Néhány szó a hajléktalanokról
Eredeti szerző: szempontpuska
<
p style=”text-align: justify”>A látszat ellenére ez nem egy ellenposzt. Se nem pro-poszt. Ezzel a két mondattal valószínűleg elértem az ellenkezőjét annak, amit akartam. Most már mindenki mégis eszerint olvassa a következő sorokat…
Ismét fellángolt a vita hajléktalanügyben. Még szegény József Attila szobra is belekeveredett. Politikai törésvonalak mentén csörtetik a kardot, de vajon ki tesz politikaivá egy alapvetően morális kérdést?
Tényleg máshogy kell-e viszonyulunk a sors körülöttünk élő számkivetettjeihez, aszerint hogy jobb- vagy baloldaliak, konzervatívok vagy liberálisak, hatalompártiak vagy -ellenesek vagyunk-e?
Azt hiszem, kell, hogy egy olyan erkölcsi vagy toleranciahatár, amelyen (szerencsére) csak kevesen képesek átlépni, ha megélhetésük, karrierjük, vagy megítélésük szempontjából ezt kedvezőnek ítélik. És ha már megtették — legyen az hiba vagy nem — nincs más választás: a baklövésből virtust kell csinálni.
A törésvonal azok között van, akik képesek átlépni ezt a határt, illetve akik nem. Hogy viszonyulunk a hajléktalanokhoz? Mielőtt folytatom, kérem, hogy most egy pillanatra mindenki nézzen magába!
Az az igazság, hogy nekem ez a hajléktalan-ügy valahogy évek (majdnem két évtized) óta valóságos őspara. Egy fejlett társadalom, wifi, mobiltelefonok, laptopok és internet, pityókás kenyér, meg az interaktív bernáthegyi kutya világában emberek (végső soron ugyanolyanok, mint mi. Mint Te, vagy én) éjjel fáznak, megfagynak, az életükért küzdenek.
Egy óra múlva már otthon ülök a meleg lakásba,n és nem is emlékszem. Ők még akkor is kinn vannak az utcán.
És ezt a problémát két évtizede nem tudja megoldani a társadalmunk. Itt halnak meg közöttünk, mellettünk. Jó esetben mentőt hívunk hozzájuk egy hideg januári alkonyon, mások csak elfordítják a fejüket, és a legtöbb, amit félhangosan megjegyeznek az annyi, hogy szegény szerencsétlen, vagy biztos részeg.
Hol volt még a hajléktalanok betiltása, amikor — méltatlanul hanyagolt — hétköznapi történetek c. sorozatunk egyik részben személyes gondolataimat megosztottam erről?!
A hatalom — a mindenkori — tehetetlenül áll a probléma előtt. Megoldani nem tudja, vagy talán nem akarja eléggé. Pedig elképzelhetetlen, hogy erre ne jusson elég pénz és energia. Olcsó lenne most példákat találni: hány lélegeztetőgép vagy futballstadion, esetleg Kerényi-festmény árából lenne megoldható (nem eltüntethető) ez a probléma.
Olcsó demagógia lenne megannyi más, hasonlóan égető problémára mutogatni, hogy de hát a rákos gyerekek, meg a munkanélküliek, meg a devizahitelesek…
Olcsó demagógia azt mondani: máshol is van ilyen, nálunk sokkal fejlettebb és gazdagabb országokban is.
És olcsó lenne úgy legyinteni, miszerint ezek az emberek alkoholisták, akaratgyengék, lúzerek, saját hibájukból keveredtek ebbe a helyzetbe — ergo nem a mi ügyünk. És különben is: zaklatnak, büdösek, kéregetnek, levet eresztenek.
Pedig a szolidaritáshoz, hogy valakit életben tartsunk, már nem is kell embernek lenni. Carl Sagan az evolúcióról szóló zseniális könyvében, az Éden Sárkányaiban bemutatja azt a jelenséget, hogy főemlősök is képesek ellátni élelemmel elesett, sérült, önellátásra képtelen faj- vagy hordatársukat. Gondoskodnak róla. Úgy tűnik, mi itt a városban lemondtunk erről a képességről.
