Varga Judit verset hamisít* avagy Lóci trombitás lesz
Eredeti szerző: jotunder
� A magyar költészet napjára: Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa (részlet) Hazám, keresztény Európa, túlélve időd szörnyű végét, elbírod-e még te az Istent, a Szeretetet és a Békét? (Varga Judit, Facebook)
Szabó Lőrinc Hazám, keresztény Európa című versével köszöntötte Miskolc Irma Grese-je a Költészet Napját.
Az utolsó versszakról van szó, amelyben valójában „Hazám, boldogtalan Európa” szerepel.
Varga Juditot szerintem elküldenék a Vatikán női focicsapatától, mert kissé eltért a klub értékrendjétől, de ezt most hagyjuk. Azt hiszem Eperjes Gumidominó Szamóca győzte meg a magyar neofita kisztitkárszármazékokat, hogy a „Hazám, keresztény Európa”-ban a költő Orbán Viktor kereszténydemokráciáját vizionálja, Salvini-puttókkal és Ave Schmidt Máriával.
Útálom és arcába vágom:
Száz év, de tán kétezer óta
őrült, mocskos, aljas világ ez,
ez a farizeus Európa!
– írja a költő, amit Mráz Ágoston Sámuel egyértelmű migráció- és LGBT-ellenes kiáltványnak értelmezne. Pedig…
A verset 1923-ban írta Szabó Lőrinc, aki akkor éppen kőbaloldai volt. Azon kevesek közé tartozott, aki egészen nyíltan beszólogatott a Horthy-rendszernek, lásd az Altató dal-t, „apád lóg azon a kötélen,csak szokd meg kis fiam, szép, őszi éjszaka volt, fegyver, poroszlók és édesapád”. Büszkén írja valahol, hogy már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt olvasta a Kommunista Kiáltványt.
Szabó Lőrinc valójában lázadt a keresztény Európa ellen. Istent kereső ateista, írja egyik versében, nem lehetett olyan távol az az igazságtól.
„A materializmus és a materialista
szónak ma egészen új értelmet kellene adnunk. Az anyag, az anyagi világ a legnagyobb csoda,
amellyel csak találkozhatunk. A technika pedig – a technika szinte kultikus szolgája, papja
ennek az új csodának.” -írta jóval később, de hát ő verset is Materializmus címmel :
„Barátaim, hogy tudjak hinni másban,
mint az anyagban? Egyetlen valóság
az anyag s nincs több oly igazi jóság,
mint az övé, ki minden pillanatban
milliószor megalázza magát
hűtlen fiáért, kinek neve lélek.”
Ő egyébként azzal védte később Vezér című 1928-ban írt versét, amiért később fasiszta szimpátiával vádolták (valamiféle korai CheGuevara is lehetett volna az a Vezér, a versben nincsenek szélsőjobboldali toposzok), hogy „A vers maga az én ifjúkori marxista-messzianista-népboldogító vágyaimnak egy kései visszfénye.” (Szabó Lőrinc 1900-ban született). A Vers és valóságban is több helyen ír ifjúkori marxizmusáról. A franc se tudja, hogy mennyire volt Szabó Lőrinc marxista, a kommunista rendszer nyilván szívesen látta annak, de valamiféle konokpéteri anarchofasztudjamiizmus azért rendesen benne van a húszas éveiben írt verseiben.
Hazám, keresztény Európa, my ass…. (egyáltalán nem értek az irodalomhoz, de azért mindennek van határa)
UPDATE: * Eperjes egy olyan verziót szaval, tréningruhában, teljesen megbolondulva, ahol az utolsó versszakban is keresztény európa van, így jelent meg egy újságban, és ezt javította ki Szabó Lőrinc. (köszönet Wolffnak)
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16517859-6a9ad0b10392c' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16517859&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16517859-6a9ad0b10392c&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16517859-6a9ad0b10392c' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
„Varga Juditot szerintem elküldenék a Vatikán női focicsapatától, mert kissé eltért a klub értékrendjétől”
katolikusvalasz.blog.hu/2019/06/23/botrannyal_vegzodott_a_vatikan_noi_focicsapatanak_kulfoldi_debutalasa
A történet csattanóját Szájer SLUT József magánember fogja elmesélni.
Óbazz, belenéztem Varga Judit facebook profiljába, hogy itt nincs szólásszabadság? Úgy kapja az ívet, minta templomi villámhárító zivatar idején. Alszanak a moderátorok, vagy nem győzik? Nem is értem….
Ha jól látom a versnek két változata van, egy 1923-as és egy későbbi. Amit Varga rakott fel az az 1923-as változat ha nem tévedek.
De majd megerősít/megcáfol egy irodalmi guru.
A vers értelmét így sem sikerült felfognia, de szvsz nem hamisított.
@Muad’Dib: a varga -féle az 1943-as.
Igy még nagyobb a mellélövés.
@Muad’Dib: Nem, úgy tűnik, hogy az 1943-as Szabó Lőrinc összes versei kötetben van így, de mindenütt máshol az eredeti 1923-as verzió van. Eperjes is „keresztény európát” mond. Érdemes meghallgatni, teljesen bolond. Update-eltem.
@jotunder: @DarthVader:
Thx.
Eperjes nagyon szeretheti ezt a verset, mert jó pár verzió van fenn. Hozzáteszem ez szerintem nem is olyan rossz:
http://www.youtube.com/watch?v=LogQvrfNy2Q
Nem mintha értenék a versek szavalásához, én olvasni szeretem őket, az előbbiben amatőr vagyok.
@Muad’Dib: @jotunder: Nem, Vargáé az 1923-as. 1943-ban írta át.
krk.szabolorinc.hu/02/45d.htm
Itt vannak a kritikai kiadás dokumentumai, a Pesti Naplót az Arcanumon is lehet ellenőrizni.
@Wolff: OK
Erről jut eszembe:
Boldog Asszony anyánk,
Régi nagy patrónánk,
Nagy inségben lévén
Így szólít meg hazánk:
Magyarországról, romlott hazánkról,
Ne felejtkezzél el, szegény magyarokról!
Ha jól tudom, Mindszenty változtatta meg „romlott”-ról „édes”-re. Nem tetszett neki a romlott szó többértelműsége.
Szamóca meg már a Széchenyi filmben sem volt hajlandó a döblingi jelenetre, mert egy rendes katolikus nem lehet öngyilkos. Ehhez képest egy kis Mészáros Lőrinc hamisítás bakfitty. Ja, bocs Szabó. Mindig keverem ezeket a foglalkozásokat.
@ikaruss: Azért az jó kérdés, hogy hamis-e egy a szerző által abban a formában közölt vers? Az állítólagos József Attila kézirat körüli vitában erről is esik mostanában szó, érdemes bele nézni.
Nyilván Szabó Lőrinc okkal változtatta meg a verset 1943-ban és közölte az összes versei réseként ebben a formában, tehát lehet azt mondani, hogy a szerző számára már nem volt hiteles változat. De ettől még létezik, kiadták, a kritikai kiadásba is bekerül, pont azért, mert maga az átírás is fontos. És ha kiadták, de később átírta, nem lehet előadni a régebbit? (Mondjuk nyilván illene jelezni, hogy Eperjes azt a változatot mondja, amit később a szerző szépen átírt… És persze azon sem változtat, hogy mind Eperjes, mind Varga – de főként azok a jobbos oldalak, ahol ez a vers néhány éve nagyon menő, saját szájízük szerint olvassák és azért ez egy „szektás” olvasat. Ugyanakkor a verset bárki úgy értelmezi, ahogy akarja, legfeljebb mások hülyének nézi.)
@Wolff: @ikaruss:
Nem gondolnám, hogy ez esetben ez hamisítás lenne, ez egy megjelent változat.
@Muad’Dib: amit VJ és a többiek egészen biztosan meghamisítanak az a vers kontextusa. Úgy interpretálják, mintha Szabó Lőrinc azt olvasná Európa fejére, hogy eltávolodott a keresztény értékektől. Nem, Szabó Lőrinc magukat a keresztény értékeket olvasta Európa fejére huszonhárom éves korában.
@Muad’Dib:
Való igaz, hamisításnak nem nevezhető, csak saját ízlés szerinti mazsolázásnak a változatok közül. Amúgy JT fentebbi megjegyzése a pontos.
@jotunder:
Ezzel egyetértek.
Irma Grese…
Hm. Ahhoz Juci már kicsit öregecske! Auschwitz és Miskolc szukája.
Az előbbiről ezt kell tudni:
1923-ban született, kezdetben az NSDAP vezetőinek szanatóriumában vállalt állást, majd belépett az SS-be. A második világháború idején Auschwitz-Birkenau női táborának felügyelője (Aufseherin) volt, a táborvezetőnő helyettese. Josef Mengele mellett ő is szerepet vállalt a deportáltak osztályozásában. Kegyetlenségéről volt hírhedt, rendszeresen korbáccsal járta a tábort, ütötte-verte a rabokat. 1945 elején Bergen-Belsenbe helyezték át. A háború után elfogták, s egy brit katonai törvényszék tárgyalta ügyét. Halálraítélték és felakasztották.
Az utóbbiról meg semmit!
@Muad’Dib: @jotunder: Szerintem Varga Judit egészen jelentéktelen szereplő ebben az egészben, ahogy minden másban is; Varga Judit egy bármikor pótolható, lecserélhető bábu, akit Orbán húzott elő a seggéből, és Orbán döntése folytán bármikor visszakerülhet oda, ahonnan előkerült.
Eperjes viszont sokkal érdekesebb. Ő ugye a saját jogán valaki. De ha a vele kb. egyidős pályatársai is annyira képesek egy verset megérteni, mint ő, akkor joggal feltételezhető, hogy már évtizedekkel ezelőtt is nagyon súlyos gondok voltak a képzés színvonalával az SZFE-en.
@poroszrulett: Eperjes nem volt mindig háborodott.
Volt jópár éve amikor márc 15. én egy Petőfi versből maradt ki egy versszak a sajtószabadságról.
Ezek ilyen furcsa véletlenek