Lex Haverok III.
Eredeti szerző: Kettes
A Fidesz hatalomra jutásának első évét a párt által kiválasztott személyek személyre szabott jogalkotással történő hatalmi helyzetbe hozása, bebetonozása, a jogszabály szerinti személyi feltételek által támasztott akadályok elhárítása, illetve különféle indokolatlan gazdasági és politikai előnyök biztosítsa, például a közteherviselés alóli kibújás fémjelezte. A Lex Haverok című sorozatunkban a második Orbán-kormány első évének személyre szabott törvényeit tekintjük át.
Lex CBA (2010. évi XCIV. törvény 5.§ a) pont, kihirdetve 2010.10.20.)
A CBA a Tesco után a második legnagyobb forgalmú, nagyobbrészt feltörekvő magyar féloligarchák, kisebbrészt kistulajdonosok birtokában lévő üzletlánc. Tulajdonosai között megtalálható a Gój Motorosokat pártoló Baldauf László és az Orbán beszédeinek hallgatóságában gyakran feltűnő Lázár testvérek is. A CBA a 2010-es választási kampány során látványosan kiállt a Fidesz mellett, óriásposzterein a Fidesz jellegzetes választási üzeneteire „rezonált” („Ítéletidő”), illetve nem szemérmeskedett nyílt választási propagandát kifejteni az ingyenes reklámújságjában. Az Orbán-kormány elhibázott költségvetési kommunikációja és az erőltetett személyi jövedelemadó-csökkentés miatt kieső költségvetési bevételek által előidézett monumentális hiány betömésére hivatott ágazati különadó-törvények számos könnyítést tartalmaztak a Fidesszel baráti kapcsolatot ápoló vállalatcsoportok, így a CBA számára is.
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról 2010. évi XCIV. törvény 5. § a) pontja szabályozza az adó mértékét. Az adó a forgalom függvényében progresszívan nő, így sokkal nagyobb mértékben terheli az egy jogi személykéni működő hipermarket-láncokat, mint a többnyire franchise rendszerben, különálló kft-kben működtetett CBA-hálózatot, melyek túlnyomó többsége egyáltalán nem is köteles adó fizetésére.
Részletesebben:
Cégtársaink, Barátaink, Atyánkfiai
Lex Járai (T/581 törvényjavaslat 199. § (5) bek.)
A Matolcsy György által T/581 számon benyújtott egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslat (2010. évi XC tv.) rendelkezett az Orbán-kormány ágazati különadóiról (pld. bankadó) és a magánszemélyek különadójáról („pofátlan végkielégítések” 98%-os különadója). Orbán Viktor azzal indokolta a pénzügyi szervezetek különadóját, hogy „józan ésszel elfogadhatatlan, hogy a bankokat szent tehénként tiszteljük akkor is, amikor egy globális válság söpör végig a világon, amely a bankoktól indult ki”.
Szent tehenek márpedig vannak: a Rogán Antal által a T/581/48 számon benyújtott módosító indítvány kivette az adóalanyok közül a tevékenységét 2007. június 1-jét követően megkezdő biztosítókat, ami kizárólag a Fidesz-közeli szakemberek (köztük Járay Zsigmond, Martonyi János, Straub Elek és Szapáry György) részvételéval alapított CIG Pannónia Biztosítót és a szintén Fidesz-közelinek tartott Wáberer György által alapított Wabard Biztosítót mentesítette volna az adófizetés alól. Bár Rogán megpróbált érvelni a kezdeti működése során szükségképpen veszteséges pénzügyi szervezetek adómentessége mellett, ilyen mentességet a többi szektor esetében nem kezdeményezett. A saját zsebre törvénő törvénykezés az EU-ban és az IMF-nél is kiverte a biztosítékot, végül Rogán Antal visszavonta a módosító indítványát. Ez az egyetlen Lex Haverok, amely a nyilvánosság nyomására elbukott, még akkor is, ha később gazdasági bizottság beadott egy újabb módosító indítványt, amivel kivették az adóalapból az egyszeri díjas életbiztosítások bevételét, ami a CIG biztosító bevételének közel felét teszi ki.
