Imre herceg levele atyjához
Eredeti szerző: jotunder
Királyi atyám,
Tegnapelőtt megérkezénk Angolföldre. Somonc fia Jeszeny követ úr fogadott minket, és tüstént lakába költözénk. Hosszú utunk alatt buzgalommal és éberséggel tartottuk meg az imádságot, apostoli szent hitünk dicső nevében győzedelmeskedtünk a test léha kívánságai felett és megtartánk tisztaságunk. Imádsággal kezdtük a napot és imádsággal fejezénk be. Ahogy nápolyi Szent Celesztin intett: az ki a teremtett világban erénnyel és alázattal él, az lesz diadalmas az egy és szeplőtelen Urunk birodalmában. Mert ki gyámolít az gyámolíttatik és ki oszt, annak osztatik.
Tegnap írást vittünk az egyetemre, ott írást adtak, majd kérdezének és mi válaszolánk, ők újra kérdezének és mi esmét válaszolánk. Holnaptól már szentegyházunk törvényeiről és a kánoni végzésekről fogunk tanulni az atyáktól. Erős a mi hitünk, de még erősebb lészen. A bőség a lélekben lakozik és nem a cifraságban. Isten anyjának országát csak a mi Urunk keresztje alatt kormányozhatjuk, mert óvakodnunk kell, hogy bírák legyünk, de örvendeznünk kell, ha intelmünk meghallatik.
Nem kevélységgel és nem hatalmaskodással, de kegyességgel és igaz ítélettel uralkodhatunk nemzetünk felett. Most megtisztálkodom és elménék Isten házába és imádkozunk az mennybéli atyánk közbenjárásáért, hogy emelje fel az országunk az ő birodalmába.
Engedelmes híved, Imre
Papa, ezt küldd el a bíboros úrnak, aztán pár nap múlva jelentsd be, hogy megölt egy vadkan és rendezz nekem szép temetést Szent Takta harkányában, Én soha többé nem jövök haza.
Párizsban az öregmagyarok, Bulcsú és Lehel utódai, leharcolják a nyolc órájukat a burgundiaknak vagy a frankoknak, aztán ülnek fáradtan a külvárosi bisztróban az izmaeliták és a szerecsenyek között, szívják az itteni gyenge dohányt, és a régi szép időkről álmodoznak. Géza nagypapa még elszívta a gandzsáját, betépve énekelt a Medveistennek, és az még visszaénekelt, mert voltak isteneink, magunkfajta isteneink, leharcolt, kopott bundájú isteneink, akiket még megértettünk.
Tied az egész média, a tévé, a rádió, a kódexírók, főleg ők, már írják a múltat, a dicsőséges múltat, már atyánkfia lett a vén Árpád, már vérszerződéssé nemesültek a régi nagy piálások, már kiradírozták a Nagy Toportyán képét az iskolás könyvekből. Amely könyveket persze, hogy bajor Hubert kuzin szállítja, mert minden az övék, meg az ispánjainké.
Az istenadta nép meg örül, hogy olcsóbb lesz a kumisz, már akinek jut. Mit csináltál te ebből az országból Papa, mit csináltál Ond vezér népéből? Tudom, ez egy félázsiai nép, vagy tán egészen az, de azért többet érdemeltek volna.
Nem kánonjogot fogok tanulni, hanem opciós árazást, mint a vámosok, pénzváltók és kufárok. Jönnek a normannok, tán Amerikát is felfedezik újra, lesz egy kis progresszió, egy kis élet, valami amit nem tudsz elvenni tőlem, Papa.
Áldjon meg a mi istenünk, az öregisten, a Nagy Toportyán, akit elűztél, akit eladtál, s aki mégis úgy néz rád fent a csillagokból, mint fiára.
Emmerich d’Arpadhouse
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519865-67d7d434d8544' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519865&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519865-67d7d434d8544&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519865-67d7d434d8544' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Nagy nulla vagy, ugye tudod? Kis gonosz senki…
🙂
Azért ezt a félázsiait, vagy tán egészen azt, nem állom meg szó nélkül.
index.hu/tudomany/tortenelem/magyar0131/
Kevés volt Árpád honfoglaló magyarsága, az itt élő nagy népesség pedig a neolit kor óta európai volt. A honfoglaló magyarság és az akkor itt élők gén állománya jelentősen eltérő.
