Hoffmann meséje és az egy tál lencse
Eredeti szerző: maroz
Kezdem a mesével:
A kormány alapvető fontosságúnak tartja a magyarságismeret megerősítését az iskolákban — mondta Hoffmann Rózsa kedden Budapesten.
Közlése szerint a magyarságismeret megerősítésének egyik eleme lesz az iskolai emléknap bevezetése, a másik pedig a külhoni tanulmányi kirándulások megszervezése állami támogatással a közoktatás évei alatt.
Mint mondta, ma már nem kell attól tartani, hogy magyarságunk erősítése, magyar nemzeti identitásunk hangsúlyozása józanul gondolkodó emberekben visszatetszést kelthet.
Pedig de. Józanul gondolkodom — bármit is jelentsen ez — és a hangsúlyozás módja visszatetszést kelt bennem. Nehéz erről írni, tologatom is hónapok óta, leginkább azért, mert nem igazán tudom, hogy kiknek is írhatnék, kinek szóljon a poszt. Amit mondani szeretnék, az annyira triviális, hogy triviálisabb már nem is lehetne. Mit akar ez itt, miért magyarázza nekünk, hogy nem komilfó a vasárnapi terített asztal mellett hangosakat szellenteni? Aki viszont eddig sem értette, azt valószínűleg nem itt és nem ezzel az írással fogom felvilágosítani. Mindegy, tipródás megvolt, jöjjön a lencse.
A magyar név megint szép lett. Áruvédjegy, mint akármely mosóporé. Él és virágzik a nagy „Magyar” hype.
Vettünk egy csomag lencsét. Bocsánat, étkezési lencsét, de ez Pásztörperc kolléga kenyere, asztala, csak úgy tolulnak a képzavarok, szóval gyanúm szerint ez a „hülyék nyelve”-kategória, mert ugyan milyen lenne az a lencse, amit félkilós kiszerelésben az élelmiszerboltok polcain árulnak? Optikai? Takarmány? Hogy néznének ki a franciák a fejükből, ha náluk is így feliratoznák a portékát? La lentille verte du Puy — pour manger. Brrr…
Szóval itt ez a csomagolás. Nemzetiszín szalag, Magyarország térképe, termék, a hátoldalon a hálálkodás: „Köszönjük, hogy termékünk megvásárlásával magyar munkahelyeket támogat”, a zacskóban pedig kifejezetten ígéretesnek tűnő portéka. Hűha, nézzük már meg közelebbről, ki az, aki nálunk ilyent tud termeszteni, keresem hát a termelőt a csomagoláson. Származási ország: Kanada.
Na, várjunk! A nemzeti identitásunk hangsúlyozása ennél a konkrét esetnél miről is szólna? Hogy képesek vagyunk a kanadai lencsét félkilós zacskókba kiporciózni, és piros-fehér-zölddel felpántlikázni???
És ez nem egyedi, nagyon nem az. A hájp dübörög ezerrel. Import termék? Bődületesen szar portéka? Mit számít, pántlikát neki, piros-fehér-zöldet, mert az elbír bármilyen alázást, és hadd szóljon! Az a jó, ha van hozzá egy honlap is, gondosan ügyelve arra, hogy a „magyar”, ha melléknév, ha főnév, minden esetben nagy kezdőbetűvel íródjon, no és kötelező kelléke még az oldalnak legalább féltucat brutális helyesírási hiba (szárazárú, például, de ez az „áru” szavunk bármilyen formában keményen vízválasztó tud lenni, leírásilag) és minimum két irtózatosan magyartalan mondat a magyarkodásról.
Velünk is terhes a világ.
A nevelő félrenevel,
a vezető félrevezet,
a házastárs félreba…rátkozik,
a félimpotens adja az érzékit.
Sándor György
Nos, kedves Hoffmann Rózsa, ez bizony bennem visszatetszést kelt. Tessék jól megérteni: nem a magyar, nem az, amikor egy tetszőleges teljesítményünkre, sikerünkre, vagy akár pusztán a tisztességes létezésünkre, kiállásunkra büszkén, örömmel tekintünk azért is, mert az a teljesítmény, siker, satöbbi egyúttal magyar is, hanem ez a -ság. Amikor a semmire, vagy egyenesen a sumákságra vagyunk büszkék, mert felpántlikáztuk és az onnan már magyarság. A létünk helyett a léthazugságainkra legyünk büszkék?
