Kőszáli kecskét a monetáris tanácsba!
Eredeti szerző: maroz
13 700 forint + ÁFA
(címlap esetén 100 000 + ÁFA felár)
A politikus azt is közölte: Cinkotai az inflációs előrejelzés elismert szakértője, a másik nem elméleti oldalról tud hozzátenni a döntésekhez, az előző két jelölt – Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc – pedig a kereskedelmi banki világot, a banküzemtant ismeri, és a pénzügyi stabilitási szakterületen is otthonosan mozog.
A monetáris tanács munkája során milyen, nem elméleti jellegű döntéseket kell hozzon? A kettő meg kettő egyenlő négy az most elméleti vagy gyakorlati kérdés? Lehet, hogy én nem értek valamit? Az a másik (lám, még Rogánnak se jut mindig eszébe a neve, akkora egy ismert szakember az illető!) nem elméleti oldalról mit tud hozzátenni? Ő mondja meg, hogy egy kamatcsökkentés kellően dekoratív, kellően szexi-e? Vagy megkóstolja és kielemzi a sav/tannin arányt és a nyomokban kiérződő, déli lejtőn termett, kőszáli kecske által leszart közepesen poshadó szamóca aromáját? Esetleg megy vele pár próbakört, lézerblokkolóval?
A monetáris tanács új tagjait jelölő gazdasági bizottság fideszes elnöke, Rogán Antal azzal indokolta az egytemi oktató jelölését, hogy vidéki gazdaságpolitikai műhelyekben is kiváló szakemberek vannak, nem csak a fővárosban, most pedig Kocziszky személyében ilyen ember kerül be a monetáris tanácsba.
Mivel ebben az országban a kiváló szakemberség körülbelül azt jelenti, hogy nem jelent az égvilágon semmit, ezért javasolnám, hogy a Monetáris Tanácsba válasszunk be egy kőszáli kecskét is. Meg vagyok győződve arról, hogy közöttük is szép számmal akad kiemelkedő képességű szakkecske, különösen akkor, ha a szakértelem fogalmát még csak meg sem próbáljuk bármiféle jelentéssel megtölteni. Vagy mondjuk önkényesen töltjük meg jelentéssel: tud-e szabályosan bogyósat szarni Cinkotai? Mibe, hogy a kőszáli kecske ebben köröket ver rá az összes létező vidéki gazdaságpolitikai szakműhelyre?
Vannak-e a kőszáli kecskének publikációi?
Miért? Cinkotainak vannak? Kérdezem. Mert én ehhez nem értek, mint ahogyan jó közelítéssel úgy tízmillió honfitársam sem igazán ért. Viszont van az a maradék párszáz, és a világban párezer (a nagyságrendet illetően sem vagyok biztos magamban, de nem hinném, hogy olyan nagyot tévednék) ember, akik értenek hozzá. Nagyon. A hozzá nem értők, tehát a maradék közel 100% azért lehet nyugodt mégis, mert van egy mechanizmus, ami valamelyes biztosítékot ad arra, hogy ezen kevesek hozzáértését tényleg érdemes elfogadni, és ez az, amiről a hazai közvélemény szinte alig tud valamit. Röviden arról van szó, hogy a nagyon hozzáértő kevesek szakmai lapokban publikálják mindazt, amit hozzáadni szeretnének a tudományukhoz, és az ilyen publikáció egy eléggé szigorú előzetes szűrés után megjelenve a szakmai közösség elé vettetik és az által szétcincáltattatik. Ezért is nem publikálnak irtózatosan hülyék irtózatosan nagy hülyeségeket tudományos folyóiratokban.
Ezért nincsenek a kőszáli kecskének publikációi.
Tehát teljesen alkalmas tanácstagnak, mert ezzel szemben van egy csomó pozitívuma, legyen elég ezek közül egy: szeretem őket fényképezni. Cinkotait ezzel szemben nem szeretem fényképezni. Remélem ez eléggé fideszkonform érv volt.
