Ki védi meg Körösényi Andrást ?
A mai Magyar Nemzetben Körmendy Zsuzsanna Kiállni egymásért cimmel irt cikket a Körösényi-Fricz ügyről. A hirek (nincs hosszú i, ü a gépen) szerint Körösényi ,a Magyar Tudományos Akadámia Politikai Tudományok Intézetének újonnan kinevezett igazgatója megszüntette Fricz Tamás határozatlan idejü közalkalmazotti jogviszonyát az intézetben. Körmendy Zsuzsanna ezt nem türhette, és publintott egyet, otthonos órezsimbéli feljelentőleges formátumban.
Körösényit pár hónappal ezelőtt nevezte ki Pálinkás József az MTA PKI élére Bayer József régi motoros akadémikus helyére. Ugyanekkor kapott kinevezést Boros János az MTA Filozófiai Intézet igazgatói posztjára Gábor Györggyel szemben, ami miatt az ATV-től a Népszaváig road show-zott Heller Ágnes és Bitó László. Kapott Pálinkás is hideget-meleget, Boros kicsit le lett ügynöközve, egy fiatal filozóf még egy kicsit le is lett nácizva, szóval zajlott az élet. Körösényiről is megjegyezték, hogy hát persze jobber, tudjuk ám, miről van szó, de aránylag könnyen megúszta.
Körmendy Zsuzsanna, aki a Jobbklikkben Navracsics kancelláriaminiszter-jelölt bloggertársa, páros lábbal szállt bele Körösényibe, aki jobberből hirtelen átváltozott rút szibarita vázzá, titokballerrá, ellenséggé. Körösényinek kb. annyi esélye van, mint a Willendorfi Vénusznak a Miss Americán. El fog fogyni körülötte a levegő: nem hiszem, hogy túl sokan akarnak ma egy(?) befolyásos fideszistával ujjat húzni.
Körösényi a legtekintélyesebb és legidézettebb magyar politikatudós, aki kb. úgy baloldali elhajló, mint én balerina. Teljesen kizárt, hogy Fricz Tamással (vagy bárki mással, pl. Szalai Erzsébettel, akit állitólag nyugdijba küldött) lerendeznivalója támadt volna, — egyszerüen álmai vannak egy komoly tudományos intézetről, és ezen álmokba Fricz Tamás nagyon nem fért bele.
Körösényi (és Pálinkás) álmaiban egy olyan intézet van, amelynek tagjai a legjobb tudományos folyóiratokban publikálnak, egy intézet nemzetközi tudományos tekintéllyel, ahol nem pártpolitikai hőzöngés folyik, hanem komoly politikatudomány. Ez ilyen nagyon egyszerü. Az, hogy ez az álom mennyire rózsaszinü, már nem az én dolgom.
Egy biztos, ha van egy olyan kötelezettségvállalásunk, hogy az akadémiai intézetekben a nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudományos munkásság a mérce, akkor legalább Körösényi András álmait megvédhetnénk. Nem Friczről van szó, én most itt biztosan nem fogok itéleteket mondani, csak a konkrét álomról.
http://lamp.infosys.deakin.edu.au/era/
Ezen a linken elérhető a nemzetközi tudományos folyóiratok egy nagyjából elfogadható rangsora. Megkeresheti bárki a politikatudományi folyóiratokat, és megkérdezheti, legalább álomnak elfogadható-e az, hogy a Magyar Tudományos Akadémia egy nemzetközi területtel foglalkozó intézetében évente legyen pár A kategóriás publikáció. Valamiféle nemzetközi ismertség. Szerintem igen. Azt gondolom, hogyha én ezt nem irom le, akkor gyávább és opportunistább vagyok annál, mint amit még el tudok fogadni.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517428-690dc1afe8a7b' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517428&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517428-690dc1afe8a7b&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517428-690dc1afe8a7b' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@tanarseged ur: Nem a vélemlény részével van gondom (ez az a kivételes helyzet, amikor azzal nincs: gondoljon, amit akar), hanem a mögötte levő állítással: azzal, hogy mivel alkotmányunk az 1948-as alkotmány sokszori módosításával (evolúciós fejlődésével) állt elő, tehát még mindig sztálinista. Ez ippeg olyan, mintha azt mondanánk, hogy Fricz vmiféle gyanús majmok viharos evolúciójával alakult ki, tehát Fricz egy majom.
