A Vincent-blog epikus hosszúságú chat-jének harmadik évada. Az első évad 20 ezer kommentig jutott, a második majdnem 30 ezerig. Félelem és reszketés a blogmotorban.
Ez most zene is lesz, és politika is. Na jó, inkább politika.
Az ún. “magyar alternatív” zenének kezdettől fogva nagy… nem rajongója, nem vagyok egy rajongó alkat, de kedvelője voltam. Gyakorlatilag az összes jelentős lemeze, pontosabban felvétele, kazettán, megvolt a ma már legendás együtteseknek (nem említem az összeset), a Balaton-Trabantnak, az URH-Európa Kiadónak, a Kontroll Csoportnak, és ezek leszármazottainak, köztük a Sziámi Sziámi együttesnek. És ki volt a Sziámi vezéralakja, na ki? Hát Müller Péter. Nem az író, a magyar ezoterikus Coelho, hanem a nevelt fia. És mit csinált most ez a Sziámi Müller Péter? Hát beállt a NER-be. Hogyan állt be a NER-be? Hát úgy, hogy az a demeter nevű kultúrhóhér kreált egy, “Petőfi Zenei Tanács” nevű társaságot, és abban ő is tag lett. (Hogy az ákos, meg a csótánybácsi benne van, az természetes.)
Ez a tette valahogy sokaknak nem tetszik. Kétféle okból nem tetszik ez a zembereknek. Az egyik ok természetesen az, hogy bűnöző fasisztákkal semmi szín alatt nem közösködünk. A másik ok talán az lehet, hogy néhányan még emlékeznek Sziámi Müller dalszövegeire. Hát azok nem ezt jelezték előre.
Sziámi Müller Péter természetesen nem érti ezt az egészet. Ha értené, nem ment volna oda. Ő ilyeneket nyilatkozik erről: „a legdurvábbakat gondolja a »Hogy állhatsz szóba?!…«-típusú acsarkodó, gyűlölködő dumákról”. És: „Hogy miért kelt hormonzavaros gyűlölethullámot egyesekben, ha örömmel, minimális díjazásért részt veszek egy szakmai testület munkájában, amelyik nulla hatalommal felruházva jobbá tehet valamit, ami fontos nekem is, az sötét rejtély a számomra.”
Ő nem érti. Én mindent értek, csak azt a “hormonzavart” nem.
(Jó, persze… ez az ország tragédiája mellett, csak egy vicc – azért is írtam ide – egy kis színes vicc.)
Hiv.: [@ipartelep:](#comment-325461)
Loading...
@ipartelep: : Hááát… nem ő az első, nem is az egyetlen :-(.
Más. Olvasom, hogy vitya a bambalázskát küldte a svédek ellen. Keverte is a szezont a fazonnal… izé a NATO ügyét azzal, hogy a derék svédeknek volt pofája szóvá tenni, hogy Mo-on lopják az adófizetőik pénzét. Egy évtizedes sikertörténetből hogy hiányozhat ennyire az a visszatartott pénz, fel nem foghatom.
A vén komcsy rendőrcsizma meg kirúgott valami vízügyest, aki elfelejtette, hogy Mo. egy (szovjet mintájú) szabad ország, ahol mindenki azt teszi, amit szabad ;-).
Csak attól tartok, hogy a végén még a nyugat is beárazza vityáékat a normál üzletmenet költségelemei közé :-(.
Hiv.: [@ijontichy:](#comment-325471)
Loading...
@ipartelep: : Újabb elem az “épülő-szépülőhöz”, avagy a NER, ha tehetné, már az anyaméhben “megmérgezné” a jövő generációinak agyát :-(. A n’csicska univ. csak az első fecske volt. Fudan (chinese-styled) edu rulez :-(, én meg várom, vajh milyen formában érkezik az első kínai mintájú általános isi. Mert nem lehet elég korán kezdeni :-(. Ha a ner lopakodó oktatási projektje sikerrel települ, az nem húsz, hanem száz évre vágja haza mogyoróföldet.
Vessetek a mókusok elé, de én lelkesen támogatnám Franci poppi országának szenteltvíz előállítási kapacitásának növelését ;-). Tuti, ami tuti, ha a ner záptojásszagáról kiderülne, hogy nemcsak pár oszladozó komcsy, hanem mégiscsak echte kénkőszag :-DDD.
@ipartelep:
Én nagyon régóta azt gondolom, hogy művészt nem szabad ilyen ügyekből ( sőt sokszor semmilyen politikai megnyilvánulásból) megítélni. Én ugyan csak pár személyt ismerek személyesen, de a többségnek annyira elvont a gondolkodása, hogy bátran lehet politikai vakoknak nevezni őket. Ahhoz, hogy valaki művesz legyen sokszor el kell szakadni a hétköznapi valóságtól.
No de miért ne szabadna megítélni a művészt a politikai állásfoglalása miatt? Vagy miért ne szabadna bárkit megítélni a politikai állásfoglalása miatt? Ha állást foglal, az azt jelenti, hogy van véleménye, mi több, tesz valamit az irányban. És ki tilthatja meg azt, hogy másoknak legyen véleménye erről, vagyis megítéljék az ő állásfoglalását? Ráadásul ugye, itt nem a faluvégi Marinéniről van szó, hanem egy népszerű, ismert emberről, akinek a tettei példamutatóak lehetnek a rajongóira nézve, azokra, akik amúgy politikailag tájékozatlanok. Magyarán, és konkrétan egy ilyen “állásfoglalás” sok szavazatot hozhat a fasiszta bűnbandának.