A kőszáli kecskének valószínűleg nincsenek publicisztikái sem. Tán még azt sem tudja, hogy mi a különbség a kettő között, de ez szerintem nem hátrány, mert a hazai közvélemény úgyszintén nem tudja mi a kettő közötti különbség. Viszont a kőszáli kecske többet szerepel publicisztikákban, mint Cinkotai, tehát alkalmasabb. A publicisztikának ugyanis az a lényege, hogy napilapban vagy egyéb periodikában jelenjen meg, a nagy tömegekhez szóljon, és lehetőleg minél több olvasót szerezzen a lapnak, mert abból dől a lé. A publicisztika szinte megköveteli, hogy abban hülyeségeket írjanak. Szeretjük a hülyeségeket, azért adunk ki pénzt, lásd még: kétfejű bornyú, villantások, valamint Cinkotai néhány publicisztikája.
A különbség egy példával is érzékeltethető: a publicisztika műfajába tartozik azt megírni, miszerint egy kőszáli kecske halálra öklelt egy kirándulót, és egy ilyen eseményről szóló publicisztikával jó eséllyel teli lesz a világ összes bulvárja, míg azt megírni, hogy az a nyamvadt kecske miért öklelhette fel azt a turistát, már a publikáció műfaji kategóriájába tartozik, és a helye valamilyen etológiával foglalkozó szaklapban lesz.
<
p style=”text-align: justify” class=”MsoNormal”>Követelem a kőszáli kecskét a monetáris tanácsba! Szebb, mint Kövér László nyiratkozás előtt, Pelczné kizárt dolog, hogy ne kedvelje, okosabb Schmitt Pálnál, vidéki, és a legfontosabb érvet már az előbb megírtam. Ja, és ha időnként tényleg agresszív a lelkem, mint ez az Illés nevű kollégája, az csak újabb érv a kinevezése mellett, hátha nálunk is felöklelne valakit. Például azt, aki kinevezte. Ebből is látszana, hogy a kőszáli kecske okosabb, mint a teljes jelenlegi adminisztráció.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16522180-6a5da913bc084' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16522180&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16522180-6a5da913bc084&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16522180-6a5da913bc084' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„szeretem őket fényképezni.”
Esetleg a mellékelt kép is saját? Mert akkor irigyellek.
Kecske for president!
@fuhur: Részben. Az benne a trükk, hogy publicisztikában elmegy, de már egy közepesen szakmaibb fórumon nem, mert valójában fotoshop. Ugye a kecskét is én fényékpeztem, a holdat is, de ettől még ez a kép egy szakmailag értéktelen valami, sőt, kifejezetten csalás, mert fotómontázs.
Szerintem valami ilyesmi lehet a különbség a publikáció és a publicisztika között. 🙂
Járai Zsigmond, a róla elnevezett bábszínház alapítója elégedett a kinevezési gyakorlatával. A portfolio.hu konferenciáján ez csúszott ki a száján: „A jegybanknak monetáris politikát kell váltania, mivel a likviditás szűkítő eddigi politika hozzájárult a válság mélyítéséhez, a Monetáris Tanács – nem politikai kinevezett – új tagjai várhatóan ezt az utat követik majd.” Hát ő már csak tudja, ő nevezte ki őket.
A különadó kapcsán Járai Zsigmond úgy vélekedett, hogy a MABISZ „leszerepelt”. Le a kurva anyját. Ezért volt kénytelen Járai intézni maguknak egy saját lexet. Fallensz.
Most látom, mondott cifrábbakat is.
„A Monetáris Tanács új tagjai nem politikai kinevezettek, most már csak az van hátra, hogy a jegybankelnök és a két alelnök se legyen az”.
„A pénzügyi intézményekről szóló különadóról Járainak az a véleménye, hogy a szektor szégyenletesen leszerepelt a lobbizás során. Minden biztosító a saját érdekeit nézte ahelyett, hogy a szektor összefogott volna.”
Ez már tényleg patologikus. Egyszer megérjük, hogy az egyik decens iparági konferencián a felsővezetők kaszinótojással fogják megdobálni Járait.
@Kettes: Annyira izgulok!
Ki lehet alkalmas jelölt jegybank elnöknek szerinte?
@XPS: Járai első lépésben most a spacegoat-okra vadászik, majd utána várható az Adamecz-Auth kettőssel a fellépte.