Már csak az a kérdés, Árpád honfoglaló “magyarjai”, illetve az itt élők milyen nyelvet beszéltek?
A nem sokkal korábban hasonlóan kialakult Bolgár birodalomben a bolgár török államalapítók pár nemzedék alatt elszlávosodtak. A honfoglaló magyarok pedig elterjesztették a nyelvüket a jóval nagyobb lélekszámú ittélő között? A ma még első írott nyelvemlékünk (Feherruáru rea meneh…) a honfoglalást követő 6-8. generációból van.
És ha nem is tudomány, “csak” számtan
hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_n%C3%A9pzene
“Bartókék nem csak a gyűjtésben, hanem az osztályozásban, a kutatásban, rendszerezésben és a gyakorlati felhasználásban is jelentőset alkottak. Kialakult a népdalok osztályozási rendszere. Figyelembe véve a magyar nyelvterületen gyűjtött dallamok hihetetlenül nagy számát, ez emberfeletti munka volt. Csak Bartókék kb. 40 000 népdalt gyűjtöttek. Mára ez a szám 300 000-re növekedett, melyből „csak” 150 000 lejegyzett.”
Szóval jöttek a harcos szittya-magyarok, közben meg egy csomó népdalt énekelgettek, hogy el ne felejtsék (a kalandozások alatt volt rá idő, hogy memorizálják a jobbára békés témájú dalokat:-). A nagy számú ittlakók pedig szépen megtanulták a harcos magyaroktól a senkivel nem rokon (na jó, a távoli finnekkel és ugorokkal rokon?), bonyolult nyelvüket és pluszban népdalok százezreit is.
Vagy esetleg fordítva?
Amit még nem értek, hogyan sikerült az akkori Eu legjobb (honfoglaló) harcosait rábeszélni arra, hogy eljobbágyosodjanak, mikor volt itt annyi adózó köznép hogy kordában tartani őket, az is elég feladat lehetett.
Röviden, Árpád „magyarjai” részben ázsiai gyökerűek lehettek, ez a sztyeppén nem is meglepő. Nagy kérdés hogy asszimilálták a névtelen által is említett „itt lakókat”?
@Hohenstaufen: Csíp a pisi,ovi ovisa?
és ne feledkezzünk meg egy másik kapcsolódó hőstörténetről, amely a vidámság könnyeit csalja szemembe, ahányszor a haza hívó(gyere)szava jut eszembe: images4.fanpop.com/image/photos/24500000/Mads-Mikkelsen-as-Tristan-in-King-Arthur-mads-mikkelsen-24504208-1680-1050.jpg
Nem baj fiam, menj csak. Gyarapodj tudasban, lass vilagot aztan majd úgyis hazatérsz, hozol újfajta paripát és fegyvert, tán még pénzt is meg egy veres-szőke menyecskét.
Pápai nuncius urunk ifjú titkára is messzi kolostorokban szerzett piedzsdit a hűség mégis hazahozta udvari szolgalatra.
@labrabbit:
Persze…
Gyere haza (oszt a trisztánka épp lelépett Tel Avivba), lehet melód 150e nettóért 2-3 diplomával, 3 nyelvet ismerve-tudva – vagy beállsz párköcsögnek, seggnyaloncnak 2 misiért.
Csak gerinc és tartás kérdése…
A sikertörténet folytatódik!
Tündérke ismét jó volt.
@Fahéjas proli BoliDa – Ch.T. is, meg’há…:
😉
Tudok felhőt rajzolni, tudom mit mond a medve… van jövőm moon.
@labrabbit: Én is tudom, mit mond a medve: „Közmunkás, közmunkás, te hópelyhet rajzolni jársz ide…”
@Dr. Gy. Dr. Fűegér:
Mert gonosz vagyol… 🙂
@labrabbit:
Gerinc kioperálva?
Hidd el, nem akarsz olyan kretén lenni… Nézd meg a képviselő ettársainkat és rettenj el.
Szánalmas pártgenyó akarsz lenni?
