Nincs magyar egyetem a legjobb hatszázban (UPDATE)
A szegedi egyetem az 551-600-ból a 601-650-ba került a QS-rangsorban. Második a debreceni egyetem, harmadik az ELTE, részletek tíz percen belül.
A debreceni egyetem 650-700-ból 671-680-ba. Az ELTE kicsit javított, mert 701-750 helyett, 701-710-ben van. A BME 801-1000-ből a 741-750-be, a pécsi egyetem 701-800-ból a 801-850-be. A MATE és a Széchenyi Egyetem kikerült a legjobb ezerből.
Az első tíz: MIT, Cambridge, Oxford, Harvard, Stanford, Imperial College London, Zürich ETH, NUS Singapore, University College London, Berkeley.
A 2023-as listán 45 brit egyetem volt az első ötszázban, 29 német, 14 francia, 13 holland, 13 olasz, 12 spanyol.
A 2024-es listán 49 brit, 30 német, 17 francia, 13 holland, 14 olasz, 14 spanyol
A 2023-as listán 8 svájci, 7 finn, 6 osztrák, 4 izraeli, 3 cseh, 2 lengyel és 28 kínai és 83 amerikai.
A 2024-es listán 9 svájci, 7 finn, 5 osztrák, 4 izraeli, 3 cseh, 2 lengyel és 29 kinai és 83 amerikai.
22 latin-amerikai egyetem van a legjobb hatszázban, ebből 14 a legjobb ötszázban. A három ausztrál egyetem viszont elég nagyot ugorva jött fel a legjobb húszba.
2023-ban 17 orosz egyetem volt a legjobb ötszázban, a 2024-es listán csak 11. A belgrádi egyetem viszont az 1001-1200-ból feljött a 721-730-ba.
A cseh Károly Egyetem a 288-ik helyről feljött a 248-ik helyre, a brnoi Masaryk egyetem, amelyről írtam korábban, az 551-600-ból jött fel a négyszázadik helyre, ami nagyon nagy ugrás. Szó nincs arról, hogy a régiós egyetemeket hátrébb sorolták volna.
Látva az oldal túlterheltségét, az igazán érdekes részletekre nem lesz elég 10 perc… Legalábbis innen nehezebb.
Illetve az már látszik, hogy lényegében nem lehet összevetni a tavalyi helyezésekkel, három új indikátort hoztak be (módszertani fejlesztés…) MInd a három előnytelen a keleti intézményeknek, persze. Nyomják Krachácsot…
De a legjobb 1500-ban 11 magyar egyetem van és egyik sem CEU. Ahogy azt a százados elvtárs mondta ma még csak a világ egy ötödén van szocializmus, de eljön majd az idő amikor az egy tizedén, egy huszadán és talán majd valamikor az egy századán lesz szocialista államrend.
@fortin2: folyamatosan kidobott túlterheltség miatt, de a végén sikerült. nem tudom, szerintem ez elgondolkoztató, a legjobb hatszázban… nagyon furcsa.
@jotunder:](#comment-326727: megvárom az éjszakát, addig nem szaladnak el a helyezések. Az indikátor-változás hatása érdekel leginkább. 5%nyi fenntarthatóság hallgatói vélemények alapján, munkaadók 15%ra emelése, nemzetközi networkökben részvétel, ez elég nagy váltás azért. Az akadémiai reputació csökkenése a legérzékenyebb a tudományegyetemeknek.
Ez:
Performances Lenses 2024 Edition Weights Change from previous editions
Academic Reputation 30% 10% deducted
Employer Reputation 15% 5% added
Faculty Student Ratio 10% 10% deducted
Citations per Faculty 20% No change
International Faculty Ratio 5% No change
International Student Ratio 5% No change
International Research Network 5% New
Employment Outcomes 5% New
Sustainability 5% New
En azt nem ertem, hogy pl Chilenek hogy van egy iden majdnem, jovore valoszinuleg top 100-as, es egy iden mar top 150-es egyeteme? Mindig az jar a fejemben, hogy ez a tarsadalmi egyenlotlensegek egyik lenyomata-e (19m lakos, 310b usd gdp ami majdnem a magyar ketszerese, de sokkal egyenlotlenebb eloszlasban, mint nalunk), vagy egyszeruen ennyivel jobban csinalnak valamit?