Aki mindezt szóvá teszi, az ellenség, mert el akarja veszejteni a magyart, holott azt most nagyon meg kéne védeni, mert veszély fenyegeti. Értik, ugye, ezt a nációt kell félteni a hálivúdi kultúrmocsoktól, a globálkapitalista akármiktől, ezt a népet, amelyik túlélte a tatárjárást, a török megszállást, két világháborút, és még Soltész Rezsőt is túl fogja. Legyünk már komolyak!
A nemzeti identitás, a kulturális közeg fontos, ezt elég könnyű belátni, hiszen az individualista „én” is ezekben a közösségekben fejlődik ki. Belenövünk egy kultúrába, és ennek a kultúrának a gazdagsága, a sokfélesége adja meg nekünk később azt a lehetőséget, hogy belőle válogatva magunkat mintegy megcsináljuk: olyanná, amilyenné szeretnénk. Akit erre a vidékre pottyantott a gólya, annak igenis fontos a csoport kulturális és anyagi jóléte, mert ebből tud meríteni, és minél bőségesebb valami, annál jobban meríthetünk belőle.
A szolidaritás is erősebb a csoporton belül. Én is sokkal szívesebben szolidaritok a magyar paraszttal, hiszen őt ismerem — a szomszédom, együtt élünk, együtt örülünk, bánkódunk. A kanadait, a franciát nem ismerem, a hollandnak meg még a nyelvét sem értem, szóval az individualizmus és a kommunitarizmus ellentéte itt is csak látszólagos. Nincs nekem semmi bajom a szolidaritás nemzeti eszméjével: azzal van bajom, amikor ezzel az eszmével visszaélnek. Vajon érti-e Hoffmann Rózsa, hogy az ő meséje éppen pont a visszaélésről szól? Hogy egy tál lencséért „-ság”-ot csinálunk a nemzeti identitásunkból?
Az egyéni önbecsülésem része az is, hogy legyen valamiféle elismerése, megbecsülése a világban annak a kultúrának, amelyikbe születtem és amelyikben élek. Ezért is haragszom azokra, akik haragszanak a világra akkor, ha az nem esik hasra az áhítattól, valahányszor mi felpántlikázzuk nemzetiszínűre a szart, és a képükbe toljuk, hogy na, ezt ismerjétek el, mert ez magyar! Oppardon, ezt ismerjétek el, mert ez Magyar! Én nem duzzogni szeretnék az egész világra, amiért az nem becsül meg minket, hanem azt szeretném, ha megbecsülne. Hogy ehhez kéne teljesítmény is? Ja, ha csak úgy nem… Erről vajon miért nem szól egy szót se Hoffmann Rózsa meséje? Hogy a teljesítmény, az mitől lesz?
Én nem a célokat vitatnám, hanem az eszközt. A célon nincs semmi vitatni való, az közös. Az értékeim, és — mint fentebb utalni próbáltam rá — még az érdekeim is ezt diktálják, de az eszközt eléggé szörnyűnek tartom. Leginkább azért, mert nem jottányival se visz közelebb a célhoz, sőt. Csak azt nem tudom, miként vehetnénk rá Hoffmann Rózsát, hogy inkább dünnyögjön egy új mesét. Lehetőleg ne a fasiszta kommunizmusét…
P.s. A lencse amúgy finom volt, a forgalmazó cég nyugodtan küldhet belőle egy kartonnal, hálából az ingyenreklámért. Minket, vincenteket ugyan nem lehet megvesztegetni, de próbálkozni azért szabad. Kérésre kommentben receptet is írok. Posztban nem: félek, hogy bosszúból egy gasztroblog Hoffmann Rózsáról írna posztot, azt meg nem élném túl.
@Csucsundra: Próbálj meg elolvasni – és megérteni!- egy 500 – nem, 200- évvel ezelőtt írt MAGYAR szöveget…
@Állományjavító: Mondom én, hogy amit Te írsz, az teljesen korrekt, csak ez egy spéci helyzet. Ez itt a béke szigete, ahová nem harcolni, hanem megbeszélni járunk — és ha vki előjön az ordas „eszmékkel”, egyszerűen leradírozhatjuk anélkül, hogy egy karaktert is vesztegetnénk a tébolyaira. Jó Tündér egészen kiemelkedő ebben a műfajban — én néha elgyengülök, és megpróbálom nekik elmagyarázni a dolgokat.
