Leváltható-e a féltudású magyar elit?
A „Féltudású magyar elit” volt az egyik legkellemetlenebb publi a rendszerváltás után. Általában szerettek rá hivatkozni, de senki sem akart magára ismerni benne – még azok sem, akiknek Publius szinte a nevét is leírta. Még a Nagy Összeomlás előtt, de már az Őszödi Beszéd után, a féltudású magyar elit a baloldali–liberális elitet jelentette. Ezt az elitet aztán az Orbán-rendszer szorította a partvonalon kívülre, hogy a saját féltudásúiból építsen új elitet.
Az ortegai tömegember, a hombre masa saját magát akarja látni az elitben, a saját hangját akarja hallani: „jót mondott a Matild, tűpontos, mint mindig”. A matildok pedig pontosan tudják, mit akar látni és hallani a hombre masa. Orbán Viktor is tudja. Minden rendben van, csak az ukránok, csak a muszlimok, csak a melegek, csak a Nyugat, de majd legyőzzük őket, és akkor hasítunk. Te úgy vagy jó hombre masa, ahogy vagy, szeretünk, hombre masa – mi is hombre masa vagyunk, csak kicsit nagyobb a yachtunk, a magángépünk, a magánközéphegységünk, mint a tied.
A kor embere az Elemző, aki egy mátészalkai gimnázium elvégzése után tanárképzőt végzett Nyíregyházán, majd jogász lett Miskolcon, végül rájött, hogy ő tulajdonképpen politológus. Ennek az elemzőnek konkrét neve is van, de valóban számít, hogy mi? Ő nem féltudású – hiszen a féltudás is tudás, csak elavult, sekélyes, meghaladott, kényelmes, megúszós. Van benne azért valamennyi tudás, ha nincs is mögötte tízezer óra. Az Elemző mögött azonban csak a nyugatdzsungár borzalom áll, amely – hogy Béndek Pétert parafrazeáljam – Mária Terézia és az összes lehetséges Lipót óta tenyészik ebben az egyre csonkább Magyarországon. A zsákutcás magyar alkatnak szüksége van ilyen humán cul de sac-okra, ami albánul rrugë pa dalje; ez utóbbi talán autentikusabban hangzik.
A féltudás zsákutcába vezetett, és a zsákutcában már a féltudás is inkább negyed-, vagy kilencedtudás, esetleg semmi – egyszerűen nincs.
A féltudású magyar elitet nem lehet leváltani, mert nem áll készen egy tehetséges, kiépített, ugrásra kész, nyugatos elit. Ez csak álom. A féltudású magyar elit második vonala is féltudású – csak már nem annyira elit.
A kérdés az, akarunk-e egy egésztudású magyar elitet. Segítsünk-e a felső egy százalékhoz tartozó gyerekeknek kifutni magukat? Legyen-e olyan intézményrendszerünk, amely meg tudja tartani őket? Lehet-e olyan országunk, amely értékeli az egésztudást, és mosolyogva tekint a „félre”? Ez lenne az igazi rendszerváltás – de vajon mennyi esélye van ennek?
Ha ez az ország beleragad a féltudásba, sőt a még rosszabba, akkor egyre mélyebbre fog csúszni. Az egésztudás ráadásul nem lenne népszerű politikai program. Vannak kis szigetek, ahol még az egésztudás dominál; ezeket a szigeteket meg kell védeni. De úgy vélem, ehhez is kormányváltás kellene. A rezsim ugyanis pusztítani akar. Nem világos, miért – hiszen még az egészen autokratikus rezsimek is megvetik a féltudást, a kontraszelekciót, az antimeritokráciát. Ez a rezsim valamiért mégsem ilyen.
Meglátjuk. Öt hónap, és majd lesz valami.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16532598-6aa02e2d24c73' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16532598&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16532598-6aa02e2d24c73&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16532598-6aa02e2d24c73' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Oh, ez az áldott optimizmus!
Ez a rezsim pusztítani akarja az ókori tudásközpontokat, de közben építi a maga belsőséges gócait, és a kívülrekedteknek hitet kínál.
Mint a római katolikus egyház uralkodása idején. Csak saját nevelésű hÍvő ministránsgyerkekből lehetett később karrierista egyházfi. Ő megtanulta a hatalomba illeszkedést bokafogással. Tudásközpont a kolostor.
A nép többi része meg vasárnaponként meghallgathatta, hogy kik okozzák a bajokat és ellene mondott. Aztán megkapta, hogy ki a nagy reménységük, és könyöröghetett hozzá . Aztán befizette amit be kell fizetni, és adott újabb ministránsfiút a friss felhozatalból.
Ennek a rendszernek ennyi a tudása. Hogyan kell révületben és rabszolgaságban tartani a népet, meggazdagodni úgy, hogy még egy pofont se kelljen kiosztani közben.
Legnagyobb kockázat a kiátkozás a lopómasinából.
Na, most pont ezt kockáztatja a reformáció csapata, a protestantizmus. De hol vagyunk még az enciklopédistáktól ?
Mára a féltudás is csak a jövő homályán túl derengő vágyálom.
„Az ortegai tömegember, a hombre masa saját magát akarja látni az elitben, a saját hangját akarja hallani”
Az valóban fontos, hogy a közember saját magát is lássa az elit NÉHÁNY tagjában. Az elitnek elég sokszínűnek kell lennie. Ezért is volt némi fanyalgás anno a Tisza MEP-jelöltjeinek bemutatásakor
Orban parhuzamos valosagokat akar epiteni, amiben o a hos, o a vitez, o az egyetlen. Az, hogy ha az orszag „tonkremegy” nem feltetlen erdekli, mert 1) meg egy utolso banankoztarsasagban is annyi penz van, mar orszag-szinten, amihez egy Elon Bezos is csak messzirol pislogva erne oda, es 2) az ehes szajak majd befogjak es rettegnek, mint az osszes tobbi, ha kevesebb lesz nekik, mert kevesebb van nekunk is.