Az hogy nincstelenek, hajléktalanok halnak meg, és ez természetessé, napi hírré válik, az a hatalom szégyene és a mi cinkosságunk.
A hatalomé (utoljára ismétlem: a mindenkorié), hogy nem tesz semmit. Nem tesz eleget. Az egyik verzió, hogy megrándítja a vállát és lózungokba menekül. A másik, hogy érzi: a hajléktalanok léte az ő szégyene is — és ezért betiltja, kriminalizálja őket. A klasszikus „tiltsákbe” — mintha ez bármit is megoldana. Hipokrita, álszent, szemforgató alapvetés — a közhatalmi problémamegoldás jolly jokere.
Ha nem látszik, akkor nincs is. Mint egykoron a KMK, vagy a szegénység. Magyarországon utoljára a Kádár-rendszer kezelte rendészeti kérdésként a hajléktalanok ügyét. Mert nem volt közömbös irántuk, hanem egyszerűen nem tudta felvállalni, beismerni, hogy ez a probléma létezik. Nem tudott szembenézni vele. Inkább betiltotta.
Amikor először jelent meg a hajléktalanok betiltásáról szóló hír a médiában, egyik (egyébként teljesen apolitikus) ismerősöm — aki életvitelével, értékeivel, gondolkodásmódjával a liberálisok toteme is lehetne — a facebookon ezzel osztotta meg az újságcikket:
Véget érnek a szembeköpködők
Ennyi. Ennyi volt a primér reakciója a kérdésre egy személyes élmény miatt, mert egy kéregető leköpte, miután megtagadta tőle az aprót.
Részéről a hajléktalankérdés és az összes homeless ki is volt pipálva. Amikor — úgy éreztem — muszáj volt kommentelnem, hogy drága Eszter, ez azért nem ilyen egyszerű kérdés, a posztot levette. De nem szólt róla, soha nem is beszéltünk erről.
Ugyanennek az alapvetően emberi intoleranciának a megnyilvánulását látom döbbenten, amikor — elvileg értékekkel rendelkező emberek — a hajléktalankérdésből csak annyit látnak, mennyit kell kerülgetniük a büdös földön fekvőket, át kell kelniük a tócsáikon, naponta útban vannak az asszonynak amikor arra megy a babakocsival, az aljasabbja pedig hamis dichotómiát vázol, miszerint aki a rendőri intézkedést ellenzi, az voltaképpen helyesli azt, hogy fagyjanak meg/haljanak éhen. És e gondolathalmazát rózsaszínbe öltöztetett kutyák hegyibézésével illusztrálja, amolyan undergroundos jópofisággal.
De csitt! Megígértem, hogy ez nem lesz ellenposzt.
Három gyerekem van. Amikor még kisebbek voltak, ha a lámpánál megjelent egy Fedél Nélkült árusító, számonkérés vagy neheztelés nélkül rendszeresen megkérdezték a kocsiban, mennyit adtam neki.
Ennek soha nem volt olyan felhangja, hogy azt a százast miért nem nekem adod, most kértem tőled mobilt, I-Podot, rágót, cukorkát, vagy plüssakármit.
Én ennyit tudok tenni. Nagyon keveset. Aprót adni, cigivel megkínálni, váltani velük pár szót, de legalább — virtuálisan — nem beléjük rúgni.
Megtanulták, elfogadták: az apjuk ilyen. Ezt a példát akarom továbbadni nekik, és nem azt, hogy a szüleik káromkodva féltik őket a büdös, alkoholszagú, levet eresztő számkivetettől, akiben nincs annyi jó érzés, hogy ne a szemük előtt kukázzon, vagy legalább vonszolná el magát máshová megfagyni…
Mert az, hogyan viselkedünk az elesetteinkkel, nem politikai kérdés, hanem az emberségé.
A három gyerekből kettő 2014-re betölti a tizennyolcat.
Mikorra lesznek ők többségben?
