Mire büszkék a kommunisták?
Eredeti szerző: maroz
Moldovában például arra, hogy a nyereségadót nulla százalékra csökkentették.
Orbán éppen most jelent valamit befelé, ő állítólag konzervatív, tehát az éppen aktuális politikai logika szerint neki adót kell emelnie.
<
p style=”text-align: justify”>Bevallom, kicsit össze vagyok zavarodva. 🙂
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517104-67e20db101868' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517104&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517104-67e20db101868&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517104-67e20db101868' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Így van, adót is emel. 🙂
index.hu/belfold/2010/10/16/beterjesztettek_a_valsagadokrol_szolo_torvenyt/
Leviszi a társasági adót 19%-ról 10%-ra és bevezet egy 6,5%-os egyfázisú forgalmi adót. Tehát egy cég, amelyiknek mondjuk 12%-os a profitja, nyer 12%x9%-ot (2,28%-ot) és bukik 6,5%-ot. Az úri közönség tapsol.
„Egy és két eltartott esetén 62 500 forintot, három eltartottól 206 250 forintot lehet kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként levonni az összevont adóalapba számító, adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelemből. A edvezményt a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa is igénybe veheti.”
Ez komoly ???
@jotunder: Biztos komoly, mert viccnek túl durva. 🙂
@Kettes: Nemrég olvastam, hogy nálunk minden további nélkül akár tartósan is képes együtt élni egymással a sikertelen termékenység-ösztönző és az úgyszintén sikertelen szegénységcsökkentő politika. 🙂 illetve 🙁
Most nézem a 2009-es jövedelmi kategorizálást a gyerekszám szerint, és milyen meglepő, a felső ötödben a 80%-nak nulla gyereke van, a maradéknak egy vagy kettő, a három, vagy többgyermekesek aránya nulla. A felső közép se nagyon néz ki másként, a sok gyerek inkább az alsó közép és az alsó jövedelmi kategóriákba tartozóknál ricsajoz.
Vajon mennyire fognak örülni a mediánjövedelem felénél is kevesebbet keresők annak, hogy levonhatnak belőle havonta 206 250 forintot? 🙂
@maroz: Semennyire. De nem is ez a cél. Az a cél, hogy a gazdagoknak még jobb legyen, a szegényeknek meg még rosszabb. Mint anno 98-02 között. Semmit nem változtak ezek. És a sok szerencsétlen hülye mégis megszavazta őket…
@jotunder: Ez szivárgott ki már korábban is. Ez a havi 10000 forint egy-két gyermek esetén gyermekenként és havi 33000 forint gyermekenként három gyerektől.
Mondjuk remélem lesz lehetőség egyéni elbírálású külön adószabályokra, hiszen a miniszterelnök úr külön megígérte több ízben is, hogy senki nem járhat rosszabbul és én még a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok nélkül is rosszabbul járok, úgy meg sokkal. Úgyhogy írni szeretnék neki egy levelet, amiben megkérem, hogy szóljon a kétharmados többségnek, hogy X. Y. magyar állampolgár esetében kivételt kellene tenni így és így. 😀
@maroz: Hmm, hol tekinthetőek meg az adatok?
@Wolff: Ezt a senki sem jár rosszabbult úgy kell érteni, hogy a tetejébe még kilátásba helyeznek egy irgalmatlan nyaklevest is, amit aztán végül mégsem kapsz meg. Tisztára jól fogsz járni.
@Wolff: „Úgyhogy írni szeretnék neki egy levelet, amiben megkérem, hogy szóljon a kétharmados többségnek, hogy X. Y. magyar állampolgár esetében kivételt kellene tenni így és így.”
Összefoglalva: szeretnél egy saját Lex-et.
@Valahol Máshol: Megoldottad a magánnyugdíjpénztárak problémáját. Ez olyan lesz mint a békekölcsön. Tizennégy hónapig elveszik, de utána, havonta sorsolások lesznek, és akit kihúznak az kap egy Lex-et.