Ne… 🙁
@rdos: Teljesen off itt, de röviden csak annyit, hogy „sztyeppe” nem jelent automatikusan genetikailag keletázsiai beütést, főleg, hogy az ókorban keletebre volt a keveredési zóna súlypontja, mint a török terjeszkedés utáni középkorban, és a sztyeppe a magyarokkal reálisan kapcsolatba hozható Urál környéki része genetikailag európai jellegű népességgel rendelkezett abban az időben, amikor a nyelvészek szerint a magyar nyelv önállóan kialakult.
Ebből következik, hogy akár a mai magyarságban akár a honfoglalás kori sírokban a keletázsiai (vagy akár a Középkorban kialakult mai közép-ázsiai) vérrokonság aránya nem feltétlenül jó indikátor a magyar vs. megelőző helyi népesség arányának becsléséhez, egyszerűen azért, mert az ilyen indikáció eleve feltételezi, hogy a honfoglaló magyarok többségükben genetikailag erősen ázsiai jellegűek voltak, ami finoman szólva nem bizonyított.
A cikk egyébként egész szórakoztató. Kár, hogy szegény Imre Herceg valószínűleg túl agymosott volt bármi ilyesmihez, nem sok esélye volt gyerekkorától kezdve.
A mai korbeli megfelelőik pedig nem hercegek, és a hatalom még örül is hogy nem rontják itt a levegőt, a leveleiket pedig nem olvassák el.
@Fahéjas proli BoliDa – Ch.T. is, meg’há…:
Tényleg kretének. Ha ezek után újraválasztják őket… legyint.
„(8) A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete 2014. március 31
-én megszűnik.
Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének közgyűlése nem határozhat sem köztestületi, se más formában történő továbbműködésről,”
Ein Volk, ein Führer, ein tankőnyv.
http://www.parlament.hu/irom39/13406/13406.pdf
@Dr. Gy. Dr. Fűegér:
a medve nem játék!
@dioretek: Betílthatják, hogy a tagok alapítsanak egy egyesületet?
Furi.
Ezt a jelenséget a migránsoknál úgy hívják, hogy survival bias, és két típusa van:
– gyűlölni kezdem azt, ahonnan jöttem (ott minden szar, soha be nem teszem a lábam, stb.)
– gyűlölni kezdem a célországot (itt minden szar, ezek hülyék)
A magyarázat az elhárító mechanizmusokban rejlik, amelyekkel minden egészséges ember rendelkezik. Jelen esetben ez az un. hasítás. Az olyan embereknél, akik eleve nem érezték magukat jól ott, ahonnan jöttek, egyértelmű, melyik alfaja fog aktivizálódni.
De bocs, egy kicsit eltértem a topiktól, beszélgessünk Imre (Emmerich) hercegről 🙂
@csajpop: Nekem évek óta kultúrsokkom van idehaza.
Szombaton Bécsben jártam. Köd volt, szürkeség és valami gusztustalan nedves szitálás. Aztán Hegyeshalom után egyszer csak eltűntek a felhők, a köd, a szitálás és sütött a Nap… mondtam is a „felsőbb kapcsolatomnak”- hogy de Főni, azért ez elég olcsó és hatásvadászdolog volt Tőled!
Bécsben két dolog tűnt fel. Az egyik, hogy rengeteg volt a magyar szó, és pl. a mariahilferen túlreprezentáltak a magyar munkavállalók kissé, úgy az üzletekben, mint a vendéglátó helyeken.
A másik, hogy a zemberek (már, ha ott is azok élnek) mintha kevésbé túlfeszülve várnák a karácsonyt, mint errefelé, többen, jobb hangulatban, és persze több empátiával és szatyorral élik meg az ünnep előtti napokat.
Hazafelé nem tudott bennem maradni a régi vicc a vakondcsaláddal, tudjátok, akik minden vasárnap felmennek a mezőre és élvezik a napfényt, kék eget, meg virágillatot zöld pázsitot, aztán egyszer a legkisebb vakondgyerkőc megkérdezi Aput, hogy – ha egyszer a mezőn ilyen szép és jó minden – ők miért élnek a dohos, nyirkos, büdös és hideg föld alatt? Mire a Papa ujját felemelve mondja:
Azért fiam, mert ez a hazánk!
