Karikó Katalin, TGM professzor, a kapitalizmus és Orbán Viktor (four in one poszt)
TGM professzor úr nagyívű interjút adott a Népszavának a kapitalizmusról. Összefoglalom: még mindig nem szereti.
Karikó Katalin soha nem volt professzor, az adjunktusi fizetést sem adták meg neki, még ötvenes éveiben sem. Kitették a szegedi intézetből, elment Amerikába és ott nagyjából harminc évig látástól-vakulásig dolgozott valamin, amit nagyon hosszú ideig teljesen reménytelen dolognak tartottak. Rendes egyetemi állása sem volt, egyik laborból a másikba költözött és közben centiről centire haladt a munkájában.
Karikó Katalin nem szokott nyilatkozni arról, hogy szereti-e a kapitalizmust, de egy magáncéggel együtt megcsinált egy vakcinát, ami emberek millióinak az életét mentette meg. Általában arról szokott nyilatkozni, hogy nem ért ehhez vagy ahhoz, jó, talán, egy egészen kicsit, szemben rengeteg fontos professzorral, és nem, nem fogom a mindenhez is poént elsütni.
E sorok szerzőjét nem érdekli a kapitalizmus, nincs beleszeretve, de nem is nagyon szeretne alkotni helyette valami mást, inkább főzne egy kávét, vagy esetleg elolvassa azt a könyvet, amit már régen el akar olvasni, és tegnapelőtt végre befejezte a cikket majdnem öt hónap után, és hát azért az tartott egy kis távolságot valamiféle új világrend megteremtésétől, nem lesz itt már új világrend megteremtve, de azért pár cikket még írhat, mármint e sorok szerzője, esetleg jó cikkeket is, és itt tényleg nagyon szelíden és barátságosan nézek TGM professzor úrra.
TGM Antitézise egy több évtizedes pótcselekvési folyamat eredménye, persze még mindig ezerszer komolyabb teljesítmény, mint Lánczi Bandi bátyánk életműve, ami azzal foglalható össze, hogy Orbán Viktor mindig lemegy a metafizikai mélységig (ezt tényleg mondta, először a Marx ment le, aztán az Orbán, harmincöt évig tartott, amíg ez az abált szalonna zabáló törpepinochet, bodyshaming és Bödőcs rulez, lenyomta Károly bácsit Lánczinál).
Senkinek nem tanácsolom azt, hogy Karikó Katalint kövesse, a bukás esélye nagyjából kilencvenkilenc százalék. De sokkal jobb azon az úton megbukni, mint a hagyományos kelet-európai végtelen ürességből kicsillogni valamelyik Zoro vagy Huru alkatú magyar politikus mellett, esetleg vele szemben, az már majdnem mindegy.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16516380-67d7e43cba0ef' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16516380&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16516380-67d7e43cba0ef&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16516380-67d7e43cba0ef' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Mondjuk nem írtam volna egy posztban Karikó Katalinról és moszkoVityáról. Igaz eddig egyetlen posztot sem írtam. 🙁 Szóval ki vagyok én hogy beleszólok, de ezzel túl kedves vezetőnket emelted egy kicsit feljebb. Aki mint tudjuk talpig úriember, persze csak az aszfalttól mérve. 🙂
Valahogy Lánczit szídni nekem olyan, mintha annak idején valaki Torgyán Józsefet (Isten nyugosztalja) szidta volna. Torgyán önmagában is egy viszonylag kis képességű, komolytalan politikus volt. Lánczi ugye meg egy pártkatona. Tehát ez kvázi biztos gól.
TGM nehezebb eset, mert sokaknak a szent őrült kategória (szerintem egy megkeseredett, semerre nem tartó, igazi megoldásokban soha nem gondolkodó, embergyűlölő szobatudós). Egyáltalán nem tartom nagyra, jelenleg kb. úgy gondolom, hogy mondjuk annyira pazarolta el a tehetségét és műveltségét, mintha Bill Gates a MS megalapítása és menedzselése helyett ma mondjuk egy 10 fős szoftvercéget vezetne, ami a helyi közlekedési lámpák szoftverét tartja karban. Sajnos esetében nem járt együtt az óriási műveltség, jelentős intelligencia azzal, hogy a társadalom különösen hasznos tagja legyen.
Lett helyette lángoszlop bolond idealistáknak.