@jotunder: Vesetájékra.
@jotunder: Az egészről nekem a Gladiátor című film egyik jelenete jut eszembe. Amikor Proximo magyarázza Maximus-nak, hogy az életre-halálra menő küzdelem végén az egyik fél halálát a következő hang kíséri.. (taps, taps, taps).
Itt tapsolunk (itt a közhangulatra gondolok) a magántulajdon gyámság alá helyezésének (Lex MAL), a multik sarcolásának (Lex TESCO?), valamint az mnyp-k sarcolásának, aminek a célja vélhetőleg az egésznek a megszüntetése (Lex Kiflitolvaj?), miközben ezt az egyszerű dolgozók fogják megfizetni. De tapsolunk hozzá, mert elhitetik velünk, hogy mi a győztes fél leszünk a küzdőtéren.
@Wolff: A Tárki frissen publikált Társadalmi Riport 2010 című kiadványában. (Hogy miért nem volt jó nekünk a „jelentés” a „report” fordításaként, miért kellett a mifelénk egészen mást jelölő „riport” szót használni, nem fér a fejembe.)
@maroz: Köszönöm.
@Valahol Máshol: Elég rossz példa, mert itt mindkét fél halála jön 🙂
Egyébként az egész adókoncepció kiválló illeszkedik a Pintér-féle „Kell az erős rendőrség, mert meg kell védeni a gazdagokat a szegényektől” koncepcióba. Egyébként, ha már társadalmi riport: ha jól emléxem – bár most kézben adataim nincsenek – itthon pont az a jellemző, hogy akinek kicsi a kölke, az éppen elszegényedik (alacsony a jövedelme). A felső 40%-nak pl. azért látszik kevés kölke (többek között), mert a) még nincs vagy b) már felnőttek (utóbbira példa az én családom, mi mostmár a hajunkra kenhetjük az adójóváírást, holott volt itten két kölök)*.
Szintén nem tudnék hivatkozást keríteni, de mintha Ferge Zsuzsa (aki persze egy liberálbolsevik, és nem jár templomba se) mintha többször is mondta volna, hogy hazánkba a legalsó réteghez szinte kizárólag az alanyi jogú támogatások jutnak el, máshoz egyszerűen nem férnek hozzá. Ez az én olvasatomban két dolgot jelent:
– A magyar szoc. rendszer merőben diszfunkcionális, mivel a szociális alapon járó juttatások nem a legszegényebbekhez jutnak (mégis van egy csomó, azt vajon ki veszi fel?).
– Az alanyi jogú támogatások (lsd. még családi pótlék) megvonása rövid távon katasztrófális következményekkel járhat.
Tanulság nincs.
* itt én az egyik gyerek vagyok (voltam)
u.i.: Én is szarabbul járok jövőre, perközösséghez hol lehet csatlakozni?
@Vitéz Kőbányai Világos: em járhatunk rosszabbul, Zara László megmondta, hogy mindenki legalább ugyanúgy jár. Szerintem alkatilag képtelen elhinni, hogy van ember, aki havi félmilliónál kevesebb jövedelemmel bír. 🙂
Amúgy a demográfusok mostanában azon lovagolnak, hogy a magyarok a gyerekvállalás terén is különlegesek, mert a gyerekszám a társadalmi státusszal/jövedelemmel összevetve U alakú görbét rajzol ki. Egy darabig csökken, aztán a felső rétegeknél megint nő. Ezért is lennék kíváncsi egy rendes adatsorra, mert azért nem mindegy mekkora ez az emelkedés. Amúgy ha megnézzük 10000 plusz gyerek évente már nagyon nagy növekedés lenne (10%) és még mindig nem oldana meg sokat a demográfiai problémákból. (És könnyen lehet, hogy átmeneti lenne.) Viszont ha belegondolunk, hogy az új adórendszerben az alacsony jövedelmű háromgyerekesek jövedelme nem nő(!), az egy-két gyermekesek esetében pedig az adókedvezmény (még a családi pótlékkal) sem óv meg a Fergéék által sokat hangoztatott folyamattól (a gyerekvállalás a szegénység felé visz), különösen nem az alacsonyabb jövedelmi kategóriékban (és ilyen van nálunk több), akkor néhány hevenyészett következtetést levonhatunk.
– Igazán ösztönző a magas jövedelműek harmadik gyerekének vállalása esetében lehet, ahol a feleség nem táplál karrierálmokat valamint a közepes jövedelmi kategóriáktól talán a harmadik gyerekre
– Alul nem változik semmi, esetleg rosszabb lesz
– Az alacsonyabb jövedelmi kategóriák esetében a gyors társadalmi mobilitás lehetősége nélkül az ösztönző ereje kevés lehet (ha nincs kilátásod kereset emelkedésre vagy pedig nem nő elég gyorsan ahhoz a kereseted, hogy még gyerekvállalási korban lévő feleséged szüljön második-harmadik gyereket, akkor már elveszhet az ösztönző hatás)
– a fiatal munkavállalók esetében hatása nagyon kérdéses (kereseti létra alján stb.), ráadásul ebben a formában kifejezetten sújtja őket az adórendszer.
– mivel az állam minden többletbevételt a vállalkozásoknak szór oda így nem számíthatunk arra, hogy bővül a gyereknevelést segítő infrastruktúra, vagyis bölcsődét-óvodát továbbra is magánintézményben kell sokaknak igényben venni, ennek költsége azonban már a 33000 forintos adókedvezményt is elviszi
Viszont most hallottam egy szakértőtől, hogy az intézkedésnek fehérítési hatása nehezen túlbecsülhető, ál-minimálbéresek tömegei fognak magasabb keresetre bejelentkezni, mert úgy érvényesíthetik az adókedvezményt.
@Wolff:
Őszintén remélem, hogy az utolsó mondatról te is tudod, hogy egyszerűen marhaság. Az persze lehet, hogy az álminimálbéres megpróbálna annyira bejelentkezni, hogy igénybe vehesse, de ettől ugye ő semmennyi szja-t nem fizet továbbra se. Ha önfoglalkoztató, akkor viszont kap hozzá olyan járulékterhet, hogy ha nincs eleve 3-4 gyereke, akkor nem éri meg az egész. Ha meg a főnöke vette fel álminimálbérre, akkor megintcsak szopó, mivel a főnöknek meg pláne nem lesz kedve 24% tb járulékot befizetni. Ergó ebből bevétel növekedés nem lesz. Megjegyzem, hazánkban bő félmillió minimálbéres van, akiknek kb a fele ténylegesen minimálbéres is*. Azt tényleg nehéz megbecsülni, hogy olyanból, akik minimálbér főle vannak bejelentve, de kapnak mellé zsebbe, abból ténylegesen hány van. Ők viszont eddig is adóztak, és eztán is igénybe vehetik, így nekik se éri meg. Mellesleg melyik orbánus szakértő találta ezt mondani? Csak hogy a szakmai hitelességéből levonhassak 🙂
* portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=139670&is=1
@Vitéz Kőbányai Világos: Ó, b..meg, kivettem az idézőjeleket a szakértő mellől! Tényleg, ez volt a napi humor rovat, én is szidtam egy kicsit, a feleségem meg is ijedt mit akarok a tévétől. 🙂 Amúgy a TV2 Híradóban mondták, de a nevét nem néztem.
@Vitéz Kőbányai Világos:
„A magyar szoc. rendszer merőben diszfunkcionális, mivel a szociális alapon járó juttatások nem a legszegényebbekhez jutnak”
A számok mást mutatnak. Ha csak a piaci jövedelmeket néznék, akkor biza Magyarország a leginkább polarizált országok között van (a Gini-mutató 0,55), míg ha az adókat és a támogatásokat is figyelembe vesszük, akkor sokkal jobb a kép, a 0,28-as mutatóval szinte a legkevésbé polarizált jövedelemeloszlású országok között vagyunk.