Komikus adalék, hogy a kormány egy darabig ellenállt a Lex Járai visszavonását sürgető nyomásnak, majd amikor meghátráltak, eltüntették a fidesz.hu-ról Szijjártó Péter ezzel kapcsolatos harcias sajtótájékoztatójáról szóló cikket.
Részletesebben:
Járaiék biztosítója nem fizet bankadót?
Rogán meghátrált, de a kormány kitart Járaiék mellett
Lex Szász (2010. évi XC. tv. 9. § (2) és 2010. évi CLVIII. tv. 20. § (5))
A „pofátlan végkielégítések” 98%-os különadója a kétharmados Fidesz-többség elátkozott küldetésévé vált, amely egyben a legleplezetlenebb formában tárja fel a Fidesz cinizmusát. A korábbi parlamenti ciklusban főleg az önkormányzati tulajdonban álló cégek menedzserei által felvett jelentős („pofátlan”) végkielégítésekre hivatkozva, de valójában a Fidesz-kormány által kirúgott állami főtisztviselők törvényes végkielégítésének elkobzása érdekében Matolcsy György 2010. július 2-án benyújtotta a parlamentnek az Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló T/581 számú törvényjavaslatát, mely 98%-os adóval sújtotta volna a jogviszony megszűnésével kapcsolatban szerzett jövedelem kétmillió forintot meghaladó részét. Mivel a visszamenőleges adóztatás akkor még alkotmányellenes lett volna, ezért Navracsics Tibor kezdeményezésére a fideszes parlamenti többség módosította az Alkotmányt és lehetővé tette az adóévtől (azaz 2010-től) kezdődően visszamenőleges hatályú adók kivetését a „jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek” esetében.
Az Alkotmánybíróság azonban 2010. október 28-án megsemmisítette a 98%-os adóra vonatkozó szabályokat, kimondva, hogy a törvény szerint juttatott jövedelmek nem ütköznek jó erkölcsbe. Válaszul Lázár János, Balsay István és Velkey János még aznap kezdeményezték az Alkotmány módosítását (T/1445), melyben kiterjeszteték a visszamenőleges hatályú adót az egyébként jó erkölcsbe nem ütköző módon szerzett jövedelmekre is, és megfosztották az Alkotmánybíróságot attól a jogától, hogy felülvizsgáljon költségvetést érintő törvényeket. Ezzel az előterjesztők gyakorlagilag elismerték, hogy nem a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmeket kívánják elkobozni, hanem az általuk önkényesen kijelölt személyi kör számára törvényesen juttatott jövedelmeket.
Időközben a kormány komoly társadalmi ellenállásba ütközött, mivel a 98%-os különadó nem csak a korábbi kormány főtisztviselőit, hanem a közalkalmazottakat is sújtotta volna. A kezdeti keménykedés után végül a kormány meghátrált és az állami és önkormányzati vezetők kivételével 3,5 millió forintra emelte a különadómentes jövedelem felső határát. „A különadó az rendben van” – nyilatkozta Orbán Viktor a sajtónak. A „rendben” ebben az esetben azt jelentette, hogy annak tudatában, hogy az Alkotmánybíróság most már nem vizsgálhatja felül a törvényt, kiterjesztették az adó időbeli hatályát öt évre visszamenőleg.
De mégsem volt egészen rendben, ugyanis mint blogunk felhívta rá a figyelmet, az első Orbán-kormány által bebetonozott, majd a következő kormányok által jogellenesen kirúgott és 2005. január 1. után kártérítésben részesült állami vezetők is a különadó hatálya alá kerültek. A Lex Szász ennek a sajnálatos hibának az orvoslását szolgálta. Lázár János 2010. november 16-án a T/1447/23 szám alatt benyújtott módosító javaslatával kezdeményezte, hogy vegyék ki az adóalapból a „a jogviszony 2005. január 1-ét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket”. Szász Károly, a Pénzügyi Szervetek Állami Felügyeletének korábbi elnöke számára számításaink szerint legalább kétszáz millió forint kártérítést ítéltek meg a jó erkölcs nevében, mely Lázár képviselő mentőakciójának köszönhetően elkerülte a 98%-os különadót.