De nem, ez a hely nem azért van…
@Állományjavító: ja, és ezzel nincs ellentmondásban az, hogy az ingerküszöb alatti mennyiségben hagyjuk őket tenyészni. Ez egyszerű marketingeszköz: láttatjuk a különbséget (ebben Jó Tündér már nem olyan jó, de hát senki sem lehet tökéletes).
@Pásztörperc: Elnezest, tunodtem rajta en is, ereztem, hogy nem helyes, de nem ugrott be.
Ez akkor vegulis torvenyhozo es nem vegrahajto hatalom volt? Vegrehajto az MSZMP KB volt?
Mindenestre erdekes modon a mostani felepites tankonyv nelkul is egesz ertheto.
@Pásztörperc: Asszem nem írok.
Épp ott tartok, hogy ha még egy kormánytervet meglátok, kiteszem a taccsot.
@Celtic: A sztálinista államrend ideológiai alapja a tv.-hozó és végrehajtó hatalom egysége volt, tehát ezeket a kérdéseket gyakran nem egyszerű megválaszolni. Az elnöki tanácsnál ez még viszonylag egyszerű, ugyanis nem volt semmilyen végrehajtó jogosítványa. Szóval, afféle felerészt tv.hozó, felerészt protokolláris testülep volt…
@simonmondja.: Látod, látod… hát akkor miért baj, hogy nekünk sincs kedvünk ilyet írni?
@teevee:
„Rohadtul el kellene azon gondolkodni, hogy mi vezetett ahhoz, hogy a liberalizmus mára szitokszó lett. „
Csordaszellem? En mindenesetre emlekszem olyan csokara, aki a partjaval bekerult az elso Orban-kormanyba, de elotte meg „liberalis fergekrol” szonokolt. Meg ugy altalaban, a szocializmusban is szitoskszo volt a liberalis (ha egyaltalan hasznaltak) es a kozmopolita helyett is az internacionalista volt a divat. Miert valtozott volna az elso szabad kormany alatt? (Ahol szinten volt KDNP es a fentebb emlitett alak is egy ideig)
Szoval, az egyes nepeknek mindig szitokszo volt es maradt. Ki gondol arra, hogy a ’48-as arcok is mind konzervativ liberalisok voltak…Hiszen az Magyarorszagon nem letezo fogalom, nem letezhet.
@Pásztörperc: Koszi. Lehet, hoyg elokaparom ezt a nyolcadikos torikonyvet, ha egyszer otthonjarok.
@Pásztörperc: @Celtic:
Emlékeim szerint a régi (népköztársasági) alkotmány is megkülönböztette és elhatárolta a törvényhozó és végrehajtó hatalmat. Épp úgy, mint az általános, egyenlő és titkos választójogot is. No de tudjuk, hogy a valóság nem rendelte alá magát a paragrafusoknak.
Formailag akkor is az országgyűlés az általa választott Elnöki Tanáccsal volt a törvényhozó hatalom, amíg a Minisztertanács a végrehajtó hatalom. Ez szovjet mintára történt, csak ott az előbbi a Legfelső Tanács és annak elnöksége volt.
Az Elnöki Tanács kollektív államfő volt, vagyis nem Dobi István vagy Losonczi Pál volt az államfő, hanem a 16 (vagy hány) fős testület. Ellentétben az egy szem Schmitt Pállal. Viszont törvényerejű rendeleteket hozhattak, ezért is tartoztak a törvényhozó hatalomhoz.
Az MSZMP KB pedig alkotmányjogilag nem létezett, illetve kakukktojás volt a rendszerben, holott ott volt az igazi főhatalom (pontosabban a Politikai Bizottságnál). Dehát ez messzire vezetne, és most én is leegyszerűsítettem a szerkezetet.
@Csucsundra:
„…a gyerek tudja,hogy épp miről beszélnek az iskolában,az ünnep-megemlékezés kapcsán… Március 15, augusztus 20,október 6, október 23, karácsony,húsvét….”
És még vedd hozzá március 21-et, április 4-et és november 7-et. Na és május 1-gyel vajon mit csinálnak kedvenc iskoládban?