Az a cikk már akkor is féltudású volt: kipécézett egy értelmiségi csoportot, ami csak önmaga és a médiája alapján volt a magyar elit meghatározó része. Az úgynevezett „közbeszédben” meg nem jelenő kutatók, mérnökök, menedzserek, egyetemisták, középiskolások vagy a kiváló „kétkezi dolgozó kisemberek” között bőven nem voltak akkor sem féltudásúak. Az kétségtelen, hogy van egy nemzetünk, amelyik cca a kiegyezés óta, de 19-től végképp erősen hajlamos az önámításra, a megúszásra, a félmegoldásokra, legalábbis a nagy többsége partnere az erre képes politikai osztálynak. DE hogy ne volna meg az az egyszázaléknyi minőség,, amit JT reklamál, az bizonyosan nem igaz.
Két példa:
– másfél évtizede megy át évente az óráimon a legmagasabb szintű egyetemünk egyik legmagasabb pontszámmal elérhető szakjának két-háromszáz fős hallgató kohorsza. MInden évfolyamon találkoztam jó sok egészen kiváló fiatallal, eléggé kenterbe vernék a nevezett cikk szerzőjét tájékozottságban, szaktudásban, elmélyültségben.
– valóban, három évtizeden át hallgattuk az ún, politikai elemzőeket a társadalom választási dinamikájáról stb. De közben itt volt az utóbbi években végre a média által is észrevett Kovách Imre, akinek a kutatásai és elemzései valódi és érdemi képet adnak a maygar vidék szavazói viselkedéséről, messze túllépve a média és a facbookokosok közhelyein… Hogy jön ahhoz bárki, komolyan vehető szociológiai teljesítmény nélkül, hogy ezt féltudásúnak nevezze???
Vagy kezdjem sorolni azokat a reálos kutatóinkat, akik bőven pariban vannak a nemzetközi mezőnnyel? Vagy a középkorászokat?
Hja, hogy a rezsim és az ország nem ezeket preferálja? Annál rosszabb a rezsimnek és az országnak, mondhatnánk Fichtével szólva.
Furcsa, hogy megírtad ugyanazt, mint soktucatszor, csak most megengedőbben az Orbán körüli csürhe irányában. Azt hittem, az köztudott, hogy itt csak Orbán a féltudású: semmi fogalma egy ország vezetéséről, se a fociról, mindkettőt tönkreteszi, de utóbbiban azért, ami egy sokkal egyszerűbb rendszer, legalább felismeri, hogy Marco Rossi tehetséges, míg az ország gazdasági vezetését az analfabéta idióta Nagy Mártonra bízza, kinevezve őt a Fidesz zsenijének. Azzal flexel szegény hülye, hogy válaszolt az sms-ére a Rossi. Hát, hülye a Rossi is, hogy válaszolt, sajnos ez van. De Orbánon kívül ki az a NER-ben, aki legalább ezt a szintet megüti? mondjuk, hogy meg tud egyedül írni egy sms-t egy viszonylag autonóm személynek?
Vagy abban reménykedsz, azért írtad mindezt, hogy Magyar Péter most, még a hatalom megragadása előtt, elgondolkozik, hogy ne csak idióták legyenek körülötte? Ja, az jó lenne…
@fortin2:
Igen. Valószinűleg az összes tudományterület közül a – magyar vidék szavazói viselkedése – a legkutatottabb Magyarországon. És hogy áttörést értek el ebben a tudományban, azt nem vonja kétségbe senki. Mivel a paraszt az egész világon ugyanolyan paraszt, ez a tudományterület megforgatta az egész világot. Átírta a történelmet, és új útra terelte a civilizációt. A társadalomtudományi Nobel díjat kiérdemelte a Kovách Imre. Vagy a Rogán. Esetleg együtt.
@Mister Gumpy: A Magyar Péterről nincsen szó. Kampányoljon ahogy tud. Szerintem a magyar elit majd akkor fog Magyar Péterről gondolkozni, ha lecsukta Orbánt és elkobozta a strómanok vagyonát. Addig maradunk Orbán fejében, mert onnan jön minden. Az irányvonal, a bértömeg, a megszüntető végzések, és a nyilvánosságra kerülő címlisták.
Hiv.: @annokkk:
Kovách Imrét és Rogánt egy mondatban említeni sértő. Tévedés.
@Vidor Ferike:
Nincs egy mondatban. Elkülöníthető az alapkutatás és az alkalmazás. De a bevetéstől lett világpolitikai tényező, mint ahogy az atombomba.
@annokkk:
„Magyar Péterről nincsen szó. Kampányoljon ahogy tud. ”
Na ez (is) a baj. Ahogy tud.
„Sokkal könnyebb lesz egy kétharmados felhatalmazással kormányozni, hogy ne kelljen annyit jogászkodni, hogy az érdemi dolgokkal lehessen foglalkozni”
„Csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon”
Honnan ismerős? (Attól függetlenül, hogy igaza van a kétharmaddal, csak igy lehet eltakaritani a csürhét, de azért elég gáz, ha ezt nem „jogászkodással” akarja tenni. Ilyet már láttunk. Tartanék is tőle ha látnám a győzelmének az esélyét. Max a 2,/3-tól fosztja meg a Fideszt, de az elnöki kormányzás Bicskéig történő meghosszabbítása sok fejfájástól megkiméli Orbánt. A választást nem a féltudású elit, hanem a tudatlan hombre masa fogja eldönteni. Ott pedig nincs az az érv, ami megingatná Orbánt. )
@DarthVader: Igen, ezen én sosem tudtam túljutni, hogy hogyan van az, hogy itt nálunk minden választást a falusi csóró-buta öregek döntenek el. Hogyhogy mindig a falusi csóró-buta öregek vannak a legtöbben ? Most nem sértő jelzőket kerestem, hanem pontosat. Tényleg nem az a célom, hogy bárkit lealázzak, csak hát a tudományos érdeklődés dolgozik bennem. Miért vannak ők olyan sokan ? …ha egyáltalán.