Az Alkotmánybíróság azonban 2011. május 6-án újra elkaszálta a különadó-törvényt, ezúttal az öt éves visszamenőleges hatályt találta az emberi méltóságot sértőnek. A Fidesz egy utolsó módosítással gyakorlatilag tudomásul vette a helyzetet és maradt az eredeti szándéknak megfelelő állapot: a 2010-ben és azt követően törvényesen megszerzett végkielégítéseket sújtja 98%-os különadó.
A küldetés szánalmasságát mi sem jellemzi jobban, mint annak nagyságrendje: a különadó végül mintegy ezerháromszáz főt érintett, akik 2011. júniusig mintegy 1,4 milliárd forintot fizettek be az adóhatóságnak. A sors iróniája, hogy Járai Zsigmond, akinek cége, a CIG biztosító nem úszta meg a különadó-fizetést, elméletileg magánszemélyként sem úszta meg azt a mintegy 50 millió forintra rúgó jegybankelnöki végkielégítése után (hogy tényleg befizette-e az adót, arról természetesen nincs és nem is lehet tudomásunk).
A cinikus pofátlanságnak azonban nincs határa: a Fidesz által kinevezett politikai főtisztek adómentességét újabb törvényekben rögzítették. A Rogán Antal neve alatt 2011. június 10-én benyújtott T/3505 számú törvényjavaslat a Szalai Annamária, a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság elnöke számára a megbízás megszűnése esetére 12 havi jövedelemnek megfelelő kártalanítást biztosít, ami a hatályos törvény szerint különadó köteles lenne – ha Rogán nem gondoskodott volna róla a 63. § (37) bekezdésében, hogy „Az ily módon megállapított kárátalány a károk megtérülése körében adómentes” legyen.
Ugyancsak Rogán nyújtotta be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény módosítását, melynek 1. § (15) bekezdése rögzíti, hogy a PSZÁF elnökének és helyetteseinek hat havi keresetének megfelelő végkielégítésére nem vonatkozik a különadó. Úgy látszik, Szász Károly és Szalai Annamária az Orbán-rendszer különlegesen értékes pillérei, mivel eddig már két lexet is kaptak ajándékba a kétharmados többségtől.
Részletesebben:
Lex Szász: aki megúszta a 200 milliós különadót
Különadó reloaded
(Folytatjuk.)
Szép gyűjtés, és még alig telt el egy év. Kíváncsi vagyok, hogy Simicska előkerül-e a kalapból, vagy őt gondosan rejtik, nehogy tényleg közfelháborodás legyen.
Azon töprengek, hogy mi az, amit nem a Fidesz ural jelenleg? Az MNB-t talán, de az elnőknek ott is lejár jövőre a mandátuma, és már így is 4 Fidesz által delegált tagja van a Monetáris Tanácsnak. Egyéb?
Na, király 🙂 Ahhoz mit szóltok, hogy a vastagbőr közben meg rittyentett egy post-ot az orvokról, hogy „miközben” ezek a rohadékok adómentesek, az orvosok szépen lelépnek. Ezek 300Ft ellen kampányolnak, népszavaznak, de közben nincs orvos és nővér a kórházakban. WTF
@Belpo: Na az is ott rohadjon meg,aki amikor ilyen jól megy ilyen galádságra képes.
http://www.fn.hu//allas/20110629/fidesz_aki_tuntet_nem_akar/
@V mint…:
ja :):):) ezek elmebetegek :):):)
Az az érzésem, hogy el kellene kezdeni feljegyezni a fidesz parlamenti képviselők nevét, hogy legyen kiket felelősségre vonni. Mert ezek aztán azt mondják, 1 év múlva, hogy ők bizony próbálták Viktort meggyőzni, hogy ne tegye végképp taccsra az országot.
@Belpo: Az Alkotmány alatt ott a nevük nem?Már nem emlékszem végülis alávésték?