Igazából az van, hogy nem hogy “nem szabad” megítélni a politikai állásfoglalásokat, hanem azokat egyenesen meg kell ítélni. Legalábbis azoknak akik valamennyire ép elmével rendelkeznek (ez komoly követelmény, belátom), fel tudják fogni a dolgot.
Az “elvont gondolkodás” itt nem mentség semmire. Egyébként itt nem is erről van szó, hiszen az elvont gondolkodás nem annyira művészi sajátosság, hanem inkább a racionális, elemző gondolkodás egyik fajtája. Ez nem azt jelenti, hogy a művészek ilyesmire nem képesek, hanem azt jelenti, hogy a művészi alkotás kognitív specifikuma nem ez. Hanem arra inkább az intuitív, érzelmi aspektusok jellemzőek, legalábbis az interpretáción, túli alkotói fázisra. De ez most mellékes is. A lényeg, hogy de: aki kiáll, és állást foglal, azt én kurvára meg fogom ítélni, és megmondom, hogy szerintem igazat mond-e, téved-e, vagy/és morálisan hol áll a palettán.
Hiv.: [@ipartelep:](#comment-325477)
Loading...
Azt olvasom a YouTube törölte a Prosti Srácok csatornáját és a PS-tv-t
Hiv.: [@aerduloensamtonight:](#comment-325478)
Loading...
A napokban többek között 2 érdekes hírt olvastam, mind a kettő valamiféle szélhámossággal függ össze. Az egyik egyértelmű (és pitiáner) lopás, a másik “csak” egy tudományos átverés, amolyan Theranos-féle, csak nem olyan nagy volumenű, és kétséges, hogy a kiötlője egyáltalán tud róla, hogy ez átverés. Bár szerintem tudja, csak hát fiatal, és kell neki a pénz.
Az első eset mogyoróországi, és a szokásos: az egyik falu fideszes bűnöző polgármestere 60 millió Ft. EU-s pénz vett fel (maszekban, saját névre), amelynek a töredékéből építtetett egy lombkorona sétányt a saját erdejében, majd gyorsan kivágta körülötte az egész erdőt. A képek megtekinthetők a neten, és ezúton is csókoltatom az EU-s pénzek küldőit.
A másik eset nem annyira egyértelmű, mezei lopás mint az első (jó, annyira semmi nem egyértelmű): az USA-ban, egy Artur Davoyan nevű, azt hiszem gépészmérnök, “kitalált” egy “mikropellet-meghajtás”-nak nevezett eljárást, amellyel egy űrszondát szerinte igen nagy sebességre lehetne felgyorsítani, olyannyira, hogy néhány éven belül utolérné a Voyager1-et, amely már túl jár a Neptunuszon, de még nem ért az Oort-felhőbe (vagyis még bőven a naprendszeren belül jár, de űrkutatási léptében mérve már nagyon messze van).
A Pellet-meghajtás lényege az lenne, hogy, de idézem a szöveget: “Dayovan pellet-sugaras meghajtási koncepciójához ő és csapata két űrhajó használatát javasolta. Az egyik a csillagközi tér felé indulna, míg a másik Föld körüli pályára állna. Innentől kezdve az orbitális űrszonda másodpercenként apró fémgolyók ezreit lőné ki a csillagközi űrhajóra. Ezenkívül vagy egy 10 megawattos lézersugarat bocsátana ki a csillagközi szondára, vagy egy földről kilőtt lézert állítana a csillagközi jármű felé.
Ez a lézer eltalálná a pelleteket, és annyira felmelegítené őket, hogy egy réteg eltávolításra kerüljön, és plazmává váljon. Ez a plazma felgyorsítja a pelletmaradványokat, és a pelletsugár olyan tolóerőt biztosít, amely óriási sebességgel hajtja az űrhajót.”
Itt ugye számos probléma látszik, kapásból is. Csak egyet mondok: egy nagyon kis számítással kiderül, hogy amikor a szonda (feltételezve, hogy annak a hátsó pajzsa 2 m széles), még csak 10000 km-re van a Földtől (a Föld átmérője kb.12700 km), már akkor is csak 4 ívmásodperces szög alatt látszana. De feltételezzük azt, hogy ilyen pontosan még tudnának célozni a lézerrel, meg a pelletekkel. 100000 km re (ami még mindig a Föld-Hold távolság durván negyede), már csak 0,4 ívmásodperc lenne a szög. És így tovább, ugorgyunk egy nagyot: a Neptunusz távolságában (4,5 milliárd km) a szög 9,17E-05 ívmásodperc lenne. Amire a nagyon-nagyon-nagyon kicsi kifejezés sem megfelelő. Persze az egész project bűzlik már az Alfa Centauriról is, úgyhogy…
A poén az, hogy a mókus erre a projektjére 175000 zöldhasút akasztott le a NASA-tól.
Hiv.: [@ipartelep:](#comment-325487)
Loading...
