Litkei elvtárs megmond avagy minden hülyénél van méghülyébb
Litkei Máté a tudomány embere, klímakutató, az MCC Klímakutató Intézetének igazgatója. Soha nem szennyezte be a kezét a nyugati, teremtésellenes, jideauxvircsaft tudománnyal, kizárólag a Vlagyimir Vlagyimirovicsról még nem elnevezett, de ami késik nem múlik, janicsárképzőn szolgálja nemzetünk vezetőjét.
Litkei elvtárs magyarázta el ma a rezsim barátainak, hogy miért is jó, ha mondjuk 194 GW-nyi lítiumakkukapacitást építünk a kínaiaknak, koreaiaknak és másoknak Magyarországon. Ma vezércikkben írta meg, hogy azért jó, mert szükség van lítiumakkumulátorokra. Általában.
Vízenergiára is szükség van, általában, hát annál megújulóbbat nehéz lenne elképzelni, építhetnénk például egy víztározót a Margitsziget magasságában és egy hatalmas vízerőművet a Parlament elé. Nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is meg lehetne valósítani. És ha szükség van vízenergiára, akkor ugye mindenütt szükség van vízenergiára, a Litkei Principle miatt. A Parlament előtt van Duna, ami egy baromi nagy darab folyó és legfőképpen a Parlament előtt is van mindenütt, és hát pont mindenütt van szükség vízenergiára. Félve írom ezt a posztot, mert a mi nemzetünk vezetőjének, gyepütestvériségünk főgyulájának, hamar felcsillanhat az ő két szép szeme.
Ma a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal élére először neveztek ki valakit, akinek egyáltalán semmiféle tudományos háttere sincs (fejlesztési és innovációs háttere sincs, ez egy ilyen hármasegység lesz most). Nagyon jó lenne, ha a Nemzeti Matematika Program élére a Tóth Gabriella-Nagy Ferenc páros neveznék ki, akkor még erőműre sem lesz szükség a Parlament előtt, pusztán elég ha Árpád vezérünk kereszténymagyar humanistakonzervatív lovasíjászaira gondolunk a megfelelő energiáhullámok szárnyán.
Amiről persze eszembe jut Gulyás Gergely népokos, aki ma elmagyarázta, hogy faji okokból zárták ki a rögmagyarságot az Erasmus programból. Tényleg mondta, nem én találtam ki. Állt, nézett maga elé, mint egy desztillált hörcsög és ez jött ki belőle. Orbán is mondott valamit, mintha abban is lett volna gyepüfajiság, de annyira komplikált volt, hogy nem értettem, csak azt a részét, hogy rengeteg erőművet kell építeni, főleg földgázerőművet, mert a jövő energiája a földgáz, csapból is jön, ha ráteszünk egy kis kütyüt, amit a Mészáros és Várkonyi Kft trafikjaiban lehet majd kapni szinte névleges áron. És még hozzátette, hogy Matolcsy egy tizenöt éves ministránssal kavar. Nem, ezt még nem tette hozzá, de mint fentebb megjegyeztem, ami késik, ritkán múlik Ugorföldén.
Litkei Mátéval kellene befejeznem, ő ebben a posztban a vajszínű árnyalat, de nem vele fogom befejezni, hanem a Főlitkaival, a magyar metafizika megalkotójával, a jelentős konzervatív gondolkodóval, jótevőnkkel. Azt mondta ma a mi jótevőnk, hogy azért baszakszik a bolseviki EU fajnépünkkel per Erasmus, mert versenyelőnye van a magyar egyetemeknek a nyugatiakkal szemben, mert az alapítványi egyetemek „közvetlenül be vannak kötve az államtitkárokon és a minisztereken keresztül a kormányzati döntéshozatalba”. Oxford nincs bekötve Pintér Sándorhoz, kurvára meg is látszik rajta.
P.S.
Ma tudtam meg, hogy jótevőnk mennyire nem beszél a tisztafajúmagyar levegőbe. Tavaly volt egy konferencia az ELTE-n Erdős Pálról, ahová magyarinnovatív módon, egyetlen matematikust sem hívtak meg. Helyettes államtitkárt igen, matematikust nem. Erdős Pál és a hálózatelmélet viszonyát vizsgálták meg. Ennél nagyobb versenyelőnyünk már nem is lehetne (a főelőadást egy volt államtitkár tartotta, Szócska Miklós elvtárs a hálózatelmélet régi harcosa, 1:00:57-nél az van a szlájdján, hogy” És az idióta, corrupt (c-vel szerk. megj.) tüzes vízért földet áruló bennszülöttek”, de van egy másik előadás, amiben azért nem is olyan nagyon rejtve dugásról is van szó, komoly), csak azt nem értem, hogy miért volt szükség ehhez Erdős Pálra, amikor ennyi pirospozsgás államtitkárunk van, akihez be lehetnek kötve az egyetemek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530368-6aa02f3d4d972' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530368&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530368-6aa02f3d4d972&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530368-6aa02f3d4d972' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@incze:
Ne csodálkozz! Ha esetleg kezedbe kerül Kelemen Zsolt (kísérleti régész) Hun-magyar harcművészet című (egyébként nagyon is színvonalas kiállítású, elolvasni is érdemes) könyve, és megnézed, hogy kinek mond személyes köszönetet a kötet létrejöttéért, hát lehet, hogy meglepődsz.
