Miért szakadt át? A kolontári baleset földtani okai
Eredeti szerző: Pásztörperc
A tározóból nagyjából 5 g/l NaOH-tartalmú (pH >13) folyadék és 700 ezer köbméter vörösiszap hiányzik. A vörösiszap egy részét a lúg ragadta magával, másik részét a későbbi esőzések mosták ki. Az áradat a gátból kiszakított, több köbméteres tömböket mintegy ötszáz méter hosszan rakta le (2. ábra).
Hat ember belefulladt az árba, négyen a kórházban vesztették életüket. A Torna, a Marcal és a Rába alsó folyásának élővilága kipusztult; de a Mosoni-Dunát már sikerült megmenteni.
A Magyar Tudományos Akadémia már a baleset másnapján szakértő bizottságot alakított, de ennek tevékenységét nehezítette a pánikhangulat, amit folyamatosan súlyosbítottak a lakosságot a nagyobb publicitás reményében dezinformáló, riogató zöld szervezetek (Greenpeace, Levegő Munkacsoport, WWF Magyarország stb.). Miközben az önjelölt szakértők egy-két archív fényképre hivatkozva naponta álltak elő a baleset újabb és újabb „magyarázataival”, a tudományos intézmények megkezdték az okok feltárását. Ez a munka máig sem ért véget, de legalább a fontosabb tényezőket már ismerjük.
A katasztrófa okainak tisztázását két részre kell bontanunk: az egyik, hogy miért tört el a gát, a másik pedig, hogy miért szakadt ki az eltört gát egy nagy darabja.
1. Miért tört el? A tározót a Torna patak árterén, a patakot elterelve alakították ki. Az ártéri rétegsor rendkívül heterogén, nagyon változatos, egyebek között nagy szervesanyagtartalmú és gyakorlatilag nulla teherbírású „kotus” üledékeket is tartalmaz. A környezetvédelmi hatóság már a X. kazetta üzembe helyezése előtt megépíttette a nátronlúg talajvízbe szivárgását meggátoló résfalat. (5. ábra) A résfalon belül visszaduzzadt a lúg, és gyakorlatilag a felszínig (a tározó körüli övárok talpáig) átáztatta az üledékeket. A Budapesti Műszaki Egyetem kutatói tisztázták, hogy a gát azért tört el, mert az alatta átszivárgó nátronlúg elbontotta a felső talajrétegek agyagásványait, illetve káliumtartalmukat nátriumra cserélte. A nátriumos agyagásványok kevésbé duzzadékonyak, kevésbé tapasztják egymáshoz a talaj egyéb szemcséit. A meggyengült talaj nem bírta tovább a terhelést.
5. ábra. A gát és környezete (Bánvölgyi Gy., 2011)
2. Azt, hogy miért szakadt át, darabolódott fel a törés után több mint 40 m-es szakaszon a tározó északnyugati sarka, a Földtani Intézet munkatársai vizsgálták. A gát átszakadása egy földtani jellegű műszaki probléma. A gát anyaga olyan antropogén üledékes kőzet („salakbeton”), aminek származási helyét, szállítását, ülepítését és kőzetté válásának módját is többé-kevésbé ismerjük. Szükségképpen a hiányzó ismereteket is leginkább földtani — kiemelten ásványtani, geokémiai és üledékföldtani — módszerekkel szerezhettük meg.
6. ábra. ábra Gyűrt rétegek a gát belülről tisztára mosott északi falának alján, az északnyugati sarokhoz közel (Varga R.)
10. ábra A szakadás az északi fal közepén, felülnézetben (Varga R.)
@netukki: Tényleg nem értelek. A-nak igaza van, B baromságot beszél. Nem is vitatod. De szerinted A ne beszéljen, mert az erdők is milyen szépek. Itt nem erdőkról van szó. Konkrétan egyetlen jelenségről van szó, hogy királyvizes oldatot vizsgáltattak be desztillált vizes helyett. Érted ?? Nincsenek erdők, nincs global warming, egyetlen jelenség van, egyetlen egy, amire tett P/c egy érdesebb megjegyzést.
