Orbán vs. Matolcsy, lítiumakkumulátorok vs. GPT-3.
Nem értek a mesterséges intelligenciához. Azon kevesek közé tartozom, akik úgy nem értenek a mesterséges intelligenciához, hogy publikáltak cikket vezető (a scimago listán a 16-ik 253-ból, ami elvileg nagy dolog, gyakorlatilag irreleváns) artificial intelligence folyóiratban, mitöbb effektíve a gradient descent konvergenciájáról szólt a cikk. És higgye el az Olvasó, nagyon komolyan próbáltam megérteni a Jurafsky-Martin legújabb verziójából (hatszáz oldal sajnos) a Generative Pre-Trained Transformerek (GPT) működését, írtam is valamit mostanában az n-gram frekvenciákról, amely izébigyók a Large Language Model-ekben elég fontosak. Ha nagyon muszáj (de csak akkor) tudok programozni Pythonban. És ez sajnos kurva kevés. Én már túl öreg vagyok ehhez (tegnaptól hivatalosan) és soha sem fogom megérteni ezt az egészet. Soha a büdös életben.
Nemsokára meg fogjuk tudni, hogy Matolcsy György édesanyjának is volt némi kötődése egy malomtulajdonos kulákhoz, szegény Győrffy Dóra (ő írt egy cikket a Közgazdasági Szemle legutóbbi számában, mandineres szempontból nehezen tolerálható cikket) rosszabbul is járhat. A kormány közelében számos intézmény van, amelynek egyetlen funkciója a nemrezsimkonform gondolatok és szerzőik elleni kampf. Matolcsy, vélhetően minden mindegy alapon, elmondta, hogy ez az egész „az Akkuk és a Mulátorok országa leszünk” vonal nem nagyon működik (Győrffy Dóra pedig el is magyarázta, hogy miért), a kormány tévúton jár, ráadásul szájára vette a Gazdát, aki azt mondta neki, hogy „ha mérek, veszítek”. A NER válasza ilyenkor a levágott lófej és a selyemzsinór közötti intervallumon szokott elhelyezkedni.
Magyarország jövője is valamilyen intervallumon képzelhető el, az akkumulátorgyárak és a mesterséges intelligencia közötti intervallumon, dehogy hol, arról az első bekezdésben vázolt okok miatt nem értekezhetek. Azt gondolom, hogy egy bezárkózó, agresszíven kamukonzervatív, a tehetségek ellen hadat viselő, a korrupciót láncziandrási értelemben vett nemzeti identitásképzőként használó pártállamban nehezen képzelhető el a mesterséges intelligencia körüli ökoszisztéma. Az Olvasó talán nem hallott róla, de a GPT-3 sikeréhez egy 2017-es cikk járult hozzá leginkább teoretikus szempontból, amelyben a self-attention fogalmát alapozták meg. 67167 scholar.google hivatkozásnál jár a cikk, amikor ennél a sornál tartok, a poszt végére esetleg több lesz. A nyolc szerző közül három a Google Research-nél, három pedig a Google Brainnél dolgozott, és a Google most éppen lemaradásban van. Képzeljük el Magyarországot.
Én nem mondhatok olyat, hogy Magyarországnak a mesterséges intelligencia útját kell választania az akkugyárakkal szemben, mert a hozzánemértéseim speciális rétegei ezt kissé nevetségessé tennék. Azt talán mondhatom, hogy az Orbán-projekt zárt társadalmában, a hivatalossá tett anti-intellektualizmus birodalmában, Magyarország hátrányai a tudományos csúcskategóriákban csak nőni tudnak. Akkugyárat (nem mondom, hogy teljesen maradjon ki ebből az ország, sőt óvatosan azt merem mondani, hogy nem lenne okos teljesen kimaradni) mindenhol épülhet, ahol van elég víz, energia és mérsékelten képzett munkaerő, és persze egy kormányzat, amelyik hozzásimul a Kínai Népköztársasághoz.