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521619-67d8f78c388df' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521619&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521619-67d8f78c388df&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521619-67d8f78c388df' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@pHérték: (5 percre bekéredzkedtem egy laptopra)
Akkor az eltérő vélemények mentén, de az alapokat tisztáztuk.
Ezekután végre eljutottunk ahhoz a kérdéshez, hogy – akár a források szűkössége miatt, akár azok rossz elosztása miatt, – ha az állam nem tud vállalt alapjogokat biztosítani, akkor milyen alapon kriminalizálja a hajléktalanokat?
@aronsatie: Amíg az anyamacska elfogadhatónak tartja, hogy sorsára hagyja azon kölykeit, amelyeket nem képes fölnevelni, addig én sem kárhoztatom azokat, akik inkább vízbe fojtják azokat, mintsem, hogy hagyják napokig dögledezni.
Az emberek egymás iránti segítsége meeg teljesen más téma.
@szempontpuska: Az államot alkotó társadalom nem tudja vállalni az alapjogok biztosítását! Pontosabban az alapjogokat biztosítja, csak nem mindenki tud élni is velük… De had kérdezzek vissza! Ha teszem azt, a te rokonod, barátod, vagy más hozzátartozód elhagyatottá válik és nékülöz, akkor most az állam a szívtelen, hogy nem tartja el, vagy te vagy szívtelen, hogy nem nyújtasz neki támaszt, holott a te rokonod, a te barátod, a te hozzátartozód?
(Amúgy ez a kriminalizálja a hajléktalanokat, ez nem igaz. Az viszont kiderült, hogy sok bűnöző eresztett szakállat és lapult meg a hajléktalanok között, tudván, hogy azoknak nincsenek papírjaik és zavartalanul járkálhatnak közöttük. Akinek nincs vaj a füle mögött, annak nem kell félnie egy ellenőrzéstől. Tudod kiknek fáj még az, hogy foglalkoznak a hajléktalanokkal? Azoknak, akik belőlük élnek és utánuk kapják a fejpénzt az államtól. Na azoknak nem jó hír, hogy a hajléktalanok jó részéről kiderül, hogy nem is azok…)
Különben még az nagyon figyelemreméló megfigyelés, hogy az emberek nagyon együttérzőek tudnak lenni az ismeretlen hajléktalantól kezdve az afrikai éhezőig, meg a túlszaporulatos kismacskákig szinte bárkivel, csak valahogy a konkrét, személyes kapcsolataikban nem nyilvánul ez meg… Ezt hívják álszentségnek.
@pHérték: A házimacska milyen esetben nem képes felnevelni a kölykeit? Na és ha az ember nem képes, sőt, nem is akarja felnevelni az utódját, fojthatjuk vízbe?
@aronsatie: Abban az esetben nem tudja felnevelni a kölykeit, ha egy évbe teszem azt háromszor kölykedzik, alkalmanként 4-et, 5-öt és nem tud elég egeret fogni mindnek. (Húsos falatkák nem potyognak az égből nekik sem.)
Az ember meg, továbbra is mondom, teljesen más kérdés. Kérlek ne alacsonyítsd le az ember állati sorba! Az ember emberies, idegen szóval humánus, az állat meg állatias, idegen szóval bestiális. Mindenki maradjon a maga kaptafájánál!
@pHérték: Szóval a házimacska egeret eszik, és ha nincs elég egér, éhen hal, de ha nem ő, akkor a kölyke, mert az már anyatej helyett is egeret szív magába. Hát csak ennyit érne az a humánus kaptafa?
@aronsatie: Jóságos ég!!! Szerinted, hogy tud szoptatni az anyamacska, ha nem jut megfelelő táplálékhoz? Most komolyan ezt mondani kell, vagy direkt szivatsz? 😀
(Amúgy egy tündéri kis történet: mentős ismerősöm próbált segíteni egy embernek, aki lecsapta baltával az ujját. Vissza is varrták volna neki, ha a macskájuk föl nem kapta volna és el nem szaladt volna vele. „Rossz cicus!” Megette a gazdi ujját…)
@pHérték: Mi az, hogy szerintem? Te írtad, hogy nem tud elég egeret fogni mindnek. Gondoltam, biztos lenyeli, kicsit előemészti a kölyköknek, aztán kiköpi, amikor már porhanyós. Lehet, hogy tévedtem, de hát te vagy a falusi gyerek, te tudod jobban, hogy élnek a vadállati bestiák.
@aronsatie: Mit nyel le, ha nem tud egeret fogni? Gazdi ujját! 😛 Az édi-bédi cicus-micus. Nem fog lelkizni rajta egy percig sem, az biztos.
Bizony sokat tanulhatnál, ha kitennéd kicsit a lábad a városból és megfigyelnéd, milyen is a természetes élet!
@pHérték: Az biztos. Én eddig ugyanis azt hittem, faluhelyt az is felmerül, hogy etetik a macskájukat a zemberek. De ez még véletlenül sem merült fel benned, így hát nyilván nem szokás. Szörnyen antihumánus társadalomban élünk, ugyanis, bármily meglepő lehet számodra, de ez büntetendő. Tán nem annyira, mint a kukázás, de akkor is.
@aronsatie: Ja faluhelyen etetik az emberek az állataikat, meg etetik a családjukat, a rokonaikat, a vendégeiket, sőt még a városiakat is…
De macskát azért tartanak, hogy egerésszen, nem azért, hogy a lelki aberrációikat („na mit hozott a mami az ő drága cicuskájának?”) éljék ki rajta. Kutyát meg azért tartanak, hogy őrizze a házat, terelje a jószágot, vadásszon. A tehenet a tejért tartják, a disznót a húsáért… Ezek az állatok: „haszonállatok” és ha nem is tetszik neked, az állat szolgálja az ember érdekeit és nem fordítva. A gazda pedig megbecsüli a számára hasznot hajtó jószágát, de sosem fogja természetellenes módon az emberrel egyenrangúnak tekinteni őket. Nem is von olyan beteges párhuzamokat köztük mint te.
Kíváncsi vagy még valamire?
@pHérték: Nem én. Az eddigit is megbántam, sportszerűtlen volt.
Sicc!
KO.
@aronsatie: Áááá, nem bántál te meg semmit, csak elvitte a cica a nyelvedet. 🙂
Csak szólok: a most megnyílt Vörösmarty téri karácsonyi vásárban a Máltai Szeretetszolgálatnak van standja, ott is lehet őket támogatni.
http://www.maltai.hu/?action=new&newid=598
Például őket: belvaros.blogspot.com/2011/11/urbex-maltai-szeretetszolgalat-vonat.html
@pHérték: Bocs de most tettél egy lépést vissza onnan, ahol úgy tűnt már megvolt a konszenzus.
Szóval most a hajléktalanok azért fagynak meg az utcán, azért kukáznak és éheznek, mert „nem tudnak élni az alapjogaikkal” (sic!)?
Akit kilakoltatnak, aki elveszti a lakását, családját egzisztenciáját?
És?
Ergo őt akkor már a törvény bünteti? Merthogy bünteti, üldözi, azt ugyebár nem vonod kétségbe???
Ez nem stimmel.
Persze, hogy gondoskodnék a szeretteimről rokonaimról barátaimról, de ez mit változtat? Akinek nincs rokona, kifosztotta lakásmaffia vagy lezüllött azzal mi legyen? Magára vessen, haljon meg, sőt az Állam még rá is csesszen egyet, vagy hogy?
A következő bekezdésedet egyszerűen nem tudom hová tenni. Hogy jön az ide, hogy bűnözők is elrejtőzhetnek közöttük, meg hgy mások keresnek rajtuk?
Most akkor ezen az alapon minden hajléktalan en bloc kollektíve bűnös és üldözendő, büntethető? Nem, nem az „ellenőrzéssel” van baj, eddig is ellenőrizték őket, ebben nincs újdonság, ne vigyük félre ezt a diskurzust.