@ipartelep:
Ez meglepően olcsó volt. A hidegfúzióra ennél egy-két nagyságrenddel többet szórtak el, mert amikor a két mókus bejelentette, akkor nagyon sokan úgy gondolták, hogy ez nagyon valószínűleg kurvára nem fog menni, de ha mégis, akkor nagyon nem lenne jó lemaradni róla. Hogy a két mókus hogy csúszott bele abba, hogy végül teljesen bediliztek, az nem világos. Annak, hogy az elején tisztességesek voltak, csak az mond ellent, hogy a diákot, aki a méréseket igazából csinálta, lefelejtették (!) a szerzők listájáról. Meg persze előbb volt sajtótájékoztató, csak aztán cikk, és abban sem igazán voltak benne a részletek.
Hiv.: [@szazharminchet:](#comment-325489)
Loading...
@ipartelep: Csak tipp, de ebből a pénzből azt fogják megnézni, hogy űrjárműhajtásra alkalmas mennyiségű, szabályozott anyagleválasztást lehet-e ilyen módon lézerrel megcsinálni. Hogy a ‘feltaláló’ ekkora fantáziával kiterjeszti az alkalmazást, az ő baja. Mer nagyot álmodni.
@szazharminchet: Sabine Hossenfelder (elég jónak számító elméleti fizikus) egyik, viszonylag friss mozija szerint észlelhető egy újabb nekirugaszkodás hidegfúzió témában. Kb. azt mondja a vége felé, hogy erősen szkeptikus, miszerint pár éven belül lesz működő reaktor, de van a sztoriban annyi érdekesség (és reprodukálható mérési eredmények), hogy érdemes foglalkozni vele — pláne azért a költségért (ahogy te is említetted, lényegében aprópénz), amibe van.
kieg.: a linket majdnem elfelejtettem: https://youtu.be/ZbzcYQVrTxQ
kieg2.: aki — hozzám hasonlóan — kikészül attól, ha valaki zárt fogsorral beszél, annak csak óvatosan
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
Mondogatják páran, de általában olyanok, akik valamilyen témában jók, általánosságban meg azért egy kicsit dilinyósok. Mint Josephson és Hossenfelder.
Meglepne, ha igaza lenne ebben. Frank Close említette még 91 körül, hogy a becslés szerint abban az állapotban, amiben a fém felületén megkötött hidrogén van, a hidegfúzió számost sebessége egy, 10^50 évente, a nagy egyesített elméletek szerint a protonbomlásé meg olyan egy 10^45 évente, szóval lehet, hogy előbb bomlik el a hidrogén, minthogy fúzionál.
A videóban engem állatira zavar, hogy belekeveri az LHC-t meg a kvantumszámítást, amihez ha köze lenne a hidegfúziónak, akkor aztán igazán meg lennénk lőve. A kémiai reakciók azok az elektronvolt (eV) nagyságrendben vannak, a magreakciók MeV (=10^6 eV) skálán, az LHC meg a TeV (=10^9 eV). Ha az befolyásolna valamit a MeV skálán, hogy valamit egy kicsit nem tudunk a TeV skálán, akkor nem tudnánk semmit. Attól sikeres a világ szétválasztása kémiára, magfizikára, részecskefizikára, mert a szétválasztás működik. Ez nehéz is (Anderson: More is different), mert ahogy mondja is a csaj, nem lehet kiszámolni az elektronok ismeretében a rács-tulajdonságokat, energiasávokat. De előny is, mert van atomfizika nagy egyesítés nélkül. És ha megnézed azokat az energiasávokat a szilárdtestben, azok bizony csipkések, de azért nem ugranak nagyságrendeket. A magfizikát meg szintén elég nehéz kiszámolni, de elég régóta méricskélik, nem valószínű, hogy a legegyszerűbb magoknak (hidrogén, deutérium, tricium, hélium) van egy akkora rezonanciája, hogy azt nem vették észre, ha meg mégis, akkor olyan keskeny, hogy a hidegfúzió sem fog beletrafálni. Ez persze megintcsak mind ismeretterjesztő szinten van, de sem Hossenfelder, sem én nem vagyunk magfizikusok, csak én elhiszem, hogy a magfizikusok sem hülyék a saját szakmájukhoz, és örülnék, ha ők is elhinnék, hogy én sem vagyok az az enyémhez.
[Hossenfelder elég jó elméleti fizikus, de azért az ismertségét annak köszönheti, hogy nagyon spekulatív dolgokban szembement az igazán nagyoknak, szép bulvárosan. Hogy azt mondta, hogy hülyeség, amit Dirac mondott, hogy a matematikai szépség segíti az elméletalkotást. De hogy akkor mi segít, arra nem mondott elfogadhatót.]
Hiv.: [@szazharminchet:](#comment-325496)
Loading...
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:: te is szoktad nézni Sabinet? 🙂 Jó arc, a maga német módján.
. @szazharminchet:: én (értetlen laikusként) megfontolandónak találom az érvet, miszerint a nagyon specifikusan emberi (tehát majomi) vackokat (pl. esztétika) nem kellene belekeverni a todományba. Illetve ki kellene hagyni abból őket.
(Na de majd az igazi AI-k tesznek róla.)
Hiv.: [@labrys:](#comment-325498)
Loading...
@szazharminchet: Satnya idegennyelvtudásommal nem merném tutira mondani, hogy pontosan értem, mit állít (ráadásul tényleg borzasztóan zavar a beszédmódja — egykori ábrázoló geometria tanárnőmre emlékeztet 🙂 ). De több ilyen-olyan módon szembejött megnyilvánulásából én úgy fogtam fel, hogy Hossenfeldernek azzal van tele a cipőcskéje, hogy a fizikusok elkezdtek túlságosan rászokni arra, hogy a szép matematikai formalizmust istenítsék, azt próbálják mindenáron megteremteni, majd miután összetákoltak valamit, elvárják, hogy a természet annak megfelelően működjön — függetlenül a tényleges kísérletek tényleges eredményétől*.
