Mennyire „teljesít” jól az ország? (kérdésposzt)
Eredeti szerző: jotunder
(A kérdés nem a poszt címére vonatkozik. A posztban szereplő okfejtéssel kapcsolatban szeretném tudni pl. a Defacto blog véleményét. Egyszerűen azért, mert bennük bízom, másokban meg nem. Én nem vagyok közgazdász, csak szeretek számolgatni. )
Magyarország éves GDP-je nagyjából 30000 milliárd forint. Évente úgy 1500-2000 milliárd forint uniós támogatást kap az ország. Ezt az összeget nem számolják bele a hivatalos GDP-be. Ha az állam megrendel egy felújítást egy vállalkozótól 10 milliárd forintért, akkor abból a 10 milliárd forintból 0 forint hivatalos GDP keletkezik, ha ez uniós pénzből készül, és 10 milliárd forint, ha ez egy tiszta költségvetési kiadás. Persze, ha a felújítás 12 milliárdba kerül, mert az állam belerak 2 milliárd forintot a 10 milliárd uniós támogatás mellé, akkor azért 2 milliárd forintot elszámolnak keletkező GDP-nek ( ha ezt jól tudom, ne felejtsük el, ez egy kérdésposzt). A felújítás azonban felújítás, az uszoda uszoda, a kórház kórház, akkor is, ha növelte a hivatalos GDP-t, akkor is ha nem.
Ez teljesen rendben van így, ez egy szabály, ami alapján a hivatalos GDP-t megállapítják.
Van azonban egy tényleges GDP is, ami a hivatalos GDP plusz az uniós támogatások felhasználása. Ez az, amit az emberek a bőrükön éreznek. Magyarország tényleges GDP-je 5-6 százalékkal magasabb lehet annál, mint amit a statisztikák mutatnak. A tényleges GDP nagy mértékű volatilitást mutathat a támogatások időzítése miatt, ezt nyilván különböző pufferekkel csökkenteni lehet, ennek valamennyire meg kell látszania a hivatalos GDP alakulásán is, és mintha valóban ez történne. Van három mutató: foglalkoztatottság, költségvetési bevétel, reálbér, ami mintha (kérdésposzt!) inkább kötődne a tényleges GDP-hez, mint a hivatalos GDP-hez. És igen, a reálbérek egyszer csak meglódultak, és sokkal nagyobb mértékben, mint amennyit a hivatalos GDP adatok magyaráznának, de a korábbi stagnálást és a tényleges GDP emelkedését tekintve már ez sem olyan meglepő.
Ugyanez vonatkozik a foglalkoztatásra, ahol talán a közmunka jelenti a pufferezési lehetőséget. A foglalkoztatás jelentősen bővült, megint csak jobban, mint azt a hivatalos GDP alapján várni lehetett volna, de a foglalkoztatás az bizony a tényleges GDP-hez kötődik, a munkaerő esetében mindegy (?, kérdésposzt), hogy milyen forrásból fizetik.
Ha ez az okfejtés nem nagyon téves, akkor bizony az elmúlt öt évben Magyarország valóban jobban „teljesített”, mint azelőtt, lényegesen jobban, mint azt a hivatalos GDP adatok mutatják. Másfelől, és ez elég ijesztő, elképzelhető, hogy 2019-2020-tól brutális mértékben csökkennek az uniós támogatások. Ez nyilván valamennyire csökkenteni fogja a hivatalos GDP növekedését, de talán nem túl jelentős mértékben, legalábbis nem azonnal. Hivatalos recesszió nem lesz. A tényleges GDP azonban nagyon gyorsan csökkenhet négy százalék körüli értékben, tényleges recesszió következhet be, nem is sokkal kisebb, mint a válság idején.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518732-6750fea13c473' data-src='https://widgets.wp.com/likes/#blog_id=192691293&post_id=16518732&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518732-6750fea13c473' data-name='like-post-frame-192691293-16518732-6750fea13c473'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Basstölpel: Japán nagyon jó hely, ha valaki szereti a halat.
@nyulambator: Japán létének az az egyetlen célja, hogy összezavarja az iránytüt a fejünkben.
Az a kérdés, hogy mi a cél? Rövidtávon jobban élni és megszabadulni a NER-töl? Akkor irány nyugat.
Ha viszont biztató szót akarunk hallani az ország gazdaságáról, ahol élünk, akkor már most találunk közeli alternatívákat kelet felé. (Vagy maradunk, és nem Grr-rel dumcsizunk, hanem Nagy Mártonnal.)