Ugye egyetértünk, hogy ez két egyenrangú állítás a tudományosság egyazon szintjén?
@szempontpuska: nota bene ma véletlenül autentikus forrásból tudtam meg hogy Szalay nem pályázott a posztra, ez tehát nettó hazugság
@Pásztörperc:
1) Nem tudom, hogy milyen az alkotmányunk – nem értek az alkotmányjoghoz. (A focihoz igen, kérdezz inkább arról. :-))
2) Nehogy már akár csak annyira is komolyan vegyünk egy ilyen cikket, hogy elgondolkodunk róla vagy vitatkozunk vele. Ez nem az a műfaj, mint ahogy a Magyar Hírlap egészében sem az. (Pont úgy, mint a Népszava – mert ugye senki nem várja tőlem, hogy akkor már ne piszkáljak egyet balra is. :-))
@szempontpuska: kicsit ciki, hogy dumálsz valakiről, akinek még a nevét se írod le pontosan, de segond. a nagy ciki az az, hogy Körösényi pályázatát a szakmai előzsűri támogatta. szerintem nézz utána, miről cseverészel, mielőtt még teljesen hülyét csinálsz magadból (-:
@Pásztörperc: csak egy apró megjegyzés, 1949-es az alkotmány (1949:XX. törvény)
@marharépa: Megneztem az eisz.hu-n Korosenyi publikacioit. Hat olyan cikke van ami a Social Science adatbazisban szerepel, Ebbol 3 elso osztalyunak mondhato lapban (Government and Opposition 2 cikk, Electoral Studies). Szalai Erzsebetnel ez a szam 4, mind kozgazdasagtudomanyi folyoirat, egyik tekintheto elso osztalyunak, a Journal of Comparative Economy. Ez azt jelenti, hogy Magyarorszagon a folyoiratpublikaciokkal nem nagyon lehet merni az embereket a politikatudomanyban.
@marharépa: hát, így meg ez… (’98-ban vizsgáztam alkotmányjogból, az biza elég régen volt)
@marharépa: Azt a posztot már lefoglaltad 🙂
Neked marad a nyelvhelyesség. Kőrösényi a szakmai előzsűri 25%-os támogatását bírta, Szalai pedig nem is indult, eszében sem volt. Mondom: hazugság
Most pedig keresd a nyelvtani hibákat, több neked itt nem terem…
@jotunder: Érdekes felvetés, hogy mondjuk a politikatudomány top 50-es folyóiratából hányat érdekel (milyen lehetősége van) mondjuk a borsodi romahelyzet, a magyarországi szegregáció vagy bármilyen, hazai társadalomtudományi kérdés boncolgatásának.
Ezt komolyan össze akarod vetni a matematikával???
@szempontpuska: Hibás megközelítés, ha úgy véled, hogy ezek hazai társadalomtudományi problémák. Chiapas állam indiánjai, japán szekták, egyesült államokbeli fundamentalista szervezetek sem annyira izgalmasak önmagukban, a társadalomtudomány érdeklődését az kelti fel, ha valaki ezekről a jelenségekről valamiféle átfogóbb képet próbál meg alkotni, mint tette azt pld. Manuel Castells.
