Megsemmisíthető-e az Alaptörvény kétharmad nélkül?
Nem. Az Alaptörvényben világosan le van írva, hogy csak kétharmaddal lehet megváltoztatni, így az alkotmányos normák súlyos megsértése lenne, ha megpróbálnák egyszerű többséggel eltörölni. Tudom, Vörös Imre professzor úr rájött, hogy az Alaptörvény elfogadása ebbe meg abba, főleg abba, ütközött, és ezért ha a vállunk mögé dobunk két vombatot éjjel kettőkör a keresztútnál, elmúlik. Szerintem Vörös professzor úrnak ezen még dolgoznia kell egy kicsit. Fleck professzor úr is csiszolhatná még az “és akkor bemegyünk vazze a Parlamentbe, kap a Kövér két pofont oszt majdnem jogállami módon kibaszarintjuk ezt a szart a ‘csába” elméletét.
De… Az Alaptörvénybe azt is be lehetne ám írni, hogy Orbán Viktor örökös miniszterelnök (Malawi elnökét, Mr. Banda-t írták be egykor a Malawi alkotmányba). Ennél azért sokkal csúnyábbakat is be lehetne írni, ötvenhárom darab zsidótörvényt, kötelező sterilizációt a magánhangzóval kezdődő családnevű férfiak számára, sőt esetleg Kötter Tamás műveinek kötelező elolvasását is. Pontosan úgy papíroznák le, ahogy kell, pont úgy nem szólna bele az Alkotmánybíróság, ahogy az meg van írva, dekára felelne meg minden a jogállamcukisági előírásoknak.
Amikor TGM professzor úr elmagyarázza, hogy szörnyű de borzadalmas a világ, zsarnokság és többrendbeli filozófiai pontatlanság uralkodik Csonka-Magyarországon, az emberek nem szolidárisak és nem olvasnak Hegelt, de ennek így is kell maradnia, mert kanti értelemben elfogadhatatlan, hogy következményetikai szempontok által vezérelve seggbe rúgjanak pár embert és kitöröljék a kollektív pannon segget Szájer Józsi második legérdekesebb munkájával, akkor bizony öndefiniál, és nem kicsit, és nincs ám ő egyedül ezzel (szép hosszú mondat, de most erre volt szükségem, bocs).
Én, mint majdnemértelmiségi, pampoghatok itten doktríner okosságokat pro vagy kontra, ezt a kérdést nem jogászprofesszorok fogják eldönteni, hanem az ún. magyar nép (Biden nagypapi és valamelyik uncsi német kancellár szíves közreműködésével). Chilében nagyon sokáig volt érinthetetlen Pinochet alkotmánya, ami nem volt a jogállamiság Csomolungmája. A chilei nép elég nagy része támogatta a Tábornokot ahhoz, hogy még a demokratikus átmenet után se lehessen kifirkálni őt a chilei alkotmányból.
Nyilván nem lehet felcsúti pereket tartani és eltiltani Szilvay Gergelyt a hülyeségbeszéléstől. Ezt senki sem gondolhatja komolyan. Elképzelhető egy olyan helyzet, amikor Várkonyi Andrea nosztalgiával fog gondolni arra az időszakra, amikor még nem hordta Szabolcs-Szatmár megyét a bal csuklóján, mert kicsit macerás így látogatni a fess férjét a Csillagban, de valószínűbb, hogy csak a jachtjukat kell eggyel vagy maximum kettővel kisebbre cserélni.
Nem, nem tudom megválaszolni a poszt címében feltett kérdést. Azt sem hiszem, hogy megválaszolható. Egy relatíve békés kormányváltás esetén gyakorlatilag kizártnak tartom, hogy az Európai Unió elfogadná az Alaptörvény kétharmad nélküli eltörlését, és persze az is lehetséges, hogy majdan valami más történik, akkor meg úgyis mindegy.