@jotunder: (ammónium-acetátos…)
@Pásztörperc: Ha egy veszélyes hulladék mikroorganizmusokkal lebontható nem veszélyes anyagokká, akkor igen. Veszélyes hulladékok lerakása és vékony földréteggel (akár komposzttal) történő letakarása nem komposztálás, és nem támogatandó.
@Pásztörperc:
„Most kéne abbahagyni , elfutni, elrohanni,
…
Boldog vége ennek úgyse lesz, ….” )))
@jotunder: „De szerinted A ne beszéljen, mert az erdők is milyen szépek.” Ezt hol olvastad? Az odáig rendben van, hogy A leírja, hogy B-nek nincs igaza, mert. De ha az irja, hogy a pánikhangulatot folyamatosan súlyosbították a lakosságot a nagyobb publicitás reményében dezinformáló, riogató zöld szervezetek, az súlyos vád, amit a királyvíz-desztvíz kérdés taglalása semmivel sem bizonyít, és ha az Orbánt lemondását követelő részeg betelefonáló esetét, vagy a gyöngyöspatai vizsgálóbizottság tevékenységét nézzük, akkor – ha a hatóságok pillanatnyi szeszélye vagy érdeke úgy hozza, akár az ügyészség is mozgásba lendülhet (lásd az Audis esetet, amiből hosszantartó vizsgálati fogság lett).
A fenti vádaskodást @maroz később úgy próbálta puhítani, hogy a „racionális tudósember epeömlenyt kapott” az „érzelemvezérelte tudatlanságtól”. Itt ugyebár a „racionális tudás”, mint pozitívum van szembeállítva az „érzelemvezérelte tudatlanság”-gal. Erre reflektáltam, és semmi olyasmit nem mondtam, hogy „A ne beszéljen, mert az erdők szépek”.
@Pásztörperc: (desztillált vizes és ammónium-acetátos 🙂
@netukki: Nem erről van szó — lásd vonatkozó cikkeinkben és vitájukban
@ápoló Grazból: A-ha…
@netukki: nem. az nem vád, hogy valaki riogat. ez nem a jogi értelemben vett rémhírterjesztés esete. simán csak az, hogy a Greenpeace szeret néha nagyokat mondani. akkor lett volna rémhírterjesztés, ha azt mondták volna, hogy a fél megyének menekülnie kell, mert veszélybe kerültek. ők ezzel szemben felnagyították a környezeti kár egy részét.
egyrészt meglehetősen buta emberekről van szó, másrészt olyan figurákról, akik publicitást akarnak szerezni az ügyüknek (ezért szokták magukat láncolgatni, ezért szerveznek látványos akciókat).
a butaság nem bűn, a publicitás szerzés pedig még csak nem is immorális. amikor valaki a butaságot és a publicitásra való törekvést ilyetén módon kombinálja, annak oda szokta egyet szólni. ez NEM vád, ez éles kritika. és az aki ekkora hülyeségeket beszél az megérdemli az éles kritikát. semmi másra nem célzott, csak arra, hogy úristen mekkora idióták. l
@Pásztörperc: http://www.youtube.com/watch?v=yk9Jgc6G-DE
@jotunder: Hogy mi vád és mi nem vád, azt itt és most az önkényuralom és annak ügyészsége határozza meg. Repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg… én nem tudom, és őszintén remélem, hogy jólértesültség híján te sem tudod, ezért jobb, ha nem dobálózunk olyan vádakkal, mint katasztrófahelyzetben a pánikhangulatot folyamatosan súlyosbító dezinformálás nagyobb publicitás szerzése (~előnyszerzés) céljából…
@jotunder: (8-I)E
@jotunder: Szerintem ő is egy program. 🙂
@netukki: bocsánat, közbevethetek valamit.
néhány dolog, amivel érdemes tisztában lenni:
– a GP nyilatkozatai -szinte bármely szakterület képviselőjét kérdezve- gyakorlatilag a marhaság és a veszélyes marhaság között szórnak. szinte minden esetben. magát kicsit is komolyan vevő sajtómunkás egyszerűen nem teheti meg, hogy hivatkozik rájuk.
