Hogyan kerülhetünk ki az alkotmányos válságból?
Schmitt Pál fogadta a Sólyom Lászlót, és áttekintették a kialakult helyzetet.
A megbeszélésen Sólyom László elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 %-os különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntését követő események nyomán kialakult alkotmányjogi helyzetet, különös tekintettel az Alkotmánybíróság hatásköre tervezett korlátozásának — a jogállamiság alapjai szempontjából — aggályos voltára.
A jelenlegi és a volt államfő áttekintette a köztársasági elnök előtt nyitva álló lehetőségeket a jogállamiság alapelvei érvényesítésére, figyelemmel az alkotmányos és a gazdasági szempontokra is. A találkozót Sólyom László kezdeményezte. (keh.hu)
Az Alkotmánybíróság közleménye után és a köztársasági elnökök találkozója után ezt a helyzetet nem lehet másnak minősíteni, mint alkotmányos válságnak.
Orbán Viktor ezt a helyzetet kezelheti úgy, hogy a kétharmados többséget kihasználva megváltoztatja az Alkotmányt és gyakorlatilag dekrétumokkal kormányoz. Az, hogy a törvényhozás vita nélkül elfogadva Orbán javaslatait az Alkotmánybíróság által nem kontrollált módon törvénykezik, az de facto dekrétumokkal kormányzásnak minősül, aminek súlyos következményei lehetnek. Magyarországot gyakorlatilag kiközösíthetik az Európai Unióban.
Itt nem az egymilliárd körüli végkielégítésekről van szó, hanem a százmilliárdos nagyságrendű költségvetési tételekről. Orbán Viktor időt akar nyerni, és el akarja kerülni a lakosságot közvetlenül érintő megszorításokat. Ez az ő dolga, ez vizsgálható mindenféle szakmai szempontból, nem én leszek az, aki megteszi. Ugyanis én ehhez nem értek.
Magyarország egy komoly európai ország és nem Tadzsikisztán. Nem vagyunk olyan gazdagok és olyan fejlettek, mint Ausztria vagy Németország, de európai nemzet vagyunk, az Európai Unió tagállama. Mi az ilyen helyzeteket csak és kizárólag uniós államhoz méltóan kezelhetjük.
E sorok írója nem szereti Orbán Viktor politikáját. Ennél talán erősebben is fogalmazhatnék. Mindazonáltal mindaddig, amíg a jogállami kereteken belül marad, ő az én miniszterelnököm. Esetleg tüntetek ellene, leírom, hogy mekkora marhaságnak gondolom, amit csinál, de ő a miniszterelnököm. És azt szeretném, ha ebben a helyzetben ő európai miniszterelnökként, az én miniszterelnökömként viselkedne: részt venne a probléma megoldásában, és nem ő maga lenne a probléma. Itt most nagyon sok mindenkinek nem osztottak lapot. Annak a volt miniszterelnöknek sem, aki végigsunnyogta, végighazudozta és végigamatőrködte a hivatali idejét, és soha senkire nem volt hajlandó figyelni, és pontosan olyan marhákat választott maga mellé, mint ahogy utódja tette.
Bizonyára sokaknak nem tetszenek Orbán Viktor, a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnökének informális tárgyalásai arról, hogyan egyeztethetnék össze az alkotmányosságot és a gazdasági-költségvetési stabilitást: nincs rá passzus az Alkotmányban. Nincs azonban olyan cikkely, ami ezt explicite kizárná.
A történelemben számos alkalommal fordult elő, hogy a hatalmi ágak informális tárgyalásokon egyeztek meg (igen, az emberek feje felett, ez tény). Eisenhower azért nevezte ki Earl Warren kaliforniai kormányzót a Legfelső Bíróság elnökének, mert hatni akart a bírákra. Warren segítségével döntöttek a Brown kontra Board of Education ügyben, ami az állami szintű faji szegregáció, a Plessy kontra Ferguson döntés megsemmisítését jelentette. Earl Warren Ike Eisenhowert képviselte a testületben. Mindenki tudja, hogy egy informális döntés következménye volt a Legfelső Bíróság első nagy döntése a tizenkilencedik század elején az Igazságügyi Törvényről: a bíróság nem akart bajt, nem akart konfliktust az elnökkel, így azt az utat választotta, ami alkotmányos és megoldja a problémát.