Az is elképzelhető, hogy a magyar nép az ő hihetetlen bölcsességével úgy dönt, hogy neki így jó, bis Gromoboj. Ha esetleg mégse, akkor a legfontosabb kérdés az lesz, hogyan lehet olyan országot teremteni, amelyben Orbán Viktor mai szavazói nem érzik magukat kirekesztve, ahol nem ellenük kormányoznak, ahol minden magyar polgár elsőosztályú magyar polgár, függetlenül attól, hogy kire szavazott 2010-ben, mi a véleménye olyan dolgokról, amelyekről alapvetően fogalma sincs (nyugi, nekem sincs). Magyarország nem facebookértelmiségi belügy, hanem a hazánk.
@netukki: majd szólj, ha sikerült elbáboznod a világ gráflimeszológusai krémjének 😉
@Podvinecz marsall:
Sztem a módosításra lehet, hogy vonatkoznak ilyen szabályok, de a megsemmisítés az más, és nekem jobban is tetszik, hogy aszondod, ez a szar sose volt érvényes, mert ahogy csinálták meg amiket beleírtak.
Ha erre a kifogásra azt tudod mondani, hogy igaz, jogos, alátámasztott az államiságra vonatkozó tudásunk és elvárásaink összességének tükrében – amit egy alkotmány vagy alaptörvény csak leképez, kivonatol, kézikönyvként hivatkozhatóvá tesz, de nem helyettesít vagy ír felül! – akkor nem kell sehány hanyad. (Ami szerintem más, mint a “láthatatlan alkotmányról” beszélni.)
…Addig gyakorolta a fidesz az illegitim kórust, anélkül, hogy végül bevetették volna élesben, hogy eljött a megfelelő dramaturgiai pillanat, hogy felhasználjuk.
@obeszel:
+1 Bartosra 🙂
@netukki: Engem nem kell meggyőzni.
(1) Egyrészt alapvetően utálom a jogászkodást. (De akik szerint a NER nem demokrácia, miért is gondolják önmagában antidemokratikusnak nem betartani a szabályait? Ez itt egy ellentmondás.)
(2) Csak MZP-drukkerként jól esett látni, hogy akik azért (is) idiótázták MZP-t, mert feles többséggel akarja lebontani a NER-t, kénytelenek voltak felzárkózni e gondolatokhoz az üléspontjuk okán, miután most már minden jelölt ezt mondja.
(3) Valami véleményféleséget próbáltam kiszedni a vitáról a kommentelőkből, sikertelenül.
@allofarkucsillagnezo: egy komolytalan piszkálódásra válaszoltál komolyan.
Én nem vagyok jogász,fogalmam sincs, mit lehet és mit nem. Azt megtanultam már, hogy az ilyenekben az igazságérzet, józan ész, inner moral compass stb nem mindig releváns (akármennyire is fájlalom). Olyan nem lesz, hogy mindenki tapsoljon, akár egy oldalon belül is. Olyan kellene, ami nem veszi el még jobban egy békés jövő esélyét. Hogy van-e, meg mi az, meg hogyan, mi ennek az ára, hát ahhoz én kevés vagyok. Lövésem sincs, szociológiai látásmódom sincs, pszichológiai meg pláne.
@netukki: a szabály az, hogy az alaptörvény kétharmados többséggel módosítható. ez a kétharmados törvényekre is igaz. két eset van, vagy azt mondjuk, hogy a szabályt legitimnek fogadjuk el, akkor világos, hogy semmit sem lehet tenni, vagy azt mondjuk, hogy a szabályt nem fogadjuk el legitimnek, akkor viszont bármit meg tudunk tenni. a szabály nem elfogadásának igen súlyos következményei lennének. a nemzetközi közösség, az Unió, ezt nem tolerálná, de ez lenne a legkevesebb, a FIDESZ az alkotmányosság megőrzésére szólítaná fel a híveit, azzal, hogy éppen puccs történt. katasztrofális következményei lennének a dolognak. igen, az is elég szomorú, ha így marad, de legalább nem lövöldöznek az utcán.
@jotunder: Na igen. Ez az, amit sokan úgy mondanak, hogy a NER demokratikus eszközökkel nem (mostanában) bontható le.