A másik kérdés, hogy mit és hogyan Péterünk, az nem kérdés szerintem. Horn, Megyó és Gyurcsány is lenyomta Orbánt. Csak az a kérdés, hogyha sikerül, akkor mi lesz vele. Velük. A maffiával. Ha semmi, akkor tudjuk a folytatást. Ha mégis dutyi és elkobzás, akkor lehet gondolkodni, hogy milyen országot akarunk, ha maffiaországot nem.
@DarthVader: Végülis mivel a Tisza fideszesekből áll, lehetséges, hogy ez csak a fidesz másodvonala. Az örökösödési háborúja.
Nem mondták, hogy paradigmaváltás. De ettől még lehet. Lehet, hogy Rákosit felváltja Kádár, és minden más is lehet. De hogy van igény a változásra, az viszont már elfogadott tény.
Már annak idején is ez volt az első érzésem, azóta pedig még inkább: klasszikus Tuskó Hopkins-módszer a gyakorlatban ez a Féltudású-dolgozat:) Úgy tudod megúszni, hogy szerepelj egy névsorban, ha te olvasod a névsort.
@fortin2: Dehát kifejezetten az elitről írt, a magas ‘társadalmi impaktfaktorú’ féltudásúakról. Az egyetemeken, kutatóintézetekben, a piacon néhány technológiai startupban és máshol persze voltak és vannak is nagyon jó emberek.
@Grrr: Én a poszttal értek egyet, hogy a ballibsikről írt.
Azóta is cserélik lefele őket. Már nemcsak az egész elitet, de még az ellenzéket is leváltották. Egy-egy Nobel díj még okozhat felháborodást, de az is külföldön landol. A féltudású elit már csak robogót vezethet.
Ha még valakit leváltanak a kultúrharcban, vagy az elitben, akár egy vécésnénit is, az már a nemzet entestébe harapó belső megtisztulása lészen. Mert olyan féltudástalanok már, mint a tiszta forrásvíz.
Amivel a médiumokban találkozom az a zéró kreativitású elit. Nullához közelítő az információ, amit megosztanak. Van bennük kreativitás, különben nem lennének ott, ahol, például a pozíciószerzésben, helyezkedésben, kapcsolatokban, mások törekvéseinek megfúrásában.
Ál-kreativitásnak is mondhatnám, mert a nemzetgazdasági hozadéka zéró, egy nagyon nagy langyos állóvíz, ahol a pozícióban levő nem kockáztat semmit.
Ezért nem is mond semmit.
Ebben a nemzet eléggé egységes, abban van az egység, hogy egy csürhe színvonalát hozza, egy harmadosztályú brit sorozatban több a logika mint ami a médiában lejön.
A kutatók azt mondják, hogy nálunk is lehet hasonló eredményeket elérni mint külföldön, csak 10x annyi energia befektetéssel. A fenti okok miatt nyilván, mert nálunk sokan nem dolgoznak, inkább politizálnak. Ki akar annyi energiát itt befektetni, inkább keres egy jóval inspriálóbb közeget.
@Grrr: „maags impaktú” fordítsuk le: akikkel a média foglalkozni méltóztatik és akik a politikaimédiaértelmiség társadalmi hatásúnak nevez, mert nemm ér fel az igazi teljesítményhez. Ez persze hajlítani képes a valóságot, de nem annyira, mint amennyire látszik.
@fortin2: két magas impakt van és ezek nem fedik egymást(általában).
@jotunder:: meglehet. DE akkor mégnagyobb a felelősségünk, azoké, akik bárhol is kommunikálunk másoknak vagy egymással az ország dolgairól: a valódi teljesítmények hordozóit emlegessük sűrűn, a jelentőségüket igyekezzünk érteni és megértetni, ahelyett, hogy az ezerszer megunt lemezeket tennénk fel a teljesen minőségtelen alakokat emlegetve rogyásig. A velük való foglakozás kért okoz mindenkinek.
A féltudást lehetne úgy is érteni, hogy szakmailag még csak elfogadható a tudásuk, mint értelmiség, de politikailag olyan képzetlenek és tájékozatlanok, mint a ma született bárány.
Mert mondjuk eléggé könnyű őket felküldeni a vágóhídra és ledarálni löncshúsnak, mint ahogy láttuk.
Na, ezt sem én találtam ki. Valami moszkovita fidesznyik magyarázta, és fél füllel hallottam.
De talán pont ezért kellett a nácizmus ellen a kommunizmus, és viszont. Persze csak egy tipp.
Hiv.: @annokkk:
Kivétel nélkül minden ember „féltudású”. Senki nem ért mindenhez, és nem tud mindent. A legnagyobb tudósok sem, a legokosabb zemberek sem. Ez lehetetlen, és nem elvárható. Ami elvárható, (intellektuális, és „tudás”-értelemben, tehát a jóemberséget az erkölcsösséget most hagyjuk ki ebből – bár nyilván az is elvárható és nagyon is fontos) az a következő: (1) amit csinál, a szakmáját, a foglalkozását, vagy a hobbiját, azt viszonylag jól csinálja, ahhoz értsen valamennyire, ne hibázzon sokat. Ez arrafelé hat, hogy a társadalom hasznos tagja lehessen. (2) A világlátása/nézetei, a világról, és részeiról szóló tudása, és véleménye, viszonylag igaz, és helyes legyen, ne tévedjen nagyokat, ne higgyen hülyeségekben, jól értékelje a dolgokat. Ez pedig oda hat, hogy ne legyen a társadalom haszontalan, vagy káros tagja.
