Piliscsaba maradjon Piliscsaba
Eredeti szerző: jotunder
Orbán Viktor főideológusa Békés Márton a komprádor-értelmiség elleni kemény fellépést, leánykori nevén pogromot javasolt az 1943-as nemzetiszocialista szárszói beszéd szellemében. Nemrég a rezsimszolgák ütemes tapsa közepette avatták a Párt ideológiai lapjának főmunkatársának. Békés a bennszülöttek (Németh Lászlónál nemzsidók) és a nyugati ideológiai megszálló csapatai (Németh Lászlónál zsidók) közötti harcról értekezik, a Kim Ir Szen által támogatott angolai felszabadítási mozgalom alapítóját illetve az erőszak ideológusát (akiről Békés azt hiszi, hogy algériai pedig Martinique-i) Frantz Fanont idézve.
Békés harca a Nyugat ellen ott kezdődött, amikor a Pappa Pia című korszakos művet védelmezte a zsidóliberálisok ellen. Gyengébbek kedvéért ez az a fontos munka, amelyben a gazdagember Kóté Lilije, Vajna Tímea is megmutatja nemzeti érzelmeit.
Békés felszabadító mozgalmat szervez az elnyomott Magyarországon, a nemzetiszocialista van den Bruck-ot és a kommunista Antonio Gramsci-t zászlóra tűzve, hogy egy izgalmas képzavarral éljek. Pontosan ugyanúgy beszél a dekolonizációról, mint a szélsőbaloldali diákvezérek Angliában, gondolom nemsokára lebontják Cecil Rhodes szobrát Taktaharkányban.
Ami még rendben is lenne, a madzsarisztáni pampák édes illatához kiválóan passzol egy ilyen derék terrorházás nyalonc. A probléma éppen az, hogy nem veszik eléggé komolyan Békés elvtársat.
Miért akar egy piliscsabai pázmányista pártmunkás (alliteráció!!) nyugati konferenciákra járni, miért akarja egy derék fideszista komszomolka a gyarmatosító Nyugat egyetemein meresztgetni az erasmusos seggét? Miért követelnek egy gyepütestvértől nyugati publikációt, amikor a Kisújságban is leírhatja, hogy miért okosabb a Mészáros Lőrinc a Platón nevű zsidónál.
Piliscsaba maradjon Piliscsaba, ne engedjük, hogy megfertőzze a nyugati métely, a fideszista ifjúságnak pedig ott a University of Püspökladány, ahol nem butítja el mindenféle elitista hülyeséggel a görbeorrú washingtoni konszenzus.
Ne tessék a gyarmatosítók egyetemeire járni, a gyarmatosítók filmjeit nézni, a gyarmatosítók pizzáját enni, tessék méltóvá válni a békési ideológiához, a tihanyi tézisekhez (ez komoly, ő írta).
Csülköspacal és Bogár professzor, ez kell a magyar ifjúságnak, magyar trón, magyar oltár, magyar klozettpapír (bár az is olyan rohadtul nyugati, szerintem egy békésmárton segge legyen egy kicsi szaros), Szent Nazarbajevvel és a hun-türk szentekkel, ámen.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518236-67b39ee067ee2' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518236&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518236-67b39ee067ee2&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518236-67b39ee067ee2' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Jotunder még mindig nem érti a NER müködését.
a klozettpapír nem NER kompatibilis, t.i. van olyan populáció akinek a se**ét nyalják és van olyan aki másként vesz részt ebben a tevékenységben. A klozettpapír alapjaiban kérdőjelezi meg rendszert.
*=g
nos, én olvastam azt a cikket (cikket? nevezzük annak, mert megfelel az alaki követelményeknek), és meg is jegyeztem, hogy „ez egy bogárlászlóba oltott szaniszlóferis cikk volt négy unicum után.”, és ma sem más a véleményem. igazából a helyi hülyék felállva tapsoltak neki a mandin, és bár megkérdeztem, hogy ugyan foglalná össze már valaki, miről szól, nem nagyon kaptam támpontot.
most sem, de szerintem nem is baj…
Békés nemzetállami locsogása ellenére a Valutaalap legutóbbi felmérése szerint Magyarország nemzetközi kitettsége úgy export mint import terén a legnagyobb több mint száz vizsgált ország közül:
index.hu/gazdasag/2019/09/20/forint_arfolyam_euro_333_jo_a_gyenge_forint_magyarorszagnak_arversenykepesseg_berszinvonal/
úgyhogy ennyit a szuverenitásról, meg az erős és büszke országról. oké, a CEU-t sikerült kibaszni meg a Népszabadságot bezárni, tehát sikerült az óvoda falára zsírkrétával felírni, hogy „PINA”, és (egyelőre) még nem baszott pofán az óvónő. persze egy olyan romlott kis g.ci mint OV, ennek is tud nagyon örülni.