(1) Egyébként a magyar ember nem az a lövöldözős fajta. Most őszintén, ki lövöldözne egy Szájer-alkotmány miatt? Ez csak a jogászokat meg a politikusokat érdekli igazán. Nagy tüntetések biztos, hogy lennének, de politikailag nem biztos, hogy abból a Fidesz jönne ki jól. (Megintcsak: A magyart nem érdekli ennyire a jogászkodás.)
(2) Az alaptörvény eltörlése szerintem részletkérdés, a kormányozhatóság viszont nem. Lassan már a költségvetést is csak kétharmaddal lehet változtatni… (lásd legújabb konzultáció). Ha nyer az ellenzék (amire alig látok esélyt), akkor azt is meg lehetne próbálni, hogy politikailag ügyesen rámutatnak, hogy a 2/3-ös törvények és a Fidesz hol gáncsolja őket. Ez városi szinten működött néhány helyen (pl. Szegeden és Hódmezővásárhelyen is volt olyan, hogy a polgármester kisebbségben volt a közgyűlésben, és legközelebb a népharag elsöpörte a Fideszt a közgyűlésből is). Néhány helyen nem (pl. Esztergom). De Polt Péter attól még marad.
(3) Ha már elkötelezték magukat az “alkotmányos puccs” mellett, akkor azt azért lehet okosabban is csinálni, mint azt a látszatot kelteni, hogy ők most önkényesen átírogatnak mindent. Csak a kétharmados törvényeket törlik el (örökre – hiszen láthatóan nem működött soha), vagy visszaállítják a régi alkotmányt, és annyi, vagy népszavazással erősítenek meg minden változtatást stb. Sajnos az van, hogy a joggal való visszaélést szerintem a jog keretein belül nem lehet orvosolni.
@excombo: ez az egész úgy borzasztó, ahogy van. nyilván lehetne formálisan jogszerű megoldást találni (valamennyi alkotmánybíró lemond, mert nincs kedvük folytatni, és senki másnak se lenne kedve, új alkotmánybírókat neveznek ki, akiknek meg van, és nagyon kreatívan hajlandók értelmezni az Alaptörvényt meg az elődjét, meg általában), de annak is lennének következményei. annak is lehetnek tragikus következményei, ha csinálnak valamit, és annak is, ha nem.
@jotunder: Én ennél pesszimistább vagyok. A fontos pozíciókban Orbán emberei vannak, akik csak akkor fognak bármilyen kompromisszumba belemenni (pl. lemondás), ha Orbán megengedi nekik. Persze várni is lehet, amíg lejár a mandátumuk.
Én amúgy a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartom, hogy ha véletlenül nyer is az ellenzék, akkor itt valami kiegyezés/amnesztia lesz (amiből persze következik Orbán későbbi visszajövetele), bármennyire hallani sem akar róla a fotelforradalmár énem. Én ezeket az opciókat látom, ha nem kétharmaddal győz az ellenzék:
(1) Ha megpróbálnak NER-lebontást + elszámoltatást csinálni, Orbán tud akkora káoszt csinálni, hogy hanyatt-homlok menekül a tőke innen. És fog is, mert egyrészt a bőrére megy a játék, másrészt mert ilyen. (Ehhez még csak lövöldözni sem kell. Számomra inkább az a kérdés, hogy a mi oldalunk miért nem tud soha ilyet csinálni, semmikor?) Én persze ezt a pontot választanám (igazságérzet és egyebek, plusz egyszer kell megcsinálni), de attól tartok, hogy a tisztelt népnek ennyit nem ér meg a dolog.
(2) Ha meghagyják a NER-t, akkor Orbán ott tesz keresztbe, ahol tud, és igen nagy hatalma marad hozzá.
(3) Kiegyezés => Látszólagos konszolidáció, lassú bukás.
(4) Valami nagyon váratlan dolog történik, ami átír mindent (Orbán egészsége leromlik, kitör a III. világháború, ökológiai katasztrófa lesz stb.)
@Podvinecz marsall:
Bocs, mert én épp a komoly ciklusomat éltem 🙂
Igen, nekem sincs, nem tudom mit lehet gyakorlatilag kihozni ebből, csak a magam nevében meg akartam fogalmazni, hogy én mit szeretnék látni.