@maroz: Castells volt Cohn-Bendit temavezetoje a Nanterre egyetemen (ahova Sarkozy es Villepin is jart) es ugy rugtak ki 68 utan, hogy laba nem erte a foldet :)))
@maroz: Van igazsaga szempontpuskanak is. Castells ugye radikalis ballerbol valt posztmarxistava es a tolgy altal kisse hevesen amerikai Academic Leftnek nevezett csapat sztarjava. Ezt Magyarorszagrol megugorni nehez. Ahhoz, hogy valaki ma komoly nevet szerezzen a vilagban magyar politikatudoskent, eloszoris ki kell vandorolnia. Az sem art ha kicsit belekeveredik az ember valamibe, es hat amibe ma Magyarorszagon bele lehet keveredni az nem tul erdekes. Szalai Erzsebetrol elterjed Amerikaban, hogy mindenfele nacionalista bayerzsoltok aldozatava valt, plusz egy kicsit elszaporodik az undoritosag Pesten, akkor kap egy olyan sanszot amirol nem is almodott. Akkor ugyanis erdekes lesz. Magyarorszag csak es kizarolag valami rutsag miatt lehet erdekes mostanaban. Remeljuk maradunk uncsik.
@jotunder: Nem Castellsről és nem Magyarországról szólna ez, hanem témákról.
Ha valaki talál egy jó témát, akkor arra odafigyelnek, erc advanced grantot is adnak rá, és még az is megléphető, hogy a kivándorolt visszavándorol, majd egy itthoni intézményben kutatja azt a témát uniós pénzből.
A Magyarország iránti érdeklődést pedig még mindig úgy érzem, hogy nem a megfelelő kontextusban vizsgáljátok. A közérdeklődés nyilván csak akkor horgad fel, ha ég valami vagy ha lőnek, de hát nem is a közről lenne itten szó, hanem a szakmai érdeklődőkről, az meg gondolom a matematikában sem azt nézi, hogy mennyire izgalms éppen most Magyarország, hanem hogy az a felvetett téma mennyire az.
@jotunder: Na, ezek szerint Fricz Tamás is befuthat még egy remek karriert, a kirúgás már neki is megvolt, hajrá! 🙂
Én nem tudom megítélni Castellst, mert ahhoz túl kicsi krumpli vagyok én, de annyit elmondhatok, hogy azt a könyvét, amit az identitás szerepéről írt érdekesnek találtam. Fricz Tamástól ezzel szemben nem igazán találtam semmi olyasmit, ami érdemes lenne továbbgondolásra. Ma számomra ez az érdekes, és nem az, hogy Castells szélsőbalos volt akkor, amikor én még csak parázna gondolat.
@szempontpuska: kedvesem, az a helyzet, hogy nem is pályázom arra, hogy ITT teremjen babér. hogy képtelen vagy valakinek helyesen leírni a nevét, az téged minősít, nem engem. ha Szalai nem pályázott, akkor ezt rosszul tudtam, így olvastam több helyen is. A véleményem ettől még nem változik, szerintem minden igazgatónak joga, hogy eldöntse, kivel akar, és kivel nem akar együtt dolgozni, ahogy az is, hogy eldöntse, a rábízott szervezet mit fog csinálni. Meggyőződésem, hogy Körösényi nagyon hamar el fogja érni azokat az eredményeket, amelyek őt igazolják – és ezt nem egy blog, vagy TGM cikkei, vagy társadalomtudósok népszavás fortyogásai fogják eldönteni. Ismétlem: nyitva a lehetőség minden most háborgó előtt, hogy a távozó kutatóknak állást biztosítson, és együtt bebizonyítsák, Körösényi rosszul döntött. Az MTA PTI meg legyen végre az, aminek kéne hogy legyen: politikatudományi intézet, ahol jelenkori politikatudományi kutatások zajlanak.
Majd ha az összes töbi társadalomtudományi intézet megnyitja kapuit a politológusok előtt, akkor lehet az interdiszciplinaritásról dumálni. Addig meg, ha minden más tudományterület értelmezheti a kereteit szűken, engedtessék ez meg a polititkatudománynak is.
Érdemes megnézni a Népszava-tiltatkozást aláírók névsorát: egyetlen politikatudós nincs köztük. Akkor tehát hol a szakmai ellenkezés Körösényivel szemben? A politológusok nem dumálnak bele, hogy mit csináljon a többi társadalomtudományi diszciplína – nem ártana, ha ez végre kölcsönös lenne.
@maroz: erc.europa.eu/pdf/List_AdG09_All_domains_by_country.pdf
Igy neznek ki az ERC Advanced Grantok orszagokra lebontva. Egyetlen magyar van. Elotte volt negy, azt hiszem. Ebbol ketto matematikus, a harmadik is halozatelmelesz, a negyedik Karady Viktor szociologus. Mar emlekeim szerint.
