Szerelem és bosszúvágy pártállam idején
Eredeti szerző: Kettes
„Elindíthatja a forinthitelezést és egészséges versenyt generálhat a bankrendszerben a devizahitelek fix árfolyamon történő végtörlesztésének lehetősége”
„Nagyon pozitív trendek indulhatnak el a bankszektorban”
„Egyre jobban tetszik a megoldás, melyet választottak”
Ezeket Szász Károly, a PSZÁF elnöke mondta a Reutersnek 2011. szeptember 13-án (fizetős cikk) a fix összegű végtörlesztés kormányzati terveiről.
Nos, a devizahitelek fix árfolyamú végtörlesztésének lehetősége nem indította el a forinthitelezést és nem generált egészséges versenyt a bankrendszerben. Annyira nem, hogy a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indított hét bank ellen.
Pozitív trendek sem indultak el a bankszektorban, ellenkezőleg, a külföldi tulajdonú bankok leállították a bankhálózatuk fejlesztését, létszámleépítéseket jelentettek be, és még jobban visszafogták a belföldi hitelezést. A végtörlesztéshez fűzött pozitív várakozások egyike sem következett be, de bejött az összes olyan negatív következmény, amelyekkel a bankok „alaptalanul riogattak”: a kormány populista akciója meggyengítette a magyar bankrendszert, közvetve hozzájárult a forint elleni spekulációhoz és az ország leminősítéséhez.
Két év alatt ez volt a harmadik olyan alkalom, hogy Szász Károly szakmai kérdésben nem független pénzügyi szakemberként, hanem Orbán hitvalló közgazdászaként foglalt állást (a második az volt, amikor nem állt ki a magánnyugdíj-pénztári rendszer szétverése ellen, de erről később). Hasonlóan a Fidesz-kormányzat többi tagjához, inkább bohócot csinált magából a főnöke kedvéért. Hogy miért: ki tudja?
And then I go and spoil it all
By saying something stupid
Like I love you
Úgy tűnik, a bóvlivá minősítés csiszolja az elmét, mert a végtörlesztés ma már Szász szerint sem oldott meg semmit.
„Látszik, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés a rendszer egészének problémáját nem tudja megoldani. Jelentős segítség azoknak az ügyfeleknek, akik egyébként is könnyebben tudnak segíteni saját magukon, de a többiek gondját csak részben és ellentmondásosan orvosolja. Úgy gondolom, hogy ez egy sokkal szélesebb körű, mélyebb és átfogóbb rendezés irányába tett első lépésként értékelhető — ez látszik is a Magyar Bankszövetség, a kormányzat és a felügyelet mostani együttműködésén.” (Szász-interjú a privátbankáron)
Dicséretes, hogy néhány százmilliárd forintnyi szükségtelen kártétel, a növekedés lefulladása és egy leminősítés után Szász Károly is felismerte, hogy a kormányzatnak együtt kellene működnie a bankokkal. Még jobb lett volna, ha ez már a nyáron felötlik benne.
Szász Károly és az általa irányított hivatal jól láthatóan néhány hónapra sem tudta felbecsülni egy intézkedés rendszerszintű kockázatát. Eközben felhánytorgatta a PSZÁF előző vezetésének, hogy nem tulajdonítottak megfelelő jelentőséget a devizahitelezés kockázatainak. Jó lenne tudni, miből gondolja Szász Károly, hogy egy általa irányított PSZÁF képes lett volna megakadályozni, ha a devizahitel-probléma egy baráti Fidesz-kormány alatt ütött volna be?
Mai hír, hogy a PSZÁF 100 millió forintra bírságolta az AXA Alapkezelőt, és közérdekű pert indított az AXA Magánnyugdíj-pénztár ellen, hogy a volt és jelenlegi tagok visszakaphassák az alapkezelő által — a PSZÁF szerint indokolatlanul — felszámított költségeket.
A PSZÁF még júniusban elmarasztalt négy nyugdíjpénztárat vagyonkezelési gyakorlata miatt. Közülük három vitatta a megállapítást, egy pedig bírósági felülvizsgálatot kért.
Hogy túlszámláztak-e a vagyonkezelők, azt majd a bíróság megállapítja, egyszerűen az „x = béna jogalkotó + kreatív cégjogászok + bevadult hatósági jogalkalmazók + fogalmatlan bíró” képletet kell x-re megoldani, mindenesetre a PSZÁF addig is megadta, hogy x kezdő értéke legyen 100 millió.
Még soha nem bírságolt meg a PSZÁF pénzügyi szervezetet ekkora összegre intézményi működési szabály megsértése miatt. Piacbefolyásolás miatt igen, például Soros alapját 2009-ben közel 500 millió forintra bírságolták, de a kalandor üzleti terve miatt tőkehiányos helyzetbe került CIG Biztosító 2009-ben csak 3 millió forint bírságot kapott. Ezzel a mostani bírsággal a PSZÁF láthatóan megsértette a saját szankcionálási politikájának szinte összes létező elvét (a bizonyítottságét, az arányosságét, az egyenlő elbírálásáét és a fokozatosságét bizonyosan).