– vészhelyzetben, amikor a lakosság fokozott stressznek van kitéve különösen veszélyes dolog, ha laikusok -magukat szakértőnek vindikálva- hülyeségeket beszélnek.
– egy olyan szervezet esetén, amelyik abból él -konkrétan- hogy az emberek érzelmeire alapozva adományokat gyűjt, egyértelműen a publicitás és a látványos akciókkal begyűjtött népszerűség a mérőszáma a sikernek. egy ilyen szervezet -bármilyen- állítását fokozottan ellenőrizni és kritizálni kell, annak, aki erre szakmailag képes.
– az emberek -kies hazánkban főként- hajlamosak forráskritika nélkül átvenni sajtóhíreket. ez nagyon veszélyes dolog. ha meg tudsz tenni valamit egy hamisnak tűnő mém terjedése ellen, akkor tedd meg. ennyivel tartozol a társadalomnak, amely részben, vagy egészben finanszírozta a tanításodat.
—-
végül: döntsd el, melyik veszélyesebb: ismerethiányos átlagpolgárokat behülyíteni hamis tényekkel és következtetésekkel, vagy egy jelentős forrásokkal rendelkező és sajtókezelésben jártas szervezetet vitára hívni, ahol azok akár bizonyíthatják állításaikat.
@mcs:
1. szerintem erősen túlzó általánosítás, szívesen látnék egy grafikont a szórás feltüntetésével együtt. A bármely szakterület képviselője esetében meg annak az elemzését, hogy vajon kellően független, vagy valamely ipari-gazdasági érdekcsoportnak elkötelezett szakemberről van szó
2. egyetértünk, hozzátéve, hogy ugyanolyan veszélyes a lakosságot fenyegető veszélyek elhallgatása, magukat mentegető felelősök, hatalmi pozícióban lévő politikusok és hatósági emberek mellébeszélése
3. Ez így nem igaz. Egy szervezet sikerességének az a mérőszáma, hogy milyen mértékben képes elérni a célját. Például a környezetszennyezés csökkenését, az élővilág pusztításának a megakadályozását, stb. Az adományok gyűjtése csupán eszköz a cél eléréséhez. Egy adott szervezet persze kisebb-nagyobb mértékben eltérhet a céljától, akár öncélúvá is válhat, sőt, magának a célnak a helyességét is lehet vitatni – mindent lehet vitatni. De ez minden szervezet esetében így van. Beleértve a kutatóintézeteket is.
Van a szervezeteknek egy csoportja, amelyek esetében a kitűzött cél maga a gazdasági haszon, a profit, amit az emberek érzelmeire (kényelemszeretet, kiváncsiság, hiúság, luxusimádat, hedonizmus, inyencségek kedvelése, a sebesség mámora, hatalomvágy, szexuális vágy, kéjsóvárság, gyilkolási ösztön, a halhatatlanság iránti vágy, a haláltól való félelem, magányosság, kiszolgáltatottság, kisebbrendűségi érzés stb) alapozva akar megszerezni. Kicsit több van belőlük, mint környezetvédő szervezetekből. Ezekre is érvényes, hogy egy ilyen szervezet – bármilyen – állítását fokozottan ellenőrizni és kritizálni kell annak, aki erre szakmailag képes.
4. Igen, sőt, az emberek – különösen egyre inkább kietlenné váló hazákban (beépítés, letarolás, elszennyezés, leaszfaltozás stb) – többségükben igen kevéssé képesek a forráskritikára és nemcsak azért, mert nem tanulták, nem tanítja meg őket erre a társadalom, hanem mert a médiumoknak a hatalom által formált szerkezete és működése következtében el sem jutnak hozzájuk a forráskritikához az ahhoz való értés mellett szintén elengedhetetlen, a kritika megalapozásához szükséges információk sem. És ez alól a sajtómunkások sem kivételek, sőt ők még nehezebb helyzetben vannak, mert sokszor – ha nem akarják, hogy lapátra tegyék őket – még a forráskritikát is kénytelenek magukba fojtani (lásd: öncenzúra), és azt az információt sem adhatják tovább, ami a rendelkezésükre áll.
„ennyivel tartozol a társadalomnak, amely részben, vagy egészben finanszírozta a tanításodat” – ez így erősen hoffmanrózsás. A társadalom legyen igazságos és szeretnivaló, mint szüleink, és akkor a nevelésre, oktatásra fordított erőfeszítései busásan megtérülnek.
Megjegyzem, nem elég, hogy egy mém hamisnak tűnjön, annak is kell lennie, hogy tegyél valamit a terjedése ellen. Amíg csak annak tűnik, addig csak vizsgáld, igaz-e vagy hamis.
5. Nehéz összehasonlítani, az első típusú viselkedés másokra veszélyes, a második a kihívóra. De minden eset egyedileg vizsgálandó és értékelendő.
Ide kívánkozó megjegyzés: környezetvédőt már öltek meg a tevékenységéért. Például
http://www.voanews.com/english/news/americas/Husband-Wife-Environmentalists-Ambushed-Killed-in-Amazon-122649629.html
vagy
en.wikipedia.org/wiki/Chico_Mendes
Hogy igazuk volt-e vagy sem, azt nyilván te is el tudod dönteni a forráskritika eszközeivel. Szerintem igazuk volt.
Ttudtommal a mégoly jelentős forrásokkal rendelkező és sajtókezelésben jártas környezetvédő szervezeteket bírálók esetében sem fordult ilyen elő. Még bebörtönzésükről sem hallottam. És te?
@netukki: erősen túlzó, vagy sem tökmindegy, de nyilván általánosítás. tudod, van az úgy, hogy a nagyonsokadik eset után az ember kialakít egy hihetőségi értéket egy adott szervezethez.
ha 100 esetből 100 hülyeség volt, akkor a fene se vizsgálja a 101.-et, hanem azt veszem alapesetnek, hogy hülyeség, amíg az ellenkezője ki nem derül.
azt hiszem, ezt hívjuk úgy, hogy hitelesség.
ettől még lehet, hogy 3425.-re éppen valami jót és fontosat mondanak, csak nagyon kicsi a valószínűsége.
szóval, ha grafikont akarsz, magadnak kell elkészítened, adat az van bőven.
@mcs: well, értem (pszichológiai értelemben meg is értem) -, de szerintem a 100-ból 100 erősen necces. Ha csak a hazai GP-ről van szó, akkor még az esetszám is. Lehetne precízebben? Még akkor is, ha esetleg nem vagy szakember. 🙂
Az első mondatomra viszontválaszoltál. A többire nem. Volt még ott néhány mondat… vegyem úgy, hogy azokkal egyetértesz?
@jotunder: Sokan olyanok, akinek van legalább egy mesterlevele építőipari területről úgyszintén fontosnak vélik, hogy a Helyi Sikolyban rávilágítsanak a tutira. A lokális harsona pedig lehozza, azzal a felkonferálással, hogy a nyilatkozó nyugalmazott hidegburkoló, és neki aztán lehet hinni, mert őt nem anyagi érdek motiválja, hanem csak a szigorúan szakmai tisztesség.
Majd ezek a nyugalmazott szakmai tiszteletesek leírják azt, hogy a baleset oka az, hogy a túlnyomás robbanásszerűen kidöntötte a résfalat. És ugye a publikum elvárja Pásztörperctől, hogy ne legyen egészen enyhén sem ingerült, amikor ilyenekből tucatszám olvashat! 🙂
@netukki: Ne haragudj, de azt nem neked írtam. Akinek írtam az ha elolvassa érteni fogja, neked nem is kell értened, sőt, neked azt egyenesen nemértened kell. Ne érts félre, nem azért, mert butának néznélek, hanem más okból.