Ha ezek stimmelnek, akkor ezek a „féltudásúak” rendben vannak, nincs mit számonkérni rajtuk.
@ipartelep: De valamihez mégsem értenek eléggé ahhoz, hogy az ország, a társadalom, vagy a szakma, vagy a haladás tartóoszlopai legyenek a maguk pozíciójában, hiszen úgy megy rajtuk keresztül egy-egy futóbolond, vagy maffiózó, mint kés a vajon. Én így értettem. Valamikor jelszó volt a szakértő kormány. Akkor még azt hittük, elég, ha a szakmai részhez mindenki ért. Azon kívül kell még vezetési képesség, és szeplőtlen múlt, és kész is a politika. De nem. A politikához kell érteni, és akkor tiéd lehet egy szakma, és megírod a múltat, hogy szeplőtlen legyen a sajtód, és megveheted a hobbidat tokkal-vonóval. Az összes színházat, az egész magyar focit, vagy minden kaszinót, a Szerengeti minden zebráját.
iv.: @annokkk:
A társadalom nem védett a populista, szélhámos politikusgazemberektől. Egyik társadalom sem. Még a fejlettek, a nagyon demokratikusak sem. Lásd a Brexitet, vagy Krumpli második eljövetelét. Nagy Britannia, vagy az USA telis tele van „egésztudású” szagemberekkel, aztán mégis a nyakukon ülnek a populisták. Hát hogy van ez, miért van ez? Azért van ez, mert ahogy mondod, „valamihez mégsem értenek annyira”? Vagyis olyasmit kérsz számon tőlük, amiről nem is tehetnek? A populisták hatalomra kerülését a befolyásolt/agymosott tömegek döntik el, nem az „egésztudásúak”. Akik ugye csak bizonyos értelemben egésztudásúak, más értelemben féltudásúak – és az úgy természetes is. Hát akkor miről beszélünk? Mit kellene csinálnia a fél- vagy egésztudásúaknak, amit nem csináltak meg? Mit tudnának befolyásolni, mit mulasztottak el? Tehát: Ha a fél- vagy egésztudásúak teljesen otthon vannak a szakmájukban, annak „tartóoszlopai”, mindent jól csinálnak, sőt nagyon értik a világot is, akkor, és azzal sem tudják megakadályozni, hogy a populista fasiszták megszálljanak egy-egy országot. Mert az nem rajtuk múlik, nem tehetnek ellene semmi olyat, ami azt megakadályozná.
A szlovén, szlovák, román, szerb, cseh vagy lengyel elit jobb? (Tényleg nem tudom)
Ha én jól értettem azt az eredeti dolgozatot, akkor az a féltudású elit, akik ott ekézve voltak, azóta nagyrészt már nyugdíjba vonult, vagy most vonulgat oda.
Érdekesebb kérdés talán, hogy a mostani fiatalokkal-középkorúakkal mi lesz. Én sajnos a környezetemben azt látom, már a saját 40-es korosztályomban is, fiatalabbaknál meg pláne, hogy Magyarország nagyon nem vonzó hely, cserébe viszont nagyon taszító. Áramlanak ki az értelmes, szorgalmas, kíváncsi emberek, és nem csak Londonba, Berlinbe, Bécsbe, de Prágába, sőt Krakkóba, sőt Pozsonyba is. És aki egyszer kiáramlott, az nem nagyon áramlik vissza. Magyarország nagyon leszakadt közérzetileg, infrastrukturálisan, oktatásügy, egészségügy stb. szempontból. Pl. egy családos fiatal kutató, aki Ausztriában adjunktusként családipótlékkal stb. együtt cakk-und-pakk havi nettó 1,5-2 millió forintot keres, és ingyen kap a gyerekeinek jó oktatást a körzetes iskolában, ingyen egészségügyi ellátást stb. – szóval ő jöjjön haza Budapestre, ahol nagyon jó esetben keres nettó 500-at (de bizonyos tudományterületeken inkább nettó 300-at), és ebből fizethet magánegészségügyet, magániskolát – és persze mivel nem tud, tegye ki a gyerekeit a magyar egészségügy és közoktatás bántalmazó, testi és lelki épséget veszélyeztető valóságának? Az meg már teljesen science fiction, hogy nem-magyar, külföldi tehetségek jöjjenek ide, ebbe a rosszhírű, lepukkant országba, éhbérért dolgozni…
@steinerzsiga: : Ehhh… Te setétben bujkáló sorosista-brüsszelita ágens! Ha nem tudnád, mi félrevezetett disszidensek sűrű sorokban vándorlunk haza*, és esedezünk bocsánatért… Ja, nem! 😉 A hétvégén trécseltem otthoni kollegával, aki már tudja, mi az igazság*. Kapaszkodj meg: a fodrászától tudja! 🙂
Naszóval… én az elmúlt három választás után már nagyon óvatos vagyok. A látványos kirakati paprikajancsik mögött hihetlenül masszív „hombre masa” szavazótömb volt. Mint a fenti kis infomorzsa mutatja, az erőforrásokban fürdőző rogenny-kubatov…&al roppant hatékony propagandát tol. Mint egy szép csendesen guruló úthenger (vö: az egykori „mosóporos” Wermer (RIP) suttogó propagandája a köbön).
