Litkei elvtárs megmond avagy minden hülyénél van méghülyébb
Litkei Máté a tudomány embere, klímakutató, az MCC Klímakutató Intézetének igazgatója. Soha nem szennyezte be a kezét a nyugati, teremtésellenes, jideauxvircsaft tudománnyal, kizárólag a Vlagyimir Vlagyimirovicsról még nem elnevezett, de ami késik nem múlik, janicsárképzőn szolgálja nemzetünk vezetőjét.
Litkei elvtárs magyarázta el ma a rezsim barátainak, hogy miért is jó, ha mondjuk 194 GW-nyi lítiumakkukapacitást építünk a kínaiaknak, koreaiaknak és másoknak Magyarországon. Ma vezércikkben írta meg, hogy azért jó, mert szükség van lítiumakkumulátorokra. Általában.
Vízenergiára is szükség van, általában, hát annál megújulóbbat nehéz lenne elképzelni, építhetnénk például egy víztározót a Margitsziget magasságában és egy hatalmas vízerőművet a Parlament elé. Nemcsak elvileg, de gyakorlatilag is meg lehetne valósítani. És ha szükség van vízenergiára, akkor ugye mindenütt szükség van vízenergiára, a Litkei Principle miatt. A Parlament előtt van Duna, ami egy baromi nagy darab folyó és legfőképpen a Parlament előtt is van mindenütt, és hát pont mindenütt van szükség vízenergiára. Félve írom ezt a posztot, mert a mi nemzetünk vezetőjének, gyepütestvériségünk főgyulájának, hamar felcsillanhat az ő két szép szeme.
Ma a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal élére először neveztek ki valakit, akinek egyáltalán semmiféle tudományos háttere sincs (fejlesztési és innovációs háttere sincs, ez egy ilyen hármasegység lesz most). Nagyon jó lenne, ha a Nemzeti Matematika Program élére a Tóth Gabriella-Nagy Ferenc páros neveznék ki, akkor még erőműre sem lesz szükség a Parlament előtt, pusztán elég ha Árpád vezérünk kereszténymagyar humanistakonzervatív lovasíjászaira gondolunk a megfelelő energiáhullámok szárnyán.
Amiről persze eszembe jut Gulyás Gergely népokos, aki ma elmagyarázta, hogy faji okokból zárták ki a rögmagyarságot az Erasmus programból. Tényleg mondta, nem én találtam ki. Állt, nézett maga elé, mint egy desztillált hörcsög és ez jött ki belőle. Orbán is mondott valamit, mintha abban is lett volna gyepüfajiság, de annyira komplikált volt, hogy nem értettem, csak azt a részét, hogy rengeteg erőművet kell építeni, főleg földgázerőművet, mert a jövő energiája a földgáz, csapból is jön, ha ráteszünk egy kis kütyüt, amit a Mészáros és Várkonyi Kft trafikjaiban lehet majd kapni szinte névleges áron. És még hozzátette, hogy Matolcsy egy tizenöt éves ministránssal kavar. Nem, ezt még nem tette hozzá, de mint fentebb megjegyeztem, ami késik, ritkán múlik Ugorföldén.
Litkei Mátéval kellene befejeznem, ő ebben a posztban a vajszínű árnyalat, de nem vele fogom befejezni, hanem a Főlitkaival, a magyar metafizika megalkotójával, a jelentős konzervatív gondolkodóval, jótevőnkkel. Azt mondta ma a mi jótevőnk, hogy azért baszakszik a bolseviki EU fajnépünkkel per Erasmus, mert versenyelőnye van a magyar egyetemeknek a nyugatiakkal szemben, mert az alapítványi egyetemek „közvetlenül be vannak kötve az államtitkárokon és a minisztereken keresztül a kormányzati döntéshozatalba”. Oxford nincs bekötve Pintér Sándorhoz, kurvára meg is látszik rajta.
P.S.
Ma tudtam meg, hogy jótevőnk mennyire nem beszél a tisztafajúmagyar levegőbe. Tavaly volt egy konferencia az ELTE-n Erdős Pálról, ahová magyarinnovatív módon, egyetlen matematikust sem hívtak meg. Helyettes államtitkárt igen, matematikust nem. Erdős Pál és a hálózatelmélet viszonyát vizsgálták meg. Ennél nagyobb versenyelőnyünk már nem is lehetne (a főelőadást egy volt államtitkár tartotta, Szócska Miklós elvtárs a hálózatelmélet régi harcosa, 1:00:57-nél az van a szlájdján, hogy” És az idióta, corrupt (c-vel szerk. megj.) tüzes vízért földet áruló bennszülöttek”, de van egy másik előadás, amiben azért nem is olyan nagyon rejtve dugásról is van szó, komoly), csak azt nem értem, hogy miért volt szükség ehhez Erdős Pálra, amikor ennyi pirospozsgás államtitkárunk van, akihez be lehetnek kötve az egyetemek.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530368-6750ed6826f3e' data-src='https://widgets.wp.com/likes/#blog_id=192691293&post_id=16530368&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530368-6750ed6826f3e' data-name='like-post-frame-192691293-16530368-6750ed6826f3e'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
.