Karikó Katalin meg egy szép sztori, igazából amerikai álom, a kis ember szorgos munkával messzire jut.
azért tegyük hozzá, hogy a magáncégek akkor jelentek meg, amikor Karikóék eljutottak oda, hogy a kutatóintézetekben már nemhogy nem teljesen reménytelennek, hanem áttörésnek látták a kutatásaikat:
https://www.theatlantic.com/ideas/archive/2021/03/how-mrna-technology-could-change-world/618431/
Egy filozófus szobatudós. Ugyanis szobában lehet cikket írni. Gondolkozni lehet az utcán vagy egy uszodában, de ott azért macerás leírni egy cikket. Aránylag kevés filozófiai labor van, ahol fehér köpenyben szorgoskodnak tudósemberek pipettával. A filozófia szobatudomány és ezzel nincs semmi baj. TGM nem volt aktív filozófus. Láttam mostanában pár aktív filozófust, azok éjjel-nappal dolgoznak.
Lánczi a legbefolyásosabb magyar értelmiségiek közé tartozik, és teljesen komolyan hiszi magát jelentős politikafilozófusnak, miközben nem politikafilozófus, hanem középiskolai angoltanár.
A Köpcös nem ismeri a gender fogalmát:
„Mi, keresztények, a gendert ideológiailag motivált kifejezésnek tekintjük, amelynek jelentése egyáltalán nem tisztázott, néha jelent valamit a férfiak és nők között, nem szeretnénk ezt az ideológiai vitát összekeverni a férfiak és nők közötti egyenlőség iránti határozott elkötelezettségünkkel.”
Rövid hibajegyzék a hvg pontatlan tudósításához: Orbán nem keresztény. A keresztényeknek nincs véleményük a genderről, és ha lenne is, nem lenne kötelező még a többi keresztényre sem, nem hogy 750 millió EU-állampolgárra. A gender szó jelentése természetesen tisztázott.
További fogalmak, amelyeket Orbán nem ismer:
– jogállam
– mérték
– jó ízlés
– becsület
– tudni szépen veszíteni
ezt a megkülönböztetést nem értem, amit mondasz, mert bármilyen intézmények játszottak szerepet, az egész miskulancia a piacgazdaságon (ezt a szót értem, a kapitalizmust meg nem) belül van, ott termelődött ki a finanszírozása (meg a standardjai!), függetlenül attól, hogy ha akár állami, federális, közösségi pénz is ment bele, valaki ott fizette be adóba/ott kereste meg a pénzt. szóval ez szerintem nem gyengíti JT érvét. vagy hogy érted?
Ahogy öregszem, úgy tetszik egyre kevésbé a bokroslajosi értelemben vett kapitalizmus. Ma már inkább úgy látom, hogy jobb az, ha a játékszabályok úgy vannak _megtervezve_ (Lajos biztos utálja ezt a szót), hogy az emberek mohósága össztársadalmi szempontból valami „jó” felé vigye a „nagy egészet”. De én nem vagyok TGM, szóval totál érdektelen, hogy mit gondolok. 🙂
Karikó Katalinhoz pedig csak annyit tudok hozzátenni, hogy büszkén újságoltam a családnak, hogy a csapatának egyik tagjával egy kollégiumba jártam, feltehetően pár udvarias szót is váltottunk anno.
TGM sajnos belegárgyulni látszik ebbe a ‘minden* posztfasizmus’ történelem-, társadalom-, politika-, általában véve mindenszemléletbe**. 🙁
„Ugyanakkor a termelési paradigmából kimaradók „fönn” a tudásiparnak nevezett bürokratikus szöszmötölésben vesznek részt, mert kulturális okokból úgy kell tenniük, mintha dolgoznának (móka, kacagás), (…)”
– Ez pedig egyenesen gyönyörű.
* én sem sütöm el a minden is poént
** és megint nem, szívesen
Állítólag Bognár Matyi bácsit egyszer megkérdezték, hogy ki tudja jobban a matematikát, ő vagy a Sztálin elvtárs. Matyi bácsi gondolkodott picit, majd a következő felelte: ,,Egyes részeit én tudom jobban, összességében azonban Sztálin elvtárs.”
TGM vajon mit mondana, hogyha megkérdeznék, hogy ki a nagyobb filosz, ő vagy Viktor elvtárs.
