Hétköznapi hungarizmus avagy Matolcsy szintet lép
Hungarista lánclevélből származó ökörségre alapozná a magyar növekedést Matolcsy György jegybankelnök. Hűséges Sancho Panzája, Csizmadia Norbert is pont ugyanebből a sumérnünüke oldalakon terjesztett baromsággyűjteményből írta (nyilván nem ingyen) a múltkori okosságot. Most a főnök személyesen… A nyest.hu néhány éve egész sorozatot szentelt ennek a gyűjteménynek.
Matolcsy mai agymenéséből :
„Az emberiség őstudásának nyelve
Az ősműveltség az ős-etimonok révén 68 százalékban él nyelvünkben. Nem is tudunk arról, hogy nyelvünk tanulása és használata közben megtanuljuk és átadjuk ezt az ősi tudást. Bartók a magyar népzene aranymetszést és más természeti arányokat beépítő szerkezeteire építve adott az emberiségnek egy régi/modern zenei kincset. Ez a példa követhető a mai gazdaságban és kultúrában is.
Az Egység nyelve
Nyelvünk őrzi az emberiség őstudását, ami a Világegyetem egységét jelentette. Az „egy” maga az „Ige”, ami az „égi” és félreérthetetlenül azt jelzi, hogy a földi ember egy a Világegyetemmel, a Teremtővel és a természettel.”
Matolcsy azt is megmagyarázza, hogy miért van beleszeretve a magyar neohungarista mozgalom egy alacsony, kövér kipcsákba
A család, vezetők, idősek tiszteletének nyelve
A magyar nyelv „ereszkedő” hangrendű. A mondatok elején, a szavaknál az első szótagon van a hangsúly. A hangsúly jelzi a döntő részt, ahogy neveinknél a család megelőzi az egyént, sok keleti nyelvhez hasonlóan.
A nyelv kettőssége azt is jelenti, hogy egyszerre erősek egyéni hajlamaink és a családi közösség megbecsülése. Valójában a család gyarapodása áll a magyar étékrend középpontjában. (szerk. megj. az eredetiben is étékrend van) Hasonlóan erős az idősek megbecsülése, sőt a vezetők tiszteletének a hajlama.
A végére hagyom a legszebbet, a Kárpát-Duna-Nagyhaza, sőt a Kárpát-Duna-Nagyhaza jövőképe, irányt vált…
Világossá vált, hogy a magyar jövőkép nyugati irányból keletre fordul. Azt is felismertük, hogy minden keleti siker mélyén valójában az értékrendek, kultúrák, nyelvek ősi és bőséges forrása húzódik meg.
Ő a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Csak vége lesz egyszer.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16525073-67d8e9183bf73' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16525073&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16525073-67d8e9183bf73&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16525073-67d8e9183bf73' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Mikor reggel elolvastam Matolcsy írását, biztos voltam benne, hogy Jótündér figyelmet fog szentelni neki…
Amúgy bizonyos kultúrákban tisztelték az ilyeneket, bár a pénztárat azért nem bízták rájuk…
Vezetők tiszteletének a hajlama? Alig ezer éve hagytuk el az anyajogú mellérendelt paraszti társadalmat (a zIstván a király tűzzel vassal terjesztette néha kicsit erőszakosan a szeretet vallását :-(). Mária országában (anyaföld, feleségem – ketten vagyunk egyek). 🙁
A paraszti litván népesség meg csak úgy 7-8 száz éve hagyta el és lett szintén keresztény. 🙂
Nemesi magyar nemzetre ácsingózó piros pöttyös ülepű, az egyik szemeddel keletre és a távolba néző eltolcsykám! Tiszteljed te édesanyádat, a feleségedet és a lányodat! Meg úgy egyébként minden nőt, mert nélkülük mi sem lennénk. 🙂
„Kilenc óra tízkor befut egy személy.
– Miféle személy?
– Egy arab nőszemély. Elágazó italkeveréket hoz kétféle pálinkából. Kilenc negyvenötkor dühöngök.”