@sajtohuba: Spacegoats eat spacecake. 🙂
Tojnék én arra, hogy ki hol? mikor és merre a felsőbb vezetésben? – ha nem ez volna közben a valós helyzet nincsigazsag.freeblog.hu/archives/2011/03/22/Nylt_levl_a_moratrium_alatt_trtnt_kilakoltats_kapcsn/
…amiről viszont szintén nincs semmiféle publikációja az egyszeri embernek.
Manapság egy személyben kellene orvosnak, jogásznak és pénzügyesnek lennem, ha életben szándékozom maradni, de hát egészen más a szakmám… Valaki mentsen ki ebből az országból!
@maroz: OFF
Akkor lenne csalás, ha természetfotónak akarnád eladni a NG -be. De a fotóművészet című lapba abszolút értékelhető.
OFFOFF
Az is nagy baj ha a publicisztika csalás.
Akkor ezek szerint pár év távlatában számíthatunk erősödő inflációra, ha jól értem. Ha a hiányt növelni nem engedi az EU az infláció nőhet? Nincs ennek köze a Mastricti egyezményhez? (biztos nem így írják) Ha van itt közgazdász javítson ki.
@fuhur:
off
Véleményes. Szerintem nem állná ki a szakmaiság próbáját, az alkalmazott technika miatt, tehát semmi olyan helyen, ahol a fotó, mint művészeti ág kerül szóba nincs mit keresnie, ezzel szemben egy blogposztban egészen jól mutat és nem nézne ki rosszul egy napilapban sem, pontosan ugyanúgy, ahogyan Cinkotai írásai is elmennek a Magyar Nemzetben vagy a mittomén milyen Keresztény Szemlében, amitől persze sem Cinkotai nem lesz a közgazdaságtan elméleti szakértője sem én nem leszek fotóművész.
Vicces, de ha én elkezdeném magam hájpoltatni mint hűdetehetséges fotóművész, akkor a „szakma” szerintem pillanatok alatt darabokra tépne, ezzel szemben Cinkotait…
on
Sajnos én már annak is örülni tudok, ha makroökonómiai témákban kérdezni tudok és ha a kollégák türelmesen magyaráznak akkor időnként értemi is vélem, vagy legalábbis ezzel nyugtatgatom magam. 🙂
A konvergencia-vállalásban mintha benne lenne az infláció is, de hát van nekem egy olyan sejtésem, hogy jópár évre leírták ezt az országot, és szerintem lesznek még itt érdekes fejlemények, ha túl leszünk ezen a kínosságon, úgyismint az eu-elnökségen.
@maroz:
„Szerintem nem állná ki a szakmaiság próbáját, az alkalmazott technika miatt, tehát semmi olyan helyen, ahol a fotó, mint művészeti ág kerül szóba nincs mit keresnie”
nem akarok erről vitába keveredni, de pont az alkalmazott technika nem oszt, nem szoroz. ellenben (elnézést) kicsit popba hajlik a végeredmény, na azért valóban nem.
@fuhur: A maastrichti kritériumok (jav. 1.) között valóban van inflációra vonatkozó: a három, legalacsonyabb inflációval rendelkező ország átlagánál max. 1,5 százalékponttal lehet több a csatlakozni vágyóé (jav. 2.).
OFF
Igen, ismerem a százalék-százalékpont vitát, én az utóbbi mellett állok.
ON
Emiatt, meg a többi kritérium miatt (lásd http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=6)
egyetértek Orbán Viktorral abban, hogy itthon 2019-20 előtt nehezen lesz euró.
@maroz: „Szerintem nem állná ki a szakmaiság próbáját, az alkalmazott technika miatt, tehát semmi olyan helyen, ahol a fotó, mint művészeti ág kerül szóba nincs mit keresnie”
OFF
Pont a technika ami teljesen mindegy ha a fotót mint műalkotást akarod szerepeltetni. Semmi sem indokolja, hogy a művészeti indíttatású képen, ne legyen expó utáni módosítás.
Mondjuk ez a kép nagy sikerre tényleg nem számíthatna egy fotókiállításon. De az az eredmény miatt van nem a technika miatt. 🙂
OFFOFF