@christvhu:
🙂
🙁
– Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. Ysa potsoc ed orsuag vogmuc. Ebnec küll.- mondta Vajk fia. Aztán megtapogatta a zsákokat, felpattant a lovára, és intett társainak. Úgy tűntek el a sötétben, mintha sohasem lettek volna. Még nem hajnalodott.
Ez is egy megoldás. Nopersze, az kell hozzá, hogy valaki teljesen reménytelennek lássa a jövőt. Ezt két okból teheti, egyrészt ha úgy gondolja, hogy a jó erők nem tudják legyőzni a rosszat, másrészt, ha úgy, hogy itt nálunk nincsenek jó erők, csak rosszak. Én nem gondolom egyiket se. Még ha kiröhögnek sokszor, akkor se. Még ha a kiröhögés a „Hiszen ezt mindenki tudja, ostoba!” alapon megy is, ami ellen nincs fegyverem. Akkor se.
@vakapad: …gondolod, hogy akik menekülnek, azok a szerzett javakkal, alattomban teszik ezt? És röhögve? – Hm. Esetleg már meg is van akkor, kiket lehet a választási kudarc felelőseiként hibáztatni jövőre.
Csak a lángoló tekintetű elhivatottaktól ments meg, szent történelmi szükségszerűség, minket! Ők azok, akik gondolkodás nélkül dobják oda az életüket – de főleg mások(!) életét – a Nagy Cél érdekében. Elvégre az igaz hit felvértez a géppuskák lövedékeivel szemben.
@vakapad: Vegyük a következő szcenáriót: a jövő évi választások után a parlament legerősebb (de nem kétharmados) pártja a Fidesz marad (~40%), követi őt a jelentősen megerősödő Jobbik (~20-25%), majd jön az MSZP (~16-18%), végül pedig egy-két kisebb párt (~5-10%), amelyek még a mérleg nyelvének a szerepét sem lesznek képesek betölteni (legfeljebb a nyelvét à la KDNP).
Ebben a helyzetben, kérlek, mutasd meg, hogyan tudnak majd a „jó erői” győzni! Elég lesz címszavakban a maximális és a minimális programot. Kösz!
@labrys:
azért azt tudni kell, hogy ha így lesz, akkor az nem a jobboldaliakon fog múlni. ha valaki jobbos, jó eséllyel elmegy szavazni a két párt valamelyikére. vannak persze a közömbösek, akik úgysem szavaznának, meg vannak a többiek. van mikor a kisebbik rosszat kell választani, ha sokan otthonmaradnak, utána minek sírnak, hogy jaj istenem, mekkora teret kapott a jobboldal?
@labrys:
Hát – mint lángoló tekintetű elhivatott – megismételném az általam leírtakat: én (én) nem gondolom egyiket se. Persze, más azt tesz, amit akar, és bármikor fel lehet adni. Ahogy gondolni tetszik.
Megjegyzendő még, hogy mások életét nem én dobtam oda. Mondhatni, sőt.
@Wintermoots: hogy őszinte legyek, nem érdekel, kin fog múlni. Nem keresek felelősöket. Úgy gondolom, az ország történelméből (különösen az utóbbi húsz év történéseiből), valamint a népesség (a zemberek) állapotából szervesen következik a mai (vagy egy a maitól csak kis mértékben különböző) helyzet.
@labrys:
ez részben így van, de azért a választópolgárok felelősségét sem kellene figyelmen kívül hagyni. ugyanakkor itt jobb nem lesz, meg máshol sem igazán, csak hozzánk képes tűrhetőbb helyzet. rendszerváltás meg nem lesz, így marad a többség számára rossz, kevesek számára jó világ. attól még szavazni el lehet menni.
@vakapad: Attól tartok, sokan beleesnek a csapdába: ha már végképp kilátástalan minden, és semmit sem lehet elérni, akkor legalább az az „erkölcsi elégtételünk” megmaradjon, hogy lenézhetünk valakiket. Mondjuk azokat, akik nem hajlandóak (esetleg velünk együtt) szó szerint megdögleni a küzdelemben.