Ha a Tóth Gabriella – Nagy Ferenc pároson Tóth Gabit és Nagy Ferót érted, akkor támogatom a kinevezésüket a Nemzeti Matematikai Program élére. Kivéve, ha engem. Nem értek annyit a matekhoz, mint ők? Naugye!
.
Bár az eü álomtitkárok hullanak mint a legyek, Szócskára azért emléxem. Az elmúlt 33 évben Kuncze mellett az egyetlen kormánytag volt, akinek humora is volt. Ez persze nem menti egyéb disznóságait.
.
Az illetők IQ alakulása szintjének alakulása és a politikába való bevonódása között jól mérhető fordított arányosság van. Először azt hittem különben, hogy a humorista Litkeiről van szó, bár eléggé témába vágó ez is https://www.youtube.com/watch?v=JUhUuDWz9Zs
@poszt: láttad a Linkedinen ennek a ficeknek a CV-jét? Agrármérnök BSc-je van és államtudomány mastere. Annyira klímakutató, amennyire én jógi vagyok.
Bakker, muszáj volt belenéznem, mert az egyik elkövetővel azonos nevű tanított az egyetemen, és az illető gyakorlatvezető egy értelmes ember. Szerencsére csak a név egyezik, és a „műhelykonferencián” (nem tudom, mitől műhely, satu nem volt, szerintem munkavégzés sem), a felvételen látható rosszarcú egyáltalán nem hasonlít a gyakvezéremre.
Ez az Erdős Pál-„konferencia” most szíven ütött, de tényleg. Mi a faszom köze van egy Gál András Leventének, a Fidesz-rezsim egyik legirritálóbb valamijének (a valami helyére amit gondolok, azt nem írom le) Erdős Pálhoz? Mi a bánatos köze van Scheuer Gyula ELTE-pénzügyi komisszárnak? Hogy lehet olyan címe egy tudományos szimpóziumon egy előadásnak, hogy „Az élet minden területét átszövő hálózatok”? Ez masszív kegyeletsértés, hogy Erdős nevét, arcát, hírnevét egy ilyen pofátlan kamu szar rendezvény fedezésére felhasználták.
orbán ma teljesen nyíltan kimondta, hogy a jövőt a nagyon magas energiaigényű és alacsonyan képzett iparban látja (félmillió embert akar összeszedni Kelet-Magyarországon).
tényleg nem viccel. 25 TWH-s villamos energiaigénybővüléssel számolnak. az másfélszeres növekedés. oszt-szoroz az ember az másfél Paks I. 3 GW, hat- hét darab ilyen monstrum. amit meg kell építeni, kell persze hálózat, és kell persze majd rengeteg földgáz. ő azt mondja, hogy a költséget majd befektetők állják. hát azért ez elég bátor gondolat. ez messze a legkeményebb szöveg, amit OV produkált az elmúlt években, évtizedekre meghatározhatja Magyarország pályáját. mondjuk minimum kettő darab évtizedre-
@jotunder: Hát, nem tudom. Ha ennyire ebben látja a jövőt, akkor Paks2 miért áll már hosszú évek óta?
@steinerzsiga:
Nem szoktak az atomerőművek csak úgy kinőni a földből azért, mert egy dilinyós toporzékol, hogy kellene. Ahhoz kellene pénz, hozzáértő ember, és egy megbízható partner, aki nem a szomszédai gyilkolászásával van elfoglalva.
ezek aprosagok, libsi nyavalygas. az irany meg van szabva, mindegy h a kutyak csaholnak, a karavan halad. ha a hatalomban levok nem cserelodnek, akkor foldrenges eseten osszedolnek az ujonan epitett, foldrengesbiztos hazak. a torok oknyomozok abban a nehany varosban ahol nem omlottak, nem azt talaltak, h csak azok nem omlottak ahol ellenzek. nem, csak ott nem omlottak ahol az elmult evtizedekben volt hatalomvaltas az onkormikban. a kontrollalatlan hatalom prutyinhoz, orbanhoz es hazosszeomlashoz vezet. vannak szavak: autonomia, decentralizalas, kiskozossegek onallosaga, sokszinuseg, innovacio, ezek mind Soros szavak. amit tenni kell: ezeket MEGSZUNTETNI minden szinten. nem kell tul nagy esz, grafelmelet meg halozatok, matemokusok. ahol a riaszto szavak megjelennek, le kell csapni, megszuntetni. latjuk h putyinnak is milyen jol sikerult! elore a prutyini uton! guraaaa!!!
