Part II: Mandiner: „Orbánnak fejébe szállt a hatalom”
Eredeti szerző: jotunder
Ma egy duplaszámmal kedveskedünk Olvasóinknak (és utána megyünk dolgozni).
A közvetlen kormányzati irányítású Mandiner az „Orbánnak fejébe szállt a hatalom” mondatot a lehető legpozitívabb kontextusban idézte, kijátszva a cenzúrát, ami az Origo végtelenül bátor húzása után már több mint megdöbbentő.
Mi történt? A rezsimblog, vagy inkább titkosellenzéki blog, feltett egy látszólag ártatlan posztot arról, hogy egy brit miniszter bocsánatot kért Scrutontól azért, mert a New Statesman cikke miatt kirúgta. A konspiratív Rajcsányi-Szilvay páros a New Statesman helyreigazítását is idézi, Scruton mondataival. Mivel tudták, hogy a cenzor a nyakukba liheg, az egyik mondatot szándékosan nem idézték az eredeti interjú leiratából, persze segítettek az Olvasónak, hogy hozzáférjen. Minő bátorság, minő újságírói integritás, több ilyenre lenne szükség.
A kérdéses mondat a következő.
” And it was all going pretty well, but I think power has gone to his head.” és ezt bizony nem a brit krikett-válogatott kapitányáról, hanem pont Orbán Viktorról mondja Scruton.
A Putyin-lobbysta Tombor embereitől szinte halálmegvető bátorságnak tűnik, hogy majdnem idézték Scruton azon mondatát is, miszerint
” I think he’s getting too close to Russia. „
Igen, ez sem a kazah népművelésügyi miniszterre, hanem ismételten Orbán Viktorra vonatkozik. Egyszer majd megértjük, melyek voltak a mozgatórúgói a bátor ellenálló fiatal értelmiségiek cselekedeteinek, addig csak csodálkozzunk tátott szájjal.
<div class='sharedaddy sd-block sd-like jetpack-likes-widget-wrapper jetpack-likes-widget-unloaded' id='like-post-wrapper-192691293-16518296-6ae20e89af293' data-src='https://widgets.wp.com/likes/?ver=14.1#blog_id=192691293&post_id=16518296&origin=www.orulunkvincent.hu&obj_id=192691293-16518296-6ae20e89af293&n=1' data-name='like-post-frame-192691293-16518296-6ae20e89af293' data-title='Like or Reblog'><h3 class="sd-title">Like this:</h3><div class='likes-widget-placeholder post-likes-widget-placeholder' style='height: 55px;'><span class='button'><span>Like</span></span> <span class="loading">Loading...</span></div><span class='sd-text-color'></span><a class='sd-link-color'></a></div>
Ez a modell is életképtelen.
http://www.dehir.hu/sport/visszaleptek-a-debreceni-befektetok-egyre-remenytelenebb-helyzetben-a-balmazujvarosi-foci/2019/07/17/
Szelektíven idéznek valakit; ejnye de érzékenyek lettünk az ilyen finomságokra újabban :DD
Vajon habonyárpi már tudja?
Annyit azért hozzá lehet tenni Scruton szövegéhez, hogy a Fidesz, mielőtt úgy nagyjából három évig ‘alkotmányos konzervatív’ párt lett volna, ahogyan azt az indulásánál javasolta, még eltöltött néhány évet bázisdemokrata, majd klasszikus liberális pártként – utána pedig… Hát valami más lett.
Alig hinném, hogy a magyarok annyira kétségbe lettek volna esve az országon átjövő muszlim és egyéb migránsoktól és menekültektől (köszönet azért, hogy kicsit sem rasszista módon „törzsekként” hivatkozik rájuk a becses interjúvolt), ha nem uszítják őket megállás nélkül. A magyarok hosszú évtizedekig nemcsak hogy rettegtek volna attól, hogy a nyugati nagyvárosokba utazzanak, és ott ilyen migránsokat lássanak nagy számban, hanem egyenest oda is költöztek.
