Jobboldali költők borzalmasan gyönge versei — CXXXIX.
Eredeti szerző: Pásztörperc
Hú, totál elfelejtettem, hogy már csütörtök van, a Motorvonatoxületését pedig továbbra se találom.
Szerencsére Érvsebész gyűjtött Nektek, úgy hogy át is adom neki a szót:
Annyi bánatos borongás után ideje, hogy a választás pozitív hozadékára vessük tekintetünket. Örömmel jelentem, hogy Dunai Mónika (http://www.muveszetek.hu/rim/dunaimonika/) költő, tanár, képviselő személyében újabb irodalmár erősíti a kormánypárt sorait, és szállít rovatunknak máris nagyszerű tartalmat.
Nagyívű pályája során tanított magyart általános iskolában, vezetett Baudelaire-szemináriumot a miskolci egyetemen. 2010 óta a Rákosmenti Erőforrás Bizottságot vezeti, amelyről nem tudom, mivel foglalkozhat, mindenesetre a nevéből ítélve a bájos mosolyú magyartanár nem a helyesírásban való vélhető jártasságát dobta be a közösbe, már ami az erőforrásokat illeti.
A képviselőasszony versei antológiákban, folyóiratokban jelennek meg. Az itt adott ízelítő remélhetőleg hamarosan elfoglalja méltó helyét Az Aldi Háziasszony Füveskönyvében:
A rend köré sződd önmagad!
A rend köré sződd önmagad!
Felsejlő leplek alól fel-
sejlő álmokat ne keress,
zegzugos útvesztőkben meg-
búvó hiteket ne kövess!
Légy
léleknyitó,
virágkehely-álmú,
légy
holnapot
elhozó,
hit-hajnal szárnyú!
A rend köré sződd önmagad:
erős szövétnek az,
magától fel nem hasad.
Selyem-
gubóinkból
bújjunk ki:
misztérium ez
az átváltozás,
lélekszállal
szövögessük
a jövő
gyémánthálóját!
Szemedben csillagok
s törvények születnek,
ha
a rend köré szőtted
önmagad.
Túlélsz minden pusztítást,
a születés örök kódja vagy.
Ne mozgó test,
legyél több:
maga a mozgás!
Ne hegyek csúcsa, legyél a magasság,
vagy mélység
tenger fenekén,
kékség
Isten
ég-
szemén!
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16519594-685637fc51534' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16519594&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16519594-685637fc51534&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16519594-685637fc51534' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div> A rend köré sződd önmagad!
Felsejlő leplek alól fel-
sejlő álmokat ne keress,
zegzugos útvesztőkben meg-
búvó hiteket ne kövess!
Légy
léleknyitó,
virágkehely-álmú,
légy
holnapot
elhozó,
hit-hajnal szárnyú!
A rend köré sződd önmagad:
erős szövétnek az,
magától fel nem hasad.
Selyem-
gubóinkból
bújjunk ki:
misztérium ez
az átváltozás,
lélekszállal
szövögessük
a jövő
gyémánthálóját!
Szemedben csillagok
s törvények születnek,
ha
a rend köré szőtted
önmagad.
Túlélsz minden pusztítást,
a születés örök kódja vagy.
Ne mozgó test,
legyél több:
maga a mozgás!
Ne hegyek csúcsa, legyél a magasság,
vagy mélység
tenger fenekén,
kékség
Isten
ég-
szemén!
Az idő elszáguldott a rovat e cikke mellett:
Növényi Norbert: Simonka György
Nem lázad benne a bú, nincs harag lelkében
Bátor szíve viszi előre élete minden percében
Sötét erő mely vesztét kérné, felbukik nyomban
Másként ember nem láthatja csak nagy rohamban
Ő az ki hont teremt, hitegető cifra beszéd helyett
Melegség önti el szívét, ha körülötte mindenki nevet
Szeme mást nem lát, csak tömérdek sok tenni valót
Nem akar sok dolgot, csak tenni rászorultaknak jót
Mögötte a múlt, előtte a jövő, mint érést váró gyümölcs
Elhivatott ifjú képviselő ő és nem valami furcsa különc
György a neve, Simonka, kit már sok ember ismer hírből
Áldást kér az úrtól minden földijére, szíve legmélyéből
Tetteire féltékeny mind, ki ellene hadakozva indul
Emberek és gyermekek boldog hangjára szíve felvidul
Tiszta valóság legyen mindig az övé, lelkét ne érje bánat
Legszentebb hite adja meg, minden jó tettére a választ.
Nem annyira rossz ez. Még mindig jobb mint hátizsákot nézni a múzeumban.