Nem tetszik nekem ez a „féltudású” kifejezés. Nem a tudás hiányzik (igazán), hanem a polgári attitűd, felelősség és gerinc (nagyjából már az ezredforduló óta). És nem, nem kell, hogy mindenkiből hordószónok legyen a Kossuth téren, fényes délben. Felismerés – az kellett volna. A „beletett tízezer órák” tekintélyéből egy kicsit felhasználni a saját környezetében – az kellett volna. „Viselkedni” – azt kellett volna (ezt a szót használtam már vagy egy évtizede itt). És akkor talán (de csak talán!) nehezebben mászott volna a bolsykölyök arra az uborkafára, fragmentálta volna ízekre a társadalmat. Helyette volt legyintés (rosszabb esteben röhögés) a korai „rettegőkre”. Elq…tuk, hogy a klasszikust idézzem. De a mazochisták most igazi katarzis-élményt kaphatnak, nemcsak a „Tűr”-színházakban (TTT megvan?), hanem szinte az utcai hétköznapokban is 🙁 . Az is valami 🙂
Amíg a politikai hovatartozás, a családi származás és a jó társaságokba való tartozás lesznek az értelmiségivé válás előfeltételei, addig nem, a humán- és társadalomtudományokban legalábbis biztosan nem. Ott az eredményeket ugyanis – ellentétben a műszaki, természet- és élettudományokkal – nagyrészt a szakma elismerése, felismerése adja. Nem az van, hogy kiszámoltam, kifejlesztettem, összekevertem és működik, hanem az, hogy az én elméletemet/magyarázatomat fogadják el (részben maguk a haverok) vagy sem. (A nemzetközi publikációs lehetőségek és teljesítmények nyilván itt is számítanak, de ezek sem feltétlenül a valódi teljesítményt mutatják, hanem a divatokat és a sztárságot. Ha divatos témában írsz, sokkal nagyobb eséllyel tudod publikálni. Hatalmas irodalma van ennek, most nem hoznám ide.)
Ha valaki veszi a fáradtságot, és megnézi, azt látja, hogy ez a féltudású elit valóban féltudású volt, hogy sokuknak a teljes tudományos teljesítménye egy tanársegéd vagy adjunktus szintjén ragadt habilitált docensként vagy professzorként is. Lehet röhögni Nógrádi Györgyön, de a ballib oldal is kitermelte rendesen a maga Nógrádijait (és itt nagyon nehéz megállni az mtmt-linkek idetételét). És bizony, ezek a közegek ugyanezt a teljesítményhiányt termelték tovább az utódjaikkal is. Ahol húsz éve a Moving World volt a szakmaiság csimborasszója, ott és azoknak az ma is elég, és ma is az a szakmaiság indikátora. Tényleges tudományos teljesítménnyel nem rendelkező emberek hada tobzódik olyan, elvileg rangos egyetem karain, csak mert elég jó a családneve, vagy volt egy haverja, aki 2 publikációval is felvette, vagy van egy, a társaságban magasan jegyzett férje, vagy a mamája, papája barátja vetette fel, mert hát neki fenntartjuk a helyet a doktori képzésen. Megnézte már valaki, hogy immár szakmákon belül hogyan jelennek meg családok, ahol apák és fiúk, anyák és lányok ülnek évtizedek óta egyetemi pozíciókban, ahol családnév és kapcsolatrendszer pótolja a teljesítményt? Nemcsak a művészvilágban, a humán- és társadalomtudományi értelmiségnél is ez van.
Lehet röhögni/felháborodni a Schmidt Mária intézetében dolgozó történész doktori védésén, de a ballib közeg pont ugyanilyen kibélelt „házi védéseket” rendez szakmányban a sajátjainak. Teljesítménynélküliségben, igénytelenségben, szakmai nívótlanságban nem látni érdemi különbséget a ballib és a fasiszta oldal között. Talán csak a praktikákban van némi időbeli eltolódás: a 90 utáni két évtizedben a jobboldaliak mentegették a teljesítményhiányt a ballib elnyomással, most meg a ballib oldal csinálja ezt, fedezi teljesítménynélküliségét áldozatisággal, most ő az elnyomott, a tönkretett, az akadémiai szabadságában korlátozott. Ezért ne is kérdezzük meg inkább, hogy lehet az ország vezető kutatóintézetében több mint egy évtizedig valaki doktori fokozat nélkül foglalkoztatott kutató. Van ilyen, nem is egy, állandó közszereplők, de ők haverok, nekik lehet. Tizenéve elkezdett, soha be nem fejezett doktori képzéssel, és senki nem teszi szóvá, mert a miemberünk. Hogy lehetett valaki tudományos főmunkatárs és politikatudósi orákulumnak kinyilvánított legokosabbember tényleges politikatudományi teljesítmény nélkül, összesen 5 referált folyóiratcikkel, csak mert anno a kerekasztal lovagja, aztán liberális, aztán fideszes politikus lett, mígnem szembefordult Orbánnal és ezért a pletykák szerint Gyurcsány kikönyörgött neki egy állást az egyik tudományos kutatóintézetben?
Amire ez a ballib közeg nagyon hamar rájött, az egyfelől az, hogy a médiakapcsolatok által adott láthatóság védelmet is jelent. Amikor valaki tényleg szakmai teljesítményt kérne számon, lehet tiltakozó közleményt írni és szaladni interjút adni, hogy itt a tudomány elleni elnyomás van éppen, és én valójában áldozat vagyok, nem szimplán lusta és semmirekellő. Másfelől meg az, hogy meg kell csinálni azokat a szakmai-közéleti érdekképviseleti közegeket, amik a szakmaiság palástját magukra öltve meg tudják mutatni a köznek az „objektív, szakmai, független” álláspontot, fel tudnak háborodni, petíciózni, médiaszereplésekkel tematizálni és keretezni bizonyos konfliktusokat, már jó előre, a saját szájuk íze és érdekeik szerint. Ha ott a haver a nagy hírportálnál, csak egy email vagy telefon, és le fog jönni a közlemény. De persze mindig csak akkor szólunk, ha nekünk van bajunk, ha mi vagyunk az elkövetők, az szakmai döntés.