Nem értek egyáltalán a filozófiához, de nekem úgy tűnik, hogy TGM igazából egy speciális, talán hagyományosabb, talán (közép/kelet) európai filozófustípust testesít meg. Úgy képzelem, hogy egy angolszász filozófus jól definiált problémákon töri a fejét, azokra valami viszonylag konkrét megoldásra jut, és azt szikár és szinte már primitív tudományos prózában egy szakfolyóiratban megjelent cikkben letisztult érveléssel kifejti. Ehhez képest a TGM-szerű filozófus végtelenül olvasott, mindenhez (is) ért valamennyire, ha ír valamit, azt irodalmias stílusban, szemet gyönyörködtettő esszében teszi, ahol csillogtatja a műveltségét, még akkor is, ha annak igazából a kifejtendő témához nincs olyan sok köze, ja, és persze igazából konkrét (és pláne újszerű vagy eredeti) állítása nincsen, csak inkább matatás valami örök téma környékén. És rengeteg társadalmi moralizálás persze. Szóval ez nem filozófia mint tudomány, hanem filozófia mint életérzés-életmód. Olyan szempontból tiszteletre és irigylésre méltó, hogy egy nagyon kultúrált élet, olyan szempontból viszont érheti kritika, hogy tudományos értelemben vett produktuma kevés van.
Nem értem a poszt üzenetét. Nem tartod TGM-et tudósnak, vagy értékesnek amit ír vagy gondol? Debezeg Karikó Katalin? Többször szóba hoztad már TGM-et és sokadszor nem értem, mi a cél?
Mintha Eszterházy Pétert és Hosszú Katinkát állítanád párba,, hogy melyikük a nagyobb tehetség?
nem annyira érvet olvastam ki abból a két bekezdésből, mint egy szembeállítást, miszerint állami kutatóintézetekben reménytelennek tartották, ellenben a magáncéggel megcsinálta.
Nincsenek célok. Néha eszembe jutnak dolgok. És most éppen megvolt életem öt filozófiás hónapja. TGM-et krónikásnak tartom nem tudósnak, a tudósember máshogy működik, de ez egyáltalán nem zavar TGM-ben, a keménykedése mosolyogtat el néha. A helyzet az, hogy Karikó Katalin életének legjobb döntése az volt, amikor disszidált. Ez elég sokat mond el az utóbbi fél évszázad Magyarországáról. Nincs igazán kiemelkedő magyar filozófus (azért van, valamennyire kiemelkedő azért van, csak nagyon kevés) és keményhangú kapitalizmuskritikával illetve Orbán metafizikájával lehet be kerülni a köztudatba.
TGM szerintem nagyon sokszor fejen talalja a szoget es sokszor tud ujszeru latasmodbol kozeliteni egy adott kozeleti tema fele. Alapvetoen ahogy latja es ertelmezi a vilagot, illetoleg leirja nekunk, egyszeru foldi halandoknak, abban szvsz nagy „igazsagok” vannak. Ciki e vagy sem, szeretem az irasait – meg ha a felet nem is ertem -, es sokszor csondben bologatva nyugtazom, hogy bizony ebben-abban megint kurvara „igaza van”. (Pedig nem vagyok ujbalos radikalis, csak egy felig meddig idealista ballipsi-szocdem keverek, kb.)
Viszont eleg nagy Orban/NER kritikus, hogy hogy nem ugrottak meg neki a ner sajtos lenin fiujai? Vagy mar megtortent, csak az en szememet kerulte el?
Szvsz Medvének igaza van, TGM szobatudós.
Nekem ez nem a filozófus szinonímája. Hanem azé a közíróé, aki nem csak a szobájából osztja az észt napi magyar és világösszefüggések tárgyában. Aki a kapitalizmusról nem 1500 könyv elolvasásával tájékozódik, hanem mondjuk elmegy Ausztriába, Tirolba, Zillertalba, végigmegy odáig az autópályán, majd befizet a vámutakra, és leírja, amit lát a valóságból – nem a könyvekből. Vég nélkül sorolhatnám a példákat.
A filozófusok ügyében nem foglalnék állást, de TGM szobatudósi teljesítménye ügyében igen. Nem vonom kétségbe hatalmas műveltségét, de kétségbe vonom társadalomelemzéseinek és következtetéseinek érvényességét. Olvasson, írjon, mondjon véleményt bármiról, amihez ért vagy amihez nem ért. De a szobatudósságával szórakoztasson másokat…
Pl. Olay Csaba?
https://www.btk.elte.hu/munkatarsak/673/olay-csaba
nem hiszem, hogy okos dolog lenne egy véletlenül választott, politikai szerepet nem játszó filozófust nyilvánosan értékelni. ráadásul pont most olvastam egy filozófustól egy írást az értékelésekről… én azt gondolom, hogy egy kiemelkedő filozófusnak ma nagy valószínűséggel lenne cikke vezető filozófiai folyóiratokban. elvileg azért lehetnek kivételek.