@Dr. Gy. Dr. Fűegér: Ezek olyan óvónénik, akik hagyják, hogy jól kitoljunk magunkkal.
Ugyan, hol van attól ez a szegény izgága fiúcska, hogy a fővezér főideológusa legyen??? Ennyi erővel azt is mondhatnánk,hogy E. Fehér Pál vagy Hajdú Tibor volt a Kádár-rendszer főideológusa, pedig ők csak a keménykedő visszaböfögők voltak, nagyon messze a valódi fülbesúgóktól. OV amúgy se igényel már régen ideológusokat, ő maga megmondja a főirányt, aztán az általa is kissé lenézett ugribugriknak ezt kell kissé locsogósabban hajtogatni. A mi kis strumunddrangosaink alapvetően egymással vannak el, és izzadtan próbálnak minél magasabbra felmutatni valamit, hogy észrevegye őket a Fényes Tekintet. GFGgollamkáék kicsit mások, onnan vcalóban jönnek écák és nagyban megy a pénzmosás is, tehát ők valóban fontosabbak. De békéskére lőni tökfelesleges, ammél még Tóth Dezsővel is érdemesebb volt vitázni anno.
@fortin2: O a partlap fomunkatarsa, o dont szemelyi kerdesekben.
@fortin2: Nem János az a Tibor? Tibor is rendes ember.,munkásőr is volt, de hogy olyan nagyon ideológiai dolgokat böfögött volna vissza a sok szempontból döbbenetesen időtálló 1968-ban megjelent 1918-as könyvével vagy a Károlyi Mihály levelezéssel… 🙂
csak úgy approximatíve vagyok indíttatva megjegyezni, hogy a NÉP egyszerű gyermeke (v.ö.: szittya) a seggtörlést kukoricacsuhéval abszolválja a budi meghitten döngicsélő hűsében!
Mivel kedveled a pontosságot, ezért mondanám, hogy a Pázmány gyakorlatilag teljesen beköltözött Budapestre, szeptembertől már dékáni titkárság sincs kint. Szóval ez egy budapesti egyetem, ami ugyan nem változtat a provincialitáson Magyarországon, de csak mondom, hogy a piliscsabázás enyhén elavult.
Másik apróság, hogy Békés száz százalékban az ELTE terméke a PhD-t is beleértve, ha már provincialitás:
http://www.kommunizmuskutato.hu/munkatarsak
@komment1: ezen kivul a PPKE-n van egy csomo ember, akinek tele van a toke Bekes Martonnal, meg a rezsimmel, meg a baromsagokkal altalaban. a Piliscsaba itt egy metafora.
Le mertem volna fogadni, hogy ezt írod majd 🙂 Egyébként Piliscsaba nem annyira metafora, mint inkább ingatlanpanama, ha érted, mire gondolok 🙂
Viszont magam részéről annyit tennék hozzá, hogy egyesek, nem is kevesen, hihetetlenül irritáló módon tudják verni magukat arra, hogy az ELTE-n tanítanak, miközben nagyon nem lenne mire. Pl közös projektnél egyesek olyan hangot engednek meg maguknak, ami hihetetlen. Egyébként szerény véleményem, hogy az összes magyar egyetem provinciális, sőt az egész magyar tudományos élet az – a ritka kivételek csak erősítik a szabályt. Mára eljutottam oda, hogy teszek kb az egészre, mert megérdemli.
@komment1: „egyesek, nem is kevesen, hihetetlenül irritáló módon tudják verni magukat arra, hogy az ELTE-n tanítanak”
Én is pont azt akartam írni, hogy ha már itt tartunk, az ELTE is egy metafora, csak másra.