Talán segít megérteni, mi állhat a rekordbírság mögött, ha felidézzük, hogy az AXA nyugdíjpénztár Ellenőrző Bizottságának elnöke az a Bába Julianna, aki a Stabilitás Pénztárszövetség elnökeként tavaly fellépett a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása ellen. Akkor, amikor a hosszú távú megtakarítások és az öregkori öngondoskodás intézményrendszerének stabilitásáért felelős Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a következőt tette azért, hogy megvédje a hosszú távú megtakarításokat és az öregkori öngondoskodás intézményrendszerét egy elfuserált gazdaságpolitika falánkságától: semmit. A magánnyugdíjvagyon mára elolvadt, az öngondoskodás intézményrendszerét szétverték és Szász Károly ennek ügyében „nem lát túl sok teendőt”.
Ha Ön most azt gondolja, hogy ez a százmillós bírság pusztán egy arrogáns és ostoba pártállam dühös bosszúja azokon, akik szembeszálltak vele, akkor nem téved nagyot.
<
p style=”text-align: justify”>Ehhez tartsa magát mindenki.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16521593-67b39cdd7dcab' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16521593&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16521593-67b39cdd7dcab&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16521593-67b39cdd7dcab' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
@Dr. No: A MÁV-ÁBE ügyben a tökéletes inkompetencia, a döntésképtelenség és a másravárás nyilvánult meg. És még ezzel együtt is a PSZÁF volt az első hatóság, amelyik rárúgta Kis Bálint szorgos családi maffiájára ajtót. Nyilván: ki más?
Megjelent a PSZÁF stratégiája
http://www.pszaf.hu/hirek_ujdonsagok/strategia.html
Ezek szerint:
„Felügyelet alapértékei:
csak a törvényeknek és az Országgyűlésnek van alárendelve,
rendeletalkotási joggal rendelkezik meghatározott kérdésekben,
pénzügyi fogyasztóvédelmi felhatalmazása és eszközrendszere számottevően megerősödött,
jól felkészült, magasan képzett szakembereket alkalmaz, akiknek munkájával arányos anyagi megbecsülést biztosít,
szervezetileg elkötelezett híve a minőségközpontú működésnek, emellett kész a folyamatos szervezeti megújulásra,
működését a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség és fenntarthatóság jellemzi.”
Visszakerestem, bő két évvel ezelőtt még más hozzáállás volt:
http://www.bankszovetseg.hu/2009_9/index.html
„Öt olyan kritériumot említenék, amellyel világszerte mérni szokták a felügyeleti rendszerek minőségét:
mennyire független mind a kormányzattól és a napi politikától, mind a felügyelt intézményektől;
a felügyelési tevékenység mennyire átlátható és elszámoltatható mind gazdaságilag, mind a szakmai munkáját tekintve (tehát mennyire erősíti a hitelességet a közvélemény és a felügyelt szektorok szemében);
mennyire hatékony (ez inkább gazdálkodási, szervezeti kérdés), míg emellett van egy hatásossági (effektivitási) kritérium is, hogy milyen eredménnyel és milyen eszközökkel éri el a céljait;
a válság kapcsán előtérbe került, hogy milyen is nálunk a makroszintű pénzügyi stabilitási és a mikroprudenciális – tehát az egyes intézmények biztonságos és megbízható működésére vonatkozó – szempontok összehangolása (nem árulok el nagy titkot, az egész intézményi kérdés részint azért merült fel, mert ez az összehangoltság Magyarországon nem volt elég jó az elmúlt időszakban);
és amit még a válság szintén erősen a felszínre hozott: az adott intézményrendszer ne csak „békeidőben” működjön jól, hanem olyankor is, amikor rendhagyó stressznek, válságnak van kitéve.”
Eltűnt a napi politikától való függetlenség igénye, helyette nevesítetten végrehajtó erőként állítja be magát.
Eltűnt a hitelesség igénye, az átláthatóság és az elszámoltathatóság. Az Országgyűlésnek történő beszámolás nem ez a kategória a konkrét mai magyar helyzetben.
A válságnak kitett üzemmódban való működést pedig jól példázza a végtörlesztéshez való kezdeményező hozzáállása és pl. az AXA megkokisallerezése.
@sajtohuba: „jól felkészült, magasan képzett szakembereket alkalmaz, akiknek munkájával arányos anyagi megbecsülést biztosít”
Értsd: olyan korrupt, inkompetens faszkalapokat alkalmaznak, akiknél egy csapat herélt majom is többet ér – ahogy a nagy Les Grossmann mondta -, és amely munkatársak „munkájával arányos megbecsülését” azok az ügyfelek biztosítják, akiknek a megrendelésére a szar, értelmetlen határozataikat megírják („biztosítsa az egyezőséget” broááf)
„emellett kész a folyamatos szervezeti megújulásra”
Értsd: Minden kományváltáskor feltöltik csókosokkal
@Dr. No: A munkával arányos fizetést el tudom képzelni a vezető elvárásainak megfelelő felügyelési eredmények „hozásában” is.