Ezt koppintotta le a Fidesz, és csinálta meg az ellen-hegemóniája intézményeit. Vannak ebben is féltudásúak, néhány egész-tudású is, és sok semmirekellő, de az igazán szórakoztató így abszolút kívülről nézve az, hogy valójában a ballib közeget az háborítja fel, hogy rajta kívül is lehet valaki szakember, vagy lehet tanácsadó cége, nyilvánossága, elérése, egyáltalán, merészelt ebben a szerepben megjelenni, megnyilvánulni. Féltudásúak, egésztudásúak és semmirekellők hada, ez az értelmiség ezt tudja. Feudális uram-bátyám rendszerek tartják fent az egészet, a teljesítményelvet csak a másik oldaltól várja el mindenki. (Emlékszik még valaki arra, amikor azon ment a habverés, hogy milyen kevés tudományos teljesítménye van Mráz Ágostonnak, hogy lehet ilyenre phd-t adni, és hogy lehetett igazgató phd nélkül. De ez csak a Nézőpont esetében felháborító, más intézeteknél (pölö Idea, Egyensúly) és megmondóembereknél nem kérdezte meg soha senki, nem fontos.) Na és ezt a kettős mércét a közeg nagy része, amelyik egyik elitcsoportnál sem érdekelt igazán, beárazta, és pontosan tudja, hogy mindkét közeg a maga módján hazug, feudalisztikus és botrányos. De senki soha nem fog neveket írni, mert ki tudja, mikor melyik múmia kerül újra hatalmi pozícióba és akkor neki vége, nincs több ösztöndíj, hatodik félállás, megbízás, miegymás.
@tubarozsa:
Ez a – balliberális médiatúlsúly – történet. Kissé elavult már ez a mese.
Inkább sorolj párat a fideszes eredményekből. Mire lehetünk büszkék ? Érdemes volt-e lecserélni a féltudásúakat a féleszűekre és felkegyelműekre ?
@annokkk:
Látom, átment a lényeg. Sehol sem írtam balliberális médiatúlsúlyról, a humán- és társadalomtudományi akadémiai világról írtam. Nem látom a fideszes eredményeket, ahogy nem látom a ballib eredményeket se. Pont ez a a baj.
Hiv.: @tubarozsa:
Nekem az jött át – amit explicite mondasz is – hogy „nem látod az eredményeket” egyik oldalon sem. Hát ez nagyszerű, akkor így jártunk, mindenki féltudású, nem képesek eredményeket produkálni, menjünk le a bányába, és ássuk el magunkat a bányászbéka segge alá.
Már mondtam – ez persze csak az én véleményem – hogy mekkora faszság ez a „féltudásúzás”, ha azt én zongorázni tudnám. Ez itt a fontos ma ebben az országban, hogy ki a féltudású, ki nem, és hogy hogyan tülekednek az állásokban? Persze, hogy tülekednek (igazad van), mindeki jobban akar élni. „Szeretik a pénzt…” Na de hagyjuk a klasszikusokat.
Ebben a kurva országban ennél a féltudásozásnál sokkal fontosabb az, hogy ezek a jóemberek valóban jóemberek-e. (Mert vannak ám rosszemberek is, nem csak Szomjas György emlékezetes filmjében.) És az, hogy ezek a zemberek, ha már ennyire politizálunk (és méltán, mert nagyon fontos a politika azon múlik az életünk jelentős része), akkor milyen oldaliak. Bizonyám. Ma nagyon fontos az oldaliság. Ezek az elit féltudásúak, akiket sokan hallgatnak, és olvasnak, az ő féltudásukkal, milyenek?: Balliberálisok-e. vagy fasiszták? Melyik oldalon vannak, melyiket támogatják, melyiknek dolgoznak a féltudásukkal? Ha csak féltudása is van (mert annyira tellett a tehetségéből, szorgalmából, és szerencséjéből), de a jó oldalt támogatja, akkor a lőtéri vak kutyát sem érdekli, hogy az csak féltudás. Hanem meg kell köszönni neki, hogy azon az oldalon áll, hogy a maga szerény féltudása legalább annyira elég volt, hogy felismerje mi a helyes.
Azt hiszem, ez itt a lényeg, erről van itt nagybaszó.
@tubarozsa: : „Ezt koppintotta le a Fidesz, és csinálta meg…” Valahol olvastam, hogy ostoba dolog ugyanannak a kísérletnek, ugyanolyan feltételek mellett sokadszorra is nekifutni, és más eredményt várni. Mármint, ha az „elvárt eredmény” az ország egészének (na jó zömének) érdemi fejlődése lenne. De ugye tudjuk, hogy ez a vityafityisz esetében soha nem volt cél. És ők azok, akik tényleg nem tagadhatják, hogy már „olvasták a krimi végét”. Ez – bár a ballibát nem menti – szvsz. különbség.
@tubarozsa: Pedig ott van, hogy az összefonódott baloldaliak az ismertségükkel támogatják meg a pozíciójukat. Ezért hivatkozott a fidesz – baloldali médiatúlsúlyra -. Kipucolta, kitiltotta, lábánál fogva kirángatta, betiltotta, bezárta, felszámolta az olyan médiát, amelyik beengedett egyetlen baloldalit is a műsorába, vagy a hasábjaira.