A rendkívül tájékozott és mértéktartó Scruton persze felhozza magyarázatként, hogy Magyarországnak valóban voltak rossz tapasztalatai mulszimokkal úgy 300 évvel ezelőtt. No persze néha a törökkel együtt harcoltak a keresztény Ejrópa ellenében, de hát ki ad fel egy jól hangzó bon mot a tények kedvéért Angliában? A muszlim rabigát nyögő magyarság persze rendkívül bizalmatlan és érthető módon nem nagyon barátkozik olyan államokkal, mint Erdogan Törökországa, Azerbajdzsán, vagy Kazahsztán. Ami biztos, az az, hogy Magyarország nem keletre tekint, hanem a nyugati civilizáció legerősebb védőbástyájaként tekint önmagára.
Scruton a gyömbéres kekszet majszolva úgy hiszi, hogy Orbánra azért orroltak meg nyugati vezetők, és indították be ugyebár a (náci?) propagandagépezetüket, merthogy kerítést épített a határra. Merthogy ők nyitott határokat, illetve a határok védelmének teljes feladását szorgalmazzák.
A gonosz Unió meg izolálja. Igen, nyilvánvaló, hogy ki itt a bűnös. Bár az méltányolható, hogy igazi konzervatívként az appeasement-ben hisz, mint ahogy 30-as évekbeli elődei.
És hát Orbán a zsidókat integrálni akarja a nemzeti politikájába, ez nyilvánvaló. A fiúkat a Nyirő József cserkészrajba, a lányokat meg a Tormay Cecilbe.
Sok forró levegőt, azt érzek, igazi tudást nem nagyon látok itt.
Azt amúgy tudjátok, hogy 1987-ben mi volt ez a szabadegyetem Budapesten? Nem a bálványosi volt, az 1990-ben indult Németh Zsolttal, és ugyebár Bálványosfürdőn.
A „come what may” idézetet láttátok? 🙂
@Grrr: „És hát Orbán a zsidókat integrálni akarja a nemzeti politikájába, ez nyilvánvaló. A fiúkat a Nyirő József cserkészrajba, a lányokat meg a Tormay Cecilbe.”
Ez kemény…
Én nem tudom megnyitni a forráscikket, bejelentkezést kér, de csak így említés után a szabadegyetem lehetett a TIT József Attila Szabadegyetem esetleg, az 1954-től működik, azévi kiadványuk:
http://www.antikvarium.hu/konyv/a-tudomanyos-ismeretterjeszto-tarsulat-budapesti-jozsef-attila-szabadegyeteme-1987-1988-804623
@Grrr: Ugyan mit tud Scruton a mai Magyarországról, hát semmit. Szerintem a fidesz számára csak a neve kellett, aztán tollbamondtak neki.
Ráférne a fickóra pár tanulmányút, meg lakossági fórum békési és nógrádi zsákfalvakban, valami küldetéstudatos fidelitaszos kíséretében.
@mafi mushkila: GE: What’s your view of Orbán? Do you think he’s misrepresented in the press?
RS: To some extent he is. I have a complicated relationship with Orbán because I helped him set up his free university in Budapest in 1987 before the collapse of communism, when he was a young man, and he and his colleagues were doing a fantastic job, that’s when they started Fidesz. I told them at the time that you shouldn’t make it into a youth party because you’re not going to be young forever, you should make it into a constitutional conservative party of the old school, then you’ve got a real tradition to build on, and that’s what they did. And it was all going pretty well, but I think power has gone to his head. He has huge charisma and he’s made some decisions which are very popular with the Hungarian people because the Hungarians were extremely alarmed by the sudden invasion of huge tribes of Muslims from the Middle East. You have to remember that their history with, their relationship with Islam is not a happy one. So he made those radical decisions that we’re going to exclude all this, we’re going to maintain the security of our borders come what may. And that’s put him at loggerheads with the European Union, so he’s got the whole propaganda machine to deal with. But I don’t say that I agree with his policies in general. I think he’s getting too close to Russia. But he’s also being deliberately isolated by the European Union, which is not in my view a wise thing. It’s the same problem as we have with the European Union: how do you negotiate something other than what’s being dictated to you?
GE: He is, of course, regularly accused of anti-Semitism.