Azt isten izélje meg az Állam igenis vegye a fáradtságot és szűrje ki, büntesse egyenként azokat akik a hajléktalanok közé bújva rejtőznek el vagy törvénytelenül vesznek le sápot. Nehogymá’ az legyen, hogy akkor a kurvák miatt bezárjuk az összes panziót, a gázolók miatt betiltják az autózást, a paraszolvencia miatt pedig az orvosokat. Mert ez a kriminalizálás, ez a kollektív bűnösség elve, amit jobb helyeken már a középkorban meghaladtak.
Mindenki csak azért büntethető amiért felróhatóság és személy szerinti felelősség terheli. A hajléktalanok nem saját döntésükből laknak, éheznek és fáznak az utcáinkon és az életük „egy kicsit” előbbrevaló szempont, mint utcáink köztisztasága, vagy az arrajárók szépérzéke.
Ezeknek a perfériára szorult embereknek a problémája nem kezelhető tiltással, szankcióval. Nem megoldás, hanem… nade ezt a posztban már megírtam.
@szempontpuska: Sok felvetésed van… de megpróbálom rövidre fogni a választ.
Alapjogok: Nekem is jogom van utazgatni, bejárni a világot, de mégsem tehetem meg, mert az anyagi lehetőségeim korlátoznak ebben. Vagy mindenkinek joga van az egészséghez, de mégis vannak emberek, akik nem élhetnek ezzel a jogukkal, mert valami szerencsétlenség történt velük. A sort folytathatnám, a lényeg az, hogy a deklarált jogok nem jelentik automatikusan a jogok gyakorlását, hanem a lehetőségét biztosítják, úgymond, nem tiltják azokat.
Gondoskodás: Mivel abban megegyeztünk, hogy az állam nem a legjobb gazda, ezért minél kisebb területet bízunk rá és minél többet intézünk magunk, annál kevesebb panaszunk lehet az államra. Vannak valóban elhagyatott emberek, akiknek senkijük sincs. Őrajtuk segítsen a közösség, a társadalom! (Ne eltartsa, hanem segítse abban, hogy önfentartóvá válhasson.) De az ami most van, az nem tartható. Mit gondolsz, miért pedzegetik már, hogy törvényt hoznak róla, hogy pl. a gyerekeknek kötelességük lesz öreg szüleik támogatása? Azért banyek, mert már erősszakkal kell rákényszeríteni az emberekre az egymás iránti gondoskodást, annyira nem természetes.
Máris a törvényekhez érkeztünk. A törvények sosem a törvénytisztelők miatt születnek, hanem a törvénytaposókért. Csakhogy a törvénytaposó úgyis áthágja a törvényt, a becsületes meg szenved a korlátozástól. Ez a szomorú helyzet.
@negondolkozz!majdénmegmondom!: A társadalom nem tűnik el, de a civilizáció…
kutya.hu/Cikk.aspx?id=4122
@negondolkozz!majdénmegmondom!: nyertél egy jutalomutat Észak-Koreába 🙂
@pHérték: Az alapjogok behatárolásához nem kell jogásznak lenni, de ennyire laikus megközelítéssel egyszerűen nincs miről beszélni…
@szempontpuska: Nem laikus a megközelítésem, hanem józan. Hogyhogy nem látod be, hogy az alapjogok elismeréséből nem következik az alapjogok élvezésének biztosítása? Minden embernek joga van ahhoz, hogy legyen apja, annya, de hogy biztosítod te egy árvának ezt a jogát?
Ne vedd rossz néven a megfigyelésem (neked talán fel sem tűnt), de amíg az államot, helytelenül, nagybetűvel írod, Istent pedig kisbetűvel és káromló szóösszetételben, addig rossz ajtón kopogtatsz a bajok orvoslása tekintetében és hamis istent imádsz. Az állam sosem volt és sosem lesz mindent tudó, mindenható és szent.