Nagyon sokféleképpen nem tudom én sem, például én nem esnék kétségbe, ha alkotmány/alaptörvény nélkül maradnánk egy darabig. Az olyan, mint a szempillafestés. Szokás csinálni, de igazából nem muszáj, látunk anélkül is.
Vagy például nem hiszem el, hogy ne lehetne egy-két olyan mondatot megfogalmazni, amivel mindenki szívből egyet tud érteni. Szerintem VAN nemzeti minimum, nagyon kicsi (talán sárga is), de van. Más kérdés, hogy az emberek egy részének nem fog eszükbe jutni a tartalma alapján elfogadni, mert úgy tudják, hogy a gazda parancsára kell bólintani vagy fejet rázni.
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:: van tovább is.
https://telex.hu/belfold/2021/10/17/jakab-andras-alkotmanyjogasz-interju-feles-tobbseggel-alkotmanyozas-alaptorveny-semmis-polgarhaboru
@muaddib00:
Talán inkább az teremt polgárháborús helyzetet, aki kétségbe vonja politikusok jogát, hogy egy törvényt tarthatatlannak minősítsenek, és a nép felhatalmazását kérjék a kukázásához. Talán inkább az teremt polgárháborús helyzetet, aki kétségbe vonja a nép jogát, hogy erre a programra – jelen esetben a fideszes alaptörvény kukázására – szavazzon. Talán inkább az teremt polgárháborús helyzetet, aki kétségbe vonja a nép akaratnyilvánításának érvényességét. (És – mindenekelőtt – az teremtett talán máris polgárháborús helyzetet, aki előidézte az állapotot, amelyben egy törvény – a fideszes alaptörvény – betartása a kormányzás ellehetetlenülését jelentené bármely nem fideszes kormány számára.)
“…Talán inkább az teremt polgárháborús helyzetet, aki kétségbe vonja politikusok jogát, hogy egy törvényt tarthatatlannak minősítsenek, és a nép felhatalmazását kérjék a kukázásához…”
Nem sikerült elolvasni a cikket? A nép adhat felhatalmazást, az a 2/3. Én nagy barátja vagyok a nép felhatalmaz dolgoknak, de akkor szüntessük meg a 2/3-os törvényeket mint olyat. Mert rendben, legyen ahogy mondod, de mit fogsz mondani, ha jön a fityesz 2 és a következő választáson felhatalmazást kér, hogy az addig elfogadott csillivilli alkotmányt eltörölje feles többséggel?
@muaddib00:
Bocs, most látom, amit írtál. Sikerült elolvasnom a cikket, és a tartalmára reagáltam. Jakab András fejtegetésének lényege, hogy szerinte nem történt olyasmi, ami indokolttá tenné a folytonosság elvének felrúgását. Szabadjon megkérdeznem, ki hivatott ezt eldönteni? Mert addig rendben van, hogy pl. én nem dönthetek erről egymagam, és az is rendben van, hogy Márki-Zay Péter nem dönthet erről egymaga. De ki és milyen jogon tiltja meg a kérdés puszta felvetését is? 1945-ben a szövetséges megszálló hatalmak döntöttek úgy, hogy Németországban olyan dolgok történtek, amelyek indokolják a folytonosság elvének felrúgását. Itt most nincsenek szövetséges megszálló hatalmak, és amennyire látni lehet, nem is lesznek. Ezért teljesen kézenfekvő, hogy szövetséges megszálló hatalmak híján maga a magyar nép hivatott dönteni a folytonosság elvéről, tehát arról, hogy tiszteletben kell tartani, vagy pedig fel kell rúgni. Teljesen kézenfekvő, hogy ha a parlamenti választáson az ellenzéki miniszterelnökjelölt és pártszövetség eleve a folytonosság elvének felrúgására kér és kap felhatalmazást a néptől, akkor nem csak jogában áll, de kötelessége is felrúgni a folytonosság elvét. A kétharmados szabály a parlamentre vonatkozik, nem a népre. Nem véletlen, hogy népszavazáson nem kétharmados, hanem feles többség kell egy döntés érvényességéhez.