Tehát az állami beavatkozás ebből a szempontból biza funkcionális, mert igen jelentős mértékben csökkenti az egyenlőtlenségeket.
Csak ugye az a baj, hogy ezt a kiegyenlítődést nem igazán saját erőből valósítjuk meg, hanem állítólag hitelből, hozomra vagyunk ennyire frankón szolidárisak. Ami szerintem még mindig nem lenne akkora baj, ha időközben nem veszítettük volna szem elől azt, hogy a szolidaritást lehet okosba’ is csinálni, például úgy, hogy ezzel ne termeljük egyúttal szisztematikusan újra a problémát is. Na, erre viszont úgy komolyabban ötlete eddig senkinek nem volt, holott lassan igencsak időszerű lenne. 🙂
@Wolff: Zara László egy igen sötét, korrupt figurája a magyar könyvvizsgáló szakmának.
@Kettes: Megnyugtattál. 🙂
@maroz: A gini index csökkenése még nem okvetlenül jelenti pont a legnyomorultabbak helyzetének javulását. Javallott lenne egyébként a pl. a honi Lorentz görbe részletesebb elemzése (transzferek előtt, és után), de sehol nem lelem.
Egyébként ötlet van, nekem is van egy saját, személyes világmegváltó javaslatom:
– Mivel a mobilitás egyik járható útja az oktatás, a magyar iskolarendszer viszont már alapfokon szegregált, meg kell szüntetni a szabad iskolaválasztást, és rengeteg pénzt kell beleölni a leszakadó térségek iskoláiba. Ez az egyéni szint.
– A területi szint az infrastruktúra modernizálása. Annál fejlődés-barátabb egy térség, minél fejlettebb az infrastruktúra.
Na, asszem ezzel a két ponttal már szembe mentem az összes parlamenti párttal. Terv van, csak nem haza-kompatibilis 🙂
@Vitéz Kőbányai Világos:
Ez egy európai összehasonlítás, az oldal alján a pédéef:
http://www.iser.essex.ac.uk/publications/working-papers/euromod/em8-09
Nekem meg az lenne az ötletem, hogy ejjde jó lenne már ilyesmikről vitatkozni, és nem arról, hogy legyen-e birkatokány az alkotmány preambulumában. 🙂
@Vitéz Kőbányai Világos: Ha megszünteted az egyéni mobilitást, még mindig ott van a lakóhelyváltoztatás. A körzetben mindenkinek ugyanoda kell járni, de szabadon költözhetsz másik helyre (ezt megszüntetni durva lenne :-P), előbb-utóbb kialakul a jövedelem szerinti szegregáció. Senki nem zárja ki a cigány gyerekeket, dehogy, jöjjön szabadon, amint a szülők meg tudják fizetni a telekárakat. USAban kb ez van.
Az oktatás jelentőségével kapcsolatban egyetértünk. Szerintem el lehetne onnan is indulni, hogy mindenhol minőségi oktatást kapnak a diákok.
Körbe értem a mai napommal, és még van időm ide írni! Nosza!
@maroz: Átnéztem a cikket, igazából elolvasni nem volt időm, de azért pár észrevétel:
– Továbbra sincs hozzá Lorenz-görbe. Ez még mindig kijöhet úgy, hogy a legalsó résznek -szinte- semmije nincs (szélsőséges esetben: ha az alsó tizenix százaléknak semmije nincs, a többiek pedig egyenlő arányban birtokolják a jövedelmet, akkor kijön ez a szám). Nos nyilván nem ez a helyzet, de azért itt még furcsaságok lehetnek.
– A fenti helyzetre utal az is, hogy hazánkban hagyományosak azok a transzferek, melyekből azok részesülhetnek, akik már rendelkeznek valamilyen bevétellel (a mostani adójóváírás is ilyen, de volt már ez korábban is, lsd. pl. lakáshitel).
– Ami viszont már ebben a cikkben is rémisztő, az az, hogy a társadalom jelentős része mind vagyonát (arra is lehetne pl. ginit számolni, asszem a brazilok is nagy tisztelettel néznének ránk), mind lehetőségeit tekintve igencsak szakadozott, és csak egy éppen omladozó jóléti rendszer tartja úgy, ahogy egyben (persze újratermelve a problémát).
@tollaszerge: Jut eszembe újratermelés!
Látványosan más irányból közelítjük meg a problémát, de ez nem baj :)!
Természetesen igazad van, pont ebből kell kiindulni. Ugyanakkor azt is be kell látni, hogy a legtöbb szülő hajlandó nagyon sok mindent – köznyelvi értelemben mindent – megtenni azért, hogy a gyereke minnél jobb körülmények között nőjjön fel, a körülmények közé értve az iskolát is. A befolyásosabb szülő nyilván a befolyását fogja latba vetni (erős a gyanúm, hogy hazánk befolyás-lorentz görbélye szintén latinos), ergó kiküzd valamiféle iskolai előnyt. Amelyik ezt nem teszi, az vagy pszichopata, vagy szimplán hüje.*
Amellett, hogy tisztában vagyok vele, hogy a „párhuzamos, de egyenlő oktatás” nem működik, de olyan marha egyszerűen nem is váltható fel. Politikai akarat kell hozzá, és akkor pont olyanokat kell mondani, amilyeneket te mondasz, de ez praktikusan marha kevés. A szabad iskolaválasztás megszüntetése az egyik lépés, aztán pl. lehet iskola buszoztatni is. Meg közben lehet győzködni a nyomor felett egy fokkal élő anyákat. Szerintem :).
* Nekem most elsőre Demcsák Liba ugrik be, akit számos hibája mellett pont azzal talált meg a jobbos sajtó, hogy valami elitoviba járatja a kölkeit, és milyen szocialista az ilyen??? Azt hittem, az eszem megáll, de komolyan!
@Vitéz Kőbányai Világos: Kétfelé választanám a problémát. Az egyik a szegregáció (ami önmagában is baj, akkor is, ha hajszálra ugyanaz a két iskola színvonala), a másik az, hogy Magyarországon a közoktatás színvonala nagyon heterogén, és közben nagyon sokat számít.
A magyar oktatási rendszer túlságosan korán kanalizál, nagyon hamar eldőlnek dolgok egy gyerek életében, és utána a korrekciós lehetőség minimális. Piacképes egyetemi szakra csak a „jobb” gimnáziumokból van esély bekerülni, a jobb gimnáziumok válogatni tudnak a jobb általános iskolák outputjából, stb. A rendszer képtelen olyasmit kezelni, hogy valaki később érik (fiatal korban egy év is rengeteget számít), időre van szüksége a döntéshez (pl kipróbálná milyen egy évig matematikus szakon lenni, és ha nem megy, akkor fizikus vagy közgazdász lesz), vagy behozható hátránya van (jelenleg nem jól teljesít, ha egy évig békén hagyják, akkor felzárkózik).
Ezért a szülőknek teljesen racionális rengeteg energiát beleölni abba, hogy a gyerek a „jó” útvonalon haladjon, mert ha letér róla, akkor az az egész életére kihat. Amit szegregációnak látunk, annak nagy része simán lehet az, hogy a jobb erőforrásokkal és érdekérvényesítő képességgel rendelkezők (mindkettő korrelál jövedelemmel) be tudják rakni a gyereket a jó iskolákba, a többieknek meg esélyük sincs. Emellett természetesen nem tagadom, hogy jelen van rasszizmus, csak nem akarok mindent azzal magyarázni.
Pragmatikusan közelítem meg a dolgot: amíg ekkora a különbség az iskolák között és ilyen nagy jelentősége van, addig teljesen természetes lesz a szegregáció. Bármilyen szabályt hozol, a fenti szülőknek meg lesz a motivációjuk és eszközük arra, hogy kijátsszák. A területi alapon beosztást pl nagyon könnyű, szinte automatikus (telekárak). Nekem a megoldást nem az jelentené, hogy a jelenlegi kevés jó iskolát „igazságosan” (random) osztjuk el, hanem hogy teszünk róla hogy mind jó legyen.
@tollaszerge: Nagyon kevéssé függvénye ez egyéni képességeknek. Mivel pont a „jobb általános”, meg a „jobb gimi” tudja ezt kezelni, azok járnak jól, akik ezekbe kerülnek (az első tizennyolc év során valamikor majd’ mindenki kilóg valamerre). Ezekbe viszont befolyás és anyagi lehetőségek mentén kerülünk. Egyetemi szinten már szinte mindegy (mondom ezt egy piacképtelen egyetem piacképtelen öregdiákjaként :)), aki ebből a környezetből jön, az megoldja valahogy.
OFF: az mit jelent, hogy a válságadó leírható a társasági adóalapból költségként? Azt nem profit után fizetik? Ez nem jelenti azt, hogy az állam gyakorlatilag lemond az érintett cégek társasági adójáról?
Na, megyek adatot pucolni, mert valakinek azt is kell 🙂
@Vitéz Kőbányai Világos: Egyetértünk.
OFF: pontosan, a profit után fizetik, amit majd csökkent az extraadó. Az utóbbi nagyobb falat, mint a társasági adó, az állam többet szed be így is. De adózáshoz nem értek. Annyi mindenhez nem 🙂
@Vitéz Kőbányai Világos: Az alja és a teteje amúgy is eléggé bizonytalan, emlékeim szerint a szélső 3% a legneccesebb, ami érthető is, hiszen az egyik végén a hajléktalanok vannak, a másikon a csőgazdagok és lássuk be, egyik csoportot sem olyan könnyű kérdőívekkel abajgatni. 🙂
No meg a társadalmi változások is inkább középről indulnak, a legalsó rétegek inkább csak afféle hivatkozási alapnak vannak. De megeheti a fene a mérhető egyenlőtlenséget, ha sokkal fontosabb az, hogy mekkorának hiszik az emberek az egyenlőtlenséget. Amihez még hozzájön az is, hogy mennyire vélik adottnak, sorsszerűnek, megváltoztathatatlannak mindezt. Nagyon annak hiszik, és ez már rá is világít arra, hogy hiába spekulálsz te ilyen-olyan iskolarendszeren mindaddig, amíg a társadalom brutálisan nagy hányada nem hiszi el, hogy tanulással, szorgalmas munkával is előbbre lehet jutni.
A státuszféltésbe félig beleőrült polgár közben meg vörösre tapsolja a tenyerét Orbán láttán, mert úgy véli, hogy a garázsboltját a teszkók miatt kellett bezárja és Orbántól várja, hogy őt a teszkókkal szemben megvédje és támogassa, mert a rohattkomcsi Gyurcsánykormány csak sarcolta őt. Vicces, hogy fel sem tűnik neki, miszerint Orbán éppenhogy erősítette a teszkókat azáltal, hogy társtettessé tette őket a sarcolásban. Izgi, hogy mi lesz majd, ha ezt észreveszik a zemberek. 🙂
@maroz: Nem is szólva arról, hogy akik tényleg jól járnak az adórendszerrel nem a garázsboltban vásárolnak…
Fontos elméleti cikket közölt a kérdésről Kínai Kálmán professzor a mandiner.hu-n. Nem merült el a demográfiai részletekben, rögtön a lényegre tapintott, kevesebb lesz a cigánygyerek. Fel sem merült benne hogy gondolkozzon, valószínűleg az ilyen liberális szar mint az agy ingerlése különböző problémákkal idegen tőle.
@jotunder: Ebben az a szép, hogy bár a családi adókedvezménytől nem lesz kevesebb a cigánygyerek, a Fidesznek ez volt az eminens szándéka, csak sajna pont olyan tökfejek, mint Kálmán és Tóni. Viszont a testvérektől fajtársi elismerést kapott a cigánykérdés helyes exponálásáért. Ez is valami.