Igori. A Nemzeti Bank élén Winter tanár operál, aki valójában Pittman, a sejk…
„Elsősorban talán azt kell bevallanom, hogy nem vagyok százados – kezdte Durien -, és talán az is érdekli önöket, hogy Durien sem vagyok.
Mi volt tehát, mielőtt beállt ide katonának?
Durien sokáig hallgatott, és mélyen lehajtott fejjel mondta:
Hölgyfodrász…”
Nagyjából.
Viccország, ahol hagymázas „elméleteket” terjesztő idióták jegybankelnökök, semmirekellő, mindenféle munkára alkalmatlan infantilis hülyegyerekek külügyminiszterek lehetnek, az ország leggazdagabb embere a semmiből lett irdatlan vagyonával egy fogalmatlan falusi gázszerelő, akit ha leraknának az állomáson Balmazújvarosban, nem találna haza, pedig csak két irányba megy vonat.
„- A legnagyobb harcászokkal is előfordulhat – mentegetőzött a marsall. – Napóleon kitűnő hadvezér volt, és mégis megtörtént vele, hogy seregének egy része eltévedt Waterloonál, a ködben, amikor a legnagyobb baj volt.
– Itt azonban nincs köd.
– De a legnagyobb baj van.”
Ejnye no! „Ez egy komoly ország, komoly miniszterekkel” 😀 😀 🙁
A poszthoz. A nyest pont hu, az egy jobbára japánról magyarra fordító tolmács – fordító – nyelvész „közösség társadalmi felelősseg vállalása” (érdemes a „szerkesztőség” postacímének utána menni, cseléd garzonban tolja 2 fő, ebből az egyik informatikus, még ő a legjobb fej az egész csapatban, szerintem). Pont annyira lényegesek, mint az eltolcsy. 🙁 Évekkel ezelőtt leszoktam róluk, mert az igazi érvük mindig print volt. 🙁
Zaj a nyest, ahogy eltolcsy is. 🙁 Zavart keltő zajt keltő dezinformáló társaság. 🙁 A japók pénzén. 🙁
Kábé annyi közük van a tudományhoz, mint az eltolcsynak. 🙁 Nem igaz, van két hivatásos nyelvészük is, persze hogy finnugoristák. Amivel nincs is semmi gond, ha finnugorok vagyunk a nyelvészek szerint, akkor azok vagyunk.
Csak az őstörténetünk az nem nyelvi kérdés. Helyesbítek. Van nyelvi – nyelvészi hányada is, de az tényleg csak egy kis hányad. 🙁 Mint a magyar vándorban a kumisz. 🙂 Hányad? Dehogyis hányad. Hányat. 🙂
A baj csak az, hogy olyan értelemben komolyak, mint egy kétoldali tüdőgyulladás, csak sajnos antibiotikummal kikezelni.
Matolcsyról egyszerűen nem tudom elhinni, hogy komolyan azt gondolná, amit ír vagy beszél. Minden szava, mozdulata, sora annyira mesterkélt, hogy inkább gondolom egy trollnak, aki próbálgatja, meddig mehet el (bármeddig).
Nem tudom, de ez a szöveg konkrétan ijesztő…
szívlapáttal inkább, nem?
Igen ám, de:
„- Azt hiszem – mondta Senki Alfonz -, hogy Duron kisasszony ellen nem terveznek semmiféle gazságot, csak túsznak tartják.
Adja az Isten, hogy úgy legyen… magamért már nem aggódom. Ez a százados valami furcsa emberszeretetet hord magában a lelke mélyén… Megengedte a lányomnak, hogy felkeressen egyszer…
Különös alak – jegyeztem meg.
Igen… – bólintott a tábornok. – Nekem szivarokat is küld naponta… Havannát…”
Winter tanárunk van egy pár, de hol van Pittman?
Itt ócsárlod őket, mert nem arattál sikert náluk a gyagyás sumér stb. baromságaiddal. Te tökéletesen beillenél Matolcsy vagy Kásler csapatába, csak kimaradtál a buliból. Esetleg örökmozgót nem fejlesztesz?