@Szindbad: nagyon úgy néz ki :(((( egészen súlyos :((((
@jotunder:
Dogma. Zöldben.
http://www.youtube.com/watch?v=ZOfhkFWpyFA&NR=1
@maroz: Úgy is, mint (egyéb) posztjaid és kommentjeid kedvelője, ez most – hogy úgy mondjam – meglepett. Magánközlemény nem nyilvános blogra való, ha mégis odakerül, a szerzője számíthat arra, hogy más is elolvassa, és – urambocsá’ – még arra is vetemedik, hogy reflektáljon rá. Nem haragszom, bár kicsit fárasztó ilyen szakállas közhelyeket ismételgetni. 🙂
@netukki: jav: …mint posztjaid és (egyéb) kommentjeid…
jav: …mint posztjaid és (egyéb) kommentjeid…
@netukki: ez a szöveg kicsit emlékeztet az „itt már öltek orvost is” féle rejtői szövegre. igen, a világtörténelemben öltek már környezetvédőt, ahogy pl. balett táncost és kőfaragót is.
@netukki: nem, ne vedd úgy. történetesen azóta a gdp-t kalapáltam, de ha rászánom magam bizonyára érkezik azokra is reagálás.
@jotunder: Egyrészt sikerült eltalálnod szarva közt azt. Másrészt környezetvédő szervezeteket bíráló tudósokat – ezen tevékenységükért, – nem öltek. De ha te tudsz ilyet a világtörténelemből, ne titkold el.
@mcs: Már elég laposra van kalapálva, ideje lenne abbahagyni. 😀
http://www.168ora.hu/buxa/remiszto-szamokat-josolt-inotai-andras-85151.html
@netukki:
„Másrészt környezetvédő szervezeteket bíráló tudósokat – ezen tevékenységükért, – nem öltek.
Azt nem tudom, de latom, lenne ra igeny :(((((
@jotunder: Épp a bírált környezetvédőknek van rájuk a legnagyobb szükségük, hiszen minden megnyilatkozásukkal alátámasztják a „bennünket el akar nyomni a hivatalos tudomány” tézist. Minek öljék meg, aki óhatatlanul is a kezük alá dolgozik?
@jotunder: ha a történelem tanulmányaimra jól emlékszem, akkor az utóbbi pár ezer évben volt pár időszak, amikor nem volt túl biztonságos dolog természettudósnak lenni, pláne, ha az ember publikált is.
a dolog szempontjából irreleváns, hogy kinek a baromságait cáfolja-cáfolgatja az ember éppen.
@Counter: Nincs olyan, hogy „hivatalos tudomány”. Van tudomány, meg van sarlatánság. Ha azt mondom, hogy a két vegyértékű nehézfémek lúgos közegben nem mobilizálódnak, az tudomány. Ha azt mondom, hogy de, és emiatt 30 évig nem lehet élelmiszernövényeket termelni a feltakarított (összekotort, tározóba szállított) vörösiszap helyén, az sarlatánság.
Ilyen egyszerű.
@netukki: no, utolértem magam. szóval:
2. a politikusok hülyeségbeszéde itt nem releváns. (az mindig káros)
a probléma az, hogy egy magát környezetvédőnek hívó szervezet fals, hamis, vagy épp totális mellébeszéléssel akar tőkét kovácsolni. ez ellen célszerű felszólalni, annak, aki kompetens a témában.
3. aha. a gp mit ért el? mondjuk odaláncolta magát a paksi kerítéshez és erre mi történt? ahogy én látom pattognak a látványos és drága akciók zéró társadalmi eredménnyel, vagy inkább nettó károkozással. pl. az atomenergia ellen uszítani nem túl bölcs dolog, mert semmivel nem tudjuk kiváltani, de mondjuk egy lignit vagy szalmaerőmű (uram irgalmazz) néhány nagyságrenddel károsabb, osztán mégis üresen kong a kerítése.