Én is megértem, hogy amikor Kopernikusz rájött, hogy az agysorvasztóan összetett epiciklusrendszerban való számolást egy matematikai trükkel durván le lehet egyszerűsíteni, az máig visszhangzóan nagy durranás. Aztán amit Galilei, pláne Newton, Huygens és a többiek, Dirac-ot is beleértve úgy az 1950-es évekig tartó 400 évben odatettek, az maga a nagybetűs Matematizált Fizikai Diadalmenet és erről a drogról nehéz lejönni egy kutatónak. Főleg, miután beletette a maga 10.000 óráját a matematikai háttértudás megszerzésébe (és egy másik tízest a szűkebb szakmájába). De minden természettudományok alapproblémája értelemszerűen fennmarad és erről mintha hajlamosak lennének elfeledkezni a mateknarkózisban: attól, hogy eddig <Tetszőleges Természeti Törvény> érvényesnek tűnik, az rohadtul semmi garanciát nem jelent a jövőre nézve**. Továbbá, ha egy -hez sikerült elegáns és — mondjuk elmfiz PhD-től fölfelé — egyszerűnek nevezhető formalizmust barkácsolni, abból még nem következik, hogy igazabb. Hossenfelder gyakran szokta előhozni példának a részecskék standard modelljét. Annak ellenére, hogy a standard modell már-már felháborítóan jól egyezik a megfigyelésekkel, állítólag nem elég egyszerű és emiatt sok fizikus kényszeresen kutat valami “elegánsabb”, “egyszerűbb” után. De mi alapján állítjuk ilyen magabiztosan — kérdi Hossenfelder –, hogy a Természet elegáns és egyszerű? Én magam a fenti MFD-n túl egy érvet tudok felhozni: Dirac akarunk lenni és Planck akarunk lenni (oké, én nem, mert lusta vagyok) és félünk attól, hogy von Jolly leszünk. De erre alapozni egy egész tudományágat…
\
*Nem találom, de úgy rémlik, Hossenfelder meglehetős szenvedéllyel említ valahol egy “elegáns” elméletet, aminek az érvényességét még elvben sem lehet kísérletileg ellenőrizni.
\
** Amit Dirac helyett Hossenfelder ajánl/elvár: olyan elmélettel szabad csak előállni, ami mérésekkel, kísérletekkel ellenőrizhető jóslatot tesz. Merthogy a fizika mégiscsak a körülöttünk lévő valódi világ megismeréséről és működési szabályainak (ha vannak) megértéséről kellene, hogy szóljon, nem pedig tagadhatatlanul okos és ötletgazdag emberek agymenéseiről.
\
u.i.: azért van annak némi bája (eleganciája? 🙂 ), hogy a viccország rovatban beszélünk erről
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
Az a baj ezzel, hogy igazából a matematikai szépség alatt azt szokás érteni, hogy van az elméletnek valami érthető matematikai struktúrája, van esély a megoldására. Szóval ha még ezt is elereszted, akkor aztán még ennyire sem lesz esélyed mérhető eredményeket produkálni.
A matematikai szépséget elengedve, közvetlenül a mérési eredmények alapján összelegózni lehet “ronda” elméleteket, ezekkel az a baj, hogy általában eléggé rögzítettek egy energiaskálára (pl. az erős kölcsönhatás effektív térelméletei). Ezek lehetnek nagyon izgalmasak, de biztos, hogy nem “fundamentálisak”, tehát nem mondanak sokat pl. a korai univerzumról. Mondhatnak sokat a magfizika feletti energiatartományban, a mezonok és barionok fizikájáról, de nem fognak nagyságrendekkel is magasabb energiás jóslatokat produkálni.
Szóval szerintem a standard modellen látszik, hogy az nem egy fundamentális elmélet. Nagyon sok problémája van (fine tuning, esetleges Landau-pólus, hierarchia, stb.). És ha keressük, hogy mi van nagyobb energián, akkor érdemes azokat a modelleket nézni először, amiben tudunk számolni. Nem kell ezt túlmisztifikálni.
Érteni vélem persze, hogy honnan jön a kritika. A húrelmélettel lehet baja, mert az pont hogy túl bonyolult matematikailag ahhoz, hogy tényleg produkáljon jóslatokat. De nem kellene az egész fundamentális fizikát kivágni vele együtt. Akkor már a specifikus kritikáknak (a Woit-féle Not even wrong-nak) több értelme van. Bár én inkább úgy gondolom, hogy ha az emberiség költene annyit tudományra, amennyi a hosszútávú túléléshez kell, akkor nem sokat számítana az a kis pénz, ami húrelméletre megy, felőlem nyugodtan csinálja, akinek kedve van hozzá.
A másik, amivel baja lehet, az a multiverzum, amikor a húrelmélet bizonyos változatainak olyan sokféle, közel azonos energiájú állapota van, hogy nem magyarázza meg a mért fizikát, hanem ott van benne megoldásként egy csomó lehetőség, és azok közül egy az, amit látunk. A többit meg nem tudod se kizárni, se megerősíteni. Erről nincs olyan erős véleményem, nem tetszene, ha így lenne, de attól még előfordulhat, hogy úgy van. Remélhetőleg produkál az elmélet valami ellenőrizhetőt is. Ha senki nem foglalkozik vele, akkor biztos nem fogjuk megtudni.