RS: That’s nonsense though in his case, well I assume it’s nonsense. The Hungarians, what I said in the speech that people quote from was, is true. I said there’s a legacy of anti-Semitism in Hungary which you can’t deny. You have to recognise that if you’re going to form any kind of coherent idea of what Hungary is as a nation. It has a large Jewish population who’ve got to be included and this was one of the great strengths of the Austro-Hungarian empire, that it gave to the Jews a sense of national identity as well as their ethnic and religious identity, and that’s what’s in danger of being lost because of the Nazi takeover and then the Communist takeover, which was also all part of that. So you should never ignore the possibility of anti-Semitism and the situation of the Jew in Hungary if you want to have a nation state. And I think Viktor is aware of that. He’s done a lot, with Holocaust memorials and all that sort of stuff, to include Jews in his particular form of national politics, but it’s not surprising that they don’t necessarily want to be included. And it’s not surprising if they join up with Soros’s transnational campaign against Orbán. It’s such a complicated matter. All I would say is that there is no easy solution to this but it’s not a case that Orbán is anti-Semitic. He is trying to find his own solution and if you had a political movement in Hungary which excluded the Jews in some way you’d be damn foolish because they’re the ones with the minds. The Budapest intelligentsia – many of them are Jewish and they have inherited a long history of political thinking, which has been extremely useful to previous generations of Hungarians.
@nerángass: Ó, köszi! Hát ez nagyon nem az 🙂
Akkor talán az M5-ös szabadegyetem lehetett, amely méltó előzménye a június 16-ai M5-ös „oroszok kiebrudalásának” 🙂
„A Repülő Egyetem elhalása. 1984 elejétől kezdve részben a rendőrség erőteljesebb fellépése következtében – az előadókra és lakástulajdonosokra való személyes és munkahelyi pressziók hatására -, az előadások látogatottsága erősen csökkent. Ugyanakkor beindultak más ellenzéki „mozgalmak” is, amelyek átcsoportosították, illetve bővítették is a résztvevők számát. A Monori tanácskozás, amelyet Donáth Ferenc védnökségével szerveztek , vagy a Bibó szakkollégium kezdetei, amely a fiatal, másképp gondolkodó jogász értelmiséget tömörítette.”
http://www.abtl.hu/iratok/cikkek/baracsi_repulo
Mért ne lehetne a repülő egyetem/hétfői egyetem egyfajta utódmozgalmának tekintett szakkollégiumi tevékenységet Orbán nevére írni?
(Fogalmam sincs, mit beszélek, de nekem úgy tűnik, a bácsinak sincs. Teljesen a hivatalos propaganda keretein belül marad, akárhogy csűri-csavarja azon belül.)
„Mért ne lehetne a repülő egyetem/hétfői egyetem egyfajta utódmozgalmának tekintett szakkollégiumi tevékenységet Orbán nevére írni?”
Amennyire meg tudom itélni – úgy, hogy egy fikarcnyit sem tudok ezek történetéről – tényleg az égvilágon semmi akadálya. Még szólnia sem kell. Nyüzsgöncök és lihegnyikek hada alig várja, hogy hasznosak legyenek. Ez az éber szervilizmus kora.
@nerángass: Írtam neki, meglátjuk 🙂
„Csodálkozott nagyon, rá szállott a gólya”.
– Markos-Nádas –
Off:
Egy kis Palkovics, jöhet?
„Azokat lehet támogatni, akik akarják, hogy támogassák őket, a vajdasági vállalkozók pedig ilyenek, ezért is sikeres a vajdasági gazdaságfejlesztési program, amely a következő években is folytatódik – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken Szabadkán.
A magyar kormány gazdaságfejlesztési programja 75 milliárd forint értékű beruházás megvalósítását tette lehetővé a Vajdaságban. A program egész Szerbia gazdaságának fejlődését szolgálja azzal, hogy segíti a munkahelyteremtést és a gazdaság élénkítését …..
@HANO: Adja csak Szerbiának a 75 milliárdját. Végülis az övé.
@Grrr: +1
@mafi mushkila: Az ő nemzeti politikájának sajátos formájába. Én nem meglepő. hogy nem feltélenül akarnak ebbe bevonva lenni (bocs)…
A holocaust-emlékművek említése viszont @Pelso..: -t igazolja.