De én hiszek az én világítótornyomnak: 2030 körül nagy átrendezödés jön, Magyarország csatlakozik ugyan az uj pólushoz, de ott is csak periféria lehet, nyilván érdemes lesz a centrumhoz közelebb költözni, pl. oda, ahol legközelebbi nyelvrokonaink élnek.
@Basstölpel: Menjünk vissza, szeretett úri véreim. Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok zsidó, aki folyton ösztökél, hogy menjünk előre.
.: @Basstölpel: azt hallottam, Nyeftyejuganszkban most kell ingatlant venni, bagóért meg lehet kapni pár négyzetverszta tajgát láppal, gerendaházzal, munkatábor két megállóra lánctalpassal. Megyünk?
„Magas árat fizetett az állam a Budapest Airportért, kérdés, hogy bejön-e az üzlet”
Unokáink se fogják tudni. De papíron tuti nagy nemzeti siker lesz :-DDD.
https://telex.hu/gazdasag/2024/06/07/budapest-airport-liszt-ferenc-vinci-airport
alcsóthyból kibújik az alcsóthy: ’89-ben Mo. 99.9%-ban magyar tulajdonban volt, elvtársak!!! (Tény. Oszt mire mentünk vele?) Visszaszerezzük, ha beledöglötök is!
@Podvinecz marsall:: Gondolod, hogy munkatábor-szolgáltatásra hamarosan lesz jelentős kereslet?
: @ijontichy: A munkatábor az egyik legjobb dolog. Termel (khm), munkahelyet biztosít rengeteg rezsimszavazói vilagképű és morálú, nem feltétlenül képzett embernek, kiterjedt feketegazdaságot és -kereskedelmet generál, és még a nonkonformokat is megóvja attól, hogy valami meggondolatlant tegyenek. Nekem tetszik ez a posztbrüsszeli utópia, szerintem másnak is.
@Podvinecz marsall: : „A munkatábor az egyik legjobb dolog”
Tényleg, most hogy mondod: „Arbeit macht frei”. Így aztán már tényleg „fullservice” :-D.
@Podvinecz marsall: Csábítóan hangzik! Ugorjunk ki, nézzük meg, ha nincs nagyon lápszag, megvesszük. Otthonosak a körülmények:
„az olajbányászat okozta
szennyeződések hatására jelentősen romlott a helyi lakosság egészségi
állapota is. Ennél talán még fontosabb az, hogy a hagyományos
életforma feladása, a marginalizáció jelentősen károsította az őslakosok
lelki egészségét is, aminek következményei meghatározzák a hantik és
a manysik életét. A statisztikák szerint az északi területek előkelő
helyen állnak Oroszországban a regisztrált alkoholisták számában,
hiszen adataik az országos adatok 12–20-szorosát mutatják, és
különösen nagy az eltérés a nők tekintetében. Messze az országos
adatok fölött állnak az északi területek halandósági mutatói is.”
(206. oldaltól)
@Grrr: : Erről a „viszonylagos gazdasági sikerről” ugyanaz jut eszembe, mint többeknek. Hogy ne legyek unalmasan tudományos ;-):
Állatorvos elmegy az emberorvoshoz.
– Mi a panasza?
– Jaa… hát így könnyű!
Szóval 14 év, se ellenzék, se fékek, se ellensúlyok, MNB, Pénzügyér, ÁB (STB ;-)) minden ötletre (incl. „agyament”) szolgaian bólogató válogatott, EU-s pénz elég vastag sugárban folydogál, a hülye magyar adófizető is minden bafogás kitömésére lelkesen adózik… és ennyi az eredmény (ha annak nevezhető ld. „negatív növekedés”)? Statyisztyika? Hát a KSH is benne van az „STB”-ben, és már a szakmai hiúságot is megette a fene (a gerincről nem is beszélve).
@ijontichy: Igaz, teljes mértékben egyetértek. Teljes hatalom, meghunyászkodó, gyámoltalan állampolgárok, margóra szorított érdekképviseletek, rekord mértékű EU-s támogatások és általános pénzbőség. Ez egy egészen kivételes időszak volt komoly rövidebb és hosszútávú gazdasági sikerek elérésre, és plusz a jövő megalapozására. Ehhez képest tényleg keveset ért el Orbán ezen a téren.
Nyilván voltak sikerei generációs vagyonok megalapozásában, egy orbánista elit felépítésében, a rendszer szilárdításában.
Még nem esett róla szó: ha a keletről érkező politikai nyomulást le lehetne állítani, meg a felháborító letelepedési ‘arany vízum’ csalást, akkor a jó kínai kapcsolatok is hasznosak lehetnek, ha Kína nem verekszi magát hidegháborús viszonyok közé az amerikaiakkal. Bár botrányos, hogy hogyan csinálták, a kínai barátkozás nem egyértelműen hiba, ha jól alakulnak a dolgok. Egyszóval azt egy jövőbeli kormány is fenntarthatja, ha közben felhagy Washington meg az európaiak teljesen felesleges provokálásával. Ausztria például tud aránylag simulékonyan üzletelni mindenkivel. A nagy kínai diaszpóra már eleve nagyon sokat számít, egy kritikus tömegként. A nagybefektetők szolgai kiszolgálása, mindenféle szabály áthágása és procedúra felfüggesztése bizonyos X fölött így, ebben a formában persze nem jó, de ha általában egyszerűítjük és gyorsítjuk a bürokráciát, és transzparens módon bonyolítjuk le ezeket az eljárásokat, akkor a lényege maradhat (mínusz a környezetvédelem és közegészségügyi kockázatot semmibe vétele).
@Grrr::
De, egyértelműen hiba. Kína ugyanis nem „barátokat” keres, hanem kiskaput, amin keresztül beférkőzhet az EU-ba úgy, hogy nem kell megfelelnie egy rakás előírásnak & törvénynek, és a saját érdekei szerint manipulálhatja az Uniót.
Csak meg kell nézni, szerte a világon mi történik/mi történt ennek a hideglelős, hanyatló diktatúrának a „barátaival”…
.
(Másfelől Orbánék soha nem az ország érdekeinek, kizárólag a saját vélt vagy tényleges érdekeiknek megfelelően „barátkoznak”, tehát eleve értelmetlen az országos érdekek szempontjából vizsgálni a tetteiket/mozgatórugóikat.)
@labrys:
Mégis hova beférkőzni:
„In 2023, China was the third largest partner for EU exports of goods (8.8 %) and the largest partner for EU imports of goods (20.5 %).
Among EU Member States, the Netherlands was the largest importer of goods from China and Germany was the largest exporter of goods to China in 2023.”
@labrys:
Igen, ez benne is volt a gondolatomban. De itt lehet kompromisszumosan, „osztrákosan” elevezgetni majd, most, hogy már a régióhoz képest aránylag erős kapcsolatok vannak – amennyiben az EU érdekeit nem árulja el az ország túlságosan látványosan. Igen, ez nem túl szép realpolitik, de valamennyi belefér. Magyarországnak szüksége lesz gazdasági lehetőségre, ahogy ez a Fidesz-uralom kinéz.
@muaddib00: A „Netherlands” ebben a statisztikában a rotterdami kikötő, ahol vámkezelnek, de az igazi célállomás az egész kontinens.
@Grrr:
Thx. Amúgy az egész hozzászólásnak az a lényege, hogy megy itt az aggódás, hogy jajj a 9,5 milliós Magyarország majd rászabadítja Kínát az EU-ra, miközben ugye csak példaképp a Volvo legnagyobb shareholder-e egy kínai cég, hatalmas kereskedelmi kikötők vannak kínai kézben és még lehetne sorolni.
@muaddib00: félreérted. A Múzsán a Prof részletesen megmutatta a problémát a vasúti hálózat kapcsán; de számos más területen is ugyanaz a helyzet. Óriási a különbség a jelentős külső kereskedelmi partner és az olyan agresszív nagyhatalom státusza között, amelyik egy (számára fontos kérdésekben általa irányított) EU-tag államocska uniós belső jogi/kereskedelmi/befolyásolási/stb./stb. lehetőségei mögé bújik, és onnan tevékenykedik.
@labrys: a kínaiak előnybe részesítik azokat, akik barátságosabbak velük. és szankcionálják a barátságtalanságot (ezért nem ismeri el senki a nettó szuverén tajvant). igen, az egy diktatúra, de egy nagyon fejlett tudományos/technológiai szinten álló diktatúra. ügyesen kell menedzselni a kínai kapcsolatokat. úgy tűnik, hogy orbán ezt most túltolja, de azt gondolom, ha putyinellenességgel kompenzálná a kínaiakhoz való közeledést, és persze világossá tenné, hogy magyarország helye megkérdőjelezhetetlenül a nyugati szövetségesek mellett van, ez az egész nem lenne akkora probléma.
@labrys: Kínában vannak mindenféle problémák, de miért is hanyatlik? a kínai fiatalok jobban teljesítenek, mint a nyugatiak.. a kínai csúcstechnológia, a kínai tudomány sok területen pariban van az amerikaival. a kínai AI nagyon erős, a kínai felsőoktatás kicsit megint feljebb jött, már 14-ik a legjobb kínai egyetem a QS listán. Fudan már a legjobb negyvenben.
@jotunder: Kína számára Magyarország – amely utóbbi önmagában úgy összlakosságát, mint gazdasági/kereskedelmi potenciálját tekintve is legfeljebb egy közepes méretű kínai várossal egyenértékű – egyszerű (eldobható) eszköz. És a kínai állampárti diktatúra pont ugyanolyan (eldobható) eszközként kívánja felhasználni Magyarországot is az EU ellenében, ahogy egyéb gazdasági-politikai nyomulási területein felhasznált (és mellesleg adósságválságba taszított) X fekete-afrikai diktatúrát és szigetállamocskát.
.
Kína azért hanyatlik – elkerülhetetlenül –, mert legalább olyan tragikus & megoldhatatlan demográfiai csapdában vergődik, mint Magyarország. (Ezeknél rosszabbul csak a barom Putyin Oroszországa áll.)
@labrys: Magyarország szempontjából ennek nulla jelentősége van. 10-12 milliárd dollár FDI jön Kínából. építenek egy autógyárat, pár akkugyárat és beszállnak pár projektbe. orbánék nyilván túltolják, de senki nem panaszkodik igazán. számomra problémát jelent, hogy az ellenzéknek egyáltalán nincs elképzelése arról, hogy mi lesz a magyar gazdasággal az elkövetkező tíz évben, a vita nagy mártonék és matolcsyék között van. talán most megjelenik egy ellenzéki erő, amelyiknek legalább véleménye lesz erről.
@jotunder: szerinted Magyarország szempontjából „nincs jelentősége” annak, hogy egy agresszív, totalitárius nagyhatalom eszközként próbálja használni? Ráadásul az ország saját – életfenntartó – szövetségi rendszere ellenében?
.
„Senki sem panaszkodik igazán”?!? – Mondd, te olvasol egyáltalán hazai híreket?
…És az egész helyzettel kapcsolatban számodra az a probléma, hogy az ellenzéknek nincs elképzelése a magyar gazdaságról? (Ellentétben, nyilván, Orbánékkal, akiknek naccerű elképzeléseik voltak/vannak/lesznek, elég csak megnézni az ország gazdasági állapotát, a társadalom egzisztenciális jellemzőit meg az elmúlt 14 évet…)
.
B+, te a lelked mélyén tényleg fideszes vagy 😀
(Eddig azt hittem, csak a nosztalgia és – olykor – a kontrárius éned miatt nyomod ezeket a nettó orbánista szövegeket, meg hogy minket, az ilyenekkel könnyen triggerelhetőket bosszantsd… De nem, úgy tűnik, te valóban hívő vagy. Eszem megáll.)
@labrys:](#comment-334519) kissé nehezményezem, hogy a saját blogom leorbánistázzanak. régen egyszerűen kidobtalak volna, most próbálok toleránsabb lenni.
azt mondtam, hogy „senki sem panaszkodik a kínai kapcsolatra” . nagyon sok minden miatt panaszodnak, magyarország ellen kötelezettségszegési eljárások sorát indították meg, a jogállamisági eljárás folyik, a kínai beruházások miatt eddig hivatalosan nem panaszkodtak, maximum informálisan jelezték, hogy nem szeretnék, ha a kínaiak kijátszhatnák az adószabályokat azzal, hogy az EU-ba telepítenek egy autógyárat. ez elég világ volt abból, amit leírtam.
én azt gondolom, hogy a rezsim párszor finoman jelezte nekem, hogy nem kedvel, és én továbbra is jelezni fogom, hogy ez az érzés kölcsönös. és még egyszer, kurvára elegem van abból, hogy fruszrált óellenzékiek rajtam akarják kitölteni a dühüket, mert MP lenyomta őket. kurvára nem tehetek róla, tessék ezt szépen abbahagyni.
@labrys: : „elég csak megnézni az ország gazdasági állapotát, a társadalom egzisztenciális jellemzőit” Az tényleg nem sokat számít. De a társadalom MENTÁLIS állapotát, na azt igen! Sajnos a magyar társadalomban rengeteg a vityaszél-ütött, és a terápia eredményességét kétségesnek ítélem (ti. egy részük sosem lesz már ép személyiség). Szóval bízzunk Azariah-ban és a következő generációkban, mást nem nagyon tehetünk :-(. (képzeld el egy pillanatra: május 31. nemzeti gyásznap :-DDD)
Más. Kína nagyhatalom lesz, de egyeduralkodó sose (egy ilyen társadalom? na ne máá’ ). Az oktatási rendszere a legembertelenebb szemétség, amit el lehet képzelni – a „termékeinek” 90%-a nem ép személyiség. Ha a módszer uralkodó teret kapna (ld. „hódítási vágy”), a kihalás szélére sodorná a homo sapienst. Szerencsére sokkal többen vagyunk életigenlő urak, esztétikai bájjal áldott-vert anarcho-liberálisok, csepürágó művészek és a világra révedő, imádnivalóan lusta bolondok; igen, mi vagyunk a tömkelegek, szóval majd elmúlik. Kivéve persze, ha a barmok egy III. VH-ban akarják nyomatékosítani elképzeléseiket a világról – az ilyeneknél sajnos nem zárható ki a „momentary lapse of reason” :-(.
@jotunder: Az egyetlen esélye a rezsimmel elégedetlenek számára, ha nagyon széles, toleráns, befogadó közösségeket teremtenek – és ha megbíznak egymásban legalább egy minimális mértékben: van azért közös osztó, még ha a legnagyobbat nem is találjuk meg könnyen. Itt azért mindenki egy csónakban evez. Megnyugtató látni, hogy jotunder is valami ilyesmit gondol (ha jól értelmezem).
@jotunder: @labrys: A Kína-kapcsolat, ha a Nyugattal nem eszkalálódik az adok-kapok, most ‘erősség’ lehet egy magyar nemzeti SWOT-mátrixban. Más KKE-államban nincs ekkora diaszpóra, ekkore mértékű hálózatosodás, a kapcsolatok kritikus tömege. Persze hogy óvatosan kell lavírozni, mondjuk nem a Huawei-re bízni az 5G hálózatot, kémkamerákat rendelni vagy a NATO fegyveripar közelébe engedni őket (ott persze egy lépés sem engedne megtenni Amerika). Nem lehet ország kémek átjáróháza, kínai rendőrök ne járőrözzenek, és a kormány ne a kínai külügyminisztérium nyilakozatait olvassa fel.
De a sok-sok tartományi meg városi pártbizottság, magáncégek számára továbbra is lehet Magyarország befektetési terep. Nem úgy, hogy nagyberuházások számára egyszerűen felfüggesztünk minden szabályt, amelyek amúgy Bizáncot is megszégyenítően burjánzottak el, ideértve a kifejezetten hibakeresésre és büntetésre játszó államigazgatási gyakorlatot is). A bürokrácia leépítése, a büntetések visszaszorítása, a cég és állampolgár partnerként való kezelése általában is szükséges.
Hiv.: @Grrr:
Magyarország nem befektetési terep, hanem rés a pajzson.
https://24.hu/kulfold/2024/06/11/orosz-ukran-haboru-percrol-percre-2024-06-11/
Financial Times: kizárhatják Magyarországot a NATO Bukaresti Kilencek csoportjából
@Grrr: : Pontosan. Mindenki üzletel Kínával (ha úgy veszem még én is ;-)), és ez teljesen normális. De ettől nem bazsajgunk a Tienanmen téren, hogy „mi aztán öribarik vagyunk, és Kína az emberi jogok félreértett védelmezője” (putyin meg nem agresszor). És szem előtt kell tartani, hogy van különbség a „kölcsönös érdek” és az „azonos érdek” között. Ezt tudnia kell(ene) egy olyan kormánynak, amelyik óriásplakáton hirdette, hogy „ha Mo-ra jössz, be kell tartanod a törvényeinket” (vagy hasonlót).
@annokkk: Igen, de egész másról beszéltünk, ez témaváltás.
Hiv.: @Grrr: Az nem olyan biztos, hogy témaváltás.
Egyes hírek szerint Kína finanszírozza Putyin háborúját. Ha cserébe mondjuk minket kért, akkor megkapta. Egy talpalattnyi földet Európában, ahol nincsenek szabályok.
@annokkk:
Ez akkora nettó baromság, hogy húha…
Hiv.: @muaddib00:
Azért vannak ráutaló jelek. Mikor eljött Kína, hogy megtekintsen, odaadó hódolattal fogadta Orbán és a köztévéje. És Kína a megtekintés után rögtön tárgyalt Putyinnal.
@Grrr: távolról nézve és általánosságban teljesen igazad van. De ismét csak ajánlani tudom a kínai kapcsolat részletesebb elemzéseit – például itt [bocs, ezt így csak angolul írták meg a Múzsán], vagy itt (ez pedig faszbukos poszt, elnézést…). Ezekből is kiderül, hogy a magyar–kínai kapcsolatok esetében közel sem a szokványos kereskedelmi viszonyról van szó. (Ahogy a
magyar–oroszOrbán–Putyin kapcsolatok esetében sem.)…Arról már nem is beszélve, hogy ha egy apró, tökéletesen nyitott gazdaságú ország irtózatos anyagi és környezeti terheket – továbbá egy külső, agresszív nagyhatalom felé való igen durva pénzügyi elkötelezettséget (hitelek) – vállalva a jelenleg, 2024-ben(!) korszerűnek tartott akkumulátorokat előállító ipart akarja több évtizedes távlatban a saját gazdasága fő motorjává tenni, akkor annak az országnak a gazdasági-politikai vezetői nyilvánvalóan teljesen hülyék, és abszolút alkalmatlanok arra a hivatalra, amit betöltenek.
.
Hiszen egészen biztosan tudható, hogy már akár egy évtized múlva is jó eséllyel teljesen korszerűtlennek & idejétmúltnak – azaz senki által sem keresettnek – számítanak majd a ma forgalmazott energetikai eszközök és a jelenleg futó technológiák.
@labrys: https://mobilityportal.eu/europe-250-battery-factories-by-2033-confirmed/ itt az európában épülő akkumulátor gyárakról van szó. lítium ion akkumulátorokról van szó. a legnagyobb elektromos autógyárak ebben gondolkoznak és nagyjából 3000 gwh-s termelést akarnak felfuttatni 2030-ig és ezekre már most készülnek, és lítium ion technológiára készülnek.a northvolt most kezdte el egy 60 gwh-s gigafactory építését németországban, miközben ők fejlesztik a nátrium-ionos akkut, vélhetően tudják, hogy mit csinálnak. magyarországon a líthium ion akku vertikum eléggé ki lesz maxolva, a tervek 200 gwh-ról szólnak, van akik szerint ez nagyon sok, és magyarországon a legalacsonyabb hozzáadott értékű gyártás fog folyni. de ebből nem következik, hogy általában a líthium ion akkuról a világban komolyan gondolják, hogy zsákutcás.
@jotunder: Ez itt a lítium árfolyama: https://tradingeconomics.com/commodity/lithium
A piac 2022-ben úgy gondolta, hogy a lítium a bombaüzlet (jé, mi is), ma már nem. Majd a jövő eldönti.
@jotunder: : „tudják, hogy mit csinálnak” Igen is, meg nem is. Amit tudnak, hogy itt most adott egy piac, ami le lehet kaszálni. Ráadásul moshatják kezeiket (nem ők iniciálták).
Elektrongyos hajtást könnyű csinálni, ha van delej. De szvsz. a LI-Ion zsákutca (hacsak nem történik valami váratlan paradigmaváltás a technológiában, de erre nem látok túl nagy esélyt). Egyébként visszatérhetünk rá 20-25 év múlva (ha még élünk és nem mondjuk a hamut is mamunak). Szerencsés esetben az utca nem egy falban végződik és átjárható. A statisztikák nem segítenek, érezd az „üzlet ívét”. A bulit sok tényező támogatja, kezdve az egyre kézzelfoghatóbb klímaproblémáktól, az urbanizált, neccenlógó „zégenerációig”. Elon sikere minimum egyharmadrész (de inkább több) „design” és nem „technology”. Plasztik kopipészt ország meg naná hogy rácsapott, mint gyöngytyúk…
No mindegy, most ez van (és lesz egy ideig), nyilván lesz majd egy csomó járulékos és hasznos fejlesztés, aztán majd egy következő feltalálja a következő spanyolviaszt. A fizetőképes fogyasztó meg ugrik. Amire kíváncsi lennék, hogy az olyanok, mint a Toyota tényleg komoly problémákba ütköztek az üzemanyagcellával, vagy csak rázizzentek, hogy ezt a könnyű piacot most előbb le kell rabolni. Ha már eléjük tálalták…
Persze Pressman fontos üzenetet közvetít a Kínával való üzletelés kapcsán, már ami a megfelelő mód és mérték megtalálásának fontosságát illeti, amiről korábban is beszéltünk:
https://hvg.hu/gazdasag/20240612_pressman-kina-magyarorszag-adossagcsapda-amcham-beszed-szijjarto
@Grrr:
Azért nekünk jelen esetben inkább Európára kell figyelnünk, nem arra, hogy az amcsik mit mondanak. Ők egy globális világhatalmi/gazdasági játszmába mentek bele Kínával és az EU-nak nem feltétlenül érdeke, hogy ebben (gazdasági oldalról) mindig az USA-t támogassa (és nem is mindig teszi azt szerencsére – bár az én ízlésemnek még így is túl sokszor, néha értelmetlenül -).