Ez most zene is lesz, és politika is. Na jó, inkább politika.
Az ún. “magyar alternatív” zenének kezdettől fogva nagy… nem rajongója, nem vagyok egy rajongó alkat, de kedvelője voltam. Gyakorlatilag az összes jelentős lemeze, pontosabban felvétele, kazettán, megvolt a ma már legendás együtteseknek (nem említem az összeset), a Balaton-Trabantnak, az URH-Európa Kiadónak, a Kontroll Csoportnak, és ezek leszármazottainak, köztük a Sziámi Sziámi együttesnek. És ki volt a Sziámi vezéralakja, na ki? Hát Müller Péter. Nem az író, a magyar ezoterikus Coelho, hanem a nevelt fia. És mit csinált most ez a Sziámi Müller Péter? Hát beállt a NER-be. Hogyan állt be a NER-be? Hát úgy, hogy az a demeter nevű kultúrhóhér kreált egy, “Petőfi Zenei Tanács” nevű társaságot, és abban ő is tag lett. (Hogy az ákos, meg a csótánybácsi benne van, az természetes.)
Ez a tette valahogy sokaknak nem tetszik. Kétféle okból nem tetszik ez a zembereknek. Az egyik ok természetesen az, hogy bűnöző fasisztákkal semmi szín alatt nem közösködünk. A másik ok talán az lehet, hogy néhányan még emlékeznek Sziámi Müller dalszövegeire. Hát azok nem ezt jelezték előre.
Sziámi Müller Péter természetesen nem érti ezt az egészet. Ha értené, nem ment volna oda. Ő ilyeneket nyilatkozik erről: „a legdurvábbakat gondolja a »Hogy állhatsz szóba?!…«-típusú acsarkodó, gyűlölködő dumákról”. És: „Hogy miért kelt hormonzavaros gyűlölethullámot egyesekben, ha örömmel, minimális díjazásért részt veszek egy szakmai testület munkájában, amelyik nulla hatalommal felruházva jobbá tehet valamit, ami fontos nekem is, az sötét rejtély a számomra.”
Ő nem érti. Én mindent értek, csak azt a “hormonzavart” nem.
(Jó, persze… ez az ország tragédiája mellett, csak egy vicc – azért is írtam ide – egy kis színes vicc.)
@ipartelep: : Hááát… nem ő az első, nem is az egyetlen :-(.
Más. Olvasom, hogy vitya a bambalázskát küldte a svédek ellen. Keverte is a szezont a fazonnal… izé a NATO ügyét azzal, hogy a derék svédeknek volt pofája szóvá tenni, hogy Mo-on lopják az adófizetőik pénzét. Egy évtizedes sikertörténetből hogy hiányozhat ennyire az a visszatartott pénz, fel nem foghatom.
A vén komcsy rendőrcsizma meg kirúgott valami vízügyest, aki elfelejtette, hogy Mo. egy (szovjet mintájú) szabad ország, ahol mindenki azt teszi, amit szabad ;-).
Csak attól tartok, hogy a végén még a nyugat is beárazza vityáékat a normál üzletmenet költségelemei közé :-(.
@ipartelep: : Újabb elem az “épülő-szépülőhöz”, avagy a NER, ha tehetné, már az anyaméhben “megmérgezné” a jövő generációinak agyát :-(. A n’csicska univ. csak az első fecske volt. Fudan (chinese-styled) edu rulez :-(, én meg várom, vajh milyen formában érkezik az első kínai mintájú általános isi. Mert nem lehet elég korán kezdeni :-(. Ha a ner lopakodó oktatási projektje sikerrel települ, az nem húsz, hanem száz évre vágja haza mogyoróföldet.
Vessetek a mókusok elé, de én lelkesen támogatnám Franci poppi országának szenteltvíz előállítási kapacitásának növelését ;-). Tuti, ami tuti, ha a ner záptojásszagáról kiderülne, hogy nemcsak pár oszladozó komcsy, hanem mégiscsak echte kénkőszag :-DDD.
https://telex.hu/kult/2023/03/24/petofi-zenei-tanacs-popzene-egyetem-felsooktatas-demeter-szilard-nemeth-alajos
@ipartelep:
Én nagyon régóta azt gondolom, hogy művészt nem szabad ilyen ügyekből ( sőt sokszor semmilyen politikai megnyilvánulásból) megítélni. Én ugyan csak pár személyt ismerek személyesen, de a többségnek annyira elvont a gondolkodása, hogy bátran lehet politikai vakoknak nevezni őket. Ahhoz, hogy valaki művesz legyen sokszor el kell szakadni a hétköznapi valóságtól.
Hiv.: @muaddib00:
No de miért ne szabadna megítélni a művészt a politikai állásfoglalása miatt? Vagy miért ne szabadna bárkit megítélni a politikai állásfoglalása miatt? Ha állást foglal, az azt jelenti, hogy van véleménye, mi több, tesz valamit az irányban. És ki tilthatja meg azt, hogy másoknak legyen véleménye erről, vagyis megítéljék az ő állásfoglalását? Ráadásul ugye, itt nem a faluvégi Marinéniről van szó, hanem egy népszerű, ismert emberről, akinek a tettei példamutatóak lehetnek a rajongóira nézve, azokra, akik amúgy politikailag tájékozatlanok. Magyarán, és konkrétan egy ilyen “állásfoglalás” sok szavazatot hozhat a fasiszta bűnbandának.