Ma már nincsenek ilyen médiák. Csak Orbán feje imbolyog mindenhol. És ő mondja meg, ki szerepelhet és mit mondhat. Ezért lepődtek meg az emberek 15 év után a kórházi és a vasúti állapotokon, mert 15 éve csak Orbán agyrémeivel foglalkoztak.
A te történeted az eredeti – kultúrharc – történet abból az időből, amikor még volt értelmiség, aki ellen harcolni akart ez a fidesznyik generáció. A Gergők és a Dánielek.
@annokkk: állj már le! az egész féltudású elit cikk balliberálisokról szólt, mivel 2007-ben írodótt. a késő kádárizmusban kifejlődött tudásokat nevezi féltudásnak. szerintem tubarózsa erősebben nyomja a cerkát, de azt gondolom, hogy azért vannak igazságai. azt állítani, hogy a kóklerkedés a jobboldali kurzus kizárólagos tulajdonsága… kicsit bátor lenne.
@jotunder: Én teljesen és maradéktalanul egyetértek ezzel. Nem is részletezem. De ott látom a változást, hogy a baloldal nem számolta föl a szakmai szempontokat és a közérdek érvényesítést. A baloldali értelmiség beengedte a nyilvánosságba nem csak a jobboldali értelmiséget, hanem a szakmai véleményeket és azt a szempontot is, hogy mi lenne helyes és mi lenne hasznos a közérdek szempontjából.
Ezt az utóbbit engedik be cseppenként mostanában a tiszás reformkor óta.
Összességében a baloldal éveiben volt közélet, a jobboldal uralkodása alatt pedig megszűnt, és helyét a pártpropaganda vette át.
Hogy nekem ez a szempont a leglényegesebb a magyar elitben, az egy ilyen szemlélyes kis nünüke. Neked, vagy másnak lehet más a fontos az elitértelmiségben, mert gondolom arról van szó. Én csak ezt se hagynám ki, mint elveszett funkciót. Beírom, mert fontosnak tartom ezt is.
@ipartelep:: ” Melyik oldalon vannak, melyiket támogatják, melyiknek dolgoznak a féltudásukkal? Ha csak féltudása is van (mert annyira tellett a tehetségéből, szorgalmából, és szerencséjéből), de a jó oldalt támogatja, akkor a lőtéri vak kutyát sem érdekli, hogy az csak féltudás. Hanem meg kell köszönni neki, hogy azon az oldalon áll, hogy a maga szerény féltudása legalább annyira elég volt, hogy felismerje mi a helyes.”
A „féltudással” az a gond, hogy az (egy kis balszerencsével megspékelve) egy olyan vesszőfutáshoz vezethet, aminek a végén a szélsőjobb teljhatalmat szerez (vagy legalábbis hatalomba kerülnek), mint ahogy nálunk történt 2010-ben.
@martonbalint19904935: Ez a hibáztatás azóta nem áll meg, hogy az egésztudásúak hozták el amerikára a szélsőjobbot. A legmagasabb tudásukkal a Szilíciumvölgyből. És hát Izrael szélsőjobbja sem a féltudású elit hátáról dobbantott.
A szélsőjobb eljövetelét nem a féltudású elit okozza.
@martonbalint19904935:
Engem itt is a kettős mérce zavar elsősorban. Hogy mondjuk Navracsics egy egésztudású nagyonokosembernek számít JT-nél (korábban még emberarcú jófejnek is, az mostanra talán megkopott), a nemfideszes oldalon pedig mindenki malvinka, akinek nincs legalább egy második dicsérete a Schweitzer versenyről.
https://444.hu/2025/11/25/politikai-zaklatasbol-gyilkossagba-hova-menekulhet-a-kutato-akinek-ki-akarjak-csinalni-a-munkahelyet
… az akadémián a felismerhető figuráival…
@velotanya: Hát azért Navracsicsnak a maga kis Szergej Lavrov hasonmásversenyes sokadik helyezésével sokkal jobb arca van az Orbán rezsim átlagánál, ami a kriplik és anyaszomorítók sokaságára épül. A tudásukat pedig nehéz megitélni, mert 80 évre titkosítják, amit művelnek.
@tubarozsa: Alapvetően igazad van szerintem, de azt a tézisedet azért én vitatnám, hogy a természettudományok esetén ne a kollégák, a közeg elismerése számítana végső sron, merthogy ott ugye elvileg egyértelmű, hogy sikerült-e kikeverni, meg kijött-e a bizonyítás, felszáll-e a rakéta stb. Nekem véletlenségből egészen sok fizikus ismerősöm van, és azért pl. amikor elhangzik Kroó Norbert neve (aki ugye akadémikus, MTA alelnök és tőtitkár volt), akkor mindig nagy szemek meresztése meg zavart mosolygás meg fejcsóválás van, hogy ő milyen kevés eredeti tudományos teljesítménnyel milyen magasra jutott. A Wigner-igazgató, szintén akadémikus Lévai Péter kvalitásai is, úgy tudom, erősen kérdőjelesek. Szóval a helyezkedés, networking stb. számít a hard science-ekben is. (Ha őszinték vagyunk, akkor bizony a folyóirat acceptance döntésekben is sokszor számítanak a szoft faktorok. Persze, ha valami elképesztően meggyőzőt csinálsz, azt azért előbb-utóbb lehozzák, de van a szürke zóna, az okés, de nem túl izgi cikkek – na és ezeknél sokat számít a name recognition és a többi.)
@steinerzsiga: Itt szerintem annak kérdése is felmerül, hogy az illető milyen tudományszervező; lehet valaki esetleg középszerű tudós és emellett rendelkezhet kitűnő adottságokkal és kapcsolatokkal (ami ilyenkor előny) arra, hogy mások tudományos tevékenységét segítsre. Ez egy tökéletes világban persze nem tesz valakit akadémikussá, de egy intézet élén lehet, hogy nagyobb előny, mintha kiváló tudós és egyébként egy elviselhetetlen önző f@@@ lenne – ez utóbbira is akad sajnos példa, és nem különösebb öröm az alatta lévőknek, hogy milyen remek szakember az illető.