Ez is ugyanolyan önjelölt lehet, mint a ballibsi bloggerek többsége.
@Fejesrob: Mi különbség van e tekintetben a jobbkonzerv/nejlonnáci és egy ballibsi blogger között?
Van harmadik típus is aki csak simán hány a maffiázástól?
ilyet én is tudok. Csak szavakat kell egymás mellé tolni, esetleg némi kínrím a végire (de művészibb a hatás, ha elhagyjuk). Ritmus leszarva. Mai ihletem erre volt elég:
Nemzetileg szabadvers
Lélekszakáll nincs a hazámban,
Bárgyú angyal sem vigyáz rám.
Mégis rútul elbánt velem a lábam,
Amikor a szívemre vigyáztál.
Vigyázhattál volna szebben is,
jobban is, de te inkább
A külföldit vetted meg itt,
ahelyett hogy a miénket innád.
Nem nemes a szív hangja,
Ott, hol temetőbe nő a hagyma.
Te is a sírkertben lettél rég hagyva,
De téged mégsem bomlaszt a seregnyi hangya.
Tudom jól: te idegen vagy,
Hisz hiteled is forintban van.
De mi lesz veled ha majd egy hű banda,
Vigyorgó fejedet az avarba nyomja?
De akkor majd már hiába kergetsz,
Megtört szívű árva gyermek’t.
Az lesz az utolsó perced:
Mert felfal téged az ébredő nemzet.
@viktorianus: ez k. va jo lett, ahhoz kepest, hogy csak viccbol irtad.
@Rorschach: oké, értem én a cinizmust 🙂
Viktor bort iszik,
Es vajon miert?
Mert a vizet
utalja, azert.
De vizet azt
predikal, hidrokefal a feje.
Alla alatt zsirszalonna leng,
Kinott a sorcsocse.
Megvan a ketharmad,
Most mar nyugodhat.
Nemzeti dolgokat mond,
Hatul fityiszt mutat.
A taskaja most muzeumban,
Pedig abba konyv sose volt
Nem sok haja szala hullott
ki a tudomanyokert.
De majd a baloldal osszeall,
Mint loszaron a kereg,
Ok vilagitanak majd,
Mint a langolo szovetnek
@Counter: Muszáj volt válaszolnom erre… 😉
NÖVÉNYI NORBERT
Amikor Moszkvában birkóztál, szurkoltam neked,
Kommunista hazánkat éltette virtuóz győzelmed.
Jó volt látni egy embert, aki szaltózva nevet,
Az egész ország megtanulta a Növényi Norbert nevet.
Később, ahogy az idő telt-múlt, ahogy szokott,
Visszavonultál és hullott emberi könny sok ott.
De te nem sírtál, belevágtál a színészmesterségbe
S ott is sikeresen felemelkedtél a Trabantkék égbe.
Szereted a csocsit? – kérdezted a Zimmer Feri filmben,
Mi meg térdet csapkodva röhögtünk a moziban mind benn.
Most meg költő lettél és Szabolcska Mihály irigykedik,
De veled van az Erő és szeretnek a narancsszínű Jedik.
Most már befejezem az írást, csupa könny a klaviatúrám,
Megpihenek, mint a metrópajzs, ami több lyukat nem fúr ám.
Versem így, akár a tiéd, négy versszakot kitesz,
Magyarországhoz hasonlóan te is jobban teljesítesz!
A stílus ragályos:
kenyszerbagoly.blog.hu/2014/04/11/a_kiralyi_hatizsak
@kiskii: Ezt most komolyan mondtad? Tényleg nem találkoztál még a költészettel? Ha összefuttok, mindenesetre köszönj szépen neki előre!
@Counter: No, ez jött volna jövő héten. Most kereshetek másikat…
@kiskii: Mikkamakka ráncolta a homlokát.
– Hát bizony – mondta aztán -, kedves Lajos, ez tényleg nem vers.
– Miért – lobogtatta a papírját Szörnyeteg Lajos -, amikor a sorok szépen egymás alá vannak írva, és minden sor nagybetűvel kezdődik? Akkor miért nem vers?
nagyobbanMikkamakka elgondolkozott, vakarta a feje búbját. Valami okosat akart kisütni. Ki is sütött, mert amikor Szörnyeteg Lajos harmadszor kérdezte, hogy miért nem vers, rávágta:
– Csak!
És lássuk be, igaza volt.
mek.oszk.hu/kiallitas/lazar/html/mesek_domdodom.htm
@Kényszerbagoly: Hű. Nem találok megfelelő mondatzáró írásjelet.