@outis58:: Az a frányaság, hogy valóban rákattantak erre a hálózatkutatásra, Szócska államtitkársága kezdetén Barabásival kezdtek együttdolgozni, fogalmam nincs, mi jött ki belőle és tart-e még, de a magyarinál jóval keményebb helyeken (pl. Kína) bőven alkalmazzák a hálózatkutatási megközelítéseket (amelyek másfél évtizede propagált mindenhatóságáról azért megoszlanak a vélemények, de ez nem érinti Erdőst stb.). Ettől még ez a rendezvény olyan volt, amilyen, csak érdemes figyelni arra, hogy a higheend technológiai megközelítés egyáltalán nem idegen az autokráciáktól – nem véletlen, hogy a mindenkori műszaki és science értelmiség jelentős része elég jó partnerságra talál bennük, azok munkáját a maguk módján nagyvonalúan finanszírozzák.
engem meglepett, hogy Gulyás még meg tud lepni, de a „faji okokat” tényleg nem láttam jönni. az nem volt teljesen világos, hogy Gulyás azt akarja mondani, hogy a brüsszeliták zsidók, vagy azt, hogy az EU minket cigánynak néz
azért áll Paks II kedves steinerzsiga, mert az ukránok, a britek, Brüsszel és a CIA megtámadták az oroszokat, nem olvasol újságot?
@jotunder: : 1stofall, azért még sok boldogabb blogolást, Nemezis nélkül (ha már senki sem olvas 8. oldal alját, se Endrődi Sándort ;-)).
A nagyúrnak rossz a kedve, mert mostanság rosszak a hírek. Az ukránok tartják magukat az eb ura f̶a̶k̶ó̶ vöröshöz. M&M (Matolcsy és Mityenka) nyilván közölte, hogy n-edszerre is be kéne hajtani a kilencedet a j̶o̶b̶b̶á̶g̶y̶s̶á̶g̶o̶n̶ nembaráti intézményeken. A kalandozók megint üres szütyővel tértek meg Brüsszelből, sőt! a nyereg alól nem csak a húst, de a lovat is kiették. Mi több, úgy tűnik a „szíjjártó stílusú” diplomáciai hangnem is egyre kevésbé szíjjártó privilégium. Hát nem könnyű.
„minimum kettő darab évtizedre”: ha jól emlékszem, Kötcsén 2060-ig vizionált, tehát a dolog eddig rendben van. A mogyoró választók adják a legitimációt. Mondjuk a költségek nem annyira egyszerűen biztosíthatók, mint a szavazatok, de a „hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk” :-/.
@szazharminchet: : Amúgy olvastam múltkor valami usák minireaktorról (ha igaz). Az jó lehetne a Parlament előtt, míg a Dunában van víz. Egy ilyen biznisz nyilván javítana valamit a Gripenek óta hűvös viszonyon a jenkikkel, és még művészi díszítőelemekkel (csodaszarvas stb) is hozzájárulhat hazai felhozatal.
kéne csinálni valami kremológia kompatibilis GPT rendszert mert ezt nem tudom lefordítani:
„A nemzeti innovációs ökoszisztéma modernizációjának következő lépcsőfoka az állami KFI támogatási rendszer és ezen belül is a pályázati forrásallokáció olyan megújítása, amely átgondoltan beazonosított gazdasági területekre fókuszál és lehetővé teszi a tudományos és vállalati innovációs eredmények globálisan is mértékadó monitorozását.”
most lesz OTKA vagy nem?
@apokalipszistmost: az a helyzet h a gonosz amerokaiak a roszatomot nem embargenizaltak, mert egy csomo cucc amerokaban es torokorszagban orosz urannal megy, tehat barmily furcsa, viktor tolhatna a paks2-t, de ugy tunik mindenki kivar. kiveve a finneket.
@fortin2: igen, ez nagyon remiszto! a kinai megfigyeles-import is, az oroszoknal pestiskent terjedo kozterkamerazas es igy tovabb. egyetertek.
@poszt: Tudom, hogy lényegtelen részlet, de van nekem egy 8-9-10. századot érintő kultúrmissziós becsípődésem, szóval nekem mégsem annyira jelentéktelen. A korabeli magyar lovasíjászat mind a lovakat, mind a felszerelésüket, mind a fegyvereket, alkalmazásukat, a kiképzést, felkészítést és a hozzá tartozó, minden részletre kiterjedő szervezést illetően a kor csúcstechnikája volt. És meglehetős mennyiségű saját, magyar innovációt tartalmazott. Az, hogy a jelen, sikoltóan tehetségtelen kurzus mindent összetaknyol, amihez hozzányúl, a kurzust minősíti és nem a náluk ezerszer tehetségesebb elődeinket. Bár úgy lenne, hogy már féltudásúnak sem nevezhető elitünk annyira értené a világot mint 8-10. századi kárpát-medencei őseink a maguk korát!
(kieg. példa: Jedlik Ányost sem emlegetjük negatív jelzőként, holott van/volt Jedlik program is.)
