Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — CXLV.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Időnként különféle okok miatt kiugrunk mexokott kereteink közül, és hangsúlyozottan nem jobboldali (bár azért továbbra is borzalmas) verseknek is helyet adunk. Éppen ezért ezt a megoldást helytelen lenne formabontónak nevezni, “tartalombontó” szavunk viszont nincs. Nos, vegyük úgy, mintha lenne: eheti tartalombontásunk oka az aktualitás, azaz a foci vébé — szóval, következzen az Amatőr Művészek Fórumáról Gospel költeménye:
Vers: Foci az “élet”
Alázatos küzdelem borzolja meg a gyepet
gömbölyded labda rajta vígan hempereg
mezítlábas lövések dördülnek a lécre
“csűddel lődd”- harsog a mérce
számos hasonulás lézeng a létben,
mely a meccset eldönti végleg
s némely pillanat egybe olvad ezzel,
hisz cél nélkül labdát vesztel
és lekontráz az élet szilajul
a védelem lomhaságán a háló megfakul
barátom passzolj bátran! élessz helyzetet,
hisz egyedül kevés ami csapatban meglehet
ám a hév ne toljon lesre,
mert megakad a támadás rendje,
és a sors mégegy szabadot rúghat
ezért tán a sorfalból bőszen kirúgnak
heves idegek ha felszabadulni vágynak
ne okozz gabalyodást a lábnak,
hisz az ítélet rajtad kifoghat
mert lebeg előtted a piros lap
hát távozz! s szemléld hibád
társaid verejtéke harcol tovább
ha vesztetek is, gondolkozz!
hisz újabb rangadó vár,
min pályára léptek te és az élet,
mint két jó csatár.
Amúgy kontrasztként pedig álljon itt egy kis “valódi” irodalom is — szóval valami olyasmi, ami az önfeledt lelkesülésen túl van. A londoni 6:3-ra imígyen reflektált Csanádi Imre:
Vélnek a hamvadozó égaljon fölmeredőben
roppant Lábat, arany fény koszorúzza körül.
Ez Magyarország hát… — bólintanak áhítatukban.
Hé, fejet is hordunk! — (Nem hiszik el, ne pofázz.)”
“hisz cél nélkül labdát vesztel
és lekontráz az élet szilajul”
ez olyasmi, mint
“keresztül a gyönyör sápadt paraboláján”?
Pártállástól függetlenül, bármely alkalomhoz megfelelô verset!
A sportkategóriából:
http://www.poet.hu/kategoria/Sport
Suareznek József Attilától:
Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam,
Szörnyű gyönyört a nagy vágyaknak.
Harapj, harapj, vagy én haraplak.
És egy gyönyörű örök darab Németh Nyiba Sándortól:
Aranycsapat
A dédnagypapa mesél nektek
egy legendáról, ely valóság lett.
Régen volt, tudom
Ezernyolcszázkilencvenhatban
az első meccs a Magyar honban.
Száz néző volt.
Az eső szakadt, a bokák törtek,
így lett vége a mérkőzésnek.
Több, mint fél évszázad múlva
útnak indult egy ARANYCSAPAT.
Régen volt, tudom.
Karcos filmek őrzik a csodát,
hogy nyerték meg az olimpiát.
Igen régen volt.
A hétköznapok szürkesége
megcsiszolta a nemes fémet.
Címeres mezbe bújtak,
a reményen túl is álmodtak.
Nagyon régen volt.
A brit győzelmek megszakadtak,
mert a pályán volt egy ARANYCSAPAT.
Régen volt, tudom.
Kilencven év veretlenség,
elveszett az angol büszkeség.
Hat-hármas győzelmet
ünnepelt a Magyar Nemzet.
Nagy csoda volt.
Szellem és lélek harca.
A magyarok történelmet írtak.
Igaz volt.
Az évszázad mérkőzése
örök emlék a magyar népnek.
Rongylabdától az aranymedálig,
nehéz az út az olimpiáig,
de megnyerték!
Klasszisok ültek az aranykosárban,
megfürödtek a siker mámorában.
A magyar nép őrzi a csodát,
a labdarúgás honfoglalását.
Az idő eljár, de a legenda él,
az ARANYCSAPAT örökké él.
Innen van, és lemaradt az összeállítás, de azt úgyis tudjátok:
http://www.nyiba.hu/nyiba/oldalak/versek.htm
@muci: …és ez is csupa sportos, nagyon jóóóóóóók
@Érvsebész: József Attilának Suareztől:
images.cdn.fourfourtwo.com/sites/fourfourtwo.com/files/styles/main-image-landscape/public/suarez-470-bite.jpg?itok=tS6bLjU3
( 444.hu/2014/06/26/a-fifa-negy-honapra-tiltotta-el-suarezt/ )
“számos hasonulás lézeng a létben” – ezt a mondatkát elteszem, megőrzöm, fölnevelem, mit tudom én…?! Felülmúlhatatlan! A köoltészet legmagasabb csúcsa és örökszép! (fogjanaklefogjanakle)
@Érvsebész:
És még vitézzé is avatták.
Hogy ebben a versei mekkora szerepet játszottak, azt nem tudom.
Jó kis vers különben –
“Az eső szakadt, a bokák törtek,
így lett vége a mérkőzésnek.”
kiköpött Kalevala:
“Hegy-völgy rengett, szikla zengett,
Mind a szirtek mennydörögtek.”
@muci: mordizomadta, hát mi az, hogy nagy nemzeti sorsfordulók megénekeléséről neked a halszagú rokonság jut eszedbe???
Miközben ez itten már-már majdnem
“Zengő madár ágrul ágra,
Zengő ének szájrul szájra.”
@Érvsebész: nekem meg a halszagú rokonságról az alábbi OFF jut az eszembe:
kapitalizmus.hvg.hu/2014/06/28/tenyleg-nincs-kozunk-az-esztekhez/
@Érvsebész:
“Ne nézz furán, ez itt Turán”
index.hu/tudomany/tortenelem/2014/06/19/a_turani_nyitas_politikaja/
/Olvasd el, ha ráérsz. Jó./
@muci:
Annak a mérkőzésnek tényleg három bokatörés miatt lett 20 perc múlva vége, bár nem az eső szakadt, hanem a hó (1896. november 1.). Amelyet az eső mosott el, az az első hivatalos mérkőzés volt (BTC I. versus BTC II., 1897. május 9.).
(affrancba, hát nem továbbjutottak a brazilok, negyedszer vagy ötödször is kiverve Chilét)
@muci: kösz, nézem
@dr Brcskzf Gröőő:
Ez a tipikus “És akkor mi van?” bejegyzés. Ötmillió ilyen született már, mindenki tudja, de senkit nem érdekel.
@vakapad:
Köszonom, mindig örülök, ha okosodhatom.
Ellenôriztem, persze.:)
mult-kor.hu/20111119_a_magyar_labdarugas_szuletese
Valami gyönyörû: