Nocommentposzt a bölcsészettudományok és a matematika kapcsolatáról
Eredeti szerző: jotunder
Egy cikk a Magyar Tudomány augusztusi számából.
” A strukturalizmus izgalmas statisztikai és szerkezeti képletekkel, kódokkal tudott operálni, például az időmezőket elnevezte T1-nek és T2-nek (lásd Time), vagy felmérte az ismétlődéseket, a kommunikációs elemeket, és ezekből szemléltető ábrákat készített.”
„Gyümölcsöző a Szemerédi-féle regularitási lemma alaptétele is a szövegekre vonatkoztatva.„
„A nagy gráfok vizsgálatakor felteendő kérdéseket is vonatkoztathatjuk a szövegekre. Elég sűrű-e? „
„A hálózatelmélet megértése és használata magas szintű matematikai képzettséget igényel. Barabási Albert-László érdekes példát hoz a hibátlan, de haszontalan hálózatokra: például össze lehet kötni az egymással azonos keresztnevű személyeket. Erről el tudna töprengeni jó pár humán tudomány, az irodalmi névkutatás pedig azonnal tartalmas megfigyeléseket tud tenni például azoknak az irodalmi műveknek a kapcsolódásáról, ahol Ivánnak, Mátyásnak vagy Máriának hívják a hőst, hogy ez milyen másodlagos kulturális jelentéseket hordoz.”
„Ennek mesterfokát mutatják az irodalomtudományi irányzatok, amelyek lecsenghetnek, de belőlük a módszerek leszűrendők.”
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518280-6ae4478a702f0' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518280&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518280-6ae4478a702f0&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518280-6ae4478a702f0' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
jelentem főnök, elolvastam.
ugye nem matematikus az illető?
(különvélemény: kár volt rááldozni az időt…)
@Secnir: A „no comment „no comment-et jelent.
Orvost!… De legalább lektort…
Baszki, leestem a székről. Lecsengenek az irodalomtudományi irányzatok, hatványrendben. És T1! Sőt T2! Kellene még T3 és T4 és T5, és akkor elmondhatná, hogy 5-dimenziós térben gondolkodik. Sőt, 5-dimenziós időben!
Van ez az anekdota, hogy egy matematikus elmagyarázza a Russell paradoxont egy újságírónak, talán Russell halála alkalmából, vagy ilyesmi. Másnap meg is jelenik: Russell egyik nagy tette az volt, hogy észrevette, vannak szavak, amik önmagukra is vonatkoztathatóak.
De az újságíró volt. Ez meg DSc.
Sokal elégedetten csettint.
@Mister Gumpy:
a T3 T4 az már nem lesz jó, azokat a pajzsmirigyhormonokra szokták használni……..bááááár……. fene tudja……..a hormonális vonatkozás lehet hogy még gazdagítana is az elméleten…….
Nono!
Nem is oly régen vizionárius egyházdoCtor lehetett az a fácán, aki a legbőbeszédűbben tudta levezetni, hogy hány angyal fér el egy tű hegyén!
(és EZ is van akkora teljesítmény!)
@Mister Gumpy: A wikin néztem meg, ki a szerző. Bólintottam, amikor olvastam, hogy újságíróként is működött.
Valóban, brutál meleg van.
Például az időmezőket elnevezte T1-nek és T2-nek (lásd Time)
Na ma is tanultam valamit. Szóval nem a latin tempus, hanem az angol time adja a t jelét az időnek. Rosszul mondták a gimiben.
@poszt: Időt kérek!!! 😉
Saját kedvenc:
Az Annual Review of Psychology egy jó újságnak tűnik, el lehetett volna indulni azon a vonalon is. És az „irodalomban” fel is van sorolva.
De sztem a szövegben (lehet, h béna vagyok, de rákeresgéltem többféleképp) nincs hivatkozva.
Énszerintem kedvenc matematikusunkból csak az irigység szól, miszerinthogy az ő gráfjai már nem elég sűrűek… Ez a korral jár.
Ezt olvastátok:
vargagezairastortenesz.blogspot.com/2019/08/tisztelt-dr.html
Szerintem szenzációs! 🙂
@tyto: A T34-ről már nem is beszélve.