Ki védi meg Körösényi Andrást ?
A mai Magyar Nemzetben Körmendy Zsuzsanna Kiállni egymásért cimmel irt cikket a Körösényi-Fricz ügyről. A hirek (nincs hosszú i, ü a gépen) szerint Körösényi ,a Magyar Tudományos Akadámia Politikai Tudományok Intézetének újonnan kinevezett igazgatója megszüntette Fricz Tamás határozatlan idejü közalkalmazotti jogviszonyát az intézetben. Körmendy Zsuzsanna ezt nem türhette, és publintott egyet, otthonos órezsimbéli feljelentőleges formátumban.
Körösényit pár hónappal ezelőtt nevezte ki Pálinkás József az MTA PKI élére Bayer József régi motoros akadémikus helyére. Ugyanekkor kapott kinevezést Boros János az MTA Filozófiai Intézet igazgatói posztjára Gábor Györggyel szemben, ami miatt az ATV-től a Népszaváig road show-zott Heller Ágnes és Bitó László. Kapott Pálinkás is hideget-meleget, Boros kicsit le lett ügynöközve, egy fiatal filozóf még egy kicsit le is lett nácizva, szóval zajlott az élet. Körösényiről is megjegyezték, hogy hát persze jobber, tudjuk ám, miről van szó, de aránylag könnyen megúszta.
Körmendy Zsuzsanna, aki a Jobbklikkben Navracsics kancelláriaminiszter-jelölt bloggertársa, páros lábbal szállt bele Körösényibe, aki jobberből hirtelen átváltozott rút szibarita vázzá, titokballerrá, ellenséggé. Körösényinek kb. annyi esélye van, mint a Willendorfi Vénusznak a Miss Americán. El fog fogyni körülötte a levegő: nem hiszem, hogy túl sokan akarnak ma egy(?) befolyásos fideszistával ujjat húzni.
Körösényi a legtekintélyesebb és legidézettebb magyar politikatudós, aki kb. úgy baloldali elhajló, mint én balerina. Teljesen kizárt, hogy Fricz Tamással (vagy bárki mással, pl. Szalai Erzsébettel, akit állitólag nyugdijba küldött) lerendeznivalója támadt volna, — egyszerüen álmai vannak egy komoly tudományos intézetről, és ezen álmokba Fricz Tamás nagyon nem fért bele.
Körösényi (és Pálinkás) álmaiban egy olyan intézet van, amelynek tagjai a legjobb tudományos folyóiratokban publikálnak, egy intézet nemzetközi tudományos tekintéllyel, ahol nem pártpolitikai hőzöngés folyik, hanem komoly politikatudomány. Ez ilyen nagyon egyszerü. Az, hogy ez az álom mennyire rózsaszinü, már nem az én dolgom.
Egy biztos, ha van egy olyan kötelezettségvállalásunk, hogy az akadémiai intézetekben a nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos munkásság a mérce, akkor legalább Körösényi András álmait megvédhetnénk. Nem Friczről van szó, én most itt biztosan nem fogok itéleteket mondani, csak a konkrét álomról.
http://lamp.infosys.deakin.edu.au/era/
Ezen a linken elérhető a nemzetközi tudományos folyóiratok egy nagyjából elfogadható rangsora. Megkeresheti bárki a politikatudományi folyóiratokat, és megkérdezheti, legalább álomnak elfogadható-e az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egy nemzetközi területtel foglalkozó intézetében évente legyen pár A kategóriás publikáció. Valamiféle nemzetközi ismertség. Szerintem igen. Azt gondolom, hogyha én ezt nem irom le, akkor gyávább és opportunistább vagyok annál, mint amit még el tudok fogadni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517428-682dafcd6e6df' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517428&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517428-682dafcd6e6df&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517428-682dafcd6e6df' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@jotunder: „a tarsadalomtudomany mint harcmuveszet” – Hol? Ezek szerint lemaradtam valamiről.
@dolphin: Nem tudom, hogy Körösényi milyen vezető és mi valósul meg mindabból, amit leírt, de jó lehet olyan helyen dolgozni, mint amilyet leírt.
Nos nekem erről még mindig csak egy név jut eszembe: Stumpf. Amíg őt Körösényi megvédi, addig ez jó esetben tojástáncs, rossz esetben meg porhintés.