@ijontichy: a minireaktorok (inkabb kicsik), azok egy rothado nyugati kitalacio, nem egy belomorkanal-projekt, amit felulrol egyszemelyben lehet kontrollalni es szetlopni barati cegekkel. raadasul a minireaktorok egy mogyoroorszagtol teljesen eltero tipusu arameloszto rendszerre epulnenek, nalunk erre semmi hajladosag nincs es em is volt. ezen feneklett meg a lakossagi napelemrendszer is.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:](#comment-325114) Erről készült egy egészen kiváló film, jellemző, hogy a magyarősiséget hirdető kurzusban erre nem nem adott támogatást a kurzus – így a hagyományőrőzk maguk rakták össze. https://www.youtube.com/watch?v=-iRHDfnQCJs
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw: kedves hottentotta ize ur! ez egy engem nagyon erdeklo kerdest vet fel. a lovas-ijasz-harcmodor hajtek a maga koraban renkivul innovativ es hatasos volt. ezt egy csaladi-manufakturalis-hagyomanyorzo kultura konnyeden fejlesztette es orokitette, mester-tanitvany tudasatadassal. hogy a jelenlegi hajtekben a mogyorok tartosan jelenlehessenek, olyan intezmenyrendszerre, oktatasra es hajtek tamogato hatteriparra lenne szukseg, amikre az orbanrezsim egzisztencialis fenyegeteskent tekint. tehat ha a mikroreaktorokat probaljuk peldakent a moder hajtekkent a lovasijaszathoz (archeohajtek) hasonlitani, szerintem lathato hogy semmi eselyunk nincs, hajtek kinai import megfigyelorendszerre van eselyunk max.
@outis58: „…engem nagyon erdeklo kerdest vet fel…” Okés. És mi a kérdés? Azért kérdem, mert a kommentben csak kijelentő mondatokat találtam.
Ha az a kérdés, hogy szerintem-e is-e vagy inkább nem, akkor a válaszom az, hogy szerintem műszaki területen (a tudományos kutatásokat és különösen az alapkutatásokat szigorúan NEM ideértve) viszonylag gyorsan és nem túl drágán lehet apróbb, nem világmegváltó, de mégis érdemi innovációs tevékenységre képes mérnökréteget kiképezni (egyetértve @fortin2: hozzászólásának végével), amiből idővel akármi jó is lehetne, ha a társadalmi környezet úgy változna*.
Viszont fenntartom az itt is rendszeresen hangoztatott véleményem, hogy az elmúlt évek trendje itthon a műszaki intellektus terén is a szellemi összeszerelő munka felé tart, összhangban a „hajtek kinai import…van esélyünk max”-szal. Fejlesztő mérnök helyett üzemmérnöki feladatok, majd ahelyett betanított technikusi munka — a illetőre ragasztott címkén szereplő felirattól függetlenül. Tehát a fenti „gyorsan” az esetleges jövőre vonatkozik.
\
* nem fog; egy haldokló társadalom mitől éledne fel? Félmillió import bérrabszolgától?
@gq8vtm: Lesz OTKA, de megújultan, faji alapon. Meg úgy általában minden faji alapon lesz, ha már minket, nem kevert fajú magyarokat faji alapon üldöznek a brüsszeli bürokraták.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw: hat a kerdes, h jol latom-e amit kijelentettem, mivel nem vagyok a mai ipar resze. en nem hiszem h a kis kreativ kozossegek ma nalunk jelentosen elore vihetnenek valami nagyot, a sajat helyi sikeruket leszamitva. ha nincs mogotte befogado ipar, ezek a tehetseges kozossegek elvandorolnak vagy szetesnek, esetleg kisebb sikeres cegeket eredmenyeznek. vagyis kb egyetertunk.
@gq8vtm:
Nem vagyok ChatGPT, de ezt lefordíthatom: a kutatási-fejlesztési pénzeket is el fogjuk lopni, és a haverok között szétosztani.
@outis58:
Azért a Paks2 haladásához nem elég az, hogy ne legyen embergós a rossz atom. Az is kell hozzá, hogy pl. ne költsék el a szovjet elvtársak a gatyájukat is a speciális katonai szomszédgyilkolászásra, vagy hogy is hívják. Meg hogy bizonyos nyugati cégek hajlandók legyenek együttműködni velük, mert valahonnan kell a vezérléséhez elektronika is, és pl. egy mostani számítógépet nem olyan könnyű lekoppintani, mint a PDP-8-at.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw: semmi problémám a lovasíjászattal. csak azt gondolom, hogy mérsékelt relevanciája van az elkövetkező tíz évvel kapcsolatban. (most láttam egy kisfilmet az ómagyar íjakról, kovácsmesterségről, ilyesmiről a válaszon, tökérdekes)
Azért nem hívtak hozzáértőket (pl.: https://telex.hu/zacc/2023/03/10/renyi-alfred-matematikai-kutatointezet-erc-palyazat-nyertes-focicsapat), mert nem értették volna és az gyanús.