@mafi mushkila: hát én nem tudom, pl. 81-ben jártam egy rózsadombi lakásra elég sokat, ahol szabó miklós tartott baromi jó és alapos előadásokat a lengyel helyzetről (és háború utáni politikatörténetről), és ezt is repülő egyetemezte, aki oda engem elhívott (ami lehet, hogy 3/3-as eredetű névadás, de közkeletű és kedélyesnek számító elnevezés volt), de ebben a cikkben szabó miklós meg sincs említve.
amúgy a 84 utáni apálynak a leglényegesebb okát szerintem úgy hívják, hogy gorbacsov, glasznoszty, peresztrojka. az ember csak kapkodta a fejét, hogy mennyi minden jelenik meg a legális könyvkiadásban (bár elsősorban a szovjetunióról). az ilyenfajta kvázi-földalatti (azért annyira nem volt az) ismeretterjesztés helyett nagyon sokan keresték a legális formákat, nagyon érezhetően meglazultak a nyílászárók (pedig – relatíve – előtte sem voltak kemények).
@mafi mushkila: Baracsi Erzsébet belinkelt „tanulmánya” (inkább csak iratismertetés), 70 (!) ügynököt említ, akik a szabadegyetemekről jelentettek, de – persze – egyet sem nevez meg.
@incze: @netukki:
Köszi az adalékokat – nekem teljes homály az rendszerváltásig felfutó időszak, mással voltam elfoglalva, épp csak a felszíni hangulatot érzékeltem, és igazából csak most kezdek vágyni rá, hogy alaposabban megismerhessem, hogy látom, mivé foszlott szét az a sok jövőkép és remény.
Esetleg ha tudtok jó összefoglalót, megköszönném az ajánlót! (Nem bírnám a tudományos mélységű feldolgozást, inkább valakitől egy áttekintést, akiben meg lehet bízni…)
@mafi mushkila: szerintem mindnyájunknak elég nagy homály. nekem az a benyomásom, hogy a töténész céh objektíven nem mer/tud hozzányúlni, máshogy meg nem akar. még úgy, ahogy (de ez is inkább még a kádár-korban kelt munkákból) ismerhető a 45-48, 48-53, 53-56 közötti időszak, de az 56 utáni korszakokról szinte semmi, pedig ott is voltak választóvonalak, kiskorszakok.
vollt pl. egy interjú a minap egy „fiatal” történésszel, aki elmondta, hogy a „clio intézet”-et arra hozták létre, hogy „Mi, a történetírással hivatásszerűen foglalkozó fiatal kutatói generáció tagjai kötelességünknek érezzük, hogy a 20. századi magyar történelem sorsfordító eseményeit és térségbeli összefüggéseit alapos forrásfeltárásra alapozva, megfelelő kritikai érzékkel, közérthetően dolgozzuk fel és mutassuk be.” – ezt már a honlapjukról idézem. – http://www.clioinstitute.hu/ felütöm a kutatási témáikat – ott is véget ér a történelem a 20. sz. első felében.
pedig most már az érett kádár-kor is baromi messze van (nagyjából olyan messze, mint ifjúkoromban volt nekem a horthy-korszak, ami akkor régmúltnak, könyvekbe való történelemnek tűnt – ami persze tévedés volt).
@incze: Jó, de legalább te odafigyeltél, mentél előadásokra. Én mondjuk megfordultam az FMK-ban, mert tudtam, hogy ott kell lenni, de nem igazán tudtam, minek 🙂
Ezt én is szoktam játszani, pl. hogy 56 nem a dinoszauruszokkal volt egy időben, hogy akkoriban tűnt, hanem közelebb volt, mint most a rendszerváltás. Hjajj…
@incze: @mafi mushkila: Ilyesmire áttételesen én is egy-két hete döbbentem rá. Konkrétan a kezembe került pár sci-fi regény, persze mérsékelten elavultak voltak, lévén a ’60-as évek közepe tájáról származtak — de már több idő telt el a magyar kiadásaik óta (like 1987…), mint az eredeti megjelenésük és a magyar fordításuk között…
(De azt is elég nagy flash volt átélni, hogy „jé, apám annyi éves volt, mint most én, mikor jött a rendszerváltás” (és vidéken nem olyan nagyon lehetett ám érezni a recsegést-ropogást, ott az egész dolog a derült égből jött).)
@közösperonos átszállás: Totál off, de be vagyok rajongva, egy 1992-96 között írt sci-fit olvastam idén, ami képtelen volt elavulni!
en.wikipedia.org/wiki/Mars_trilogy
Sci-fi
Az idő lejárt… Rip Rutger Hauer