Igazából az van, hogy nem hogy “nem szabad” megítélni a politikai állásfoglalásokat, hanem azokat egyenesen meg kell ítélni. Legalábbis azoknak akik valamennyire ép elmével rendelkeznek (ez komoly követelmény, belátom), fel tudják fogni a dolgot.
Az “elvont gondolkodás” itt nem mentség semmire. Egyébként itt nem is erről van szó, hiszen az elvont gondolkodás nem annyira művészi sajátosság, hanem inkább a racionális, elemző gondolkodás egyik fajtája. Ez nem azt jelenti, hogy a művészek ilyesmire nem képesek, hanem azt jelenti, hogy a művészi alkotás kognitív specifikuma nem ez. Hanem arra inkább az intuitív, érzelmi aspektusok jellemzőek, legalábbis az interpretáción, túli alkotói fázisra. De ez most mellékes is. A lényeg, hogy de: aki kiáll, és állást foglal, azt én kurvára meg fogom ítélni, és megmondom, hogy szerintem igazat mond-e, téved-e, vagy/és morálisan hol áll a palettán.
Azt olvasom a YouTube törölte a Prosti Srácok csatornáját és a PS-tv-t
A napokban többek között 2 érdekes hírt olvastam, mind a kettő valamiféle szélhámossággal függ össze. Az egyik egyértelmű (és pitiáner) lopás, a másik “csak” egy tudományos átverés, amolyan Theranos-féle, csak nem olyan nagy volumenű, és kétséges, hogy a kiötlője egyáltalán tud róla, hogy ez átverés. Bár szerintem tudja, csak hát fiatal, és kell neki a pénz.
Az első eset mogyoróországi, és a szokásos: az egyik falu fideszes bűnöző polgármestere 60 millió Ft. EU-s pénz vett fel (maszekban, saját névre), amelynek a töredékéből építtetett egy lombkorona sétányt a saját erdejében, majd gyorsan kivágta körülötte az egész erdőt. A képek megtekinthetők a neten, és ezúton is csókoltatom az EU-s pénzek küldőit.
A másik eset nem annyira egyértelmű, mezei lopás mint az első (jó, annyira semmi nem egyértelmű): az USA-ban, egy Artur Davoyan nevű, azt hiszem gépészmérnök, “kitalált” egy “mikropellet-meghajtás”-nak nevezett eljárást, amellyel egy űrszondát szerinte igen nagy sebességre lehetne felgyorsítani, olyannyira, hogy néhány éven belül utolérné a Voyager1-et, amely már túl jár a Neptunuszon, de még nem ért az Oort-felhőbe (vagyis még bőven a naprendszeren belül jár, de űrkutatási léptében mérve már nagyon messze van).
A Pellet-meghajtás lényege az lenne, hogy, de idézem a szöveget: “Dayovan pellet-sugaras meghajtási koncepciójához ő és csapata két űrhajó használatát javasolta. Az egyik a csillagközi tér felé indulna, míg a másik Föld körüli pályára állna. Innentől kezdve az orbitális űrszonda másodpercenként apró fémgolyók ezreit lőné ki a csillagközi űrhajóra. Ezenkívül vagy egy 10 megawattos lézersugarat bocsátana ki a csillagközi szondára, vagy egy földről kilőtt lézert állítana a csillagközi jármű felé.
Ez a lézer eltalálná a pelleteket, és annyira felmelegítené őket, hogy egy réteg eltávolításra kerüljön, és plazmává váljon. Ez a plazma felgyorsítja a pelletmaradványokat, és a pelletsugár olyan tolóerőt biztosít, amely óriási sebességgel hajtja az űrhajót.”
Itt ugye számos probléma látszik, kapásból is. Csak egyet mondok: egy nagyon kis számítással kiderül, hogy amikor a szonda (feltételezve, hogy annak a hátsó pajzsa 2 m széles), még csak 10000 km-re van a Földtől (a Föld átmérője kb.12700 km), már akkor is csak 4 ívmásodperces szög alatt látszana. De feltételezzük azt, hogy ilyen pontosan még tudnának célozni a lézerrel, meg a pelletekkel. 100000 km re (ami még mindig a Föld-Hold távolság durván negyede), már csak 0,4 ívmásodperc lenne a szög. És így tovább, ugorgyunk egy nagyot: a Neptunusz távolságában (4,5 milliárd km) a szög 9,17E-05 ívmásodperc lenne. Amire a nagyon-nagyon-nagyon kicsi kifejezés sem megfelelő. Persze az egész project bűzlik már az Alfa Centauriról is, úgyhogy…
A poén az, hogy a mókus erre a projektjére 175000 zöldhasút akasztott le a NASA-tól.
@ipartelep:
Ez meglepően olcsó volt. A hidegfúzióra ennél egy-két nagyságrenddel többet szórtak el, mert amikor a két mókus bejelentette, akkor nagyon sokan úgy gondolták, hogy ez nagyon valószínűleg kurvára nem fog menni, de ha mégis, akkor nagyon nem lenne jó lemaradni róla. Hogy a két mókus hogy csúszott bele abba, hogy végül teljesen bediliztek, az nem világos. Annak, hogy az elején tisztességesek voltak, csak az mond ellent, hogy a diákot, aki a méréseket igazából csinálta, lefelejtették (!) a szerzők listájáról. Meg persze előbb volt sajtótájékoztató, csak aztán cikk, és abban sem igazán voltak benne a részletek.