@közösperonos átszállás: sokaknak a minőség metaforája. Pedig (és itt most megint tisztelet a nagyon kevés kivételnek) egy alapvetően Magyarországon világhírű intézményről van szó, amely egy Békés Mártont adott nekünk pl. 🙂 Nem is említve rengeteg más hasonlóan neves történészt 🙂
@komment1: Én a nagy arcra gondoltam speciel, de szintén szigorúan csak metaforikusan. 🙂
@közösperonos átszállás: jaja, szóval erre céloztál. Hát igen, egyesek az ajtón nem férnek be tőle 🙂
A Püspökladány egy kicsit erős volt… Két nagy ember is született ott, a másik Karacs Ferenc, a rézmetsző.
@komment1: @közösperonos átszállás:
Remélem nem arra utaltok, hogy az egyetemeink inkább egy mocsárra hajaznak, néhány kapaszkodó fejjel a szélükön
@jotunder: csak azt ne tudnám, hogy 2010-ben milyen programmal nyert a Fidesz 🙂
@21. század: pardon
@legeslegujabbkor: Hát, most, hogy mondod….. miért is ne? 🙂 totál szemléletes kép 😛
@komment1: És amelyik nemsokára visszakapja Navracsics Tanár Urat. Aki nyilván maximális hitelességgel fogja a modern, plurális, demokratikus szellemiséget tanítani.
@fortin2: Nem önpocskondiázás, csak ellenvélemény, amely — a turulgőzös önáltatással szemben — a valóságon alapul. A valóság pedig az, hogy csak olyan egyetemi rangsorok vannak, amelyekben a magyar felsőoktatás évtizede folyamatosan csúszik lefelé. Való igaz, nem mi vagyunk a világon a legócskábbak és ez is valami.
@Secnir: Támpont?
Heked támpont kell annak eldöntéséhez, ha mérlegelnél, fontolgatnál, hogy Velünk vagy vagy az Ellenséggel, akkor te alighanem az Ellenséggel vagy.
@Counter: Heked = ha neked 🙂
@fortin2: Összeadtam a THE lista első 1000 helyezettjének egyetemi pontszámait országonként; Magyarország így a 38. helyen van. Az IMF vásárlóerőparitásos listáján a 48.
– Akik gazgadabbak, de a THE listán hátrébb vannak, azok keleti olajmonarchiák, hgyományosan gazdag kis- vagy miniállamok, és a nemrégiben Magyarország elé került KKE országok.
– Akik szegényebbek, de a THE listán előrébb vannak, az Kína, India, Irán, Oroszország, Brazília, Törökország, Dél-Afrika, Egyiptom, Malajzia, Chile, Görögország
KKE-viszonylatban szerintem korrekt a THE helyezés. A feltörekvő piacok nagyon népes államai érthető módon be tudnak kerülni Magyarország elé. Szóval Magyarországtól úgy kb. ez várható. A kérdés, hogy mi a dinamika?
Nem csalódtam. Sűrü nyeldeklések közt átfutottam ennek a baltanyélnek a firkálmányát, amelyben azzal vádol hazaáruló “komprádor értelmiséget” hogy neokolonialista kűlső hatalmaknak a fojtó ölelésébe akarja taszítani a magyar róna bokrétáját. Ebből ered, úgymond a “politikai és ideológiai szembenállás” ( a bennszülöttek és az “idegen civilizációk selejtje” – Németh L. – között ), a “külső erőhöz” való viszonyból és az “öngyarmatosító” folyamatokból.
Meantime Orbán és Putyin megtartják évenkénti találkozójukat és reményteli célokat tűznek ki a testvéri és önzetlen együttműködés és kölcsönös segítség jólismert keretében ))).
@Grrr: A ranking-dinamika az a magyar egyetemek pozíció-romlása, ez alig megállítható.
A dinamika általánosan csak annyi, hogy a tudomásul kellene venni: a tudományiparban az aalpvető tényező az emúlt harminc évben a finanszírozottság lett, magyarán a nemzetközi összevetésekben intézményi (főként pedig országos) szinten a pénzügyi háttér kijelöli eleve a pozíciókat. A szakmai kultúrák ereje nyilván még kitart egy ideig, de a „hol vagyunk a nyugati egyetemekhez képest” című sirámok értelmetlenek. A magyar egyetemek a tudományos versenyben a pénzügyi adottságokhoz képest nem teljesítenek rosszul, ez is valami. Az más kérdés, hogy sokkal jobban kellene működniük, hogy a teljesítményt kellene preferálniuk stb.