Ami meg a „kommunista fasizmus” kifejezés gyalázását illeti, hozzád még nem jutott el egy József Attila nevű költő azon sora, amelyben (fordított sorrendben) fasiszta kommunizmusról ír? Na ja, tudom, ne is mondd: ő sem volt magyar.
@teevee: A román állampolgárság is összeköti őket, például, de nem erről beszéltünk. Egy nagyváradit nem különösebben érdekli a székelyföld, a csángók meg pláne. Ezek a régiók afféle egzotikumok a számukra is mint, amennyire teszem azt egy szombathelyi magyar számára, így nem is igazán érdeklődik iránta, legfeljebb életében egyszer-kétszer elutazik oda, de ismétlem, ezek az utak az egzotikus utak kategóriába tartoztak/tartoznak.
Nagyvárad már a XIX. századi századelőn is sokkal inkább nyugatra figyelt, még csak nem is Budapestre vagy Bécsre, hanem egyenesen Párizsra. Ez azóta is folyamatosan megmaradt, legfeljebb annyi változással, hogy az átkosban már inkább Budapestre figyelt. És nem, nem igazán érdekelte, kötötte le a műmájer székely skanzenlétezés, erre legfeljebb rétegigény, rétegérdeklődés adódott csak.
A liberalizmus azért lett szitokszó, mert nagyon határozottan mondták nagyon sokan, hogy az ilyen hoffmannrózsai turbómagyarság egy méretes hüleség, de egyrészt sokszor nagyonbuta, nagyonagresszív, nagyonellenszenves emberkék mondták, másrészt pedig bután is mondták, mert nem vázolták fel eléggé érthetően, hogy nekik nem a magyar identitással van bajuk, hanem csak azzal a gusztustalan pótcselekvéssel, amit a hoffmannrózsák olyannyira preferálnak.
Úgy jártak, mint a fidesz: nagy pofával sorolták, hogy mit nem, de amikor lehetőséget kaptak rá nem igazán tudtak semmi értelmeset mondani arról, hogy mit igen. Tagadásra viszont hosszú távon lószart lehet csak építeni, bármelyik oldalon.
@Csucsundra: mit osztod itt a népet he? Román vagy te ecsém, abból is a rosszabbik. Húzzál haza, aztán ott oszd az észt. Gyökér !
@Celtic: nem kell aggódni, még egy két év és a fideszes is szitokszó lesz. Ebben jó a magyar. Gyalázni, lenézni, acsarkodni, kiosztani, megalázni, lealázni…ja hogy dolgozni ? AZ UNDORITÓ !!
@sprenczl:
Amennyiban a nemzettudatot és a nemzeti érzelmet oktatni kell, az már réges-rég rossz! Ez olyan, mint HR agyament ötlete, hogy csak az érettségizhet majd, aki 50 óra kötelező-önkéntes munkát végez.
Itt sokak magyarok és magyarabbak, egy-két magyarkodónál, aki egy szépirodalmi művet nem olvasott. Ez a bolsizás, libsizés lett az igazi mai „hungarikum”. Megy a magunk megosztása? Esküszöm, hogy ez már eszementebb, mint a 80-as évek. Más vitafórumokon azt szoktam mondani, aki szittya módon akar élni, a középkórban, a ló túloldalára átesve, az tegye. valahol venni kell egy tanyát, ahol semmi infrastruktúra, aztán hajrá. Addig én dolgozom, stb… Erre egy agyament zenekar, agyament dalszövegrészlete dukál:
„Állok a pusztában, gatyám lobog.
Seggem kilóg, gyomrom korog.
Nézek a magosba, gondolok nagyot!
Magyar égre magyar csillagot!
Nyugati szél fú, délibáb ragyog.
Magyar vagyok, szittya vagyok!
Nem vágyok sokra, de egyet akarok:
Magyar nemzeti hip-hopot!”
@acs63:
„Jelen pillanatban is van „magyarság ismeret” az iskolákban. Úgy hívják: magyar.”
WTF?
@Arthur Dent:
Azt teszed.
@atila68: „WTF” ???
Ezt a kifejezést/rövidítést nem tanultam magyar órán. Lefordítanád? 😛
Igen, van magyar nyelvtan, magyar irodalom. Ha a gyerek odafigyel, nem csak bejár, akkor ragad rá valami a koszon kívül is. Esetleg, ha otthon is a kezébe nyomnak egy könyvet…..