Orbánnak is vannak szempontjai, és ha ezeket a szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyják, ha beszorítják egy rossz döntésbe, akkor ezt a borzalmasan rossz döntést meg fogja hozni.
Kompromisszumot kell kötni. Előre meg kell tárgyalni, mi az, ami elfogadható. Nem hódmezővásárhelyi józsiknak, hanem a miniszterelnöknek, az elnöknek és a magyar Earl Warrennek, az alkotmánybíróság elnökének. Újságíróktól távol, a mi fejünk felett. Nem pont úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva, hanem úgy, ahogy az a civilizált világban még elfogadható. Ennyi lenne az én két centem ebben az ügyben.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517081-6a044c718aeaf' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517081&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517081-6a044c718aeaf&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517081-6a044c718aeaf' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Orbán részt vesz informális tárgyalásokon?
Ma délelőtt még nem tudott róla, hogy őneki kompromisszumot kéne kötnie:
„Orbán Viktor azt mondta, hogy teljes mellszélességgel támogatja a kezdeményezést [t.i. az alkotmánymódosítást], mert az igazságérzetnek ad elsőbbséget. „Tulajdonképpen köszönettel tartozunk az Alkotmánybíróságnak, hogy ezt a konfliktust nyilvánvalóvá tette” – jelentette ki, és leszögezte: a konfliktust nem tudják másként feloldani, mint a szóban forgó parlamenti kezdeményezéssel.”
index.hu/belfold/2010/10/29/orban_kiallt_az_alkotmanybirosag_korlatozasa_mellett/
Szerintem teljesen rosszul ítéled meg Orbán szándékait. Most magamat fogom ismételni, de megéri, mert igazam van. 🙂
1. Sem a válságadók, sem a járuléktörvény nem tűnik alkotmányellenesnek. A járuléktörvény konkrétan két darab paraméter megváltoztatását jelenti. Lehet, hogy uniós jogot sértenek, ezért ez meg az lesz, de ahhoz az AB-nek semmi köze.
2. A különadók költségvetési hatása jelentősen meghaladja az eddigi hiánynövelő intézkedések hatását. Ha netán az AB mégis elmeszelne valamit (amit nem fog), az sem fogja veszélybe sodorni a költségvetést. Esetleg valami mást veszélybe fog sodorni, de ahhoz sincs köze az AB-nak.
3. Az a feltételezés helyes lehet, hogy a 98%-os adótörvény csak ürügy az AB félreállítására. Mégpedig azért, mert Orbán alkotmányellenes intézkedéseket tervez, és ezeket költségvetési eszközökkel akarja végrehajtani. Néhány ötlet: célzottan diszkriminatív büntetőadók ellenzéki sajtótermékekre, az ellenzék gazdasági hátországát jelentő vállalkozásokra, renitens ágazatokra vagy személyek csoportjára.
Ez a játszma tétje szerintem. És ha Sólyom, Schmitt és Orbán valamiféle alkotmányos kompromisszumot találnak, ahogy azt te reméled – az egy kurva rossz hír lesz Magyarország számára.
Ez Schmitt beszéde óta tisztán akadémi8kus vita:
http://www.facebook.com/l.php?u=http%3A%2F%2Fhirszerzo.hu%2Fbelfold%2F20101029_schmitt_alkotmanybirosag&h=f1f9d
Viszont mennyire ironikus, hogy az alkotmányos válság miatt senkii nem beszél erről:
nol.hu/archivum/mav_cargo_ugy___nem_vehetjuk_jegyzokonyvbe__hogy_megengedunk_disznosagokat__
@Kettes: Azért elég sokan feszegetik a válságadókkal kapcsolatban az alkotmányellenességet, ami nem azt jelenti, hogy azok lennének, de Orbán esetleg vélheti úgy, hogy az AB mégiscsak olyannak találná, ezért megelőző csapást mér.
Az az én bűnöm, hogy pragmatikusnak vélem Orbánt, ezért inkább azt hiszem, hogy valós félelmek miatt és nem afféle kocsmamelléki kakaskodásból csinálja azt, amit, így a helyzet megoldása is azon fog múlni, hogy egy pőragmatikus helyzetelemzés milyen eredményre jut.