De az ilyen békésnyomi-félék működése nem az egyetemi rendszert jellemzi, egy-egy intézményt, ha valahol véletlenül kinevezik valami egyetemi álláaba, azt igen, de mondjuk pl. a PPKE oktatója volt Roska Tamás is, akit a világ igen komoly tudósnak ismert el. Az ELTE pedig a rengeteg hiányossága és gyengesége mellett is bőven bír akkora reputációval külföldön is, mint sok-sok nyugati egyetem, a SE, Szeged, a Műegyetem és Debrecen is (még), úgyhogy lealázni mint halódó mocsarat talán nem annyira jogos.
@nerángass: Békésnél nem a konkrét mondatokkal van baj, az néha majdnem izgalmas, hanem hogy 1. teljesen hiányzik mögüle a hitelesítő személyiség 2. Orbán heroizálásáról szól az egész, az pedig 3. a pénzről szól. Frantz Fanon nem onnan ismerte a kolonializmust és az antikolonializmust, hogy egyszer megnézte videón Az algíri csatát, mikor épp nem John Lukacsról meg Kekesről kellett valami teljesen érdektelent írni a Rubiconba, vagy lopni valami pályázati pénzt a Terror Házában.
Magyarországon ma a kormány által vívott „nyugati imperializmus elleni harc” valósága az, hogy nekik köszönhetően most már ha elkövetne itt egy bűntényt egy amerikai katona, azt nem lehetne magyar bíróság elé állítani, de Békés ilyesmi ellen soha büdös életben nem írna cikket, ezek a dumák csak arra kellenek, hogy Orbánt most épp valamiféle gyarmati szabadsághősnek maszkírozza.
@Tehéntőgy: ”Orbánt most épp valamiféle gyarmati szabadsághősnek maszkírozza.” És ezért annyi hetet havat összehord hogy egy atlaszi hegyikecske is okádna. Értem én, hogy a zsozsó meg az éber szervilizmus )))
Miközben ugye éppen Putyin …
@fortin: Az biztos, hogy a verseny csak erősödik, a világ gyorsul, és a tudásiparba (bocs!) szükséges beruházások mértéke csak nő. Ez nem annyira kedvező Magyarország számára.
@fortin: „Az ELTE pedig a rengeteg hiányossága és gyengesége mellett is bőven bír akkora reputációval külföldön is, mint sok-sok nyugati egyetem, a SE, Szeged, a Műegyetem és Debrecen is (még)”
Szerintem nem olvastál elég figyelmesen, komment1 kommentelőtárssal kb. azt mondtuk, hogy az ELTE nem képvisel valami egyedi, különleges minőséget a többihez képest, illetve ez nagyon-nagyon szakterület/témafüggő (tehát egyes szakterületeken akár a Pázmány is lenyomhatja, mint ahogy időnként meg is teszi). Ennek ellenére én még kizárólag az ELTÉ-vel kapcsolatban találkoztam azzal a hozzáállással, hogy az aztán tényleg valami, a többi meg, hát.
Na, és EZ gáz.
Persze, ahogy azt egy másik szálon úgy egy hónapja Flageoletnek is írtam, ahol (külföldön, persze) ráfeküdtek a rankingban kiemelt mérőszámokra, és azt nyomják, azzal nem versenyezhetünk, és személy szerint hülyeségnek is tartanám. Hogy egy átlag docensnek évi 10-20 Q1-es cikke legyen, és egytucat doktoranduszt rész-témavezessen párhuzamosan? Akkor ott már teljesen mást értünk szerzőségen és témavezetésen.
@fortin2: Az ELTE egy ketmillios europai nagyvaros elitegyeteme. A diakok felso tiz-husz szazaleka nagyon jo lehet, kozel az oxfordi szinthez. A kutatas viszont penzrol szol. Most voltam Lausanneban ket hetig. Az UNIL-nak van harom metromegalloja. Az EPFL-nek meg van egymilliard frankos koltsegvetese 10000 diakra. Ezzel nem lehet versenyezni. Es szerintem mar Beccsel sem nagyon. Ha annyira fontos lenne Orbannak az akademiai vilag, mint a futball, akkor talan.