A törvényhozásban is imádom a politikusokat. Ha az élő törvényt nem tudják, vagy nem akarják megoldani, akkor hoznak egy újabb, még kevésbé betartható törvényt.
Csináltak a problémával VALAMIT. 😛
@HaKohen: Szép, szép, csak hát a minisztertanács sokkal inkább volt jogalkotó, mint az országgyűlés. Utóbbi évente két-három törvényt fogadott el (volt olyan, hogy csak egyet: a költségvetést), a Min.Tan. és az egyes miniszterek viszont seregestől hozták a rendeleteket olyan dolgokról, amiket manapság tv.-ben szabályozunk.
(Az egy teljesen más tészta, hogy Antallékkal durván átestünk a ló túlsó oldalára, és jelenleg tv.-ben szabályozunk egy rahedli eljárásjogi kérdést: a mostani rendszer is nagyon rossz, de ez az előzőt nem teszi jobbá.)
@HaKohen: A hatalmi ágak elválasztását a kommunista politikaelmélet (tud.szoc.) egyáltalán nem futtatta. A párt vezető szerepe ideológiai szinten deklarálva volt, és gyakorlatban érvényesült is, hogy a végrehajtó hatalmon kívül a törvényhozás és a bírói hatalom felett is ellenőrzést gyakorol. Az egyik kis különbség Magyarország és a „testvérországok” között az volt, hogy nálunk ez nem került bele az alkotmányba, míg másutt mindenütt igen.
@mandras: Magyarországon a párt vezető szerepe deklarálva volt.
magyar alkotmány :
3. § A munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje.
csehszlovák alkotmány:
„the leading force in the society and the state is the vanguard of the working class, the Communist Party of Czechoslovakia”
@maroz: Okos, szelíd, szimpatikus emberek is mondhatnak hüleségeket, ha beleszeretnek a saját ideájukba a valóság rovására. Mert az igaz, hogy a nemzeti gőg, a felsőbbrendűség képzete, az arrogancia kártékony és kerülendő, de a nemzeti elkötelezettséget is kiönteni a fürdővizzel, az több mint hüleség.
Furcsa, hogy nem tűnt/tűnik fel, hogy azok az országok/nemzetek esetében, amelyek amúgy érdekelődésre számot tartanak (nemcsak Párizs, de London, vagy New York, stb.) ott a nemzeti büszkeség alap.
Vagy, bármelyik multi elvárja (és nagy pénzekért építi) az elkötelezettséget, a munkatársai érzelmi bevonódását (szimbólumokkal, egységes megjelenéssel, közös ünnepekkel/eseményekkel, kitűzőkkel, stb, stb), mert tudja, hogy ez érték, és a teljesítményt növeli.
És nem látom, hogy erre a liberalizmus képviselői milyen válaszokat adnak/adtak.
HR fikázásának nincs sportértéke, de szerintem az tarthatatlan álláspont, hogy úgy tartozom egy közösséghez (a magyarokhoz), hogy nem érdekelnek azok, akik szintén ehhez a közösséghez tartozónak vallják magukat (lásd műmájer székely skanzenlétezés).
@teevee: Hát ezaz. A nemzeti elkötelezettség egyáltalán nincs kiöntve a fürdővizzel.
@jotunder: Rosszul emlékeztem, köszönöm a korrekciót.
nol.hu/belfold/20110216-gardamelleny_a_kecskesajton
@maroz: Ő is jobb „konzervatív”, mint azok.
@Szindbad: Elárvult konzervatív:
index.hu/velemeny/jegyzet/2011/02/16/orban_es_az_elarvult_konzervativok ;))
Amúgy megkérdezhetem, hogy miért vesszőparipád neked ez, miért akarsz mindenáron skatulyázni?
@maroz: Leginkább azért, mert akinek az üzenetet szánom, ezt megértik. Akiknek elsősorban szánom, azok a skatulyázással szembeni ellenérzéseket liberális korlátoltságnak gondolják. Az üzenet egyszerű: „Nagyon könnyű jobb konzervatívnak lenni nálatok.” Ez szerintem a legjobb üzenet, ami mostanság elhangozhat.
@Szindbad: Erre ellenpélda a Fidesz ex fellegvára, hazánk Bazilikája, Esztergom. A Szent István szobra mellett a viharvert nemzeti lobogó, amelyről még a Duna túl oldaláról is lerí, hogy igen-igen ki kellene már cserélni! A közintézményekben meg a fehér sáv már-már fekete. Erről meg ennyit.