@KennyOMG: én a második chilei egyetemen voltam, azért az jól nézett ki, a professzorok is elég jól keresnek, általában santiago-felső nagyon gazdag, hát santiago-alsó az kevésbé. a dél-afrikai elitegyetemek is elég jól szerepeltek.
@poszt: “Szó nincs arról, hogy a régiós egyetemeket hátrébb sorolták volna.” Vegyes a kép, a régióból rangsorolt 48 intézményből a fele rosszabb helyezést kapott, 16 jobbat, nyolc maradt. A legfontosabb háromból Varsó és a Károly jobb, a Jagello rosszabb helyen van. Akadnak nagy emelkedések, pl. a Masaryk, de a lentebbi régióban többen is, pl Bukarest vagy Novi Sad.
Viszont ami érdekes az Helsinki és Aalto helycseréje, ez azért izgalmas, az az utóbbi átalakítása volt az egyik példája a magyar alapítványosodásnak.
Figyelemre méltó még az osztrák egyetemek negatív tendenciája: a Universitat Wien előbbre lépett és a Paris-Lodron Salzburg is, de a többiek visszaestek, a grazi Műegyetem, úgy tűnik, nagyot.
A magyaroknál Szegeden nagyon csodálkozom, mondjuk a publikációs teljesítménye a Leiden ranking alapján a top-kategóriában nem nőtt, de a collaboratiósban igen, az az új, network-indikátorra hathatott volna. Viszont éppen a nemzetközi együttműködések és az employment outlook területén lett jóval kisebb az számított indikátora, ami átláthatatlan, miből jöhet..
Ami végképp különös: a három újként beharangozott indikátorból (https://support.qs.com/hc/en-gb/articles/6478203732380-2024-Rankings-Cycle) kettőt tavaly is használtak (International Research Network, Employment Outcomes), tehát valójában csak a Sustantibility az új. Nem tudom, hoyg ez a QS legendás trehánysága vagy mi lehet, igyekszem utánajárni.
A visszafejlődés is fejlődés…
@Bogomil: ez inkább az áttörés hiánya. látható, hogy ezen a listán lehetséges áttörést elérni, a magyar egyetemeknek ez nem sikerült. az. hogy a nemzetközi kapcsolataik sérülnek orbán politikája miatt maradandó kárt okozhat.
Mindig olyan furcsa látni, hogy a University College London, ahol voltam egy évet posztdokként top 10-es egyetem, pedig matekból annyival azért nem volt jobb az elténél: az oktatók átlagosan valamivel jobb matematikusok voltak, de a legjobb diákjaik sokkal gyengébbek voltak mint a mi legjobb diákjaink.
Bocsánat, csak az ezres mezőnyt számoltam az előbb, szóval: a posztszocialista országokat tekintve 16 egyetem ugyanott maradt, 21 előbbre került és 49 hátrébb. A legjobb helyen lévő négyből (ahogy jeleztem), Varsó és Prága előbbre, a Jagelló és Tartu hátrébb került, mellettük Zágráb előbbre (az ELTE közelébe), Szófia hátrébb (az ELTE mögé), a Babes-Bolyai és Bukarest is két kategóriát előbbre, a pozsonyi Comenius egyet hátrébb, Ljubljana és Maribor kisebbet hátrébb.
Érdekesség talán, hogy a rangsorolt 9 finn egyetemből öt előre négy hátra, a nyolc osztrákból pedig csak a Bécsi Egyetem lépett előbbre, a többi rontott.