Aki magyar az nem nagyon kap ERC-t. A lengyel sem, a cseh sem, a roman es az eszt nem is palyazik.
@maroz: Egeszen mas dolog a matematika mint a politikatudomany. Minket tizeves korunktol kezdve kepeztek erre amit csinalunk, orszagos versenyek, KOMAL, olimpia. Az egyetemen tanitott nehany vilaghiru ember, siman tudtam kimenni Amerikaba, es most olyan teruleten vagyok amirol a vilagon mindenkinek Magyarorszag jut az eszebe. Hol tudnam ezt en csinalni tarsadalomtudomanybol ?
@marharépa: valoban nem szokasos dolog, hogy egy akademiai intezet igazgatoja eldonti, hogy mely munkatarsakkal akar egyutt dolgozni es melyekkel nem. az akademiai intezetekben sokkal autonomabb emberek vannak, sokkal demokratikusabb kozeg mint egy atlagos munkahely. egeszen kiveteles helyzet az ami a PTI-ben tortent.
en drukkolok Korosenyinek, de azert o maga mondta a Magyar Tudomany interjuban, hogy ezek az eredmenyek nem jonnek maguktol. az nem ugy megy, hogy valaki elhatarozza, hogy vilaghiru lesz, es egy ev mulva dob valamit amirol mindenki beszel. nem elhatarozas kerdese a vilagszinvonal.
@jotunder: Jegyezzük meg, hogy az a Karády Viktor, aki Franciaországban futott be karriert aztán kicsit hazajött a CEU-ra.
Egyébiránt távolról sem szeretném azt állítani, hogy nemzetközileg nem kell mutatnia magát magyar társadalomtudósnak, de a legbiztosabb módja egy A-s publikációnak együtt ülni egy konferencián a szerkesztővel. 🙂 Másfelől pedig a politika- és egyéb átrsadalomtudományok esetében is megvan az a kettősség, hogy végső soron lenne egy alkalmazott oldaluk, ami tényleg a csereháti falvakról szól (és nyilván valamiféle társadalmi cselekvés, politika stb. lenne as kifutása) ez viszont nem lesz nemzetközileg érdekes, csak ha tényleg van valami balhé mifelénk. Ezen túl lehet azt játszani, hogy veszünk egy divatos elméletet esetleg módszert, alkalmazzuk Mo–ra (részben ez a Körösényi-módszer) és akkor esettanulmánynak elmegyünk és lehet megpróbálni teoretizálni a saját esetanulmányainaskat. Az előbbinek az a veszélye, hogy valójában nem értelmezi a tárgyát, csak ráhúz valamit, az utóbbi esetben pedig egy valódi elméletalkotáshoz sokszor nem elég a feltárt anyag, csak azt hiszi a szerző. (És a jelenorientált társadalomtudományokból fájdalmasan hiányzik a történeti kitekintés, elemzés.) Ez persze nem ellkenjavallat (és inkább maroznak szól), igenis érdemes kitekinteni és kritikusan elgondolkodni/átvenni dolgokat.
@jotunder: Igen, Karádyra gondoltam. Kleine fische gute fische. 🙂
„Hol tudnam ezt en csinalni tarsadalomtudomanybol ? „
Félreérthetsz, én nem vitatom ezeket, sőt, hanem csak egy aprócska részletkérdésben volt szempontpuskával szemben ellenvéleményem.
A társtudoknak a matematikával szemben éppen pont az a baja szerintem, hogy a társadalmi presztízse a két tudományterületnek éppen pont fordítottja annak, amit az eredmények indokolnának.
De hát ez valahol érthető is, a szakértői heurisztika szerintem úgy alakul ki, hogy az ember sűrűn találkozik olyan problémákkal, amelyeket nem ért és emiatt célszerűbbnek látja szakértőre hagyatkozni.