@MátyásKirály:
„Ekkora ökörséget már régen olvastam.
Párhuzamot vonni egy jó törekvés és egy rossz gyakorlat között.
Barétom, csak gratulálni tudok a logikádhoz.
Szerencsére egyre kevesebben vagytok, okoskodók/kötekedők, és amíg egy szar kis blogban mondod meg a frankót, addig leginkább röhejes, de az nagyon.
Na szeva Vincent, majd ha megint írsz egy baromságot, jövök kommentelni. :-)”
Egy „kedves ismerős” 🙂
A hülyeség és a józan ész közt van egy ásónyom! A tutit ti mondjátok? Csak gyorsan, mert ketyeg az óra, tikk-takk! 🙂 Túlzásba lett nyomva ez a nemzeti érzelem, már-már kényszeres, de ezt úgy sem érted, nem is akarod, mert te nyertese vagy, egy másik oldalon állsz, gondolom, hogy helyi érdekből? Akkor én „a zantimagyar és a zellenség vagyok”? Tudom… De ugyanolyan MAGYAR!!! Üdv Tankosnak! 🙂
@teevee: Na, ezt nézd meg:
index:
„15 év az idős asszonyt meggyilkoló román férfinak”
index.hu/bulvar/2011/02/17/15_ev_az_idos_asszonyt_meggyilkolo_roman_ferfinak
nol:
„Tizenöt évre ítélték az idős asszonyt meggyilkoló román állampolgárt”
nol.hu/mozaik/tizenot_evre_iteltek_az_idos_asszonyt_meggyilkolo_roman_allampolgart
Krónika:
„Tizenöt évre ítéltek Szegeden egy idős asszonyt meggyilkoló román állampolgárt”
http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=48008
És így tovább.
Ha nincs székely harisnyában, mellénykében, pörge kalapban és nem valamiféle sztereotip székelységet csinál, hanem mondjuk olyasmit, ami nekünk nem tetsző, akkor az illető román. A korrektebbek szerint román állampolgár.
Miközben ugye ő egy nagykárolyi magyar, aki közel húsz éve Magyarországon él. De ismétlem, ha nem illeszkedik pásszentosan a sztereotípiáinkba, akkor román. Hát, ennyit a nagy nemzeti összetartozásról.
@maroz: Megnéztem. Köszönöm, negatív példákban nincs hiány. Épp ezért gondolom, hogy az összetartozás terén lenne még mit csiszolni.
Arra lennék kíváncsi, hogy Te mit tartasz pozitív és követendő példának.
@maroz:
Ami csepp a tengerben… Lehet pozitívuma is?
Ladislav Sikorcin jégkoronkozó esete. Állampolgárságilag szlovák, jelenleg, a földrajzilag romániai Csíkszereda csapatában játszik. Az anyai nagymama beszélte utoljára a nyelvünket és ő volt magyar. A srác semmit nem tud magyarul. Magyar sportoló lehet, semmi gond, de ez a mindenkinak állampolgárság? Igen és ez egy pozitív eset és ember. A többi szabadon választott.
@teevee: Tartok tőle, hogy ez nem felületkezelési probléma, hanem annál mélyebb. Illetve egy adottság, mert ez szerintem nem is probléma, de ezt már leírtam párszor.
Most gondolj bele, ha a fidesz végigviszi a szavazati jogot, akkor mi lesz? A romániai magyarok közül akik rájuk szavaztak azok lesznek a magyarok.
Akik nem rájuk, hanem mondjuk egy szocialista, szociálliberális pártra, esetleg egyenesen Gyurcsányra azok lesznek a románok.
Ez a „-ság”-os megközelítés nem old meg semmiféle problémát, hanem sokkal inkább ez is a probléma része.
Én azt tartanám pozitív és követendő példának, ha nem egy darab, állami, hivatalos, Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor jóváhagyását is élvező, éppen ezért kötelező jellegű pozitív példa lenne, hanem több ezer, és mindenki kiválasztaná magának azt, amelyik neki a leginkább rokonszenves. És ezek között a példák között senki nem próbálna meg valamiféle prioritást, valamiféle sorrendiséget kreálni, pláne nem forszérozná azt, hogy a magyarságmutatója csak és kizárólag azoknak éri el a megkívánt értéket, akik a kincstárilag sugallt, elvárt, megkövetelt módon gondolkodnak, éreznek, példálóznak.