A mesterséges intelligenciához nem elég az MCC főmufti Orbán Balázs szellemi horizontja. Az dől el az elkövetkező tíz évben (lehet, hogy már eldőlt), hogy inkább Csehország és Észtország vagy türk testvéreink világa felé indulunk el. Az Orbánok, Balázs és Viktor,abból indulnak ki, hogy az átlagmagyar annyira utálja ezt az okoskodó, számtanintenzív jideauxvircsaftot és annyira kimelegedik a kicsi szíve Gurbanguly „Az Örző” Berdimuhamedov és az ő kis Gáspárának, Serdar Berdimuhamedovnak a hamiskás mosolyától, hogy egy emberként áll az akkuprojekt mögé, hiszen, magunknak építjük ezeket a baromi nagy gyárakat, nem a kínaiaknak (hát ez nem egészen igaz, de éppen azt szeretjük az átlagmagyar népünkben, hogy ezek a jelentéktelen kis disszonanciák soha nem zavarták, 1944-ben sem, és 1957-ben sem).
Még azt sem tudom, hogy van-e esély, arra, hogy megállítható azon hagyományaink pusztulása, amelyekre egy valamivel GPT-3-asabb és kevésbé akkusabb országot lehetne építeni, hogy azok a tehetséges magyar gyerekek, akik egy európai jövőt jelenthetnének a hazánknak, akik szemben velem, megérthetnék, hogy mégis, mi ez az egész, nem döntötték-e már el, hogy ők sem élni, sem halni nem fognak orbánföldén. Talán még van remény, és csak én nem látom hol.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16530366-675ac9b8d19b2' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16530366&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16530366-675ac9b8d19b2&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16530366-675ac9b8d19b2' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Bod Péter Ákos valami ilyesmiről beszélt a jutubon. Azt mondja, hogy egy 1981-ben megjelent cikkében már levezette ezt „a vasésacélországa nem a fejlődés útja” dolgot. És hogy nekünk nem akkumulátort kellene gyártani a villanyautókhoz, hanem szoftvert. Rogán abból is tudna lopni, teszem hozzá biztatóan. De ha még Jótündér se ért hozzá, akkor, mit akarunk mi? (Szerintem az akkumulátoros autó zsákutca. Villamossal kell közlekedni, meg vonattal.)
@vattablz:
Azért ehhez sokféleképpen lehet érteni meg nem érteni. Jótündér nagyon magasra teszi magának a lécet. Simán lehet kapni kitet, amiből összeraksz egy kisautót, a tetejére megy egy Raspberry Pi, és egy kamera, és betanítható (a nagyjából azért készen szerzett Pythonos) AI, hogy kikerülje a széklábat. És ez egy játék nagyobb gyerekeknek.
Amikor fejlődik az ilyesmi, akkor az alkalmazásához (a nagyon élvonalbelieket kivéve) kevésbé kell olyan megértés, mint egy matematikusé (az utolsó részletig), és jobban olyan, hogy tudd, hogy milyen python package van, mire melyiket érdemes használni, milyen hardware kell alá. Ilyen szinten azért sokan bele tudnának tanulni.
Az akkumulátorról én azt gondolom, hogy akkor lesz jövője az akkumulátoros dolgoknak, ha nagy lesz a verseny és olcsó az aksi. Egyik szcenárióban sem akarnék az lenni, aki a gyártásából él.
@JT: Hát akkor ünnepeljünk ujjongva.
(mert a jövőt úgyis… s̶z̶a̶b̶h̶a̶t̶o̶d̶ szabhatjuk ;-)).
kar a gozert, mar egy ideje uton vagyunk, a putyini uton. talan meretunknek megfelelo katasztrofa fog ennek veget vetni, nem mas.
…Mesterséges intelligenciát a Bokrétába? 🧐
Nem kellene ahhoz előbb némi természetes intelligenciát is valahogy becsempészni…?
.
A legutóbbi (reprezentatív) PIAAC-felmérés szerint az ország lakosságának mintegy 18,5%-a kőkeményen és nagyon durván funkcionális analfabéta, további 38,7% (!!!) pedig képtelen komplex szövegek értelmezésére.
Ez összesen 57,2%.
.
Megismétlem: 57,2%.
A Tehetség és a tehetségek.
(PIAAC-módszertan.)
@labrys:
Már 1836-ban is le voltunk maradva. Ajánlom elolvasásra Szemere Bertalan eme írását: https://mek.oszk.hu/15800/15857/ A lepusztított oktatási rendszer megtermi a maga gyümölcsét.
@labrys: érdemes megnézni a nézni a PIAAC rangsort. Magyarország nem áll nagyon rosszul. LITERACY-ban jobban áll, mint Izrael, Olaszország vagy Spanyolország és nagyon hasonló Franciaországhoz.