@pHérték: Saját állításaiddal vitatkozol már régóta, az alapjogok köréről pedig fogalmad sincs, másképpen hogy került volna a csizma az asztalra (vö: utazás)
@szempontpuska: Az utazás (helyváltoztatás) joga alapjog, ugyanúgy ahogy többek között az egészséghez, vagy a családhoz való jog is. Ezeket, ezekhez való jogokat ismeri el= garantálja az állam, de nem ad pénzt, hogy helyet változtass, nem gyógyítja meg a haldoklókat, nem ad férjet, feleséget, apát, anyát, gyermekeket. Csupán garantálja a jogodat arra, hogy mindezekért erőfeszítéseket tegyél, megszerezd magadnak (esetleg támogasd társaidat ebben). Ez a szabadság és mint tudjuk a szabadságnak is ára van.
Hidd el szempontpuska, az állam nem öröktől fogva van és nem is lesz örrökké való és amikor a mai formájában ismert állam széthullik, nem kérdezik majd, mit tett vagy mit nem tett az állam, hanem azt, mit tettünk, vagy mit nem tettünk te meg én.
A karácsony közeledtével emlékezz rá, hogy a Megváltó világrajöttét ünnepli a világ, akit nem államnak hívnak, hanem Názáreti Jézus Krisztusnak! Reményteli és tartalmas ünnepeket kívánok és köszönöm a beszélgetést! Talán nem volt hiába való. Örüljünk Vinszent! 🙂
@negondolkozz!majdénmegmondom!: Ja. Meg az életszínvonalat. A határon meg nem győzik visszakergetni a szegény, tönkrement déli menekülteket. 😛
@acs63: Tudjuk, hogy az életszínvonal és a gazdasági mutatók nem emelkedhetnek a végtelenségig. És amíg emelkednek is, az is valakik kárára történik.
Nem kell ahhoz túl sok diploma, hogy kiszámoljuk egy ember gazdagságának ára legalább 100 szegény.
Most persze csak az emberekről beszélek, nem említettem egyéb élőlények, a növény és állatvilág sanyargatását.
@negondolkozz!majdénmegmondom!: Matolcsy Györgyhöz, vagy Kocsis Mátéhoz van szerencsém?
@acs63: Mit nem értesz?
@negondolkozz!majdénmegmondom!: „Nem kell ahhoz túl sok diploma, hogy kiszámoljuk egy ember gazdagságának ára legalább 100 szegény.”
Levezetnéd ezt a számítást? Számszakilag, egyenlettel, változókkal.
Kíváncsian várom. 🙂
Nem.
A Földi javakat nem birtokolhatja senki korlátlanul, kizárólag más kárára lehet valaki gazdag. Mikor jóval kevesebb ember élt a bolygón, már akkor is így volt.
Hiszen a javakat meg kell termelni. A mágnás nem fog beállni bányászni, hanem kihasználja a termelőerőt, alamizsnát vet és gyarapodik.
Aztán bevételi forrást vált és az addigi rabszolgái mehetnek ahová tudnak.
Ehhez milyen egyenletekre,változókra van szükséged?
az ismert neonaci kommenteloket mint ez a hosszunevu azonnal kivagom. teljesen hulye fideszes egesz nap produkalhatja magat, neonaci repul. ez van.
@negondolkozz!majdénmegmondom!: Értem.
Először azt akartam írni, hogy Te diploma nélkül is elérted Matolcsy úr szintjét (lehet még belőled is unorthodox pénzügyér), de úgy látom, más veled a helyzet.
Tiéd (és társaidé) lesz a mennyeknek országa.
Részvétem.
Mindjárt itt a Karácsony, de még nincs itt december 1-je:
hvg.hu/itthon/20111128_kilakoltatas_siofok
@sajtohuba: A krisnások régóta minden évben meleg ételt osztanak a szegényeknek, ilyenkor gyűjtenek a bevásárlóközpontok környékén, nekik szoktam pénzt adni, meg haverokkal szerzünk ezt-azt év közben, tudják hasznosítani adományként. Sok kis dolog, de rettenetesen jó érzés.
@Pelso..: Szintén zenész.
Idén nagyon erős konkurenciával kell megküzdeniük a krisnásoknak, mert egyre-több az éhesnek, de nem csavargónak látszó ember ott is, ahová én szoktam járni.