4. a forráskritika az újságíró kötelessége. aki nem teszi meg, az szarul végzi a dolgát.
5. a hülyeség terjesztése veszélyes. a társadalomra. különösen akkor, ha valamely szempontból hiteles vagy annak vélt ember beszél valami olyasmiről, amihez baromira nem ért. pl. a híres szívsebész az egykulcsos adóról, vagy a püspök úr az alkotmányjogról.
a ződszervezetek töredéke rendelkezik témába vágó szakemberekkel, mégis megnyilatkoznak az atomenergiától a géntechnológián át az ornitológiáig minden téren.
—
kis szines: pont ma reggel beszélgettem egy környezetmérnök-vegyész-agrármérnök ügyféllel arról, hogy a szennyvíziszap veszélyes hulladék-e, és ha igen okos dolog-e ráteríteni mondjuk a vörösiszap-tározó tetejére.
nos röviden az derült ki, hogy a szennyvíziszap baromi fontos és értékes tápanyag, nagyon sokat fizetnek érte máshol, hogy talajjavítónak, trágyának, vagy komposzt-adaléknak használhassák. nálunk a törvény azt mondja, hogy veszélyes hulladék és pont.
@Pásztörperc: Az utóbbi évek empíriája alapján erre az elhatárolásra nem sok tekintettel vannak a tézis hangoztatói.
@mcs: Semmi akadálya, hogy odaláncold magad, és úgy tiltakozz a szalma- és ligniterőművek ellen. Ne más láncaival akard verni a csalánt.
Amit a szennyvíziszapról írsz, az nem igaz. A jogszabályok megfelelő feltételek mellett megengedik a szennyvíziszapok komposztálását.
50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól
Ha érdekel a szennyvíziszapok hasznosításának a kérdésköre: http://www.emla.hu/alapitvany/02-03/szviszap.pdf
„a ződszervezetek töredéke rendelkezik témába vágó szakemberekkel, mégis megnyilatkoznak az atomenergiától a géntechnológián át az ornitológiáig minden téren”
Van erről a „töredékről” valami pontosabb információd, vagy csak vagdalkozol?
@netukki: Rengeteg pontos információ szól arról, hogy „nem rendelkezik”. Mint például az e posztban és a kapcsolódó posztokban citált nyilatkozatok, vélemények, módszerek.
„a ződszervezetek töredéke rendelkezik témába vágó szakemberekkel, mégis megnyilatkoznak az atomenergiától a géntechnológián át az ornitológiáig minden téren.” – szerinted ennek az állításnak az alátámasztására „rengeteg pontos információ olvasható e posztban és a kapcsolódó posztokban”
Remélem, az epeömlenyeket (azokból valóban rengeteg van) nem tekinted annak.
@netukki: tudod mit? válassz ki találomra egy nyilatkozatot és nézzük meg, hogy a készítője bír-e vonatkozó szakképzettséggel.
első ránézésre ez nem tűnik nehéz feladatnak.
—
a szennyvíz-iszapot önmagában nem használhatod fel, kezelni kell. holott felesleges. ez mondjuk épp a szabályozás hibája, de a lényeg az, hogy miatta hisztizni értelmetlen. ha mégis megteszed, nem érted a dolog működését. én mondjuk legalább megkérdeztem valakit mielőtt beszélek róla, pedig csak egy egységsugarú kommentelő vagyok.