@ipartelep: Csak tipp, de ebből a pénzből azt fogják megnézni, hogy űrjárműhajtásra alkalmas mennyiségű, szabályozott anyagleválasztást lehet-e ilyen módon lézerrel megcsinálni. Hogy a ‘feltaláló’ ekkora fantáziával kiterjeszti az alkalmazást, az ő baja. Mer nagyot álmodni.
@szazharminchet: Sabine Hossenfelder (elég jónak számító elméleti fizikus) egyik, viszonylag friss mozija szerint észlelhető egy újabb nekirugaszkodás hidegfúzió témában. Kb. azt mondja a vége felé, hogy erősen szkeptikus, miszerint pár éven belül lesz működő reaktor, de van a sztoriban annyi érdekesség (és reprodukálható mérési eredmények), hogy érdemes foglalkozni vele — pláne azért a költségért (ahogy te is említetted, lényegében aprópénz), amibe van.
kieg.: a linket majdnem elfelejtettem: https://youtu.be/ZbzcYQVrTxQ
kieg2.: aki — hozzám hasonlóan — kikészül attól, ha valaki zárt fogsorral beszél, annak csak óvatosan
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
Mondogatják páran, de általában olyanok, akik valamilyen témában jók, általánosságban meg azért egy kicsit dilinyósok. Mint Josephson és Hossenfelder.
Meglepne, ha igaza lenne ebben. Frank Close említette még 91 körül, hogy a becslés szerint abban az állapotban, amiben a fém felületén megkötött hidrogén van, a hidegfúzió számost sebessége egy, 10^50 évente, a nagy egyesített elméletek szerint a protonbomlásé meg olyan egy 10^45 évente, szóval lehet, hogy előbb bomlik el a hidrogén, minthogy fúzionál.
A videóban engem állatira zavar, hogy belekeveri az LHC-t meg a kvantumszámítást, amihez ha köze lenne a hidegfúziónak, akkor aztán igazán meg lennénk lőve. A kémiai reakciók azok az elektronvolt (eV) nagyságrendben vannak, a magreakciók MeV (=10^6 eV) skálán, az LHC meg a TeV (=10^9 eV). Ha az befolyásolna valamit a MeV skálán, hogy valamit egy kicsit nem tudunk a TeV skálán, akkor nem tudnánk semmit. Attól sikeres a világ szétválasztása kémiára, magfizikára, részecskefizikára, mert a szétválasztás működik. Ez nehéz is (Anderson: More is different), mert ahogy mondja is a csaj, nem lehet kiszámolni az elektronok ismeretében a rács-tulajdonságokat, energiasávokat. De előny is, mert van atomfizika nagy egyesítés nélkül. És ha megnézed azokat az energiasávokat a szilárdtestben, azok bizony csipkések, de azért nem ugranak nagyságrendeket. A magfizikát meg szintén elég nehéz kiszámolni, de elég régóta méricskélik, nem valószínű, hogy a legegyszerűbb magoknak (hidrogén, deutérium, tricium, hélium) van egy akkora rezonanciája, hogy azt nem vették észre, ha meg mégis, akkor olyan keskeny, hogy a hidegfúzió sem fog beletrafálni. Ez persze megintcsak mind ismeretterjesztő szinten van, de sem Hossenfelder, sem én nem vagyunk magfizikusok, csak én elhiszem, hogy a magfizikusok sem hülyék a saját szakmájukhoz, és örülnék, ha ők is elhinnék, hogy én sem vagyok az az enyémhez.
[Hossenfelder elég jó elméleti fizikus, de azért az ismertségét annak köszönheti, hogy nagyon spekulatív dolgokban szembement az igazán nagyoknak, szép bulvárosan. Hogy azt mondta, hogy hülyeség, amit Dirac mondott, hogy a matematikai szépség segíti az elméletalkotást. De hogy akkor mi segít, arra nem mondott elfogadhatót.]
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:: te is szoktad nézni Sabinet? 🙂 Jó arc, a maga német módján.
.
@szazharminchet:: én (értetlen laikusként) megfontolandónak találom az érvet, miszerint a nagyon specifikusan emberi (tehát majomi) vackokat (pl. esztétika) nem kellene belekeverni a todományba. Illetve ki kellene hagyni abból őket.
(Na de majd az igazi AI-k tesznek róla.)
@szazharminchet: Satnya idegennyelvtudásommal nem merném tutira mondani, hogy pontosan értem, mit állít (ráadásul tényleg borzasztóan zavar a beszédmódja — egykori ábrázoló geometria tanárnőmre emlékeztet 🙂 ). De több ilyen-olyan módon szembejött megnyilvánulásából én úgy fogtam fel, hogy Hossenfeldernek azzal van tele a cipőcskéje, hogy a fizikusok elkezdtek túlságosan rászokni arra, hogy a szép matematikai formalizmust istenítsék, azt próbálják mindenáron megteremteni, majd miután összetákoltak valamit, elvárják, hogy a természet annak megfelelően működjön — függetlenül a tényleges kísérletek tényleges eredményétől*.