@muaddib00: Egyetértek, de nagyon nehéz kérdések vannak emögött, márminthogy mennyire egyeztessen és haladjon Európa együtt Amerikával. Nincs is rá objektív faktorokon alapuló válasz, hogyan is lehetne? Az egy nagyon fontos elem számomra a mérlegelésben, hogy egy nuygati vagy ‘nyugatias’ jogállamtól azért jóval inkább számíthatok valami biztonságra, stabilitásra, jogkövetésre, akár még kíméletre, türelemre, értékeken alapuló szolidaritásra is, mint egy keleti diktatúrától. A közös értékek számítanak – a nyugati közvélemény nagy része ezért áll másképp a hozzá hasonló országokhz, mint valami teljesen idegen harmadikvilág-beli államhoz, és ennek van hatása a politikára. Egy keleti nagyhatalom nagy eséllyel megbízhatatlan, érdekalapú. Velük nem nagyon beszélünk közös nyelvet, és egy pillanat alatt belök minket az árokba, ha éppen úgy alakul a helyzet.
@Grrr:
Igen, ezek bonyolult ügyek. Na meg nyilván vannak érdekei mindkét félnek.
Itt van ez az ügy például:
„Tisztességtelen támogatásban részesülnek a Kínából EU-ba érkező elektromos autók – közölte az Európai Bizottság a folyamatban lévő vizsgálatának eredményeit.”
Nyilván így van, érthető is a dolog, az EU vigyázzon a piacára, de azért ugye mind hangosan felröhögünk ha a belegondolunk mondjuk a német autógyárak és a német állam hosszú és gyümölcsöző kapcsolatába. 🙂
@muaddib00: : „mondjuk a német autógyárak és a német állam” Oh igen, de…
„You wanna cut my throat, go ahead. You wanna cut my f *** in’ head off and use it for a f *** in’ basketball? You can bowl with the motherf *** er for all I care. Just don’t let HIM do it. I don’t wanna get killed by this limey, immigrant JERKOFF. I wanna get killed by an AMERICAN jerkoff.” (T&C) :-DDD
Ettől függetlenül persze áprilisban is vettem – többek közt – 8db akkut a cuccaimba. Kínából – támogatás nélkül persze. Az üzlet, üzlet (kicsiben is), és ez így van jól. Go f *** in’ német (és európai) autógyárak.
(Bocs, munka volt, azért nem tudtam reagálni…)
.
@jotunder: rendben; fogadást ajánlok. Ha még képesek leszünk rá, tíz év múlva nézzünk vissza, és döntsük el, mennyire volt jó ötlet a lítium-ionos akkumulátorok kínai összeszerelő-üzemévé válni! Amennyiben akkor már sikernek látjuk, meghívlak tetszőleges, általad választott sörökre. Ha kudarcként ítéljük majd meg az egészet, te adsz nekem egy tábla finom étcsokit (kakaó szárazanyagtartalom: 70-80%).
.
De addig is pár hazai/szakértői vélemény:
Fontos cikksorozatban is idézett tanulmányból:
Részletek Győrffy Dóra (Harvard, CEU, Corvinus) tanulmányából:
(absztrakt):
Győrffy másik tanulmányából:
Magyarország akkugyártó-nagyhatalommá válik, de nem világos, ezzel ki jár jól
A Hold Alapkezelő Zrt. szakembereinek véleménye:
Az okok:
Most látszik igazán, hogy egyre nagyobb bajban van a hazai akkugyártás:
…Azaz vagy megint arról van szó, hogy mindenki hülye, csak Orbánék helikopterek, és csak ők látják a magyar gazdasági csoda virtuális banán (+ ritkaföldfém) alakú ígéretét – vagy ismét csak mindenki más érdekeit semmibe véve rövid távon akarnak rohadt sok pénzt kaszálni valami olyasmin, amit aztán generációk alatt sem hever ki az ország.
