszat elhalványlujék, s kitetsszen a lényeg, akkor elég nyilvánvalóvá válik, hogy az iráni hadihajók szuezi áthaladása úgy, hogy a közelben felvonult amerikai flotta nem állította meg őket és nem vizsgálta át a szállítmányukat az érvényes Ensz-embargó ellenére sem, nem jelentéktelen esemény.
Valójában Amerika a libanoni kapituláció óta próbálja elboltolni Izraelt Iránnal, teljesen jogosan, saját nemzeti érdekeinek a figyelembe vételével, mert a kapituláció nyomán bebizonyosodott, hogy nem lehet rá számítani a stabilitás fenntartásában, bármennyire is ezt várták tőle a szunnita monarchiák és autokráciák, hanem, ellenkezőleg, értékes szövetségesből tehertétellé vált.
És ez a flottafelvonulás ennek az Izrael értékét felmérő Usa-Irán tárgyalássorozatnak egy eleme, és az áru további leértékelődését jelzi. Az ellentétel az, hogy az iráni hegemónia hajlandó-e és milyen áron az energiahordozók útvonalainak biztosítására és a geopolitikai stabilitás biztosítási feladatainak átvételére. Ma már Izrael léte valójában Irán érdekeitől függ, Izrael ma Irán vazallusa, még ha nem tud is róla: annyi a funkciója, amennyire Iránnak fontos az, hogy az ideológiai konfrontációban ellenségként felmutassa.
A Palesztin Hatóság Amerikai-bojkottja is ennek a folyamatnak egy eleme, nyilvánvalóvá tette, hogy ki az úr és ki nem az úr abban a világban, s hogy immár semmi szüksége senkinek Izraelre és a békefolyamatára, csak annyiban, amennyiben a gonosz metaforájaként még elműködget egy darabig az ideológiai csatatéren, aztán felszámolható.
Néhány éve, még a libanoni kapituláció előtt az volt a geopolitikai tét, hogy az Usa elcseréli-e Ukrajna fölötti befolyását az Irán semlegesítésére adott orosz engedéllyel, ma ez eldőlt, az Usának se felajánlható ellentétele, se ereje, se érdeke nem fűződik Izrael fennmaradásához, ellenkezőleg.
.