Azt tudom, hogy az orábni think tank roppant intenzíven monitorozza a hazai sajtót (amivel semmi bajom, még a szkenneremet is kölcsönadtam, céljából :)), abban is szinte teljesen biztos vagyok, hogy már mázsálják is megfelé a köz véleményét az alkotmánybíróság megcidáztatását illetően, valamint azt is igen valószínűnek tartom, hogy közepesen komoly emberek spekulálgatnak az uniós fogadtatáson, így a végén majd lesz egy aggregált index, ami alapján Orbán dönt.
Ha meg mégsem, akkor Orbán nem pragmatikus és én fújjam fel az üveggömbömet. 🙂
@Kettes: Szerintem – részben – itt a megoldás:
portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=140730&is=1
Orbán olyan diszkriminatív jogszabályokat akar hozni, amivel mindenkit átlépésre kényszerít. Csak azzal nem számol, hogy ez jó eséllyel EU jogba ütközik és hatalmas kártérítést kell majd fizetni. Vagy kilépni az Unióból.
Ha mégsem arról van szó, hogy veszélyben lennének a százmilliárdos extrabevételek, akkor miért ne lenne jó a Dirty Harry hipotézis?
(Két változata: 1) a Fidesz példaképe Dirty Harry; 2) a nép szereti Dirty Harryt, a Fidesz pedig a népszerűségért eljátssza. 1) és 2) kombinálható.)
„Orbánnak is vannak szempontjai, és ha ezeket a szempontokat teljesen figyelmen kivül hagyják, ha beszorítják egy rossz döntésbe, akkor ezt a borzalmasan rossz döntést meg fogja hozni.”
Mit álmodozol? Tökéletes félreértésben vagy Orbán hatalomgyakorlási elvei felől. Orbán a kormányzást nem kívánja a jelenleg fennálló kereteken belül intézni. Véleménye szerint ezek nem alkalmasak és nem elegendőek az általa vallott nézetek és elvek megvalósításához.
Tehát ezeket a kereteket szét fogja törni.
Senki nem kényszeríti be ebbe az utcába, ezt az utcát ő építette enkezével.
hehe
keh.hu/index.php?submenu=articles&cat=6&id=395&details=1
@vupo: Dodonai.
@maroz: ez dodonai? 🙂 számomra elég egyértelmű 🙂
de nem is a lényeg, ha nem inkább az, hogy nem tudom mikor kapott tündér ilyen szépen feldíszített kosarat 2 entje ellenében 🙂
@vupo: Azért tűnt annak, mert nemrég estem be a házba és még nem olvastam Orbán megmondását ( index.hu/belfold/2010/10/29/orban_kiallt_az_alkotmanybirosag_korlatozasa_mellett ).
De így már eléggé egyértelmű, és az éceszgéber csapat is megtalálta a védhető kommunikációt: az AB egy ósdi, szar alkotmányt óv, de a zemberek felhatalmazásából már készül az új, és csak arra a picinyke időre tesszük zárójelbe a kontrollt, de majd a pöpec kis új alkotmányunkat, na azt aztán!
Végtelenül aljas és végtelenül cinikus, de tippem szerint működni fog.
@maroz: Már megint ez a determinizmus 🙂
@maroz: Na jó, komolyabban. Azért ha már az emberek emberét kell bevetni, akkor lehet némi probléma. Ki tudja, még a Nézőpont Intézet is megtagadta, hogy kedvező közvéleménykutatási „eredményeket” tegyen közzé 🙂
@Wolff: Orbán egyszerűen nem tud olyan diszkriminatív jogszabályokat hozni, hogy én önként felajánljam a magánnyugdíj-pénztári megtakarításaimat a tb-nek. Elvenni, azt lehet, mondjuk ahhoz valami komollyal kell fenyegetnie.
Mindazonáltal fenntartom, hogy a játék nem a 2011-es költségvetésről, hanem a pártállam gazdasági bebetonozásáról szól.
Ami rossz hír, hogy a pénzpiacokat ez rövid távon nem érdekli. Talán ez a „feladatjellegű” költségvetés (Tokfalvi szíves megfigyelése – legalább valaki ébren van ebben ez elb. országban) megnyom néhány vészcsengőt.