„Nekünk is van lenünk, de a vászon rőfét néhány garasért eladjuk: a francia virágot festvén rá, ezrekért adja el; egy tallér nagyságú arcképnek kelme egypár forintot, a munka százakat ér; mi a vasat font számra adjuk el: az angol és francia művészileg feldolgozván, két latot drágábban ád el, mint mi egy mázsát; egy icce cseresznye három krajcár nálunk is, itt is, de itt a cukrász finoman befőzvén, az amerikaiaknak drága áron küldözi; a föld, mint porcelán, a gyapjú, mint posztó, a gyapot, mint szőnyeg a répa s alma, mint cukor, a fonal, mint aranybecsű csipke, az üveg, mint álgyémánt s látcső, a haj, mint ékes fonat, a madártoll, mint legyező, a fa, mint szépmű, a márványkő, mint szobor, a zsír, mint illatos kenőcs, a víz, mint gáz, a gáz, mint világ, az ón, mint betű, a papír, mint könyv, a fej titka, mint kitárt gondolat, a gondolat, mint cselekedet és munka, és mindez összeségében végre, mint közboldogság jelen meg. Áltváltoztatásban áll titka az egész iparéletnek. Mennél több alakban dolgoztatik föl az anyag, annál nagyobb a belfogyasztás és kivitel, mi az ipar örök folyását, mint örvény húzza maga után; és mennél több munka járul az anyaghoz, a nyeremény annál tetemesb, mert az anyag s ára közt annál nagyobb az aránytalanság. Így van, hogy a nem fölötte termékeny Anglia dúsgazdaggá lőn, míg az áldott Magyarország szomorúan szűkölködik. Tudniillik a fej és szorgalom a nemzeti gazdagság forrása; az elmeért, művészségért, munkáért mi el nem fogy, mi kimeríthetetlen, adatik bér, ár, mi elfogyhat, mi kimeríthető. Termékeinket, minthogy benne a mesterségnek kevés része van, olcsón adogatjuk el, mint a cserék idejében, s a kézműveket drágán vesszük. Egy kecskét olcsóbban adunk el, mint veszünk egy cipőt; egy rúdvasért kis ollócskát cserélünk, s mi rajtunk van, ruhánk posztójáért gyakran többet fizetünk, mint mennyiért egész nyájunk gyapját eladhatók. Ki ennek oka? Mi magunk. Gyárok felállítását, senki nem tilthatja el, s a harmincadon belőli 14-16 millió fogyasztása nagy sereg gyárt tartana szakadatlan munkában. A magyar nemes egy nevezetes kiváltságát külföldön ismertem meg, tudniillik: adózni az egész világnak.” (Szemere Bertalan 1936-ban vetette papírra e sorokat, nyugat-európai utazása során.)
Technikai információ: a címben „van” helyett „vagy” szerepel. Nyilván elütés, vagy a „mesterséges intelligencia” okosabbnak képzelte magát a szerzőnél.
@jotunder:: Kassai kitűnő dolgot kezdett el, ez múlhatatlan érdeme. És igen, tanúsíthatom: nagyon élvezetes reflexíjjal lövöldözni.
/Ákus fia Labrys, alhorka/
.
@vattablz:: nyóccáz.
@vattablz: kösz, javítottam.
Persze, hogy nyolcszáz. 1836. A nyelvezetéből is nyilvánvaló, meg tudjuk ki volt az írója. A könyv csak 1840-ben jelent meg. Csak én már nem tudom javítani. Köszi az észrevételt! (Csak ellenőriztem, hogy figyeltek-e.)
Hiv.: @Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
Engem két okból is érint ez a téma. Egyrészt, mert nagyon érdekel a hadtörténelem (mondjuk, nem csak a lovasíjászkodós, hanem minden koroké), másrészt pedig, mert hobbiból magam is fegyverkovácskodom, mármint nem elméletileg, hanem a gyakorlatban, a kovácstűzhelyen, és az üllőn. De én nem gondolom azt, hogy a korabeli mogyoró lovasíjászkodás, akár innovációban, mint taktikailag, vagy stratégiailag annyira az akkori hadművészet csimborasszója lett volna. Inkább azt mondanám, hogy jókor voltak jó helyen, és a korabeli nyugat európai viszonyok pár évtizedig kedveztek annak a nem is annyira harcmodornak, hanem csibészkedésnek, amely műfajban ők működtek. Persze, nyertek néhány csatát, de komoly hadseregek ellen, „rendes csatában”, ilyen, a közelharcot kerülő, csak könnyűlovas harcmodorral, hosszú távon nem lehet érvényesülni. Annak idején főleg azért ment nekik a szekér, mert nagyon sokszor valamelyik veszekedő nyugati fejedelemmel szövetségben (a másik ellen) mentek oda, odacsapva, pusztítva, majd gyorsan továbbállva. Aztán amikor a nyugat egy kicsit összeszedte magát, máris vége volt a kalandoknak. És persze innovatívak sem voltak, hisze már őelőttük ezer évekkel, minden keleti, sztyeppei nép lovasíjászkodott, gyakorlatilag ugyanazokkal a fegyverekkel. Sajnos, mást kell keresnünk, amiben kiemelkedőek vagyunk, voltunk, mert ebben nem…
„náluk ezerszer tehetségesebb elődeink” – magyarkodik itt egy hottentotta (:)). Kik voltak az elődeink? Jól hangzik az az Ányos, biztos sok kis ányos szaladgált az Ural tövében, no de Jedlik? Bödőcsnek mondta az apukája, hogy fiam, a hülyeségből nem lehet megélni, Kassai elmondása szerint az övé meg azt mondta, hogy az íjászatból sem. Ügyes fiúk , megoldották. Kassai kiváló üzletember, nem régen egy beszélgetős műsor kérdésére, hogy miben hibázott ez a kormány az elmúlt bő évtizedben, elgondolkodva azt válaszolta, hogy nem tud ilyet mondani. Okos. Ipartelep meg azzal jön, hogy már évezredekkel előttünk a sztyeppei népek. Na ja, de mi is ott voltunk, és mi voltunk a legjobbak. Mondom én is, hogy „mi”. Hülyeség. Azt lehet mondani, hogy a „mi” őseink együtt úszkáltak a kambriumi óceán langyos vizében, de utána már nagy a katyvasz, ne firtassuk, ki mászott ki először a partra.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
” A korabeli magyar lovasíjászat mind a lovakat, mind a felszerelésüket, mind a fegyvereket, alkalmazásukat, a kiképzést, felkészítést és a hozzá tartozó, minden részletre kiterjedő szervezést illetően a kor csúcstechnikája volt.”