@labrys: ezeket a rangsorokat a társadalomnak az a része húzza le, amelyiknek nincs köze a csúcstudományhoz. az Amerikai Egyesült Államok numeracyban Magyarország alatt van és nem is igazán kicsit. Amerika az egyetlen tudományos szuperhatalom, és hát AI-ban… elképesztő. jó, mindenben ők a legjobbak, filozófiában is. de az átlagamerikai nem nagyon jó.
azok az országok erősen ezeken a listákon, amelyek valahogy teljesítményhomogének, a skandináv országok, hollandia és belgium. magyarországon van egy elég nagy alsó réteg, de amerikában is. numeracyban az oroszok jelentősen megelőzik amerikát, és… sokra mennek vele.
.
@szazharminchet:
.
Tökhülye lévén az egészhez, mindössze két dolgot jól értek-e?
.
1.) A Python valójában a Monty Python egyik elkülönített jelenete?
.
2.) Azért kell málna (raspberry) a villanyautó tetejére, hogy ha valaki eléje lép, és hirtelen kell fékezni, akkor Newtonra hivatkozással a málna a kocsi elé ömlik és megvédi az ürgét a súlyosabb következményektől?
.
PS.: Kiskamasz koromban sokszor vezettem villanyautót a Vidám Parkban (dodzsemnek hívták). Mindig kurvára élveztem.
.
@hakohen:
1) Van köze hozzá. Egy programnyelv, és a kitalálója Monty Python-rajongó. Egy olyan programnyelv, amelyik interpetált, interaktív, de mégsem annyira lúzer, mint a BASIC. Elvileg könnyen tanulható, kivéve, persze, ha gyors kódot akarsz benne írni.
2) Ez a Raspberry nem gyümölcs, hanem egy bankkártya méretű (persze vastagabb) computer.
Mj.1: ez a kiskocsi kb. akkora, mint a lemezárugyári lendkerekes. Csak éppen villanymotor hajtja meg kormányozza.
Mj.2.: az meg külön ledöbbenti az embert, hogy a 60-as évek szuperszámítógépe, a CDC 6600, 3 millió lebegőpontos műveletet tudott másodpercenként és több szekrény volt, a Raspberry Pi kb. akkora, mint egy cukorkás doboz, és 13.5 milliárdot tud. Az amerikai egyetemek kedvenc elektronika-tankönyve (Horowitz & Hill) írja, hogy az előző század közepén az IBM 650-es konzolján 126 visszajelző villanykörte volt, de ma egy IKEA-s okosvillanykörte talpában nagyobb teljesítményű számítógép van. Na ez az a fejlődés, amiről lemarad MO, ha csak európai kínaijai akarunk lenni (amibe az olaszok már egyszer belebuktak).
@szazharminchet: : „a 60-as évek szuperszámítógépe”
https://www.mercari.com/us/item/m15063271817/
(„senki nem olvasta a 8̶.̶ ̶o̶l̶d̶a̶l̶ első bekezdés alját? mindjárt gondoltam ;-)”. https://www.imdb.com/title/tt1797469/ :-))
Az a baj (és ez tényleg baj) hogy Győrffy Dóra is, ez a poszt is, átveszi egyáltalán a kommunikációs kiindulást, azazhogy ennek a kormánynak ilyen szinten dolga lenne azzal hogy Magyarország minek a gyártásában legyen nagyhatalom. „A kormány tévuton jár” – sajnos egy nagy fenét jár tévúton, csak egyszerűen egészen mások a céljai, nevezetesn a lopás, és azt sajnos (ezekkel az akkugyárakal is) nagyon jól csinálja.És ugyanezért teljesen téves ezt a „vas és acél országa” szlogennel összevetni, az ugyanis egy állampárt által irányított szocialista (hogy TGM-et is megidézzem, persze ez egyáltalán nem szocialista hanem államkapitalista) rendszer volt, A szocialista blokkok országainak nem azért kell tankokat meg más hadigépeket és mindent ami ehhez szükséges (tehát nehézipar) saját maguknak előállítani mert ebben a Nyugathoz képest bármiféle komparatív előny merülne fel (Győrffy Dóra meg úgy általában a közgazdaságtan szempontrendszere) hanem mert nem volt más opció: hadsereg az baromira kell, megvenni nyugatról pedig nem lehet.