@sóhegy049: Sikit ne keverjük ide, Ő különleges eset! Aki ismeri a történetet, az tudja miről beszélek. Évek óta magyar akar lenni, nem az új törvény adta lehetőséget használja ki. (Az más kérdés, hogy ezért a szlovákról is lemondana.)
@maroz:
A szavazás kérdése csak az egyik vetülete a kettős állampolgárságnak, igaz szerintem a legtisztességtelenebb. Kell valami primitív bunkóság ahoz, hogy miután Mikola kikotyogja az egésznek az igazi célját – a hatalomba való bebetonozást – most a szavazati jog megadása kapcsán álszenten forgatjuk a szemünket és mindenféle hazug eufemizmusokkal próbálunk ( ismét, hányadszor már ? ) parasztot vakítani.
Minek fogja a fidesz nevezni azokat, akik – talán nem is kevesen – még csak kérni sem fogják a kettős állampolgárságot, éppen az „ajánlat” mélységesen tisztességtelen volta miatt ? Ez egy duplán mocskos ügy : állampolgárságot kapsz, hogy szavazz, szavazatoddal meg egy olyan ország politikai erőviszonyaira vagy hatással – ezen keresztül meg állampolgárainak hétköznapi életére – amelyben nem laksz, nem teremtesz értéket, nem adózól és – legalábbis így lenne fair ! – nem részesüls semmiféle anyagi juttatásban ! Akkor viszont miféle állampolgárság ez ?
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ez az egész milyen hatással lehet olyan határontúli részek demográfiai összetételére, amelyekben évszázadok óta magyarok (is ) élnek, minden közben átélt beolvasztási folyamat ellenére. Hogyan fér ez össze az „Édes Erdély” tündérvilág mantrájával, amelyet ezek a lélekkufárok éjjel nappal fújnak ?
@maroz:
Hogy a Fidesz minek fog nevezni ezt vagy azt a jövőben… bocs, de ez annyira nem értelmes vitatéma, … max. orákulumok között, de én nem érzem magam annak.
A pozitív példád is annyira …. háttttööö..
Szerintem, egy közösség attól közösség, hogy a tagjai érdeklődnek és tudnak egymásról, ez szerinted nem szükséges. Meg attól is lehet közösség, hogy vannak közös értékeik, prioritásaik. Ez szerinted nem helyes.
Akkor tényleg csak a személyiigazolvány állampolgárási bejegyzése és az adóbevallás címzettje tartja össze a magyarokat?
@teevee: Szerinted egy közösség attól is közösség, ha azt hazudjuk, hogy a tagjai érdeklődnek egymás iránt, tudnak egymásról, és azt hazudjuk, hogy a közös értékek pontosan azok, amikről mi azt gondoljuk, hogy azok? 🙂
@maroz:
Egy közösség, attól válik közösséggé, hogy az érdekeik és a céljaik is közösek. Elvben ennek így kellene lennie, ha a magyarokat is közösségnek tituláljuk. Itt alapból már van egyféle megosztás, mert alapjaiban más az érdek egy vidéki faluban és más egy városban. Más a gondolatvilága a jelenlegi határainkon belül élő honfitársainknak és más az eltolt határainkon kívűl élő magyaroknak, akik még, ha egyeseknek nem is elfogadható, de már asszimilálódtak az ottani más népcsoportokkal. És itt jön a hatalom, mikor valaki a rá erőltetett, azaz gondolkodtatott magyarsági filozófiát nem vallja, már kirekesztetté válik. Ameddig ez a politikai megosztás itt helyben nem változik, addig roppant nehéz lesz az egységes gondolkodás éa a -ság is.
@maroz:
nol.hu/belfold/20110216-gardamelleny_a_kecskesajton
Ez egy tökéletesen megfogalmazott cikk. Ez a valóság, nem igen lehet mit hozzáfűzni. Esetleg még annyit, hogy a teljesen csak magyar termékeket értékesítő üzletek nem a hétköznapi emberek számára (áraik) és azok környezetében érhetők el. 🙂
Off:
Zöldségek terén, ez a vegyszeresdi? Háziállatom egy Tengeri malac, akinek nincs, köztudott, hogy a válogatása nem egyszerű eset, mert a vegyszeres zöldárut nem fogyassza el, ne is tegye, de jó tesztre! 🙂 Zömében a piaci-őstermelői árukkal volt a legtöbb gondom, de a piros-kék multi áruival a legkevesebb.