Valakik azért valamit jobban tudhattak, mert ezzel a csúcstechnikánkkal menekültünk előlük ide.
@darnoknew:
Nagyon jól megfogalmaztad azt, amit nekem nem sikerült, csak éreztem, hogy nem tetszik ez a duma a „mi” őseink nagyszerűségéről. Most már beugrott olyan duma is, hogy „Európa olvasztótégelye”, ami szintén azt akarta kidumálni, hogy miért vagyunk „mi” tehetségesek. (vö. „Ti mind egyéniségek vagytok!” „IIIGEEEN, MI MINDE EGYÉNISÉGEK VAGYUNK” „Én nem.”). Most meg olvashatom a wikipedián a „The Bell Curve controversy” és a „Race and intelligence” cikkeket. Ameddig eljutottam, az alapján nincs összefüggés, ahogy vártam. Most el kell döntenem, hogy végig akarom-e olvasni, vagy van más dolgom.)
@darnoknew: Jedlik Ányos eredeti neve István. Apja szlovák származású lehetett, hiszen maga Jedlik Ányos is beszélt szlovákul, ahogy akkor mondták, tótul. Bencés szerzetes volt, és a rendben az a szokás, hogy felvesznek egy-egy új keresztnevet. Ezért van ott annyi Cirill, Anasztáz, Asztrik, Izidor, azaz olyan nevek, amiket anya nemigen ad újszülöttjének. Egyszer ottjártamkor megmutatták az ebédlőjüket, ahol ki voltak írva a szerzetesek és a rendi várományosok, fráterek nevei. Az egyikőjüket Bokros Péternek hívták. Az egyik szerzetes elárulta, hogy azzal ugratták az illető testvért, hogy rendi neve a Lajos legyen. (Ez akkor volt, tehát régen.) Jedlik Ányos volt az első magyar professzor, aki egyetemi katedrán magyarul tartott előadást. De alapvetően azért szeretjük őtet, mert ő találta fel a fröccsöt. A „fröccs” nevet Arany János adta a találmánynak.
@szazharminchet:
A Wikit társadalmi kérdésekben eléggé uralja a PC,helyesebben amit a fősodor akként elvár. Érdekes és eléggé alátámasztott vélemény ebben a beszélgetésben:
.
.
Itt a kommentekben többen írtak hazai beruházásokról, a következő évtizedekről, betanított munka arányáról, iparfejlesztésről stb.
.
Ezzel kapcsolatban ajánlom olvasásra ezt a 444-ben megjelent interjút egy valódi kutatóval, aki a Friedrich Ebert Alapítvány megrendelésére készített egy tanulmányt a m.o.-i akkumulátorgyárakról. Nem, ő nem politológus, ezért ért is a témához. Nagyon érdekes az interjú; sok mindent megvilágít, ami a magunkfajta átlagértelmiségi számára nem ismert.
.
https://444.hu/2023/03/06/kiszolgaltatott-kulfoldi-munkasokkal-lehet-csak-megtolteni-az-epulo-magyar-akkugyarakat?utm_source=Reggel4&utm_campaign=d7d932b083-EMAIL_CAMPAIGN_2023_03_11_07_31&utm_medium=email&utm_term=0_d11ada31a9-d7d932b083-%5BLIST_EMAIL_ID%5D&fbclid=IwAR3H9_JJ89zCpA16w_y0_cL5vOEjuDLxfVGgKwxId5zKXZVByPGYFBSyb4o
.