Én is megértem, hogy amikor Kopernikusz rájött, hogy az agysorvasztóan összetett epiciklusrendszerban való számolást egy matematikai trükkel durván le lehet egyszerűsíteni, az máig visszhangzóan nagy durranás. Aztán amit Galilei, pláne Newton, Huygens és a többiek, Dirac-ot is beleértve úgy az 1950-es évekig tartó 400 évben odatettek, az maga a nagybetűs Matematizált Fizikai Diadalmenet és erről a drogról nehéz lejönni egy kutatónak. Főleg, miután beletette a maga 10.000 óráját a matematikai háttértudás megszerzésébe (és egy másik tízest a szűkebb szakmájába). De minden természettudományok alapproblémája értelemszerűen fennmarad és erről mintha hajlamosak lennének elfeledkezni a mateknarkózisban: attól, hogy eddig <Tetszőleges Természeti Törvény> érvényesnek tűnik, az rohadtul semmi garanciát nem jelent a jövőre nézve**. Továbbá, ha egy -hez sikerült elegáns és — mondjuk elmfiz PhD-től fölfelé — egyszerűnek nevezhető formalizmust barkácsolni, abból még nem következik, hogy igazabb. Hossenfelder gyakran szokta előhozni példának a részecskék standard modelljét. Annak ellenére, hogy a standard modell már-már felháborítóan jól egyezik a megfigyelésekkel, állítólag nem elég egyszerű és emiatt sok fizikus kényszeresen kutat valami “elegánsabb”, “egyszerűbb” után. De mi alapján állítjuk ilyen magabiztosan — kérdi Hossenfelder –, hogy a Természet elegáns és egyszerű? Én magam a fenti MFD-n túl egy érvet tudok felhozni: Dirac akarunk lenni és Planck akarunk lenni (oké, én nem, mert lusta vagyok) és félünk attól, hogy von Jolly leszünk. De erre alapozni egy egész tudományágat…
\
*Nem találom, de úgy rémlik, Hossenfelder meglehetős szenvedéllyel említ valahol egy “elegáns” elméletet, aminek az érvényességét még elvben sem lehet kísérletileg ellenőrizni.
\
** Amit Dirac helyett Hossenfelder ajánl/elvár: olyan elmélettel szabad csak előállni, ami mérésekkel, kísérletekkel ellenőrizhető jóslatot tesz. Merthogy a fizika mégiscsak a körülöttünk lévő valódi világ megismeréséről és működési szabályainak (ha vannak) megértéséről kellene, hogy szóljon, nem pedig tagadhatatlanul okos és ötletgazdag emberek agymenéseiről.
\
u.i.: azért van annak némi bája (eleganciája? 🙂 ), hogy a viccország rovatban beszélünk erről
@Hottentottenstottertrottelmutterattentäter… usw:
Az a baj ezzel, hogy igazából a matematikai szépség alatt azt szokás érteni, hogy van az elméletnek valami érthető matematikai struktúrája, van esély a megoldására. Szóval ha még ezt is elereszted, akkor aztán még ennyire sem lesz esélyed mérhető eredményeket produkálni.
A matematikai szépséget elengedve, közvetlenül a mérési eredmények alapján összelegózni lehet “ronda” elméleteket, ezekkel az a baj, hogy általában eléggé rögzítettek egy energiaskálára (pl. az erős kölcsönhatás effektív térelméletei). Ezek lehetnek nagyon izgalmasak, de biztos, hogy nem “fundamentálisak”, tehát nem mondanak sokat pl. a korai univerzumról. Mondhatnak sokat a magfizika feletti energiatartományban, a mezonok és barionok fizikájáról, de nem fognak nagyságrendekkel is magasabb energiás jóslatokat produkálni.
Szóval szerintem a standard modellen látszik, hogy az nem egy fundamentális elmélet. Nagyon sok problémája van (fine tuning, esetleges Landau-pólus, hierarchia, stb.). És ha keressük, hogy mi van nagyobb energián, akkor érdemes azokat a modelleket nézni először, amiben tudunk számolni. Nem kell ezt túlmisztifikálni.
Érteni vélem persze, hogy honnan jön a kritika. A húrelmélettel lehet baja, mert az pont hogy túl bonyolult matematikailag ahhoz, hogy tényleg produkáljon jóslatokat. De nem kellene az egész fundamentális fizikát kivágni vele együtt. Akkor már a specifikus kritikáknak (a Woit-féle Not even wrong-nak) több értelme van. Bár én inkább úgy gondolom, hogy ha az emberiség költene annyit tudományra, amennyi a hosszútávú túléléshez kell, akkor nem sokat számítana az a kis pénz, ami húrelméletre megy, felőlem nyugodtan csinálja, akinek kedve van hozzá.
A másik, amivel baja lehet, az a multiverzum, amikor a húrelmélet bizonyos változatainak olyan sokféle, közel azonos energiájú állapota van, hogy nem magyarázza meg a mért fizikát, hanem ott van benne megoldásként egy csomó lehetőség, és azok közül egy az, amit látunk. A többit meg nem tudod se kizárni, se megerősíteni. Erről nincs olyan erős véleményem, nem tetszene, ha így lenne, de attól még előfordulhat, hogy úgy van. Remélhetőleg produkál az elmélet valami ellenőrizhetőt is. Ha senki nem foglalkozik vele, akkor biztos nem fogjuk megtudni.