Hogyan csináltak sztárt Jordan Petersonból.
Eredeti szerző: jotunder
A Mandiner ügyeletes hülyéje delirált egy jót Jordan Peterson kanadai pszichológus professzorról, az amerikai alt-right idoljáról.
Jordan Petersonról el szokták mondani, hogy nagyon okos ember. Az.
Súlyos depressziós (az ok talán az, hogy lánya- akit Mikhail Gorbacsovról nevezett el Mikhailának – egy ritka betegségben szenved, ami megtámadta az ízületeit, rengeteg műtét és mesterséges ízületek beültetése után most aránylag jól van), ez időnként látszik rajta, egészen különös személyiségű ember, de nyilván nagyon okos. A McGill-en szerzett doktorátust, onnan ment át a Harvardra, ahol docens lett, majd ezután tért vissza professzornak a világ egyik legjobb egyetemére a University of Toronto-ra.
Magyarországon megszoktuk, hogy a molnárattilakárolyok, lánczik, schmidtmáriák seggbuták, mert a magyar egyetemi életben simán lehet seggbután érvényesülni, hát ott nem. Ennyi. Igen, Jordan Peterson az összes furiságával együtt egy nagyon okos ember. Ez arrafelé szakmai minimumnak számít.
Világhírű pszichológus? Nem az, de attól, hogy valaki nincs egy tudományos területen a legjobb ötvenben, még annyira, de annyira jó lehet… A világ nagy.
Itt az ideje arról is beszélni, kik és hogyan csináltak sztárt Petersonból. Teljesen egyértelműen az általa kultúrmarxistának (Petersonnak fogalma sincs a marxizmusról, TGM a padlóhoz szokta verni magát az ilyen hülyeségektől) nevezett progresszív amerikai-kanadai baloldal csinált belőle sztárt.
Petersonnak volt egy televíziós vitája egy bizonyos A. W. Peet-tel, aki van annyira jó fizikus, mint amennyire jó pszichológus a Peterson. Ez az A.W. Peet Amanda Peet néven írta első cikkeit, és most már nem Amanda Peet néven írja a cikkeit. Nem tartja magát semmiféle neműnek.
Peterson nem vitatta Peet jogát arra, hogy olyan neműnek tartsa magát, amilyennek akarja, de jelezte, hogy neki viszont jogában áll Peetet nőnek tartani, sőt nőként referálni rá.
Ontario állam törvényei értelmezhetőek úgy, hogy Petersonnak nincs joga arra, hogy nőként referáljon Peetre. Ez nem teljesen világos, de van ilyen interpretáció is (Peterson ellen nem indult semmiféle eljárás, és az egyetemen is csak a baloldali diákok és egy némely kollégája szekírozta, őket viszont az alt-right trollhadsereg kezdte fenyegetni, nulla-nulla, most a sokadik hosszabbításban vagyunk és itt nincsenek tizenegyesek).
A szólásszabadság teljes ideológiai relativizációja az, ami miatt Peterson sztár lett.
És igen, emögött a keményvonalas progresszív baloldal áll. Az angolszász civilizáció a szólás szinte korlátlan szabadságára épül. Képzeljük el azt a helyzetet, hogy nem szankcionálható az, ha valaki egy fekete család háza előtt náci jelszavazat üvöltözve keresztet éget, de egy egyetemen megfednek valakit azért, mert Amandának született emberre nőként referál. Igen tudom, a kanadai helyzet egy kicsit más, de az Egyesült Államokban is voltak ilyen jelenségek.
Ha a progresszívek azt mondták volna Petersonnak, hogy – édeske, annak nevezed A. W. Peetet, aminek csak akarod, maximum mi meg majomparádénak fogunk gondolni téged – ha nem hagyják, hogy szétüvöltözzék a konzervatívok vagy a mégkonzervatívabbak előadásait, pontosan úgy, ahogy azt sem hagyják, hogy valaki egy színházi előadást üvöltözzön szét, akkor Peterson nevét ma nem ismeri senki a szakmán kívül.
Magyarország egy közép-ázsiai kumiszköztársasággá züllött, a Peterson jelenségnek nincs relevanciája, tényleg kurvára mindegy, hogy egy taktaharkányi bohócegyetemen mit engednek meg és mit nem. A nyugati baloldalnak azonban meg kellene értenie, hogy Peterson nézetei ugyan kissé provokatívak, de könnyebb tolerálni őket, mint egynémely gyümölcsjoghurtot.