Az átlagember nem sűrűn botlik olyan matematikai problémákba, amelyeket érteni akar, vagy amelyek megértéséhez erős érdeke fűződne, tehát matematikus szakértő nem sűrűn fog forogni a köztudatban.
Ezzel szemben a társadalomtudomány térfelére tartozó problémákkal nap mint nap szembekerül, és permanens érdeke, hogy ezeket a problémákat megértse, így a társadalomtudósnak, mint szakértőnek igen nagy lesz a keresettsége. Mondhatni szinte semmi erőfeszítéssel bír celebbé válni egy, a társadalomtudományokban valamelyest is jártas akárki, ami valahol abba az irányba fog hatni, hogy ezen a diszciplinán belül a verseny ne a szakmai, tudományos presztízsért folyjon, hanem a celebségért.
Namost, ez a fajta celebség lokális, míg a tudományos presztízs globális, így elfogadva, hogy a társtud tényleg nem lehet annyira internáci, mint a matematika én már annak is örülnék, ha legalább részben megjelenne és valamelyest beépülne a mainstreambe a „kitekintés”, ahogyan azt Wolff írta.
@jotunder: hát asszem, valamennyire azért elhatározás kérdése IS. egyrészt arra, hogy kikkel akar dolgozni, másrészt arra, hogy azokat hogyan, milyen tempóban dolgoztatja.
amit az akadémiai világról írsz: lehet, hogy ez itthon nem divat, de attól még nem biztos, hogy jól van ez így. az akadémiai állás nem hitbizomány, és nem élethosszig tartó munkahely! sok olyan szakmabelit tudok mondani, aki teljesítménye alapján megérdemelné, hogy a PTI-ben dolgozhasson – és sok olyat tudok, akik évek óta semmilyen tudományos teljesítményt nem nyújt. Egy-egy tanulmány az évkönyvbe, publicisztikák sajtó alá rendezése nem tudományos munka. Hol vannak a konferencia-részvételek, workshopok, ösztöndíjak, meghívások, szakmai publikációk?
de tudom persze, ez már lerágott csont. nagyon szurkolok az új igazgatónak, és szerintem fog tudni egy éven belül is teljesítményt felmutatni – csak az a kérdés, hogy a következő hónapok belháborúról szólnak-e, vagy munkáról.
@marharépa: Az akadémiai állás (academic job) a világban egyetemi állást jelent. És az bizony tenured-position. És igen, éppen azért mert a magyar akadémiai intézetekben vannak ezek a full-time research tenured position-ok, nagyon komoly elvárásaink lehetnek. Azt gondolom, hogy az amerikai top 50, nyugat-európai top 20 egyetemek full professoraínak teljesítménye várható el egy senior intézeti munkatárstól. Nagyjából. Nem a Harvard, nem az MIT, nem Oxbridge, de azért nagyon erős intézményekről van szó. Ezt nagyon nehéz elhatározni. Ehhez ugyanis tehetségesnek is kell lenni, nemcsak elszántnak.
http://www.168ora.hu/itthon/itt-a-sorsunk-meg-van-irva-55603.html
@jotunder:
„– Akkor az lesz, hogy kénytelen lesz előbb-utóbb fölmondani, és akkor a fölmondás a magyarországi munkaügyi szabályok szerint fog zajlani – mondja Kéri László. – Lassan negyvenévnyi munkaviszonyom van, így elhúzódhat jövőre is, mire végleg sikerül eltávolítani. Szerintem végig nem gondolt ötlet volt, hogy csak úgy el lehet küldeni az embereket. Ez valószínűleg babrásabb lesz.”
Aham, babrás.
Namost, ha ez a politikatudós venné a strapát, és megnézné, hogy milyen törvényjavaslatok vannak már most benyújtva, amikor még lényegében meg sem alakult a kormány, akkor talán nem lenne ennyire magabiztos.