@velotanya: miket beszélsz? jézusmária.
@steinerzsiga:: nyilván nem tudom megítélni egy fizikus tudományos eredetiségét, de mondjuk Kroó valahanyadik kellően tekintélyes születésnapjára az USA-beli szakmabeli tudósok csak-csak szerveztek tudományos konferenicát. Ettől még igazuk lehet a fanyalgóknak is és másoknak is, de csak a többszempontúság miatt hangozzék el ez is.
És ettől még igaz a beágyazódás stb. hatás a reálvilágban is, legfeljebb (és ez a legfeljebb azért eléggé fajsúlyos különbség) több az attól távoli hatás.
Nagyon nem kéne beleszólnom a diskurzusba, pláne, hogy ha balról nézem alma, jobbról nézem körte a téma. Az én nagyon buta, egységsugarú agyammal, maximális redukcionizmussal, és elszakadva a 2007-es „Féltudású magyar elit”-cikktől, azt látom, hogy Nyugatnak volt tere, esélye, időben hosszabb távon egy autonóm, esélytadó, közösen használható tudományos, akadémiai rendszert életre hívni, ahol megvolt a kiválasztási mechanizmus, megvolt a rendje, hogyan kell értéket előállítani és ez miképpen validálódik.
Amikor még Magyarország Nyugathoz akart tartozni (jellemzően baloldali erőltetéssel) ez meg is nyilvánult. Most lehet jönni avval, hogy mennyire „könnyű” volt pl.: a matekosoknak a nyugati mezőnyhöz csatlakozni, de humán vonalon is termeltünk (adtunk hozzáadott értéket) Nyugathoz tartozást: Esterházy Péter, Nádas Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai László, Heller Ágnes, Konrád György, Hankiss Elemér, Tengelyi László, Csíkszentmihályi Mihály, Pléh Csaba, Liska Tibor, Kornai János, Romsics Ignác, (orvosok, zenészek végeláthatatlan soráról már nem is beszélve) stb.
Kontrában jött az Orbán-Lánczi-Schmidt-Mandineres fitymavégekben kicsúcsosodó siserehad, hogy mi olyan okosak vagyunk, hogy „nekünk a seggünkben is fejünk van”. Ha szükséges, akkor a magyar majd bebizonyítja, hogy 2×2 az nem 4, hanem 4,5, nehogy már a „balsors tépje”.
Na és ez a dichotómia egészen más magyarázó faktorokat modellez a két esetben (szvsz).
Nyugati rendszerben a legfontosabb, hogy nagy tömegben a lehető legnagyobb potenciálok teremtsenek minél nagyobb értéket, és így a leglényegesebb faktor a tehetség, tudás, alkotóerő, munkabírás.
Orbáni rendszerben meg az előbbi faktorok rovására megerősödött a lojalitás képességének faktora (minél erősebb gyomorral, önként vállalt önlebecsüléssel). Akinek a lojaltást kell karbantartania napi szinten, az nem fog nyugati tudományos értelemben ekvivalens értéket teremteni, per definitionem féltudású lesz.
Ha egymás ellenében dolgozik a nyugati tudományos hálózati dinamika meg a szagosan belterjes itthoni lojalitás-dinamika, abból sok jó nem fog származni. Ennek gyűmölcseit élvezzük minimum 15+ éve (de elő lehet venni a 2007-es viszonyokat is, nem tudom sikerülne e vele beljebb kerülni a megértésben).
@annokkk:
Te arról írsz, hogy beengedék a jobboldali értelmiséget a nyilvánosságba, én meg arról írtam, hogy az akadémiai közeg mennyire nem a teljesítményelven működött és működik, és bizony mennyire nem engedtek be sokakat például tanszékekre, csak mert nem voltak eléggé komilfók, vagy hogyan üldöztek el, utáltak ki nem a ballib közegekbe beágyazott embereket kutatóhelyekről, karokról, tanszékekről. Hiszen az eredeti poszt is tudáselitekről beszélt, nem pusztán a médiaszereplőkről. Teljes értékű tudáselit nem lesz mindaddig, amíg az akadémiai mezőben nem a teljesítmény, hanem a kapcsolatrendszer és világnézet számít, mindegyik oldalon. Ideológiai-világnézeti azonosulást nemcsak a jobboldal vár el, pont ez a gond.
@tubarozsa: Itt nálam mindenki jobban ért az akadémiai közeghez és a kutatóhálózatokhoz. De mégis kíváncsi lennék, hogy azon túl, hogy a fidesz magánosította a magyar egyetemeket, és rátelepedett a kutatóintézeti hálózatra, alapított magának x darab politikai kutatóintézetet, megszüntetett egész egyetemeket és egész tudományterületeket, melyik az az íróasztal, amit még nem kaptak meg, és nem tudtak családilag hasznosítani ? Vagy melyik az az unortodox mellőzött sámán, vagy határontúli őstehetség, aki nem kapott elég százmilliárdot a kiteljesedésre ?
Ja, és hogy még mindig a balliberális túlsúly igazgat, megkérdeném, hogy kitől köllene még mit elvenni ?
@annokkk: Hát mindenestre Gyurcsány mondjon le!
https://hvg.hu/itthon/20251126_MTA-elnok-jeloltek-ebx
Vicces a vége. Szóval keressük a legfideszesebb akadémikust, aki legközelebb ül Orbán Viktorhoz. Még nyitott a verseny.