@jotunder: az elitegyetm egyik igen patinás tanszékén van egy nyugdíjaskor felé zuhanó docens (eddig ő volt a tanszékvezető), aki nem nagyon foglalkozott holmi publikációkkal, így nem lesz akadémiai doktor. Utána 3 adjunktus következik, szintén alig látható publikációs múlttal – ami érthető is, mert lényegében annyi órájuk van (BSc, MSc, tanászakosok, stb, stb, stb), mint egy középiskolai tanárnak. És van még néhány tanársegéd és hasonlók.
Két már nyugdíjas oktató (az egyik, az előző tszv. nemzetközi szinten is igen komoly kutató) mellett 11 „önkéntes munkatársaink”.
Szerintem ez az, amit egy magát komolyan vevő intézmény nem engedhet meg magának és ez nem nagyon pénz, hanem hozzáállás kérdése.
@jotunder: „Az ELTE egy ketmillios europai nagyvaros elitegyeteme”
Define elitegyetem (szerintem a fönti mondat az egész téma kulcsa amúgy).
@közösperonos átszállás: az ELTE a főváros reprezentatív egyeteme, bölcsészkarra, jogi karral, erős természettudományi karral, és talán a legjobb diákokkal. és nagyjából 100 millió eurós az évi budgetja, ami a méreteit tekintve borzasztóan kevés.
@fortin2: „a négy évszázad, a fővárosi elhelyezkedés”
Az elsőnek azért több egyetem szintén évszázados múltja és a huszadik század ismert viharai miatt vajmi kevés a gyakorlati jelentősége (tehát bőven történtek olyan események, melyek akármennyi év fölhalmozó, iskolaépítő munkáját annulálták), a fővárosi elhelyezkedés pedig, lássuk be, nem érv.
„a képzési-kutatási portfólió (csaknem) teljessége, a doktori képzési kapacitása, a nemzetközi kapcsolatrendszer és ismertség stb. miatt általánosan kiemelkedik a magyar mezőnyből”
Hmm, a képzési portfólió teljesebb, mint a többi tudományegyetemé? (Ráadásul orvosi karok nélkül…) A doktori képzés nagyságrendje megintcsak nem mutat nagyságrendi eltérést (cca. 700 doktoranduszhallgató, ha jó adatokat találtam — Szeged és Debrecen 450-450 körül, az azért nem minőségi különbség), az utolsó kettő pedig — komolyan, attól függ, kit kérdezel (és szerinted van olyan ember, aki ennek eldöntéséhez kellően behatóan ismeri mondjuk Debrecen és az ELTE nemzetközi ismertségét?).
Maradnak a rangsorok, de azok, ahogy te is írtad, mindig valami mást mérnek (időnként pl. Szent-Györgyit, akinek pedig igen kevés impaktja van a jelen szegedi informatikaoktatására).
„lehet gyorsítani ezt a hanyatlást, szétdarabolással, egy másik fővárosi intéményi koncentrálással stb.”
Ó, erről nem beszélt senki, a téma a „Piliscsaba, mint metafora” párja, az „ELTE, mint metafora” (mikor valaki a négyszáz évből akarja levezetni, hogy ő és intézménye per def magasabbrendű, függetlenül a minden mástól — nem, nem rád gondoltam, tényleg, nem személyes, hanem tényleg általános jellegű).
Személy szerint amúgy a tovább erősítéstől (pl. komplett kutatóintézetek hozzácsapása, integrálása) már csak költséghatékonysági szempontok miatt is óvnék — ha szabad ezt indoknak felhoznom, már a vidéki tudományegyetemek léte is ennek a jól fölismert érdeknek köszönhető (úgy látszik, Pesten már akkor is minden sokkal drágább volt). Én személy szerint pont ezért próbálnám föllazítani az ex-MTA-s kutatóhálózat Pest-központúságát is — no panic, úgyse lesz ebből se semmi.
@jotunder: A kérdés még mindig az lett volna, hogy miben minőségileg más az ELTE, mint Szeged vagy Debrecen.
Mert hipotézisem az, hogy szignifikánsan kábé semmiben, akkor pedig kicsit fellengzésnek érzem egy cirka egytucat egyetemmel rendelkező országban ötöt-hatot (mert akkor már a BME meg a Semmelweis is megérdemli) elitnek hívni.
(És a „nemelitség” nem azt jelenti, hogy akkor már mindjárt rossz is. A jó-rossz abszolút, az elit meg relatív.)