Különösen ennek a passzusnak a tükrrében:
„A PTI új kutatási irányai között olyanok szerepelnek, amelyek most nincsenek jelen, vagy nem eléggé, a hazai politikatudományban, és amelyek – úgy vélem – a magyar politika, a demokrácia és a társadalom számára hasznos, és fontos problémákat boncolgatnak.
Ilyenek a közpolitikai folyamat elemzése, vagy a kormányzati teljesítménynek és a demokratikus elszámoltatás hatékonyságának a politikatudomány eszközeivel való megragadása. Milyen a kapcsolat a kormánypolitika, a kormányzati teljesítmény és a szavazói viselkedés között? Vagy: biztosított-e a delegált közhatalom ellenőrzése, elszámoltatása?”
Ha jól emlékszem a Századvég évek óta közöl erről igen csak hangzatos című köteteket. Ezek szerint Körösényi ezeket helyükön kezel és propaganda iratnak tekintii? Akkor a spiritus rector mit keres még az általa vezetett intézetben?
@Wolff: ez egy tojastanccal kombinalt porhintes. Stumpf Istvan egy Keri Laszlo nagyban (nagyobb meretekben uzi azt amit Keri). Szerintem ezt a kerdest fel kell tenni neki, nem mondhat olyat, hogy Keri mas mint Stumpf. Vagy mindketto belefer, vagy egyik sem.
En semennyire sem ertek a pol.sci-hez, tehat fogalmam sincs, hogy amit Korosenyi mond mit is jelent valojaban.
Korosenyinek jo tudnia azt, hogy a vizilabdazok nem ugy keletkeztek, hogy a Sportakademia kijelolte Kemeny akademikust a vizipolointezet elere, es o direktivaba adta az olimpiai bajnoksagot. A vizilabda gyakorlatilag magyar sport volt, es a harmincas evektol a vizilabda NBA-je a magyar polobajnoksag volt. Most olvasom egy Gladwell nevu pofa konyvet, aki a 10000 oras szabalyt probalta felallitani, miszerint az igazi nagy menok huszeves korukig eltoltottek durvan tizezer orat azzal amiben profik. Egy polos gyerek lemegy 10 evesen edzesre, es vegigussza, verekszi, azt a tiz evet, egy komoly hegedus vagy matekos ditto. Attol lesz profi. Van egy szelektiv mechanizmus, es van ez a borzaszto sok ido. Hol volt a szelektiv mechanizmus, es hol voltak az a tizezer ora akarcsak egyetlen magyar politologusnal ? Nem tudom, hogy az igazi borzaszto nagy menok milyenen a tarsadalomtudomanyokban, es hogyan lettek azok akik. Erdemes lenne valakinek utananezni.
@jotunder: Társadalomtudományban bajosan van meg bárkinek is a 10000 óra 20 éves korig. Később persze már igen, de ettől még nem lesz nagymenő. (Egyáltalán, hogyan definiálod a nagymenőt?)
Örülünk, blogmotor?
@tanarseged ur: Fogalmam sincs. Es ez zavar, mert a sajat teruletemen eleg jol ertem a nagymenoseg egesz rendszeret. Es sok mindenki mogott ott van a 10000 ora huszeves korig, eleg kozel lehetek hozza en is.
@jotunder: A saját területeden mi a nagymenőség rendszere? (A*-, A-, B-kategóriás folyóiratokban publikált cikkeken, impakt faktorokon, efféléken múlik?)
Társadalomtudományban 10000 óra 20 éves korig elképzelhetetlen. Ahhoz kb. általános iskolában el kellene kezdeni.
@tanarseged ur: Nem. Vannak a Fields medalosok es kb. meg ugyanannyi orias, akik a modern matematikat az elmult otven evben megcsinaltak, es aztan vannak a kornyezeteik, akik kisebb teruleteken a legjobbak, es akik meg kisebb teruleteken a legjobbak. Itt nem azt mondjak, hogy X.Y-nak ilyenolyan impakt faktora van, hanem azt, hogy X.Y megoldotta Z.W sejteset, kifejlesztette ezt vagy azt a nagy elmeletet. Egy matematikus valahogy sokkal matematikusabb mint amennyire egy tarsadalomtudos tarsadalomtudos lehet. Az integritasanak az alapja az, hogy o egy matematikus, egyszeruen elpusztulna ha nem csinalhatna matematikat. Most sikerult ketto ora husz percet beszelnem a genfi egyetemen gyakorlatilag szunet nelkul, rendesen amortizalodtam, alig latok.