@Kettes: Orbán tíz év alatt egymillió extra gyerekkel számol. Én meg azto mondom, hogy KEVESEBB gyerek fog megszületni mint most.
@Kettes: Félreérted a Fideszt, ők csak a levegőt szívják el a Jobbiktól. És tényleg, mekkora különbség, hogy ők valósítják meg a Jobbik Magyarországát és nem Vona! 😉
Amúgy tényleg döbbenetes az a hihetetlen hit, hogy a demográfiai problémákat egy csapásra megoldják majd úgy, hogy nem egyszerűen több közép- és felső középosztálybeli gyerek születik, de ezek még a visszaszorítani kívánt cigány gyerekeket is pótolják és gyorsan megfordul a demográfiai trend.
@jotunder: És azért jó, hogy ezt most lépték meg, mert az esetleges átmeneti pozitív hatás szépen eltűnik 2014-re és nem tudnak majd kampányolni vele, hogy megoldották a demográfiai problémákat.
@Wolff: És ha nem lesz átmeneti pozitív hatás sem ??
@jotunder: Akkor 2012-ben lesznek a választások.
@jotunder: De egyébiránt valószínűbb, hogy lesz, az anyagi ösztönzésnek többnyire van egy átmeneti hatása (habár legutóbb minimális volt, de most nagyobb a löket), igaz az adókedvezmény talán kevesebbet segít, mint a családi pótlék/gyes jelentene. (Nem értek hozzá, leginkább analógiákkal élek.)
Érzésem szerint persze ez nagyon szűk réteget érint (a Fidesz ebben az eseteben tökéletesen céloz), lényegében csak a jelenleg kétgyerekes átlag felett keresők számára lehet valódi többlet, addig pedig el kell jutni. Persze ez konzisztens a kiindulóponttal, hiszen arról van szó, hogy a szerintük tervezett de később meg nem szült gyerekeket kell „előcsalogatni”. (Magyarország gyerekbarát társadalom, mindenkii két-három gyereket szeretne/tervez, de aztán nem szüli meg.) Azt viszont nem tudom, valaki valaha is rákérdezett-e nem véletlenül a válaszkonformitást vagy a gyermeki álmodozást akarják-e valóságnak látni?
A nők munkába állítása számomra kevéssé meggyőző, lényegében úgy tűnik, hogy a meglévő teljes munkaidős foglalkoztatás rovására preferálják és nem mellette, vagyis a teljes értékű karrier helyett amolyan segítő munkára szánják a gyermeket nevelő középosztálybeli anyákat. Viszont konzisztens a Fidesz jobboldalának családképével: a magyar anya három gyereket szül, és persze azért már nem annyira visszamaradott, hogy ne dolgozzon egy kicsit valahol segéderőként, esetleg a férj vállalkozásában, de karriert csinálni, azt minek?
A leggyengébb része az egésznek (viszont a célzáshoz nagyon is kell) a bölcsőde-óvoda bővítés elmaradása. (Ez persze csak következtetés, de nem lesz rá pénz.) Unokaöcsém magánóvodába kényszerült, a díja el is viszi a teljes adókedvezményt. Vagyis ha teljesen ki tudod használni, akkor vehetsz ilyen szolgáltatást (persze ebben az esetben jó eséllyel már az anya is otthon maradhat), ha nem, akkor viszont lényegében ott vagy ugyanabban a csapdában. Tulajdonképpen az a szerencse, hogy az emberek azért nem tisztán racionális megfontolások alapján szülnek.
@Wolff: Szerintem meg arról van szó, hogy a válság miatt és különösen a devizahitelügy miatt, továbbra is volt egy csökkentő faktor a reprodukciós rátákabn, és ezt maximum valamivel kompenzálja OV. Maga a döntés, hogy egy ilyen helyzetben sokkal jobban elismerik a gyerekvállalást még méltányosnak is nevezhető, a módja már kevésbé.