Az ilyesmi sajnos nem a fidesz holdudvar sajátja, csak most ott lehet vele pénzt keresni.
Nem nyelvi kérdés, hanem régészet. A mai Bulgária, majd Szerbia és rá kétszáz évre a mai Km-e területén kezdődött a rézkor. Úgy 7 ezer évvel ezelőtt.
Amikor sumérban még békalencsét sem termesztettek. Tényeken nem szívesen vitatkozom, de nyugodtan fröcsöghetsz és nem, nem nem szeretnék a nertársi „buli” része lenni. Ettől a ma ismertnek vélt tények még érdekelnek. 🙂
A cikket Fejes László írta.
[(https://hu.wikipedia.org/wiki/Fejes_L%C3%A1szl%C3%B3_(nyelv%C3%A9sz))]
A másik állandó szerzőjük Klima László (Zegernyei).
[(https://hu.wikipedia.org/wiki/Klima_L%C3%A1szl%C3%B3)]
Szerintem egyszerűen idióta szegény, orvosi értelemben, te meg nem szoktál hozzá, hogy ilyenek futkorásszanak vezető beosztásban. Nem itt mesélte valaki, hogy ő is bejárt a Pannónia Filmstúdióba az apjához, meg a Matolcsy is, és hát mindenki tudta, hogy szegény gyerek az mesüge?
Nem pont ezt a termálvíz, sárga, sumér-Szíriusz szöveget nyomta Matolcsy jó pár éve valamelyik janicsárképző megnyitóján?
nem vagyunk finnugorok a nyelvészek szerint. ellenben a magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád egyik leágazása. hogy fajilag mik vogymuk amúgy, egy jó kérdés, gondolom remek kis kevercs, nyomokban talán még azokból az idetévedt, vagy idehajtott, vagy zsoldban ideküldött kalandor ősökből is csimpaszkodik néhány jegy bennünk a tót, sváb, oláh, rác, sokác, kun, török, KIPCSÁK sorstárs jegyek mellett. szóval finnugorok nem vagyunk, az hétszentség, egy kevercs népség a többi közé kozmálva a kárpát teknőben
a nyest népszerű nyelvészeti netmagazin. részben lelkes amatőrök, egy pár profi, ahogy a neten ez természetes, és (szerintem) nagyszerű.
te meg, akármi is van a torkodban, amitől így harákolsz, nyeld le, vagy köpd ki. hülyeség.
Mi a hülyeség és mi nem? A természet tudományok nem hülyeségek. A történet „tudomány”, a nyelvészet „tudomány” meg igen. 🙁
Genetikai vizsgálatok szerint a legközelebbi genetikai rokonaink a szomszédaink. Annyira nem is meglepő. És európaiak vagyunk.
Keletről jött eltolcsy húszezer hont foglaló, szó szerint elfoglaló harcosból eredezteti a magyarságot. Kerekítési különbözet ez a húsz ezer. Két tömény.
Semmi több. Bulgáriába is török harcos – arcos népek érkeztek. 3 generáció múlva szlávul beszéltek. Miért? Mert szláv köznépi – paraszti tengert foglaltak el.
Miből gondoljuk, hogy Árpád magyarjaira más sors várt? Teljesen mindegy hogy milyen nyelvet beszéltek Árpád „magyarjai”.
Adsz adót? Nem adok. 🙂 Korabeli adózási szokásokat csak így lehetett lefordítani magyarra. 🙂 Akkor még nem volt gúglitrenszlét. 🙂
Két történelmünk van. A nemesi Magyarorászgé, a másik meg a köznépié. Ez utóbbit kezdték el vizsgálni Bartókék, Kodályék, László Gyuláék jó megérzéssel. 🙂
Nem jöttünk mi sehonnan sem. Mi egyszeri Km-beli parasztok. 🙂 A józan parasztit vállalom, elismerve, véleményem csak egy vélemény. 🙂
Mindeközben az MNB kivonul a Corvinusról. Izgalmasan alakulnak a dolgok.