@maroz: Na most aki szerint az állampolgárok akaratának felel meg, hogy 55 éves kirúgott kisvárosi iskolaigazgatók végkielégítését elkobozzák, az dögöljön meg a Sándor Palota márványbudijában.
Márpedig az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása az alkotmányos rendből való kilépést jelenti.
@Kettes: Nem fognak kirúgni senkit, Orbán megmondta, hogy aki ennyi ideig dolgozott, azt biztosan nem kell kirúgni értékes ember, ha nem is abban a munkakörben, de szükség van rá és majd ki is ad egy ilyen rendelkezést. Csak azt nem tudom, hogy sírjak, röhögjek vagy még okádjak is hozzá?
hirszerzo.hu/belfold/20101029_orban_alkotmanybirosagrol
@Kettes: Egyébként mi a helyzet a „feladatjellegű” tervezéssel? Amennyire fel tudom idézni legalább László Csaba óta minden pénzügyér faladatalapú költségvetési tervezésre akar áttérni. Ettől még nem tudom pontosan mi ez, de készült már itt állami feladatok katalógusa és hasonlók.
Az alkotmányosságra kényes Navracsics rossz néven vette. 🙂
nol.hu/belfold/20101030-solyom_aggalyosnak_tartja_a_helyzetet__schmitt_nem
Hogy oda ne rohanjak, tényleg? És mikor jelzi, hogy ha ez így marad, akkor lemond? Vagy azért olyan forrón nem eszik?
@Wolff: Még Kondorosiék összeállították az állami feladatok katalógusát. Szép darab lett, de merész lenne kijelenteni, hogy ez a feladatlista teljes körűen leírná, hogy mit is csinál az állam. A projekt itt le is állt, sem a feladatok teljesítménymutatóit, sem a költségnormatíváit nem határozták meg (ez az enciklopédikus munka valószínűleg minden költségvetést felemésztene).
Ettől teljesen függetlenül a költségvetési szervek a közgazdasági osztályozás mellett a tevékenységeik szerint is gyűjtik a költségeiket, és természetesen tervezik is őket, meg lehet nézni a költségvetési törvényt. A feladatjellegű tervezésben semmi újdonság nincs, hacsak azt nem jelenti, hogy a feladatjellegű terv egy olyan terv, amiben nincsenek számok. Ez valóban radikálisan szakítana a régi Magyarország gyakorlatával.
Amúgy brainstorming van:
„Varga Mihály a Hír TV-ben felvetette: el lehetne gondolkozni, hogy a képviselők több mint kétharmada által megszavazott törvényeknél se legyen jogosult az AB normakontrollra.”
@Kettes: Köszönöm.
@Wolff: „Varga Mihály a Hír TV-ben felvetette: el lehetne gondolkozni, hogy a képviselők több mint kétharmada által megszavazott törvényeknél se legyen jogosult az AB normakontrollra.”
Értsd: egyik törvénynél se legyen normakontroll, amit a Fidesz ebben a ciklusban meghoz. Eddig ez visz mindent. Szerintem még eggyel tovább lehet lépni: el lehetne gondolkozni, hogy Fidesz által valaha megszavazott törvényeknél se legyen jogosult az AB normakontrollra, beleértve azt az elméleti esetet is, amikor a Fidesz ellenzékben van és a többség leszavazza a törvényjavaslatot.
Matolcsyék benyújtották az új PSZÁF törvényt. Figyeljük meg az alkotmányosan erkölcsös végkielégítést (20. §): 6 havi felmentési idő + 6 havi végkielégítés 2 milliós fizetés mellett, az lázárvalutában számolva annyi mint több tízmilliós pofátlanul magas.
És a leendő különadó törvény szerint le is csippentenek belőle 11 hónapot erkölcstelenség címen.
A forradalom újabb állomására érve a kormány saját maga által is elismerten erkölcstelen törvényeket nyújt be. 😀
@Kettes: Helyes. Dolgos népünk Központi Bizottságért és a velejáró Politikai Bizottságért kiált. Aztán automatikusan megy majd a törvények automatikus célszerűségi normakontrollja. Beh szép is lesz, ha ifjúságom visszatér.