@Wolff:
„Magyarország gyerekbarát társadalom, mindenkii két-három gyereket szeretne/tervez”
1,96-ot. 🙂
De ez is olyan, mint az összes többi normánk, van, fontosnak tartjuk, de egyúttal minden további nélkül áthághatónak is, ha éppen arra szottyanna kedvünk, így hiába a társadalmi norma a sok gyerekre, valószínűleg nem lesz sok gyerek. pláne, hogy ezt a kérdést illetően elég sok a liberális válaszadó, akik szerint a gyerekszülés magánügy, és kifejezetten alacsony azoknak a száma, akik valamiféle hazafias kötelességből szülnének/születnének másokat.
Viszont egy aprócska felívelés mégiscsak jöhet. A korfa szerint a 30-35 éves korosztályban mutatkozik egy jelentős többlet és éppen pont ez az a korosztály, amelyikben egyre többen szülnek. Utána viszont elég furi lesz, mert a 30 évnél fiatalabbak már lényegesen kevesebben vannak, tehát hogy kijöjjön valami szebb eredmény nekik biza alaposan bele kel húzniuk. 🙂
@maroz: Köszönöm. Mint látható én szkeptikus vagyok az erre vonatkozó erős hittel szemben.
@maroz: Illetve amiatt a tendencia miatt, hogy az elmúlt tíz évben egyre később szülnek a nők, várhatóan össze fog torlódni néhány évjárat a szülőszobában. De ha ez mondjuk egy tippmix, akkor én arra tennék, hogy a családpolitikai intézkedések nem hogy nem fogják megfordítani a demográfiai trendet, de még csak egy stagnálást sem érnek el. A legjobb esetben a születésszám csökkenésének üteme mérséklődik. Az is valami.
@jotunder: Orbán azt mondja, hogy ennyire lenne szükség. Ebben bizonyára igaza van, mint abban, hogy plusz egymillió munkahelyre lenne szükség. Hogy nem lesz, az igazán nem az ő hibája lesz. A munkahelyeket a vállalkozások teremtik, a gyerekeket meg a családok.
@jotunder: A mostani válság/megszorítás messze nem hozott akkora visszaesést, mint pl. a Bokros-csomag időszakára jellemző volt, vagy akár . Ennek nyilván vannak a válságtól független okai is (más a korfa) illetve a maroz által említett viszonylag jelentős születési arány a 30-35 éves korosztályban, tehát a kompenzációs faktor akár javuláshoz is vezethet. Azt érdemes látni, hogy a legutolsó adókedvezményes kísérlet legfeljebb (ha minden többletszületést ennek tulajdonítunk) nagyjából 3-4000 új születést jelentett a trend megfordításához ennél sokkal-sokkal több kellene.
@Kettes: A születésszám a Fidesz első adókedvezményes kísérlete óta lényegében stagnál, 97000/év, két évben 94000-nél kicsit több, két évben pedig 99000-nél több. Ha ebben az évben folytatódik az első hét hónap tendenciája, akkor elképzelhető 91000 körüli. Hogy aztán van-e még lejjebb, nem tudom, azért az 1,33 körüli termékenység nagyon alacsonynak tűnik. De nem vagyok demográfus
@Wolff: Na, ezért hálás ez a téma Orbán számára. Érzelmileg remekül lehet hozzá viszonyulni, a kétkedőket lehet utálni, a rendszer nagyon erős tehetetlensége miatt a számokérésnek az esélye gyakorlatilag nulla (már ugye ha eltekintünk attól, hogy a következő ötven évben folyamatosan fideszkormány lesz), és a legfontosabb: addig se kell arról beszélni, hogy a már meglévő gyerekekkel mi a francokat kezdjünk.
Remekül lehet például Franciaországgal takarózni, hogy lám-lám, ott bezzeg. Ja, csak azt is hozzá kéne tenni, hogy ott a nagyon komplex családtámogatási rendszerre tokkal-vonóval a GDP 6%-a körüli összeget költenek, ami mennyi is most konkrétan? Olyan 180 milliárd dollár? Hja, kérem, ha csak úgy nem! 🙂