@vattablz: És tudományos-műszaki nyelvújító: légnyomás, dugattyú, módszer, eresz, kirakat, huzal, merőleges, eredő, villamdelejes önforgony. Na jó, ez utóbbi nem gyökeresedett meg igazán 🙂
@fikarus: „Valakik azért valamit jobban tudhattak, mert ezzel a csúcstechnikánkkal menekültünk előlük ide.” Ennél a sommás megállapításnál kissé összetettebb volt az a folyamat. Valószínűleg nem igaz a turbómagyar verzió, miszerint egy teljesen tudatos, minden részletében jó előre eltervezett és hibátlanul végrehajtott akció volt a honfoglalás, de egy, a nagy középkori népvándorlás kései szakaszában előkerülő nép (mi), ha csak a bőre mentésével foglalkozott volna, akkor aligha lett volna képes 7-8 éves hódító tevékenységre a Kárpát-medencében (benne egy egykori római provincia megszállásával). És pláne nem lett volna képes ezután alig 5 évvel egy többnapos, nyílt ütközetben (pozsonyi csata 907-ben) lenullázni egy — becslések szerint 20-30.000 fős — modern, nyugati sereget. <– ez utóbbit @ipartelep: kommentársnak is szánom árnyalásként (egyébként tudomásom szerint a régészek többnyire el tudják különíteni a magyar fegyverzetet/ló- és lovasfelszerelést a többi pusztai íjásznépétől; mellékesen kapcsolódó kérdés: jártál már a somogyfajszi őskohász+kovács táborban, érdemes kipróbálni??)
@ijontichy: @outis58: a minireaktorok egyenlőre tervező asztalon vannak, az amerikai szabadalmi hivatal már jóváhagyta mint szabadalmat. A jelenlegi kék-barna ( polgári-neonáci) svéd kormány szeretne legalább négyet belőlük nagyon gyorsan (ca 200 MW darabja)… Na ez a nagyon gyorsan ca 20 év…
@darnoknew:
Bocs, hosszú, majd később. Van arra vonatkozó is benne, amit itt a népekről, és a „mi” őseinkről beszéltünk, vagy csak a spekuláció az időbeli változásra?
Az mivel van alátámasztva? Mert ameddig hallgattam, addig spekulatív volt, nem volt benne hivatkozás egy számra, statisztikára, vagy szimulációra sem, és nem telik 2 percembe kitalálni egy alternatív szcenáriót, sőt, már kitalálták előttem. Egy scifi novellában van, Cyril Kornbluth The little black bag-jében. Ha az alapvetően kevesebbet szaporodó intelligensek azért intelligensekkel kötnek házasságot, akkor lehet, hogy kevesebben lesznek, de azok egyre intelligensebbek lesznek, és így az emberiség akár ketté is válhat homo sapiens-re és homo debilis-re.
@szazharminchet:
Darwin „Az ember származása” című művében levezeti, hogy létezik az ivari (más fordításban a nemi) kiválasztás, azaz esztétikai, vagy egyéb szubjektív megfontolások is döntenek a párválasztásban, és ezért nem kizárólag a túléléshez szükséges tulajdonságok optimalizálása jelent szelekciós nyomást. Így alakulnak ki a túlélés szempontjából hátrányosnak tűnő tulajdonságok, mint a feltűnő színezet, a mozgást akadályozó függelékek (ld. páva, paradicsommadár, stb.). Ugyanakkor az is közismert, hogy a populációk elszigetelődése önmagában is vezethet új faj keletkezéséhez, azaz az elkülönült populáció egyedei már nem képesek egykori őseik „otthonmaradt” leszármazottaival életképes utódokat nemzeni. Az elszigetelődés lehet földrajzi, vagy életmódbeli, esetleg kulturális jellegű, érdekes volna pl. megfigyelni, hogy egy fideszes és egy nemfideszes egyed képes lehet-e egyáltalán életképes utódok létrehozására, mert az akarat már most is hiányzik ehhez a művelethez. Ha a NER még pár évtizedig fönnáll, ez a feltételezés ténnyé válik, azaz a génsodródás következtében a fideszes populáció biológiai értelemben is elszigetelődik az emberfajtól, ezáltal új állatfaj létrejöttének lehetünk boldog szemtanúi. Hogy az intelligenciának ehhöz mi köze leend, azt ki-ki gondolja végig magában.
@szazharminchet:
Az a beszélgetés nem az a szint, ahol hivatkozásokkal kell alátámasztani az elmondottakat, de említ kísérleteket és kiemeli, hogy nem mai eredmények, hanem évtizedesek, mégsem tudják azokat magukévá tenni a társadalomtudományok. (Nyilvánvaló, hogy a mainstream alapból nem ért vele egyet, de cáfolni nem tudja, ezért inkább negligálja.) Persze ezek a kísérleti eredmények is olyanok, mint a statisztika, azt hiszem el amelyiket… Laikusként marad az a lehetőség, hogy hetven év tapasztalatát hasonlítsam össze a hallottakkal. Nos, ami a s.str. IQ függetlenségét illeti az oktatástól, környezettől és életkortól, tudok hinni neki. A rasszok közötti különbségről pedig érthetően nagyon nem illik beszélni, de a mediánok különböző helyzete tény.
@szazharminchet:
Mintha már lennének előjelei 🙂
@szazharminchet:
„a mediánok különböző helyzete tény” – írtam. Tudom, ez így nagyon erős, tudom, tudom, „mi az, hogy IQ”, „mi az, hogy mérés”, „mi az, hogy összehasonlítás”. Nyilván én is inkább azokat a cikkeket találom meg, vagy azokra emlékszem inkább, amelyek az én tapasztalataimat erősítik meg, és elismerem, hogy attól azok még nem örökérvényű tények, de hát nekem ez jutott. Becsapni meg nem szeretem magam.