@maroz: Csak a kormanytisztviselokre vonatkoznak uj szabalyok, kozalkalmazottakra nem (csak nehanyra akik rendvedelmi szerveknel dolgoznak). A Szakszervezetek Egyeztetesi Foruma jelezte is, hogy ez nem egeszen kompatibilis a Munka Torvenykonyvevel (mar az, hogy veluk senki sem probalt egyeztetni). Az nagyon durva lenne ha egy egyetemrol vagy egy akademiai intezetbol (iskolabol, korhazbol) csak ugy minden indoklas nelkul el lehetne kuldeni embereket.
@jotunder: Tudom, olvastam, csak ugye a lendületet látva nehéz hinni abban, hogy itt megállnak, valamint ez a „minden indoklás nélkül” is eléggé képlékeny, lehet simán olyasmit találni, ami megteszi, mint indoklás, és a babrálás is viszonylag könnyen lerövidíthető a kétharmad birtokában, kodifikációs csuklógyakorlat, nem nagy ügy. A szakszervezeteknek nem fog tetszeni, az oligarcháknak meg igen, kérdés, hogy a fidesz kiknek akar majd megfelelni.
Majd lesz egy csomó per az állammal szemben Strasbourgban, mondhatni exportáljuk a babrálást, szar besöpörve a szőnyeg alá, lett itt rend, kérem.
@maroz: Ez bizony igaz. A modern matematika eredményei gyakorlatilag teljesen kommunikálhatatlanok, kivéve pár számelméleti eredményt. Minden évtizedben van valami ami kap egy kis figyelmet (katasztrófaelmélet, fraktálok, mostanában a skálafüggetlen hálózatok) amit persze általában nem ért meg senki, de legalább beszélnek egy kicsit róla. Ha az ember megnézni a nyári nemzetközi matematikai kongresszus előadásait (négy évente van ilyen, akkor osztják a Fields érmet), azokat ugyan senkinek nem lehet elmagyarázni. Ez nem a matematika hibája, egyszerüen ilyen a világ.
@maroz: A magyar munkaügyi bíróságok ítélkezési gyakorlata nagyon munkavállaló-barát. Szinte nem tudsz veszíteni. Ami persze nem azt jelenti, hogy visszahelyeznek, hanem azt, hogy sok kártérítést kapsz és a perköltséget is az állam fizeti. Ezt kétharmaddal sem olyan egyszerű megváltoztatni, mert habituális. Viszont nagyon-nagyon sokba kerül, hiába próbál as Fidesz így most mozgásteret teremteni egy kis tisztogatáshoz.
@Wolff: Amikor optimista hangulatban vagyok én is többnyire ilyesmikkel nyugtatgatom magam, sőt, időnként még abban is bízok, hogy az igazságszolgáltatást, mint a szinte teljesen egyedüli formális és érdemi potenciális ellensúlyát a soron következő hatalomnak nem merik majd túl durván maguk alá gyűrni (vagy féltucat érvem lenne arra, hogy ez miért is nem lenne jó nekik), de nem tudok szabadulni a gyanútól, hogy ez mégiscsak inkább a vágyvezérelte gondolkodás körébe tartozik.
Csak ugye időnként megszólal egy Szíjjártó, egy Cser-Palkovics, egy Semjén, és olyankor piszkosul nehéz megmaradni optimistának.
@jotunder: Emlékszem, hogy régebben (de lehet, hogy még annál is régebben) meséltél egy vidéki sufnitudósról, aki a szerszámoskamrájában kidolgozta a Nagy Fermat Sejtés bizonyítását és a közrádióban duzzogott azért, mert a gaz mainstream tudományos köz nem hajlandó elfogadni az ő alternatív tudományát. A média működési sajátosságaiból adódik, mondtad, hogy egy ilyen fasság publicitást kap, hiszen ezt érti az átlagfogyasztó, és tetszik is neki (népmesei elem: a legkisebb királyfi harcba száll a gonosz sárkánnyal, hogy elnyerje a), míg az, hogy milyen ténylegesen jelentős folyamatok zajlanak a francot se érdekli.