Mintha Radev komolyan vette volna, hogy újjá építheti az egyetemet, mások meg mintha komolyan vették volna, hogy ők beleszólhatnak abba, hogy Radev mit csinál. Szép tűzijáték lesz.
https://jelen.media/kozelet/matolcsy-besokallt-az-mnb-kivonulni-keszul-a-corvinuson-inditott-kepzesek-mogul-1778
(Jók ezek a Rejtő-jelenetek. Boldog békeéveink derűje, emlékek a „a régi nyarakon”-ról,
az „Eltávozott nap”-ról, a „drága kis szig.-em” nótájára együtt énekelhetjük Bródyval (Lendvai Ildikó ötlete nyomán) a „drága kis vig.-em”.et.
Karikó Katalinnak odakint sokszor Zorán hangja adott erőt,
most, hogy egy kicsit itt volt az országban azt szeretné, ha kérésére kibékülne egymással Zalatnay, Koncz Zsuzsa és azt hiszem Kovács Kati; arról is beszélt, hogy az Orbánnal való találkozásán a disznósajt tudományos alapon került elő: az apja ugyanis hentes volt és amikor disznósajtot készített a disznók füle tövét soha nem tette bele a sajtba, mivel a disznókat azon a helyen oltják be és ott felhalmozódhatnak a toxikus anyagok.)
K.-val is így vagyunk itt csaknem egy éve már ebben a „világvégi városkában”.
Ülünk a szobában a gépink előtt. Néha felnéz és elmondja az éppen olvasott otthoni marhaságot. Küldd át a cikket, majd elolvasom – mondom neki.
az egyik ilyen Matolcsy fentebbi elmélkedése volt arról, hogy
Magyarország sikerességének, gazdasági fejlődésének kulcsa, biztos alapja és katalizátora a nyelvünk, a magyar nyelv, mert ez a nyelvek
között egyedülálló „csúcstermék”. K. nevetve szokta sorolni, hogy Magyarországon ma szinte minden vezető
mással foglalkozik, mint ami a dolga lenne:
– az egészségügyi miniszter Mátyás király csontjait rakja össze, Magyarságkutató Intézetet
alapít, amelynek keretében olyan munkák jönnek létre, mint az Árpádházi-királyok származási sorának négy- ötezer éves eredetre
történő visszavezetése, vagy a pozsonyi csatáról készült teljesen történelmietlen, katonailag is megalapozatlan dolgokat közlő film,
(a film nyomán fellobbant vitában egy magyar hadtörténész ezredes nagyon jó elemzését olvastam, a csata rekonstruálásáról
(ezt a tanulmányt sok évvel a film elkészítése előtt írta, tehát a film készítői akár tanulmányozhatták is volna)
és más régészektől is cikkeket, hogy ez az egész hamisság a magyar tudományosság megalázása, megcsúfolása));
– a belügyminiszter a kórházak és az egész egészségügyi rendszer főparancsnoka;
– a külügyminiszter és a külügyi államtitkár a vakcina engedélyező és minősítő hatóság, emellett a lélegeztetőgépek
országos szükségletének fő tudorai a 16 ezer gép megvásárlásával (K. azt mondja a szakirodalom szerint 137 kórházi ágyra
hat-nyolc lélegeztető gép kell, 70000 magyar kórházi ágyra 137/8-al számolva ez 4087 lélegeztető gép,
úgy rémlik a járvány kezdetén, még a lélegeztetőgépek beszerzése és a kórházi ágyak felszabadítása előtt, közölték,
hogy Magyarországon 2500 lélegeztetőgép van (ami a szakirodalom által ajánlott alsó határ:
70000/137*6=3065 81,5 %-ka), ha ehhez +4000-et vettek volna a járványhelyzet várható alakulása miatt,
azt még akár felelős, szakszerű lépésnek is tekinthetnénk, bár már a 6500 lélegeztetőgép működtetéséhez sem
lenne elegendő a magyarországi szakképzett személyzet, egy szakképzett nővér két gépen lévő betegre tud figyelni,
és minden négy betegre kell egy lélegeztetésre szakosodott orvos, de ők ennél 12000-el többet vettek,
egy gép ára húsz- és negyvenezer dollár között van. Az alsó beszerzési árral számolva ez 240 millió dollár
kidobott pénz., amit például az egészségügy dolgozók fizetésemelésére, vagy éppen az ingyenes PCR-tesztelésre
is lehetett volna fordítani, de ugye a 133 legbátrabb ember az ország házában a teszt ingyenességének javaslatát elvetette.)