P.S Errefelé azt szokták gondolni, hogy a szólásszabadság azt jelenti, hogy nekem, mint privátembernek tolerálnom kell mindenféle idiótát. Ez tévedés. Az államnak kell tolerálnia az idiótákat, nem nekem.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518577-6969da2570781' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518577&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518577-6969da2570781&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518577-6969da2570781' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@seol: De hát a jungi elmélet nem is a nőkről meg férfiakról szól, hanem viselkedési formákról meg tudattartalmakról, ráadásul a káosz nem rosszabb, mint a rend, az egyik a másikból következik… Miért kéne Petersonnak felelősséget hárítania, ha erről beszél? Kiről mond rosszat ezáltal?
Különös félreértések vannak arról, hogy mit mond Peterson. Biztos túl hosszan beszél és kevesen hallgatják végig, vagy nem tudom. Furcsa.
@Késes Szent Alia:
Szól az mindenről, bizonyos értelemben nőkről és férfiakról is.
Persze, a jungi elméletben, illetve annak fogalmi keretei között nem — feltétlenül — rosszabb a „káosz”, csak hát ugye a köznyelvben sem az elsődleges jelentése, sem a konnotációi nagy része nem túl pozitív, és hát Peterson — nagyon úgy tűnik, hogy — ide-oda ugrál a különböző értelmezési skatulyák között, ahogy neki épp kényelmes. És nagyon jól tudja, hogy a fanboyok hogyan fogják értelmezni — de persze elég profi ahhoz, hogy hagyjon magának egy kis folyosót, amelyen kitekereghet, ha valaki beleköt.
És ha tényleg ilyeneket talál ki, hogy „isn’t it unfortunate that chaos is represented by the feminine”, akkor több szempontból is bájos, hogy ezzel kapcsolatban arra hivatkozik, hogy ő jungiánus. Egyrészt ugye khm, nem igaz, másrészt Jung kétlem, hogy valaha is ilyet állított volna. És nem, nem igazán fontos végighallgatni 4 óra kiselőadást annak eldöntéséhez, hogy ez hülyeség — kivéve persze akkor, ha az volt a következő mondata, hogy „just kidding”. 🙂
Amúgy a jungi elméletben jó pár — hadd nevezzem így — pozitív archetípus kötődik szigorúan nőkhöz, olyanok is, amelyek épp a Rend kialakításához és fenntartásához tartoznak (királynő, bölcs asszony stb.), ezeket szokta emlegetni? Vagy van a rend, ami férfi, van a káosz, ami nő, de egye fene a boszorkány is nő, oszt jungiánusok vagyunk?
@seol: „ide-oda ugrál a különböző értelmezési skatulyák között, ahogy neki épp kényelmes”
Az valódi filozófiai kérdés itt szerintem, hogy ez meddig ártatlan tévedés, milyen tartományban az elvárhatónál odakentebb gondolkodás a sikerhajhászás bűvöletében, és honnantól jól tájékozott, szándékos trollkodás*. Mert mindenképpen nagyon népszerű a dolog, és csak az időrendi véletlennek köszönhetjük, hogy nem születtek** pl. olyan traktátusok, amik szerint a rabszolgaság az ember természetes állapota, hiszen lásd az elektronokat, ők is az atommaghoz vannak kötve. There are reasons for it.
*Amit vincentiánus alapokon kell megítélnünk: lopni lesz.
** Remélem!
„nem igazán fontos végighallgatni 4 óra kiselőadást annak eldöntéséhez, hogy ez hülyeség”
Igazából szerintem a megvilágosító erejű részlet a cikkben nem is Petersontól származó idézet volt, hanem a rucija a fotón + a sztori hozzá.
@seol: Nekem nem tűnik úgy, mintha ugrálna. Esetleg linkelnéd, hogy hol tesz ilyet?
Szerintem a következőt mondja: a Káosz az ismeretlen, ami egyrészt életveszélyes és bele lehet pusztulni, másrészt az explorálásával új dolgokat fedezhet fel az ember. A Rend szintén kettős természetű, lehet elnyomó és lehet védelmező. A káosz a természetben manifesztálódik (feminin), a rend pedig a társadalmi rendben vagy elnyomásban (maszkulin), az embert ez a kétféle környezet veszi körül.
Az ember pedig az archetipikus Hős, akár nő az illető, akár férfi. A hős dolga, hogy bátor legyen és helyesen értelmezze az őt körülvevő világot, akkor képes lesz az ismeretlenben navigálni és közben olyan rendet teremteni – önmagában és maga körül – ami nem elnyomó.
Ez egy pszichoterapeuta gyakorlati útmutatója alapvetően. Annak, hogy a káosz szimbolikusan feminin, semmi köze ahhoz, hogy a női emberpéldányok milyenek legyenek vagy hogy hány unokát szüljenek Kövér Lászlónak.
@Késes Szent Alia:
Ha nekiáll ilyenek alapján ésvagy ilyenekre hivatkozva élet- és társadalomszervezési khm, „tanácsokat” adni, az pl. teljesen más skatulya.