On:
Tehát nem minden magyar áru kifogástalan… Még, ha fényezzük sem lesz az.
@maroz: Nem, ahol nincs közösség, ott nem kell azt hazudni, hogy van.
Az a kérdés, hogy van-e.
@sóhegy049:
Tegnap vidékre mentünk és Csillaghegyen betértünk egy azóta magyarrá vélt üzletházba. Megpillantottam egy Magyar Termékek boltját. Most az árak az egekben és a termékek 1/4 részének a csomqagolása? Komolyan az igénytelen alatt volt. De magyar… Az északi országrészbe érve, ott már-már beteges egyesek körében ez a Viktorimádat. Ők vallják magukat magyarnak, mert a nemzeti jobbközépre szavaztak. Tehát, beállítottságuk és eszméjük alapján kiderűlt, hogy ők a -SÁG! Ledöbbentem rajtuk. Ez a közösség van, ezek szerint és a rajtuk kívűl állók halmaza. Szép egy jövő előtt állunk.
Visszavezetem ezt Viktor kokárdahatdjáratáig.
Na bazze, ezek lopnak:
indavideo.hu/video/A_hazaarulo_tarka_bab
😉
index.hu/gazdasag/magyar/2011/03/08/magyar_gyartot_tesz_tonkre_az_etiop_tarkabab/
„A gyártó PA-COMP Kft. pedig az ügyet botrányként tálaló Magyar Nemzetnek írt levelet, mely szerint termékeire akár rá sem kellett volna írnia a származási országot, mert az áru magyar hozzáadott értéke több mint az ár 51 százaléka.”
Az anyád picsáját. Meglovagoltál egy hájpot, elbuktad, fogd be a pofádat. Kereskedjél nemhülyeországban, ahol a nemhülye vevőknek azt kell ráírni, hogy a portéka jó, mert nemhülyeországban a nemhülye vevők elsősorban megenni akarják, és nem beszélgetni vele, vagy mi.
Bájdövéj: ha az etióp rizibizi szétporciózásával ilyen jól lehet keresni, akkor ki lesz az a hülye, aki nem az etióp rizibizit fogja szétporciózni?
Bájdövéj kettő: Az első román Dáciák idejéről való egy hozzáadott-értékes vicc. A licenc francia, a gyártósor francia, a mérnökök franciák, akkor mitől is román a Dacia? Hát a „Made in Romania” címkétől!
@sóhegy049: erre mondták, hogy az szokott harcolni a hazai termékek védelméért, aki negyedosztályú áruval kereskedik.
Ló és libafelvágott. Arány szigorúan 1 : 1.
Egy ló, egy liba.
index.hu/gazdasag/magyar/2011/03/10/utolagos_tandijban_gondolkodik_a_kormany/
Na, ezt most nem értem: „Cserébe félévente 30 ezer diák külföldi ösztöndíját vállalná át a kormány.” Miért cserébe? Mi fizessük külföldiek taníttatását?
Az utolsó mondat meg a szokásos fekáliás gyöngyszem.
@Pelso..: Ez magar diákok külföldi ösztöndíja lenne. Szép gondolat és értelmetlen. Egyfelől marha sokba kerül, ha tényleg annyi pénzt akarsz adni nekik, hogy tanuljanak és ne alkalmi munkával keressék meg a betevőt (Erasmus-jelenség, hogy annyira kevés a hozzájárulás, hogy komoly saját erő nélkül nehéz nekifutni) másfelől ez megint a szokásos voluntarista nagyságrend, amikor ehelyett az egyetemeket kellene rendesen ösztönözni és segíteni élő kapcsolatok kialakításában.
@Wolff: OK, én értelmeztem rosszul. Amellett mézesmadzag az egész, valamint a kint tanuló diák kint fog maradni a tanulmányai végeztével, hacsak tanulmányi szerződésben nem kötik, -de azt csak néhány évig.
3 milliárdos megtakarítással, 633 iskola bezárásával, több mint tízezer tanár elbocsátásával számol a köznevelési törvény titkos melléklete.
fn.hir24.hu/itthon/2011/10/26/a-hoffmann-terv-titkos-reszei/