@fortin2: ” de a korábban budapesti, jelenleg bécsi székhelyű CEU is a legjobbak között van, a 1001-1200. helyet szerezte meg.” – írja az Eduline. én nem találom a CEU-t. szerintem őket ugyanúgy nem rangsorolták, mint a Semmelweist vagy a Rockefeller University-t.
https://civishir.hu/helyben-jaro/2023/06/javitott-nemzetkozi-rangsoran-a-debreceni-egyetem
ez egy nagyon bátor hír. 650-700-ból átkerülni a 671-680-ba a javítás műfajban elég kreatív. a következő mondatuk viszont az együtt dübörgünk kategóriában szép helyezést érne el: “A rangsor élén idén is a Debreceni Egyetem tengerentúli partnere, az egyesült államokbeli Massachusetts Institute of Technology (MIT) végzett.”
A topban alig van nem “angolszász” egyetem. Pedig Németország, Dél-Korea vagy Japán legalább olyan fejlett ország mint azok. Sőt!
Egyik oka lehet az eltérő gondolkodásmód. Talán az utóbbi országoknál az egyetem célja, hogy kitermelje a megfelelő szakembereket. Míg az angolszász világban csúcsegyetemek keletkeznek (hoznak létre), hogy kimaxolják a tudományt, ami azzal is jár, hogy keletkezik elég szakember, amire az országnak szüksége van.
De ez csak egy gondolat.
A másik persze, hogy az összehasonlítási módszertan az épp az angolszász egyetemeknek kedvez. Főleg hogy a QS brit…
Magyarországnak is nyilván az lenne az elsődleges célja, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű szakembert képezzen. Persze ha így történne, akkor valószínűleg elkerülhetetlen mellékhatása lenne, hogy ilyen listán érdemi helyezést is elérnének.
@Thalész: Vannak orszagok, akik abban jok, hogy uj dolgokat talalnak ki. Vannak, akik abban, hogy a mar kitalalt dolgokat jol tudjak gyartani. Ez utobbiban Amerika eleg rossz. Viszont a modern eletmodban mindennapos dolgok kozul az email, az internet, a facebook, a youtube, a Chat GPT, a Google amerikai eredetu, es ehhez van koze az amerikai egyetemeknek.
@Thalész: “Egyik oka lehet az eltérő gondolkodásmód.”
Ez biztos, hogy szerepet játszik. Személyes tapasztalat: amerikai és holland környezetben (nem csak egyetemi szférában, de ott is) a versenyképesség nagyon fontos szempont. Jóideje német környezetben dolgozok, és míg az emarikaiknál rendszeresen felmerülő kérdés volt az egyetemi rangsoroké, itt (Göttingen) soha. Körzejátszik még, hogy van egy speciális német jutalmazási rendszer az Excellenzinitiative (https://de.wikipedia.org/wiki/Exzellenzinitiative), ami a gyakorlatban sokkal fontosabb a német egyetemek számára. A lényege: nagy kutatócsoportok pályázhatnak extra támogatásra, és amelyik egyetemnek legalább négy ilyen csoportja megkapja a támogatást, azok ezen felül egy extra támogatási körbe léphetnek be. 7 évente egyszer van ilyen bírálat, és ezt nagyon komolyan veszik, a bukás pozíciókról való lemondásokkal jár. Ugyanakkor ezek a pályázatok sem transzparensek, a döntéshozók nem vonnak be az előkészítésbe minden épkézláb szakértőt. (Az amarikai egyetemen, ahol egy kutatás távmunkás résztvevője voltam még azt is megkérdezték tőlem, hogy szerintem érdemesebb-e Abu Dhabiban kampuszt nyitni, vagy helyben kellene bővíteni az infrastruktúrát az Öböl-állmokból érkező hallgatók számára).
Hollandia: kb. 10 évvel ezelőtt ugyanezen randsorban az egyik holland egyetem (talán Leiden) bejött az első 50-be, és egy riportban megkérdezték az oktatási miniszert, hogy be lehetne-e kerülni a legjobb 20-ba. A válasza lényege az volt, hogy ha összeadjuk a holland egyetemek összköltségvetését akkor sem érjük el a 20. helyen álló egyetem saját büdzséjét. A rövid interjúból kiderült, hogy nem csak a hazai számokat tudja, de elég alaposan ismeri a világ vezető egyetemeinek a finanszírozását is.