@jotunder: Társ.tud-ban is van, akit nem az impakt faktoráról ismernek, hanem arról, hogy ő találta ki ezt meg ezt, vagy hogy ezen és ezen a területen a(z egyik) legjobb. Az impakt faktor és a publikációk mennyisége akkor jön, amikor a név önmagában még kevés.
„Egy matematikus valahogy sokkal matematikusabb mint amennyire egy tarsadalomtudos tarsadalomtudos lehet.”
Erre nem tudok mit mondani, mert ebben a formában empirikusan tesztelhetetlen állítás. 🙂
„egyszeruen elpusztulna ha nem csinalhatna matematikat”
Ezt már lehetne tesztelni empirikusan, de inkább ne. 🙂
„Most sikerult ketto ora husz percet beszelnem a genfi egyetemen gyakorlatilag szunet nelkul, rendesen amortizalodtam, alig latok.”
1) Jobbulást. 🙂
2) Ez hogy jött össze? 3×45 perc + egy kis ráadás? Egyetemi óra volt, vagy konf.előadás?
3) Társadalomtudományban is előfordul, hogy valaki nem bírja abbahagyni, pl. épp elemzett adatok mellől nagyon nehéz felkelni, amíg nincs kész (vagy amíg nincs kész legalább egy részfeladat).
Amúgy eredetileg a vízilabdára akartam reagálni. A magyar társadalomtudomány nem vízilabda, hanem jégkorong. Na, erről majd máskor.
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=359358
Hmm…..
@jotunder: …És akkor visszajutunk oda, hogy miképpen lehet a filozófusokat minősíteni. Mitől „jó” filozófus valaki? Jól gondolom-e, hogy pl. egy matematikai intézetben az ilyesfajta „leszámolás” sokkal nehezebb lenne?
@tanarseged ur:
És miért kell a filozófusokat csodába terelve tartani? Milyen munkaviszony az, ahol a beosztott feladata, hogy sokat és jól gondolkodjék?
Ha pártunk és kormányunk úgy itéli meg, hogy össztársadalmi haszna van a filozófusok tartásának, akkor miért nem engedi őket békében legelni, amerre akarnak, és csak annyit foglalkozna velük, hogy ingyen könyvtárjegyet és havi tartásdíjat ad nekik? Pl.: A++ publikációért járjon neki darabonként 3 millió forint (minusz a honor), két darab, a HOT magazinban megjelenőért meg egy tucat tibicsoki. Mi az már, hogy egy filozófusnak főnöke legyen? Hogyan és mitől fog egy bérrabszolga függetlenül és szabad szellemmel szellemszárnyalni?
És milyen filozófus az, aki meglepődik azon, hogy az első adandó alkalommal kivágják a zergenyébe, ha a kenyéradó gazda úgy érzi, a kezébe haraphat?
Vannak tudományágak, amelyek az állam anyagi támogatása nélkül nem tudnak működni, mert drága a műszer, a felszerelés, sokba van az utazás meg a vegyszer, hogy vannak kutatási témák, amelyek sok ember koordinált munkáját és fizikai jelenlétét igénylik.és még ezer más indok, amit én nem láthatok át, tehát csóri tudósok kénytelenek bemenni a kaptárba.
De egy filozófus mi az amit nem tud a kocsmában, neten, vagy a nagy diófa alatt megbeszélni a kollégákkal? És most nem kekeckedem: tényleg nem tudom, de roppant mód érdekelne. (már ha erkölcsileg vállalható, hogy egy kocsmai részeg vitaszintjén sem álló embernek feleljen valaki. Ha nem, akkor sincs harag.)
@tanarseged ur: A filozófia egyes ágai nagyon nemzetköziek, aránylag világos a pecking order, vannak elitfolyóiratok, az egész emlékeztet a matematikára, fizikára. A filozófia más ágai pedig a zenetudományra vagy az ókortudományra emlékeztetnek. Ha valaki az első típusban versenyez, könnyen mérhető. Ha a másodikban, akkor sokkal nehezebben. Magyarországon is vannak akik az első típusban versenyeznek, de nagyon kevesen. A másik dolog az, hogy egy könyv (ami filozófuséknál fontos) hatását nehéz megítélni. Főleg ha magyarul írták. Én
ezt a világot jószerivel egyáltalán nem ismerem.
A matematika egyszerűbb világ.