Mintha pont ugyanez lenne a társadalomtudományok vonatkozásában is, ott is az kap nagyobb publicitást, ami kellően harsány ahhoz, hogy közérdeklődésre tartson számot. Kéri azt állítja, hogy Körösényi szimplán csak irigy az ő népszerűségére, bántja, hogy őt hívják a tévék, Körösényit pedig nem, holott ennek simán lehet az is az oka, hogy a média a Kéri-féle eladható, ámde nem feltétlenül értékes véleményre vevő, míg a Körösényi-féle értékesre nem, mert az nem média-kompatibilis.
Gondolom hogy ez is, mint minden más egy kellően összetett történet, amibe simán belefér még akár az is, hogy Körösényi tényleg egy rossz vezető, tényleg tapintatlanul és nem túl átgondoltan intézte ezeket a leépítéseket, valamint az is, hogy a leépítettek is bőven rászolgáltak a kirúgásukra, csak ugye mi erősen elszoktunk a tőmondatokat meghaladó összetettségű narratíváktól.
Két láb rossz, négy láb jó, ma kit akasztunk?
@maroz: Kéri László tud vicces lenni, és az emberek szeretik a vicces és okos embereket. Ő okosnak látszik. És az ilyenkor elég. Kérit alapvetően szereti a kamera, jellegzetes orgánuma van, jó beszélőkéje, és tudja, hogyan kell a szakértő látszatát kelteni. Valójában nem mond bonyolultabbakat és mélyebbeket mint akik az Inter Bayern meccset kommentálják, de a megfelelő szavakat tudja használni :))) Amúgy nem hiszem, hogy Orbángyurcsányról sokkal mélyebbeket lehet mondani mint Militóról.
@jotunder: Sándor György mondott jót a NER-ről, csak akkor még nem tudta, hogy arról mondja:
– Az a kérdésünk, hogy egyet tetszik-e érteni?!
– Miveeel??!
– Ja, hát akkor már könnyű…
@tanarseged ur: A Nepszabadsag archivumaban rakerestem Sz. E. cikkeire. Lehet mazsolazni.
Szerintem egyebkent erdemes lenne megvitatni, hogy pontosan mit mond Sz. E., egy lehetseges (bizonyithato vagy elvetheto) hipotezis, hogy az oskadarista,rettenthetetlenul antikapitalista balosoknak szallit „tudomanyos” elmeleteket, de higgadt, tenyszeru vita a mai magyar vitaforumokon elkepzelhetetlen. Sajnos.
@jotunder: Szeretnek Keri Laszloval kapcsolatban egy megjegyzest tenni. Nehany eve volt az a bizonyos eset, amirol ma mindenki megfeledkezni latszik: Orban Viktor ellatogatott K. L. tanitvanyaihoz es szigoru titoktartas terhe mellett valodi szandekairol beszelt. Nem akarom O.V.-t itt minositeni, de Keritol az, hogy ebbe belement, olyan etikatlan elarulasa a nyilt tarsadalom fgoalmanak, a kutatoi tisztessegnek, hogy nem most, de akkor azonnal ki kellett volna rugni. Most sem keso.
@dvhr: http://www.hetek.hu/belfold/200806/tizenket_ev_uralkodasra_keszul_orban
@Wolff:
Szóval lássuk be, van azért olyan téma, ami kellően általános ahhoz, hogy nemzetközi érdeklődést is keltsen. A szociológiában például a családmodell és a társadalompolitika viszonya.
„Amikor a jelenlegi családmodell válságáról beszélünk, akkor elsősorban a nukleáris család válságát értjük alatta, amely a globalizáció, az individualizmus és a fogyasztói társadalom hatására fokozatosan veszít a súlyából. Ez a folyamat a neoliberális gazdaság- és társadalompolitikával, különösen a monetarizmussal és a liberális progresszív társadalompolitikával van összefüggésben, amely az egoizmus és az agresszió elhatalmasodására, az emberi ösztönök korlátlan kielégítésére, mindenféle társadalmi korlát lebontására irányul.”
nol.hu/kritika/20100525-a_jelenlegi_csaladmodell_valsaga_es_a_tarsadalompolitika
Meglepne, ha erre a témára ne lenne vevő a világ.