Most teljesen más a helyzet, de ezt amúgy már bekommenteltem a múltkori akkus poszt alá. A kormánynak esze ágában sincs azért hozni ide akkugyárakat mert azzal nemzetgazdasági céljai lennének (amennyiben ez egyáltalán értelmezhető) hanem mert történetesen ilyen gyárakkal tud korrupt megállapodásokat kötni, és ami igazán „nagyszerű” hogy amúgy (bár nyilván nem kizárható) de közvetlen korrupcióról itt akár már szó sincs (ellenben Paks2vel és a Belgrád-Budapest gyorsavasúttal ahol kizárt hogy ne ez lett volna a fő motiváció gigantikus méretben (értsd: felveszik a gigantikus hitelt, adják a megbízást, és abból közvetlenül visszakapnak, de hát az még a ner korai fázisában volt) hanem arról van szó hogy ennek ürügyeként konkrétan százmilliárdos nagyságrendben „szükséges” infrastruktúrát fejleszteni, természetesne brutálisan túlárazva, amit egészen véletlenül csakis a NER cégei tudnak elvégezni.
Győrffy Dórától ebben a témában ami számomra igazán új tényező volt, hogy én azt kommenteltem hogy az energia(hiány) önmagában amúgy nem lesz gond, ezt majd importálják (az ehhez szükséges villamos infrastuktúrát pedig kapja hozzá, lásd előző bekezdés), ez onnantól legyen majd a gyár gondja, na ehhez képest úgy tűnik a deal része volt hogy erről is gondoskodtak, titkosított szerződéssel fogják hozzá kapni az áramot (amihez majd vélhetően új erőműveket is „kell” a ner-nek építeni…) Azaz az akkugyár nemcsak ingyen kapja az infrastruktúrát, kapja majd az állami beruházási támogatást, adókedvezményeket, hanem ezek szerint még a működéshez szükséges energiában is brutál közpénz lesz.
És akkor ugye ezt le lehetne osztani „teremtett hazai munkahelyre” per darab, amivel csak az a bibi hogy a gödi példán is látszott hogy a 3200 munkahelyből a helybeliek alig 100an vannak, és összességében is csak a fele magyar, a másik fele külföldi. És akkor ezt kommunikálni mint „iparpolitika”, „fejlesztéspolitika”… Amúgy ezeket a számokat természetesen Győrffy Dóra szintén elmondta pl. a múlt héten a Dellában, csak hát kimondani nem mondta ki hogy ha ez sincs, az sincs, amaz sincs, akkor mégis miért érheti meg egy ilyen beruházás meg, hanem csak sejtetően fennhagyta a befejezetlen mondat végén a hangsúlyt….
Egy mesterséges intelligenciával foglalkozó írásban, mit keres orbánbalázs szellemi horizontján?
Csak mert ez szemléleti kérdés: ugyan miért is kellene az AI algoritmusait, a deeplearning mechanizmusait stb. tudományos szinten értő embernek lenni ahhoz, hogy érvényes véleményt formáljon valaki arról, vajon ennek a technológiai fejlesztésnek az iránya a követendő vagy sem? (sztem egyébként MO esetében nem feltétlenül, hiába nagy most a hype, ugyanekkora volt az ezredfordulón a genetika körül, aztán a nanotechnológia körül, aztán az agykutatás körül). Ha állampolgárként vagy nyilvános megszólalóként veszem a fáradtságot és elolvasok mindent, amit a felhasználás/hatóság szintén tudni lehet most, és ugyanazt teszem pl. az akkugyárakról, akkor érdemi véleményem is lehet, és (jó esetben) dönthetek is. A tisztelt tudós urak/hölgyek pedig lesznek szívesek mind teljesebben felvilágosítani cserébe, ha már valamilyen mértékben az adóimból dolgoztak ezeken az ügyeken. A tekintélyüket ebben nyilván elfogadom, de az ahhoz kell, hogy komolyan vehető információk alapján legyen képem a dologról.
@fortin2: Bar van igazsag abban, amit a korabbi technologiakrol irsz, azonban az is teny, hogy azok kozul egybikben sem volt benne egy pozitiv visszacsatolasu ongerjeszto folyamat lehetosege, mint a gpt eseteben az onfejlesztese.