Az óriási lítium-akkumulátor kampány mögött inkább egyéni pénzszerzés (telkek, építőipari cégek), belföldi kommunikáció, illetve a korábban már látott élőszereplős Civilization VI játék rejlik, miszerint Orbán szeretné rátenni a kezét mindenféle stratégiai erőforrásra, amit aztán kegyként osztogathat Európa-szerte. Ezt mindenki láthatta a félresikerült lélegeztetőgép-beszerzési projekt során.
A kínaiak érdeke pont az európai védővámok kikerülése, szóval ez nem gond, inkább előny. Miután nem magyar tulajdonban vannak, az ádáz verseny miatt szűkülő profitok sem nekünk fájnak.
Másrészt viszont – és ez fontos! – nincs szó arról a cikkekben, hogy voltaképpen mi és mennyi is a counterfactual pozitív hatás itt?
– A magyar munkások már dolgoztak máshol, a kínaiak többek között a magyar vállalkozók elől szívják el a munkaerőt, csak egy kicsit ráígérve a bérekre. A pozitív hatás ezen a téren pusztán a némi bérinflációból következik.
– Mivel sok külföldi munkaerőre van szükség: mennyiben segít a magyar gazdaság fejlődésén külföldi munkásokat behozni, külföldi tulajdoni gyárban, külföldi technológián dolgozni?
– Mekkora a technológia-transzfer, spillover? Magyar cégek mennyire tudnak tanulni? Ha a kínai és dél-koreai cégek zárt rendszert alkotnak, van-e lehetőség egyáltalán ilyesmire? Lehet, hogy valami kis fejlesztési tevékenységet megtelepítenek majd Magyarországon később, de ott is részben külföldiek fognak dolgozni, és az egész az ő zárt rendszerük finomításáról fog szólni, máshol, más magyar gazdasági projektben alkalmazhatatlan módon.
– Még ha van is technológia-transzfer, milyen piaci lehetőségek vannak magyar cégek számára a megtanult technológia alkalmazására? Amennyiben a piac túltelített és amúgy is óriásvállalatok által dominált, akkor hova mennek, mit csinálnak magyar startup-ok?
– Ki fizet a feldolgozás környezeti és humánegészségügyi ártalmaiért? A nagyon magas vízhasználat negatív hatásaiért?
Amúgy a legfőbb versenyelőnyünk nem is annyira az olcsó energia meg munkaerő, inkább a rendkívül gyors és rugalmas befektetőbarát eljárások és az európai szabályok felvizezése, ha nagyberuházóról van szó – ebben pont Kínára hasonlítunk).
Ez az akkumulátor-nagyhatalmiság – ha Magyarország nem tud egy Civ VI-os zsaroló pozíciót elérni az EU-n belül, ami feltehetőleg a cél amúgy – nem egészen világos és kockázatos törekvésnek tűnik. Bár a Kínával való jó gazdasági-tudományos kapcsolatok másrészt hasznosak lehetnek, és ott már van mire építeni.
Ne felejtsük el azt az apróságot se, hogy nem arról van szó, hogy jön a kínai, vesz egy telket, épít, befektet, termel aztán adózik, hanem mindezt a magyar állam igen durván támogatja anyagilag, infrastruktúrával és a befektetőnek kedvező adminisztrációs könnyítésakkal, ami egyebek közt a környezet, egészség és termőföld védelmet lehetetleníti el.
https://g7.hu/vallalat/20230320/64-millio-forintba-kerul-egy-akkumulatorgyari-munkahely-a-magyar-allam-szamara/
@nyulambator: Az ‘új munkahelyek’ részben külföldieket jelent, részben már foglalkoztatott magyar munkaerő elszívását, ami annak a vállalkozásnak gond, akit ott hagy. A vállalati felmérések szerint a bővítés, sőt, már a rendes működés legfőbb akadálya ez a munkaerőhiány. A cikk mégis tiszta nyereségnek könyveli el a foglalkoztatás után fizetendő adót és járulékokat (amiből persze külföldiek esetén meg társadalombiztosítási jogosultság is keletkezik).