@Kettes: Ez a végkielégítés nem olyan végkielégítés, mint amilyeneket a süllyedő hajós komcsik 2010-ben kifizetettek.
A kitétel úgyis csak elméleti, mert a mandátumok tovább tartanak, addig meg nem hiszem, hogy ilyen helyzetre sor kerülne, ha meg mégis, addigra már a jó erkölcs korszak 2.0 lesz, ahol már egyes nagyon fontos feladatok elvégzésébe megfáradt harcostársak meg fogják érdemelni a magasabb vezetői és vezetői elbánást. (Módosul a ktv is.)
Kapott a Pszáf rendelkezési jogot is, meg riportolási kötelezettséget az „Európai Bank Hatóság felé” a felügyelt intézményeknél alkalmazott javadalmazási politikájáról.
A hivatkozott külön jogszabályról, ami a javpolitikával foglalkozna, nem tudok, és arról sem, hogy az lenne „Európai Bank Hatóság”, de ezek biztos apró technikai részletek, szót sem érdemelnek.
A szövegben három név keveredik: Európai Bank Hatóság, Európai Bankbizottság és Európai Bankfelügyeleti Hatóság. Szerintem a mostani CEBS-re gondolnak, de mi a füttyért nem lehet az ilyenekre odafigyelni és egységesen használni. Ha ebben ilyen felületes a szövegfogalmazás, akkor a más helyen sem tartom kizártnak az nem pontos vagy tiszta megfogalmazásokat.
Szász rossz emlékei, meg a miniszteri ekvivalencia miatt nemzetbiztonsági védelem alá fog esni a három vezetői is.
@Kettes:
egyik galaktikus muhaha a másik után. fogunk mi még sírva röhögni.
kínunkban.
smitpál elvtárs beszéde (közlemény?) megvótt? végig attól féltem, összecsuklik, de aztán rájöttem, a platina gerincprotézis az ellen is véd.
és a mélyütés:
„Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.”
static.fidesz.hu/download/481/nemzeti_ugyek_politikaja_8481.pdf
@vupo:
Schmitt :
„nem érdemes az új szabályokat a régi szabályok tükrében nézni. Ha így teszünk, akkor egészen biztos, hogy akár észrevétlenül is megtorpanunk, és sosem érünk célba.
Az új szabályokat a közös cél tükrében kell néznünk, mindig azt a kérdést érdemes föltennünk, hogy a közös cél felé segítenek-e, vagy sem.
Mindannyiunk számára fontos tanulság ebben az esetben is, hogy a régi szabályok nehezítik az előrejutást. Ezért bízom abban, hogy az új alkotmányban feloldhatók lesznek az új célok és a régi szabályok közti ellentmondások.”
Nna.Új világ van, új többség, új szabályok, új célok (!?) amelyek egyben „közös célok” is. Mi itt a dodonai ? Hol van itt a leghalványabb kétség ?
Próbáljunk nevet adni a Nevenincs-nek….
Próbálhatunk új nevet adni 🙂
De mivel nincs új a nap alatt – akárhányszor is deklarálják, hogy ez új -, csak a régi megnevezések jutnak eszembe a történésekre…
@dancsavita: Azért, mert te egy elhajló vagy eleve. 🙂
Ez a fogalmakkal való trükközés remekül működik. A trükk lényege, hogy ne legyen semmi semmivel összemérhető, összehasonlítható. Ha van egy öblítőszered, amelyik tucatáru, semmivel nem tud többet, mint a konkurrencia löttye, akkor ne azt hangsúlyozd, hogy a te öblítőd jobban öblít, hanem azt, hogy a te öblítőd jobban szilanizál.
Ha ügyes vagy és át tudod keretezni a vitát, akkor már meg is nyerted a csatát, mert az új vita nem arról fog szólni, hogy melyik öblítő öblít jobban, hanem hogy melyik szilanizál jobban.
@nerángass: mert engem Delphoból szalajtottak. Dodonából a félbevágott gyedmaroz jött, ki az első felindulásában találta dodonainak az I. Plebejus nyilatkozatát. Azóta már „szánja-bánja” hebehurgyaságát, még levelet írt itt a Zemberek Kemberének azóta 😀