@vattablz: kinek?
@darnoknew:
Nem tudom, mit ért azon, hogy genetikusan meghatározott és nem változtatható. Azt, hogy nem leszel okosabb, ha gyakorlod az IQ-tesztet? Ezt nem tudom. De arra, hogy az IQ függ pl. a táplálkozástól, van elég sok eredmény, peer reviewed publikációval. Ha erre mondta, hogy nem változtatható, akkor ki kellene térnie rá, hogy azokban a tanulmányokban milyen hibát talált. (Rengeteg hivatkozás van a wiki impact of health on intelligence és race and intelligence cikkeiben).
A másik, még mindig: szigorúan IQ-ra is vonatkozik, hogy a mi mitől függ c. játék statisztikailag nehéz feladat. Ha azt nézem, hogy hogyan korrelál a fehér bőr azzal, hogy mennyit fázik valaki, akkor lesz összefüggés. Ha figyelembe veszem a lakóhelyet is, akkor eltűnik, a lakóhelytől fog függeni, ahol hideg van, ott fáznak.
@szazharminchet: Hát nekem például még a napszaktól is függ az IQ-m, már ha a teszten mért értékről beszélünk. Egészen biztos vagyok benne, hogy reggel 9 elött legalább tíz ponttal alacsonyabbat mérne bármilyen teszt, mint mondjuk este hatkor.
@szazharminchet:
Első gondolatom az volt, hogy megfelelő hivatkozásokkal alátámasztva végleg eldöntöm ezt a vitát, de aztán belegondolva, hány fiatal kutató pályáját tenném kilátástalanná, inkább letettem róla.
Minthogy fiatalon volt szívem, balos lettem (és mivel eszem nem sok van, jórészt öregen is az maradtam), hittem a szép elvekben. Például, hogy mindenki egyenlőnek és jónak születik, csak a körülmények … A téma csak laikusként érdekelt, ezért erősen átgondoltam és értékeltem a saját tapasztalataimat. Ennek esszenciája, hogy szinte minden téren erősen meghatározottak vagyunk születésünktől fogva. Ezért ha ilyesmiről olvasok, inkább hajlamos vagyok ezzel a konklúzióval egyetérteni, mint az ellenkezőjével. Általában az a kérdés, hogy milyen tulajdonságokban van meghatározottság és az milyen mértékű. Mivel ebben az egyedek között is lehet lényeges különbség, soha nem lehet tökéletesen megválaszolni, így mindenki elég muníciót talál a saját prekoncepciójához. (Amit, úgy veszem észre, nem annyira a saját tapasztalatok, mint inkább az egyénnek szimpatikus eszmei áramlatok határoznak meg.)
Azt vettem észre, hogy amíg az emberrel kapcsolatban ezen a téren erősen különbözőek a vélemények, az állatokkal kapcsolatban általánosan elfogadott a genetikai meghatározottság – ha a gyakorlatra figyelünk. Hiszen bármiféle tulajdonságot akarunk erősíteni a tenyészállatainkban (akár az intelligenciát pl. a kutyák esetében), azt szelekcióval tesszük. Amikor a szakértő kiválasztja a vakvezető kutyának való kölyköt (néhány hónapos korban, ami néhány éves gyereknek felel meg), nem azt mondja, hogy ide nekem mindegyiket, majd betanítom valamennyit, hanem szakértői szemmel kiválasztja azt, amelyik adottságai révén egyáltalán alkalmas lehet a feladatra. Azt sem félünk kimondani, hogy egyes „kutyarasszok” egyedei jellemzően okosabbak másokéinál. (Sértődések elkerülése érdekében gyorsan hozzáteszem, hogy igen, van okos kuvasz is, gyerekkoromban a kedvenc kutyám kuvasz volt.) Az emberi rasszok eltérő környezeti körülményeiben lehettek olyan különbségek, amelyek eltérő szelekciós értéket adtak az intelligenciának? Vagy a mozgáskoordinációnak? Vagy a fizikai erőnek? Elképzelhető. Ez a globalizációval nyilván kiegyenlítődik. (Ami ellen hat érdekes felvetésed, hogy a párválasztás következtében az IQ-olló szétnyílhat.)