Á, szóval a Káosz az vagy az életveszélyes, rendet leromboló izé, amelyet a vajon-milyen-nemű teremtéskorona vissza kell szorítson, vagy új dolgok lelőhelye, amelyeket a vajon-milyen-nemű Felfedezőúr fel kell fedezzen? 😉
De nem, szerintem ilyenek nincsenek Jungnál, nem a káosz nem kizárólagosan feminin nála szimbolikusan vagy akárhogy. Plánem „represented by the feminine”.
Amiket erről a könyvében ír, önkényes* (és időnként téves**) szemelgetések gyűjteménye mitológiai, pszichológiai, biológiai közhelyekből, aztán a következtetés, miszerint „így van, tehát így Természetes” — ami ugye akkor is érdekes logika lenne, ha „így lenne”.
Egyébként nem túl vészes és ha nem játszana gurut, és főleg nem „tetézné”, amikor belekérdeznek, sokkal kevésbé lenne „nem kéne” az egész.
Mondjuk az is igaz, semmit nem találtam benne egyelőre, amit egy közepesen ügyes és rutinos bölcsészkaros ne tudna összehozni, ha megkapja a „fogd a káosz és a rend témáját, nézd meg, mit írnak a vallási szövegek, nézz meg pár rajzfilmet, keverd bele valami társadalomelméletbe és viszont” feladatot, sz’al eddig „ha jó lenne, akkor se lenne jó”, de persze csak tucatnyi oldalt olvastam el eddig. 🙂
De kérdésem fennáll: Jungnál vannak kifejezetten pozitív feminin archetípus(-aspektus)ok, fog ilyeneket emlegetni valahol? Eddig csak abba sikerült belefutnom párszor, hogy a csúnya női káoszt legyőzi a férfi (bocs, Férfi).
* érdekes, hogy Tiámatot megemlíti, mert őskáosz és női alak, de Egyiptom, ahol
„pont fordítva” ábrázolták, és Apóphisz hímnemű, kimarad… mi több, fura
** csak így hirtelen:
„This is perhaps because the primary hierarchical structure of human society is
masculine, as it is among most animals, including the chimpanzees who are our
closest genetic and, arguably, behavioural match.”
vs
„Most studies indicate that females have a higher social status in bonobo society.
[…] A male derives his status from the status of his mother.”
@mafi mushkila:
Ne komolytalankodj, a rabszolgaság a hőtanból következik, nem az atomok felépítéséből.
@seol: „De kérdésem fennáll: Jungnál vannak kifejezetten pozitív feminin archetípus(-aspektus)ok, fog ilyeneket emlegetni valahol?”
Szerintem nem fog mást emlegetni a fentieken kívül, se nők, se férfiak vonatkozásában (de a könyvét nem olvastam, az előadásokból rémlik így). Mi következik ebből?
@incze: Kiderült, hogy a petersoni tanok szexuális újraelosztásra vonatkozó részével már érdemben foglalkoztak eleink (jó, az én eleim 🙂
twitter.com/drnelk/status/991005177971990528
Mostan konzervatív vagyok!
@mafi mushkila: gyönyörű )))
vajon még beszélgetni sem hagyták szegény ördögöt ?
@nerángass: Hát nem 🙂
A képet kinyitva is megvan a vége a történetnek, vagy:
http://www.sefaria.org/Sanhedrin.75a?lang=bi
…Persze ha nem ez a hülyeség az újraelosztásról a kérdés, hanem a szabad szerelem mondjuk, akkor aznap nem vagyok konzervatív 🙂
@mafi mushkila: köszönöm szépen. nagyon szórakoztató volt ez a kis betekintés a tanokba ( ? ). A dokik a trickster szerepét játszották )))
@Késes Szent Alia:
Mármint mi következik abból, hogy úgy nevezi magát jungiánusnak, hogy mondjuk az archetípusizéből nagyon gondosan szemelget úgy, hogy lehetőleg a férfiaknak csak pozitív, a nőknek csak negatív konnotációkkal rendelkező kategóriákat feleltessen meg — de még ezen a nemes elszánáson belül is összekutyul mindent mindennel? Hát nem is tudom. Mondjuk azt, hogy Ő egy Igazi Guru?
@seol:
„azt” -> „az”
@seol: Mondjuk az anya (magna mater) archetípus milyen megfontolásból negatív?
Az az érzésem, hogy te már eldöntötted, hogy ez a faszi nőgyűlölő, és utólag gereblyéznéd össze hozzá az érveket. Nekem igazán mindegy, de nem volna hasznosabb először alaposan megfigyelni és csak utána megítélni?