E sorok íróját viszont érdekli a kapitalizmus, mert éppen szenvedő alanya, amennyiben aktuálisan kizsákmányolják a vattatőkések. Úgy döntöttem, elolvasom Marx A tőke című regényét, ha már olyan sokat dolgozott rajta. Jelentem, megtettem, és még élek. TGM is biztosan elolvasta, azok viszont nem, akik eltávolították a szobrát az egyetemről (is). (Mintha Darwint próbálnák kitörölni az evolúcióelméletből.) Kommentelőtársaimnak is csak ajánlani tudom, beleértve Jótündér nemfilozófust is, okoz némi depressziót, de senki nem fogja tőle megtámadni a Téli Palotát.
Egyszer talán rászánom magam, hogy elolvassam a Tőkét.
Sajnos anno eléggé előítéletes lettem. Nem vagyok túlságosan iskolázott, így szerencsésen elkerültem a „foxi-maxi”-t, de a munkahelyemen már nem úsztam meg. Egy leányzó munkatársammal beiskoláztak minket továbbképzésre. Akkoriban a fejtágítást a kicsikre (munkahelyen jelentéktelen személyekre) lőcsölték. Nagyon nem tetszett nekünk és nem is mentünk el első alkalommal, ebből természetesen botrány lett és jól leb@ltáztak minket. A második szeánszra már nem mertünk nem elmenni. A helyszínen aztán megállapítottuk, hogy hülyeség az egész, az előadója egy nagyképű seggfej stb., ezért aztán nem mentünk többé.
A vége az lett, hogy emlékplakettet kaptunk az elszabotált tanfolyam sikeres elvégzését tanúsítandó, mert nagyobb botrány lett volna, ha odafent kiderül, hogy nem is látogattuk az előadásokat.
Nekem is lett volna száz okom, hogy ne olvassam el, és csak egy okom volt, hogy elolvassam. A kíváncsiság, hogy változott-e azóta a kapitalizmus.
a manchesteri könyvtárban láttam azt a kis asztalkát ahol Károly bácsi írogatott, aki nem ment el sehová, nem volt igazán kapcsolata az alsóbb osztályokkal, Kantról szokták mondani, hogy lényegében sohasem hagyta el Königsberget, és hát Platón tanár úr nagyot perecelt, amikor konkrét politikai ügyekbe próbált beleszólni. nem hiszem, hogy a kapitalizmusról nem lehet érdekes dolgokat írni gyárlátogatások nélkül. az egy másik kérdés, hogy TGM miről ír valójában. szerintem magáról ír, csak ki kell hámozni a szövegeiből, a saját bizonytalanságáról, depressziójáról, kétségbe eséseiről ír, és ezek a legjobb részei az írásainak, ezért jó a TGM.
11. éve haladunk, csak sajna visszafelé. 🙁 És közben lemaradunk, a román bérek szinvonala utólérte a hazait és már érdekességek. 🙁 Csaba Lászlóval beszélgetés a SzER-en.
https://soo.gd/MhLC
Helyről helyre is változik a kapitalizmus (Szaud-Arábia, Szingapúr és Svédország is szerintem kapitalista ország, meg állítólag mi is azok vagyunk, de szerintem a mi kapitalizmusunk jelzője a feudál lehet :-() nem csak az időben változik.
Amúgy Marx-nak a Kapitalizmus politikai gazdaságtana c. könyve ha jól tudom szerte a világ közgazdász képzésében tananyag.
Szerintem nem a kapitalizmussal van a baj, hanem a monopolkapitalizmussal, a monopóliumokkal. Meg a profit maximalizálási szemlélet.
Hogy egy Boeing Company filléres bisz-baszt hagyott ki a 737-éből, pedig ha valahol annál a cégnél eszement nagy tudás gyűlt össze a repülőgépek gyártása kapcsán. De ha a menedzsmentnek fontosabb a költség minimaláizálás, mint az hogy a repi ne essen le az égről, akkor ott már baj van. 🙁 Remélem tanultak a hibájukból és többet nem követnek el ilyent. 🙂
Előző rövidített linkemet nem vette be a blogmotor, újra linkelem csak már nem szövegelek mellé annyit. Csaba László interjú a SzER-en.
https://www.szabadeuropa.hu/a/az-ellenkez%C5%91j%C3%A9t-csin%C3%A1lja-annak-amit-a-j%C3%B3zan-%C3%A9sz-tan%C3%A1csolna-csaba-l%C3%A1szl%C3%B3-k%C3%B6zgazd%C3%A1sz-a-gazdas%C3%A1gr%C3%B3l—%C3%A9let-a-ner-ben-4-r%C3%A9sz/31237585.html
https://nepszava.us/orban-semmit-nem-ertett-abbol-amit-kariko-katalin-a-virusrol-mondott-csak-a-disznosajtra-emlekszik/