A Császár
Eredeti szerző: Medvegyev
Váratlanul tűnt fel a futball egén és ugyanilyen váratlanul távozott most közülünk.
1958. november 2-án a Ferencváros-Diósgyőr meccsen két újonc először léphetett pályára az NB I-ben, a zöld-fehéreknél Albert, a DVTK színeiben Solymosi Ernő.
A Sors most egyszerre, ugyanazon évben szólította el őket a Nagy Színpadról, Pixit az év elején, Flórit halottak napja előtt….
Udvariasan távolságtartó ember volt, ahogy a sportújságírók mondják: 3 lépés távolságból barátságos. Irónia és tisztelet keveredett becenevében: ő volt a „Császár”
Nem maradtak utána nagy sztorik, meghökkentő történetek.
Az életművét hagyta ránk szövegek helyett.
Tényekkel lehet emlékezni rá.
Az a jellegzetes mozdulat…
16 év a Fradiban, 58 őszétől 74 tavaszáig-351 bajnoki meccsen 256 gól. Minden, az akkori időkben, az itthoni viszonyok közül elérhető cím és rang.
1963 és 68 között négyszer nyer bajnokságot a Ferencvárossal.
Szűkebb esztendőkben, a csapat ezüst-és bronzérmes éveiben ő az NB I. gólkirálya-ez a két elismerés sosem esik egybe nála. Háromszor végez a góllövőlista élén: 1960-ban, 61-ben és 65-ben.
A válogatottban 59 júniusában, a VB-ezüstérmes svédeket 3-2- re verő gárdában játszik először-fél év első osztályú szereplés után, a 18. születésnapja előtt.
Ugyanezen év őszén már befutott játékosnak számít: azzá teszi a jugoszlávoknak idegenben rúgott mesterhármas, meg az örök ellenfél nyugatnémet válogatott ellen szerzett csodagól, a cselei nyomán szanaszét hever a védelem.
10 évig aztán mindenhol hol ott van, ahol érdemi futball-eredményünk születik.
Tagja az 1960-as római olimpián bronzérmet szerző magyar csapatnak.
1962-ben a chilei VB-n pályája egyik legrafináltabb gólját lövi az angoloknak, háromszor talál a bulgár kapuba, ezzel a 4 góllal a világbajnokság társgólkirálya-többen vannak, sorsolni kell, ezt a trófeát nem viheti haza. Később mindig elmondja: abban a csapatban benne volt a VB-döntő lehetősége.
1964-ben az akkor még egyenes kiesési rendszerű Európa-bajnokságban a magyarok Alberttel az élen a legjobb négyig jutnak, Madridban győzelmi eséllyel lépnek pályára a spanyolok ellen. Ennek is bronzérem a vége.
1965 júniusában a mai Európa Liga elődjének számító Vásárvárosok Kupájában a Fradi a magyar labdarúgás történetének egyetlen nemzetközi kupagyőzelmét szerzi, Torinóban verve a Juventust.
„Reklamáltam a bírónál, mert a centerhalf ellökött, mire azt mondta: mit akar, most szerzett gólt a társa-és valóban, Fenyvesi Máté fejese ott pihent a hálóban.”
1966-ban az angliai VB legszebb meccsén irányítóként zilálja szét a világbajnok brazilokat. Azok pedig meghívják Dél-Amerikába, hátha tanulhatnak tőle…
1967-ben mindmáig egyetlen magyar játékosként megkapja az Aranylabdát. Bobby Charlton, az angol világbajnok csak második a szavazáson….
1968-ban a Világválogatott tagja a brazilok ellen Rio de Janeiro-ban. Ugyanebben az évben ráadásként még egy nemzetközi kupadöntő a Vásárvárosok Kupájában a Fradi a Leeds United ellen-sajnos, az angolok viszik haza a kupát.
1969 a fordulat éve.
A dánok elleni VB-selejtezőn (69. válogatottságán) összefut a kapussal, súlyos térdsérülést szenved-nehéz idők jönnek. A következő 5 évben már csak 6-szor ölti magára a címeres mezt. Az FTC pedig képtelen megelőzni a kor zsinórban hétszeres bajnok Újpesti Dózsáját.
1972 talán Albert utolsó igazán jó éve. A magyar csapat újra eljut az EB belgiumi négyes döntőjébe, Flóri játszik a szovjetek elleni elődöntőn és a belgák elleni bronzmeccsen is. Nem rajta múlik, hogy a válogatott végül negyedik lesz. (Azóta nem jártunk EB-n, pedig ma már nem 4 csapat játssza a végjátékot.)
Szintén 72-ban köszön el a nemzetközi kupaporond csillogásától is: a Ferencváros az UEFA Kupa döntőjébe jutásért vívott meccsen bukik el az angol Wolwerhampton ellen, kihagyott büntetők miatt.
74-ben a ZTE elleni meccsen búcsúzik az NB I-től-góllal.
Visszavonul és visszavonultan is él, akkor hallani róla, amikor kitüntetik, amikor a Nemzet Sportolója lesz, amikor a születésnapját ünneplik.
Eredménysora elképesztő: 2 VB-szereplés (előbb az angolok, majd a brazilok legyőzésével),
2 EB-n négyes döntő,
2 nemzetközi kupadöntő,
1 olimpia,
Aranylabda,
világválogatottság,
4 magyar bajnoki cím.
Végezetül, mivel korunknál fogva sokan nem láthattuk élőben, álljon itt a korabeli játékostárs és ellenfél, valamint a szemtanú sportriporter véleménye:
Mucha József (FTC): ”Albert ragyogó ütemérzékkel érkezett a kapu elé, nagyon kreatív volt, kiváló játékintelligenciával, ha kellett, irányítani is tudott. A labdavezetése egészen káprázatos volt, nem lehetett elvenni tőle, úgy el tudta dugni.”
Vincze György (Pécsi Dózsa): „ 2-0-ra vezettünk a Stadionban a Fradi ellen, gondoltuk, ez már meglesz, mindenkit lefogtunk. Akkor jött a Flóri, úgy rúgott 3 gólt, hogy hozzá sem tudtunk érni. Rá egy évre jöttek Pécsre, azt mondta az edzőnk: Figyeljetek rá, ti rúghattok 2 gólt, de ő nem rúghat megint hármat. Hát, nem is rúgott hármat-négyet rúgott!!! Azt csinált, amit akart. 5-2-re kaptunk ki.”
Szepesi György: „Albert simán befért volna az Aranycsapatba.”
Most, hogy elment, nem csak a gyász mondatja tán: A Puskásékat követő korszak legnagyobb játékosa volt és maradt mindmáig.
Isten veled, Császár – Nyugodj békében, Flóri bácsi!
<
p style=”text-align: center”>
Flóri bá’, Nyugodjon békében!
RIP. Belül sírunk….
A korosztálya vagyok. Annak idején a Népstadionban a kettős mérkőzéseken mindig telt ház, 70-80 ezer ember volt. Világlkasszis volt, mindenki őt csodálta. Nyugodjon békében.