Matolcsy meg nyelvészkedik, de azért emellett néha jókat mondva oda is szúr az Orbán-Varga duó által követett
gazdaságpolitikának.
„Ez a nyelv dolog, azért közvetve igaz – mondom K.-nak – hiszen ahogyan beszélünk, az a gondolkodásunkra is hat.
Az azért, hogy a mi nyelvünk lenne minden nyelvek legkülönlegesebbike, legnehezebbike erős túlzás, de azért tényleg jobban is
kihasználhatnánk gondolkodásmódunk sajátosságait.”
É. Kiss Katalintól olvastam
erről érdekeseket, ő azt mondta egy interjúban:Mintegy 7000 beszélt nyelv van a világon, és ebből elég kevés van szisztematikusan
leírva, a tudományosan feldolgozott nyelvek között valóban a magyar és rokon nyelvei a nehezen elsajátitható nyelvek közé
tartoznak; amiben viszont a magyar nyelv a leírt nyelvek közül tényleg eléggé
egyedülálló, az az, hogy a magyar mondat logikai szerkezete (a beszélő, vagy közlő szándéka szerinti tartalom) és a szófaji
(nyelvtani: alany állítmány többi mondatrész), nyelvtani szerkezete között a legkisebb az eltérés, nálunk a legpontosabb
a megfeleltetés.`
A Matolcsy-cikk idézi Czakó Gábort. Czakónak nem olvastam még az írásait, most rákerestem van egy blogja, nem tudom él-e még.
Az idézett írásában a mozgást jelentő igéinkről ír, ebből valamivel több, mint ezeregyszázat gyűjtött össze, fel is sorolja.
Hogy miért is van a magyar nyelvben – más nyelrvekhez képest – két háromszor annyi mozgást jelentő ige, annak pontos okát nem tudja (bár az is
egy magyarázat amit a cikkben ír, hogy az igekötőink hány meg hányféle jelentésmódosítást adhatnak egy igének), felteszi: leginkább
a mi képalkotó fantáziánk, képi látásunk lehet az oka: baktat, battyog, slattyog, andalog, bóklászik….
Ez a cikke tetszett, aztán rákerestem a műveire, és a róla szóló méltatásokra
Czakó író, nem nyelvész, de sok írása foglalkozik a nyelvünkkel (a Duna TV-n volt egy állandó
műsora, ahol különböző témákban adta elő a gondolatait. Hívő ember, ami mindenkinek szíve-joga, magánügye, ha hitét nem akarja
tűzzel vassal rákényszeríteni a másikra.
Alapított egy társaságot, amelyik minden évben megszavazta, hogy ki legyen az azévi Sánta kutya-díj győztese.
Meggyesi és Heller Ágnes is kapott tőlük díjat. Orbánt nem találtam a sorban.
De még ez sem lenne baj, ami viszont nagyon nagy baj, hogy egy Czakóról szóló méltatás azt írja, hogy Czakó egy másik szerzővel együtt
a magyar nyelv Forgách-Simon-féle értelmező kéziszótár szavaira támaszkodva tudományosan bizonyította, hogy a magyar nyelv nem finn-ugor eredetű
(hanem mai marháink szerint nyilván hun-kipcsák- sumér).
Na itt kezdett igazán érdekelni a dolog.
Egy másik értekezésében Czakó arról ír, hogy ujgur sírokban a régészek a csontvázak alatt nyílhegyeket találtak.
Az ujgurok a hunok leszármazottai- mondja. Erdélyben is találtak sírokat, ahol nyílhegy volt a csontváz alatt.
Ezeknek a népeknek az volt a hite, hogy a kiásott sírgödörbe lőve elűzhetik a rossz-szellemeket.