@flort: Egy évtizedig oktattam az ELTE-n szívességből (ingyen, ám letéve a nagyesküt, hogy abszolúte első osztályú képzésben részesítem az összes hozzám járó hallgatót, és ha bármiben is csorbítom az ELTE hírnevét, akkor lesz nemulass), édesanyám dettó, ahogy sokan mások is, merthogy nincs se pénz, se paripa, se fegyver. És nem is lesz, ahogy elnézem. Más kérdés, hogy szerintem nem lehet elitegyetemet szívességi oktatásra alapozni.
@fortin2: Ha csak a bölcsész-társadalomtudós vonalat nézed, akkor nyugaton a belépő a tudományos életbe egy monográfia, ami egy jó nevű nyugati kiadónál jelent meg. Enélkül (vagy inkább kettő ilyen nélkül) nem is kapsz tenure track állást. Magyarországon hány embernek van ilyen? Tanszékvezetőknek, intézetvezetőknek, dékánoknak, rektoroknak is csak elvétve. Ezek a tények.
Egyébként magam részéről nem önpocskondiázás a dolog. Nem véletlen, hogy a saját könyvemben az acknowledgementsben egyetlen magyar profot sem említettem meg, mert a segítség helyett mindent megtettek, hogy elkaszálják a doktorimat – és hány olyan emberről tudok, akivel ilyesmi történt a drága magyar tudományos életben.
Magyarországon a nyugati standarddal szemben ezek a jellemző kérdések, reakciók (ezekről korábban is írtam itt): „minek van Cambridge C2-d, mire jó az”, „hát minek is kellett neked jó nevű x külföldi egyetemen doktorálni, miért nem Csajágaröcsögealsó (ez itt tényleg metafora 🙂 patinás intézményében tetted?” „minek írtad angolul a doktorid?” és mivel ha esetleg meg is írták angolul, de a sajátjuk magyar kiadásban jelent meg: „de szép könyv”
Ilyesmikről írt fentebb pl @Hottentottenstottertrottelmutterattentäterlattengi: @közösperonos átszállás: @flort:
@közösperonos átszállás: „a fővárosi elhelyezkedés pedig, lássuk be, nem érv” – Az a baj, hogy – sajnos – számít. Legalábbis bizonyos pozíció alatt. Elhiszem, hogy mondjuk egy docensnél, professzornál már kevésbé releváns, hiszen ő időben, energiában és pénzben is könnyebben megteheti hogy vidéken élve is rendszeresen használja a fővárosi tudományos infrastruktúrát (OSZK, MTA könyvtára, Szépmű, Nemzeti, stb.), de egy MA-s hallgató vagy egy doktorandusz szintjén sajnos számít, hogy ‘ha kell valami, felülök a bicajra, és 20 perc alatt áttekerek az Arany János utcába vagy a Szépműhöz, esetleg átsétálok a Bródy túloldalára’, vagy pedig mindehhez vonatra kell ülni – tervezés, költségek, idő, energia, és így tovább. (Most jönne a képbe a tud. segédmunkatársi bér és – mondjuk – a Debrecen/Szeged/Pécs-Budapest vonatjegy árának viszonya, de ezt ugye ismerjük. Amúgy mindhárom nevezett város kb. hasonló távolságra van Pesttől, ergo talán senki sem érezheti magát sértve.)
Jó, ehhez persze hozzá kell tenni, hogy bölcsész vagyok, olyan területen, amelyen a fent nevezett könyvtárak rendkívül hasznosak: igen, máig, az academia.edu és az orosz könyvletöltő oldalak világában is, akkor is, ha egyre több minden elérhető online legálisan a régi nagy katalógusok közül is.
És akkor a nagyobb tanszéki könyvtárról még szó sem esett, a kiterjedtebb intézeti kapcsolatokról (több cserepéldány, több folyóirat, főleg a múzeumi és egyetemi kiadványok területéről, stb.), a több kutatóról, oktatóról – egy MA-s hallgató számára nem mindegy, hogy egy emelettel fentebb, balra a második ajtónál van valaki, aki válaszolni tud a felmerülő kérdésére, vagy pedig a tanszék legjóindulatúbb, segítőkész oktatója is csak annyit tud tenni, hogy ad neki egy e-mailcímet valakihez, akihez el kell utazni, hogy…
Szóval az a baj, hogy sajnos ezek is tényezők.