Csakhogy – ahogy egy zseni egyszer megjegyezte – olyan célt, amiért érdemes az embernek az életét áldoznia, minden sarkon ötöt is találni. De életünk az csak egy van.
@labrys:
elmégy szavazni = megdöglik a küzdelemben?
inkább írj verseket!
@Wintermoots: te valamit félreértesz. Eddig is elmentem szavazni – mindig -, ezután is el fogok menni – mindig.
A megdöglés alatt azt értem, amikor például valaki a munka/fizetés legcsekélyebb esélye nélkül marad egy országban pusztán azért, hogy jelenlétével küzdjön a rendszer – és a polgárok többségének akarata – ellen.
@labrys:
Szerintem félreérted @vakapad: -at. Ha jól értem, ő – meglehet, irracionálisnak tűnő mértékben – bízik abban, hogy vannak „jó erők” és nem is lehetetlen a győzelmük, de ez nem implikál semmi olyasmit, hogy „lenézné” azokat, akik viszont nem bíznak ebben. Csak annyit mondott, hogy ő bízik, akkor is, ha emiatt bolondnak nézik.
Nem tudom, miért vagytok ennyire belemerülve az önsajnálatba. El kell fogadni, hogy egy csomóan külföldön dolgoznak, és azt is, hogy itthon rengeteg megélhetési fideszes van. Az a kérdés, hogy a csalódott többség mit fog kezdeni azzal a szép, napsütéses vasárnappal jövő áprilisban.
@Kowalski, helyzetjelentést!:
Amit írtam, az arról szól, hogy én nem fogadom el a reménytelenséget. Hogy más mit tesz, az az ő dolga, ezért se lenézni, se kárhoztatni nem fogom, ilyesmit nem is találtam a szövegemben.
@vakapad: Ha félreértettelek, elnézést! Valószínűleg nem működött a stiláris iránytűm, mert arra gondoltam, hogy ezeket a sorokat:
„Aztán megtapogatta a zsákokat, felpattant a lovára, és intett társainak. Úgy tűntek el a sötétben, mintha sohasem lettek volna. Még nem hajnalodott.”
akár így is meg lehetett volna írni:
’Aztán megtámogatta a nyeregben imbolygó Pirost – az asszony vadul szorította a csecsemőt tépett, kormos alsóingéhez –, majd száron elvezette a keselyt. A ló patáit beburkolta, hogy ne dobogjanak. Mögöttük az ispán emberei már a földbevájt kunyhók zsúpfedeleit gyújtogatták. A lángok úgy falták fel minden javukat, mintha azok sohasem lettek volna.’
…és eltűnődtem, miért tartottad fontosnak kiemelni, hogy sötétben, zsákokkal megrakottan tűnnek el a távozók.
(Egyébként a hozzászólásaiddal általában egyetértek, és kifejezetten szimpatikusnak tartom a látásmódod.)
És hogy megmutassam, egyáltalán nem merültem el az önsajnálatban, Devecseri nagyszerű Bikasiratójából egy részlet:
„Tagadom,
tagadom, hogy az élet pusztán fájdalom,
s hogy elég,
tudni belőle csak azt, ami szörnyűség,
ami váratlan vág és hirtelen szúr és hasogat,
tagadom, hogy az egyedüli valóság az iszonyat.”
@labrys:
ilyet senki sem várhat el. én most ilyen helyzetben vagyok de én is csak kényszerből maradok, ha egyszer megyek, akkor tényleg egyszer megyek, és vissza már soha többé.
addig meg marad a szavazás. jó lenne több is, de sajnos nincsenek meg hozzá az eszközök.
@dioretek: ez speciel külön gránit-gyurmázás nélkül szembemegy még a jelenlegi önkormis asztalterítő nehezékkel is, nem?
hvg.hu/w/20131217_Amikor_a_gyerekekert_jottek
@vakapad:
Tudom. A biciklis hozzászólásod óta (ami amúgy irodalomnak is különb volt, mint a bejegyzés, ami alatt íródott).
@ámbátor:
Igen.
@ámbátor:
BTW: http://www.facebook.com/photo.php?fbid=10202016910318561&set=gm.686898138009554&type=1&theater