Valószínűleg innen ered az a mondásunk, mondja, hogy: „neki már lőttek.”
Ez az, mondtam magamban, öngól-öngól hátán:
Orbán valamelyik minapi agymenésében arról elmélkedik, hogy Magyarországnak van egy Pannon és egy hun része,
a hun része szálkásabb a Pannon része kevésbé (csak zárójelben a hadtörténészi tanulmány szerint a Pozsonyi csatában a Pannon-rész verte szét a bajor sereget (szövetségben a morvákkal), a bécsi erdőig terjedő gyepűrészben portyázó vigyázóink a támadó ellenség észleléséről haza vágtatva hírt hozván, annyi idő alatt ameddig a két oszlopban a Duna északi és déli partján vonuló támadók a mai Pozsony térségéig értek csak a dunántúli
törzsi seregtesteket tudták mozgósítani, a Felső-Tisza vidékén lévő fejedelmi központban állomásozó (a várható besenyő támadások miatt állandó harckészültségben álló) sereg az első és második összecsapás idejére nem tudott volna a helyszínre érkezni).
Matolcsy nyelvünk csodájáról áradozik, miközben akit idéz a cikkében az arra jut, hogy nyelvünk nem is az aminek, tudjuk.
Magyarország megvétózza az EU – Kína ujgurokkal szembeni bánásmódja miatt hozott – határozatát,
miközben az ujgurok a hunok leszármazottai, kipcsák vér, és ez a felkent a kipcsákok törzsszövetsége fejedelmének képzeli magát,
meg a szálkás hun vidék avatott szakértőjének.
(mai hír, hogy az izraeli eseményekre hozott EU-határozat-tervezetet is megvétóztuk, mint ahogyan az oroszokat elítélőt is, meg a máltai újságírónő
meggyilkolásának kivizsgálását, parlementünk nem szavazta meg az Isztambuli Egyezményt, ahol ki kellene állni a gyengék az elesettek mellé, onnan mi
mindenünnen kihátrálunk.
É. Kiss Katalin a csatolt interjúban azt is mondja a tudományosan feldolgozott nyelvekről,
hogy e részletesen leírt nyelvek között a magyar elég jól van feldolgozva, ezzel összevetve a sumér és magyar , szanszkrit és magyar, hun és magyar megszállottaknak minden igyekezete ingatag alapokon nyugszik igazuk bizonyítására.
Matolcsy és Czakó nyomán az ujguruk után kezdtem olvasgatni az interneten , sok marhaság mellett, (például, hogy minden népek ősatyja és minden nyelvek ősanyja a magyar, erre bizonyítékként a magyar szót hozzák fel, hiszen abban ott a mag… MAGyar), olvastam egy érdekes dolgot Kőrösi Csoma Sándorról, akinek a tibeti tanítómestere 1825-ben egy régi könyvre hívta fel a figyelmét, ennek elemzése nyomán Körösi Csoma arra a következtetésre jutott,
hogy az ujgurok földjét arrafelé kell keresnie, amelyik az ott leírtak alapján földrajzilag is azonosítható, és úgy gondolta, hogy ez az a hely amelynek keresésére
Csomakőrösről elindult: az őshaza földje. Nem juthatott el oda, mert az a feltételezett hely nagyon messze volt, az odaút veszélyekkel teli, és az időközben az élete fő feladatává előlépő munka elvégzése minden idejét lekötötte.
(Bizony eléggé megfeledkezünk róla, hogy a földkerekségen Bartók és Neumann után Kőrösi Csoma az egyik legismertebb magyar.)
http://mek.oszk.hu/kiallitas/erdelyi/magyari.htm
És az É.Kiss Katalinnal készített interjú:
http://www.bolyaidij.hu/press/16/a_magyar_nyelv_logikaja_kulfoldon_is_erdekes
A fent leírtak zömét egy barátomnak írt levelemből másoltam ide,
Matolcsy nélkül nem tudtam volna meg például azt, hogy az ujgur sírokban sok csontváz alatt
nyílhegyet találtak…