@darnoknew:
Mi az az s.str.?
@darnoknew:
Itt azért felmerül a kérdés, hogy csak végeztek-e egy mérést, amiben rassz szerint csoportokba osztották az eredményeket, mindben számoltak mediánt és kész, vagy pedig más különbségeket is figyelembe vettek, és végeztek egy főkomponens-analízist.
Az ugyanis nem nagyon vitatott, hogy a gazdasági helyzettől függ (többek között a gyerekkori étrenden, az anya terhesség alatti étrendjén keresztül), és az ilyesmi statisztika meg már nem egy könnyű feladat matematikailag sem. Az sajnos tény, hogy ha csórók a szüleid, szarabbak az esélyeid. Ez tkp. egy erős érv lehetne még a kapitalizmus ellen is, ha a kipróbált alternatívákban nem mindenkinek lennének szarok az esélyei.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw::
1.) A(z eurázsiai) lovasnomád harcművészet is ugyanúgy fejlődött (evolválódott) az idők során, mint az emberi kultúrák bármelyik másik területe. Ami azt illeti, a klasszikus lovasnomád harcászat a fénykorát a dzsingiszida mongol taktikában & stratégiában érte el, az összfegyvernemi alkalmazásának (fogalmazzunk így) csúcspontját pedig Timur Lenk harc- és hadművészetében.
.
A honfoglaló magyarok lovasnomád harcászata természetesen saját koruk/környezetük terméke volt; az íjaik például mechanikai és egyéb jellemzőiket tekintve a kazár és a besenyő íjak testvérei, és egyértelműen nem a hun–avar–onogur-bolgár íjakkal mutatnak rokonságot. (Az első csoport íjai esetében többek közt mindig két csontlap borítja a markolatot, nem pedig három; 180°-nál szűkebb szöget zárnak be egymással felajzatlan állapotban az íj karjai, nem úgy, mint a második csoportba tartozó íjak esetében; ahogy eltérőek a két csoportnál a merev íjszarvak íjkarokkal bezárt szögei is; és a klaszteranalízis azt mutatja, hogy a kazár–besenyő–magyar íjak – ugyanolyan minőségű alapanyagok/méretek esetén – egyszerűen hatékonyabban voltak, mint a második csoport íjai: nagyobb erő tárolására voltak képesek és nagyobb kezdősebességet biztosítottak a nyilaknak.)
.
A honfoglaló magyarok szablyáival ugyanez a helyzet: nem azonosak a későavar szablyákkal. (Noha a magyarság etnogenezisében egészen biztosan komoly szerepet játszottak az Etelközben beolvasztott onogur-bolgár töredékek, ahogy a Kárpát-medencében asszimilált, jobbára elszlávosodott [késő]avar – jobbára szintén onogur-bolgár eredetű [lásd még griffes-indás műveltség] – csoportok is.)
.
2.) Magyar (lovasnomád) zsoldoscsapatok már a 860-as évektől harcoltak nem csupán a Kárpát-medencében (hol a frankok, hol a morvák szövetségeseiként), de Németföldön is (a különféle frakciók szolgálatában). Egyes vélemények szerint komoly magyar kontingens telelt át rendszeresen a Felső-Tisza vidékén már a honfoglalást megelőzően is.
.
Ráadásul a besenyő támadás idején a magyar katonai főerő bizánci megbízásból ugye épp Bulgáriában hadakozott Szimeon ellen (amíg aztán Bizánc köpönyeget nem fordított, és – a szokásos birodalmi taktikát követve – az eleink által már többször megvert bolgárok mellé állva hozzásegítette azokat ahhoz, hogy kiverhessék az országukból
rablóhadjáraton lévőmindenre kapható zsoldos gazemberdicső őseinket…)Szóval igazad van, közel sem csak a besenyők hajszolták* szegény eleinket a Bokrétába bele.
.
.
.
* A teljes sztori amúgy, hogy mi is okozta ezt az egész felfordulást, rendkívül izgalmas és tanulságos: az egész ott kezdődött, amikor Iszmáil ibn Ahmed számánida emír bábuként madzagon rángatott testvére, Naszr 892-ben végre elpatkolt, és Iszmáil immár ténylegesen is elfoglalhatta a trónt…
meghökkentő ez a széleskörű lovasnomád tájékozottság.
@szazharminchet:
Azért írtam, hogy szűkebb értelemben vett IQ, hogy ne keverjük bele se az érzelmit, se a cipőtisztaságot, sem pedig azt, hogy milyenek az esélyei a csóró családból származóknak. Ujma P. arról beszél, hogy a hosszú ideje folytatott vizsgálatok szerint az IQ genetikusan meghatározott és nemigen változtatható. Ebből (és abból, hogy a rasszok között különbözik a medián), semmiféle értékítélet nem következik, pedig szokás ezen felháborodni. Akárhol is van a feketék és a fehérek mediánja, nálam annyi fekete magasabb IQ-jú, hogy jotunder matematikus létére nem tudna addig elszámolni.