A szerzőnek amúgy is van rutinja az ilyen, a nemzeti sajátosságoktól elszakadó témák fellelése terén, hiszen írt ő már hasonlókat, pld: A politikai kultúra, mint a marxista politikatudomány kategóriája, de említhetném a kandidátusi disszertációját is: Politicseszkaja kultura szocialiszticseszkogo obscsetva.
Nincs itt semmi veszve.
tanarkepzo.fmk.nyme.hu/index.php?id=9096
zseniális.
Más közgazdasági elmélet mentén kormányoz majd a Fidesz, mint az előző kormányok – mondta Matolcsy György, leendő gazdasági miniszter.
Nyilván van neve annak a másik elméletnek :))) Meg gondolom az „egyik”-nek is volt. Matolcsy egy igazi hungarikum.
nol.hu/lap/forum/20100531-az_ertelmiseg_mint_jellem_es_eletforma
@jotunder: Eegen: az „egyik” Matolcsy szerint az új chicagói iskola, a másixerintem a romantikus keynesianizmus: nagy hangsúllyal a romantikuson és egészen irinyó-pirinyóval Keynesen.
@Pásztörperc: Nem tudom, nekem Matolcsy megközelítése (és Orbán kapcsolódó szólamai, lásd adócsökkentés, ami növeli a bevételeket) a kínálat oldali és a keynesiánus eszmék elég érdekes keverékét idézik.
Lehet, lehet… Mindenesetre a multiplikátor mibenlétével tisztában van, és annak értékét a magyar gazdaságban 2 fölé tételezi (óhajtja?).
@Pásztörperc: Majd megváltoztatják kétharmaddal.
@Kettes: Elképzelem az Alktományt… 😀
„Ma a Magyar Köztársaság Országgygűlésének képviselői (esetleg a magyar nemzet tagjai, a köztársaság polgárai biztosan nem), akik hiszünk benne, hogy Isten a történelem ura stb, stb., […]
23. § (bízzunk benne, hogy az alapjogokat azért előrébb teszik, ha már ennyire alkotmányozni akarnak)
1. Mivel a gazdaság története a történelem része, a Magyar Köztársaság Országgyűlése tudomásul veszi, hogy Isten a közgazdaságtan ura is.
2. Isten akarata, mint azt az ő közgazdasági papja bekünk kiniylatkoztatta, hogy a Magyar Köztársaságban a keynes-i multiplikátor értéke mindig nagyobb egyenlő 2.
3. Isten ilymódon megnyilvánuló akarata kötelezi a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy munkájában a 2. bekezdésben foglaltakat figyelembe vegye.”
Habár kíváncsi vagyok mit kezdene azzal az EU ha tényleg megcsinálnák, úgy, hogy a KSH-nak ki is kellene mutatnia a statisztikában (GDP) és csak ilyen adartokat adhatna le az Eurostatnak. Ők viszont folyton pontosítást kérnének. Szép kis jogi probléma kerekdene belőle, vajon készülhet-e alkotmányellenes statisztika a KSH-ban? És akkor sem, ha az EU jog ezt írja elő?
Heller Agnest olvastam a repulon, Korosenyi ugyben. Heller Agnes nem szereti Korosenyit.
Blogmotor?
Heller Ágnes nem szereti Körösényit.
A blogmotor, az meg minket nem szeret.
tölgy1 2010.05.31. 14:15:53
@khamul: „döglött oroszlán”? – majd ha a CEU utolsó tagja is kivonul Záhonynál, akkor mondhatjuk ezt.
……………….
igenyes testverlapunkbol (mandiner) idezek. a CEU lesz a kovetkezo celpont.
a tarsadalomtudomany mint harcmuveszet. komolyan, csak nezek.
kene egy posztot irni, Svajcrol. de semmi sem jut az eszembe. ez a lenyege Svajcnak, hogy az embernek nem nagyon jut eszebe semmi rola, csak ugy van jol. nagyon, nagyon jol.
http://www.hirszerzo.hu/cikk.mire_valo_az_mta_politikai_tudomanyok_intezete.153137.html
@dolphin: Szamomra ez egy szimpatikus hozzaallas. Es amit a vizilabdarol mondott az kulonosen :))