@mcs: Nem megoldás. Az állítás az volt, hogy „a ződszervezetek töredéke rendelkezik témába vágó szakemberekkel, mégis megnyilatkoznak az atomenergiától a géntechnológián át az ornitológiáig minden téren.” Itt „a ződszervezetek” ugyebár az ÖSSZES zöld szervezet halmaza, amelyeknek az állítás szerint csak „töredéke rendelkezik témába vágó szakemberekkel, mégis megnyilatkoznak az atomenergiától a géntechnológián át az ornitológiáig minden téren.”. Feltételezem, hogy az állítás tényeken alapul. Erre kérdeztem rá. Te meg azt javasolod, hogy most kezdjük összeszedni a tényeket. Bocs, az állítás nem tőlem származik, aki ilyet állít, az bizonyítsa, ha tudja. Különösen, ha ezzel az állításávall mások hitelességét vonja kétségbe.
„a szennyvíz-iszapot önmagában nem használhatod fel, kezelni kell. holott felesleges. ez mondjuk épp a szabályozás hibája, de a lényeg az, hogy miatta hisztizni értelmetlen”
Kicsit kusza (olyan királynőt megölni nem kell félnetek típusú), mintha azt állítanád, hogy felesleges a szennyvíziszapot felhasználás előtt kezelni. Jól értem? (Már az is gond, hogy „a szennyvíziszap”-ról beszélsz, holott sokféle van…)
Kicsit olvass bele a szennyvíziszapok felhasználására vonatkozó jogszabályba és a belinkelt EMLA tanulmányba. Szerintem többet érnél vele, mint az általad megkérdezett valakivel, aki szerint „nálunk a törvény azt mondja, hogy [a szennyvíziszap] veszélyes hulladék és pont” 😛
állításávall = állításával
@netukki: az állításom a saját tapasztalataimon alapul.
ha akarod, cáfold, nekem nincs túl sok kedvem végigbogarászni az elmúlt 10 év zöldhülyeségeit.
de nem is akarlak semmiről meggyőzni, szóval hidd azt nyugodtan, hogy tapasztalt szakértőkkel nézetnek át minden anyagot, minden témában – és sosem hatásvadászat a céljuk, ha ettől jobban alszol.
@mcs: „hidd azt nyugodtan, hogy tapasztalt szakértőkkel nézetnek át minden anyagot, minden témában”
Jobb volna megülnöd a lovat, nem pedig átesni hol az egyik, hol a másik oldalára. Megtanulható, csak akarni kell.
@netukki: No, hát a hozzád hasonlóak miatt irtózom az aktivistáktól. Nem vagytok hitelesek, de az arcotok elég nagy.
@Szindbad: netukki a szcientológia egyház argumentálási eleganciáját Theodore Kaczynski robbanékonyságával kombinálja :)))
@jotunder: Szomorúan látom, hogy milyen lusták vagytok gondolkozni és érvelni. Morbus vincentiensis?
@netukki: Hát ez van, valahogy nem vagyunk hozzád méltóak :)))))
@netukki: Szomorúan hallom, hogy vered a feleséged. Zöldeknél úgy szokás?
Nehogymár azt nevezd érvelni lustának, aki érvelt, adatolt, igazolt — és nem értett egyet veled. Ezzel szemben te még semmit nem tettél hozzá az eszmecseréhez. Akkor most ki lusta és mire?
@Counter: Ez nagyon primitív volt. Amolyan mandíneres epeömlény. Majd szóljál, ha megtaláltad a kommentekben @mcs érvelését, adatolását, igazolását.
@netukki:
Nem tisztem és nem feladatom senki kommentelőnket, posztírónkat védőügyvédeni.
Egyetlen kitétel volt az egész posztban ami a hazai töldszervezetek hozzánemértésére vonatkozott. Ezen rugózol két napja. Lassan elég lesz, köszönjük az építő kritikát.
Ha nem tetszik, ami itt folyik, nem kell itt kommentelni. Ahogy Jótündér is mondta volt már dislike és viszlát.
Lehet ellenposztot írni, blogot nyitni, hadd ne soroljam.
@zsazsu4: „Ha nem tetszik, ami itt folyik, nem kell itt kommentelni.”
Vincenték csak a hódolatot kedvelik, a bírálatot nem tűrik.